Ideológiák helyett. A rezsimorientált gondolkodás veszélyeiről

megadjagabor I 2009.07.09. 12:36

megadja_1.jpgPéldátlan, történelmi, egyedi stb. lehetőség adódhat a jobboldal számára, már ha tud élni vele. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy felelőssége óriási; és ez nem pusztán a gazdaság rendbetételére, és a törvényesség helyreállítására vonatkozik, ami evidencia. A lényegi és hosszútávon fontos kérdés az, képes-e az elkövetkezendő években kormányzó jobboldali rezsim a magyar politikai közösség kereteinek megteremtésére.

Az ideológiák alkonya?

Az ideológiák akkor bukkantak fel, és akkor értek el sikereket, amikor a vallásos világmagyarázatok elveszítették erejüket. A modernség beköszöntével már nem voltak elégségesek a vallásoknak a világ problémáira adott válaszai, így újszerű, más magyarázatokhoz és megoldásokhoz folyamodtak helyettük.

Világossá kell tenni, hogy az ideológiáknak van vonzási képességük, ami erősségnek számít. Ám ehhez az erősséghez páratlan gyengeség is társul. Míg a vallásnak (e sorok írója mélységesen Nyugat-soviniszta, így elsősorban a keresztény vallásra gondol) átfogó világnézete van, úgy az ideológiáknak ilyen sosem lehet. Ám ugyanígy igaz, hogy míg a vallásos magyarázatok átfogóak, kimerítőek, és a minket körülvevő világra mint olyanra érvényesek tételei, úgy egyes partikuláris nehéz helyzetekben nem adnak azonnali és kielégítő választ. Ezzel szemben az ideológiák bizonyos aktuális problémákra „megváltó” válaszokkal szolgálnak, hosszú távon azonban nem képesek ilyesmire. A szekularizált Európa inkább az utóbbiakra voksolt, és tegyük hozzá, ez meg is pecsételte sorsát az utóbbi kétszáz évben. Az ideológiák ereje abban van, hogy lényegesen hatásosabbnak, „egyszer-s-mindenkorra” szolgáló megoldó-képletekkel szolgálnak a politika aktuális problémáira, szemben a vallással, amely türelemre, engedelmességre int. Az ideológiák kísérletének (egyik) tanulsága az, hogy mivel a rossz nem politikai eredetű, nem is számolható fel politikai eszközökkel.

Az ideológiák hatásos mivolta azonban látszat: amint az a probléma, amelyre az adott ideológia válaszul megszületett eltűnik, az ideológia tételei érvényüket vesztik. Ám ennél is fontosabb, hogy szűk magyarázási potenciáljuk végett valószínűleg nem is adnak jó választ (Tocqueville „tiszta, de hamis eszmékre” vonatkozó kitétele vonatkozik ezekre), illetve az egy vagy több elv mindig, minden körülmények között való kierőszakolása káros, és ellentétes egy helyesen értelmezett pluralizmussal.

Mindezek ellenére nem osztom azok nézeteit, akik szerint az ideológiák kora lejárt: amíg a vallás gyenge, és nincsenek alternatív magyarázatok, addig a tömegek egyik ideológiától a másikhoz fognak vándorolni. Ez azonban nem ok arra, hogy mi elkötelezzük magunkat valamilyen ideológia mellett. A konzervatívok jellemzően nem állhatják az ideológiákat, és nevezzük magunkat, aminek akarjuk – a lényeg nem ez. A fontos az, hogy képesek vagyunk-e az ideologikus politizálással szemben valamilyen alternatívát felmutatni, ami egyrészt odafigyel az akut problémákra, ugyanakkor képes egy vázat fölrajzolni, amire a többszörösen felszámolt és majdan megvalósítandó magyar politikai közösség épülhet?

Posztkommunizmus és posztkommunista liberalizmus után (?)

Felvethető, hogy az „ideologikus” megjelölés talán nem megfelelő a magyar politika valóságára – és ebben az állításban van is igazság. A magyar politikai erők valóban „pragmatikusak”, ám a szó legrosszabb értelmében. A posztkommunista és a posztkommunista-liberális szótárban a „gyakorlatias”, „pragmatikus” leginkább „gátlástalanságot” jelöl, illetve a posztkommunizmus nyelvéhez és eszközeihez illeszkedő machiavellista hatalmi politikát. A posztkommunista hatalomgyakorlás öncélú: célja pedig saját hatalmának fenntartása. Ám mindemellett ne felejtsük el azt sem, hogy a Machtpolitik-ot szinte mindig valamilyen ideológiai mázzal öntötték le: egészen új színárnyalatot kaptak a „kapitalizmus”, „piac”, „öngondoskodás” fogalmai, és noha ezek jogosan kedvelt fogalmak másutt, ugyanilyen joggal utasítják el sokan ezeket itthon. Ha van szellemi teljesítménye az elmúlt évek kormányzásának, akkor ez minden bizonnyal az, hogy alapvetően kedves és kedvelhető fogalmakat járattak le teljesen a posztkommunizmus ideológiába csomagolt politikájával. Ahogy azt G. Fodor Gábor helyesen leírta, a kormányzó erők ma is a történetfilozófiai paradigmában képesek csak gondolkodni, annak minden komponensével együtt: haladás, reform stb. A mostanában különféle nevekkel illetett technokrata gnoszticizmus (korábban: SZDSZ, most: MDF) szintén e paradigmán belül helyezkedik el.

Mi lehet az alternatívája a (poszt)kommunista hatalmi politikának, ha az ideológia nem az? Erre a válasz az, hogy nincs más út, mint Magyarország és Európa lánctalpakkal és ideológiai megszállottak által tiport hagyományainak és múltjának újrafelfedezése. Akik ideológiákra szomjaznak, azoknak e válasz nem lesz kielégítő, mert nem ad azonnali, mindenki számára megfelelő választ, nem felel meg a clare et distancte elvének. Ilyet azonban nem is ígért senki – mi bizonyosan nem. Ráadásul a hagyomány sugalmazásai és a múlt újrafelfedezése nem is fog mindenkinek megfelelni.

Márpedig Magyarország és Európa, illetve a nagybetűs „Nyugat” ereje a múltjában rejlik. Nincs más forrás, amiből a megújulás lehetséges, csakis ez. A jövőbebambuló, álmodozó ideológiák kaptak lehetőséget a bizonyításra, és eddig egytől egyig elbuktak. Csak a „múlt”, Magyarország és a neki otthont adó Európa politikai és erkölcsi hagyománya az, amelynek révén egyáltalán a kérdések megfogalmazhatóak – a politikai közösség mibenlétére, a jó politikai rendre és hasonlókra vonatkozóan. A kérdések nélkül nincsenek válaszok, és a fontos kérdések feltétele nélkül nincs sem megújulás, sem javulás.

Maga a környezet azért is elsőrendű, mert néhány – ugyancsak ideologikus – téveszmét szükséges eloszlatnunk. Európa sajátos (és gazdag) hagyománya az eredője annak, amik vagyunk, illetve amik lehetünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy Európa kultúrája (a hasonlóságokon, és az érdekazonosságon túl) eltér Amerikáétól, illetve a kontinens kultúrája az angolszásztól. Az angolszász politikai kultúra ugyanis pragmatikus (nem a fenti, posztkommunista értelemben), erősen gyakorlatorientált. Ezzel szemben Európa a skolasztika hazája, sokkal „elméletibb” – jóllehet, ez nem teszi szükségszerűvé azt, hogy ideologikus is legyen (disclaimer: az ideológiák elleni reakció – más formában – ugyanúgy megjelent a kontinensen, mint az angolszász világban).

Ez a kijelentés nem egyenlő azzal, hogy nincs mit tanulnunk az amerikaiaktól, vagy az angolszászoktól. Azzal pláne nem, hogy ne lenne közös érték-és érdekvilágunk. Pusztán azt jelenti, hogy nekünk saját kultúránkból, hagyományainkból kell kiindulnunk, amennyiben sikeresek akarok lenni, és fölösleges „importtal” próbálkoznunk. Minden ilyen próbálkozás, amelyik más országok „konzervatív politikáját”, berendezkedését kívánja meghonosítani, egyrészt ideológiát kreál, másrészt a szülés pillanatában kudarcra van ítélve. Más módon ugyan, de ugyanúgy a valóságvesztés (Mezei Balázs) hibájába esnének, mint a hazai posztkommunisták.

Autoritás vs. hatalom

Mint arra Robert Nisbet felhívta a figyelmet, a tekintély és a hatalom nem hogy nem ugyanaz, sok szempontból egymás ellentétei. Szent Ágoston filozófiájából átemelt képpel azt mondhatjuk, a tekintély uralma a törvény (lex) uralma, míg a hatalom alapelve az akaraté (voluntas). Nisbet szerint, míg a középkori Európa az előbbi szerint működött, a modernitás egyszerre gyengítette és rombolta le a tekintélyt, és adott egyre több jelentőséget a hatalomnak.

Fontos, hogy ezt a különbséget észben tartsuk: egy, a jó rend létrehozására irányuló jobboldali kormány feladata elsősorban a tekintély erősítése a hatalommal szemben. Ez két dolgot jelent. Egyrészt azt, hogy az államnak is tekintélyként, és nem par excellence hatalomként kell funkcionálnia; másrészt pedig, a tekintély sosem áll meg „egymagában” – csak tekintélyek létezhetnek. A tekintély pluralisztikus, mindig megosztott, szemben a hatalommal, mely megszünteti a tekintélyt, monolitikus, és centralizációra törekszik. Ezért sem véletlen, hogy a modern korban tapasztalható tekintély-gyengülés együtt járt a politikai hatalom centralizációjával.

A legfontosabb üzenet egy jobboldali rezsim felé pedig az, hogy ne a „hatalom” megerősítésére törekedjenek, hanem a tekintélyére. A törvény uralmának tekintélyét mindenképpen az államnak kell helyreállítania – ebben nincs vita. (Ahogyan örüljünk annak is, hogy „ma már közhely”, hogy a Jobbik által felvetett problémák valósak. Nem volt ez mindig így.) Ám ebben is hangsúlyos az, hogy a tekintély kényszere számítson elsősorban, és ne a hatalomé. A hatalom kényszere addig tart, amíg intenzív és erőszakos – a tekintély ezzel szemben nem az erőszakra épít. A tekintélyek visszaállítása és megerősítése pedig nem történhet felülről vezérelt, abszolutista és bürokratikus módszerekkel.

Kulcsfontosságú e mögött az elgondolás mögött az, hogy a jó rend és a politikai közösség létrejöttéhez a jobboldal ne használjon „rezsimorientált” gondolkodást. A rezsimorientált gondolkodás azon a hallgatólagos (és rossz) előfeltevésen nyugszik, hogy egy ország kultúrája (mind a politikai, mind az egyéb) a hatalom eszközével, pusztán szándék szerint alakítható. Azaz, a rezsim az első, a kultúra a második (a rezsimorientált gondolkodás esetében olyan gondolkodókra utalhatunk – változó mértékben – mint Hobbes, Schmitt és egyes straussiánusok). Más fontos tanulságok mellett ennek kudarcát is ki kell olvasnunk a gyurcsányizmus éveiből (akármilyen „kultúra” is volt az, amit jozefinista módszerekkel kívántak kierőszakolni).

A rezsim feladata nem más, mint a törvényes keretek biztosítása ahhoz, hogy ezt a kultúrát maguk a polgárok megteremtsék. Ehhez szükséges a törvény uralma, és az a szabad tér, amelyben lehetőség nyílik erre. A politikai kultúra tekintetében fontos az ehhez szükséges szféra, amelyben a különböző politikai elvek mellett kiállók vitatkozhatnak. (Egy másik intés a jobboldal felé: semmi esetre se próbáljon meg valamiféle „ellen-felvilágosodást” véghezvinni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell adott esetben keményen kiállni saját gondolatai mellett, csak azt, hogy 1) ne a hatalmat akarják ehhez felhasználni, 2) érvekkel tegyék ezt meg, ellenfeleik tiszteletben tartása mellett – amit természetesen tőlük is elvárhatnak. Focizni szabad, cselezni is, felrúgni nem.)
A jó kormányzat feladata az, hogy bíróként biztosítsa a törvényt, betartsa és betartassa azt. Ezen túl viszont ne avatkozzon bele a polgárok különféle vállalkozásaiba. Ugyanúgy, ahogy egy jó focimeccs előfeltétele a bíró autoritása, amely megteremti az előfeltételeket a játék szabadságához. A játéktechnika felől való döntés pedig a csapat játékosaira van bízva – képzeljük csak el, mennyire unalmas lenne az a meccs, ahol minden előre fel van fedve, minden lépés ismert. Az a játék nem csak unalmas, de értelmetlen is lenne.

Ha már a jobboldal rendre az „embereket” szokta emlegetni, reméljük, komolyan is gondolják: vissza kell adni a szubszidiaritás gondolata nyomán az „embereknek”, kisközösségeknek azt az autoritást, amitől megfosztották őket. Családok, kis közösségek, egyházak jelentsék elsősorban a tekintélyt, és ne az állam hatalma. E kis közösségeknek együtt, a politikai közösséget alkotva kell létrehozniuk a közjót – mely fogalmat szintén vissza kell helyezni illendő helyére.

Tartós politikai közösség és a jó rend csak akkor valósulhat meg, ha nincs a négyévente változó politikai rezsim döntéseihez kötve – ezeknek a politikai rezsimtől függetlenül kell létezniük. Fontos, hogy a rezsim ne próbáljon „szubsztantív” átalakításokat véghezvinni (ti. olyanokat, melyek valamilyen eszmény nevében a teljes politikai közösség megváltoztatására törekszik, mint a szocialista vagy liberális politikák esetében). Míg egy politikai rezsim nem tud tartósan jó politikai közösséget létrehozni, úgy utóbbi szolgálhat előbbi előfeltételéül. S bár igaz, hogy a következő (lehetőség szerint jobboldali) kormánynak óriási szerepe és felelőssége van ennek megteremtésében, óvakodnia kell a rezsimorientált gondolkodás csábításától. 

Kapcsolódó írások:

Konzervatív korszak közeleg

A tekintély helyreállítása

Az ajtók a jobboldalon nyílnak, I. rész: A progresszió csődje


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr151236162

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Havi Fricska 2009.07.10. 10:17:37

A Mount Everest akadálymentesítéséért küzd az LMPA magyar-nepáli kapcsolatok felpörgetését és a Mount Everest akadálymentesítését tűzte ki célul a Lehet Más a Politika, miközben a kerékpározás népszerűsítéséért is tenni próbálnak.A párt választm…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2009.07.09. 12:38:26

pályázatot hírdetek a rezsimorientált szó magyarítására... :)
Decsúnya.

Cypriánus 2009.07.09. 12:47:25

nagyon helyénvaló figyelmeztetés!!!
ezért vagyok némiképpen visszafogott a "konzervatív fordulat"gondolatával.(nem Marcinak mondok ellent, tudom,hogy Ő sem rapid olyamatban gondolkodik)Szerintem is kirajzolódik ilyen, de állati lassú . nemes egyszewrűséggel. a konzervatív fordulat egyenesen arányos a tízprancsolati-keresztény és a családi gondolat újbóli erősödésével, ám ez nem varázsütésre fog végbemenni.
nagyon durván kimondva: szerintem a konzervatív fordulat a hetente templombajárók arányával szignifikánsan összefüggő dolog.

Kontrabass (törölt) 2009.07.09. 17:16:17

@murci/szamárfül:
uralkodáspárti, hatalomfüggő (már mint függő mint addiktív és nem relatív, magyarul :-) )
Ez egyébként természetes tulajdonságunk.

teemur · http://teemur.blog.hu 2009.07.09. 17:25:50

"echnokrata gnoszticizmus"

Örök hálám ezért a kollokációért! Nagyon jól megfogja a lényegét!

És köszönet a tekintély--hatalom körüli fejtegetéseket is, milyen igazak!

cserepj · http://latinpince.blog.hu 2009.07.09. 17:28:29

Nagyon jó cikk. Sajnos elnézve a vidéki jobboldali irányítású önkormányzatokat, azok hozzáállását a sajtó- és véleményszabadsághoz én úgy látom, hogy a helyzet javulása nem várható 2010 után sem.

Kontrabass (törölt) 2009.07.09. 18:56:31

A rezsimorientált gondolkodás alapjait az EP-ben raktuk le. Amit hiányol a szerző hazai szinten, hogy elveszett a kisközösség értékteremtő ereje, az látszik létrejönni és felolvadni az EU-ban is.
Ami egy országon belül logikusan települések összességét, így családokat vagy akár hitet jelent - a hitet nem látom kritériumnak, eleve megosztó, és rég ki lett sajátítva rezsimorientált módszereknek, mint jól megütögethető lelkiismeret - az európai szinten az állami közösségek. Én nem félnék ettől, nem nacionalizmusként, hanem együtt élő közösségi kultúraként kéne kezelni. Egy kisebb érdekszféra. Akik sokkal jobban ismerik egymást. Hatalmas érték.
A radikális előretörés az EP-ben ezt a méltatlankodást tükrözi, amit szerző is megfogalmaz.

A logikája alapján meg kéne cserélni az önkormányzati és országos választások közti hangsúlyt, és sokaktól elhangoztak olyan - 10 milliós közösségnél már - merésznek tekinthető ötletek, ne legyen listás szavazás, tehát az ország egésze ismerje meg, ki a pénzügyminiszter, adott esetben. Azért biztos vagyok benne, közepes város szintjén sem ismerjük vezetőinket igazán.

Sokszor látom azt hibának, a kritikai szemlélet elkezdődik, és be is zárul a politikai elit intelmével, felé támasztott elvárásokkal. Ezt a társadalomtól elszakadt rezsimet mi hoztuk létre. Imádjuk az ideológiákat, ráadásul importáljuk is őket. Importáljuk pl. a kommunizmus ellenességet (nem szükséges, csak ellenességünk zöme mára import), miközben ragaszkodunk is ahhoz, mert még vannak nosztalgikus emlékeink.
Nem vagyunk következetesek, és mint minden következetlen szülőnél a fejére nő a gyerek, aki tőlünk származik. Az elit.

Egymáson verjük el a világnézeti port, és a rezsimet használjuk egymás ellen pajzsnak. Ez a mi felelősségünk.

És a cikk ismét leírja, mit VÁR a felettes HATALOMTÓL most.
Például részt lehet venni benne. Lehet alakítani képviseleti csoportot, és nem azt figyelni, abba kik lettek honnan átmentve, tehát minek. Mi vagyunk a rezsimorientáltak, mert figyelmünk és kapcsolati hálónk megítélése azon alapul, ki melyik rezsimhez húz.
Miközben egyikünk sem tagja, aki csak kritizálja.

Szerintem nőjünk fel a rezsimhez, de úgy, ne felejtsük el milyen népnek lenni. Olyan, mint a szülőnél, emlékezzen gyerekkorára, mik voltak a vágyai.

Kommunikáljunk, fogadjunk el ellenvéleményt idelent is, menjünk el képviseleti órákra, mondjuk el, tanítsuk meg erre a médiát is, kérjük tőlük is számon, kapcsok legyenek, csatorna köztünk és köztük, ne szócső. Tükör lehet, de a mi arcképünk legyen, mindenkié. És ne torzó. És ne legyen szégyen politikusnak lenni, tekintsünk rá szakmaként. Megnő az elvárásunk is. És politizálni se legyen szégyen. A politizálás az részben a közösségek kommunikációja életükről egymás közt, és vezetőik felé.

Szerintem itt lent is van bőven teendő. Eltelt 20 év, hogy ezt szabadon gyakorolhassuk.

Bell & Sebastian 2009.07.09. 20:36:21

Megnyugtató lenne, ha ott látnám a fő-fidesznyikek aláírását a cikk alatt! De azt leshetem...

A mentális jólét pillérei: erkölcs, jogszolgáltatás, civil szervezetek és a mindháromhoz kapcsolódó oktatás.

Orbán a távoztávol mondott is ilyesmit, talán.

Rendre-sorra kirugdosták a fejőszék minden lábát, ülünk a földön. Faragjunk új lábakat, (teljesen ideológia mentesen)!
Kezdjük az oktatással, egy új Klebelsberg kell ide!

Majd ha látom, elkezdek hinni a többiben is!

bajzatm 2009.07.09. 20:53:56

T. Szerk, és Cikkíró!
"A rezsim feladata nem más és nem több, mint a törvényes keretek biztosítása ahhoz, hogy a kultúrát maguk a polgárok teremtsék meg."
Ez a színtiszta liberalizmus! Köszönöm, majd még folyt köv.
Üdv.:Bajzát Mari

megadjagabor 2009.07.09. 21:14:18

@bajzatm: Hogy miért nem az, arról talán majd legközelebb:-)

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2009.07.09. 23:25:58

@bajzatm:

Nekem is pont ez jutott eszembe.

Egyébként több ponton is kissé homályos számomra az írás. Például hatalom vs. tekintély szembeállításánál.

Vajon a "tekintély" nem pontosan a hatalomnak egy körmönfontabb módon ápolt megtestesülése? Dehogynem.

A hatalom és tekintély fogalmai szerintem nem egyenrangúak. A 'tekintély' egyszerűen részhalmaza az előbbinek.

2009.07.10. 00:45:11

Ha jól értettem, a tekintély fogalmát olyan értelemben használja a szerző, mint az a valami, amit saját választásomból tisztelek, mert látom, hogy jól ragadja meg a problémát, működő megoldásokat kínál, megfelelő kereteket teremt egy tisztességes élethez, stb. Ezzel szemben a hatalom kinyilatkoztatja, hogy szerinte mi a jó és elvárja, hogy én is ennek megfelelően gondolkodjak, támogasam, függetlenül az általam tapasztalt realitásoktól. Ilyen értelemben valóban üdvös lenne a tekintély erősítése a hatalommal szemben, ezt azt hiszem minden józan ember képes belátni.

Ha ezt jól értem, akkor viszont a vallás vs. ideológia összehasonlítását nem nagyon értem, hiszen a vallás nagyrészt azért veszítette el a tekintélyét, mert hatalomként viselkedett. Pont nem úgy működött, hogy "a vallásos magyarázatok átfogóak, kimerítőek, és tételei a minket körülvevő világra mint olyanra érvényesek", ahnem kinyilatkoztatásokat tett és elvárásokat fogalmazott meg a realitásoktól függetlenül. Talán helyesebb lett volna vallás helyett erkölcsöt írni.

Az ideológiákkal kapcsolatos gondok gyökerét én nem annyira magukban az ideológiák természetében látom, hanem a doktrinerségben, amikor az ideológiát valaki megpróbálja megvalósítani. Talán hasznosabb lenne az ideológiákat eszközként tekinteni, és gondolatokat, ötleteket lopni belőlük, amikor ennek van értelme - szögbeveréshez kalapács, csavarbetekeréshez csavarhúzó, stb.

Bell & Sebastian 2009.07.10. 01:50:45

@ifsz:

Az erkölcs csak (konkrét) tettekben értelmezhető, elvontan nem létezik. A tanításánál azért alkalmaznak példabeszédeket, (képi beszédet), adnak viselkedésmintákat.

Mondok egy példát:

1., az özvegyasszony prostituáltnak állt, hogy éhen ne haljanak a gyerekei
2., a eü. szakközepet végzett Mari az M4 -es mellett 6 -szor annyit keres, mint előtte

Melyikük erkölcstelen?
Ezért nem rokonítható ideológiai kvintesszenciákkal.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.07.10. 06:10:14

No, né'! Éppen ez foglalkoztatott engem is: az átmenet lehetséges iránya és módja. Kommentként:


magyarido.blog.hu/2009/07/10/tukor_a_kepben_vagy_egy_megnemirt_bejegyzes_megnemirasarol

ü
bbjnick

2009.07.10. 08:56:49

@Bell & Sebastian:

Itt abban az értelemben használom az erkölcsöt, mint olyan szabályrendszert, ami a közösség által elfogadott normákon és értékeken alapul. Miért lenne ez kizárólag az erkölcstelenséget bemutató példákon keresztül meghatározható.

Még az is előfordulhat, hogy a te módszereddel nem jutunk sehová. Már az egyszerű kérdésedre is kapásból több válasz jutott eszembe, ahol egyéb paraméterek is számítanak, hogy melyiket választanám:

a) Egyik sem
b) Mindkettő
c) A kuncsaft
d) Azok, akik az emberi szexualitásról alkotott (szándékosan) hamis képre alapozva alkotnak szabályokat.

Bell & Sebastian 2009.07.10. 09:30:21

@ifsz:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkölcs

Azt hiszem, ez csak particionális probléma, ne offoljunk.

Eszembe jutott, mit is mondott Orbán, amikor átadta a stafétát:

"- Ezt a társadalmat csak a hit- és erkölcstan bevezetése, a civil szervezetek fogják megmenteni!"

Tágabb értelemben arról beszélt (sugallta), amit a cikk állít. A jövőbe látott?

Bell & Sebastian 2009.07.10. 09:32:38

És a megadott link m'ér' nem müxik?

gólhaj · http://kroki.blog.hu/ 2009.07.10. 10:06:58

@ifsz: "hogy jól ragadja meg a problémát, működő megoldásokat kínál, megfelelő kereteket teremt egy tisztességes élethez, stb." - nem kell ehhez sokáig meditálni. a recept adott. azért elég jól összegzi minden kultúrának a saját "történelmi" vallása a szükséges alapelveket,a mi mentén lehet hajókázni végig az életet; az a legjobb ha magad tudsz lenni az élő bizonyosság. ajánlott olvasmány pl biblia.
viszont az is biztos, hogy nem kínál adekvát válaszokat konkrét kérdésekben, hisz csak a kereteket adja meg, a tánclépéseket már magunknak kell kitalálni azon belül, és az is saját felelősség, hogy emnnyire igyekszik az ember ez idő alatt nem a más lábán taposni amíg szól a zene. persze, itt már képbe jön, a képességbeli különbség, hogyha véletlenül taposod is a másik lábát, hogy tudod a szituációt magadtól megoldani.

Bell & Sebastian 2009.07.10. 10:24:14

@gólhaj:

O'pardon, kiskegyednek akkora a lába, hogy csak véletlenül léptem mellé!

gólhaj · http://kroki.blog.hu/ 2009.07.10. 10:27:37

@Bell & Sebastian: this is canteen

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2009.07.10. 12:14:35

@ifsz:

Köszi a magyarázatot, így már világosabb a különbség.

Persze nem értek egyet vele. A hatalom ugyanis szerintem kétirányba ható folyamat, az alávetett éppúgy része, mint az alávető. A "szabad akaratból" történő alávetettség is egy hatalmi struktúrához való igazodás.

Azzal pedig, amit a vallásról írsz, teljesen egyetértek. A vallás azért vesztette el tekintélyét, mert nem az emberi szabadságra alapozta létét, hanem ellenkezőleg: az emberek megcsonkítására.

Vö.: A Nagy inkvizítor példázata a Karamazov testvérekben.

Bell & Sebastian 2009.07.10. 15:53:13

@bbjnick:

Nagyon jó írás, már-már paradoxon a probléma.
Vagy csak annyi:

Biztos szart a bizonytalan jóért el ne hagyj!

Ezt nagyjából mindenki vallja, talán ez maga a Kollektív Tudat!)

Külön dícséret az illusztrációért, szuper választás!

* * * * *

ibafaipap 2009.07.10. 21:47:20

Na a cikkben foglaltak közül egyik sem fog megtörténni. A Fidesz élő szobra a rezsimközpontú gondolkodásnak és voluntarizmusnak. A politika pedig mindenütt gyakorlatias, ahol nem, ott a rezsim rövid időn belül megdől. Nem lesz itt semmilyen megújulás, meg fordulat, maximum a szavak és jelképek szintjén. A kormányzás nálunk az erősebbek diktálta folyamatokhoz idomuló ügyintézés, függetlenül attól, hogy ki van hatalmon. Lényeges kérdésekben a magyar kormánynak nincs és nem is lesz komoly mozgástere. A jobb minőségű kormányzás ígérete maximum annyit jelenthet, hogy kevesebbet lopnak, mint az elődeik. A Fidesz viszont nyakig ül az adósságban és a szívességeket is meg kell valahogy jutalmazni. A hatalom természetéből adódóan korrupt és hajlamos a visszaélésre, ne várjuk, hogy magától változtasson egy számára előnyös helyzeten.

Bell & Sebastian 2009.07.11. 00:06:26

@grizliewok:

Kötél, cián lemaradt!

Lopnak? Nahát...
Bőven megelégednék azzal, ha itthon maradna a lé.

Külpolitik: az nincs is, seggnyalás, az van!

Ajánlom @bbnick fentebb belinkelt írását, ami pontosan illene ide válasznak a pesszimistapista hozzászólásodhoz.

(nem mondtam, hogy nincs benne igazság - nyomelemekben)

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.07.13. 02:24:50

"Míg a vallásnak átfogó világnézete van, addig az ideológiáknak ilyen sosem lehet."

Azt hittem, az ideológia az, ami mindent meg tud magyarázni. (Ezért is szimpatikus :))

"Ám ugyanígy igaz, hogy míg a vallásos magyarázatok átfogóak, kimerítőek, és tételei a minket körülvevő világra mint olyanra érvényesek,"

Nem arról szól a cikk, hogy NEM ilyenek? Mert épp hogy elhagyták őket az i. kedvéért.

"addig bizonyos egyedi, nehéz helyzetekben nem adnak rögtön kielégítő választ."

Az i.-k esetén se rögtön, hanem sokat kell gondolkozni, már ha rendesen meg van csinálva.

"A vallás türelemre, engedelmességre int, az ideológiák viszont bizonyos aktuális problémákra azonnali megoldásokat kínálnak."

Valóban: a türelemben, engedelmességben mi a megoldás? Vagy legalább az ígérete?

"De hosszú távon már nem képesek ilyesmire."

Miért nem? Csak mert azt mondod?

Egyébként egy konstruktív kérdés: mi az összefüggés a cikkbeli értelemben vett tekintély és a Jó fogalma között? Képes a hagyomány megmondani, mi jó és miért?

Joejszaka 2009.07.13. 11:10:01

@peetmaster:

Ezt írtad:

>>"Ám ugyanígy igaz, hogy míg a vallásos magyarázatok átfogóak, kimerítőek, és tételei a minket körülvevő világra mint olyanra érvényesek,"

Nem arról szól a cikk, hogy NEM ilyenek? Mert épp hogy elhagyták őket az i. kedvéért.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.07.13. 19:50:10

@Joejszaka: öööö, igen?
Nem értem :)
A cikk mintha azt magyarázná az elején, hogy az ideológiák bírnak némi vonzerővel a vallások ellenében.

antaldaniel 2009.08.25. 23:12:12

Fura ellenpélda Amerika, ami egy nagyon vallásos és keresztény ország, és azok alapították és tették sikeressé, akik Európa visszasírt vallási múltját túl korruptnak és a haladás kerékkötőjének tartották. Lehetne még az Európánál gyorsabban fejlődő modern iszlám országokat is ellenpéldának mondani.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc