Pont jókor jött az Orbán-kormány kommunikációs stábjának a havazás és a nagy hideg. Akadozó tárgyalások az IMF-fel, folytatódó kötelezettségszegési eljárás, csökkenő fizetések, Malév-csőd. Mégsem ezek szerepelnek leginkább a híradásokban, hanem a hóhelyzet. A kormány számára negatív híreket el lehet feledtetni a természeti csapásként tálalt időjárási körülményekkel. Ez azonban hosszú ideig nem tartható.
Földi Bence írása
A Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalások körül az utóbbi pár napban elég nagy a bizonytalanság. Martonyi János múlt hét kedden az Inforádiónak például elmondta, hogy vannak előfeltételei a tárgyalásoknak, épp csak azt nem tudják, hogy melyek azok. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter tárgyalásairól sem hallani az utóbbi napokban, legutóbbi egyeztetései Christine Lagarde-dal és Olli Rehn-nel már vagy fél hónapja voltak.
Viszont pénzügyi szempontból előnyös esemény a költségvetési paktumról szóló kormányközi szerződés szövegének véglegesítése, melynek kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország is aláírja majd azt március elsején. Orbán Viktor
külön kiemelte Magyarország és Lengyelország érdemeit abban, hogy az eurózónán kívüli országok is részt vehetnek majd az eurócsúcsok többségén.
Az Unióval kapcsolatban azonban nem csak pozitív hírek érkeztek: folytatódnak a Magyarország ellen január 17-én indított kötelezettségszegési eljárások. Brüsszel
figyelmeztette a kormányt: vészesen közeledik a határidő, amíg válaszolniuk kell a bizottság észrevételeire. Állítólag a válaszlevél már készül, s tartalma azért is lényeges, mert a piaci szereplők szerint már szinte biztos, hogy új hitelkeretet ajánl az országnak az IMF-EU páros. Itt kapcsolódik össze tehát a hitelkérelem és a kötelezettségszegési eljárás, hiszen a Bizottság csak úgy támogatja az új hitelkeretet, ha cserébe konkrét törvénymódosításokat hajt végre a kormány. Ez viszont sértheti Magyarország szuverenitását.
A kormány pozícióit az is rontotta, hogy a héten megérkeztek az idei első fizetések. Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők
nem jártak jól az adóváltozásokkal , de a közszférában dolgozók bérei is
csökkentek a bérkompenzáció hiánya vagy késése miatt. Emellett a nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán is fény derült egy hiányosságra. A rokkantnyugdíj átalakítása megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátássá olyan helyzetet szült, mely sok család esetében megélhetési gondokat jelenthet. Ugyanis nem egy családban a gyermektartást az elvált szülő rokkantnyugdíjából vonták le, ám a törvényi változást követően erre már nincs lehetőség, így családok ezrei
eshetnek el a gyermektartástól. Valószínűleg figyelmetlenség okozhatta azt, hogy nem foglalták bele a törvényszövegbe, hogy a járadékkal kapcsolatos végrehajtási tiltás alól kivételt képez a gyermektartás, ám ezzel a hiányossággal a kormány rombolta a korábban felépített családcentrikus imázsát.
Rosszul érintette továbbá a budapesti lakosságot annak a tervnek a bejelentése, miszerint a főváros tízezer forintos úthasználati díjat vezetne be, s az ebből származó bevételeket a BKV-nak adná. Emellett a hét egyik legnagyobb horderejű változása, hogy csődbe ment a magyar nemzeti légitársaság, a Malév. Pénteken Orbán Viktor is ezzel a hírrel kelt, ám
elmondta, hogy szerinte ez még nem jelenti a történet végét, lehet még nemzeti légitársasága az országnak.
Az Orbán-kormány még
Roger Scruton szerint sem volt jó eddig kommunikációban: “Orbán Viktornak van egy nagy hibája: nem magyarázza el, hogy mit miért csinál”. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi időjárási helyzet bizonyos szempontból segítheti a kormány kommunikációját. Az ugyanis nem véletlen, hogy a néhány évvel ezelőttig teljesen normálisnak számító hőmérsékleti értékek, valamint hómennyiség a múlt héten olyan színben lett feltüntetve, mint ítéletidő, vagy rendkívüli időjárás. Orbán Viktor miniszterelnök megragadta az alkalmat, hogy megmutassa, gondoskodik országa minden lakójáról, s a korábban bírságokkal fenyegetett hajléktalanoknak is
üzent. Szerinte a hideget lehetetlen átvészelni a városok szélén emelt kalyibákban és sufnikban, inkább vegyék igénybe a hajléktalanszállók szolgáltatásait (Orbán maga is ellátogatott egy szállóba.)
A késői telet a média krízishelyzetként tálalta, elvonva a figyelmet a megélhetési problémákról (igaz, borsodiak egy „
éhségmenet” formájában igyekeznek napirenden tartani a kérdést). De vajon meddig lehet sikeres az elterelő kommunikáció? Mikor fogja a kormány megfogadni Scruton tanácsát, s elmagyarázni pontosan, hogy mit miért tesz?
Remélhetőleg minél hamarabb, s akkor elkerülhetőek lesznek az olyan támadások, amik az
Európai Parlamentben, vagy külföldi kommentátorok, tudósok
felől is érték Magyarországot.
Földi Bence a Pázmány Péter Katolikus Egyetem politológia BA szakos harmadéves hallgatója. A CampusOnline nevű hallgatói portál Belföld rovatának vezetője, majd főszerkesztő-helyettese. Érdeklődése szerteágazó, a választói magatartás-kutatástól a politikai kultúrán át a politikai filozófiáig mindenre kiterjed. A Mos Maiorum blog állandó szerzője.
Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!