"Józsi az életben maradásért küzd valamennyi színpadon töltött percében, a mélyről jöttek elszántságával, a létükben fenyegetettek elkeseredett lázadásával. A Sas Józsi-félék többé már nem hajlandók veszíteni" - idézte a Heti Válasz februári cikke Verebes István írását, honnan máshonnan, mint az ÉS-ből.
Igen, vannak személyes antipátiáink, például ha csatornák közti szörfölés közben a Mikroszkóp Színpad műsorára tévedünk, akkor jobb pillanatainkban bornírt pofával továbbkapcsolunk, a rosszabbakban sikítva rohangálunk körbekörbe a szobában, túlharsogva a derűs kuplékat. Ha a blogon rákeres a T. Olvasó a posztkommunizmus szóra, kijön egy rakat találat, ugyanis rendszeresen ezen szoktunk rugózni, meg rinyálni. Hogy mi a posztkommunizmus? Hát ez, a sasjózsik maguk a posztkommunizmus. De ne menjünk elébe a dolgoknak, kezdjük valahol az elején. Mondjuk 1989-ben.
Az Index idéz egy korabeli dokumentumot, miszerint Józsi és társai (Klárika, meg Gyuribácsi vele egyetemben) benne voltak néhány milla elsíbolásában. Hiába, ez volt a posztkomcsi Gründercájt időszaka, mindenkinek élni kell valamiből, ugye. Tizenöt évet most ugrunk, mert ez nem életrajz, csak amolyan képeskönyv. Először a Fejér Megyei Bíróság emelt ellene vádat, kapott 300 rongy pénzbüntetést, egy évet, kettőre felfüggesztve. Aztán jött a Fővárosi Főügyészség vádemelése 58 milliónyi jövedelem után be nem fizetett adó miá. Józsi most másodfokon megint egy év felfüggesztettet kapott, pluszban 300 rongyos büntit. A bűnügyi szálhoz most hozzászőjük Józsi közéleti karrierjét is, hiszen a procedúra közben a cucilizmusban begyűjtött Jászai és Érdemes Művész trófeák mellé majdnem kapott egy Kossuth-díjat is, amit viszont a szemét fideszesek elgáncsoltak, Gyurcsány meg visszavonta a felterjesztést. Józsi most az életben maradásért küzd.
Mi nem szeretünk a szemétben turkálni, de akik igen, azok olvassák el a fent linkelt Heti Válaszos írást, abban minden benne van, pontosan, szépen. Tényleg, arra emlékeznek, amikor festményeket loptak el a villájából, másnap reggel meg már véletlenül a Napkeltében láthattuk viszont Józsit, amint éppen szerényen ajánlatot tesz visszavásárlásukra? Visszakapcsolva ez elejére: Sas elvtársias vigyora, mézesmázoskodása, gerinctelensége, mutyizása, korruptsága, politikai helyezkedése az önmagát túlélt szoci értelmiségié. Értik, minket aztán tényleg baromira hidegen hagy ez a naftalinszagú kommer humor, és felőlünk bárki nyugodtan kinézhet úgy, mint egy csehszlovák b-krimivígjáték hibbant felügyelője, a saját pénzéből Kádár-mauzóleumot is nyithat, játszani is engedj, szenilis arcokat. De legalább ne közpénzből.
A törvény az meg törvény. Te meg fizetni fogol, Józsi.
PS: Az MSZP-s Horváth Csaba főpolgármester-helyettes az ítélet kapcsán azt mondta: természetesen lépni kell ez ügyben. Amint írásban megkapja a bírósági ítéletet, tudni fogja a dolgát Sas József, akinek a lemondása után pályázatot írnak ki az igazgatói posztra. (via Mandiner)