Párt, frakció, demokrácia

Caracalla I 2009.08.02. 19:30

A leginkább csak a kereskedelmi televíziózás legalját idéző SZDSZ-kibeszélőshow (azonban, szerencsénkre, ezt nézni és olvasni nem jár olyan megbélyegzéssel, mint ha valaki tisztes társaságban bevallja, hogy szokta követni a kertévék délutánjait) kapcsán merült fel az a kérdés, hogy a pártnak és a frakciónak mi a viszonya egymáshoz. Politikai gyorstalpalónk következik.

Alapvetően két álláspontot lehet megkülönböztetni: az egyik szerint a pártnak van frakciója, és a frakciónak többé-kevésbé engedelmeskednie kell - és engedelmeskedik is - a pártnak. (Többek között ezt jelen sorok írója is így gondolja.) A másik nézet szerint a pártnak és a frakciónak leginkább nevükben van közük egymáshoz, hiszen a néptől származó felhatalmazása csak a frakciónak van (ez pl. a Narancs szerkesztőségének Retkes Attila megválasztásával kapcsolatban kifejtett, illetve a Hírszerzőben Hont Andrásnak az álláspontja).

Ám ezt a második álláspontot sajnos kénytelen vagyok nem másnak, mint egy formállogikai jogértelmezésre épülő (ál)naiv nézetnek tartani.

Szép és jó elővenni azt, a legfeljebb 10%-os választói részvételre épülő 18-19. századi választások környékén kialakult leírást és érvkészletet, hogy minden megválasztott képviselő a maga ura, és a pártok legfeljebb mintegy ideiglenes érdekszövetségek, vagy hasonló nézetet valló emberek lazább közösségei. És ez nem is lenne teljesen téves, ha például az amerikai kongresszusi képviselőkről beszélnénk. Csakhogy van egy hatalmas különbség: mint ahogy régebben nem kapcsolódott a végrehajtó hatalom megválasztása a választásokhoz, úgy az Egyesült Államok kongresszusi képviselőinek választása sem bír komolyabb befolyással a végrehajtó hatalom megválasztására.

Viszont mi Magyarországról beszélünk. Itt a választások tétje nem csak a törvényhozás feletti uralom megszerzése, hanem egyben a végrehajtó hatalom, a kormány(zás) lehetősége is. (Nem mellesleg ezért nem igazán gyakorol a törvényhozás kontrollt a végrehajtó hatalom felett - hiszen egy és ugyanazon erő birtokolja mindkettőt!) Elméletileg ugyan a megválasztott képviselők bármifajta szövetsége is lehetne az az erő, amely biztosítja a törvényhozási többséget és megszerzi a kormányzás lehetőségét, de bizonyos okokból kifolyólag ezt a szerepet a pártok töltik be. Ennek az oka persze egyrészt a pártok közjogi szerepe - hiszen erre van az egész intézmény konstituálva, másrészt pedig egy ideiglenes megállapodásánál stabilabb megegyezésre van szükség, hiszen a percenkénti konszenzuskényszer megbénítaná a kormányt. A választások közötti stabilitás iránti igény felülírja tehát azt az elméletben szép elvet, hogy a képviselők csak saját lelkiismeretüknek felelnének döntéseikért. Emellett a végrehajtó hatalom számos politikai (és sajnos egyre inkább számos nem politikai) poszttal jutalmazza a tagságot, a pártembereket, és akár a képviselőket is.

És akkor  rögtön itt az újabb érdekes kérdés, amiről ma nem lesz szó: a demokráciának jót tesznek-e a demokratikusan működő pártok, vagy éppen ellenkezőleg: a hierarchikusan, autoriter alapon működő pártoktól lesz jó a demokrácia? Én a magam részéről inkább a második opcióra voksolnék, de ez nyilván vitatható mellékszál. Azonban egy nem teljesen demokratikusan működő párt esetében is szüksége van - szervezetkénti túlélése érdekében - arra, hogy valamilyen előmenteli és részvételi lehetőséget kínáljon fel tagjainak - különben miért lépnének be? A bizonyítékát ennek számos magyar politikai erőnél láthatjuk: egyrészt a külső erők által átvett pártok (ebből kapásból hármat mindenki fel tud sorolni) elzárják a felemelkedési lehetőséget tagjaik elől, így aztán azok sokkal kevesebb lelkesedéssel fognak plakátolni. Akár ki is lépnek, elkopnak.

Másrészt viszont a belső (párt)demokrácia pillanatai kifelé óhatatlanul kamarillapolitikának fognak tűnni, a kormányzóképességet a belső viták továbbá gyengítik, a végrehajtó hatalom pedig nem lesz képes népszerűtlen döntéseket meghozni és azokat végrehajtani. (Gondoljunk csak az autóbeszerzéssel kapcsolatos miniszterelnöki nyilatkozatra és az azt követő miniszteri autóvásárlásokra!)

Eddig azt néztük, mit tehet a képviselő a pártért, most nézzünk kicsit rá, hogy mit tehet a párt a képviselőért! És el is jutottunk a lényeghez: az adatok azt mutatják, hogy szervezett háttér nélküli, támogatók, pénz és szövetségi rendszer nélküli egyéneket általában nem választanak meg a választók. A képviselő létérdeke, hogy ne essen ki a párt kegyeiből a megválasztásáig, utána pedig - túl azon, hogy a mostaniak közül is akadhat egy-kettő, aki betartja az adott szavát - leginkább az újraválsztásakori támogatást kockáztatja minden ellenszegülésével. És a karrierjét - amellett, hogy az esetleges kormányzás jutalmaiból sem részesülhet. (Ugyanakkor ez egy dinamikus viszony, a képviselők természetesen nem valamiféle alávetett figurái a pártnak, hiszen kellő számban igencsak képesek befolyásolni a pártot!) Politikailag tehát a képviselők - és a belőlük álló frakció - igencsak függenek a párttól, amelynek a nevében, logójával, pártjelvényeivel a nyilvánosság előtt megjelennek.

De ha a fentiek igazak, akkor mégis, mi a fenét csinál az SZDSZ nevét hordozó képviselőcsoport? A válasz erre az, hogy a politikai előnyöket biztosító párt megszűnt, így már nem tudja fegyelmezni és irányítani azokat a képviselőket, akik a neve alatt szólalnak fel - azaz, elkisgazdásodott a frakció. Mivel semmiféle zsákmányt és előnyt nem ígérhet az SZDSZ a valamikor általa kiválasztott képviselőknek (mivel ilyenek megszerzésére a következő választásokon nem számíthat), ezért aztán semmiféle befolyása sem maradt rájuk. Szemben a kormánnyal.

Az nem egészen tiszta, hogy voltaképpen ki is szakadt el kitől, hogy hol volt komolyabb a politikai irányváltás, a frakcióban vagy a pártban. De tény, hogy a közöttük lévő kapcsolat megbomlott, ráaadásul nem is annyira politikai, mint inkább személyi ellentéteken. Mindez egy olyan pillanatban, amikor a pártnak semmiféle ráhatása nem maradt a frakcióra, azaz következmények nélkül lehetett szakítani velük. De ettől ez, a párt és a frakció különállása még nem főszabály, csak a normális politikai működésnek egy kivétele: abnormális helyzet.

Ugyanis nagyjából mindkét csoport "minden mindegy" alapon játszik. Szórakozzunk jól, amíg tart.

 

Ha tetszett az írás, szavazz a Goldenblogon a Konzervatóriumra!


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr561271055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.08.02. 20:18:30

"Csakhogy van egy hatalmas különbség: mint ahogy régebben nem kapcsolódott a végrehajtó hatalom megválasztása a választásokhoz,"
most is csak a pártokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, a parlament nem jelöli a kormányt. gyurcsány se volt még csak képviselő se miniszterként, majd minelnökként, oszkó sem az, stb.
viszont így a pártokon keresztül igenis alkalom adódik a kamarillapolitizálásra, húzd meg-ereszd meg, és mégis azoknak lesz igazuk, akik a felügyelőbizottsági helyeket osztják.

Asidotus 2009.08.02. 20:26:14

Az én véleményem az (pártoktól függetlenül, de a mai magyar viszonyoknak megfelelően) hogy elsősorban a párt a lényeges. Ők állítják a jelöltet, ők kampányolnak mellette, ők "adnak nevet" neki. Ha valaki elindulna egyéni jelöltként, hasonló programmal, akkor az emberek a párt jelöltjét választanák meg.
Így, kénytelen vagyok a cikkel egyet érteni, és a konkrét ügyben Retkes Attilával is.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.08.02. 21:08:39

Teoretikusan Retkesnek van igaza a körzetben bejutott képviselőkkel kapcsolatban (feltéve, hogy a választó a jelölt személye miatt szavazott rá és nem a párt miatt), míg a listásokkal kapcsolatban neked.

(Szerintem egyébként maga a frakciófegyelem nem tesz jót a demokráciának. )

Civil a palyan 2009.08.02. 22:07:28

Szerintem mindez arról szól, hogy a frakció szavaz a kormány mellett, a párt - így önmagában - pedig nem. A szavazás pedig pénzt jelent: a szokásos "szdsz-es" korrupciós manit. A pártbeli vita is erről szól, nem pedig holmi magasabbrendű célokról: komámasszony, hol a zsozsó címmel.

Caracalla 2009.08.02. 22:16:24

@Nűnű: @Lord_Valdez: Szerintem Retkessel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy igaza van-e, mert jogilag nincs (a mandátumok között meg nincs a tekintetben különbség, hogy hogy szerzik), hanem hogy tud-e tenni valamit. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy elég furcsa, amikor az egy kivételből akarnak egyesek következtetéseket levonni, anélkül, hogy megnéznék, hogy az miért különleges.

@bs395: nem, nem a pártokon keresztül, az Országgyűlés hagyja jóvá a kormányt (és a politikai gyakorlat szerint ez a fontos tényező, nem a köztársasági elnök viselkedése, még ha formálisan ő is adja a megbízást).

@Civil a palyan: világos, de általában a párt tud hatni a frakcióra, ez meg egy speciális eset, amikor nem

osborne 2009.08.02. 22:51:56

amíg nem kell megválni a fizetős állásoktól, pozícióktól stb teljesen ideális állopot ez az 'abnormális' helyzet is.

a rövidtávú túlélést elősegíti, a hosszútáv már valóban mindegy.

Hu (törölt) 2009.08.03. 01:40:28

Már a cikk címét se értem.Frakció meg demokrácia? Mivan?

magyar-magyar szótár 2009.08.03. 06:55:04

Ha már szeminárium (vált.: szemirányiom, szemi-mialófasz, szemmicsuda, szemiránijom stb) , ne feledkezzünk meg arról, hogy Kókucci (ez még a legszebb, régi eszdéeszesektől gyűjtött nickem rája) lényegében kriptogyurcsányista. (Jaj, félek, de aki tanult történelmet.. szóval nem szeretném komenyistázásal pl liberális fényben föltüntetni Kókát, mintha köze is lehetne valamihez, ami liberális, naszóval)

... az itt a szívás az egészben, hogy Kókának nincsen alapvetően semmi köze az eszdéeszhez. Tudjuk jól, hogy "liberálisaink" legfőképpen attól azok, hogy szabadon magyaráznak ki-be bármit, szétösszevissza, ahogy éppen jól puffanna, ami megesik.
De azt, hogy Kókának köze lenne az SZDSZ-hez, liberális lenne vagy pláne választóifelhatalmazása bármire, azt még a Hírszerző legendás szofistái se tudnák kivérizzadni...

Én azon röhögök, ennyire kishitűek letek szegénykék, amikor minden a legnagyobb rendben, és ha nem hebehurgyáskodnak, hanem lenyelik (egyelőre) a Retket, akkor majd a Forró Ősz őket is följavítota volna 5% fölé, teszemazt egy Hor temetésen komenyistázó acsargy-félfaszista bohóccsürhe MÁR 1-2% plusz, akkor a várható tüntetések és a Szegény Sólymocska szobráról még nem is beszéltem, a turulmentő tüntetések önmagukban 2-3 %-ot csinálhatnának az SZDSZ-nek, ha ezek az amatőrök nem ilyen hebehurgyák.
Nincsen Forró Drótjuk a Political Capital-lel?? A Mikulás megtojta volna az 5%-ot az SZDSZ-nek...

PostScriptum: Nem találkoztam még eszdéeszessel, aki ne a gúnnyáját szidta volna Kókuccinak, de akkor.. hogy is van ez?

magyar-magyar szótár 2009.08.03. 07:37:06

@Caracalla: Rendkívül bájosnak tartom a "jogi hivatkozásokat" egy akárhováütök nekemfütyülista jogrendszerben. A legzüllöttebb a politikaijog ebben, ugyanaz a csacsinszky Hírszerzős ajak ugyanolyan politikajogifelkentséggel csucsogna az ELLENkezőjéről, ha Kóka lenne A Párt Retkese és Retkes a Kóka.
Vééletlenül pontosan tudom, honnan rontották el a Szakállas Pulóveres (nálam: Felnőtt) Bácsik, especielle legfőképpen SZDSZ-es agymenek az államjog s "újalkotmány" kovácsai. (Röhej, de egyik főludas Büdös Sólyom a Fideszes Áálatt.) Azzal rohadt le minden, amikor félelmükben attól, hogy Pozsgay lesz az ÁLLAMELNÖK, elkezdtek maszekolni, csűrcsavarokat beépíteni, olyasmi, amit HTML-ül úgy tudnék meghatározni, hogy az innen-onnan összelopott HTML felület bosszúja, egy kis svéd, egy kevés burkus, túlazóperencziás emg franczúz meg a fene tudja és EZT a mutymuruttyot MOST aztán a jurátusok akárhováütnek, nekikfütyülőssen magyarázhatják széjel.
Valójában az ügy emócionális, azaz óvoda középsőcsoport szintű, ha úúútájjuk a Büdös Cigányt (= Orbán) akkor A Nagy Korrupt Disznó Öregeknek akkor is igazuk lesz, ha azzal legyalázzák a liberalizmus foszlányait is, hogy "nem lehet egy új elnöknek visszamenőlegesen kritizálnia a Nagy Öregek Gözbondi Bizoccságát"
Hohohóóó! 500 éves liberális párt új elnökke kritizálhatja az elmúlt 500 évet AZÉRT MERT ez egy liberális párt és nem kádáristarákosistagömbösista (pl MSZP vagy FIDESZ) kombattó, hanem
SZABAD
DEMOKRATÁK
SZÖVETSÉGE

R.I.P.

szelephézag 2009.08.03. 07:49:35

Demokráciáról szó sincs, a parlamentünk a pártfegyelemtől olyan kínos.
Először is ott a listás szavazás - alapvetően megkérdőjelezi az egyéni képviselet demokráciáját, mert a párt akkor is bejuttat a törvényhozásba/kormányba olyan senkiháziakat, akik egyénileg csúnyán megbuktak a saját körzetükben (vagyis elvileg teljesen illegitim a képviselőségük).
A másik csúnyaság a képviselők visszalépése egy másik javára. Ezt is ki kéne gyomlálni, mert tovább rongálja az amúgy sem működő demokráciát.

Szóval itt pártok vannak, pártirányok vannak mindkét (?) oldalon. És persze káderek, akik olyan hagymázos eszméket támogatnak, amiknek köze nincs az aktuális helyzetekhez. Ellenben jól lehet panamázni...

És van az istenadta nép, aki meg ezt hagyja...

szelephézag 2009.08.03. 07:52:45

...ja, és majdnem elfelejtettem a felelősségre vonás hiányát. Talán a jó öreg mókamester, Torgyi harcolt annyira a képviselők visszahívásáért a kilencvenes években. Akkor még nem is sejtettük, hogy mennyire jogos ötlet.

magyar-magyar szótár 2009.08.03. 07:56:01

@szelephézag: Nemrégiben a Zóccsójér Parlamentet kategóriájában felbukkant az a pompás ötlet, miszerint már nem is kell egyéni választókörzet (ui Réémületes Karsai Képviselő aszonta az őt zsaroló frakcióvezetésnek, hogy ő MSZP támogatás nélkül is képviselő lesz, mert jól dolgozik, népe megválasztja őtet, teccet vóna mindenkinek úgy dógozni, mint őneki)

Már a jógyerekek le is gyártották a szofisztikákat a hülyenép felvilágosítására, hogy a legdemokratikusabb (és óccsó) a listás egyfordulós, csak aztán a választási-statisztikaimatekosok szóltak, hogy egyelőre hagyjuk ezt az ötletet.

szelephézag 2009.08.03. 08:05:16

@magyar-magyar szótár: a társadalomnak a tömegesség miatt nemcsak a fizikai tehetetlensége nagy, hanem a másik is ;)

És akkor megtoldanám még egy plurális választójoggal is, hogy az ostoba, néphülyítő ideológia elveszítse a bázisát. Ezt meg Tisza István óta nem lobogtatja senki, mert "kényes" kérdés.

magyar-magyar szótár 2009.08.03. 08:13:41

@szelephézag: Érdekes ez a kérdés. Azért van szükség erre az akárhováütök nekemfütyülista (mindenféle, pl állam vagy választói) jogra, mert a zsírtahó bunkó aljanép ezt érdemli, mivé is lennénk a kőleves főző garabonciásgyeákjaink nélkül. Viszont a lenézésük oka is ez, hogy ..
És innen jön Dzsingisz kán mondata (amidőn tisztes távolból figyelte, a csapdába csalt nehézkes lovagokat hogyan mészárolja csapata)
"Ezek szerint Isten Kiválasztottjai vagyunk, ha ilyen csürhe kezére adja a világot."
Ugye, innen már érthető, Pető Iván mért annyira elégedett magával és mért Megfellebezhetetlen ő.

is 2009.08.03. 08:17:28

igen, ismét előre léptünk a történelemben. megjelentek az elméleti alapvetők, akik most már hirdetik is az autoriter jobbságát, és már elméleti keretet kívánnak adni a felülről, egyetlen központból vezérelt országnak/népnek/nemzetnek. az SZDSZ-be még annyit rúghatsz, amennyi jól esik, senkit nem is zavar, meg nem is érdekel. de az elméleti indoklás az nagyon félelmetes, hogy ezt te láthatóan el is hiszed, amit írsz, sőt még terjeszted is.

ott a bibi, hogy ez ugye az egyik fele csak a gondolatmenetnek, és nem tűnik olyan durvának. a másik fele azonban az, amikor meg az a cikk jelenik meg, hogy miért is jó, hogyha egy pártnak nem kell koalícióra lépnie. mint a kékomponensű bomba. bármelyik komponense ártatlan, együtt viszont. mert rakjuk össze a kettőt: egy párt kormányozzon, és a frakcióját a párt irányítsa. azaz a pártvezető, ha a pártvonalon felküdötte magát, bolsevistán kiírtotta ellenfeleit, minden belső kritikát azonnali halállal (kizárással) torol meg, minden lehetséges ellenlábasát első pillanatban fojt meg, egyetlen jelöltként észak-koreai szavazataránnyal választatja meg magát a párt alapszabálya szerinti autoriter elnöknek; szóval mindezek után ez a pártvezető legyen az ország vezetője is, a parlament pedig kesztyűs báb legyen csak az egészben.

szeretném mondani, hogy 1949-1989 között már ezt kipróbáltuk, én nem kommunistázok, mert azt szocializmusnak hívták, csak csendben felhívom a figyelmet, hogy ezt a 40 évet kívánod vissza az ilyen posztokkal. és hogy én ez ellen, csekély erőm és hangom birtokában az utolsókig harcolni fogok.

magyar-magyar szótár 2009.08.03. 08:19:32

Az SZDSZ (és a szajkómunkásság) 15 éve mondogatja, jó, az idén még hazudozunk, de hát a faszistaveszély, de majd már jövőre szépen, rendesen, ahogy a nagykönyvben meg van írva, akkor már könyörtelenül, se ide, se oda nem, hanem középen messve az igazság eránt...de most még A Rém-et le kell győzzük, s majd aztán.
Általános lemondással mindent a távozó SZDSZ-esek kezébe kéne adni, mert a parlament meg ilyesmi zavarja csak őket, meg a bunkó népek, hát mindenki tahó már, a kommancsok A Cigány pártja, már Pető és még vagy 15 régi muftin kívül az egész politikaiélet egyganaj(Gusztos is persze...) .. Most lenne itt az ideje, hogy az ergyanép sűrűbocsánatkérések közepete könyörögje vissza Petőéket.
@szelephézag:
(én Tisza Pista geróf nevét nem merném leírni, Dybandi az égben...)

szelephézag 2009.08.03. 08:20:25

@magyar-magyar szótár: eeeegen... mondjuk már a rómaiak is tudták, hogy az egyetlen erő, ami politikai hatalomhoz vezet, az a vagyon és a pénz.
És ha megtekintjük, hogy a vagyon milyen arányban áll a szakértelemmel vagy intelligenciával (ne adj' Isten a bölcs belátással), akkor érthető, hogyan is lett ebből a csürhéből politikai "elit".
Előrevetítésképpen csak annyit érdemes hozzátenni, ha már Rómát említettem, hogy ugyanezen ok miatt lett egyre korruptabb, majd bukott meg.

Hellscream 2009.08.04. 07:31:39

Hont érvelése egyébként jó példája az SZDSZ-nek: elvont értelmiségi töprengés, amely már rég elszakadt a valóságtól, a gyakorlattól. Ahogy a posztból is kiderül: ha a képviselők maguk erejéből jutottak volna be, ahol eztán alkotnak egy érdekszövetséget, akkor lennének e fölött; így, hogy kizárólag azért jutottak be, mert a párt jelöltjei, nem.

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2009.08.05. 09:21:37

Ez itt a lényeg:
"Mivel semmiféle zsákmányt és előnyt nem ígérhet az SZDSZ a valamikor általa kiválasztott képviselőknek (mivel ilyenek megszerzésére a következő választásokon nem számíthat), ezért aztán semmiféle befolyása sem maradt rájuk. Szemben a kormánnyal."

Egy amerikai szerzőcsoport zsákmányszerzőnek tartja ezt a versenyellenes és kirkesztő kelet európai politizálást, ami jellemző a FIDESZ-től kezdve mindegyikre. Az SZDSZ-re szélsőségesen jellemző. Az SZDSZ-nek a legcikibb, mert ők írták a kottát. A rendszerváltás programját egyszerűen copy space technikával vette át az összes többi. És most hol a szabad verseny? Ez egy versenyellenes rendszer. Nagy buta ez a lakosságnak.

Van-e olyan fék und elensúly, ami ellen ne intézett volna sikeresen frontális támadást ezt az elkurvult politikai elit. Ettek ezek már reggelire pártot, köztársasági elnököt, lakotmánybírókat, főrendőrt, főügyészt, mindent.

Nem beszélve arról, hogy azon kívül, hogy zsákmányszerző vóna a mi kis országunk elszemtelenedett pártokráciája, azon kívül civilgyilkos is, azaz napi szinten eszi reggelire az állampolgári önszerveződéseket.

Leginkább az nem hiányzik a mocsodék politikai elitünknek, hogy a polgárok belepofázzanak a demokráciába.

Mit képzelnek!

Hogy most a nép volna a büdös paraszt, vagy a mi kis kedves pártokráciánk, az nézőpont kérdése.

Szerintem a pártokrácia agyalágult.

Erre kitűnő esetpélda 54 ez az SZDSZ bájos végjáték.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása