Szerintem a legnagyobb formátumú magyar történész.

"Az időtlenített morális értékítéletekkel teli történetírással szemben az úgynevezett megértő történetírást kedvelem."

Én is. Annak van értelme.

Hogy a legnagyobb formátumú-e, azt nehéz eldönteni, lévén az életműve nem zárult még le és a kortársaké sem.
De az biztos, hogy a leginkább futtatott honi és szoci történész.

Mellesleg, ezt a megértő történetírást nekem valaki kibonthatná. A történelemnek van értelme? Akkor mégis lenne egy intelligens tervező?

"Mellesleg, ezt a megértő történetírást nekem valaki kibonthatná. A történelemnek van értelme?"

Ha nem lenne, akkor teljesen fölösleges volna történelemmel foglalkozni. Pontosabban: nem fölösleges, hanem értelmetlen.

Ebből azonban nem következik az "intelligens tervező" léte, valamint nem következik célelvűség. Az értelem helyzetről helyzetre változó lehet.

"Az értelem helyzetről helyzetre változó lehet. "

Az ölég kaki, mert akkor egy másik helyzetet a "megértő történész" képtelen megérteni: hiszen mondjuk két évszázaddal ezelőtt az értelem más volt, lévén a helyzet más volt.

Gabrilo, te, gondolom, képzett vagy teológiailag, tehát tanultál olyat is, hogy hermeneutika.

És gondolom, tanultad, hogy a teológiai hermeneutika eltér a nem-teológiai szövegértelmezéstől.

A probléma, amit fölvetsz, adott és alapvető. Hogyan lehetséges megérteni azt, ami már teljesen távol van tőlünk? Nyilván folyton újabb és újabb modelleket dolgozunk ki az újabb és újabb adatok alapján. Tudni fogjuk, hogy a múltat sohasem tudjuk pontosan rekonstruálni, de bízhatunk abban, hogy megérthetjük, vagy valamit belőle megérthetünk.

CSöncsön,

megérteni az értelmet/szándékot lehet.
Értelme értelmes lényeknek van, mint emberek (némelyik), angyalok, kerubok, stb.
A történelem értelme - amit valaki meg akar érteni - valakinek az értelme, aki átlátja a történelmet és valahogy vezényli.
Aki a történelem értelmét keresi az, teccik vagy sem, feltételez egy intelligens tervezőt.

"Gabrilo, te, gondolom, képzett vagy teológiailag"

Nem.

Amit pedig alább mondasz, az az értelmezési hagyomány tétele - csak akkor ezzel a historicista relativizmus nem egyeztethető össze. Tehát vagy van benne valami szubsztantív (vagy amit tölgy mond), vagy nincs, de akkor más korok értelmét én nem tudom megfejteni. Más kor, más mérce, más erkölcs, stb.

@tölgy:

Nem A történelemnek van értelme, ez így nyilván pontatlan fogalmazás. Vannak a történelemben jelenségek és események, melyeknek értelmük van. Ezekben az eseményekben értelemmel bíró lények (pl. emberek) vesznek részt, vagyis nagyon is helytálló a tetteikben értelmet keresni.

Hogy ez a sok-sok kis értelem összeáll-e egy nagy ÉRTELEMMÉ, az már elég erős fikció, mellyel egy történész így manapság nyilván nem azonosulhat. Nem azért, mert nem lehetséges, hogy ez így van; hanem ez túlmegy az ő kompetenciáján. Történészi módszerekkel egyszerűen igazolhatatlan.


@Gabrilo:

Kár. Pedig aszittem. :-(

A megértéshez nem kell semmi "szubsztantív". Abban a mondatban sincs semmi szubsztantív, hogy "Esik az eső.", mégis tökéletesen meg tudjuk érteni a jelentését. Ami a megértéshez szükséges, az a közös NYELV. Azzal pedig rendelkezünk.

Természetesen az igaz (ahogy Nietzsche is állítja), hogy "mindenből csak annyit értünk meg, amennyit bennünk megváltoztatott". Vagyis a múlt tökéletes rekonstrukciója (visszahozatala) nem lehetséges. Dehát ez miért is volna baj?...

Csöncsön,


A nyelv rengeteget változott - és természetesen nem a formára, hanem a tartalomra utalok. Továbbá minden egyes történetíró, aki leírt valamit, az az adott jelenségeket valahogy értelmezte, tehát ő maga is benne van - a szöveg nem független tőle. Biztos, hogy én ugyanazt fogom kivenni a szövegéből, amit ő értett benne, amikor leírta?:))

Én örülnék neki a legjobban, ha lenne közös nyelvünk. Csak hát...:(((((

Csöncsön,
hm, tehát az egyes cselekvők értelmét akarja megérteni a megértő történetírás?
Mit tesz azokkal, akik elég régen éltek, hogy fogalmunk se lehessen a szándékaikról, értelmükről? Akkor Szt. István, Koppány, és általában a nem grafomán alakok kiesnek ebből a történetírásból? :(

@Gabrilo:

Nem biztos, hogy ugyanazt fogjuk "kivenni" a szövegből, amit a szerzője "beletett". Sőt, hermeneutikai alapelv, hogy bizonyosan nem ugyanazt fogjuk. A megértési folyamatnak ez mindig jellemzője. Te sem pont ugyanúgy értesz engem, mint én magamat. Ettől még megértesz, ha meg akarsz. ;-)

@tölgy:

Ez is jó kérdés. Nyilvánvaló, hogy a nem nyelvi emlékekből is kiolvasható értelem. Egy középkori templom nagyon sokat elmond nekünk az akkori életről, akkor is, ha egyetlen fia sor írást sem találunk benne.

Egyébként egy parányit offolunk. Engem az interjúben leginkább az kapott meg, amit Romsics a hallgatókról mondott.

Szerintem is jellemző a mai Magyarországra, hogy mindenki mindent (mindenkinél jobban) tudni vél. És ez óriási baj. Mert aki így közelít a dolgokhoz, az örök életére tudatlan marad.

Szerintem a hallgatók nagy része a többi lépést is megtenné, hogy a "tanári elnyomást" ledobja magáról: pl. minek vizsgázni, a deák bemegy, kér egy jegyet a tanártól, utóbbi meg beírja.
Semmi komplikáció és nincs elnyomás sem.

Gabrilo: én ismerek olyan helyet, ahol ez kábé így megy :D...