Újdonság nem sok benne, 70%-a olyan, mintha TWÁ archívumát desztillálnám fogyasztható formába, a maradék 30% pedig világnézeti reklám. Viszont tényleg kiváló összefoglaló, bár kétlem, hogy az érintettek egy pillanatig is elgondolkodnának rajta.

Valdez Úr,

ez a "TWA" elég csúnya beszólás volt :(

Azért ez sokkal színvonalasabb és tartalmasabb írás, mint TWÁ bármelyik okádmánya.

Nekem nagyon tetszett.

Lord Valdez: én ezt próbálom dícséretnek venni :)
C.O.:köszi:)

Realista írás.

Sztem ez a kulcsmondat:

"Ezek azonban a létező, mainstream jobboldalon marginális hangok."

Végre valaki hajlandó ezt írásba adni. :(

Szerintem OV sokkal inkább kereszténydemokrata mintsem konzervatív.Én a kollektivizmusért és az individualizmusért sem rajongok különösebben,a kettő között kéne megtalálni az értelmes kiindulópontot.Szerintem.

Hű, de jó cikk!

A magyar jobboldal alapvető hibája az, hogy rendszeresen elhiszi a maszopszadesz retorikáját.

Mivel azok piacpártinak, kapitalizmuspártinak mondják magukat, és mivel nekik meg sajnos
halvány fogalmuk sincs róla, hogy az mit jelent, vállat vonnak és azt mondják: hát jó, akkor mi meg nem,
mert amit csináltok, az nem jó. Persze, hogy nem jó - de az nem is az!

Az MSZP-SZDSZ kétféle gazdaságpolitikát ismer: az osztogatósat meg megszorítósat.
Az egyik a szocdem politika, a másik egyfajta primitív válságmenedzselés, fűnyíróval.

Pontosan a kapitalista gazdpol lényege hiányzik, az ösztönzés: olyan rendszert kialakítani,
hogy az emberek akarjanak tanulni, dolgozni, vállalkozni és befektetni.

A Fidesz ha anti-MSZPSZDSZ akar lenni, akkor nem szükséges antikapitalistának lennie - egyszerűen csak nem kell elhinni, hogy az MSZP-SZDSZ kapitalista, mert nem az.

Sőt, nem is szabad! Ha nekiállnak valami keresztényszocialista izét csinálni, akkor gyakorlatilag
egy hagyományosabb ruhába csomagolt Medgyessy Péter az eredménye. Nem válnak az MSZP-SZDSZ ellentétévé, hanem csak egy másformájú MSZPvé.

Nem hinném, hogy tényleg ezt akarnák.

valami igazság még is csak van abban, hogy a szabad piacon egyesek végtelen vagyont halmoznak fel, megint mások nincstelenné válnak.

ugye a szabad piacot szokás azonosítani a kapitalizmussal. szerintem az a kapitalizmusra épülő kommunizmus. lásd freddie mac, fanny mae: ingyen lakást minden amerikainak. mi a fene ez, ha nem egy kommunista kísérlet.

---

ugyanez ment idehaza is. éppen a szuper polgári értékeket valló orbán hirdette meg az ingyen lakást a magyaroknak programot.

az állam jól megtámogatja a hiteleket, és a családi pótlék mellé adott még adókedvezményt is. az állam gyakorlatilag a szegények mellett, a gazdagoktól is átvállalta a teljes törlesztőrészletet. ha durván akarok fogalmazni, akkor nem csak a cigányok kaptak új lakást az államtól, hanem a magyarok is. a cél világos vol: ingyen lakást mindenkinek. elérjük a kommunizmust. az ingyen lakáspiacot.

jó kis program volt, csak kár, hogy megbukott. az elején még működött persze, az államnak többlete is volt a lakásáfából, csak ahogy a program elérte az alsó középosztályt hirtelen túl sokba került. lakáspiramis.

most azt hagyjuk, hogy a szuper polgári közgazdász fórumokon hányan magyarázták el, hogy ez működik a többlet áfa miatt, csak azzal nem számolt senki, hogy amikor a lakosság törleszt, akkor nem fizeti áfát. azaz a dolog úgy működik csak, ha a végtelen hitelünk.

tetszenek emlékezni amikor egyszer hirtelen nem növekedett az áfabevétel, a pm hiába hosszabbítta meg vonalzóval a görbét, az mégsem teljesült. el nem tudták képzelni, hogy az a görbe lefelé is tud menni. nem a növekedés csökkent, hanem az eladósodás. a lakosság egyik fele az állami támogatásból fizette vissza a törlesztőrészletet, és csökkent az áfabevétel, a másik fele meg állt sorban állami támogatásért.

a szuper balos medgyessyék ezért maximalizálták az államilag támogatott felvehető forinthitel nagyságát, természetesen nem azonnal, mert ők mindent megtartottak a régi rendszerből, ami jó az embereknek. ebből alakult ki a lakossági devizahitelezés.

olyan háztartások jutottak devizahitelhez, akik semmiféle devizajövedelemmel nem rendelkeznek. miközben a lakosságnak egyre nagyobb a devizakintlévősége, ingatlanokra, ingóságokra. ezzel együtt az államnak nem nőtt jelentősen a devizatartaléka, se a vagyona. természetesen a szuper polgári értékeket vallók számára mindenféle vagyonadó elfogaghatatlan, mert az nem jó az embereknek. kádár jános ezekhez képest kutya füle.

szóval ami a magyar lakáspiacon történik annak nem sok köze van a kapitalizmushoz. és valamiért csak az jut az eszünkbe, hogy itt nyilván a cigányok a hibásak, és a zsidók.

---

de nézzünk már vissza korábbra. megint csak a szuper polgári értékeket valló sólyomszem még amikor az egyik főbíró volt, levezette az alkotmányból, hogy a lakhatás biztosítása nem állampolgári jog. (ezt hogyan vezette le, azt majd megmondja valaki), de azt nem mondta ki az elnök úr, hogy akkor a tulajdonhoz jutás sem lehet az. (ezt hogyen nem vezette le, majd megmondja megint valaki.)

és természetesen az elnök urat az sem zavarta, amikor az ő lakhatásának állami biztosításáról volt szó, akkor ő érvelt, hogy az neki az az ördög tudja hány évig jár. ha ilyen az államelnök, akkor milyen a nép.

persze nem akarok demagóg lenni, csak mondom, hogy ha a konkrét ügyekhez nyúlunk, akkor valahogy sehogy sem áll össze a rendszer.

---

a jogi normákra épülő kapitalizmusnak előfeltétele, meg kellene mondani, hogy mik az állampolgárnak az alapvető jogaik, és a kötelességeik.


természetesen légycsapóval kergesse az összes maradvány közgazdászt, jogászt, és tökkelütött filozófust aki ezt egy könyvből akarja levezetni. ez ugyanis politikai kérdés és nem filozófiai.

például ki lehet mondani hogy a lakhatás alapvető emberi jog, de ehhez a helyhatóságnak a lakások forgalmi értékének bizonyos részét adóként be kell szedni. azaz a jogokhoz kötelmek is tartoznak.

és akkor az alkotmány szerint lenne minden ingatlanra kiterjedő vagyonadó összeghatárra való korlátozás nélkül. viszont a a közműszámlán nincsen alapdíj, mert a lakhatás mindenkinek jár. el van vezetve a lakásig a víz, gáz, villany. cserébe mindenki fizeti a vagyona után az adót, pontosabban nem is adó ez, hanem lakóhelytől függő fix összegű illeték.

ha ezt az állampolgár nem tudja fizetni, mert nincs jövedelme, akkor terhelődik az ingatlanra, legrosszabb örökösödési illetékként a lakhatás díját megfizeti persze utólag. és akkor az kell, hogy valakiknek meg előre kell fizetni. nyilván a gazdagoknak. de akkor ő meg túlfizet, és megint legrosszabb esetben az örökösök illetékként megkapják a túlfizetést. és akkor mindjárt működik a dolog. mindenki arányosan vállalja a közterheket, és közben van szolidaritás.

szerintem hülyeség feltenni azt a kérdést, hogy általában a kapitalizmus összeegyeztethető-e az erkölccsel, mert a válasz nyilvánvalóan: "nem". konkrétan meg kell mondani, hogy melyek azok a szabályok amivel mégis összeegyeztetjük.

"Pontosan a kapitalista gazdpol lényege hiányzik, az ösztönzés: olyan rendszert kialakítani,
hogy az emberek akarjanak tanulni, dolgozni, vállalkozni és befektetni."

öcsi a kapitalizmustól ha valami távol áll, akkor az az állam ösztönzés. nem kell itt semmit se ösztönözni, se gátolni, a sok hülye közgazdász tanálja ki.

ösztönözzük a szőlészetet, ebből lesz az, hogy vesz az állam a képviselőknek szőlősbirtokot, aztán meg támogatni kell a borászokat, mert van egy csomó hülye közöttük. az előző kommentben leírtam, milyen jól működik, amikor ösztönzik az lakásvásárlást. mintha azt a népek nem akarnának maguktól vásárolni.

amikor a szuper liberálisok ösztönözték a számítógépvásárlást, és mondjuk egy 120e forintos gépet meg lehetett venni 60e-ért, akkor azt érték el, hogy az addig a csórókat kiszolgáló használt gép piac összezuhant, ki a fene vett használt gépet 60e-ért, amikor ennyiért kaphatott egy újat is. és ezzel megszűnt egy csomó kis számítástechnikai kereskedés, akik persze előtte 10% áfáért árulták a gépeket. ha nem kértél számlát ennyi volt az "áfa".

de ezek a kiskereskedések összeraktak egy működő gépet abból a kacatból, amit bevittek a gazdag gyerekek, és a szegény szülők megvették a használt gépet karácsonyra azzal a felkiáltással, hogy igaz, hogy nem megy rajta minden játék, de majd bővítjük, csak javíts egy jegyet matekból. és akkor a csóró gyerek nem verte meg a matektanárt, mert tudta, hogy hármas helyett négyes kell, és nem lesz elég a kettes. (és akkor jön a szuper agresszió kutató, aki könyvből kutat kis mindent, nem a természetből, és akkor megmagyarázza, hogy itt szabadság és a szabadosság furcsa dichotómiáját. és hagyjuk a szuper liberálisokat, akik erre az egészre azt mondják, hogy most mi egy poszt indusztriális társadalomban vagyunk, nekik ezzel el van intézve.)

légycsapóval kellene elkergetni az összes közgazdászt, filozófust, jogászt, és általában az értelmiséget amelyik kitalálja, hogy az állam ösztönözzön valamit is. az államnak követelnie kell és garantálnia. nem kell semmit se ösztökélni, se gátolni. nem feudális ugyanis.

az egyház persze tehet ilyen lépéseket. ő az aki ilyen módon beavatkozhat a piacba.

mondhatná azt a katolikus plébános, hogy mindenki fizessen perselypénzt, és ha valaki megházasodik, akkor az egyház a gyermekáldáshoz biztosítja a stafírungot.

és mondja azt, hogy már pedig ha két fiú, vagy két lány költözik össze, akkor meg nem biztosítja, mert abból nem lesz gyermekáldás. de ettől még nem kell üldözni őket a sok buzi pap, hanem megvédi akkor is ha a társadalom az ilyen párt kirekeszti. és a tempolmba meg befelé hívja, és nem kifelé rekeszti, mert tudja, hogy az ilyen párok azok akik befelé dobálják a pénzt a perselybe, és nem fogják kifele szedni.

arról nem is beszélve, hogy megint lesznek megint apácák, meg apátok. régen ha valaki beállt apácának, akkor nagyanyámék idejében még azt mondták, hogy a lányt megszállta a szentlélek, és csodálkozik, hogy ma azt mondják, hogy leszbikus.

és akkor mondjuk az egyház besegít azoknak a vállalkozásoknak ahol fogyatékosokat alkalmaznak, vagy éppen annak a kórháznak, ahol nincs nővér. mert az apátság nem egy múzeum, hanem a gazdaságnak egy nagyon fontos feudális egysége, amire vidéken felépülhet a kapitalizmus.

és akkor megint csak ott vagyunk, hogy kapitalizmus és erkölcs.

hinnye. ennyit hánytam falra borsót. :->

Egy másik fórumon már megállapítottam, hogy Orbán úr gazdaságpolitikai ismeretei nem túl erősek. Az egyik legszebb példa, amikor Ludwig Erhardtot emlegeti, meg a 'szociális piacgazdaságot' olyan kontextusban, mintha az valamiféle 'emberarcú kapitalizmus' lenne. Erhardt 'Jólétet mindenkinek!' című könyve, a 'szociális piacgazdaság' manifesztuma, valójában annak a 'neoliberális' gazdaságpolitikának a kvintesszenciája, amit Orbán úr minden nap szid egy kicsit. Erhardt szerint ui. a piacgazdaságot nem kell külön szociálissá tenni, mert az maga szociális. (Az alacsony árak jelentik a szociálpolitikát. Az alacsony árakat viszont a piaci verseny bizosítja. Ergo a lejobb szociálpolitika a szabad verseny.)

A Fidesz decentrailzációja szerintem elég utopisztikus egy gondolat. Már hogy' a fenébe lenne hihető és nem átlátszó dolog a választó szemében? Mondjuk kiosztaná Orbán a szerepeket, hogy Tibi, Zoli és Misi barátim, ti vagytok mostantól a konzlib jobboldali párt mi pedig maradunk a keresztényszoc vonalon a Lacival meg a Zsoltival. Ja, és vigyétek még azt a díszzsidó Tamást is, az "ilyenfajták" állítólag úgy is kellenek egy magát valamire adó konzervatív pártba... ááá.

Különben is a Fidesz, nem hogy két pártra való Kopfokkal lenne tele, hanem egy pártra is kevés az emberanyag. Semmi újdonság, ugyanazok a leharcolt arcok már jópár éve. Ha magától képtelen megújulni a párt, akkor szerintem halálra van ítélve.
Csakis egy kívülről jövő, a klientúrától javarészt független jobboldali erő jöhet szóba.

:( Erhard nevét sikerült mindannyiszor rosszul írnom. (Valami van velem ma.) :)

(Hm. Röstellem ezt az Erhardot. Nota bene, furcsa hogy E.-t senki nem nyomja. Itt a konzin is mindenki az osztrákokat emlegeti. Még a cikkíró is. Egyébként a cikk kicsit olyan, mint Békés Márton zászlóbontása: mink vagyunk az igazi, meggyőződéses konzervek, mink a piacpártiak meg a hasonlók. Csak a világ tesz ránk. A fidesz meg szoci.)

(Erhard rajta van az "írandó" listámon, úgy a hatvanadik. Sajnos minden egyes elem megírásához egy hónapig kell birkózni a lustaságommal, ezért ez úgy 2013 vége fele várható :) )

és ugye zéró programelem, mint a békési dolgozatban. mégis mit jelent a jobb oldaliság egy mondatban?

együnk lecsót, meg pörköltöt, mert mink magyarok vagyok?
és legyünk antiszociálisak, mert mink keresztények vagyunk?

Mongyuk az Erhard-féle 'szociális piacgazdaság' tipikusan a 'nem-a-tortát-kell-több-felé-osztani-hanem-nagyobb-torta-kell' gazdaságpolitika esete. Ez a lényege. Növekedni kell, oszt akkor jó lesz mindenkinek. Kiegyensúlyozott központi költségvetés, stabil pénz, ipari monopóliumok, szakszervezetek likvidálása. Ennyi. A jólétet meg majd megcsinálja a leszéfer. Szóval ez belefér a fideszbe. Legalábbis a Matolcsy-Cséfalvay vonalba simán.

Mongyuk szerintem a fidesznek Kopátsy Sándor (www.kopatsy.hu/) a titkos guruja, aki viszont keynesiánus.

a magyar gazdpol az inflációt tekinti az első számú ellenségenek.

a kormány és a jegybank régóta nincs összhangban. itt ha csökkent a hiány, akkor a jegybank kamatot emel, ha meg nőtt, akkor kamatot csökkentett.

azaz ha a kormány nekilátott kifelé szórni a pénzt az ablakon, akkor a jegybank ebben támogatta (még akkor is ha szavakban bírált), és amikor a kormány észbe kapott, és próbálták visszafelé szedni a pénzt, akkor a jegybank ezt kamatemeléssel próbálta ellehetetleníteni (még akkor is ha szavakban ezt támogatták).

a magyar iskola nagyjából az, hogy középtávon lőj be egy 3%-os inflációs célt, és tök mindegy, hogy a kamatok, az árfolyam össze vissza libeg nem számít, csoda, hogy a hiánycélok olyan mértékben teljesültek, ahogy.

a jegybank egy brutális vállalkozó ellenes alakulat, és ezt tetőzi a kormány, ami ha hétfőn mond valamit, akkor kedden biztosan megcáfolja.

matolcsy meg mondjuk a végleges tőkejuttatással akarta megoldani a gazdaság problémáját. úgy gondolta, hogy hazavágja a versenyt angliába.

a széchenyi terv már csak azt nem mondta ki, hogy létre kell hozni az állami hivatásrendeket, és azok majd megmondják, hogy az egyes ágazatokban kit kell támogatni. mussolini így akarta megnyeni a háborút.

a matolcsy féle gazdpol nem a cdu-hoz, hanem az olasz fasizmushoz áll közel. szerintem.

szerintem lehet a belső keresletet élénkíteni, ha nekem beleszólásom lenne a történésekbe, akkor nem lennének megvonva a 13. havi járandóságok, hanem minden extra juttatás, ideértve a családi pótlékot is természetben lenne kifizetve.

a népek készpénz helyett közszolgáltatásokat kapnának. még az is lehet, hogy államosítanék egy üdülőt. a gyerekeket táboroztatni kell, elviszi a nyáron máv, az ingyen van, aztán fussanak bele a balatonba, az megint ingyen van, kapnak egy kalácsot, meg egy pohár kakaót, a pék, és a tejipar természetben fizeti meg az adót. hozzák a kalácsot, és a kakaót. nyári tábor van, de nincs családi pótlék.

a nénik meg üljenek bele a gyógyvízbe. készpénzt nem lehet fizetni. de ha minden bokorba csináltunk gyógyfürdőt, akkor üljenek abba bele a nyugdíjasok.

a sok tanár meg menjen múzeumba. a fiatal orvosnak meg azt ajánlanám, hogy lízingelhet egy audit, vagy vár egy kicsit, akkor egy mercedest, és ez lesz az extra bér, készpénz nincs. az autógyár meg akkor inkább ne fizessen adót, de akkor adjon helyette autókat, inkább ezt, mint hogy bezárják az üzemet.

ez ugye mind arról szól, hogy a belső keresletet élinkítjük. az orvos azt bukja el, hogy nem vehet fiatot, mert az errefelé nem gyártanak. jöjjön ide a fiat, és akkor majd a közalkalmazottak vehetnek fiatot. aztán ha szakszervezet sztrájkolni akar, akkor megvonni a bért, mint thatcherné.

szerintem nem ártana, ha egy szobafestő ülne a kormányban, vagy valaki aki nem annyira művelt, hogy már nem tud gondolkodni.

A FIDESZ gazdaságpolitikai elképzeléseiben pont az a furcsa,hogy hogyan tud egy párt ilyen eltérő gazdasági véleményeket egyesíteni.Mert ha Bogár Lacibára gondolok,a hideg is kiráz,pedig nem vagyok nagy híve a laissez-faire-nek.De egy Cséfalvay meg nem olyan ismert az átlag Fidesz szavazónak,mint egy Bogár Lacibá vagy Varga Mihály.
ZSTUKACS!Érdekesek a felvetéseid,pont az Indexen volt egy cikk,hogy miért ilyen eltérőek a politikusi karakterek Amerikában meg Európában.Mondjuk szerintem kicsit erős a szobafestős hasonlat,de az biztos,hogy kicsit több egyszerűbb,gondolkodni is tudó ember kéne.De szerintem az átlag európai politikustól nehéz elvárni,hogy pl: értse a prolik nyelvét,amikor az adott ország legjobb egyetemeinek egyikén tanul jogot vagy közgazdaságtant,nem is érintkezik az alsóbb társadalmi csoportokkal,ezért nem is értheti őket!

persze hogy lehet. a munkaképes korúak fele dolgozik. ez hihetetlen nagy pazarlás. mondhatni ez a pazarlás. keynestől egy dolgot lehet igazán megtanulni: egy embernek azért van munkája mert a másiknak is van. illetve egy embernek azért nincs munkája mert a másiknak sincs. ui. az egyik ember a másikát foglalkoztatja. ha a fodrász elmegy hangversenyre akkor a zenésznek telik fodrászra. meg cukrászra. és a cukrásznak is fodrászra és hangversenyre. stb. ha viszont a fodrász nem megy hangversenyre akkor a zenésznek sem telik fodrászra és cukrászra. cukrásznak sem hangversenyre. stb. mindhárman csórók. és ördögi kör. dolgoznának de egyiknek sincs pénze mert pénze mindegyiknek a másiktól kellene legyen. viszont ha az egyiket 'bekurblizzák' akkor elkezdik egymást foglalkoztatni és elkezd magától forogni a gép. ez a kormányzat keresletélénkítési logikája.

Hát, ha valamiért standard az, hogy baromi nagy a munkanélküliség, akkor lehet ez jó. Talán. Bár ha csak egy ideiglenes, "súrlódási" helyzetről van szó, akkor nem. Egyébként is nem a megtakarítás és a befektetés teremt új munkahelyeket? És a fogyasztás ösztönzése nem fogja vissza a befektetést? Mert a kettő egyszerre nem megy. A vasból vagy kanál lesz, vagy kanálgyártó gép, egyszerre mindkettő nem lehet.

Keynes ott baszta el, hogy a fogyasztást a ,megtakarítások rovására akarta növelni, azzal az elmélettel, hogy a fogyasztás és nem a megtakarítás növeli a gazdaságot. EPIC FAIL - mintha egy család azzal jutna eggyel a kettőre, hogy minden hónapban gondosan elkúrja azt.

Akkor stimmelhet ez, ha súlyos strukturális munkanélküliség van, hosszú távon.

De az meg ugye minimálbér nélkül nemigen lehetne... satöbbi.

Itthon kb. 54% a foglalkoztatottság. Azaz, a munkaképes korúaknak a fele dolgozik. Az ugy nem surlódásos munkanélküliség. Az osztrák közgazdászok, akiknek Ön a híve, általában fújólnak a kormány keresletélénkítő politikájára. Mert az úgymond inflációt csinál, átcsoportosítja a termelési tényezőket a nem támogatottaktól a támogatottakhoz, ösztönzi a fogyasztást stb. No mostan ez azt feltételezi, miként az Ön példája is ("vagy kanál lesz, vagy kanálgyártó gép"), hogy a kínálat rugalmatlan. De a keynesi logikának éppen az a lényege, hogy a kínálat rugalmas, képes növekedni, mert nagy kihasználatlan kapacitások vannak a gazdaságban. A pótlólagos kereslet ilyenkor képes húzni magához a kínálatot. Azaz, munkába állítja azt, ami addig tétlen volt, és nem máshonnan von el forrást. Beállítja a munkanélkülit a kanálgyárba. Annak lesz munkája, meg tudja venni a kanalat, meg elmegy fodrászhoz. A fodrásznak több lesz a kuncsaft. Elmehet cukrászdába. A cukrász lecserélheti a megkopott kiskanalakat, felvesz mégegy embert. Olyat aki elját pecázni. A pecaboltosnak megnő a bevétele. Több pecát rendel stb. Azaz, munka lenne, csak valakinek valahol először keresletet kell biztosítania, hogy beíndítsa az élénkülést. Minden ember a másikát foglalkoztatja.

"Egyébként is nem a megtakarítás és a befektetés teremt új munkahelyeket? És a fogyasztás ösztönzése nem fogja vissza a befektetést?"
Az egyik megtakarítása a másik fogyasztásából képződik. (Sőt, ha mindenki megtakarít, akkor senki se takarít meg...)

A kereslet élénkítéssel a gond ott van, hogy zárt gazdaságokban jó. A keynesi elmélet működik, csak épp nem itt teremt munkahelyet, hanem Kínában...

(Más: TWÁ-t nem sértésnek szántam. Tudom, hogy van egy mérsékelten szalonképes stílusa, de attól még nagyon jó a lényeglátása. Én rendszeresen olvasom és már ő is cikkezett a szinte az összes felvetett kérdésről, pl. , hogy Viktornak jobban feküdne a keresztény-demokrata vonal a KDNP-ben és a Fidesznek is jobb lenne, ha ezt feladná.)

Shenpen,
ami nem megy, hogy az állam hitelből próbálja élénkíteni a keresletet. a növekedés üteme átlalában magabb, mint az alapkamat szintje. az állam betesz egy 1 forintot a nemzetgazdaságba, és fizet érte 10% kamatot, közben van 1% növekedés, akkor az nyilván nem működik. mindegy, hogy fogyasztást, vagy a beruházásokat élénkítik. a növekedés nem tud elindulni, mert előbb szállnak el a kamatok, és a hiány.

ilyenkor szoktak jönni az okos közgazdászok, hogy ők tudják, hogy mibe kell fekteni, és akkor mondják, hogy nano technológiába, zöld energiába. ami rendben van, ezek hosszú távon megtérülő beruházások. ha ezeket támogatja az unió, akkor oké, de az államnak ilyen hosszú távú üzletekbe beszállni nem szabad. (erre mondom, hogy balos állam kell, és jobbos unió.) sok közgazdász elmondta, hogy ha az állam betesz 1 forintot az autópályába, akkor 5 forint jön helyette. mert az beruházás. oké. és hol van az 5 forint. ja, hogy hosszú távon. rövid távon felborul az egyensúly. és akkor mondják, hogy szedjék el a nyugdíjakat. magyarázd meg ezt nekik, meg a gyermekes családnak, hogy most ne egyen, mert építjük az autópályát. a rövid távon az állam (bal), középtávon a helyhatóság (közép), hosszú távra az unió (jobb) tervezzen. itt vannak az időpreferenciáid. lehet örülni.

Hát, valamennyi igazság biztosan van abban is, hogy az emberek egymásnak adnak munkát - na de ha a munkaeszközünk kb. a tíz körmünk és semmi más, az nem lesz valami nagy meló. Azaz, a tőkejavak, berendezések, gépek, szerszámok, legalább ennyire fontosak. És ezeket akkor lehet gyártani, ha a kapacitás nem csak fogyasztási javakra megy.

Igaz - valóban az osztrákos modellből indulok ki, ami nagyon alacsony munkanélküléséggel és teljes közeli kapacitáskihasználással számol, mert szabad piacon az lenne a helyzet, és olyankor tényleg az van, hogy vagy kanál, vagy kanálgyártó gép. Ha ugyanis maga az állam teremt munkanélküliséget, mert nincs szabad piac, akkor talán elsősorban azokat az okokat kellene megszüntetni és nem más irányból belekavarni...

A magyar munkanélküliség okai, mint a munkanélküliségnek általában: minimálbér és segélyek. Mindenki dolgozna, ha nem lenne más lehetősége és akármennyiért vállalhatna munkát. Nyilván ilyen helyzetben nagy a kapacitás-kihasználatlanság.

Ilyen helyzetben végül is a keynesi elmélet igaz - ha egyszer az állam munkanélküliséget teremt, akkor nem baj, ha megpróbál az emberek egy részének munkát adni és akkor ők talán fognak a többieknek is.

De mi lenne, ha inkább helyből nem teremtene munkanélküliséget, hm?

"De mi lenne, ha inkább helyből nem teremtene munkanélküliséget, hm?" fasizmus.

de ez úgy működne, mint a kommunizmus. gyakorlatilag azt mondod, hogy az állam és a legyenek piac egyek.

Ne beszélj már marhaságot. Azt mondtam, minimálbér és segély teremt munkanélküliséget, nem valami fasiszta kommunizmus v. mi. Ér a munkám X forintot, de állambá aszondja, hogy 2X alatt nem adhat nekem senki munkát. És ad 0.8X segélyt hozzá. Naná, hogy munkanélküliség lesz belőle.

Ha nincs termelési infrastruktúra, akkor hiába nincs segély és minimálbér, versenyképes termék sincs. Ha vonzod a tőkét, hogy (nagyon) olcsó bérmunkát teremtsen, az hellyel-közzel működik., de abból nincs belső fogyasztás, magyarán az exportra szorulsz. Ebből idővel kinő egy normális kapitalizmus(, feltéve, hogy a környező országok nem követik a példádat), de addig vannak kockázatok és mellékhatások.
További probléma, hogy sajnálatos módon a szakértelmet nem igénylő munkalehetőségek a technikai fejlődéssel visszaszorultak, ezért a munkanélküliséget az új beruházások se szüntetnék meg, viszont párhuzamosan jelenne meg a munkaerőhiány és felesleg...
A magyar viszonyokra még problémaként rakódna a munkaerő immobilitása, ami nagy részben a saját tulajdonú (pláne, ha még kifizetetlen is) ingatlanok nagy arányának köszönhető.

Shenpen

I. Igen, a liszthez először kell malom. De nem ez a lényeg. Lényeg az, hogy ha senki sem fizetőképes, akkor pangás van. Mindenki termelne, de nincs miből, mert mindenki arra vár, hogy a másiktól legyen forrása. Ilyenkor kell beavatkozni. Tökéletesen mindegy, hogy az állam maga támaszt keresletet, vagy éppen kamattámogatás ad a beruházási hitelekre, esetleg hitelgaranciát vállal, a jegybank beindítja a nyomdát stb. El kell kezdeni valahol a forrásteremtést. Joan Robinson 'Bevezetés a foglalkoztatás elméletébe' című kis könyve ezt elég jól leírja.

II. A magyar munkanélküliséggel az a baj, hogy a munkanélküliek nagy része nehezen foglalkoztatható. Mert alulképzett, szenvedélybeteg, szociókulturálisan hiányzik a munkavégzés, mint életforma stb. Ilyen értelemben ez valóban egyfajta rugalmatlan kínálatot jelent. De a tőke nem szeretetszolgálat, és ezt nem oldja meg.

III. llletve vannak olyan térségek, ahol szintén az a baj, hogy semmi nincs, és mert semmi nincs, nem is lesz. Vagyis egy olyan térségbe nem megy a business, ahol nem lesz kereslete, mert az emberek munkanélküliek. De mert nem megy oda a business, munkanélküliség van. Ugyanaz az ördögi kör.

ha végső soron nincs állami elvonás, akkor az állam és a piac egyek. ezek a totalitárius rendszerek. fasizmus, kommunizmus, anarchizmus, fundametalizmus stb.

---

akiken nem segít se a háztartás, se a vállalkozás, azokon segítsen az állam. de csak azokon. ez ugye a szociáldemokrata álláspont. amivel abszolút egyet értek.

a piac irányából az elvonást minimalizálni kell, de nem lehet nullázni. szerintem ezt úgy lehet megtenni, ha a szegényeknek nem közvetlen a kincstár oszt, hanem a raktár.

a közellátás alapvetően nem pénzügyi, hanem műszaki kérdés. egy logisztikai probléma, amiben kevés helye van a politikai marketingnek.

a közellátást egy szuper balos konstrukcióban kell megszervezni, és alapvetően nem készpénz kell a piacról, hanem hanem áru. mondjuk egy tized. az autóból, benzinből, az almából, meg a csirkéből.

persze kellenek munkahelyek, de ezek nem termelő, hanem elosztó munkahelyek: címkéznek, pakolnak, csomagolnak, csupa segédmunka. szociokulturálisan, vagy posztindusztruálisan, akárhogy.

a végén összeállnak a pakkok, amit szétosztanak. egy közalapítványi rendszerben mindenki dolgozhat. nyilván kell valami munkástanács hozzá, az egészet menedzseli, és az állam, amelyik a politikai felelősséget vállalja. hogy ne lopják szét az egészet.

ebben a konstrukcióban minden munkaképes ember fizet járulékot. ha meg nem munkaképes, vagy korlátozottan munkaképes, akkor járadékot kap. és hiába van a megélhetése, sokaknak mégis érdekében áll munkát keresni, részmunkát, távmelót, mert akkor lehet nagyobb szabadsága.

Ja. Szocdemek bezzegországa Svédország. Svéd testvéreinknél jó kis zsíros munkanélküli segély van. Mégis dolgoznak. Sőt. A magas munkanélküli segély következtében nagyon aktív a munkaerőpiac. Az emberek rugalmasak, nagyobb kedvel váltanak állást, mert tudják, hogy ha hónapokig nem találnak semmit, akkor sem kell eladni a konyhabútort. Szóval, nem önmagában a segély összege az érdekes.

ricardo,


most jó nagyot tévedsz. Svédországban is tétlenségre ösztönöz a qrva magas segély (meg sok minden másra is). És bizony baromira zavarja a dolgozó embereket, hogy a kettővel mellette lakó középkorú fickó nem dolgozik, csak mert bement a munkanélküli hivatalba, hogy ő hülye/marha és nem akar dolgozni, és nem kell neki. a megélhetését meg azok fizetik, akik dolgoznak. És ez nem egyedi jelenség. Szerinted a legutóbbi választásokon miért küldték el a szocdemeket a büdös francba? Mert elegük lett belőle. F. Reinfeldtéket ezért szavazták kormányba.
Továbbá a skandináv modell legalább a 70-es évek vége, 80-as évek eleje óta folyamatos válságban van, nem egyszer igazítottak ki, vágtak, csökkentették a jóléti állam jóléti mivoltát. Aztán a szocdemek visszajöttek, és csinálták tovább, de megint nem tartott sokáig.

www.amazon.com/Modern-Welfare-States-Scandinavian-Politics/dp/B000PY3GMK/ref=sr_1_43?ie=UTF8&s=books&qid=1225456321&sr=8-43

Szóval, de, érdekes a segély összege, és lustaságra motivál. Most nem azért, de gondolj már bele, hogy ha mondvacsinált indokokkal felmenthetnéd magad a munka alól és egész szép kis summát kapnál, csak úgy belső indíttatásból dolgoznál?

Én azt tapasztaltam, hogy a svéd munkaerőpiacon (magyar szemmel) elképesztő a mobilitás.
Sztem ricardo az okokat is jól írta:

"Az emberek rugalmasak, nagyobb kedvel váltanak állást, mert tudják, hogy ha hónapokig nem találnak semmit, akkor sem kell eladni a konyhabútort."

Hogy ez a segély összegével mennyiben függ össze, azt nem tudom, de sok ilyet láttam.
Persze ez most kissé változni fog, de hogy ez mennyiben a "skandináv modell" hibája, vagy mennyiben globális dolog, azt megintcsak nem tudom.

"Most nem azért, de gondolj már bele, hogy ha mondvacsinált indokokkal felmenthetnéd magad a munka alól és egész szép kis summát kapnál, csak úgy belső indíttatásból dolgoznál?"

Belegondoltam. Azért a segély ott sem lottóötös, úgyhogy ha van munka, valószínűleg igen. Miért te nem? Hmm...

Úlf, Ric', többiek,

rengeteget számít a kultúra is. Volt olyan öt év NY-ban, hogy a külföldi ENSZ diplomatákat hivatalosan felmentették a tilosban parkolási illetékek alól, nem kellett kifizetniük. Ehhez képest a skandinávok 5 év alatt 0 alkalommal parkoltak tilosban. Akik sokat: káeurópa, latinamerika, arabok. Ugyanolyan feltételek, más kultúra.

Nem tudom. Ezek összetettek, és valahol az egésznek az a lényege, hogy mindegyik elméletnek igaza van - részben. Lehet olyan helyzet, hogy a keyneses keresletélénkítés oké, de pl. ha túlzásba viszik, akkor a gyönyörű, hatvanas évekbeli nyugatieurópai stagfláció lesz belőle.

Ricardo,

"ha a fodrász elmegy hangversenyre akkor a zenésznek telik fodrászra. meg cukrászra. és a cukrásznak is fodrászra és hangversenyre. stb. ha viszont a fodrász nem megy hangversenyre akkor a zenésznek sem telik fodrászra és cukrászra. cukrásznak sem hangversenyre. stb. mindhárman csórók. és ördögi kör. dolgoznának de egyiknek sincs pénze mert pénze mindegyiknek a másiktól kellene legyen. viszont ha az egyiket 'bekurblizzák' akkor elkezdik egymást foglalkoztatni és elkezd magától forogni a gép. ez a kormányzat keresletélénkítési logikája."

ez azért szerintem önmagában kevés, mint ahogy többen is leírták. Semmiből nem lesz semmi. Szerintem csak a mezőgazdaság és a bányászat "valami", mert csak ez a kettő tud a semmiből valamit teremteni. A búza ingyen nő, a szénért nem szednek a dínók meg a karbonkori őserdők bányajáradékot. Dolgozni persze kell vele, de több az eredmény, mint a munka. Az összes többi ágazat ezeknek a termékeit daradolja, osztja, szállítja. Hozzátenni igazán nem tud, csak átalakítani.

A minimálbérről: Lehet hogy túl pesti lettem abban a három évben, mióta itt lakom, de azért a 70k-ért nem tudom, hogy akarnék-e egyáltalán bármit dolgozni. Legalábbis a mai, országos átlagot kcsit meghaladó fizetésemhez képest. Értem én a konzervatíverkölcsöt, hogy mindenki annyit egyék, amennyit dolgozik, de még csak a szebb jövő reményét se villantsuk fel a kukások/kertrendezők/kézilányok előtt? Nem olyan sok pénz az. Ha még annyit se lehet kapni, az éhhalál, akkor már legalább szabadidőben dúskálva haljak éhen, mint nehéz munkát végezve.

Gabrilo

Ne a magyar hozzáállásból indulj ki!
Egyébként a dolgot itt olvastam (legalábbis azt hiszem):

szochalo.hu/fileadmin/szochalo/Uj_Szochalo/folyoirat/esely/2007_2/JACKSON.pdf

ricardo,


Nem abból indulok ki:) Rokonaim élnek kint már vagy 30 éve. Ők szoknak panaszkodni.
(És persze jobboldalra szavaznak, mindig. Okkal:)))

A másik pedig Shenpen pontja:


Teljesen más a skandinávok mentalitása és mondjuk az olaszoké és a magyaroké. (Nem is kell mondanom, a miénk melyikhez áll közelebb.) A tanulság az, hogy nincs univerzális megoldás: még ha a svéd modell működne is (amitől csak innen van ilyen magasztos képünk), akkor sem lenne minden további nélkül hasznosítható egy teljesen más kultúrába.
Tölgyessynek volt erre egy jó szövege: a svédek úgy gondolják, az ő államuk a legjobb a világon, bíznak is benne és sokat is várnak el tőle. Az olaszok a saját államukat a legromlottabbnak tartják, de nem is várnak tőle sokat. A magyarok ennek sajátos keverékei: a legrosszabbnak gondolják, mégis sokat várnak el tőle:)

peetmaster

A kormánynak nem varázspálcája van, amivel köröz a traktor fölött, és kettő lesz belőle. A javak munka által jönnek létre. A kormány azzal, hogy keresletet támaszt csak megadja a lökést a termelésnek.

Na mégeccer:
szochalo.hu/fileadmin/szochalo/Uj_Szochalo/folyoirat/esely/2007_2/JACKSON.pdf

Gabrilo

Most éppen azt bizonygatja, hogy a jóléti állam működőképes. Csak éppen akarni is kell.

ricardo,


Nem hozza be a linket.
De a szochálóról linkelni azért erőst ejnye-bejnye.

ricardo,
én egy szót se írtam a kormányról :) Munka is kell, az ok. De a fodrász munkájából nem lesz zene. Zene, hajvágás, tánc, sőt oktatás is csak kenyérből lesz meg lakásból. Ezt meg csak a két alapágazat biztosítja. Világgazdasági/filozófiai szempontból ingyen.

Shenpen · neokon.blog.hu 2008.10.31. 14:02:20

Azért ott sincs kolbászból a kerítés.
Ha gyereked születik, jóval kevesebb ideig maradhat az anya (vagy az apa) otthon a gyerekkel, mint pl. Magyarországon. Erre persze biztos van szociológusok által készített magyarázat, de én (bevallom, zsigerből) akkor sem tartom jó ötletnek. Bár ha cserébe jár az ottani szociális háló, akkor talán megfontolandó.

Gabrilo · konzervatorium.blog.hu 2008.10.31. 14:12:12

"Nem abból indulok ki:) Rokonaim élnek kint már vagy 30 éve. Ők szoknak panaszkodni."

Nem megbántani akarlak, de ez általában így van. A "natural born" svédek mindig jóval könnyebben tolerálják ezeket a dolgokat (meg az új emigránsokat), mint a régebbi emigránsok. Ez máshol is így van, nem csak Svédországban.
Más kultúra, abszolút aláírom.

Úlf,


Ha annyira tolerálnák a natural born svédek, akkor nem savazták volna ki nagyon hosszú idő után a szocdemeket. Okkal történt.

nagyon érdekes és messzire mutató ötlet lenne pl. a tartósan leszakadó térségekbe állami tulajdonú üzemeket telepíteni, akik mindegy is, hogy mit termelnek, még akár (sőt, valószínű) veszteséggel is, mert
a) foglalkoztatnának embereket, akik ezáltal némi munkakultúrához szoknának
b) az üzem vesztesége jó eséllyel kisebb lenne, mint a nélküle a térségbe kifizetendő segélyek és támogatások összege
c) járulékos haszonként kitermelne egy helyi beszállító-vállalkozói réteget is, akik megindulhatnának a középosztállyá válás útján.

értelemszerűen a betanított, képesítés nélküli munka nem túl nagy értéket hozna létre, de minden bizonnyal makroszinten sokkal többet, mint a segély, mert az zérót.

ezek azok a helyzetek, ahol igenis el tudom képzelni az állam szerepét a termelő ágazatokban.

ezzel egyidejűleg kivonulhatna onnan, ahol viszont pont káros a jelenléte: az egészségügyi szolgáltatásból, a személyszállításból, a nyugdíjrendszerből, stb.

Gabrilo · konzervatorium.blog.hu 2008.10.31. 14:54:54

OK, azt írtam, hogy könnyebben tolerálják, nem azt, hogy direkt tapsikolnak is miatta.
Furcsa dolog ez, valahogy nekem az a benyomásom, hogy ők jobban elfogadják/belátják, hogy velük is megtörténhet, hogy elvesztik a munkájukat. Nem feltételezik eleve, hogy valaki csak trógerségből szorulhat meg. (Más világ, na).
Hiába a relatíve magas segély, meglepően sokuknak van jövedelemkiesési biztosításuk (legtöbbször a szakszervezeteknek tejelnek ezért, nem külön biztosítóknak).
Az ottani pártokról nem nagyon vagyok képben, de nem hinném, hogy koreai szinten verekednének egymással, vagy magyar szinten gáncsoskodnának.
De ha van videód, ahol a szocdem Mats éppen laptoppal veri a jobbos Björn fejét, akkor mindenképp linkeld. :)

Úlf,


Persze, hogy más mentalitás, de ebből nem következik az, hogy a "szklerózis" elemei nem jelentkeznek rendre a szoci modellben. Így ott is.

gabrilo,
a szocháló nem olyan gáz, ez például beférne ide is szerintem:
szochalo.hu/hireink/article/115003/737/

Gabrilo

Nem hozza be. Andrew Jackson 'Miért nem kell választanunk a társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés között?' Esély 2007/2.

ricardo,


Van bennem egy ilyen csúnya reflex. Vagyis minden olyanra, hogy "társadalmi igazságosság" és hasonlókra kicsit összerezzenek, és megrémülök.
Mert ha valamit igazolni köll, a haladók mindig valami "társadalmira" fognak hivatkozni - igazságosságra, haladásra, egyenlőtlenségre stb.

peetmester

Hajnyírásból nem szén, az már eccer fix. De nem is erről van szó Keynesnél. Akkor újra. Az, ami nekem kiadás, az másnak bevétel. Ha én nem költök, akkor valaki elesik a bevételtől. És az a valaki sem költ. És ezáltal valakik megint csak elesnek a bevételtől. És így tovább. Szépen csuklik össze a gazdaság, mint a kertiszék. Ahhoz, hogy ez a folyamat visszafordúljon az kell, hogy valaki nekiálljon költekezni. És az eldőlt dominók visszaállnak.

"A javak munka által jönnek létre."

A javak munka, természeti erőforrások, tőkejavak és idő által jönnek létre. A tőkejószágok természeti erőforrások, munka és idő által jönnek létre. A három eredendő erőforrás tehát a természet erőforrás, a munka, és az idő. Kéretik nem elfelejteni az időt - pont az a megtakarítások és befektetések lényege.

Peetmaster meg fiziokrata, ha jól látom :-))) Sebaj, az egy kimondottan jó kezdet volt.

"Kéretik nem elfelejteni az időt - pont az a megtakarítások és befektetések lényege. "
Az idő önmagában nem értékteremtő, a másik kettő igen, kivéve a régiségpiacot :)
A befektető szemszögéből az idő a lényeg, de a befektetés értéke nem nő, hanem növelik.
Ha veszek egy aranyrudat, az nem értékelődik fel magától, igaz nem is csökken. Ha veszek egy lakást, az az idővel csak pusztul. Ha veszek egy vállalkozást, akkor az fejlődik és értékesebb lesz. No, de nem magától, hanem a benne dolgozók által. Persze, ha rosszul dolgoznak, akkor csökkenni fog az értéke, de így vagy úgy, a befektetés nem független a munkától.
A befektetések mögött folyamatok és emberek állnak. Ha úgy tetszik az idő csupán az integráló változó, ami szerint integrálódik a befektetésben a munka :)

Nem pontosan erről van szó. 100 forint ma többet ér, mint 1 év múlva - ezért kérünk rá kamatot, mondjuk 100 helyett 110-et. Azaz, a gyorsaság is értéket termel. Ennek többféle okai vannak, egyrészt ez tulajonképpen a cselekvés kategorikus előfeltélete, másrészt a bizonytalanságból jön, de van köze hozzá az önfegyelemnek stb.

Folyamatosan efféle választásokra kényszerülünk: kisebb eredmény most, vagy nagyobb később? Eredmény nagy problémval együtt most, vagy eredmény kisebb problémával együtt később? Menjek-e el 18 évesen bányásznak, keressek pénzt, vagy tartson-e el anyuka 24 éves koromig, az egyetem végéig, de akkor majd többet keresek? (Ez az időpreferenciás dolog.)

A befektetés lényege az, hogy a vállalkozó kifizeti a munkást ma, de csak holnap adja el a terméket. Ebben az értelemben termelési tényező az idő.

Minél többet vagyunk hajlandóak várni ,annál több az összkimenet aztán.

Pl. el lehet menni 16 évesen segédmunkásnak. V. 19 évesen technikusnak. V. 21 évesen főiskolai diplpmával dolgozni v. 24 évesen egyetemivel v. 28 évesen phd vagy akármi.

Lehet a nemzeti össztermék nagy részét kakasos nyalókára fordítani, aminek most a jelenben van hasznossága, vagy autópályák építésére, amelynek hosszabb távon lesz,de aztán több kakasos nyalóka lesz belőle stb.

A jelenérték probléma oké, de vegyük észre, hogy itt ("Pl. el lehet menni 16 évesen segédmunkásnak. V. 19 évesen technikusnak. V. 21 évesen főiskolai diplpmával dolgozni v. 24 évesen egyetemivel v. 28 évesen phd vagy akármi.") sem az idő volt, ami az értéket termelte, hanem a belefektetett munka. Természetesen a munkabefektetéshez kell némi idő, mert véges teljesítményre (P=dE/dt ugyebár :) ) vagyunk képesek.
Ha te 28 évesen is csak 8 általánossal bírsz, akkor az eltelt idő semmilyen hasznot nem hozott. Az idő ebben az esetben csak egy szükséges rossz, ami csökkenti a jelenértéket. (Ha az ember tehetné, mert egy géniusz, már 16 évesen PhD-zne, de itt jön képbe a teljesítmény maximum.)

"Lehet a nemzeti össztermék nagy részét kakasos nyalókára fordítani, aminek most a jelenben van hasznossága, vagy autópályák építésére, amelynek hosszabb távon lesz,de aztán több kakasos nyalóka lesz belőle stb."
Itt megint csak az van, hogy a befektetést, mint fekete dobozt nézed, amibe egyik oldalon bemegy a pénz, a másikon késleltetve több jön ki. Ha felnyitod a fedelét viszont azt látod, benne sok kis melós nyomja a pénzt :)

Shenpen

Ha az emberek holnaptól többé nem járnak be dolgozni, akkor az Ön 100 forintja nem hogy 110 forintot nem fog érni egy év múlva, de semmit nem fog érni.

a probléma az, hogy népek akkor hajlandóak beruházni (mondjuk utat építeni), ha kapnak kakasos nyalókát. pontosabban ha kapnak egy rekesz sört, meg visznek haza pénzt, vagy pénzhelyettesítőt, amiből megveheti az asszony a kakasos nyalókát a gyereknek.

---

békeidőben a termelést, fogyasztást, és a beruházást egyszerre lehet csak ösztönözni.

példák:
a jobbosok programja miből állt:
-- támogassuk a lakásépítést (beruházás),
-- munkahelyteremtést (termelés),
-- az energiafelhasználást (fogyasztás).

az állam és a lakosság együttes eladósodását a lakástámogatás ostoba átalakítása indította el. nem volt elég a szociálpolitikai támogatás, hanem erre jött a kamattámogatás és az adókedvezmény, és ehhez jöttek még az ártámogatások.

brutálisan városellenes lépések ezek. ha az állam nem vonna el erre évi ~1000Mrd forintot a várostól, akkor a népek jelentős része alacsony adók mellett élhetne olcsó városi bérlakásokban. (egyszerű vagyongazdálkodás, a "tanács" a belvárosban elad, bérbe ad, a külvárosban épít, bérbe vesz. urbanizáció.)

a balosok programja miből állt: támogassuk az autópályaépítést (beruházás), a közszférát (fogyasztás), és a felzárkóztatást, és az átképzést (termelés). brutálisan vidékellenes lépések ezek. ha az állam nem fizetne ki erre évi ~1000Mrd forintot, akkor a népek jelentős része alacsony adók mellett dolgozna a "szövetkezeti" földeken.

a probléma nem az, hogy az állam a fogyasztást ösztönzi és nem a beruházást, hanem az, hogy mindezt hitelből teszi. ha a kamatok szintje magasabb, mint a növekedés, akkor az államháztartás borul fel (lásd eu, 1% növekedés), ha meg alacsonyabb, akkor meg a tőkepiac. (lásd usa, 1% kamatok).

tehát a hitelből történő keresletélénkítéssel van a baj, nem egyszerűen a hitelpénzzel és a fogyasztásélénkítéssel.

LV,
persze, hogy az idő nem termel értéket. se a hőmérséklet, se a tömeg, se a távolság. ellenben ezekkel a mennyiségekkel számolnak az iparban. egy kohómérnök számára a legfontosabb termelési tényező a hőmérséklet, és nem az idő.

A szerző sok butaságot írt ebbe a publicisztikába, de kettőt ki is emelek:
"Nyilvánvaló, hogy az antikapitalista retorika mögött nem ideológiai megfontolások, hanem a politikai píár és a szavazatszerzés logikája áll."
- Mármint: kiindult abból, hogy a fidesz a liberális gazdaságpolitika csődjéről beszél, és eljutott minden további érv nélkül a kapitalizmus ellenességéig.
A szerző szerint tehát a liberális kapitalizmus= kapitalizmus. Ugye, tudjuk, hogy a multiellenesség nem kapitalizmus ellenesség, ahogy a hivatkozott lengyelországban, vagy éppen szlovákiában működő "nemzeti színezetű" kapitalizmus sem az, nem beszélve a szlovénról.
Tény viszont, hogy a liberális kapitalizmus csődjét Gyurcsány Ferenc és az SZDSZ bizonyította legtehetségesebben, bár a Blair-Brown páros sincs sokkal lemaradva mögöttük ...

A második butaság:
"Ha hosszú évekig az a feladata valakinek, hogy egy ellenségkép felmutatásával a multik meg a jenkik gonoszságáról győzködje a bizonytalan pártpreferenciával rendelkező kisnyugdíjast (ezt teszi, ugye a rengeteg fideszes bértollnok...), akkor nehezen lesz kapható arra, hogy a politikai klíma változásával ennek az ellenkezőjét állítsa. "
Nomármost. Fordítsuk csak igazra ezt:
Ha hosszú évekig az a feladata valakinek, hogy egy ellenségkép felmutatásával (OV) a multik, meg a jenkik angyali mivoltáról győzködje a ...
Mert ugye a hihetetlen mennyiségben publikáló liberális mocskolódól tömege már vagy 10 éve ezt teszi...
és lett gázár emelés, és nem lett fejlődés...

és van még olyan szerencsétlen publicista, akinek van képe az ellenzék bárminemű retorikájával foglalkozni és BÉRTOLLNOKOT kiálltani, amikor a multik valódi tevékenységét, vagy a jenki kapitalizmus csődjét mutatja be...
naneeeee

és még valami
a cikkben a bértollnokok önérzetéről is tett a szerző egy megjegyzést.
nem kellett volna. a bértollnokoknak, ha valamijük nincs, az az önérzet.