2010: több egyensúly, kevesebb kapitalizmus

Konzervatorium I 2011.05.19. 07:19

Megjelent a Közjó és Kapitalizmus Intézet jelentése 2010-ről. 2010-ben is sok olyan lépés történt, amely rontotta a jó magyar kapitalizmus kialakulásának esélyét. A magyar gazdaság közelebb került ugyan a makrogazdasági egyensúlyhoz, de ezért sokszor a közjó és a kapitalizmus, az értékteremtő munka megbecsülése szempontjából fontos intézmények meggyengülésével fizettünk. Ugyanakkor néhány területen (büntetőjogi változások, adminisztrációs terhek némi csökkenése, bíróságok munkája, polgári törvénykönyv átalakítása) kifejezetten kedvező folyamatok is elindultak. 

A jelentés célja, hogy megvizsgálja: hogyan hatott az elmúlt év a jó magyarországi kapitalizmus 15-20 éven belüli kialakulásának, az együttműködés szabadságán alapuló társadalom megerősödésének esélyeire. A gyors változásokra vágyó lakosság igényeinek kielégítése érdekében a kormányzat gyakran akkor is erőt akart mutatni, akkor is új eszközöket vetett be, amikor a korábbi megoldásokkal is sikert lehetett volna elérni. A jelentés szerint a tavalyi év második felében az új kormányzat több olyan lépést hozott, amelyek a rendszer kiszámíthatóságát csökkentették, leértékelve ezzel az előrelátó hosszú távú gondolkodást, a hosszabb távra tervezett beruházásokat.
 
A jelentés e hatások (és nem elsősorban a döntések céljai) miatt vitatja a nyugdíjrendszer, a közszféra munkaviszonyai átalakításának, a jó erkölcsbe ütköző kifizetések kezelésének, a jogszabályok megalkotásának új – az államigazgatást sokszor megkerülő – módját. Hasonlóan kritikus a jelentés a vörösiszap-katasztrófa utáni lépések, a nagyvállalatokra, a pénzügyi szektorra kivetett különadók, valamint az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács gyengítése ügyében. 
 
A Közjó és Kapitalizmus Intézet évente kiadott jelentéseinek célja, hogy megvizsgálja: hogyan hatott az elmúlt év a jó magyarországi kapitalizmus 15-20 éven belüli kialakulásának esélyére. A jó kapitalizmust az intézet egyértelműen olyan gazdaságként és társadalomként határozza meg, ahol az egyéni jólét forrása az értékteremtő munka és a vállalkozás. Ez az együttműködés szabadságára épülő társadalom.
 
A jelentés harmadik éve jelenik meg. A szerzők szomorúan tapasztalják, hogy a korábbi években megfogalmazott félelmeik már viszonylag rövid távon is megalapozottnak bizonyulnak: több olyan lépés, amelyre a 2009-es jelentés veszélyként hívta fel a figyelmet, már 2010-ben is rontotta Magyarország megítélését. Ilyen volt a csődtörvény 2009-es módosítása, amelynek következtében 2010-ben – a Világbank vizsgálatai szerint – kisebb összegre számíthat az a hitelező, aki csődeljárást kezdeményez adósa ellen, mint egy évvel korábban. 
 
Az idei jelentés szerint 2010-ben, hasonlóan az előző évekhez, a makrogazdasági egyensúly keresése volt a kormányok legfontosabb célja. Ehhez az új kormány a korábbinál népszerűbb, de sajnos egyben a kapitalizmus hosszú távú esélyeit erőteljesen romboló eszközöket vetett be. Ilyenek voltak a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott összeg megszerzése érdekében tett lépések, valamint a különböző nagyvállalati, pénzügyi szektorokra kivetett különadók. 
 
A jelentés a nyugdíjpolitikát a jó kapitalizmus, vagyis az együttműködés szabadsága alapján értékeli. Nem az a kérdés, hogy piaci vagy állami rendszer jött-e létre, mert a jó kapitalizmussal mindkettő összeférne. Az azonban nem szerencsés, hogy a rendszer rövid időn belül sokadik reformja, újraszabályozása miatt a kormányzat hosszabb távú ígéreteibe, a jogrendszer stabilitásába, kiszámíthatóságába vetett bizalom rendülhet meg. Ez a hosszabb távú gondolkodást értékeli le.
 
Hasonlóképp a hosszabb távú tervezés ellen hat a visszaható hatályú jogalkotás. Erre a végkielégítésekre öt évre visszamenőleg kivetett különadók esetén láttunk példát. De ugyanilyen káros hatása lehet annak is, ha a köztisztviselők, közalkalmazottak, a munkavállalók elbocsátását, felmentését teszik túlzottan egyszerűvé.
 
A politikai népszerűség keresésének egyik legkevésbé elfogadható technikája az, amikor a kormányzat egyes lépései valós hatásait megpróbálja elkendőzni. 2010-ben ilyen volt a kereskedelmi láncokra, az energiaszolgáltatókra, a távközlési és a pénzügyi szolgáltatókra kivetett a különadó. Ezekben az esetekben a kormányzatnak tudnia kellett, hogy a kivetett adó jó részét végső soron a fogyasztók, a munkavállalók, a beszállítók fogják megfizetni. 
 
A korábbi évekre is jellemző nagyvállalat- és bankellenesség sajnos 2010-ben is fennmaradt. A kilakoltatási moratórium fenntartása, meghosszabbítása mind az együttműködés szabadsága, mind a hitelezés szempontjából az egyik legrosszabb döntés volt 2010-ben. 
 
A jelentés elismeri, hogy a változás sok helyen szükséges. De változtatás előtt mindenképpen szükségesnek tartja a rendelkezésre álló technikák kipróbálását. És csak ha azok bizonyíthatóan sikertelenek, és az újabb eszközök bizonyíthatóan sikeresebbek, akkor tartja elfogadhatónak azok kipróbálását. Ezzel szemben – a politikai népszerűség keresése – határozottnak tűnő, korábbitól eltérő, de gyakran átgondolatlan és hosszabb távon káros lépések megtételére is rávette a kormányzatot. A jelentés szerint ilyen volt a végkielégítések adója és a vörösiszap-katasztrófa kezelése. Ezek esetében a rendelkezésre álló eszközöket (bírósági utat, korábban is létező szabályozás betartatását) sem próbálták ki.
 
Ugyanakkor a kormányváltás után több pozitív változást is tapasztalhattunk. Elsősorban ott, ahol nincs jelentős költségvetési bevételi vagy kiadási hatás. A büntetőpolitika (a büntetőjog, a szabálysértésekkel kapcsolatos szabályok) megváltoztatása miatt csökkenhet a bűncselekmények, különösen a vagyon elleni bűncselekmények száma – ami a kapitalizmus szempontjából az egyik legfontosabb kérdés. A bírósági eljárás, a fizetési meghagyás gyorsítása vagy az adminisztrációs terhek némi csökkentése szintén az együttműködések kialakulását támogatja. A korábbi kormányzat által elfogadtatott új polgári törvénykönyv visszavonása, és a korábbi szakértői csapat ismételt felkérése a reform előkészítésére a jó magyar kapitalizmus szempontjából az egyik legjobb hír volt 2010-ben.
 
A jövőre nézve a jelentés a fő veszélyt a jogalkotás átalakításában, és emiatt a rossz minőségű jogszabályok elfogadásának veszélyében látja. 2010-ben a legfontosabb változás az, hogy a jogalkotást jelentősen leegyszerűsítette a politika. A törvények egy részénél kikapcsolták az utólagos szűrőt, vagyis korlátozták az Alkotmánybíróság jogait. Legyengítettek olyan szervezeteket, mint például a Költségvetési Tanács, amelyek már a törvényalkotás során felhívhatták volna fel a figyelmet a javaslatok nem várt hatásaira, rossz minőségére. Sok fontos törvényjavaslatot nem az államapparátus készített elő, hanem képviselői indítványként kerültek a törvényhozás elé. Ezzel ugyan gyorsabbá vált a törvényalkotás, de egyben a rossz minőségű jogszabályok elfogadásának is nőtt az esélye. A legszembetűnőbb példa a személyi jövedelemadó módosítása volt.
 
Az éves jelentés letölthető a Közjó és Kapitalizmus Intézet honlapjáról.
 

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr682914174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy_vélemény 2011.05.19. 14:28:46

Valóban, el kellene dönteni először azt, hogy mihez képest készül A jelentés is:

www.nzz.ch/nachrichten/politik/schweiz/weiterhin_wenig_chancen_fuer_verfassungsgerichtsbarkeit_1.10634018.html

Viszonyítási alap, megközelítés sokféle lehet.
Nemcsak a Vasedényhez képest.

Az a gyanúm, még mindig nem sikerül körbejárni a problémát, teljeskörűen.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.05.19. 14:58:36

@egy_vélemény: gyorsan elolvastad a több mint 200 oldalt.

egy_vélemény 2011.05.19. 15:24:26

@dobray: nekem elhiheted, hiú ábránd feltételezni rólam azt, hogyha lassabban olvasok, akkor majd jobban megértem a lényeget.
Azt vettem észre, hogy úgy működünk, hogy Valamit képesek vagyunk megérteni, de a saját képességeink rabjaként nem vagyunk képesek ezen a Valamin túljutni. Ekkor jön egy jó kis fórum előtérbe. Ha van ilyen.
Ott vagy bebetonozzuk magunkat egy álláspontra, vagy nem, de mindenképpen lehetőségünk van jobban megérteni a klf. iskolákat.
Nekem az alkotmánybíróságosdi szúrt szemet.
Komoly gondjaim vannak azzal a feltételezéssel kapcsolatban, hogy egy alkotmánybíróság hogyan biztosíthatja a demokratikus berendezkedést egy valós, többségi támogatottságú kormányzásnál.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása