Az elmúlt hetek eseményei után úgy tűnik, hogy a kormány és az állam részéről a törvényes rend fenntartására nincsen sem akarat, sem erő. A személyes szabadság, a tulajdonhoz való jog, a vélemény-és szólásszabadság bizonyos területeken, bizonyos ügyek esetén egészen egyszerűen nem létezik.
Az államot lehet utálni, de az erőszak monopóliuma az államé: ez nem egy lehetőség, amivel élhet, hanem kötelessége élni vele. Azok után főleg, hogy az adók, amiből a rendőrséget is eltartja a lakosság, olyan kurva magasak. Ha minden kötél szakad, én benne vagyok abban is, hogy az adóm nálam marad, és veszek belőle többek között egy sörétes puskát, áramot vezetek a kerítésembe - de nem szeretnék ilyet játszani. Vagy nagyon gyorsan elkezdünk agyalni, hogy mi legyen, vagy bedeszkázzuk az ablakokat, és tárazunk...
Kezdjük ott, hogy a hatalmi ágak szétválasztása egy blöff. Ahogy Nagy Levin írja:
"Először nem engedélyezték a melegfelvonulást, majd meg - némi nyomásra - mégis. Mindkét lépést fölötte aggasztónak tartom. Az első indoklása a szokásos, a közlekedés aránytalan sérelme. Ezt akkor szokás elővenni, amikor nem kívánunk valamit engedélyezni, de - fájdalom- nem tudjuk azt írni, hogy szarunk a gyülekezési jogra, ne vonuljatok, húzzatok haza. A felháborodás elérte, hogy mégis engedélyezzék és ha eddig még akadt valaki e honban, aki nem hitte, hogy a rendőrség a politika bábja, dróton lehet rángatni és a paragrafusok helyett nem a politikusokra kacsint, most végre az is elbúcsúzhatott az illúzióitól. (...) De ha leszólnak a pártközpontból, akkor, persze, leszen felvonulás és nem leszen közlekedésnek aránytalan sérelme. Ez a rendőri mentalitás nem ígér semmi jót, kimondottan ijesztő tulajdonképp. A rendőr nem a törvényt ismeri el, hanem a hatalmat. A csendőrpofon és az indokolatlan, pusztán a hatalom demonstrálását célzó Kádár-kori rendőri intézkedés emléke sejlik fel mögötte, rendőrség, mint a hatalom ökle. A 2006-os tüntetések esetén is épp ez volt a helyzet, politikai megfontolásból nem merték feloszlatni az illegális tüntetéseket, aztán politikai megfontolásoktól vezettetve nem feloszlatták, hanem szétverték, ártalmatlan tüntetőket is nagyon megverve. Ez különösen felháborító, de az erőszakos tüntetőt sem rommá verjük, mert mi nem a rivális maffia vagyunk, hanem a rendőrség, hanem előállítjuk, aztán megindulhat a jogi processzus és megkaphatja méltó büntetését. Csakhogy ebben senki nem bízik. Se a rendőrök, se a falvak, ahová lehívják a Magyar Gárdát, se senki. Nem csak a rendőrségben, egyetlen intézményünkben sem bízunk."
Mi történt például ma?
A szalon-és kevésbé szalonnácik hetek, ha nem hónapok óta szervezekednek és készülnek a mai napra online és offline, fő vezéreik már évek óta benne vannak minden balhéban, ennek ellenére valamiért ma Magyarországon mindezt megtehetik, akcióikat simán kivitelezhetik. Óriási rendőri készültség mellett sem sikerül megakadályozni a rendbontást, az erőszakot. Egyébként a kormány verbálisan nagyon elítéli az erőszakot, mint várható. Közben a rendőrség fellépésének eredménye: katasztrófa. Mivel teljesen egyértelmű a rendőrség direkt politikai vezérlése, ezért csupán két lehetőség van: vagy a politikai akarat, vagy az erő, hozzáértés hiányzik. Nem is tudom, melyik a rosszabb, tényleg. Az, ha a kormányzás mellett a legalapvetőbb jogok és a közbiztonság fenntartására is képtelen a jelenlegi vezetés, vagy ha népszerűtlenségét szándékosan feszültségek generálásával akarja feledtetni. Akárhogy is van, sötét időket élünk. Hol vannak a Hollán Ernő utcai Molotov-koktélos támadás elkövetői? Hol vannak a mostani, melegek elleni Molotov-koktélos támadás elkövetői? Biztos meglesznek, ugye, nem kell sietni, a sietségből mindig csak baj lesz...
Horn Gábort megütötték, vegzálták, segítséget kért egy rendőrtől, az pedig szart rá magasról. Persze még így is jobban járt, mint Révész Máriusz, akin Horn pártelnöke olyan jót poénkodott: rajta "csak" nem segítettek, de legalább "csak" a csőcseléktől kapott pofont, a rendőröktől nem. Nem ízléses pont ilyenkor felhánytorgatni ezt, mindenestre lassan az SZDSZ is rádöbben és megtanulja, hogy az Új Rend meg az Új Magyarország az mi fán terem. Rájöhetnének arra is - és itt érdemes elolvasni Seres László publicisztikáját -, hogy a törvény és a rend fokozatos felbomlásához többek között az a nyomorfetisizáló gyakorlat is vezet(ett), amit ők ideológiai okokból igen erősen támogatnak. Úgy érezheti magát most az ember, mint a Horn-kormány utolsó éveiben, mintha csak ismételné magát a történelem: akkor is voltak rendőrök által vert tüntetők, majd jött az eszkalálódó erőszak, robbantások, maffialeszámolások, politikusok ellen irányuló erőszak. A miniszterelnök pedig saját belügyminiszterét kritizálta élesen, ahelyett, hogy minden politikai erejével rendet teremtett volna. Teljes fejetlenség.
Népszerűtlen leszek ezzel, de magam is úgy vélem, hogy a csőcselék tombolása a fővárosban és a csőcselék tombolása a vidéken egy és ugyanaz: cigány vagy szkinhed, nem számít, a lényeg, hogy a rendőrség képtelen velük szemben fellépni, és képtelen tőlük megvédeni a törvénytisztelő állampolgárokat. A rögtön bűnözésbe, vagy először ideológiai tébolyba keveredő, aztán bűnözésbe tóduló deklasszálódott, lumpen elemek tömegeit egészen egyszerűen kordában kell tartani, meg kell fékezni. Arról kellene beszélnünk, nekünk, a törvény és a rend barátainak, pártoktól és ideológiáktól függetlenül, hogy mindezt hogyan.
