Pénzügyi gyorstalpaló válság idején, I. rész: A pénz keletkezése

Konzervatorium I 2009.01.12. 16:18

quentin2

Sok írás jelenik meg a pénzügyi válságról, annak okairól és kihatásairól: nézetek ütköznek, ideológiák masíroznak, a közbeszéd a pénzügyesek szakzsargonját tanulja, új divatszavak keletkeznek. A témát örömmel karolják fel a minimális gazdasági és pénzügyi ismeretekkel rendelkező entellektüellek és apologéták, hogy saját mondókájukat igazolják. Csatlakoznak a kórushoz a rivaldafényt és a média által rájuk ragasztott misztikus pénzmágus maskaráját rendkívül élvező és kihasználó Greenspanek és Soros Györgyök.

A mostani pénzügyi és az azt követő gazdasági válságra több történelmi példát találhatunk. Fogalmunk sincs azonban arról, hogy a jelenlegi válság meddig fog tartani és mi lesz az összes következménye. Szerintünk azt nem tudhatja igazából senki sem. Lehet, hogy nehezebb idők jönnek és talán éppen ezért érdemes jobban megvizsgálni a mai pénzügyi világ alapköveit: feltenni az olyan egyszerű kérdéseket, mint például hogyan keletkezik a pénz, mik is azok a bankok, hol a központi bankok és állampapírok szerepe vagy mi fán terem a banki likviditás.

Izgalmas terület, melyet a szexhez vagy a szabadkőművességhez hasonlóan számtalan félrebeszélés és tévhit övez. Ez az írás elsősorban vélemény, nem szakmai produktum, eddigi legjobb tudásunk alapján megfogalmazott nézeteink összefoglalása. Nem zárjuk ki, hogy némely állítás vitatható, vitatott vagy szakmailag nem teljesen tisztázott. Ezért mindenkinek csak ajánlani tudjuk a téma sok türelmet igénylő alaposabb tanulmányozását.

 

A sorozat első része teljes terjedelmében a Konzervatórium.hu-n olvasható.

 

Kapcsolódó írások:

Válság és kiút: az új kompromisszum


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr96873052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.01.12. 20:52:29

Nagyon jó, gratulálok! Remélem a többi így sikerül.

Asidotus 2009.01.12. 23:38:28

Ezt magyarázták a Zeitgeist-ben is. Akkor nem egészen értettem, helyesebben szólva, nem akartam így értelmezni. De ezek szerint akkor mégis?
Kérdésem:
Ha a jegybank kamatra kiad 100 dollárt, akkor valamivel többet kell visszakapnia nem (kamat)? De többet nem kaphat vissza, mint amennyit kiad, akkor mi lesz a kamat? A munkánk gyümölcse, amit megtermelünk?

VIII. Nagyapó 2009.01.13. 00:35:18

@Nűnű: A kamatot a kölcsönvevő - ideális esetben - _reálértékben_ kitermeli. Egy vállalkozó pl. csak akkor vesz fel hitelt, ha úgy gondolja, hogy a pénz befektetésével létre tud hozni valamit, aminek az értékéből a kamat kifizetése után még nyeresége is marad.

(Gyakori tévedés, hogy ehhez a gazdaság folyamatos növekedése szükséges. Valójában egy nem növekvő gazdaság úgy néz ki, hogy egy év alatt a meglévő vagyonunk 10 százalékát feléljük, a maradék 90-ből pedig 100-at csinálunk.)

Ami a tényleges visszafizetést illeti, mivel a jegybank az igényeknek megfelelő mennyiségű pénzt akar tartani a gazdaságban, a neki visszaadott pénz pedig pénzként megszűnik létezni, azt valószínűleg újabb hitelekkel fogja pótolni.

Az ugyanakkor tény, hogy a jegybanknak (és így végső soron a tulajdonos államnak) nyeresége keletkezik abból, hogy (esetünkben kész)pénz kibocsátásával gyakorlatilag kamatmentesen jut hitelhez. (Ez az ún. seigniorage, amit bizonyos megközelítésben a jegybankpénz után elmaradó kamatként definiálnak - és ezért szoktak időnkánt a csődbe ment államok töméntelen mennyiségű pénzt nyomni akkor is, ha ezzel inflációt csinálnak.)

A bankok viszont már kamatot fizetnek az hozzájuk betett pénz után, így ők közvetlenül nem nyernek a dolgon (a kamatkülönbözeten persze igen, de mivel - ideális esetben - verseny van köztük, ez a különbözet nem lehet nagyobb, mint ami egy korrekt nyereséget garantál nekik a befektetett munka és energia után).


De kissé előre szaladtunk...

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.13. 00:50:51

A Heyne könyvből írtátok?:)

VIII. Nagyapó 2009.01.13. 01:05:08

@calam:

Részemről főleg kútfőből, legnagyobbrészt egyetemi tanulmányok nyomán :-)

A témafelvetés talán kissé tankönyv-ízű, másfelől viszont sok körülötte mítoszgyártás többek közt a blogoszférában is, így úgy gondoltuk, nem árt megpróbálni végigmenni rajta lépésenként.

phaidros 2009.01.13. 09:12:11

Végre!! Várom az érdemi vitákat. :)

Asidotus 2009.01.13. 10:44:10

@VIII. Nagyapó:
"a neki visszaadott pénz pedig pénzként megszűnik létezni"
Ezt nem értem.

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.13. 10:52:56

@VIII. Nagyapó: ja, nem tök jó. A Heyne könyv (ha ismered) kifejezetten jó, és szórakoztató. Minimális matek, nagyon szemléletes, és még az ilyenekhez teljesen érzéketlen bölcsészek is felfognak belőle valamit.
Szóval én is várom a továbbiakat.

VIII. Nagyapó 2009.01.13. 14:29:47

@Nűnű: Csak arra gondoltam, hogy kikerül a forgalomból, és valamilyen formában pótolni kell :-)

ZeitGeist · http://zeit-geist.blog.hu/ 2009.01.13. 16:51:21

Jó kis írás , várom a folytatást :)

Asidotus 2009.01.13. 23:29:51

@calam:
Akkor ez pont nekem szólt, lévén közgazdasági analfabéta történelem-művelődésszervező végzettségem van.

józan' 2009.01.14. 00:46:29

"zeit-geist.blog.hu/"

Jessz, nem tudtam mi hiányzik!

...

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.14. 01:17:13

@Nűnű: nem akartalak bántani, tényleg. Én sem vagyok hihetetlen jó matekból, ezért mertem leírni. Remélem nem bántottalak meg.

Asidotus 2009.01.14. 11:47:24

@calam:
Egyáltalán nem bántottál meg, sőt...
Külön örülök ennek a cikknek, mert számomra komoly hiánypótló.
(Jómagam nagyon rossz véleménnyel vagyok a bölcsészekről. És én megtehetem, mert évekig közéjük tartoztam, és ami ott van. Arra büszkék, hogy ki milyen keveset tud a természettudományokból, műszaki ismeretekből, stb. Végtelen beképzelt, ám korlátolt tudású társaság, akiknek a társadalmi hasznossága nem említhető.)

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.01.14. 16:00:19

@Nűnű: hát, azért van a bölcsészeknek társadalmi hasznosságuk, szerintem. (A bölcsészek lesajnálása amúgy is Horn Gyula és Kóka János sajátja, ezt hagyjuk meg nekik.)

De akkor van ez a könyv, nézd meg, mert tényleg olvasmányos és érthető.
Heyne-Boettke-Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai

(Közgázos haverom szerinte ezt az odajáróknak már az első év előtt el kellene olvasni, mert tényleg szemléletet ad. Meglátjuk a konzis szerzők mi szólnak ehhez a gondolathoz)

2009.01.16. 02:05:13

Hosszas gondolkozás után beláttam, hogy elviekben a hitelpénzrendszer hasznos lehet. Sokkal rugalmasabb, mint a kötött mennyiségű pénzrendszer. Az utóbbi 100 év magas szinten beállt gazdasági növekedése bizonyára ennek is köszönhető (a szállítás és információáramlás felgyorsulása mellett). Mindössze két mutató (kamatszint és a tartalékráta) szuverén hangolásával a folyamatok ügyesen szabályozhatóak. De van probléma.

A gyakorlat azt mutatja, hogy iszonyatosan felpörög az infláció. A dollár sokkal kevesebbet ér, mint a 20-as években. A gazdaság bővülése, és a pénzmennyiség bővülése hosszútávon nem áll arányban. Az utóbbi nagyságrenddel jobban növekedett. Pedig minden pénzrendszernek ezen arány fixálása a célja.

Akik a folyamatokat irányítják, túl könnyen tudnak manipulálni. Az értékek áramlására túl nagy befolyásuk van. Jót is könnyeben tehetnek, de rosszat is. Túl sok múlik az emberi tényezőn. Az előző probléma is erre vezethető vissza.

Szerintem vissza kellene állni kötött mennyiségű pénzrendszerre (pl .arany alapú). Ez talán alacsonyabb gazdasági növekedéssel, és állandó defláció veszéllyel járna. De ki lehetne találni valamit ezek kezelésére.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.01.16. 08:34:33

@csi:
Nem törvényszerű, hogy elszaladjon tőle az infláció.
"A gazdaság bővülése, és a pénzmennyiség bővülése hosszútávon nem áll arányban."
Ez kizárólag a kormányzat szándékától függ.

Az se volt kötött, mert folyamatosan bővítették a bányászott arannyal, illetve a fokozatos aranykivonással.
Visszaállni nem lehetséges, mert az olyan vásárlóerő visszaesést jelent, amivel a tömegtermelés nem birkózik meg.

___________________________ (törölt) 2009.01.16. 21:53:42

"Ez kizárólag a kormányzat szándékától függ."

Te Valdi, te elvileg ugye nem vagy hülye a közgázhoz. Léccives elemezd ki a következőt: egy, költeni, mint a részeg matróz, a kormányzatoknak választási előnyt jelent. Kettő, a népnek fogalma sincs róla, hogy ez mivel jár. Milyen ösztönzést ad ez, mi várható ebből? Naugye.

"Visszaállni nem lehetséges, mert az olyan vásárlóerő visszaesést jelent, amivel a tömegtermelés nem birkózik meg."

Igazából az aranyalap csak egy javaslat, a lényeg az lenne, hogy fix alap, belső értékkel bíró pénz. Lehetne a tojás világpiaci árához is kötni, vagy valami. Vannak az aranynak bizonyos előnyei, de lehet, hogy azok elavultak - részletkérdés.

Nyilván nem arról van szó, hogy alaszkai stílusban aranyport szórni a boltban a mérlegre, hanem hogy továbbra is plasztikkártyákkal fizetünk, csak a plasztikkártyán lévő szám fixálva van x mennyiségű aranyhoz. Ez elméleti fixáció, ha fizikaila kevés az arany, lehet 0.0000000000000001 gramm is egy forint, tökmindegy, nem ez a lényeg. Ez elméleti fixáció. És nem is szükséges aranyhoz, lehetne éppen tojás is, bár az arany praktikusabb. A lényeg: belső érték. Még lényegebb: nincs _megengedve_ a jegybanknak a pénzfosás.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.01.17. 13:24:58

@Shenpen:
Ezt igyekszem bóknak venni.

Ez igaz, sőt az összes demokráciára igaz valamennyire, ennek ellenére létezik kormányzati önmérséklet, különösen a hosszabb távon gondolkodó országokban.
Jobb érzés egy nem eladósodott országot vezetni, még ha kormányról könnyebb is úgy nyerni, de utána meg nem jó megszorítással indítani. (illetve lehet ezt is játszani, ha a nép hülye: w.blog.hu/2007/08/01/banankoztarsasag )

Az a szitu, hogy itt most több dologról van szó. Az egyik, a jegybanki bankóprés, a másik a banki pénzmultiplikáció. Csi a másodikról beszélt.
A fix pénzmennyiség mindkettő megszűnését feltételezi. Ezzel az a baj, hogy ha a gazdaságba nem jut annyi pénz, ami lépést tart a gazdaság növekedésével, akkor a gazdaságban defláció keletkezik. Ez a modern tömegtermelés miatt különösen súlyos következményekkel járhat, ugyanis a magas termelékenység miatt kevés ember is kielégíti a csökkenő keresletet. Ami a spirál kialakulását segíti és mélységét súlyosbítja.
Ennek elkerülése nem csak jegybanki kibocsájtással kerülhető el, hanem bármilyen pénz eszköz bevezetésével. Ezért nem is szükséges annyit kibocsájtania, pont a banki multiplikáló hatás miatt.
Pénzfosás, akkor van, amikor a jegybank, nem csak a gazdaság pénzigényét akarja kielégíteni, hanem a kincstár hiányát is így akarja pótolni. Ez ellen viszont nem véd az aranyfedezet, mert ezt a bizonyos rátát egy tollvonással módosítani lehet. Ennek folyamatos módosítgatása pedig az egész értelmét venné el.

Nyilván, abszurd lenne aranyporban adni a fizetést, de csak praktikussági okokból.
Mellesleg a bankkártya is infláció növelő hatású, bizony, likvidebbé váltak a bankbetétek és ezáltal növelte a forgalomban lévő pénz mennyiségét.

marosy 2009.01.18. 12:49:44

"Hogy keletkezik a pénz?"
Az az érzésem,ebben a kurva országban az emberek nagy része azt hiszi, hogy a pénz tulajdonképpen a fán terem.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.01.18. 16:11:22

@marosy:

a helyzet sokkal rosszabb, nem azt hiszik, hogy a fán terem, hanem azt, hogy a kormány adja.

vomit 2010.02.02. 13:59:12

@Nűnű: erre a kerdesedre valaki itt valaszol

apenzkeletkezese.blogter.hu/340787/
Akkor hol van a pénz, ami a kamatot fedezi?
SEHOL! NEM LÉTEZIK! S ennek a következményei megdöbbentőek.

Várkonyi 2010.03.23. 16:50:05

Az első cikkből:

"A mai pénz lényegében bankok tartozása"

Szerintem inkább bankokNAK való tartozás, bár lehet, hogy itt ugyanazt mondjuk.

Amennyiben ugyanazt mondjuk, annyiban véve a pénz=adósság, ami annak a filmnek a címében is kifejezésre jut, aminek meglepő és félrevezető módon a pénz=adósság (money as debt) címe van...

"A kibocsátott készpénz voltaképpen a jegybank tartozása a pénz mindenkori tulajdonosának"

Nem igaz, hisz ezt a pénzt nem kell visszafizetni a jegybanknak, és kamatot sem számolnak fel nekem, ha nálam van a pénz... (jó is lenne).

"Érdekesség ugyanakkor, hogy míg a jegybank vagyona - az arany kivételével - kamatozik (hiszen még a devizatartalékot is értékpapírban tartják), a keletkezett tartozás után nem kell kamatot fizetnie."

Húha, most aztán meggyőzött. Semmiféle magyarázat nincs rá, hogy ez miért "érdekes", és miért nem egyszerűen hamis, mint azt fentebb írtam.

De ez még hagyján.

"a pénz elkezd körbe járni a gazdaságban, míg aztán eljut valakihez, aki egy (kereskedelmi) bankba teszi azt. A bank ezt a pénzt tovább hitelezi."

A "common folksy wisdom", vagyis népi bölcsesség: Péter beteszi a pénzt, majd azt a pénzt a bank kikölcsönzi Pálnak. Valójában itt kell itt kell bevezetni a "money multiplier"-t meg a "money creation"-t (pénzteremtés), mindezt a "fractional reserve system" alapján.

"bankszámlán tartott betét ugyanis ugyanúgy, vagy majdnem ugyanúgy használható pénzként, mint a készpénz: folyószámláról átutalással - újabban akár a kisboltban, kártyával - is lehet fizetni, de ha valaki a pénzét éppen úgyis vagyontartásra akarta volna használni, arra már a lekötött betétek is éppúgy alkalmasak, mint a párnaciha. Emellett pedig továbbra is pénzként funkcionál a bank által kölcsönadott készpénz is. Így a pénzként használható eszközök mennyisége megnőtt, a pénz a bankrendszerben megtöbbszöröződött."

Ez sokkal homályosabban és érthetetlenebbül fogalmaz, mint én: ugyanis a pénz nem csupán megkétszereződik, bár nyilván igaz amit föntebb leírtak.
hanem a töredékes tartalék rendszere alapján az elején felszorzódik (a jegybank-pénzt -high powered money - fel lehet szorozni), 10%-os kötelező tartalék esetében pedig egyre kevesebb összeggel ugyan, de agyba-főbe lehet a hiteleket a bankok között (vagy bankon belül) ide-oda hitelezni.
Az eredmény: 10%-os tartalélráta esetén, high-powerd money NÉLKÜL kb 10-szer annyi pénz keletkezett a rendszerben. Ha a high-powered money is játszik akkor 100-szor.

"A folyamat elméleti korlátját csupán a jegybanki tartalékráta adja: a szabályozás szerint..."

Haha, ugyanazt írja, mit én, csak néha értelmetlenül bekavar, jobban mondva a népi HAMIS sztereotípiákat erősíti!
Én sokkal érthetőbb és világosabb vagyok, már amennyiben az érthetőség erény...:)

Persze azt azért tegyük, hozzá, hogy az EU-n belül a tartalékráta kemény 2%, és olyan országokban, mint Anglia, Ausztrália, és asszem Japán is, eltörölték ezt a tartalékrátát, tehát a bankok annyi pénzt állítanak elő a semmiből, amennyit csak akarnak

Tehát a jószívű bankok gondoskodnak róla, hogy a pénzkínálat állandó maradjon, ó igen... akkor biztos ezért van (ekkora) infláció...
(A nagyon enyhe - évi 1-2 %os infláció még nem baj, mert erősíti az exportot, és gyengíti az importot, míg egy erősödő pénz pont fordított hatással jár)

"Azt, hogy a gazdaságban mennyi pénz van, rendkívül nehéz megmondani."

Nagyon nehéz, ezért tud pl. Kína úgy küzdeni az infláció ellen, hogy amikor felhígul a pénz, akkor megemeli, mondjuk 1-2%-kal a tartalékrátát...
és rögtön minden rendben lesz, a kihitelezhető pénz mennyisége lecsökken, és a yüan stabil marad.

Na de tovább, irány a második rész!

ommshaggar 2011.01.23. 16:50:15

Sajna a konzervatorium.hu-s cikkek már nem érhetők el, hogyan lehetne ezt a cikket mégis elolvasni valahogy?

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása