Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy utálom, hogy igazad van, de ha igazad van, igazad van :)
Sajnos, ezzel 100%-ig egyet értek...

á ez akkor is még mindig ugyanaz az ókori szavazósdi ;[ ;]

Anno az internetto korszak idején én is nagy E-DEMOKRÁCIA hívő voltam, aztán a tapasztalat felülírta nézeteimet.

Az nem rossz ha minél szélesebb réteg befolyásolhatja a róla szóló döntéseket de ehhez célszerű olyan rendszert kialakítani, amely - a polgár részéről - bizonyos szintű áldozathozatalt is megkíván.

Például kreditrendszerű szavazás, ahol időnként kapsz egy bizonyos mennyiségű és ideig felhasználható szavazókreditet. A számodra fontos kérdésekben többet tudsz elhasználni. Ez a rendszer alkalmas a zsigerszavazatok gyors elliminálására. Taktikázásra, gondolkodásra és - az ellentáborral megkötendő - kompromisszumok keresésre ösztökélné a népeket.

Meritokrácia kell, nem ilyen webhármas valóságsó.

@-d(-_-)b-:
meritokrácia = olyan társadalom amiben az egyén pozíciója a teljesítményétől függ

No igen ám! De ki és milyen módon méri azt a teljesítményt? Sztahanovval egyszer már befürödtünk, a laissez-fare pedig most mutogatja fogait.

@emzperx:

"kreditrendszerű szavazás, ahol időnként kapsz egy bizonyos mennyiségű és ideig felhasználható szavazókreditet. A számodra fontos kérdésekben többet tudsz elhasználni."

Ez így első hallásra nem is hülyeség!
(Persze én óvatos vagyok, fenntartom, hogy később megváltozik ez a véleményem ;D).
Mindenesetre ötletnek nem rossz.

Van ezzel a dologgal valami tapasztalat bárhol a világban?

@emzperx: @Úlfhéðinn: igenám, de az a probléma továbbra is fennáll, hogy vannak olyan össztársadalmi érdekek, pl. kötlségvetési egyensúly, ami közvetlenül nem érdeke senkinek, illetve amikor azzá válik, akkor már régen rossz a helyzet, illetve nagyjából úgy érdeke, mint a másodlagos pártpreferencia (ami alapján a legnépszerűbb politikus ugyan Dávid Ibolya volt sokáig a Medián felmérések alapján, az MDf mégis mindig a hibahatár körül mozgott).

Vannak aztán nem kétkimenetelű kérdések, amelyeket nem lehet igen-nem relációban felvázolni, sőt esetleg a válaszlehetőségek nem zártan determináltak (pl. rendelkezésre áll x pénz, mire költsük, stb)

@emzperx:

Alapnak aki fizet adót, az szavazhat.

A részleteket meg meg lehet vitatni (mennyi ideig kelljen adózni a szavazati jogért, legyen-e minimumösszeg, munkanélküliek, egyetemisták).

Aki nem adózik, az ne is akarjon beleszólni abba, hogy mire költse azt el az állam.

én azt mondom, mindenkinek jár 1 szavazat évente, de már 12 éves kortól.

hogy azt a maunikasóba adja le, vagy népszavazáson, vagy az ep választáson, vagy az önkormányzatin, az már az ő dolga.

aztán, aki adót is fizet, az kap még egy szavazatot. persze évente. ha abban az évben nem szavazott semmire, akkor elveszik.

kicsit letisztulnának a dolgok.

"Ugyanakkor soha ne feledjük, hogy az államcsőd az igazi e-mokrácia megvalósulása esetén csak pármillió kattintás kérdése..."

evvel szemben a létező demokráciában ehhez elég volt csupán néhány ezer kattintás. ez most jobb?

A szavazógomb megnyomása előtt rövid tesztet, mennyire tájékozott a kérdésben.

Ha nem esik ki, az elért pontokkal súlyozzák a voksát!

A közügyektől eltiltást alkalmazzák hosszabban, sűrűbben, akár véglegesen hazaárulás, nemzetrontás esetén! Kollaboránsoknál helyből.

De legalább a funkcionális politikai alfabékákat zárják ki!

Ha bevezetik az elektronikus szavazást két dolog fog történni:

1. meglövi valaki az AB-n a dolgot.

2. megválasztjuk Szalacsi Sándort Magyarország istencsászárának 95%-os szavazati aránnyal.

@Caracalla: e-Világot akarunk és azt állítjuk, hogy a világ nem írható le igenekkel és nemekkel (1 - 0)? :-D

@Caracalla:

"igenám, de az a probléma továbbra is fennáll, hogy vannak olyan össztársadalmi érdekek, pl. kötlségvetési egyensúly, ami közvetlenül nem érdeke senkinek, illetve amikor azzá válik, akkor már régen rossz a helyzet, illetve nagyjából úgy érdeke, mint a másodlagos pártpreferencia"

Ebben igazad van Vajon van rá mód, hogy a felvázolt kereteken belül ez ki legyen küszöbölve?
Szerintem az ún. "issue"-k esetében működhetne ez a dolog, ha működhetne...

@Bell & Sebastian:

"A közügyektől eltiltást alkalmazzák hosszabban, sűrűbben, akár véglegesen hazaárulás, nemzetrontás esetén! Kollaboránsoknál helyből."

LOL. Gondolom viccelsz.
De akkor miért nem teszed ki a szmájlit?
Valami kretén még komolyan veszi... :/

én kifejezetten támogatom ezt az ötletet, szinte mindenkinek van már internet hozzáférése. ez is ösztönzi az embereket, hogy ne legyenek számítástechnikai analfabéták. paalcili.blog.hu/

@Úlfhéðinn:

Nem.

Nem kell minden baromnak a szavazata mindenáron.
Kétszer nem ment el? Akkor négy évre kimarad! Például.

Azonnal fontossá válna és gondolkodásra is késztetne...
Ha még nem meritokrata a rendszer. De nem az.

@Bell & Sebastian:

Ja, rendben.
De akkor én döntöm el, hogy ki "nemzetrontó" meg "kollaboráns". Úgy jó lesz?

Emokrácia? No Thanx ;]

@Úlfhéðinn:

:))) o.k.

@-d(-_-)b-:

"Alapnak aki fizet adót, az szavazhat."

Szimpatikusan hangzó ötlet. Fogalmazzuk meg pontosabban: aki több adót fizet, mint mennyi segélyt stb. kap.

De. Pont most olvastam, hogy ESR szerint Rissa Kerguelen sci-fi novelláiban afféle gondolatkísérletként megvizsgálta a dolgot, és oda jutott, hogy az történne, hogy az emberek igyekeznének kitoszni egymást a szavazójogú osztályból (disenfranchisement), tehát valahogy a szavazójoggal nem bíró segélylesők közé tolni be egymást, hogy kisebb legyen a verseny, nagyobb legyen a szavazójog által adott hatalom. Ez valszeg nem lenne jó dolog, ha erre fordítanák sokan az energiáikat.

Ha anyagiakhoz, vagy adófizetéshez kötjük a szavazati jogot, akkor is zsebretesznek , ha meg iskolához, vagy ismeretekhez, akkor is, mert
mi az egy milliárdosnak, hogy indítson egy tévét, vagy egy újságot,
ugye,
és máris nagyon mások az ismereteink a környező világról.
Mennyibe van, hogy iskolákat tartson fenn egy nemzetközi szervezet, mint a katolikus egyház, vagy mennyibe kerül, hogy lefizesse valamely egyetemi tanári gárdát egy politikai csoport, ugye.
Vagy mennyibe kerül bármi más, ami befolyásolja a közvéleményt?
Esetleg néhány kirakatper?
Hát péézbe.

@Shenpen: az externáliákat hogy pakolod be a modellbe... egy tanár vagy egy orvos adófizető vagy segélyezett? (mindkettő mellett és ellen azonnal lehet érvelni, szóval csak kíváncsiságból)

@bz249: hát ez minden rendszer alapprolblémája és nincs rá jó megoldás (Coase-teoréma is csak keveset segít.) Kb. egy dolgot lehet tenni. A pozitív externáliákkal bíró dolgokban - oktatás, egészségügy stb. - rendben, hogy benne van az állam valamilyen szinten, de legyen egy elég nagy piaci része is, azért, hogy az állam tudhassa, hogy kb. mekkora költség mellett kb. mekkora az elvárható minőség, és akkor az állami vonalon is ugyanezt követelje meg...

Az itt már említett különféle cenzusok (pl. befizetett adó alapján) alkalmazása mindenképpen praktikus de ezeket szelektíven érdemes csak alkalmazni.

Pl. hogy büntetendő legyen-e a füvezés? - Ez nyilván olyan kérdés amihez hozzászólási vagy szavazási jog nem a befizetett adó mértékén kéne múljon, viszont pl. milyen feltételek és elvárások mentén osztogassunk segélyt azt pont ne már a segélyezett mondja meg, hanem akinek a pézéből mindezt finanszírozzák. Aztán van egy halom olyan kérdés amit az állam túlközpontosít holott önkormányzati szinten lenne legjobb szabályozni. A homogenitás miatt nem alakulhat ki a megfelelő kontraszt a hibás/helyes szabályozások között.

@Shenpen: csak ez könnyen az amerikai egészségügy brit vasúti közlekedés problémaköréhez vezet, hogy jóval magasabb költséghányaddal egyáltalán nem biztos, hogy jobb szolgáltatást kapsz. Szóval egy gazdag ország megteheti, hogy egy drágább, ám igazságosabb rendszert tart fenn, de pont a Magyarországhoz hasonló országoknak nem biztos, hogy a párhuzamos struktúrákat kell üzemeltetni.

@Shenpen: ezért mondtam, hogy az adófizetés legyen a kiindulási pont, a részleteket lehet úgy szabályozni, hogy rendesen működjön a rendszer.

"az emberek igyekeznének kitoszni egymást a szavazójogú osztályból"

Tehát azt akarnák elérni, hogy több ember ne fizessen adót? Akkor viszont nem maguk alatt vágják a fát? Merthogy a megmaradó adófizetőknek még többet kellene befizetniük. Ha meg úgy lecsökkentik a saját létszámukat, hogy a nemfizetők sokkal többen lesznek, akkor egy sima véres vagy vértelen forradalom és máris "back to square one". De legalább elmondhatnánk, hogy megpróbáltuk.

@simonmondja.:

Elég hiteles korrajz-karcolat. Belsős?

@Bell & Sebastian:
Fájdalom, nem értem a kérdést. Mihez képest?

@Shenpen: jön a kérdés: aki közmunkát végez azért, hogy családi pótlékot, akármit kapjon- mostani divatos alternatíva, amit sokan lehőbörögnek, hogy nem szabad- az minek számít? Munkának, vagy segélynek?

@Kopi3.14: tudja a búbánat :( alapvető probléma, hogy kb. bármit beárazni csak és kizárólag piacok tudnak. Az államok nem tudnak mást tenni, ha jót akarnak, mint átvenni a piacok árait és azokkal kalkulálni, tervezni.

(Gorbacsov egyik embere mondta anno, hogy mi asszeretnénk, ha az egész világ szocialista lenne, kivéve Új-Zélandot: mert valahonnan csak kell venni az árakat...)

@Kopi3.14:

az a kérdés, hogy mire adod a segélyt? hogy éljen, hogy ne haljon meg, vagy hogy ösztönözd valamire?

a másodlagos kérdés, hogy a pénzért létrehoz-e valami értéket a figura? egy tiszta utca már értéknek számít.

ha ösztönző a támogatás vagy értéket termel, akkor munka, egyébként segély.