Vendégszerzőnk, Hungarian Bullshit írása
Csúnyán és politikailag inkorrekt módon mondjuk azt, hogy a patkányok elhagyják a süllyedő/menekülő hajót, szebben meg azt, hogy a realitást felmérve a régi kliensek és üzletfelek új, sikeresebb gazdák után néznek. Sok helyen van ez így, de a magyar belpolitikában különösképpen.
Jellemző az, ahogyan a szociálliberális értelmiség bizonyos tagjai kezelik régi pártjukat, kenyéradó gazdájukat, az SZDSZ-t és az MSZP-t. Elkezdődtek az átigazolások, a helyezkedések, helykeresések. Itt van például Babarczy Eszter kritikus, az egyik legidegesítőbb megmondóember a magyar közéletben, amúgy a Demos Alapítvány egyik alapítója, aki a Miniszterelnöki Hivatallal állt szerződéses-anyagi kapcsolatban, mint a „nem holdudvar” tagja. Babarczy a HVG véleményrovatában, melyet a Világgazdaság onlájn foglal össze egyik anyagában, azt állítja, hogy a „magyarok bölcsen választottak” és hogy „Az MDF megtalálta a maga közönségét, és viheti tovább a neoliberális, kapitalizmuspárti logikát, ami sehol a világon nem hoz ugyan többet 5-10 százaléknál, az SZDSZ pedig megkapta megérdemelt büntetését. Az MSZP nagy vesztes, de nem számíthatott jobbra. Egy ellenzékben eltöltött ciklus viszont alkalmat ad rá, hogy modern baloldali pártként szervezze újra magát”.
Nem tudni, minek köszönhető az MSZP-SZDSZ kormány holdudvarához egyáltalán nem (ld. a korrupédiás linket) kötődő BE eme megvilágosodása. Valószínűleg a választási eredmény és a várható bukás tette még inkább – a „magyarokhoz” hasonlóan – „bölcsebbé” őt. De nem igazán lehet megtudni, hogy miért választottak „bölcsen” a magyarok, amikor a Jobbik lehet a harmadik legerősebb párt az országban, és hogy az SZDSZ mivel is érdemelte ki a bukását (talán már nem tudnak a klientúrának több pénzt osztani?). Mindenesetre van valami bizarr ezekben a szövegekben.
„A politika elit agyhalott” – nyilatkozza Bruck Gábor kampányszakértő, a Sawyer Miller Group elnöke a Magyar Narancsban, aki volt már az SZDSZ kommunikációs igazgatója (így tudja miről beszél, bár biztosan "semmi" felelőssége sincs benne) Demszky Gábornak is sokáig dolgozott, s a cég bevételeinek tekintélyes részét a Fővárosi Önkormányzat, állami kézben lévő cégek, MSZP/SZDSZ-es önkormányzatok és minisztériumok biztosították. Nincs ezzel baj, minden politikai oldal a hozzá közel állókkal dolgoztat. Ez azonban már szöget üt: „Az SZDSZ, hasonlóan az MDF-hez, már évekkel ezelőtt megszűnt létezni mint brand. A balliberális oldal nem tudta kimozdítani Magyarországot a dermedt állapotából.” De van ilyen is: “Az SZDSZ-nek pedig évek óta nincs politikaformáló ereje. Nem tudja a fiatalokat inspirálni, és kihalt belőle az a vágy, hogy tegyen valamit az országért.”
Értjük a dolgot, a Pártnak lefelé megy a szekere, ma már nem trendi SZDSZ-esnek lenni, a trendi az LMP, kicsit az MDF, meg onnan még jöhet valamilyen megrendelés. A szocialistákkal várni kell, mert ahogy BE fogalmazott, csak ellenzéki kispad, a "hét szűk esztendő" (vagy 17?) után várható, hogy lesz belőle valami. Addig is marad a jobboldal, ehhez kell alkalmazkodni úgy, hogy beletaposunk volt kenyéradó gazdánkba, aki ma már halálra sebzett oroszlánként várja a kimúlást.
Wermer András, a Fidesz ex-kampánystratégája ennél azért izlésesebben viselkedett a Fidesz 2002-es választási veresége előtt, de utána is. Nem csak azért, mert nem rúgott bele abba/azokba, akiktől/ahonnan a megélhetése származott, hanem azért is, mert erkölcsileg is kizártnak tartotta azt, hogy sárdobálással szerezzen jó pontokat a győzteseknél.
Kicsi ez az ország, mindenkiről lehet tudni, hogy kicsoda.
Kapcsolódó írások:
Lehet más az SZDSZ?
"Az a kiábrándult, aki az SZDSZ-re szavaz, annyira nem is lehet kiábrándult" - Lehet Más a Politika
Vállveregetés helyett