"Helyes-e egy science fiction könyvbe (könyvsorozatba) társadalmi mondanivalót beleszőni?"

Azok a legjobb scifik, amelyek ilyenek, szóval: Hát persze...

Annó olvastam egy magyar scifit: a Holdon játszódott, amelyen két kupolaváros volt, hasonlóan a Földhöz, ahol két világrend él egymás mellett: a tőkések, meg a cocilista tábor...
Persze kalandok voltak benne, meg robotok, szóval jó vót.

Köszönet az ajánlóért. Ha már sci-fi és társadalmi kérdések, a magyar szerzőknek is érdemes lenne idővel egy-egy posztot szentelni, pl. Görgey Etelka vagy László Zoltán könyveinek.

"elmebetegek által elkövetett gyilkosságok"
Pl. Bűn és bűnhődés?

"antiszociális viselkedés részletekbe menő tárgyalása"
Pl. Zabhegyező?

"de azért egyértelmű, hogy a két rendszer közül melyiket választanám."
Valószínűleg egyértelmű volt az író számára is, hogy melyiket akarja szimpatikusabbnak, az olvasók számára választásra érdemesebbnek beállítani.

"Viszonylag kezd kikopni az a fajta szórakoztató irodalom, amely a szórakoztatás közben valami érdemi mondanivalót is tartalmaz."
Nemrég jelent meg: EGGO MORALLI: ATMOSZ - ha szórakoztató irodalom és mondanivaló egyben kell. Az első pár oldal nehéz, de aztán...

1. Társadalmi mondanivaló sci-fiben? FUTURAMA. :DDD

2. Valamiért idegenkedek az e-könyvektől, főleg, ha fiction. Az olvasás történjen papír-könyvből. Amúgy sztem az ilyesmi könyveket kb. egy ezresért megkapod az eBayen, vagy az Amazonon.

@Avatar:
Amit megengedett a pillanatnyi politikai berendezkedés.:)

""de azért egyértelmű, hogy a két rendszer közül melyiket választanám."
Valószínűleg egyértelmű volt az író számára is, hogy melyiket akarja szimpatikusabbnak, az olvasók számára választásra érdemesebbnek beállítani."
Valószínűleg, pont ezért választotta ezt a két modellt. Mert azért elég sok mást is választhatott volna pl.: Huxley Szép új világát, vagy épp a Henlein Starship troopers köztársaságát. Csak ez utóbbinál esetleg nem lenne annyira kontrasztos.

Reg el akartam olvasni a konyveket, foleg mivel azt mondjak hogy Horatio Hornblower kalandajira hasonlit, csak az urben, csak a kepernyon nem szeretek olvasni.

Szmaomra a Kultura is igen erdekes (Iain M. Banks konyvei), ami egy kb, egy anarchista/szocialista utopia, kivancsi vagyok a poszt szerzoje mit szolna hozza :)

@klingon: Na igen, ráadásul a kultúra a társadalmi mérnökösködés és az abszolút multikulti társadalma is, amit a háttérből MI-k igazgatnak... Az Agave 100 kötetben Banks egy rövidebb esszéje is olvasható a Kultúra társadalmáról.

@Azhát: Szerintem erre gondolsz:

voxadepti.sfblogs.net/2008/05/16/manyi-laszlo-cirkusz-a-holdon/

Nagy kedvencem volt, még a szakdolgozatomban is idéztem belőle :-)

@Úlfhéðinn: értem, hogy idegenkedsz az ebookoktól, de egyrészt ezt lehetett rögtön linkelni, másrészt ingyen van. De egyébként az Amazont én is szeretem :)

@kuglof76: @klingon: felvettem őket az olvasólistámra :)

@Caracalla: Kaptam én is pár jó ötletet, mely könyveket kérjem születésnapra ;)

@TRambó: a magyar szerzőknek is érdemes lenne idővel egy-egy posztot szentelni,

Amúgy Eggo Moralli magyar szerző (www.atmosz.hu), ez a könyvből kiderült. Utópia és társadalomkritika (kortükör?) egyben. Nekem átjött :)) Kiváncsi leszek a véleményekre...

Sci-fi, de más médium: Legend of Galactic Heroes japán anime (k.régi) - na itt nem tudnál egyértelműen oldalt választani.

@kuglof76: Érdekesnek tűnik, valószínűleg idővel beszerzem. Eddig elkerülte a figyelmem, könyvesboltban nem láttam.

Társadalomábrázolás terén szerintem a Csodaidők is említésre méltó, és ott sincs egyértelmű, fekete-fehér felbontás, csak a két párhuzamos társadalom és azok különböző frakciónak története, teljesen érthető motivációkkal.

wh40k?

@bs395:
Az Imperium konzervativ, a Kaosz meg liberalis ?
Az orkok a meritokracia alapjan mukodnek (I'm the biggest, so i'm the boss).
A Tau gondolom komcsi (the greter good).
Eldar?

Battlestar Galactica.

A konzervatórium világnézetéhez ott a cylonok állnak legközelebb (egyistenhit, ilyesmi), ők úgye úgy lépnek színre, hogy 12 bolygónyi embert kiirtanak.

De azért a maradék embereknek is vannak érdekes húzásaik, pl. a megszálló cylonok elleni harc módszerei stb.

@-d(-_-)b-: Tekintve a cylonok messianisztikus küldetéstudatát, az emberekkel való együttélés utópiszikus/disztópikus kísérleteit (fajkeresztezéstől a diktatúráig), illetve a tudattól megszabadított alsó rétegeket (Centurion), szvsz nehezen nevezhetők konzervatív fajnak...

Ettől függetlenül persze a BSG foglalkozik számos fontos társadalmi kérdéssel a diktatúra utáni élettől a népirtáson át a vallás és állam viszonyáig bezáróan.

@-d(-_-)b-:

BSG-t nem venném ide.

A cylonok nem konzik: társadalommérnökösködnek, abszultistáskodnak, és semmibe veszik a szabadságjogokat és az emberi méltóságot.

A BSG-ben nincsen igazi konzi politikus. Talán az 1 szem Roslin.

@TRambó:

Nem tudom, meddig láttad a sorozatot, nem akarok spoilerezni, de azért azt elmondom, hogy lesz ez még így se (a cylonokkal).

Egyébként ez, amit leírtál:
"messianisztikus küldetéstudat"
"a tudattól megszabadított alsó rétegek"
engem igencsak emlékeztetnek a középkori Európára, még a full katolikus időkre. Arra meg én azt mondom, konzervatív, ha annál konzervatívabb valaki, az már a Római Birodalmat kívánja vissza.

@-d(-_-)b-: a konzervativizmus nem egyenlő azzal, hogy valaki a múltban él.

@klingon: a Káosz szociállíberális, az orkok anarcholiberálisok, a Tau egyértelműen kommunista, a birodalom kevésbé egyértelmű, én paternalista diktatúrának nevezném, de mondjuk konzervatív. Ugyanakkor az igazi konzik az Eldarok lehetnek csak.

Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy mindenki rasszista.
:D

és egyébként lol

@-d(-_-)b-: A legutóbbi részig, szóval nincs spoiler, de a társadalmuk attól még így épül(t) fel.

Engem inkább valamiféle XX. századi politikai vallásra emlékeztet a viselkedésük, de persze mind erőltetett párhuzam. Akár a középkori is jó lenne, de azért a középkori társadalomnak és a modern értelemben vett konzervatív politikai ideológiának nincs túl sok köze egymáshoz. Premodern társadalmakban az ideológiák nem igazán értelmezhető fogalmak.

@Joejszaka: Roslin konzi? Hát, ha jól emlékszem, ő volt az, aki a jóslatokat meglovagolva lett elnök (újra), meg aztán el is hitte, ami bennük van. Inkább olyan opportunista, aki aztán el is hiszi, amit mond (persze összetettebb, de röviden ennyi). Ja, és képmutató is. De attól még jól nyomja a csaj :)

Sztem a cylonok nem taársadalommérnökösködnek, egyszerűen csak ők a hatalmas technikai fölénnyel rendelkező megszállók (vö USA).

@klingon:
ennyire nem vegytiszta, mint amennyire látni szeretnénk, ahogy a mi világunk se - ezért tetszik :-)

Tényleg nem akarok senkit megbántani, mert meglepően normális hangnemben kommentel mindenki, de: ugye azt tudjátok, hogy eléggé geekek vagytok? Olyan nevek röpködnek, amikről nem is hallottam. ;DDD

Mégegyszer: nem sértésnek szánom. Lehet, hogy csak én vagyok sci-fi-analfabéta. :)

@Caracalla: Az itt gyakran posztolók egyes megnyilvánulásai alapján a konzervatizmus (legalábbis szerintük) igenis a múltban élés jelenti. Teokrácia, meg ilyenek. Ott van rögtön a neve: konzerv+atív. Konzervál. Nem halad.

Amire te is gondolsz, az sztem inkább valamiféle pragmatizmus, nem a "maradizmus".

Persze értem, hogy mire gondolsz, de most nem az a téma, hogy milyen is az igazi konzervatív, szal ezt nem feszegetem tovább.

@Úlfhéðinn: nem gond, gyere, te is csatlakozz a sötét oldalhoz!

@TRambó:
"Premodern társadalmakban az ideológiák nem igazán értelmezhető fogalmak."

Oké, csak ha már mindenáron párhuzamot keresek a valósággal, akkor az áll hozzá közel. Vagy bármilyen más vallási fanatikus nézet.

De nem is ez a lényeg, hanem hogy a BSG-ben is vannak komoly mondanivalók, és ezért jó.

(Mondjuk épp ezért a BSG inkább politikai dráma, mint sci-fi.)

"Helyes-e egy science fiction könyvbe (könyvsorozatba) társadalmi mondanivalót beleszőni? Helyes-e állatmesékkel az emberi tulajdonságokról beszélni?"

Hogy a konkrét kérdésről is essen szó, szerintem

1. Helyes sci-fibe társadalmi mondanivalót tenni. Ez az a műfaj, amit az írók homokozóként használhatnak, és kipróbálhatják a "mi lett volna, ha" és a "mi lenne, ha" gondolatokat. A jelenlegi társadalmi problémákat és azok lehetséges következményeit is szabadabban és árnyaltabban lehet bemutatni, mint pl. egy ma és itt játszódó történetben.

2. Állatmesékkel emberi tulajdonságokról? Hááááát... Gyerekeknek szóló mesékban oké. De nekem ne egy Némó nyomábannal akarják kifejteni világnézetüket az írók.

@-d(-_-)b-: a két kérdés igazából inkább költői, és nem a Nemora hanem Aesopusra gondoltam (és akkor ezzel ugye a másik kérdésre is választ adtunk) :D

@-d(-_-)b-: "Állatmesékkel emberi tulajdonságokról? Hááááát..."
Allatfarm

scifi: szerintem a scifi a legősibb műfajok egyike, ha nem éppen az (odüsszeia, biblia, védikus írások, stb...). a scifi a gondolatok leképezése történetre, míg a klasszikus írásokban a történetek szülnek gondolatot.

És a mesékről, népmesékről még nem is beszéltem...égig érő paszuly, hétfejű sárkányok...

@Caracalla: Jó, hát én ugye mai gyerekként rohanó világunk popkult jelenségeire asszociáltam.

Gulliver nyihahái tényleg nem voltak annyira gáz.

Bár szerintem az állatmeséknek már leáldozott, mert ma már különböző űrlények jelenítik meg az emberi kultúra különböző ágait, nem állatok. (ld. Sztártrekk, ilyesmi.)

@kuglof76: azért a sci-fi és a fantasy műfajt ne keverjük. A sci-fiben elvileg minden esetben működnie kell az ok-okozati kapcsolatnak és az önkonzisztenciának.

Mindez a (nép)mesében nem feltétlen van így, szóval az inkább fantasy.

@bz249: a Gyermekkor vége és az Odüsszeusz között - e szempontból - mi a különség?

mármint Odüsszeia :)

@kuglof76: kiváló kérdés :)

Nem tudom pontosan meghúzni azt a határvonalat, hogy mennyi Deus ex machinát bír el egy történet, ahhoz, hogy a "sci-" jelzőt megtarthassa. Sajnos ehhez nálam a kérdéshez jobban értő ember kell.

@bz249: Szerintem ennek nincs sok köze a sci-fi jelleghez, minden regénynél elvárható egy koherens és konzisztens világ és cselekmény. A sci- inkább csak azt jelzi, hogy ennek a világnak a törvényszerűségei megegyeznek az általunk ismertével.

De ez jobbára írói döntés, hiszen bármely mágia megmagyarázható természettudományos fogalomrendszerben. Lásd pl. Pern világa, vagy a Nagate - első látásra fantasy világok, amit viszont lehet tudományos keretben értelmezni.

"Helyes-e egy science fiction könyvbe (könyvsorozatba) társadalmi mondanivalót beleszőni? Helyes-e állatmesékkel az emberi tulajdonságokról beszélni?"

Nem helyes, hanem szükségszerű. Senki sem léphet ki teljesen a saját hátteréből és tapasztalataiból, ezért természetesen a sci-finek még akkor is van társadalmi mondanivalója, ha ez az írónak külön nem deklarált vagy akár tudatos célja. Asimov - amellett, hogy szerintem fájdalmasan nem tud írni - pl. látható élvezettel ír a nagybetűs Haladásról és semmi kivetnivalót nem lát a jóindulatú zsarnokságokban (mindkét Alapítvány), és ez bizony implicit politikai állásfoglalás. Félreértés ne essék, számomra mindez rendben van, amíg nem válik didaktikussá, és maga a regény megáll a lábán (Asimovot az utóbbi okokból nem kedvelem).

A feltevés meg is fordítható: abban sincs szégyellnivaló, ha a mű jól megcsinált szórakoztató irodalom komolyabb társadalmi üzenet nélkül. A legjobb talán egy olyan középút, ahol mindkét rész rendben van: van valami a történet mögött, de nem válik az egész az író kedvenc elképzeléseinek kiáltványává (ennek nagyon büntető példája John Galt kb. ötvenoldalas beszéde Ayn Rand híres objektivista regényében).

Követendő példának tartom például Jack Vance fantasztikus írásait, aki úgy konzervatív, hogy ezt nem tolja az olvasó arcába, hanem stílusán, írói attitűdjén keresztül adja át - no meg egyes írásaiban megtalálható egy Intézet nevű, deklaráltan reakciós és haladásellenes csillagközi szervezet is:
"Xavier Scolcamp, Over-Centennial Fellow of the Institute, in a discursive mood, discusses Institute attitudes with a journalist:
"Humanity is old, civilization new: the mesh of cogs is by no means smooth - and this is as it should be. Never should a man enter a building of glass and metal, or a spaceship, or a submarine, without a small shock of astonishment; never should he avoid an act of passion without a small sense of effort. ... We of the Institute receive an intensive historical inculcation; we know the men of the past, and we have projected dozens of possible future variations, which, without exception, are repulsive. Man, as he exists now, with all his faults and vices, a thousand gloriously irrational compromises between two thousand sterile absolutes - is optimal. Or so it seems to us who are men."
(Demon Princes, Vol. 2: The Killing Machine, 1964)

Hasonlítsuk össze az Alapítvánnyal. ;)

Még két kedvcsináló szemelvény:

"Sunje inspected Glawen sidelong. "Bureau B? What a fascinating line of work! As I undestand it, you patrol the shores and guard the Conservancy from attack?"
"That is a fair statement", said Glawen. "Although for a fact we have other duties as well."
"Would you think me impertinent if I asked to see your gun?"
Glawen smiled politely. "You are at a misapprehension. We handle guns only when out on patrol."
"Oh, what a shame! I have long wondered whether the patrollers truly file notches for every Yip they had killed."
Again Glawen smiled. "I'd be filing every minute of my spare time! My business is killing Yips, not keeping a head count, which never would be wholly exact. When I set fire to a crowded boatload, I can only estimate the casualties. In any event, it's a useless statistic, since for every Yip I kill, two or three step forward. The sport has lost its zest."
Milo asked: "Could you possibly take Sunje out on a patrol and let her shoot a few Yips on her own?"
"I don't see why not." Glawen turned to Sunje. "Mind you, I can't guarantee any sport. Sometimes days or even weeks go by without a single honest shot."
Julian looked at Sunje. "What do you say? Here's your chance, if you're ready for it."
Sunje stalked across the room and flung herself into a chair. "I think you're all rather vapid."
Milo told Glawen: "Perhaps I should mention that Sunje endorses the program of the New Humanists, who are in turn the cutting edge of the Peefers."
"LPFers, if you don't mind."
"These are terms and phrases from the nomenclature of Naturalist politics, Milo explained to Glawen. L, P and F stand for 'Life', 'Peace' and 'Freedom'. Julian is an ardent member of the group."
Glawen said: "With such a slogan, how dare anyone raise his voice in opposition?"
"It's generally agreed that the slogan is the best part of the program", said Milo.
Julian ignored Milo's remark: "Against all sanity, opponents to the great LPF movement not only exist but flourish like noxious weeds."
"These are evidently the 'DWSers': the advocates of 'Death', 'War' and 'Slavery'. Am I right?" said Glawen.
"They are clever and devious!" said Julian. "Never would they flaunt their true colors so brazenly. Instead they call themselves Chartists and think to hold the high ground by waving funny old documents at us."
Milo said: "These documents are known as the Articles of the Naturalist Society and are otherwise known as the Charter. Julian, why don't you read them someday?"
Julian made a debonair gesture. "Far easier to argue from ignorance."
"All this comes as a shock to me," said Glawen. "At the Station we consider the Charter to be the First Law of the Universe. Anyone who thinks otherwise must be a Yip, a madman or the Devil himself."
(Araminta Station, 1988)

Végül rövidebb, summás ítélet korunkról:

"At noon she arrived at the Trieste Central Depot, which served New Trieste, north of the Carso, one of the few remaining urban areas still dominated by the Technic Paradigms: a checkerboard of of concrete and glass shapes, rectilinear and identical save for the numbers on the flat roofs. The 'Technic Paradigms' had been applied to New Trieste, and thereafter rejected almost everywhere else on Earth in favor of construction less intellectual and less brutally efficient.

From the Central Depot Wayness rode by subway ten miles south to the Old Trieste Station: a structure of black iron webbing and opal-green glass covering five acres of transit terminals, markets, cafés and a cheerful animation of porters, school children, wandering musicians, persons arriving and departing. At a kiosk Wayness bought a map, which she took to a café by a pair of flower stalls. While she lunched on mussels in a bright red sauce redolent of garlic and rosemary, she studied the map."
(Ecce and Old Earth, 1991)

Nem meglepő módon Vance művei nem kaptak túl magas prioritást a szocialista sci-fi könyvkiadás listáján: konkrétan 1990 előtt semmi nem jelent meg tőle nálunk. ;) (És sajnos ezt követően is csak fantasy, a vitathatatlanul konzervatív de nem túl cselekvényes Trullion kivételével - élvezetéhez tehát angoltudás javallott. Annyi előnye mindenképpen van a dolognak, hogy Vance nyelvi eleganciája és virtuozitása lefordíthatatlan, legalábbis a magyar sci-fi kiadók költségvetését figyelembevéve megoldhatatlan feladat. :))

Hű, ez kicsit hosszú lett. Elnézést azoktól, akik nem szeretik a terjedelmes szövegeket.

@TRambó: kevés olyan scifit olvastam, amelynek törvényszerűségei megegyeznek a miénkkel. aminél pedig megegyeztek, az viszont nem scifi volt a szememben, csupán tudományos előrejelzés (lásd: verne). (Minazonáltal minden tiszteletem Vernéé!)

@TRambó: de említhetném az I, Robot-ot, vagy a Különvélemény "sikálós" képi kivetítős monitorját (de hülyén fogalmaztam ezt meg :)))

Természetesen egy sci-fi akkor jó - konkrétan attól lesz sci-fi -, ha kicsit komolyabb dolgokkal foglalkozik, mint hogy kinek nagyobb a lézerágyúja.

Joan Slonczewski könyveiben is rengeteget különböző társadalmi berendezkedésű, különböző erkölcsi normák szerint élő nép és ezek konfliktusai szerepelnek, alapvető etikai, társadalmi ill. környezetvédelmi témát vet fel. Ajánlom mindenkinek őket, mert a kérdések feszegetésén túl igencsak fantáziadús sci-fik: Ajtó az Óveánra, Elízium lánya, Génszimfónia.

@-d(-_-)b-:
A BSG ennél azért több rétűbb (és szerintem a legjobb sci-fi sorozat), bár nagyon sok részében vetnek fel ma is érvényes komoly társadalmi, politikai, erkölcsi kérdéseket (abortusz, idegengyűlölet, szakszervezetek, demokratikus politikus-katona ellentét, elnökválasztási kampány, forradalmi helyzetben az emberek gondolkodásának megváltozása, kit tartunk árulónak/bűnösnek), azért nem lehet ilyen egyértelmű párhuzamokat vonni, az egy apokaliptikus, háborús világban játszódó történet. Rengeteg mitológiai utalással. Pl. ha már említetted, ott egyistenhit- többistenhit szembenállás van, ami nem igazán fordítható le konzervatív-nem konzervatív szembenállásra.
Az ötödik évadot még nem kezdtem el nézni, ha lehet, nem kérnék belőle spoilert. ;-)

@Karcolt lendület: Rendben, akkor az ötödik évadból nem spoilerezek én sem ;-)

@kuglof76: Pedig a hard sci-fi lényege éppen ez lenne, hogy ne hasraütéssel találjunk ki valamit, hanem az feleljen meg az általunk ismert világ fizikai törvényeinek, technikai lehetőségeinknek. A BSG pl. (egyes, jelenleg metafizikai magyarázattal igazolható elemek mellett) ilyen szempontból erősen realista és egy-két részlet kivételével (ugróhajtómű) meg is felel ennek. Persze ez elsősorban a sci-fi eredeti irányára igaz (az említett hard sci-fi, többek között az általad említett Asimov-írások és a filmfeldolgozások). Nem véletlen, hogy számos sci-fi író (Asimov, Clarke, akár Slonczewski) természettudományos képzettségű, és pl. az Űrodisszeia nem úgy kezdődik, hogy bekapcsolják a mesterséges gravitációt és elugranak a Jupiter mellé.

@TRambó: ezzel a hard sci-fi definícióval az problémám, hogy pl. a XVIII. századból nézve a steampunk inkább hard sci-fi, bármely, a valós XX. században játszódó történet viszont abszolút soft sci-fi (merthogy fogalmuk sem volt az elektromosságról)...

@bz249: Igen, a sci-fi definíciója korszakonként más, de ez épp annak köszönhető, hogy a tudományos-fantasztikum tudomány része folyamatosan változik, fejlődik. A különbség igazából a technoblabla: össze akarja-e hangolni a szerző a művet kora tudományos fejlettségével vagy nem. A X. századból nézve a steampunk automatái és technológiái is soft sci-fi vagy fantasy lenne.

ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, mi felel meg a tudományos háttérnek, előbb a tudománynak kellene döntenie. Kismillió egymásnak ellentmondó tézis kering a fizikában. Ezek szerint, hogy mi scifi, és mi nem, azt valamely tudományos kör, iskola dönti el?

ezen a gondolatmeneten továbblépek: elképzelhető, hogy egy rakás műről kiderül majd 50 év múlva, (amikor jó pár mai fizikai meglátásunk megborul), hogy eszementül elrugaszkodott a fizika szabályainak való megfeleléstől. Magyarul, hogy mi scifi, és mi nem, az semmiképp sem a fizikai, hanem kizárólag társadalmi elvárás... Persze nekem így is tetszik :))

Banks Kultúrája tényleg anarchista/szocialista/liberális utópia, de azért valljuk be, nem lenne rossz abban a világban élni...

Éppen ezért aztán a konzervatív olvasó kísértést is érezhet, hogy redukálja kognitív disszonanciáját és ekézze Banks-et. Pedig nem érdemes. Jó az a világ, csak vegyük észre a dologban a nagy trükköt: a Kultúrában élőknek gyakorlatilag minden anyagi (és majdnem minden egyéb) szükségletéről gondoskodnak a gépek. Éhes vagy? Lakás kell? Utaznál? Szórakozni akarsz, akár tartalmasan, akár csak úgy? Megkaphatsz mindent. Nem kell érte fáradoznod, verejtékezned, veszélyt és kockázatot vállalnod. Amid van, nem kell féltened és megvédened. Ilyen világban tényleg nincs szükség konzervatív elvekre. Ilyen helyen egyszerűen _nincs_olyan,_hogy_felelősség_ - legfeljebb olykor egy-egy személyes, érzelmi kapcsolatban, vagy ha ügynöknek jelentkezel a "Kontakt"-hoz.

Vegyes konzervatív-jobbos-libertárius-reakciós nézeteket valló emberként azért is élveztem Banks könyveit (a jó sztori, a jó karakterek, a humor és a fantáziával felépített világ mellett), mert segítettek jobban megérteni, miért is vagyok én inkább a fentiek egyvelege, semmint liberális. (Banks persze könnyen lehet, hogy pont ellentétes hatást akar kiváltani az olvasókban... :-))

Hm, ebből a HonorVerseből kegyetlen jó számítógépes játékot lehetne írni.

Ha már itt tartunk:

www.3000ad.com/site/free_games/

Az általam említett anime-ot ajánlom mindenkinek: mi a jobb? Egy rossz demokráciában élni (ahol a választások közeledése miatt muszáj egy nagyobb támadást indítani), vagy egy rossz diktatúrában?
Meddig mehet el egy hadsereg az állam védelmében (joga van-e megvédeni az államot önmagától (vezetőitől))?
(Nem mai a "mű", de nagyon jól összerakott darab. Semmi természetfeletti, semmi óriásrobot.)

Valandil,

de azért ez elég gyenge egy étlap, hogy demó vs. diktatúra.

A diktatúra a legrosszabb rendszer, mert hatalom maximális van, tekintély viszont 0. Tök perverz dolog.

A tiszta (népszavazásos, semmi parlament) demó az a verzió, hogy se hatalom, se tekintély. Egy fokkal jobb, mert legalább konzisztens.

A 2-4 pártos, alkotmányos, parlamentes demó, hmmm, érdekes kérdés, valamennyi tekintélye talán van, de minimális, hatalma az van, igaz, messze nem annyi, mint egy diktátornak.

Az elérhetetlen, utópikus, tökéletes valami a max. tekintély, 0 hatalom lenne.

Hát a többi meg úgy közte.

Na mindegy, ezt csak úgy zárójelben. Ki is teszem: )

@Shenpen:
Az a baj, hogy ilyen röviden ismertetve már csorbult is a sorozat. Meg kell nézni.