A Fidesz olyan törvénytervezett készül benyújtani, mellyel a stadionokban elkövetett rendbontásokat szabályozná jóval drasztikusabban a jelenleginél. Mit lehet ma tenni a stadionok lelátóin elkövetett bűncselekmények ellen és milyen büntetési tételek vannak? Mi a helyzet Nyugat-Európában? Tényleg a huliganizmus visszaszorítása a legfontosabb kérdés a magyar foci színvonalának és a nézőszám növelésének érdekében?
Fodbalista írása
Bánki Erik, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnöke, aki egyben az MLSZ elnökségi tagja is, szeptember 27-én reggel arról beszélt a Magyar Televízióban, hogy letöltendő szabadságvesztéssel is sújthatóak legyenek a futballhuligánok. Szólt arról, hogy a stadionok is felújításra szorulnak, de a legfontosabb problémaként a huliganizmus visszaszorítását jelölte meg. A képet árnyalja az interjú estéjén megjelent hír, hogy az Újpest-Ferencváros mérkőzés kapcsán történt rendbontásokban való részvételük miatt két ferencvárosi szurkolót felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A kérdés az, hogy tényleg a huliganizmus megfékezése-e a legfontosabb feladata a labdarúgó szövetségnek, csak így érhető el a nézőszám és közvetve a színvonal emelkedése, és hogy ez csak a hatályos törvények szigorításával érhető-e el.
Az alighanem a törvénytervezetet ihlető Újpest-Fradi rangadó előtt Fradi-drukkerek egy csoportja megkéselt egy Újpestes fiatalt. A meccs többször is félbeszakadt, hol a látást zavaró füst, hol a pályára kis híján betörő szurkolók miatt. A szünetben a híres berohanó, Jimmy Jump is feltűnt a pályán. Mint utóbb kiderült a Bors napilap meghívására tette tiszteletét a derbin, és a felvételek tanulsága alapján nem volt túl nehéz dolga a pályára való bejutással, a meccs után pedig még még fotózkodtak is vele a rendőrök. A meccs után szokás szerint a vendégszurkolók szétszedtek egy metrómegállót és pár metrókocsit. Az MLSZ vizsgálóbizottságot állított fel és mindkét csapatot egy-egymillió forintra, valamint az Újpestet, mint rendezőt két zárt kapus mérkőzésre büntette. Az összeg súlyának megítéléséhez jó összehasonlítási alap, hogy Csertő Aurél, a Haladás trénere egy hónapja százezer forint büntetést kapott, mert nem nyilatkozott egy meccs után, holott ez elő van írva az edzők számára. A tárgyalás folyamán az Újpest védekezésében kiemelt szerepet kapott az a tény, hogy a mérkőzésen sok nő és kiskorú néző is részt vett, azaz szerintük a mérkőzés családi szórakozás volt. Az Újpest-Ferencváros mérkőzéseket rendszeresen telt házzal, vagy közel telt házzal rendezik. Ez jelentősen meghaladja a bajnokság átlagos nézőszámát. És messze nem mindenki huligán, aki kiment a meccsre.
De hogyan is rendez meccset az MLSZ? A legutóbbi hazai EB-selejtezőn a szurkolók beengedése nem ment zökkenőmentesen és a biztonsági szolgálat működése kapcsán is vetődtek fel aggályok (lásd itt, itt, itt és itt). Ezek után a mérkőzés utáni első nyilatkozatában az MLSZ szóvivője a szurkolókat tette felelőssé a bejutás kapcsán felmerülő nehézségekért, és tagadta a biztonsági szolgálat felelősségét. Másnap már némiképp visszakozott és vizsgálatot ígért az ügyben, ennek eredményére azóta is várunk. A szövetség természetesen felajánlotta, hogy kárpótolja azokat a szurkolókat, akik nem jutottak be a meccsre és megőrizték a jegyüket. De mi a helyzet azokkal, akik csak az első félidő végére értek be és azokkal, akiket a biztonságiak vegzáltak? Nem mellékesen ugyanez a cég biztosította tavaly ősszel a Debrecen Bajnokok Ligája-mérkőzéseit, ahol szintén nem volt egyszerű a bejutás.
Jelenleg a magyar jog nem ismeri a huliganizmus fogalmát. Csupán egyetlen olyan eset van, ami sporteseményhez kapcsolódik, de ez is csak pénzbüntetéssel sújtható. Az általánosan, huliganizmus kifejezés alatt értett, elkövetett cselekedetek jó része besorolható a garázdaság és rongálás kategóriába, mely pénzbírsággal büntethető. A mérkőzések alatt, előtt vagy után a szurkolók el szoktak követni hivatalos személy elleni erőszakot is. Ha eljárás indul, ezt már szabadságvesztéssel is büntetheti a bíróság. A különböző pirotechnikai eszközök használata a stadionokban csak akkor büntethető jogilag, ha az amúgy is törvénybe ütközik. Jelenleg az MLSZ ezek használatát tiltja a stadionokban. Ha szurkolók ilyen eszközöket használnak, az általában pénzbüntetést szokott jelenteni a kluboknak. A szervezők eltávolíthatják azon személyeket, akik pirotechnikai eszközöket használnak a meccsek alatt, vagy valamilyen más módon rendbontást követnek el (székdobálás, a pályát övező kerítések bedöntése, a pályára való behatolás). A szabályokat megszegő nézők eltávolításában a rendőrség segítségét is kérhetik. A rendőrségnek lehetősége van a tévés felvételek vagy fényképek alapján a bűnelkövetők azonosítására, majd büntetőeljárás indítására. Bármilyen közterületen történő szabálysértés pedig a rendőrség hatáskörébe tartozik.
A futballhuliganizmus alfájaként és ómegájaként emlegetett Angliában a hetvenes évek közepén egy Millwall–Chelsea-mérkőzés kapcsám a stadionokon kívül is csatatérre emlékeztető állapotok uralkodtak. Ha ez nem lett volna elég, az angol válogatott szurkolói is igen jó hírnévnek örvendtek Európában, elég a közelmúltból a 2004-es Európa Bajnokságra gondolni. Habár a Heysel-tragédia idején az olasz ultrák sem voltak kezes bárányok, az angol csapatokat tiltották el évekre mindenfajta európai kupaszerepléstől (gyorsan tegyük hozzá, hogy teljes joggal). Ekkor még mindig nem történtek jelentős változások. Ehhez újabb 96 ember halála és a Hillsborough-tragédiára volt szükség. Ezt követően az angolok igen jelentős stadionrekonstrukcióba fogtak, valamint szigorították a stadionokba való bejutás lehetőségét is. Ma már majd minden angol stadionban zárt láncú megfigyelőrendszer van, aminek a segítségével a randalírozókat nem csak az adott pályáról, hanem az ország össze stadionjából kitiltják. Olyan esetekről is lehetett hallani, hogy a nehézfiúknak a mérkőzések időpontjában a helyi rendőrőrsön kellett megjelenniük, ezzel eleve kizárva a balhé lehetőségét. Ez természetesen csak részben oldotta meg a problémát, az utcákon ma is gyakoriak az összetűzések, de mindenképpen a stadionon kívülre terelte ezeket a törvényhozás és az angol szövetség munkája. Ezáltal Angliában már rendészeti kérdésként kezelhető a dolog. Jelenleg az angol parlamentben is felmerült a törvényi szigorítás, de ott kifejezetten a stadionokon kívüli verekedések kezelésére.
Számomra úgy tűnik, a jelenlegi szabályok betartatása is visszatartó erőt jelentene, nem kell feltétlen a törvénytervezet által javasolt mértékben szigorítani a szabályozást. Sokkal inkább a hatályos jogszabályok betartására kell törekedni. Ezen az úton való elindulás első lépése lehet a cikk elején idézett bírósági döntés is. Eddig e téren nem láthatunk komoly eredményeket, elég akár a 2003-as Ferencváros-Debrecen vagy a tavaly ősszel a Ferencváros-Diósgyőr mérkőzés alatt és után történtekre gondolni. Egyik meccs után sem lehetett a rendbontókat elítélő bírósági határozottakról hallani, olvasni. Remélhetőleg e téren változást hoz a most meghozott ítélet. Ezenkívül az Angliában is sikerrel alkalmazott beléptető rendszerekkel lehet eredményt elérni a stadionon belüli erőszak megfékezésére, amint arra az Újpest-Fradi kapcsán felálló vizsgálóbizottság döntése is rámutat. Üdvözlendő, hogy valakik végre nem a pénzbüntetésekben és a zárt kapus mérkőzésekben látják a megoldás kulcsát, hanem a tényleges problémák megoldására kísérelnek meg javaslatot adni. Ebbe az irányba elindulni jóval szerencsésebb, mint csupán a jogszabályokat szigorítani. Emellett nem elhanyagolható szempont a stadionok megfelelő infrastruktúrájának kialakítása, mivel jelenleg ez is nagyon alacsony szinten van, ami komolyan okolható a jelenlegi nézettségi mutatókban.
Tehát akad dolga az MLSZ-nek bőven, akár a saját háza táján is, és ezek között nem a törvényi szigorításnak kéne az első helyen szerepelnie. Amennyiben a törvények megfelelő használata és a beléptető rendszer kialakítása után sem javul érdemben a helyzet, el lehet gondolkozni ezen is. De addig nekem olyan érzésem van, mintha a gombhoz varrnánk a kabátot.
Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!
