Költői kérdés következik: te szavaznál-e egy olyan pártra, mely magáról azt sugallja, hogy teljesen esélytelen?
Tegnap véglegesítette ugyanis az EP-listáját a Szabad Demokraták Szövetsége. Maga a lista és a körítésül szolgáló sajtótájékoztatóan elhangzottak még a Fideszénél is elképesztőbbek.
Tényleg.
A listát Szent-Iványi István vezeti. Ezzel még semmi gond nincsen, Szent-Iványiról semmi rosszat nem tudunk elmondani (még nyilatkozott is nekünk korábban, úgyhogy pláne): a kevés normális politikusaink egyike.
A gondok ezután kezdődnek.
Az SZDSZ tegnap bejelentett listája ugyanis öt helyből áll. Az utolsó, azaz ötödik helyen Konrád György író áll, az ő szereplése azonban már csak "szimbolikus", vagy micsoda. Na most már maga az, hogy az SZDSZ-nek egy ötfős listát sikerült kiizzadnia magából, ugyan legalább mutatja azt, hogy a párt tisztában van a valósággal, de hát mégiscsak vérciki.
És a listának már az ötödik helye is csak "szimbolikus"!
Értem én, hogy muszájból el kell indulni ezen a választáson, de legalább a látszatra azért lehetne ügyelni. A sajtótájékoztatón "Szent-Iványi István szintén kérdésre válaszolva közölte, nem mérlegelik azt az eshetőséget, hogy egyetlen képviselőjelöltet sem tudnak kijuttatni Brüsszelbe, de ha ez a "hipotetikus eset áll elő" az nehézzé tenné számukra a további hazai politizálást is." Aha. Srácok: szerintem nem kellene ezt akkor erőltetni. Hm?
*
De térjünk vissza Konrád Györgyre. Mert ezzel az erővel a többi tizenvalahány helyre Göncz Árpádtól Jancsó Miklósig az összes kiöregedett SZDSZ-es (és SZDSZ-közeli) művészt fel lehetett volna pakolni. Érteni véljük, hogy addig jutott már ez a párt, hogy ilyen lépésekre van szüksége ahhoz, hogy a(z egykori) választóikat megpróbálja emlékeztetni, hogy hahó, mi vagyunk az SZDSZ, tudjátok, a milliós szavazótáborral rendelkező rendszerváltó párt - csak közben kissé összetöpörödtünk 1-2%-osra, kicsit összehaverkodtunk azokkal, akiket '89-90-ben leváltottunk, de Konrád György még mindig velünk van. Hurrá. Különösen szükség van az ilyen lépésekre, amióta Fodor Gábor az SZDSZ elnöke, és a Magyar-Pető-Kuncze-féle brancshoz hű szadeszes értelmiség nyílt levelekben támadja őt.
Oké, legalább még Konrád. Értjük, oké.
De szegény, szegény Konrád Györgyöt nem értjük. Nem értjük, hogy miért adja még mindig ehhez a nevét. Tényleg nem. Neki ez miért jó?
*
Lépjünk tovább. Az SZDSZ öt éve rendkívül büszke volt, hogy Mohácsi Viktória személyében egy romát juttattak az EP-be, és most is elhangzott, hogy az SZDSZ következő országos tanácsán majd a "romastratégiával" fognak foglalkozni, mert az egyébként is, és most főleg nagyon de nagyon fontos. Ehhez képest Mohácsi a negyedik helyre csúszott vissza, vagyis garantáltan nem újrázhat. Nem csak Konrád jelölése, de ez is szimbolikus üzenet. Bizony. (Nekünk Mohácsi kell? - szar poén, tudom. :))
A második helyet egyébként Béki Gabriella kapta meg - rá még karaktert pazarolni sem érdemes.
*
És itt jön a következő poén: harmadik Demszky Gábor. Az a Demszky Gábor, aki 2004-ben az SZDSZ EP-listáját vezette, majd összeférhetetlenség miatt 2004 októberében lemondott mandátumáról - így került Mohácsi a helyére. Az SZDSZ valamiért mostanság nagyon szereti égetni magát, és ezt a helyzetet is tudták fokozni: Demszky ugyanis ezúttal az EP-képviselői pozíciót választaná, legalábbis azt nyilatkozta.
Ezen bizonyos szempontból nincs mit csodálkozni, hiszen jövőre amúgy is véget érne a Demszky-éra Budapesten, így pedig újabb öt évre egy jócskán megemelt képviselői fizetést tudna szakítani Demszky, tehát ez részéről egy racionális döntés volna. Ahhoz képest, hogy Budapest ezzel milyen jól járna, ez abszolút nem egy drága ár.
Tegyük fel, hogy az SZDSZ három helyet szerez - persze, ez lehetetlen, és azért nyilatkozik ilyesmiket Demszky, mert ezzel ő is tisztában van. De tegyük fel! Mi történne akkor? 2009 nyarán vagy őszén Demszky Gábor lemond, mint főpolgármester, kiírják az új választást, az SZDSZ és a baloldal csúfosan elbukja, bebiztosítva majd egy még nagyobb zakót az országos parlamenti választásokon. SZDSZ, game over - ez lenne ennek a forgatókönyvnek a vége. Hihető, hogy Demszky és pártja erre játszik? Nyilvánvalóan nem.
Mintha a párt saját magán, saját szerencsétlenségén röhögne, már ők sem hiszik el, hogy ennyire vállalhatatlan és kínos ez az egész kékszínű massza, amit SZDSZ-nek rövidítenek: össze-vissza lehet kamuzni, nem számít semmi, hiszen nincs tétje már a dolognak. De akkor legalább a parlament feloszlatásába illene belemenni: ha már halál, legalább minimálisan maradjon valami méltóság. Ehelyett hetvenvalahány éves öregemberekbe kapaszkodnak, kétszázezer szavazót vizionálnak, és az egész már valahol annyira kínos, hogy nevetni sincs kedvünk.
Cinizmusukat kölcsönvéve, ezek után mi mást mondhatnánk: szavazzatok az SZDSZ-re, juttassuk Demszky Strasbourgba! (És persze éljen Kóka János!)
*
Nincs értelme ezt tovább ragozni. (Persze ki lehetne még térni Fodor Gábor megmosolyogtató szavaira, melyek szerint az SZDSZ azokért az értékekért harcol, melyek a nyugati kultúrához és civilizációhoz kötnek minket...) Az SZDSZ már húsz éve hangosan hirdeti, hogy ők és csakis ők fogják nekünk elhozni Európát - ennek ellenére egy vérbeli kamulistát tudtak csak összehozni az európai parlamenti választásra.
/Kép: Hetek/
Kapcsolódó írások:
Fidesz menni Európa
Európai Terror Házát akar Csehország
Kóka János mellett
