dobray
I 2010.12.03. 07:20
Köztudott a Jobbik Irán és a keleti diktatúrák iránti szimpátiája, például a magyar választás tisztaságát is az ottani Forradalmi Gárdával felügyeltették volna. A keresztállító Jobbik kedvenc Iránjában nemrég kötél általi halálra ítéltek egy keresztény lelkipásztort, és egy másikat is fogva tartanak. Az EU-ban és az ENSZ-ben rendszeresen kiállnak minden bevándorló és mások vallásszabadságáért, ám valahogy a keresztények vallásszabadságáért való küzdelem elmarad (vagy elsikkad), pedig a vallásüldözések áldozatainak 75 százaléka keresztény.
Juszuf Nadarkhani tíz éve pásztora egy kis hitközségnek, amely a legnagyobb iráni protestáns felekezethez tartozik. 2006 decemberében már letartóztatták, mert a muzulmán hitről áttért a keresztény hitre. Nadarkhani nős, két fiúgyermek édesapja. 2009-ben a vallásszabadságot kimondó iráni alkotmányra hivatkozva tiltakozott az iskolában, amiért a megváltozott iráni oktatási törvény alapján a Korán olvasására kötelezték gyermekeit. 2009. október 12-én tartóztatták le ellenkezés vádjával, de később aposztáziára, azaz hitehagyásra és evangelizmusra változtatták a vádat. Többször, különböző fenyegetesekkel próbálták visszatéríteni a mohamedán vallásra; s hogy nyomást gyakoroljanak rá, feleségét, Fatima Pasindediht is letartóztatták 2009. júniusában. A szülőket azzal fenyegetik, hogy megfosztják őket gyermekeik nevelésének jogától, és muzulmán családoknak ítélik oda őket. Feleségét életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték.
Juszufra idén szeptemberben mondták ki a halálos ítéletet. Felakasztása előtt a titkosrendőrség tartja őrizetben, Lakanban. A férfinak megtiltották, hogy kapcsolatot tartson az ügyvédjével és a családjával. Juszuf ügyvédje addig nem tudott fellebbezni az iráni legfelsőbb bírósághoz, míg írásban kézhez nem kapta az ítéletet, ami november 13-án történt meg. Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadságért Bizottsága még október végén arra kérte Barack Obama amerikai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Iránra az ítélet megváltoztatásáért. (…)
Fogva tartják Behrouz Sadegh Khandjanit is, akit különböző vádakkal háromszor tartóztattak le az előző négy év folyamán. A szintén 33 éves teheráni lelkipásztor 15 éves korában vette fel a keresztséget. Utoljára júniusban tartóztatták le, azóta a felesége sem tud vele beszélni.
Egyiptomban múlt szerdán a kopt közösség tagjai tüntetést szerveztek az egyiptomi hatóságok döntése miatt, amely szerint leállítanák a talbiyai templom építését. A tüntetők és a rendőrség közötti összeütközésben két fiatal életét vesztette, és több mint ötvenen megsebesültek, közöttük a rendőrség hét elöljárója és 11 ügynöke. (…)Az elmúlt napokban gyújtogatás miatt húsz, koptok által lakott házat gyújtottak fel és égettek porig. Az esetet a nyomozó hatóság véletlenre hivatkozva archiválta.
Pedig Irakban, Egyiptomban és máshol a keresztények nem bevándorlók, hanem őslakosok, sokszor ősibbek, mint a muzulmánok. Ennek ellenére - vagy épp ezért - rendszeresen támadás éri a kopt templomokat, például január 6-án is tüzet nyitottak a karácsonyt ünneplő kopt ortodoxokra. Az iraki Moszulban tavaly év vége felé és idén év elején négy templomot is támadás ért; Basile Georges Casmoussa, a város érseke szerint a muszlim szélsőségesek tudatos stratégiával akarják lerombolni a keresztény örökséget és kétezer év történetét. Október 31-én pedig 53 ember halálát okozta a bagdadi Sayidat al-Najat szír ortodox templom ellen elkövetett terrortámadás. A keresztények 2003 óta ezrével menekülnek az országból.
Ugyancsak októberben történt, hogy hat falusi katolikust koncepciós perben ítéltek el Vietnamban. A Con Dau-i plébánia temetőjénél május 4-én tűzött össze ötszáz katolikus a rendőrséggel. A hívek egy 82 éves korában elhunyt asszony temetési szertartásán vettek részt, és el akarták temetni őt a temetőbe, amit nemrég lefoglalt az állam, hogy turistaszállót építsenek a helyén. Cu Huy Ha Vu ügyvéd szerint, aki nem kapott engedélyt a vádlottak védelmének ellátására, úgy nyilatkozott, hogy az ítéletet előre eldöntötték, amelyet jóvá is hagyott a tartományi vezetés és a kommunista párt.
A Fülöp-szigeteken is gránáttámadás ért egy katedrálist, Kuala Lumpurban pedig három templomot gyújtottak fel. Indonéziában akadályozták a keresztények ünneplését karácsonykor, a Srí Lanka-i Crooswatta városában pedig buddhista szélsőségesek támadtak rá december 6-án a miséről kijövő hívekre. És Algériában is bíróság elég citáltak keresztényeket arra hivatkozva, hogy ramadán idején nappal étkeztek. Ezesetben legalább felmentő ítélet született.
Az Open Doors holland keresztény alapítvány tanulmánya alapján a keresztényüldözés mértékét tekintve az ötven országot felsoroló lista élén álló, sztálinista Észak-Korea után következik Irán, Szaúd-Arábia, Szomália és az északnyugat-afrikai ország, Mauritánia.
A COMECE, a az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa szerint világszerte a vallási indítékú üldözések 75-80 százaléka keresztények ellen irányul. Minden évben 170 000 keresztény veszíti életét hite miatt, míg a súlyos üldözést elszenvedő hívők száma megközelíti a 200 milliót. A testület fel is szólította az EU-t a keresztényüldözés elleni küzdelemre, üdvözölve, hogy az Európa Parlament elítélte az egyiptomi és malajziai keresztényüldözéseket. Ez azonban kevésnek tűnik. Tiltakozásban mindig jók vagyunk, azonban talán valami hatékonyat is tenni kéne, ideértve a diplomáciai, politikai nyomásgyakorlást is.
A testület kezdeményezésére október 11-én, Brüsszelben meg is rendeztek egy szemináriumot Vallásszabadság Európában: mit tegyenek a vallási szereplők, és mi az Európai Unió szerepe? címmel az Iszlám, kereszténység és Európa címmel megrendezett szeminárium-sorozat második szakaszában. A COMECE képviselője felhívta rá a figyelmet, hogy a lisszaboni szerződés tartalmazza, hogy az Európai Unió a harmadik világgal való kapcsolataiban előtérbe helyezi saját értékeit és részt vesz az emberi jogok védelmében. A vallásszabadság kérdése tehát nem pusztán az EU-n belül kérdés.
Miközben Európában nagyobb nehézségek nélkül lehet mecsetet és minden mást építeni, a muzulmánok meg szabadon imádkoznak Párizs utcáin, vagy épp a milánói dóm előtt, a svédeknél meg a barátkozás jegyében közös telken építkeznek a keresztények a muzulmánokkal, addig Iránban az életével játszik az, aki keresztényként szeretne boldogulni. Vajon mit szól ehhez a katolikus Vona Gábor és keresztállító pártja? És az EU vajon miért nem vállalja fel a keresztények érdekvédelmét a világ többi részén? Vagy miért nem tiltakozik hangosan az ENSZ? Ja, hogy sok benne az arab és harmadik világbeli ország? Az EU meg az egyéni szabadságjogok megsértésének venné, ha közösségként lépne fel és vallásszabdságért, mecsetépítésért cserébe vallásszabadságot, templomépítést kérne? Mondjuk viccesen hatna, ha az EU, miután megtagadta keresztény gyökereit azzal, hogy kihagyta az „európai alkotmányból”, fellépne a keresztények érdekeiért.
ps.: Egyes kommentek értelmezésével szemben természetesen a nyomásgyakorlás és a keresztényekért valló fellépés alatt nem azt értem, hogy az EU-nak át kellene vennie az iráni módszereket, vagy neki kellene állnia üldözni a muzulmánokat. Akkor nem lenne erkölcsi alapunk fellépni a keresztényekért. De például nem szabadna engedni, hogy olyan előforduljon, mint Párizs utcáin vagy a milánói dóm előtt. Ez nem lenne vallásüldözés.
Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!