A politikus-utánpótlással ugyan az a helyzet, mint az utánpótlással úgy általában a sportban: sok tucatnyi amatőr közül egy-kettőből lesz csak igazi profi. Hosszú évek edzései, edzőtáborai és versenyei alatt kiválasztódnak a legjobbak. A többiek pedig lemorzsolódnak, vagy csak hobbiszinten űzik tovább a sportot.
A politikában azonban az utánpótlásmezőny rendkívül gyenge. Egy ilyen rendszerben szükségszerűen az emelkedik ki, aki más területen az aljának a legalja sem lehetne, mivel Magyarországon valamiért nem működnek azok a mechanizmusok, amelyek az alkalmas embereket kiválogatnák. A brutálisan alacsony színvonal ennek köszönhető. Mégis, milyen pozíció mondjuk az, amit úgy lehet elnyerni, ha valaki ordas bunkóként viselkedik?
Emlkészünk még a Fidelitas "Gyurcsány a hibás" elnevezésű, minősíthetetlenül szellemtelen kampányára, melyről mi is írtunk? Mindenkinek az volt a véleménye, hogy az egész nagyon gyenge. Mi volna logikus? Hogy, tanulva ebből a hibából, legközelebb a pártok talán egy fokkal kreatívabb és profibb lejáratókampánnyal jönnek elő. Nem ez történt.
Most az ellenoldal ugyan még csak kisebb kaliberű célpontokon próbálgatja - "Meggyes a hibás", és talán hamarosan: "Michl a hibás" -, még egy "Orbán a hibás" is kijöhet az egészből. A szlogenek és témák lenyúlása mögül ordít a tartalom, kreativitás és a tehetség totális hiánya. Értem a gesztust, hogy ki kell forgatni ezt az egészet. De ha a szart forgatjuk ki, az ugyanúgy szar marad.
Most komolyan: ezek mire gondolhattak? Bizonyítsuk be, hogy mi is tudunk olyan lúzerek lenni, mint ők? Lássa mindenki, olyan pancserek vagyunk, hogy még a hülyeségünk is csak utánzat? Sikerült.
És egyébként emlékszünk még a 14. havi nyugdíj ötletére? Az pontosan ugyanez, nagyban. Bejött? Nem jött be.
...
És a kínzó kérdés: ki a hibás?
Ezeknek a fiataloknak az édesanyja, amiért nem küldte el őket dolgozni. Ha már a tanulás ennyire nem ment nekik.
/Kép: NÉGYmadár/
Kapcsolódó írások: Matricázó fiúkák