Az amerikai rendőr határozott, udvarias, remek helyzetfelismerő, és mindig azt keresi, hol tehet valamit a közösségért, melynek a szolgálatára esküdött fel. Magasan képzett, profi szakember, nem egy nyolc általánost végzett bunkó, akit még vagyonőrnek sem vettek fel.
Képzés
Az Egyesült Államokban rendőrakadémiára kizárólag büntetlen előéletű, minimum érettségivel rendelkező fiatalok jelentkezhetnek. Az egyes tagállamok szabályozása némileg eltérő, de a beépülni próbáló bűnözőket kiszűrendő a legtöbb helyen csak olyanok jelentkezését fogadják el, akik már a rendőrség alkalmazásában állnak. A Los Angeles-i akadémiára való bejutáshoz egy nyolc lépcsőből álló alkalmassági vizsgálaton kell a jelölteknek átesniük, s csak akkor juthatnak a következő fokozatra, ha az előző akadályt sikerrel vették. Miből áll ez a nyolclépcsős felvételi?
Elsőként a jelentkezők kitöltenek egy interaktív, online kérdőívet, melynek eredménye megmutatja, van-e reális esélyük felvételt nyerni az akadémiára. Rögtön az elején elutasítják azokat, akik a múltban bármilyen, fegyvertartással kapcsolatos szabálysértést vagy családon belüli erőszakot követtek el. A második lépcső egy írásbeli feladat; a leendő kadétoknak esszé formájában kell bizonyságot adniuk ítélőképességükről és döntéshozatali készségükről. Ugyanezen esszé alapján értékelik az írásbeli kommunikációs készséget. A harmadik lépcsőben a jelentkezők teherbírását, állóképességét, erőnlétét tesztelik, és ekkor kell átesniük egy általános orvosi vizsgálaton is. A rendkívül szigorú fizikai tesztet csak a rendszeresen sportolók képesek teljesíteni. A negyedik lépcsőben részletekbe menően vizsgálják ki a jelentkezők előéletét. A leendő kadétok kitöltenek egy kérdőívet, majd személyes interjún esnek át. A jelentkezők háttérvizsgálata kiterjed az előzetes tanulmányi eredményeik, az esetleges katonai szolgálatukról készített feljegyzések, valamint az anyagi helyzetük ellenőrzésére. A háttérvizsgálat keretén belül elbeszélgetnek a családtagjaikkal, barátaikkal, szomszédaikkal, volt kollégáikkal, illetve főnökeikkel. Az ötödik lépcső a poligráf-teszt. Hazugságvizsgáló készülékkel ellenőrzik, hogy a jelentkezők valós adatokat szolgáltattak-e magukról, illetve előéletükről. A hatodik lépcső egy beszélgetés, ahol a felvételiztetők képet kapnak a jelöltek motivációiról, tanulásra való hajlandóságáról, interperszonális és szóbeli kommunikációs készségéről. A hetedik lépcsőben egy írásbeli és egy szóbeli teszttel a jelentkezők pszichikai alkalmasságát elemzik. Ugyancsak ekkor kerül sor egy második, részletesebb orvosi vizsgálatra. A nyolcadik lépcső az utolsó szűrő, az LAPD vezetői a követelményeknek megfeleltek közül itt válogatják ki azokat, akik megkezdhetik akadémiai képzésüket – ez az összes jelentkező alig 10%-a.
Az akadémia elvégzése után az amerikai rendőrök egy évig próbaidős beosztásban dolgoznak. A végzettség tiszti fokozattal jár, így a hivatalos megszólítás "officer". Az általánosan jellemző, rendkívül közvetlen tegeződő viszony az amerikai rendőrökkel szemben szigorúan magázódó. Az egyenruhának – de főleg a magatartásnak – kijáró tisztelet miatt az emberek ismeretlenül is előre köszönnek a rendőrnek az utcán.
A társadalmi státusz és jó fizetés ellenére a rendőrség sok helyen létszámhiánnyal küzd. A magyar viszonyokhoz képest hihetetlennek hangzó, évi 41 000 dolláros kezdő fizetés (+ biztosítás) sem hangzik csábítóan olyan helyeken, ahol (főleg latin-amerikai bevándorlókból, illetve afro-amerikaiakból álló), fegyveres bűnbandák garázdálkodnak.
Természetesen itt is akadnak ritka kivételek, általánosságban azonban nyugodtan kijelenthető: az amerikai rendőr megvesztegethetetlen. Ha a kedves Olvasót netán gyorshajtáson kapnák az Egyesült Államokban, azt tanácsolom, meg se próbáljon valamiféle "megegyezésre" utalást tenni, mert nagyon könnyen előfordulhat, hogy a következő percben kattan a bilincs a kezén.
Felszereltség / közlekedés-rendészet
Az amerikai rendőrség összehasonlíthatatlan technikai fölényben van a hazai bűnüldözőkhöz képest. Szolgálat közben minden rendőr golyóálló mellényt hord, ami testesebbnek, tekintélyt parancsoló méretűnek mutatja őket.
Az Egyesült Államokban a legtöbb járőrautó a Ford Crown Victoria, a Dodge Charger vagy a Chevrolet Impala típusok valamelyike. A rendőrségi célokra készült modellek gyárilag feltuningolt, nagyobb teljesítményű motorral, speciális gumikkal, megerősített felfüggesztéssel illetve fékekkel, valamint a fedélzeti elektronikus berendezéseket kiszolgálandó, módosított generátorral és elektromos rendszerrel készülnek. A rádió-adóvevő készüléken túl minden rendőrautó alapfelszereltségéhez tartozik a központtal állandó kapcsolatban álló fedélzeti számítógép és beépített videokamera. A közúti forgalomban részt vevő jármű mögé hajtva a járőr villogójának bekapcsolásával szólítja fel az autóst a lehúzódásra, illetve megállásra. Ahogy a rendőr hátulról gyalogosan megközelíti a leállított autót, a keze az előírások szerint végig a pisztolyán van. Ha a jármű vezetője kiszáll, vagy hirtelen mozdulatot tesz, a járőr azonnal előrántja a fegyverét, s szükség esetén habozás nélkül használja is. Bármi történjék, a rendőrautó kamerája végig rögzíti az eseményeket, a felvételeket pedig egy esetleges bizonyítási eljárás során használják fel.
Az igazoltatáskor a járőr kötelessége elsőként közölni, hogy miért állította meg az autót. Rutinból ellenőrzi a jogosítványt, valamint hogy befizették-e a jármű regisztrációs díját és felelősségbiztosítását. Egy, a hátsó ülésen felejtett rakétavető vagy a csomagtartóban heverő hulla nyilvánvalóan további kérdéseket vet fel, ám a rendőrnek nincsen joga találomra megállítani valakit, majd addig érdeklődni elakadásjelző-háromszög, izzókészlet, miegyéb után, míg végre talál valami hiányosságot, amiért büntetést szabhat ki. Készpénzes büntetés nem létezik, a járőr csekket ad, amit egy meghatározott időpontig kell az autósnak kiegyenlíteni. A határidőn túli fizetés megemelt összegét előre feltüntetik a csekken, ha pedig az elkövető – anélkül, hogy bírósági úton kérdőjelezné meg az eljárás jogosságát – több hónap után sem fizet, automatikusan körözési listára kerül. A büntetési tételek szigorúak, Kalifornia államban egy szabálytalan áthajtás (nem teljes megállást követő továbbhaladás) a stoptáblánál 500 dollárba, míg az autópályán szemetelés 700-1000 dollárba kerül. A védett zónákban (óvodák, iskolák környékén) elkövetett szabálytalanságok bírsági tételeire automatikusan szorzószámot alkalmaznak.
Az autóval jasszoskodás az amerikai mentalitástól eleve idegen. A csikorgó gumikkal induló, sávok között cikázó, másokat az útról letoló vezető jó eséllyel bevándorló, aki hamar megtanulja a leckét, amikor utánamegy az első járőr. A rendőr gondolatmenete egyszerű; füstölgő gumival indulni, száguldozni oka nagy valószínűséggel csak olyasvalakinek lehet, akinek vaj van a fején. De még ha az illető nem is bűnöző, felelőtlen módon veszélyezteti a közlekedésben részt vevők életét, s a rendőr, aki a közösség védelmére esküdött fel, kötelességének tartja megállítani az ilyen gátlástalan figurákat.
Az autópályán 65 mérföld/óra a megengedett sebesség, ezt a meglehetősen fegyelmezetten közlekedő amerikaiak túlnyomó többsége be is tartja. A Los Angelesből San Franciscóba tartó vezetőt a 70-es tempóért senki nem fogja felelősségre vonni. 80 mérföld/órás sebességnél 50% feletti esélye van, hogy megállítják, de ha 90-es tempóban kívánja abszolválni a mutatványt, szinte bizonyos, hogy nem jut el San Franciscóig anélkül, hogy ki ne vennék a sorból, és szigorúan meg ne bírságolnák. A gyorshajtás büntetési tétele függ a vezető előéletétől, melyről pontos nyilvántartást vezetnek. 65 helyett 85-tel menni az elkövetőnek várhatóan 2-300 dollárjába kerül. Erre jön a közlekedési tanfolyam díja, aminek elvégzését azért választják, hogy a büntetőpontok lekerüljenek nevükről. A pontok gyűjtésével ugyanis nemcsak a jogosítvány elvesztését kockáztatják. Mivel az adat nyilvános, jó esély van rá, hogy a biztosító – veszélyt okozó vezetési stílusukra hivatkozva – felemeli a kötelező biztosításuk havidíját.
Ugyancsak nyilvánosan hozzáférhetőek a kriminalisztikai adatok.
A rendőrség helikopterei folyamatosan monitorozzák a magasból forgalmat, hogy balesetet, torlódást észlelve a központnak azonnal jelenthessék azt. Ilyenkor a gyorsaság a legfontosabb szempont; a mentők néha percek alatt a helyszínen vannak, és a roncsokat eltávolító tűzoltók, illetve vontatók sem késlekednek; még a négy-ötsávos autópályákon sem zárnak le órákra egy-két sávot a helyszíneléssel járó pepecselés miatt. Ugyanígy a forgalom fenntartása az elsőrendű szempont, ha egy jármű azért áll meg, mert kifogy az üzemanyaga. Ilyenkor a helyszínre érkező autópálya-rendőrség ingyenesen ad 5 gallon benzint az autósnak.
A rendszeresen járőröző rendőrségi helikopterek rendelkeznek sebességmérővel, és lézeres berendezéseik segítségével képesek leolvasni a közlekedésben részt vevő autók rendszámát. A rendszám alapján, fedélzeti komputereiken rögtön megjelenik a tulajdonos fényképe, illetve személyi adatai. Ugyancsak fontos szerepet játszanak a helikopterek az autós, de esetenként a gyalogos üldözéseknél is. Ha a menekülő gyanúsítottnak esetleg sikerülne lerázni az őt követő járőröket, a helikopterek elől semmi esélye megszökni.
Korábban az autópálya-rendőrség, a Highway Patrol tisztjei külön kiképzésben részesültek, hogyan kell az üldözött autót megközelítve, farát egy kicsit meglökve lesodorni az útról. Több, tragikusan végződő eset után ezt, illetve a gumi kilövésének gyakorlatát megszüntették, így ma egy-egy üldözés órákig is eltarthat, aminek csak az üzemanyag kifogyása, vagy egy zsákutca jelenti a végét. A helyszínen őrizetbe vett sofőr ellen azonban – az esetlegesen felmerülő egyéb bűncselekmények elkövetése mellett – többrendbeli gyilkossági kísérlet miatt is vádat emelnek. A rutineljárás logikája szerint a megállás elmulasztásával a gyanúsított az őt üldözőbe vevő rendőröket életveszélyes helyzetbe kényszeríti.
Itt érdemes megjegyezni, hogy az amerikai közlekedésrendészeti szabályok értelmében a szirénázva közelítő rendőr-, mentő-, illetve tűzoltóautó észlelésekor a többi vezető köteles gépkocsiját az út jobb oldalára kormányozni, teljesen megállni, és mindaddig állva maradni, amíg a megkülönböztető jelzést használó jármű tovább nem halad. A megállási kötelezettség a szemből szirénázva közeledő jármű esetén is érvényes. A megkülönböztető jelzés figyelmen kívül hagyása főbenjáró vétségnek számít, ami könnyen a vezető jogosítványába kerülhet.
Sting operations
Az amerikai rendőrség rendszeresen hajt végre a törvények betartását ellenőrző, különleges akciókat. Jellegzetesen ilyen "sting operation" a kiskorúakra vonatkozó alkoholfogyasztási tilalom betartásának ellenőrzése. Egy civil ruhás nyomozó bemegy a kiszemelt bárba, leül a pulthoz, rendel valamit, s úgy tesz, mintha csak múlatná az időt. Félórával később bejön egy fiatalkorú rendőrkadét, szintén civilben, és ugyancsak rendel valami alkoholt. Ha a pultos az ID, a személyazonosságot igazoló kártya elkérése, és az életkor ellenőrzése nélkül szolgálja ki a kadétot, már rajta is kapták. Az első esetben a bár tulajdonosa kap egy néhányezer dolláros büntetést, a fiatalkorút alkohollal kiszolgáló pultosnak pedig részt kell vennie egy – szintén kötelező jelleggel fizetendő – továbbképzésen. Ha ugyanazon a helyen második alkalommal is előfordul ilyesmi, 30 napra bezárják az üzletet. Amennyiben harmadszor is fiatalkorú kiszolgálásán kapják rajta a vendéglátóegységet, az a végleges bezárással egyenlő, a tulajdonosnak pedig soha életében nem lehet még egyszer alkoholárusítási engedélye. (Ugyanilyen szigorral ellenőrzi az amerikai rendőrség, hogy 22 óra után tartózkodnak-e fiatalkorúak, azaz 21 év alattiak az éjszakai szórakozóhelyeken.)
Hasonló sting operation keretén belül speciálisan átalakított csali-gépkocsit állítanak ki olyan környékekre, ahol elszaporodtak az autólopások. Miután a bűnözők eltulajdonították az autót, a rendőrök távirányítással rájuk zárják az ajtókat, leállítják a motort, majd odahajtanak, és őrizetbe veszik az elkövető(ke)t.