Megjelent a Kommentár 2009/3. száma

Konzervatorium I 2009.07.03. 11:29

A KOMMENTÁR 2009/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

Szalai Ákos: Miért ne legyünk progresszívak?

ÉLET ÉS LITERATÚRA
Borbás Barnabás: Idegenségünk anatómiája – Závada Pál: Idegen testünk
Papp István: A Magyar Közösség ábrázolása Závada Pál Idegen testünk című regényében
Clara Royer: Barna hangok: Jóakaratúak
 
ESSZÉ
Lukácsi Tamás: Érvek a szavazás önkéntessége mellett
 
MAGYAR ALAKOK
Novák Attila: Magyar–zsidó szimbiózis: Vázsonyi Vilmos
 
MŰHELY
Bódy Zsombor: A tb a világválságban 1930–1933 – A Gömbös-kormány, a nyugdíjalap és a vizitdíj
Hernádi Zsolt: Vissza a kályhához – Magyarország hosszútávú jövőképe 2025-ig
 
TOTÁLIS MÚLT
Szécsényi András: „Hogy ki a magyar, azt mindig csak maguk a magyarok dönthetik el” – A Turul Szövetség a közgazdasági egyetemen 1941-ben
 
RE:CENSOR
Böszörményi Nagy Gergely: Kramer kontra Kramer – The New Criterion
 
HONI FIGYELŐ
Pesti Sándor: A Gyurcsány-korszak
 
MESSZELÁTÓ
Békés Márton: Balfogás – Az Obama-koalíció progresszív hátországa
 
SZEMLE
Laczó Ferenc: Szolid építőkövek (a Magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948 c. kötetről)
Viczián Zsófia: Kitakart múlt (Hantó Zsuzsa könyvéről)
Vesztróczy Zsolt: Katin (Paul Allen könyvéről)
Rosszkedvű recenzió (Hobsbawm önéletrajzáról és Oliver Matuschek Zweig-életrajzáról)

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr651224108

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: visit the following web page 2017.10.04. 06:20:57

Mobil függetlenítés - Mobil Függetlenítés

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

___________________________ (törölt) 2009.07.03. 14:24:11

Szalai Ákos cikke megdöbbentő és zseniális.

"Tudták, hogy ha az alacsony bér megtiltá-
sa, vagy éppen a munkakörülmények emelése miatt nő a foglalkoztatás költsége, akkor azok a csoportok, akiknek a munkája nem ér annyit, akik nem termelnek akkora bevételt a munkáltatójuknak, amennyiben a foglalkoztatásuk (bérük plusz a szociális kiadá-sok, például az elvárt munkakörülmények megteremtése) kerül, azok munkanélkülivéválnak majd.

De éppen ez volt a szándékuk – legalábbis a kritikusok szerint. Eugenikai megfontolásaik miatt örömmel fogadták, hogy az „arra nem méltók” életkörülményei
gyakorlatilag ellehetetlenülnek.
"
Manapság ezernyi közgazdász tépi a száját, hogy ezeknek a dolgoknak ilyen mellékhatásaik lesznek, és úgy tűnik, hogy senki sem figyel. Itt meg kiderül, hogy eredetileg nem csak, hogy ismerték ezeket a mellékhatásokat, de direkt ezért csinálták!

Kontrabass (törölt) 2009.07.03. 18:50:45

@Shenpen:
Azt kell kitalálni, mi az a felettes elv, ami alapján a végletekig rangsorolsz gazdasági és társadalmi cél között, és nem azokat minimum harmóniában, és alapvetően utóbbi (társadalom) rövid és hosszú távon egyaránt a tartósabb szinten és gyakrabban elérhető javára kéne megtenni.

Vidéki 2009.07.04. 10:29:55

A szerző rengeteg ellenérvet sorol fel a progresszívak gondolkodásával és cselekvéseivel szemben.

A valóság azonban sok olyan problémát vet fel amelyek spontán módon, emberi beavatkozás nélkül nem oldódnának meg, hanem hatalmas társadalmi feszültségeket eredményeznének.

A technikai fejlődés mára oda vezetett, hogy a foglalkoztatottak egy viszonylag kis hányada rövid munkaidőben képes anyagi javakkal bőségesen ellátni a lakosságot. Fejlett nyugat-európai országokban a heti munkaidő 35-40 óra, jelentős fizetett szabadságidő mellett.

Mi lett volna, ha a „kiszolgáltatottak védelme” érdekében nem cselekszenek a politikusok és a „társadalom mérnökei”?

A kiszolgáltatott dolgozók ma is napi 16 órát dolgozhatnának embertelen körülmények között, mint a 19. században.

Mekkora lenne most a munkanélküliek aránya? Hány olyan ember lenne pusztulásra ítélve (a szociál-darvinizmus által legitimáltan), akiket a hierarchia „felesleges egyedeknek” nyilvánít?

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc