Megszakértett büntetőjog

Caracalla I 2009.05.26. 09:03

A szakértői kormány annál is szakértőibb rendészeti minisztériuma megtalálni véli a bűnözők elleni fellépésre a megoldást. Ezek után gondolom nem számít senki arra, hogy dícsérni fogom a javaslatukat. (A törvényjavaslatok egyébként elérhetőek már az Országgyűlés honlapján: a Btk módosításáról szóló, a Be. módosításáról szóló, illetve a különböző szervezetekről szóló, mindhárom pdf.)

Alapvetően három eleme van az elképzelésnek, ebből kettő hatása kétséges, az egyik cserébe még drága is.

Vegyük hát őket sorra az Index cikkét követve:

I. Btk. szigorítás

A visszaesők büntetésének szigorítása különösebb kárt nem okozhat, bár erőteljesen látszatmegoldás csak. Hogy egyáltalán bármi hatása legyen, ahhoz két feltétel mindenképpen kell: a bűncselekményeket bizonyítsák be, és az elkövetőt fogják el. (Amely feltételek egyénként minden jogállami büntetőjognak feltételei.) Amennyiben ez az esetek nagy részében biztosított, akkor lehet azon morfondírozni, hogy egy kinéző 5 vagy 8 éves börtön, vagy egy egyaránt kifizethetetlen nagyságú 500e vagy 1 millió HUF-os pénzbüntetés közül mennyiben alkalmas a nagyobb az elkövető visszatartására.

Megjelenik végre törvényi szinten a közvetett tettes fogalma, ami egyébként a jogi dogmatikában korábban is létezett, ez azt fogja jelenti, amikor egy bizonyos okok miatt nem büntethető személy felhasználása vagy egy tévedésbe ejtett személy felhasználásával követi (követteti) el valaki a tettet - vö: elküldi a kiskorú gyereket lopni. Persze ez esetben meg bizonyítani kell majd az elküldés tényét, ugye, a kiskölkök meg nem lesznek kötelesek apu ellen tanúskodni.

Valamivel érdekesebb a jogos védelem változása.

Eddig:

29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.
(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében.
  
 

Mostantól:

„29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”

Több problémát is látni vélek a túllépéssel kapcsolatban: egyrészt eddig egyértelmű volt, hogy a túllépés oka csak akkor releváns, ha az korlátozza az egyébként jogosan védekező felismerési képességét.

Ugyanakkor hogy kell azt érteni, hogy ijedtségből lépi túl? Lehetne számtalan elméleti esetet gyártani, a lényeg: az ijedtségnek az új szöveg alapján nem kell feltétlenül a felismerési képességet korlátoznia, sőt nem kell feltétlenül a cselekményhez kapcsolódnia sem. Az indokolásból ugyan kitűnik, hogy itt egyesíteni próbálják a korábbi (2-3) bekezdéseket, de elég pongyola lett a fogalmazás. (Egyébként ugyanez a helyzet a végszükség esetén is.)

Na jó, csak egy példát: betörnek hozzám, és meglátják a cannabis-ültetvényemet. Jogos védelmi helyzet van, ám megijedek, hogy feljelent a rendőrségen, ezért nyakon szúrom. Szerencsére a jog az oldalamra áll, elvégre meg voldtam ijedve (rendben, erőltetett, és a bírói gyakorlat valószínűleg kikalapálja majd az ilyen eseteket).

A módosítási javaslat (3) bekezdése pedig mostantól nem teszi kötelezővé a kitérés megkísérlését családtagok ill. beszámítási képességében korlátozott személy esetén.

Megjelenik a megelőző védelmi helyzet is egy formában, ahol a közvetlen támadást megelőző szituáció esetében is felléphet a leendő sértett (illetve bárki más, ha a jogos védelem intézményét követi a javaslat)

„29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.”

Szemben az Index cikkével, a megelőző védelmi helyzet nem sokat segít, ha nincs nálunk eszköz. Ezért mindenki hordjon magával sokkolót.

Na, de félre a tréfával. A részletes indokolás szerint itt alapvetően nehezen védhető javakra gondolt a javaslat alkotója, amely ugyanakkor nem lehet az élet kioltására alkalmas - áram a kerítésben, medvecsapda kizárva. Illetve felmerül, hogy az első tolvaj lelopja a figyelmeztető jelzést, a második esetében meg már nem áll fenn a megelőző védelem. Vannak itt dogmatikai finomságok azért, nem vitás.

Megjelenik közben a sértett és az elkövető közti kiegyezés, például az alap súlyos és könnyű testi sértés esetén, vagy épp a közlekedési bűncselekményeknél, feltéve, hogy három évi szabvesztésnél enyhébb a büntetési maximum (ill. öt évig terjedő szabvesztig enyhíthető). Így akár komolyabb csalást is meg lehet úszni (vö: a pénzügyminiszter az állam képviseletében kiegyezik Zuschlag Jánossal), de inkább arra kell számítani, hogy mondjuk a sértettnél megjelenik az elkövető rokonsága, és másnap minimális kártérítés ellenében megszületik a kiegyezés.

Újdonság, hogy három évi szabadságvesztésig lesz kiszabható a börtön helyett pénzbüntetés, közérdekű munka, járművezetéstől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, kiutasítás, ill ezek kombinációja - a bírónak lesz mivel sakkozni. Emellett az egész főbüntetés-mellékbüntetés rendszer átszabásra kerül, két mellékbüntetés marad: kitiltás és közügyektől eltiltás, minden más (fő)büntetés lesz.

Érdekes még, hogy a nagy dérrel-durral beharangozott erőszakos visszaesőnél (aki egyébként már harmadszor követ el erőszakos bűncselekményt, amely kategóriába egészen bagatell dolgok is bekerültek, pl. könnyű testi sértés, önbíráskodás, vagy a kényszerítés) a szabadságvesztés minimumának emelkedése figyelhető meg, 50-20% közötti mértékben (minél nagyobb a szabadságvesztés, annál kevésbé emelkedik: ha már erőszakosak vagyunk, legyünk nagyon erőszakosak - mondja a javaslat).

A Btk. módosításával tehát nincsen különösebb baj, csak önmagában nem fog érni semmit. Örömteli a jogos védelem terének bővítése, de azért nevetséges, hogy megelőző védelemben fizikai erő alkalmazása nem képzelhető el.

II. Rendőrség light létrehozása

A javaslatnak talán ez a legkevésbé problémás része. Az eddig jobbára csak parkőri jogokkal, ámde adott esetben gyors reagálóképességgel és komoly eredményekkel bíró polgárőrök, meg a többnyire fizikai veszéllyel napi szinten találkozó közterület-felügyeletesek kapnak pár szolid eszközt, amiket jobbára csak saját testi épségük védelmére vethetnek be. (A polgárőr a gázspray-t, a közterület-felügyelő a gumibotot, cserébe a polgárőr is ingyen, a rendőrségtől fog gázsprayt kapni.)

Az kicsit érdekesebb, hogy a közterület-felügyelet tagjai hatósági igazolványokat kapnak, tendenciában bele lehet ebbe látni egy óvatos lépést az önkormányzati rendőrség létrehozása felé (elvégre sok olyan ország van, ahol nem minden rendőr visel lőfegyvert).

Emellett vannak még olyan finomságok ebben a pakkban, mint a sportrendezvények biztosítására vonatkozó szabályok áthangolása, korlátozott beléptetés, stb., amikkel megint nincsen különösebb probléma szerintem.

III. Térfigyelő kamerák

Ez erősen túllihegett része ennek a javaslatnak, két okból (legalább).

Az egyik, hogy itt nem valami térfigyelő rendszer kialakításáról, hanem a közterület-felügyeletnek az üzemeltetési jog megadásáról van szó (vö: önkormányzati rendőrség).

A másik, hogy a térfigyelő kamerák értéke erősen kétséges. Nemcsak azért mondható ez, amit a józan ész diktál (amíg a kamerák által rögzítetteket nem lehet automatizáltan megítélni (és itt nemcsak a bűncselekmények kiszűrése számít, hanem a hamis pozitívok száma is, nem ér sokat az a rendszer, ami a köztéren csókolózó, a kamerának háttal álló párok feléről azt hiszi, hogy zsebtolvajlás áldozata illetve elkövetője), addig ember kell mögé, ami meg drága, de akkor már többet érünk, ha őt állítjuk ki), hanem egy frissen a hírekbe került nagy-britanniai elemzés is ezt mondja, ami az ottani Belügyminisztérium megrendelésére készült.

Talán az húzódik meg a kamerák népszerűsége mögött, hogy objektívnak tűnő bizonyítékot szolgáltat. Ám ez az esetek nagy részében nincs így, egyrészt mert sok cselekmény esetében magáról a felvételről nem lehet eldönteni, hogy bűncselekmény látszik-e rajta, mert például az a felvételen nem látszó korábbi történésektől függ, másrészt meg sok kamerának a képminősége miatt nincs sok haszna.  És akkor még nem is beszéltünk arról, ha valamelyik szereplő tudattartama határozza meg, hogy egy cselekmény bűncselekmény-e. Talán még a közlekedési bűncselekmények esetében születhetnek relatíve objektív bizonyítékok.

Cserébe viszont legalább drága. Szintén a fent linkelt cikk írja, hogy 1999 és 2001 között mai árfolyamon számolva 50 milliárd forintot (170 millió fontot) költött erre Nagy-Britannia, 1996-2006 között pedig ennek majd háromszorosa a számla. Ezzel szemben leginkább a parkolókban elkövetett bűncselekmények csökkentésében jeleskednek (amennyiben a kamerák felszereléséhez a világítás javítása és élőerős őrzés is kapcsolódik).

Magyarországon biztos drágább lesz, különösen ha olyanok fogják megszakérteni, akik eleve a kamerák nagy számban való eladásában érdekeltek.

Gondolom nem meglepő, hogy az adatvédelmi biztos sincs elragadtatva a tervektől, más kérdés, hogy nem igazán osztom az aggodalmait. Elvére ma már majd' mindenkinek a zsebében van egy fényképezésre alkalmas - sőt, többségébne videofelvételt is készíteni tudó - eszköz, meg ott vannak az online video- és fényképmegosztó weboldalak a közzétételükre. Az egész magánélet kérdést át kellene talán gondolni, mind az egyéneknek, mind a hivatalos méltóságoknak, egyszerűen annyi olcsó és alkalmas eszköz van már az emberek kezében, hogy rendkívül drága lenne egy szabályozást végrehajtani, az állam nem tudja garantálni a magánélethez való jogot nyilvános helyen. Talán egy élhető kompromisszum lenne ha valóban védenénk a magánlakásokban és a félnyilvános helyeken (pl. éttermekben) zajló magánéletet, és mindenki tudomásul venné, hogy a közterületen nincs magánélet. Most sem az államtól kell félnünk, ma már nem az állam az elsőszámú veszély a magánéletre, hiszen az államot számos ellensúly tartja féken - például a bíróságok vagy éppen az adatvédelmi biztos.

Amenniyben a fenti javaslatok módosítás nélkül kerülnek elfogadása, az legfeljebb azzal a tanulsággal szolgál, hogy egy társadalom megroppant erkölcsi gerincét nem helyettesíthetik sem jogszabályok, sem technikai eszközök.


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr901129006

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Legal Eagles 2009.05.28. 06:20:02

A büntetőjogi kodifikáció maradványaiAmikor elkezdtünk írni a Btk. új Általános Részéről, abból indultunk ki, hogy a kormány láthatólag komolyan gondolja a tervezetet, ezért hasznos megismerkedni vele. Csak annyiban tévedtünk, hogy egyáltalán nem gondolta…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gravi_t 2009.05.26. 13:16:35

Szerintem a jogos védelmet sokkal jobban is ki lehetne terjeszteni, ha a tulajdonodon (bérelt ingatlanodon) belül találkozol hívatlan látogatóval. Mégis mi a fenét kereshet egy idegen a házamban? Eltévedt?

A külön rendőrség létrehozásával nem értek egyet. A rendőrségre legalább van komolyabb felvételi, polgárőr meg közterületes ehhez képest akárki lehet. Akárkik pedig ne kapjanak fegyvert (a gázspré és a gumibot is az). Ezen kívül az erőszak legyen az állam és csak az állam monopóliuma.

Az utolsó bekezdéssel pedig teljesen egyetértek.

excopp 2009.05.26. 13:57:14

a cikk jó de,
- attól, hogy mindenkinek van fényképes mobilja, nem biztos hogy tudja, mit kell fényképeznie (nem minden bcs, vagy szabs, ami engem irritál)
- attól, hogy szigorúak a szabályok, de semmivel sem több az elfogott elkövető, lényeges változás nem következik be
- attól, hogy ötletelés történik, és most éppen a 93. módosítását vezetik át a Btk-nak, a jogkövetést, magatartási szabályok megszilárdulását várni dőreség
- attól, hogy a közterület-felügyelőket gumibottal szerelik fel, nem lesz nagyobb a biztonság
- nem attól rendőr vki, hogy fegyvere van (Írország, Egyesült Királyság)
- kellene- e többszintű rendőrség? igen
- törvénytisztelőbb-e a kiképzett (fizikalilag, pszicihilkailag, felerősítettebb) rendőrség, mint mondjuk a vagyonőrök? - nem egyértelműen
- túl sok a kérdőjel
- ha vki azt hiszi, hogy puszta jogszabályalkotás a megoldás, javasolnám a bűn teljes kiiktatását (ne adjuk alább...) - ehhez csak a Btk-t kell hatályon kívül helyezni...

Valaki2 2009.05.26. 14:43:14

Felhivom a figyelmet, hogy a gézsprét hordása adott töltősúly határig teljesen legális, bárki számára, ugyanúgy, ahogy a gázpisztoly hordása.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.05.26. 17:14:49

Közvetett tettes? Ez nagyon rosszul hangzik. Nem lehetett volna a felbujtást kiterjeszteni?

A polgárőrökkel kapcsolatban némileg szkeptikus vagyok. A gázspray még elmegy, de itt meg kéne állni. A közterület felügyelők pedig egy gittegylet. Azt vagy fel kéne fejleszteni, valamiféle kis seriff szintre, vagy elfelejteni, de ennek így nincs sok értelme.

Én mondjuk a kamerákat illetően ennél azért optimistább vagyok. Legalábbis a technikai oldalát tekintve. Ma már vannak igen jó képminőségű kamerák, sőt olyan automata rendszer, ami képes egy ember követésére és két kamera közti átvételére.

Caracalla 2009.05.26. 17:58:56

@excopp: a mobiltelefonokkal ill. fényképezőgépekkel kapcsolatos megjegyzés arra akart utalni, hogy a közterületen való felvételek készítésének problémája alapvetően nem egy önkormányzati kamerarendszer miatt jelenik meg, hanem már régen megjelent, az adatvédelmi biztos aggályai így kicsit más fényben tűnnek fel.

@Lord_Valdez: A közvetett tettes fogalma évtizedek óta létezik a jogirodalomban és a bírósági ítéletekben is. A lényegi különbség a felbújtás és a közvetett tettesség között az, hogy a felbújtás esetében az elkövetőnek van mérlegelési lehetősége, többé-kevésbé döntési szabadsága. A közvetett tettességnél nincsen, mert vagy a jog nem ismeri el a létét (gyermekkorúaknál pl., némileg jogosan, elvégre egy közelálló felnőtt képes arra, hogy teljesen befolyásoljon egy gyereket), vagy kóros elmeállapot esetében, vagy éppen egy releváns tévedés esetében.
Így aztán itt leginkább a gyakorlat kodifikálása történik meg.

___________________________ (törölt) 2009.05.26. 23:04:14

@gravi_t: "A rendőrségre legalább van komolyabb felvételi, polgárőr meg közterületes ehhez képest akárki lehet. Akárkik pedig ne kapjanak fegyvert (a gázspré és a gumibot is az)."

Polgárőrből réges-régen, akinek van esze, gázpisztollyal jár. Nem gázsprayyel. Hiszen bárki megszerezheti rá az engedélyt, pont ők ne akarnák?

Sokra fognak menni mondjuk a rendőrségi spray-yel. Nincs sok értelme felakasztani a FÉG mellé.

___________________________ (törölt) 2009.05.26. 23:06:40

@Lord_Valdez: ""Én mondjuk a kamerákat illetően ennél azért optimistább vagyok."

Egy kapucnis pólóval kivédhetőek. Azért is terjedtek el azok pl. Angliában.

Kopiás Attila Steve 2009.05.27. 04:12:25

Hm. Én nagyon furcsának érzem ezeket a szigorításokat.
Szigorítani olyan törvényt, amit nem tartatunk be elég furcsa logika nekem. Jó, nyilván ez ingyen van és el lehet mondani, hogy fasza a kormány, de ez semmilyen téren nem lesz előrelépés...
Engem őszintén szólva az döbbent meg nagyon, hogy gyakorlatilag egyetlen járőr és közteres sem ismeri a gyülekezési törvény minimális szövegét sem, miközben azért elég gyakori esemény az életükben a demonstráció, hiszen bármely aláírásgyűjtés-szórólapozás is annak számít. Az esetek felében úgy kell elmesélni nekik miről szól a törvény, 10%-ban meg félórás csatát kell vívni azért hogy nagy kegyesen megengedjék mindazt, ami Alkotmányos jogunk. Annyit sem tudnak a közteresek, hogy politikai demonstráció területe kívül esik a hatáskörükön, egyedül a rendőrségnek van jogköre ott eljárni.
Jó, önmagában azon kívül, hogy szürreális, nyilván nem egy nagy problémakör, kis magyar valóság, az ember még egy utcai szórólapozásra is nyomtatott gyülekezési törvénnyel, bejelentéssel, visszaigazolással megy és felkészül mindenre.
De ha egy ennyire alapvető dologról nagyságrendi szinten nincs fogalmuk, akkor el tudom képzelni, hogy másban sem túl profik, szóval először valahogy itt kéne előrelépni. Szakmai vizsgák, felzárkóztató képzések, továbbképzések a jogszabályok változásánál stb. Nem tesz boldoggá, hogy még fegyvert is kapnak olyanok, akik gyakran gyomorból, kiskirályként, tojva az általuk ismeretlen törvényekre cselekednek...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.05.27. 08:03:46

@Shenpen:
No silver bullet, de szerencsére nyáron nálunk azért melegebb van, ezért talán kevesebb szoknak rá :)

___________________________ (törölt) 2009.05.27. 16:11:54

@KA_Steve: "Az esetek felében úgy kell elmesélni nekik miről szól a törvény, 10%-ban meg félórás csatát kell vívni azért hogy nagy kegyesen megengedjék mindazt, ami Alkotmányos jogunk. "

2006 októbere után evidensi, hogy tüntetni ügyvéddel kell. Nem kell valami méregdrága sztárügyvéd, lehet egy hótt kezdő is, aki elvállalja olcsón, a lényeg az "ügyvéd vagyok, velem beszélje meg, legyen szíves" varázsszó elhangzása, ami - szerintem - igen csillapítólag tud hatni.

___________________________ (törölt) 2009.05.27. 21:22:43

@Shenpen: de egyébként nem lenne hülyeség rendőröknek szóló szórólapot nyomtatni a gyül. tv. fontosabb részeiről.

Mondjuk, én nem járok tüntetni. Sose nem. Sose vágtam, hogy mi értelme.

Jó, vannak kulcspillanatok. De pont ezeket nem használják ki. Amikor a Fletó lemondott, és erről szavazgattak, ha akkor odavittek volna Viktorék mondjuk 200,000 embert a Közt. térre, akik az ablakuk alatt követelik a lemondást, gyakorolhatott volna olyan pszichológiai nyomást, ami kiválhatja azt... erre lehet jó: kulcspillanatban, amikor a hatalom elbizonytalanodik, sok ember nyomást gyakorol. Ez oké.

De a legtöbb tüntinek semmi értelme. Én anno voltam a humáiddal úgy 1995 körül, tiniként tüntetni Bokros tandíja ellen - nem tüntetőként, valami iskolai újságot v. fanzint v. mit tudósítottam. Jó buli volt úgy 17 éves fejjel, főleg hogy a szervezők görkorival téptek fel-alá a pár száz fős tömeg körül. Az vicces volt.

De mi értelme volt? Vagy mi értelme van a legtöbb egyéb tüntinek?

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása