1956 - küzdelem a romlott utópia ellen

Gabrilo I 2008.10.23. 14:03

…hosszú idő óta az a legjobb, ami Magyar­or­szá­gon történik. Úgy látom, még mindig nincs vége, és akárhogyan alakuljon is, ez a szabadság egyértelmű győzelme."

(Hannah Arendt)

 

Mi volt 1956? Baloldali forradalom? Jobboldali ellenforradalom? Szocialista forradalom? Antikommunista vagy csak anti-szovjet? Figyelem, kicsit érzelgős írás következik. És gondolatkísérlet.

 Az 1956-os forradalom leverése után még váratott magára a rendszer bukása - sokáig. Az azonban biztos, hogy az 1956-ban harcoló magyar szabadságharcosok (ez talán a legjobb kifejezés) sokkal járultak hozzá a kommunizmus bukásához. Az én megoldási javaslatom a fent föltett kérdésekre a következő: ez egy "doktrínák nélküli" forradalom volt - ahogy azt Kolnai Aurél és Hannah Arendt is állították.

Nem volt sem igazi "reakciós" felkelés (még akkor sem, ha Mindszenty bíboros emblematikus figurája volt és maradt 56-nak), sem szimplán "antimoszkovita" vagy "titóista". Nem voltak feltétlenül konzekvensen artikulált "programpontjai", és néhány liberális-demokrata követeléstől eltekintve nem volt liberális-demokrata forradalom sem. Nem volt szükségképpen baloldali, sem jobboldali. Egy viszont biztos: antikommunista volt, valami, ami a lényeget érintette.

Nem volt továbbá tisztán "oroszellenes" sem. Történetileg igazolható ugyan, hogy a magyaroknak nem kedves az orosz beavatkozás, ám '56 nem az oroszellenességről szólt. Ahogyan az sem igaz, hogy a szovjet vörös rezsim pusztán a "cárizmus folytatása", vagy a "keleti despotizmusok" új formája volt. Nem. A kommunizmus lényegileg különbözött mindenféle cárizmustól és abszolutizmustól. Elnyomásában, hazugságában, módszereiben, és riasztó utópiájában, minden ízében különbözött minden korábbitól. A kommunizmus zsarnokság a legjavából. Nem fogható működési mechanizmusa sem az "orosz néplélekre", sem semmi hasonlóra. Ehhez a borzalomhoz ideológiai megszállottak kellettek - és voltak is. Az antikommunista küzdelemnek volt viszont köze a magyar néplélekhez. A "liberalizmusnál is régebbi szabadságvágy", és az "úrias" karakter, melyet sokszor fölrónak a magyaroknak, és amely a gyakorlatban bizonyos kifinomultságot, ízlésességet jelentett, mind zsigerileg irtózott minden nagy átalakító utópiától. Ahogy Kolnai mondja: A felkelés az "egyszerű és mindennapi ember" lázadása volt az utópikus zsarnokság rémálma ellen.

Az '56-ban harcolóknak nem volt rivális "utópiájuk" a kommunizmussal szemben. Nem állítottak föl egy másik "délibábot", amit követni kellene - az '56-osok küzdelme a normalitás jegyében folyt az utópista őrültséggel szemben. Így '56 igazolta a kommunizmus alapvető hazugságait. Hazugság volt az, hogy a társadalmi osztályok léte szükségszerűen elnyomást és kizsákmányolást jelent (ahogyan az is, hogy létezhet társadalom osztályok nélkül), hazugság volt Leninnek az "állam elhalásáról" szóló tana, hazugság volt a marxizmus alap-felépítmény felosztása, és az osztályharc ostoba dogmatizmusa. Az orosz tankok vérbe fojthatták a magyar antikommunista küzdelmet, de nem akadályozhatták meg a kommunizmus romlottságának, tévességének és erőszakosságának leleplezését.

Nem sikerült '56-ig kiirtani a hagyományos gondolkodásmódot, bármilyen indoktrinációval és erőszakkal párosult is, nem sikerült a "múltat végképp eltörölni". A vörös rezsimet erőszakkal és csakis erőszakkal lehetett fönntartani. Ahogy az lenni szokott, ez a hazugság igazi eszköze.

'56 jelentősége több annál, hogy "levert forradalomként" emlékezzünk rá. Így fejezi be Kolnai Aurél 1956-ról írt esszéjét:"1956 baljós őszén a magyarok visszavonhatatlan és tévedhetetlen döntést hoztak, melyet véres pecséttel az antikommunista nemzet el nem múló jelvényeként tűztek ki magukra."

Így amellett, hogy Oli bácsi kérdésén elmélázunk, miszerint meg mernénk-e tenni, tegyük fel John Kekes kérdését: megérte-e?

A mi válaszunk egyértelmű.

Igen.


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr97727906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2008.10.23. 14:28:22

Igen.
Botrány, hogy Oli bácsi posztjánál egyesek kommentben gyalázkodnak.

tevevanegypupu 2008.10.23. 14:36:46

Hogy blogokban gyalazkodhatnak hagyjan, vegulis mindenki mondja el amit gondol. De hogy a parlamentben is ulhetnek olyanok aki az 1956-os forradalmat a fasiszta csocselek megmozdulasanak mondjak es meg mindig ott uldogelnek abban a partban ami az egyetlen demokratikus, antifasiszta partnak, Nagy Imre orokosenek (na jo errol ott meg vannak vitak) mondja magat az furcsa.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2008.10.23. 14:47:45

>A felkelés az "egyszerű és mindennapi ember" lázadása volt az utópikus zsarnokság rémálma ellen.

Bizony, ez itt a lényeg, és ezért viccesek a kisajátítások és ellen-kisajátítások, hiszen a sokféle túlértelmezés egymással való konfliktusa helyett egy ilyen szép minimumban egész jól megállapodhatnánk. Nyilván nemcsak erről szólt '56, de amennyiben erről szólt, annyiban biztosan ünnepeljük. Aki meg ezt nem érti, attól egy kicsit félek :)

>Az '56-ban harcolóknak nem volt rivális "utópiájuk" a kommunizmussal szemben.

Nos, volt, akinek volt, volt, akinek nem. Érdekesség, hogy N. I.-nek volt egy rivális társadalomtervezete, bár az nem volt igazi utópia, inkább eklektikus, langyos, reformista tervezet volt. A fennálló rezsimnek sem biztos ám, hogy volt utópiája. Megkérdőjelezhető, hogy bárki komolyan gondolta '53 után a "kommunizmus felépítését" a SZU-ban vagy Magyarországon az uralkodó csoportok közül. Valószínűleg sokkal erősebb tényező volt az "új uralkodó osztály" felépítésére való törekvés, ill. az orosz nagyhatalmi politika folytatása új módszerekkel stb. Vigyázni kell arra, hogy a kommunizmusban, ahogy az a történelemben ható erőként jelentkezik, nem az "utópizmus" az egyetlen indíték, hanem a kommunizmus (bár ideológiaellenesnek tartja magát, és Marx az ideológiákat leleplezni kívánta) ideológiaként is remekül szolgált. Ezért volt az, hogy a kommunizmus utópikus vonatkozásai mellett kitartók (kezdetben maoisták, később hoxhaisták; eurokommunisták stb.) a poszt-sztálini időkben világszerte szembenálltak a szovjet kommunizmussal. Az ő eszméik aztán vagy ugyanazon a szerepváltáson (pontosabban lelepleződésen) mentek keresztül, mint a szovjet kommunizmus, vagy pedig eleve riasztónak bizonyultak a néptömegek számára (mert mondjuk sztálinista alapon leleplezni Kádárt, ez bizonyos szempontból csöbörből vödörbe).

mr. pharmacist1 2008.10.23. 15:40:09

Őrnagy,

szomorú és botrányos, de nem meglepő. 56 utóélete tele van paradoxonokkal: pl. Mécs Imre átlépése (havasszófiákkál egy padsorba), vagy Ferenc szemforgatása csak egy a rengeteg közül. Azért is van szükség arra, hogy írjunk, beszéljünk róla mindenfelé, hogy a posztkomcsik ne sajátíthassák ki. Lehet, hogy gyalázkodnak Oli bácsi posztjánál, de Oli bácsi posztja ott van és addig se az ávéhásözvegy-dalárda hallatszik. És igen, szúrja csak a szemüket.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.10.23. 18:43:29

Hmm, sosem fogom megérteni ezt a "jó forradalom" - "rossz forradalom" megközelítést.

"1, Az MDP kongresszus azonnali összehívása, alulról választott vezetőség, az új Központi Vezetőség megalakítása.
2, A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével.
3, Gazdaságilag és politikailag teljesen egyenrangú alapon és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén álló magyar-szovjet és magyar-jugoszláv barátság megalakítása.
4, Az összes szovjet csapatok kivonását Magyarországról a magyar békeszerződés értelmében.
5, Általános, egyenlő, titkos választásokat több párt részvételével, új nemzetgyűlési képviselők választásával.
6, A magyar gazdasági élet átszervezését szakemberek bevonásával és ennek keretében a magyar uránérc magyar felhasználásával, hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket és vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági életet.
7, Teljes ipari munkásság azonnali normarendezését a létminimum megállapítása alapján és a munkás autonómia bevezetését az üzemekben.
8, A beszolgáltatási rendszer felülvizsgálását és az egyénileg dolgozó parasztság támogatását.
9, Az összes politikai és gazdasági perek felülvizsgálatát, az ártatlanul elítélt politikai foglyok részére teljes amnesztiát, illetve a hátránybakerültek rehabilitálását.
10, Legyen nyilvános tárgyalás Farkas Mihály ügyében és Rákosi szerepének kivizsgálását, valamint az Oroszországban igazságtalanul elítélt és ott tartott magyarok hazahozatalát.
11, A néptől idegen címer helyett a régi Kossuth címer visszaállítását, a március 15-ét és október 6-át nyilvánítsák nemzeti ünneppé és munkaszünetté. Új egyenruhát honvédségünknek.
12, Teljes vélemény és sajtószabadság megvalósítását, rádión és ennek keretéében külön napilapok az új MEFESz szervezetnek. A régi káderanyag nyilvánosságra hozatalát és eltörtlését.
13, A zsarnokság és az önkény jelképét a Sztálin szobrot azonnal távolítsák el.
14, Egymásért teljes szolidarítást vállalunk.
"
A követelések ismeretében nem merném ezt kiemelni:
"Egy viszont biztos: antikommunista volt, valami, ami a lényeget érintette."
Összetettebb ez ennél.

"Az '56-ban harcolóknak nem volt rivális "utópiájuk" a kommunizmussal szemben. "
Nem is, ezért követelték a Nagy-féle reformok folytatását.

"Nagy Imre orokosenek mondja magat"
Igen, ezen szoktam kuncogni. Nagy aligha kellemes örökség bármelyik demokratikus párt számára...

Meg kell, hogy mondjam Navrasics írása egész jó. (igaz)
Oli bácsié viszont egy romantikus mese.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.10.23. 19:03:45

Valdez,


ez egy kiáltvány. És hányan harcoltak még a forradalomban? Összetettebb volt, és a lényeget érintette: a hazugságot, ami a kommunizmus magva.

zstukacs (törölt) 2008.10.23. 20:02:27

ti a polgárháborút hívjátok kommunizmusnak, én az ingyen piacot. :->

az én értelmezésemben a második világháborút lezáró 47-es párizsi béke után a polgárháború tovább folytatódott magyarországon. és ennek csúcspontja volt az 56-os forradalom és szabadságharc. ennek oka az erőszakos kollektivizálás folyt, és a folyamatosak voltak a megtorlások.

de nem volt kommunizmus. el vagytok tévedve. volt állam például. a kommunizmusban nincs állam. csak piac van, még pedig annak egy sajátos formája: ingyen piac. a kommunizmus semmi egyéb, mint egy totális ingyen piac. jól halljátok: free market.

húszforintos kérdés. ki a kommunista?

zstukacs (törölt) 2008.10.23. 20:15:56

egyébként antikommunista forradalomnak beállítani is elég érdekes, tekintve, hogy nagy imre kommunista volt. egy forradalom volt, amely véget akart vetni a polgárháborúnak (és nem a kommunizmusnak), és amely átcsapott szabadságharcba, miután az országot újra elfoglalták (szélső balos értelmezésben újra felszabadították) az oroszok.

___________________________ (törölt) 2008.10.23. 21:14:22

Most lehet, hogy szentséget török, de Nagy Imrének a forradalomhoz annyi köze volt, hogy amikor a ruszkik már tényleg a spájzban voltak, akkor felnőtt a feladathoz, mert akármit is akart - valószínűleg tényleg egyfajta népi kommunizmust - gyarmati státuszt, azt speciel nem akart.

De szó sincs arról, hogy ezt a forradalmat ő akarta, csinálta v. irányította volna. Vitték, sodorták az események.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2008.10.23. 23:05:36

Shenpen · neokon.blog.hu 2008.10.23. 21:14:22

Nem tör szentséget, NI csak sodródott.

Nagy Imre egy szocdem rendszert akart dem nélkül, tehát egy ilyen féldemokratikus, félig komcsi, félig piaci kotyvalékot. (A nagy példaképek egyike Tito volt akkoriban, Fekete "Hungaricus" Sándornál pl. (bűnjelként) jugoszláv újságcikkeket foglaltak le.)

A forradalmárok meg persze igen sokféle dolgot akartak, de a diktatúrát mindenki elutasította.

zstukacs 2008.10.23. 20:15:56

Ha félretéve azt a metaforikus szóhasználatot, hogy az is kommunizmus, amikor a komcsik diktálnak, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a kommunizmus a szükséglet szerinti elosztás, az állam elhalása stb., akkor NI nem volt kommunista, csak valami mocskos revizionista elhajló :)

'56-ban sok forradalmár valószínűleg antikomm. volt, míg mások komm.-k voltak. (Pl. az a felkelőcsoport, amelyik nov. 7-én kitette a vörös zászlót, persze közben harcoltak). Maga a forradalom sokféle volt, nem egyszerűen komm. vagy antikomm. Viszont szabadságért, diktatúra ellen folyt, ez a közös elem, és ez a lényeg.

Kopiás Attila Steve 2008.10.24. 03:08:48

Valszeg azért vagyunk bajban (megint, ismét, mint mindig hasonló helyzetben) annak eldöntésével, hogy 56 hogy viszonyult a kommunizmushoz, mert nem definiáltuk, mit értünk kommunizmus alatt. Aztán ha ki-ki más-mást, akkor vitázhatunk orrba-szájba.
Mert ugye mondhatjuk azt, hogy nekünk az a kommunista, ami megfelel a kommunista társadalomszervezési elméleteknek vagy legalábbis erősen közelít azokhoz. Lásd nincs állam, nincsenek még egyenlőbbek stb. Ez az utópia része a dolognak, ilyet én még nem láttam.
Mondhatjuk azt is, hogy az a kommunista, aki annak mondta magát. Ez jó alap, csak épp ezzel a logikával a mai fasisztoid anarchistáknál leszünk egy kicsit bajban, hiszen őket meg nem szívesen mondanánk "jobboldalinak" bár ők annak nevezik magukat.
Kíváncsi lennék arra is, vajon a forradalmárok között annó hány volt, aki magát kommunistának gondolta, vagy hány volt aki öndefiníciótól függetlenül ideológiai téren (utópia szemszögből) valójában komcsibb volt az aktuális rendszernél, és épp annak nem valódi kommunistasága miatt lázadt.
Azt hiszem, ezekben akkor járnánk jól, ha legalább fogalmi téren lenne valami közmegegyezés, ami max szubkulturális szinten van, szubkultúrák között nincs.
Ezért aztán közös pontként talán abban tudhatunk megállapodni, hogy egy embertelen, elnyomó és kizsákmányoló diktatúra elleni őszinte lázadás volt, amely rövid ideig különböző nézőpontú, célú és stílusú embereket volt képes összefogni.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.10.24. 03:57:26

Nem mondom, kérdezem:

Nem lehet, hogy 1956 esetében az ideológiai megfontolások sokadlagosak? Nem lehet, hogy egyszerűen népfölkelés volt, egy elmebeteg emberellenes hatalom ellen? Nem lehet, hogy ebben van a nagysága? Nem lehet, hogy nem azért lázadt föl a nemzet, szinte egységesen, az elnyomói ellen, mert kommunisták voltak, hanem azért, mert mértéktelenek voltak a kegyetlenségben?

Elképzelhetetlen az az opció, hogy 1956-ban a méltóságot és a szolidaritást lássuk (ünnepeljük)? Így, "egyszerűen": a nemzet egységét a nemzetre törőkkel, a nemzet gyilkosaival szemben.

A Teokraták (is) kipakolták a blogjukra a népszerű Hamvas Béla idézetet 1956-ról, amely egyébként a Patmosz első kötetében található Interview c. írásból származik. Érdemes elolvasni az egész írást, az egész kötetet:-) Nem lehet, hogy Hamvasnak van igaza, amikor vegytisztán "morális kérdést" csinál 1956-ból?

Nem mondom, kérdezem.

ü
bbjnick

zstukacs (törölt) 2008.10.24. 09:53:14

dzsucseharcos,
1956 annyira volt antikommunista, mint amennyire antifasiszta. a népeknek elegük lett a polgárháborúból, és a folyamatos megtorlásokból. ezért kivonultak az utcára. az oroszok meg bevonultak. és kitört a szabadságharc, amit néhány hét alatt levertek. ezek tovább folytatódtak a megtorlások, aminek a csúcspontja az 58-as nagy imre per volt, aminek közvetkeztében mártirhalált halt a miniszterelnök. a polgárháborút végérvényesen az 59-63-as amnesztia zárta le. magyarország és ausztria kivételével minden szomszédja szovjetorosz megszállás alatt maradt.

a szélbal elfelejti a kádár rendszer, a széjobb a horthy rendszer áldozatait. de ezek az én értelmezésemben a polgárháború áldozatai.

a kádár rezsim annyira volt kommunista, mint amennyire horthy fasiszta. kádár annyira bírta rákosit, mint horthy szálasyt. kádár egy szocialista politikus volt, és nem volt demokrata, horthy pedig nacionalista volt, és ugyanúgy nem volt demokrata.

---

az én értelmezésemben a 20. századi európában, és benne magyarországon folyamatos polgárháború dúlt.

az i. és a ii. világháború európai hadszinterén folyó eseményeit "európai polgárháború" részének tekintem, amelyik az amerikaival ellentétben nem hozott egységet. a kontinens egy amerikai és egy szovjet zónára lett felosztva. később az amerikai és a szovjet befolyás megszűnésével létrejött az európai unió, illetve ennek a létrehozása ma is folyik.

de tisztában vagyok vele, hogy nem így szokás ezt értelmezni. ebből a folyamatból a politika valamit önkényesen kiragad.

zstukacs (törölt) 2008.10.24. 09:57:39

KA_Steve,
erre mondom azt, hogy mi lenne, ha ezt az egész sztorit egy nagy polgárháborúnak tekintenénk, tekintve, hogy az volt.

hu.wikipedia.org/wiki/Polg%C3%A1rh%C3%A1bor%C3%BA

zstukacs (törölt) 2008.10.24. 10:05:55

bbjnick,
kun béla ugyanúgy nemzeti egységet akart, mint horthy.

___________________________ (törölt) 2008.10.24. 10:10:29

"nem definiáltuk, mit értünk kommunizmus alatt"

Mert nem lehet. Gyakorlatilag a Sztálin-Trockij ellentétnél eltűnt az egyetlen precíz definíció lehetősége. KommunizmusOK voltak/vannak.

Másrészt. Egy címkét szerintem csak annak illik definiálnia, aki magára alkalmazza azt. Másokét nem illik. Egy "mozgalmon" belül vitatkozhatnak arról, hogy ki/mi az igazi X, de kívülről nézve mindig az van, hogy X az, amit a magukat X-nek vallók tesznek/mondanak.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.10.24. 10:53:47

Gabrilo,
"a lényeget érintette: a hazugságot, ami a kommunizmus magva. "
A hazugság nem baj, az emberek szeretik a hazugságot, sőt igénylik. Nem úgy az elnyomást és a nélkülőzést. Ami még szembetűnöbb, miközben Rákosi elvtárs mosolyog a híradón és mutatja a bőséget. Millió egy dolog magva még a hazugság és az embereket nem zavarja. Ellenben hazugság és hazugság közt különség van.
Itt azért másról van szó. 53-ban meghalt Sztálin, Moszkvában elkezdtek új szelek fújni, sokkal emberarcúbb szelek, 56-ban leváltották Rákosit és beindulni látszott valami enyhülés, ami váratlanul megszakadt.

dzsucseharcos · songun.blog.hu 2008.10.23. 23:05:36 - hoz csatlakozom

zstukacs,
Értem mit akarsz mondani és van is benne igazság.
"magyarország és ausztria kivételével minden szomszédja szovjetorosz megszállás alatt maradt."
Az egy dolog, hogy az országneveket nagybetűvel írjuk, de mi is szovjet megszállás alatt maradtunk.

Shenpen,
Ezzel alighanem még sokáig adósak maradunk, mert sem a tanácsköztársaság, sem a Rákosi-kormány nem tudott megegyezni ebben.
Sőt volt Lenin-Sztálin ellentét is, és akkor még csak a bolsevik irányzaton belüli vitákról beszéltünk...

zstukacs (törölt) 2008.10.24. 10:59:08

Shenpen,
na ne viccelj. akkor csak a sztálinistákról, trockijstákról, marxistákról, darwinistákról lehetne beszélni.

a kommunizmus egy olyan poltikai-gazdasági konstrukció, ahol nincs állam, mert nincs rá szükség, mert helyette egy totális értelemben vett ingyen piac (vagy akinek így tetszik jobban a szabad piac) uralkodik.

---

a kommunizmus részlegesen létezett, például a kádár rendszerben nagyjából egészében megvalósult az ingyenes (szabad) oktatás, a családi pótlék fedezte az iskoláztatás költségeit, és megvalósult az ingyenes egészségügyi alapellátás.

---

ma is léteznek az ingyen hivatalok. (a hivatalok nem szednek semmiféle illetéket, ami szvsz abszurd). az utolsó népszavazás nyilvánvalóan állampárti kommunista célzattal folyt: ingyenes felsőoktatás.

10 pénzügyi elemzőből durván 8 piacpárti kommunista, és jelentős részük durván antiszociális. hirdeti, hogy "nincs ingyenebéd", miközben totális szabad (ingyenes) pénzpiacot akar, és nem akar államot. aminek a következményeit látjuk. az egy másik kérdés, hogy ez a csoport magát neoliberálisnak nevezi.

tehát ez nem egy fantom, hanem egy létező valami.

---

a virtuális világban is létezik ez, a googlerek például mind kommunisták, civilizált kommunisták természetesen, ők teljes egészében ingyen webet akarnak, ami kizárólag a propagandára (adwords) és a pénzügyi támogatásra (adsense) épül.

a google üzleti modellje a szovjet gazdaság modellje. pusztán a vállalatok befizetéseiből ingyenes közösségi szolgáltatások nyújtása az összes háztartásnak. ez a kommunista gazdasági eszmény. aki ezt hirdeti azt magát webkettesnek nevezi, és egyébként a weben permanens forradalomról beszélnek.

az én szótáramban a kommunista nem szitokszó, mert jelentős részük civilizált, de ennek az eszmének a létét kár volna eltagadni.

zstukacs (törölt) 2008.10.24. 11:09:26

Lord_Valez,
a megszólításokat kivéve többnyire mindent kisbetűvel írok, és ritkán használok kötőjelet. az persze igaz, hogy fogalmazhatnék pontosabban is. az "élő beszédben" ennyire tellik. bocs.

"magyarország és - ausztria kivételével - minden szomszédja." így akkor talán nem félreérthető.

zstukacs (törölt) 2008.10.24. 11:14:17

Lord_Valdez,
no igen, a határon túl "elfelejtettek" fellázadni, mert nem volt akkora az elnyomás, és a nélkülözés. azaz társadalmi egység volt, és nem nemzeti egység. de nem akarom szétszedni ezt a topikot. még jó ideig rengeteg lesz a vitapont 56-ról.

BékésMárton 2008.10.24. 11:18:20

Gabrilo!

Nagyon korrekt és szép írás! Minden benne van, amit nyugodtan vallhatunk. Hála érte!!!

___________________________ (törölt) 2008.10.24. 18:33:11

"no igen, a határon túl "elfelejtettek" fellázadni, mert nem volt akkora az elnyomás, és a nélkülözés"

A fenét nem volt. Még a nyolcvanas években is döbbenten láttam az üres boltok sorozatát Lengyelországban. Nem volt világos, hogy mit esznek egyáltalán a városiak, mert kb. semmi se volt.

Csak éppen a határon túl sokkal erősebb volt a hatalom.

Ja, meg az is, hogy a poszt-trianoni helyzetben attól fostak, hogy a helyi magyarok egy forradalmi helyzetben valamit kezdenek, elszakadás, autonómia, akármi. A legtöbb környező országban átlagember úgy működött, hogy nem szerette a diktatúrát, de a szépen meghízott területű országot, azt azért igen.

zstukacs (törölt) 2008.10.24. 19:40:14

nem nagyon akarok ebbe belemenni. 56-ban magyarország volt a legkeményebb barakk. és éppen a forradalomnak (szélső balos értelmezés szerint kádárnak) volt köszönhető a viszonylagos jólét, a legkeményebb barakkból az ország a "legvidámabb" lett, mert a hatalom félt mindenféle megmozdulástól.

ettől függetlenül az 50-es években magyarországon nagyobb volt az elnyomás, mint csehszlovákiában, vagy romániában, pláne jugoszláviában. a forradalom akkor talán győzhetett volna, ha a szomszédos országokban is fellázad a nép. persze ha. de nem lázadt fel. a magyar nemzetiségűek sem. nem volt nemzeti összefogás.

és nem azért, mert a a felvidéken, a délvidéken, vagy erdélyben erősebb volt a hatalom, mint az anyaroszágban. nem volt erősebb. épp ellenkezőleg nem volt akkora az elnyomás, és a nélkülözés. persze voltak a határon túl is együttérzők, meg néhány ember csinált valamit, de ezt nagyítóval kell keresni a térképen.

ez megint egy tabu téma. nem volt semmiféle nemzeti egység. ez ténykérdés (ezt a széljobb hazudja.) legfeljebb társadalmi egységről lehetett beszélni.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.10.31. 22:12:49

Jogos a kérdés bbjnick, még akkor is ha álkérdés, mert benne van a válasz.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc