Emlékek és tények. A pártok szavazótáborainak változásai 2006-2009

Konzervatorium I 2009.07.30. 11:34

A választók pártok közti vándorlásait kutató, július elején megjelent írásunkkal kapcsolatban felmerült több kérdés, melyeket érdemesnek láttunk egy külön írás formájában is megválaszolni. Újabb ötleteket, építő jellegű kritikákat továbbra is szívesen látunk, hiszen - miután csak egyszerű műkedvelőként avatkoztunk a „nagyok" dolgába - az általunk használt módszertan egyfelől szinte előzmények nélkül Magyarországon, másfelől (részben az előbbi miatt is) természetesen nem teljesen kiforrott.

Az elemzés első része itt olvasható.

Nobilis Benedek elemzése.

 

 

1. Egyéb felmérések ellenkező állításai

 

Elemzésünk kapcsán többen hivatkoztak a Medián, illetve a Progresszív Intézet felméréseire, amelyekben visszatekintő kérdések alapján vizsgálták, hogy honnan is jöhettek a jelenlegi Jobbik-szavazók, és hogyan szavazhattak még 2006-ban. Bár ezeket a felméréseket magunk is ismertük (a Medián kutatása az eredeti cikk linkjei közt is szerepelt), számos okunk van rá, hogy ne tekintsük őket feltétlenül perdöntőnek, sem pedig egészen megbízhatónak. Talán érdemes újra leszögezni, hogy a mi elemzésünk, illetve a Medián és a Progresszív Intézet felmérése közt egy igen jelentős különbség van: mi részletes, szavazókörökre lebontott választási adatokat hasonlítottunk össze - tehát a mi adataink a választók tényleges szavazatai és pártpreferenciái voltak. Ellenben a Medián és a Progresszív Intézet nem a szavazatokat vizsgálta - hanem embereket kérdezett meg arról, hogy hogyan szavaztak hetekkel, illetve évekkel korábban... A két módszertan megbízhatósága közti különbséget nyilván nem kell részletezni.

De nézzük meg közelebbről is ezeket a felméréseket! Egyrészt: igen valószínű, hogy a Jobbik-szavazók közt, mint a radikális jobboldalon általában, továbbra is igen jelentős a rejtőzködők aránya: erre enged következtetni a Progresszív Intézet felmérése is, amely csupán 9 százalékos Jobbik-támogatottságot mért a biztos szavazók körében. A rejtőzködőket pedig egy ilyen kérdezéses módszer nem képes megmutatni, és így igen könnyen lehetséges, hogy ezen rejtőzködő csoport összetétele (vagyis, hogy 2006-ban még kire voksoltak) nagyban eltér a szimpátiájukat bevallókétól.

Másrészt: közismert jelenség (és a Progresszív Intézet elemzése is kitér rá), hogy a válaszadók hajlamosak a visszatekintő kérdések esetében a jelenlegi favoritjuk vagy álláspontjuk javára „tévedni", és a „szégyellt" egykori pártpreferenciát elhallgatni. Így ha az emlékekből szeretnénk rekonstruálni a korábbi szavazások eredményeit, gyakran meglepő következtetésekre jutnánk, és akár a választások végeredményével teljesen ellentétes kép is kirajzolódhatna.

Harmadrészt: bár a két említett intézet egyike sem tette közzé felmérése elemszámát, valószínűsíthető, hogy a szokásos 1000 fő körüli mintavételről lehet szó, amely pedig egy Jobbik-méretű párt esetében egyszerűen nem tartalmaz elég megfigyelést egy részletesebb vizsgálathoz. Ezt sejteti az is, hogy bár a Jobbik-szavazók mindkét felmérés szerint kevesebb, mint 20%-ban szavaztak korábban az MSZP-re, más kategóriák esetében a két felmérés eredményei közt az eltérés távolról sem elhanyagolható...

median

progressziv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A három felsorolt hatás együttesen pedig már könnyen elég jelentős lehet ahhoz, hogy ezek az elemzések teljesen téves következtetésekre jussanak.

2. Még egy ellenőrző vizsgálat

 

Mint azt már az eredeti cikkünkben is említettük, az általunk használt módszerrel csak akkor kapunk megbízható eredményeket, ha „az, hogy hogyan döntött az EP-választásokon, aki egy adott pártra szavazott 2006-ban, sem közvetlen, sem közvetett okokból nem korrelál (erősen) a választás akkori, összesített kimenetelével az adott szavazó választókörében".

Ez valójában elég erős feltevés, hiszen ha példának okáért valamely párt inkább a nagyvárosokban volt erős, és egy másik, új párt is főként ezekben a körzetekben szerez komoly támogatottságot (nevezzük őket mondjuk rendre SZDSZ-nek és LMP-nek), a regresszióból úgy tűnhet, hogy a második párt az első egykori támogatói körében szerzett további szavazatokat. A bevezetett korlátozások az ilyen jellegű tévedéseket elméletileg csökkenthetik (de nem feltétlenül szűntetik meg), és az is megnyugtatott bennünket, hogy a legtöbb csoport esetében korlátozások nélkül is egy körül alakult az együtthatók összege (jelentősebb eltérést épp az SZDSZ és az MDF esetében tapasztaltunk). Emellett bíztunk abban is, hogy - ahogy az a cigányság és a Jobbik-szavazók különválasztása esetében is történt - a részletes, szavazóköri szintű bontás elég jól elválasztja egymástól a hasonló helyen élő, de eltérő pártpreferenciájú szavazókat. Mindazonáltal az ilyen felvetések mindenképp az eredmények további ellenőrzését indokolják.

Szükségesnek tartottuk ezért még egy ellenőrző vizsgálat elvégzését: fordított irányban is lefuttattuk a korábbi regressziókat, tehát a 2009-es eredményekkel magyarázva a 2006-osakat. A regresszió eredetileg bemutatott verziójában az azonos pártokhoz tartozó együtthatók összegét 1-ben maximalizáltuk, hogy végül összesen egyetlen párt 2006-os szavazói se legyenek többen, mint akkor voltak; mivel azonban ez a mostani regresszió épp az ellenőrzést szolgálja, szeretnénk meghagyni a hibalehetőségeket, így ezt a korlátozást elhagytuk. Az egyes paraméterek pozitív voltára vonatkozó korlátozásokat ugyanakkor természetesen megtartottuk.

Az ilyen fordított irányú, korlátozások nélküli regressziókban a példánkban említetthez hasonló, hamis kapcsolatok eltűnnek (bár természetesen megjelenhetnek helyettük másikak). Ha az LMP ugyan a korábbi SZDSZ-es körzetekben teljesített jól, de a szavazóit mégsem az SZDSZ-től nyerte el, úgy az SZDSZ feltehetőleg nem gyengült az egyébként jellemzőnél nagyobb arányban azokban a körzetekben, ahol az LMP erősödött. Éppen ezért az SZDSZ 2009-os eredményét az LMP-ével (és más olyan pártokéval, amelyek irányába tényleges áramlás nem történt) kiegészítve nem jutunk közelebb a 2006-os eredményükhöz jobban, mint ha egyszerűen a saját jelenlegi eredményük többszörösét vesszük - azaz, az LMP szavazatai nem javítanak az SZDSZ 2006-os eredményét magyarázó regresszión.

Fontos megjegyezni, hogy a korlátozások nélküli regresszió ebben az irányban lefuttatva sokkal rosszabbul teljesít, mint ha az eredetit futtatjuk korlátozások nélkül: az azonos pártokhoz tartozó paraméterek összege ugyanis jóval távolabb esik 1-től. Ennek az oka egyrészt az lehet, hogy míg 2006-ban szinte mindenki részt vett a választásokon, akit egy kicsit is érdekelt a politika, az EP-választáson sokkal alacsonyabb volt a részvétel; a most otthon maradók 2006-os szavazatai az egyes körzetekben pedig igen jól korrelálhatnak a pártok mostani eredményeivel. Másrészt, a kisebb és nagyobb pártok közti áramlást vizsgálva a regresszió pontosabban illeszkedik az adatokra, ha kisebb pártok homogénebb csoportot alkotó szavazói olvadnak be más pártok nagyobb, heterogénebb szavazótáborába, mint ha ez utóbbiakból válnak ki kisebb, homogénebb csoportok. Az előbbi jellegű kapcsolatokból pedig, úgy tűnik, inkább az időben előrefelé haladva volt több. Korlátozások nélkül így végül a ténylegesnél az MSZP és az SZDSZ szavazóiból összességében lényegesen többet, Jobbik-szavazókból pedig lényegesen kevesebbet találunk az egyes pártok szavazótáborában.

Mindezeket követően pedig lássuk az eredményeket! Az oszlopok azt mutatják, a népesség mekkora része szavazott az egyes pártokra (vagy maradt otthon) 2006-ban, azok megbontása pedig azt, hogy közülük mennyien voltak az egyes pártok szavazói (vagy a nem szavazók) 2009-ben a regresszió szerint.

atig2

Emlékeztetőül pedig álljon itt a korábbi cikkünkben látható, fordított irányú mozgásokat bemutató ábra:

200620092c
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az ábrákat elnézve az előző elemzésünkben is kiemelt, főbb üzenetek továbbra is megmaradnak. Az LMP tehát ez alapján is csak az SZDSZ-től vett el jól mérhető mennyiségben szavazókat, és a Jobbikhoz is sokan - a Fidesztől átigazolóknál valamivel többen - vándoroltak az MSZP szavazói közül. Az MDF az SZDSZ-től hódította el a legtöbb szavazót (kvalitatív szempontból a legfontosabb változás, hogy az MSZP táborából átvándorlókat a regressziónak ebben a formájában nem találjuk meg), és a két nagy párt szavazói közt továbbra sem tudunk jelentősebb vándorlásokat kimutatni: a Fidesz mostani, kedvezőbb eredménye továbbra is az egykori MSZP-szavazók otthon maradásának, nem pedig az átszavazásuknak köszönhető. A MIÉP-Jobbik lista egykori szavazói jórészt továbbra is megmaradtak a radikálisok híveinek.

A módszer használhatóságára utal, hogy a fő üzeneteink jórészt kiállták ezt a robusztussági próbát. A bizonytalanság ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a szavazótáborok heterogenitásából fakadó torzítások miatt természetesen nem minden mozgás feltérképezésére  vagyunk képesek - csupán a jelentősebb áramlásokat és azok nagyságrendjét tudjuk ilyen módon jól megragadni. Emellett hasonló elemzésekben mindig érdemes lehet az efféle ellenőrzéseket is elvégezni.

3. Egyéb megjegyzések

 

Természetesen jogosak azok a feltevések, amelyek a népesség cserélődésére vonatkoznak. Mivel azonban a probléma nem igazán kezelhető, és a demográfiai cserélődés ennyi idő alatt csak mintegy 5%-át érinti a teljes választókorú népességnek, ennek hatása csak akkor lenne számottevő, ha valamely párt szavazótáborának igen jelentős részét tennék ki az új szavazók.

Jó hír ugyanakkor, hogy a módszertan az ellenkező véleményekkel szemben igenis képes a kétirányú vándorlások kezelésére, hiszen ha például az MSZP és a Fidesz közt jelentősebb kétirányú vándorlások lettek volna, azt láthatnánk, hogy ahol korábban a Fidesz erősebb volt, ott az MSZP, ahol pedig az MSZP volt erősebb, ott a Fidesz tudott az egyébként jellemzőnél jobban erősödni. Az eredeti cikkben például láthattunk is ilyen kétirányú vándorlást, az MDF és az MSZP között.

Mindezek mellett természetesen érdemes volna megvizsgálni egyes kiemelt választókörzeteket is, erre azonban - kapacitásaink véges volta miatt - legfeljebb egy másik, későbbi elemzésben kerítünk sort.


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr501277315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Asidotus 2009.07.30. 12:23:01

Vagyis, akkor kik lettek Jobbik szavazók?
(Nekem több olyan ismerősöm is van, akik annak idején Fideszre szavaztak, most meg a Jobbikra, és volt egy olyan ismerősöm is, aki annak idején az MSZP-re szavazott (volna, ha nem lett volna a kórházban), de most szintén a Jobbikra szavazott.
Szerintem a legtöbb Jobbik -szavazó a Fidesztől jött, de korántsem volt meggyőződéses fideszes, csak Gyurcsány miatt nem mert nem Orbánékra szavazni, mert akkor az MSZP nyert volna. Mivel már most ez nem reális, szabadjára engedték a véleményüket (ami a Fideszre nézve is nem túl hízelgő.)
Én úgy látom, ahogy lezuhant a baloldal népszerűsége, esélye a győzelemre, úgy vállalják fel egyre többen a Fidesszel is elégedetlen, radikális véleményüket. A Jobbik eredménye elsősorban a Fidesz kritikája, hogy a mostani kormányzással elégedetlen emberek nem bíznak Orbán Viktorban sem. És ezt jól látja (legalábbis, úgy gondolom, hogy így látja) Viktor is.

Nobilis Benedek 2009.07.30. 12:45:38

@Nűnű: A sztori még mindig ugyanaz, mint eredetileg - korábbi MSZP, MIÉP-Jobbik és Fidesz-szavazók, de az elsőből mintha több lenne valamivel.

Nobilis Benedek 2009.07.30. 13:17:22

Még egy - ma megjelent - retrospektív elemzés, ezúttal az enyémhez közelebbi eredménnyel:

inforadio.hu/hir/belfold/hir-294351

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.07.30. 21:54:33

"a módszertan az ellenkező véleményekkel szemben igenis képes a kétirányú vándorlások kezelésére"
Persze, ha elhagyják a szavazókört, ám az igazán izgalmas dolgok a szavazókörön belül történnek. Ha egy körön belül 50 x szavazó y lesz és 50 y x, vagy 50 x y, 50 y z és 50 z y, akkor az zéró a statisztikában.

clownfish 2009.07.30. 23:17:33

nekem, mint fiatalnak az a 24% a szomorú, akiknek 2006-ban még nem volt szavazati joga, de idén már szavazott a jobbikra. egy része simán retardált, van, aki csak hiszékeny, és azt gondolja, ezek a kretének megváltják a világot, és vannak az elkeseredettek, akiknek a jobbikra leadott szavazatairól a jelenlegi parlamenti pártok töketlenkedése tehet. tessék a nagy pártoknak eszébe jutni, hogy a fiatalok felé nyissanak. talán jótékony hatással lenne a gondolkodásmódjukra is....

Bell & Sebastian 2009.07.30. 23:57:39

Kedvenc (hím)veszzőparipám:
Egy elemzésnek pontosan annyi a gyakorlati haszna, amennyi prekogníciót tartalmaz (a jövőre nézvést).

Az igazi elemzés meg a mozgatórugók, fogaskerekek kapcsolódásáról is képes vakkantani valami fontosat, előremutatót.

Ami a lényeg (szerintem), a szisztematikus hülyítés (független középosztály kinyírása, lecserélése prolikra) egyrészt elérte a célját, másrészt lejjebb csúsztunk a Masslow-piramis oldalán, a klasszikus hívószavak befuccsoltak!

Elkezdődött a befelé fordulás. (Oldják meg a bajomat, oszt' jó napot!)
Ha nem megy, legalább rúgjanak már végre valagba egy pár cigányt, zsidót, multit, vagy akárkit, csak történjen valami! Legalább a rothadó almákat hajigáljuk ki a kosárból!

Jóslat (szintézis):
MSZP tovább töketlenkedik → átszivárgás nő (a Jobbik felé)
Fidesz tovább maszatol → stagnál v. tovább nő (a Jobbikra átszavazók száma)

Tények, tartalékok:
1., - sok Fideszes Jobbik szavazó most csak taktikázott "S.O.S.! jeleket küldött"
2., - Orbán stratégiai tartaléka a KDNP elengedése, megerősítése

Egy másik fixa-ideám:
Most a cionizmus-ellenesség mentén fog szakadni (amit az orosz támogat egyedül), a közeledés a neo-libsikhez, vagy az újabb és újabb oroszellenes kijelentései (Orbánnak) alapvetően a Jobbikat erősítik (végső soron az MSZP -t), újabb négy év éhezés után igen vonzó alternatíva lesz egy nemzeti - szociális - demokrata újbaloldal.

Már középtávon is vesztésre állunk, rövid távon még nem egészen biztos! (persze konzi nézőpontból)

Bell & Sebastian 2009.07.31. 00:15:41

@clownfish:

Ne feledd, sosem a párt választja meg az általa képviselni kívánt gazdasági szereplőket, annál inkább a gazdaság szereplői vesznek-választanak pártot, képviselőt!

Ilyenformán jó nagy marhaságot mondtál!
Jobbik azért van, mert komoly igény van rá! (Majd meglátod, mi mászik ki belőle!)

(azt is mondhattam volna, ha nincsenek (gerjesztett) okok, nincs okozat sem, avagy a bolondját járatják mindenkivel)

A bolondját kivétel nélkül minden egyes szavazóval, mert még most sem az van a staniclikben, ami rá van írva!
Átkúrás az egész, amolyan magyari-módi!

Nobilis Benedek 2009.07.31. 00:31:52

@clownfish: Az a 24% azért pont inkább azt sejteti, hogy mennyire pontatlanok ezek a retrospektív mérések: azt jelentené, hogy az összes fiatalnak is kb. 1/4-e aktív Jobbik-szavazó. (És a másik felmérés szerint az összes korábban nem szavazóból van ennyi, nem a koruk miatt nem szavazókból...)


@Lord_Valdez:


Lássuk csak: ha egy szavazókörben a Fidesz-MSZP arány 60:40, míg a másikban 40:60 volt, és a Fideszesek 10%-a átment az MSZP-hez, az MSZP-sek 10%-a pedig a Fideszhez, akkor az első szavazókörben 42:58, a másodikban 58:42 lesz az eredmény. Ebből pedig a regresszió is meg fogja tudni mondani a mozgásokat.

Gond csak akkor van, ha az MSZP-től a Fideszbe áramlók száma nem azzal arányos, hogy mennyi MSZP-s volt korábban a szavazókörben, hanem hogy mennyien mentek a Fideszből az MSZP-be ugyanott. Ezt viszont nem tudom, miért lenne igaz...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.07.31. 06:56:49

@Nobilis Benedek:
Nem állítom, hogy értem. Ebből, te megmondod, hogy 6% átment és 4 visszajött és nem csak azt, hogy 2% elmozdult?

Bell & Sebastian 2009.07.31. 08:21:03

A statisztikai hókusz-pókuszt inkább nem elemezném-jellemezném, annak ellenére, hogy birtokában vagyok a szükséges matematikai alapoknak. De azt megjegyezném, hogy aminek 50% alatt van a valószínűsége, azt a köznyelv valószínűtlennek mondja.

Ami ennél sokkal jobban aggaszt, Orbán válasza a modern kor kihívásaira! (Jobbik-jelenség)
Úgy próbál erőt mutatni, hogy maximumra tekeri a korrupcióellenes harcot, a liberálbolsevik elvtársak lebuktatását, lecsukatását, ellehetetlenítését.

Ugyanakkor a gigantikus panamákat alig-alig emlegeti fel, (völgyhíd, M6, hogy csak a felszínen úszókat mondjam), ezért joggal feltételezhetjük, valamilyen szinten maga is benne van. A közbeszerzések és tenderezések mindig is a baráti hadtáp megszervezésének eszközei voltak, a pályázatíró cégek tevékenységét most nem felemlegetve!

Az EU -s utófinanszírozás meg egyenesen a bankokat hízlalja, (+ a "kifinomult" ÁFA -törvényünk). Jó sok pénz kihelyezése kevés kockázattal, igazi verseny nélkül!

Az meg a pofátlanság teteje, hogy Unclegordon olyan "bevételek" után is sápot szedet a törvény erejével, amelyeket még ki sem fizettek, sőt a legújabb módi szerint sohanapján fognak csak! De ez kit érdekel? A Fidesznek ehhez sincs szava?

Nohát, erre kéne gombot varrni!

Nobilis Benedek 2009.07.31. 09:37:09

@Lord_Valdez:

Igen: a regressziós eljárás lényege, hogy azt keresi meg, az előző választás eredményeinek mintázatából hogyan lehet a jelenlegihez legközelebbit összesúlyozni.

A párt [42, 58] eredmény-vektora a második választáson [40, 60] * 0.9 + [60, 40] * 0.1 lineáris kombinációval jön ki, ahol a [40, 60] A párt, a [60, 40] B párt eredményvektora az előző választáson.

(Persze a szavazótáborok heterogenitása és ennek az áramlásokra gyakorolt hatása egy csomó gondot okozhat, de alapvetően ez a helyzet.)

lanyi 2009.07.31. 09:46:16

Kedvenc kérdésem:

Honnan van pénze a Jobbiknak?

Bell & Sebastian 2009.07.31. 10:08:00

@Nobilis Benedek:

Te akartad!

Összekötöttél két pontot, kaptál egy vektort, aminek csak iránya van.
Hol a függvény, hol a hibaszámítás, hol az elimináció, hol a közelítő függvény, hol az integrálszámítás, hol a regresszió?

Áltudományos blabla, eddig!
Kevés minta, kevés mintavétel.
(amit most egyetemen tanítanak, az húsz éve még második-harmadik osztályos anyag volt szakos középiskolában) :-P

Kritika:
társadalmi folyamatok csak rosszul modellezhetők!
(ha ez egyáltalán modellezésnek tekinthető, és nem csak sima geometriai leképezésnek-egyszerűsítésnek)

Nobilis Benedek 2009.07.31. 11:03:23

@Bell & Sebastian:

A minta az összes szavazókör mintegy 3/4-e, kevésnek nem mondanám…

Természetesen az itt bemutatott vektor-összeadás csak egy egyszerűsített mintapélda annak bemutatására, hogy a kétirányú áramlás elméletileg megfogható. Az első cikkben van egy tömör módszertani leírás. Az eredeti vektorok nem 2, hanem kb. 8000 dimenziósak, az együtthatók egy regresszióval vannak megbecsülve, vannak hozzá t-statisztikák, miegymás – és persze, mindezt egy gombnyomásra kiszámítja az Eviews nevű színes-szagos programcsomag, csak a restrikciókhoz kell egy kicsit bütykölni rajta :-) Integrálszámítás, az pl. pont nem kell hozzá, hiába dicsekednék, hogy tudom, mi az.

Amúgy a fene se akar tudományoskodni – egyszerűen játszadozom, mert érdeklődöm, használható-e ez a módszer a választási eredmények és a szavazóvándorlások utólagos, leíró értékelésére. Az eddigiekből nekem úgy tűnik, legalábbis nem haszontalan; amellett, hogy lényegesen gyorsabban és olcsóbban elvégezhető, mint a közvélemény-kutatások, azok számos hibáját is kiküszöböli (miközben persze vannak más hibái – de az összkép kialakításához nem árt többféleképp is megnézni a dolgokat). Ha tudsz konkrét, számomra új okot, szépen levezetve, hogy miért nem OK, amit csinálok, milyen hatások torzítják használhatatlanná a becsléseket, akkor folytathatjuk.

Különösebb modellezésről itt szó nincs, arról van csak szó, hogy az áramlásokat próbáljuk megbecsülni két megfigyelt állapot közt. Az pedig, hogy az emberek jó része hanyatt esik, ha meglát egy regressziót, nyilván növeli a dolog szenzáció-faktorát, de erről már nem tehetek. :-)

Bell & Sebastian 2009.07.31. 14:29:24

@Nobilis Benedek:

Rendben.
Van-e ennek bármilyen gyakorlati haszna? - kérdezem, és látatlanban megajánlom a hár.. nemis négyest, mivel Neked jutott először az eszedbe! :)

Az a baj, hogy tulajdonképpen statikus állapotra egyszerűsíted, lemarad egy (fontos) dimenzió!

szpal 2009.07.31. 17:09:08

a június 7-i sajnálatos események után az látszik, h. az MSzP mozdulatlan, az SzDSz kicsinálja magát, vagy így, vagy úgy, a Jobbik folyamatos akciózásban látja a siker zálogát, a Fidesz is próbál témákat feldobni.

1.szóló · http://ide-oda.blog.hu 2009.10.09. 02:03:19

@Nobilis Benedek: az "eljárás lényege, hogy azt keresi meg, az előző választás eredményeinek mintázatából hogyan lehet a jelenlegihez legközelebbit összesúlyozni."

Ez nyilván jóval reálisabb lehetne, ha az "az előző választás" egy ugyanolyan típusú lenne...

off (bocs!)
Épp ma játszottam el egy érdekes aránypárral a két EP választás "együtthatóját" szoroztam rá a 2006-os országgyűlési eredményre... persze abból csupán az a rész izgatott (közvetlen érintettként;)), hogy milyen esélye lehet majd a parlamenten kívüli erőknek a bejutásra.
Feltűnt ui., hogy 2006-ban a kimaradtak mindösszesen is csupán 3,21%-ot kaptak!
((Ami így ugyebár teljesen esélytelen volt, még bármilyen "közös" bejutásra is!))
Nos, hogy ne csigázzam az esetleges érdeklődőket: 3,79-re jött ki ez a szám...
(
2004: 160846 (5,24) - 2006: 173923 (3,21) 5.418.161
2009: 179297 (6,19) - 2010: 193874 (3,79) 5.115.408
- a 2. sorban az SZDSZ-t kintre a Jobbikot bentre számolva;))

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása