Vagy Az írástudók árulását, vagy a Veszedelmes világnézetet, vagy...

Nagyon örültem ennek a posztnak. Babits tényleg azok közé a hagyományok közé tartozik a magyar szellemi életben, amelyek szerintem még jócskán földerítésre várnak, és temérdek meglepetést rejtegetnek.

Többet is linkelhettünk volna, most csak ezt ajánlottuk. 'A magyar jellemről' is remek.

"Csakugyan úgy volna, hogy ami egyik korban a legszentebb igazság, az a másikban, mint ócska limlom, arra való, hogy szemétbe söpörjék? Szó sincs róla; ami egyszer igaz volt, mindig igaz marad. S ha mindenki ellene cselekszik, akkor is igaz marad. Kétszer kettő négy marad akkor is, ha minden táblára ötöt írnak." :-)

Kár, hogy Rákosi nem olvasta..... Annakidején Szegeden a tanítványa volt (magyar és latin fakt.), és felnézett az akkor kezdő tanár Babitsra. Lehet, hogy ha nem helyezik át Babitsot Fogarasra, akkor talán máshogy alakul a történelem?

sose értettem, ki hozta összefüggésbe babitsot az elefántcsont-toronnyal...

Azért elefántcsonttornyos, mert nem nyomatta a forradalmi lózungokat, meg nem vett részt a dolgozó osztályok harcában. Gaz burzsi vót, na.

mr. pharmacist1,

Ráadásul pedig de, néha igen, v. legalábbis valami affélét:

www.klg.sulinet.hu/tantargyak/Babits/munka/sz%C3%B6veggy%C5%B1jtem%C3%A9ny.htm#9

Illetve... a fene tudja. Eléggé mély vers ez, legalább annyira értelmezhető forradalom-kritikának, mint amelletti kiállásnak.

Lehet, hogy ez is duplafenekű, mint pl. amit az énektanárom írt, hogy úgy van megírva, hogy azt higyjék, támogató, de közben meg a finomabb üzenetekre nyitottabbaknak azt üzeni, hogy ellenző?

Babits "politikai filozófiájához":-)

Itt van, szerintem, két "reprezentáns" példa:

az első 1919-ből

www.mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers0602.htm#33

a második élete végéről

www.mek.oszk.hu/00600/00602/html/vers1002.htm#23

ü
bbjnick

Babits gondot okozott Kádáréknak és nem véletlen ejtette a mai szadeszes értelmiség:
Nyugat fontos alakja, de hithű katolikus, trianonos verseit végig kihagyták az 1989 előtti Babits-kiadásokból (van olyan verse, amelyiknek a fele megjelenhetett), és erősen az Ortega y Gasset - Spengler-féle tömegtársadalom kritika híve volt.
akkor én ajánlok egy verset tőle
www.epa.hu/00000/00022/00381/11693.htm

Jöhet a vad tánc, tépő, részeg, ál-buján
vetkőzni csontig a virágokat; jöhet
a vak kacaj ápolt növényeinkre; majd
a fehér-csuhás vezeklő, a tél; te csak maradj a tavaly őre! s ha a jövevény
lenézve így szól: "Én vagyok az Új!" - feleld:
"A Régi jobb volt"- Hősi léceid mögött
mint középkori szerzetes dugott a zord
sisakos hordák, korcs nomádok, ostoros
kép égetők elől pár régi könyvet: úgy
dugd magvaid, míg, tavasz jőve, elesett
léckatonáid helyén élő orgona
hívja illattal a jövendő méheit.

Tölgy, csak nem Ön is a fekete reakció ügynöke???

ü
bbjnick

bbjnick,
mindenképp!

:-)

Shenpen, nekem is eszembejutott ez a vers, amikor a kommentet írtam. De ettől még Babits individualista elhajló marad, másrészt nekem nem az a benyomásom, hogy az irodalmat vagy a költészetet bármelyik írásában is a politikája alá szuszakolta volna be. Persze ez is olvasható úgy, hogy reakciós ideológiát képviselt.

Tölgy, a József Attila-kötetekből is kihagyták az _olyan_ verseket, ahogyan az ideológusok műveit is megnyesték, pl a Marx-életművet.

Mr P.

JA-ért és Marxért nem kár. :(

Tölgy!

"JA-ért (...) nem kár. :( "

E kijelentés ellen a József Attila Katolikus Nőegylet nevében tiltakozom.:-)

ü
bbjnick

Ez igaz.

"ki hozta összefüggésbe babitsot az elefántcsont-toronnyal..."

Saját maga. Ugyebár nem kicsit durva úgy kezdeni egy fiatal költőnek egy első kötetet, hogy

"Gyűlöllek! Távol légy, alacsony tömeg!"

Babits maga pozícionálta bele magát egy világ fölött lebegő, a világot fölülről (és kicsit le)néző költő helyzetébe.

Később persze gyakran belefolyt aktuális vitákba, de távolságtartását mindig (pl. a posztban idézett írásban is) hangsúlyozta. Igazából sohasem tartotta magát kora gyermekének, és a múlt civilizációit többre tartotta, mint a modern kor naiv esztelenségét.

Kedves Csöncsön!

"Ugyebár nem kicsit durva úgy kezdeni egy fiatal költőnek egy első kötetet, hogy

"Gyűlöllek! Távol légy, alacsony tömeg!"

Babits maga pozícionálta bele magát egy világ fölött lebegő, a világot fölülről (és kicsit le)néző költő helyzetébe."

Egy kicsit sem durva, és egy kicsit sem lenéző. Egyrészt ez akkoriban némiképp kordivat is (vagy inkább így mondanám: irányzatos dolog). Újpogányság, "világválság-irodalom", a megújuló katolikus irodalom stb.: mind hasonló szemléletet képviselnek a korban. Akiktől tanult, akiket tisztelt (irodalomban - filozófiában: rómaiak, középkoriak, romantikusok, szimbolisták stb.) szintén ezt sugallják. Ezt Babits nem mint lekezelő attitűdöt, hanem mint felelős értelmiségi magattartást élte meg. És e magatartás/attitűd fejlődéstörténetének még van egy megindító íve is a babitsi pályán. Szép. (Szerintem.)

Ha már itt vagyok, elmondom neked: azon töröm a fejemet mostanában, hogy hogyan nem vesszük észre, hogy a XX. században (máskor is, de ekkor "pláne") micsoda szintézisek születtek a magyar kultúrában?! Kodály, Bartók, Ady, Móricz, Babits (nagyon is!), József Attila és sorolhatnánk. Ilyen formátumú és mélységű szintézisek, amiket a fenti urak véghezvittek nem mindennaposak a kultúrában.

Ha innen néznénk a kérdést, meglehet, napjaink kihívásait is másként tudnánk szemlélni?!:-)

ü
bbjnick

"És e magatartás/attitűd fejlődéstörténetének még van egy megindító íve is a babitsi pályán. Szép. (Szerintem.)" (bbjnick)

Ezzel nagyon egyetértek. Óriási élmény végigolvasni (mint egy könyvet) Babits összes versét, elejétől a végéig. Fantasztikus látni, ahogy a szövegek felelgetnek egymásnak, és egy igencsak elgondolkodtató gondolatbirodalom bomlik ki belőlük.

És ezt még akkor is tartom, ha nekem személy szerint az első két kötet versei azok, melyek feledhetetlenek, melyek fontosak, és amelyeket kívülről tudok idézni. (A későbbi versek közül csak néhány: Csak posta voltál, Ősz és tavasz között, Jónás imája stb.)

Ne feledd a felsorolásból Kosztolányit! Mert ha volt zseni az irodalmunkban, aki tehát mindent tudott a nyelvről, akkor az (mondjuk Arany mellett) ő volt.

Igen, ezeket az értékeket újra (meg újra) föl kell fedeztetnünk az utókorral!

Babits a tömegtársadalom kritikusa volt, int egy csomóan akkoriban: Le Bon, Pareto, Ortega, Spengler, fityfene.
A 20. századi konzervatívoknál ez a téma fenn is maradt, ha is nem mindenkinél.
Az elefántcsontos elitista nekem szimpatikusabb, mint a javaimat akaró változat: Lenin, Trockij, Lukács.

"Az elefántcsontos elitista nekem szimpatikusabb, mint a javaimat akaró változat: Lenin, Trockij, Lukács."

Ja, ja, tölgy, nekem erről Kosztolányi (telibe találó) szövege jut eszembe: "Egy elefántcsont-torony még mindig sokkal kellemesebb és emberibb hely, mint egy pártiroda."

CSöncsön

maga ma értéket adott hozzá! :)