Gnoszticizmus és ami mögötte van

Gabrilo I 2007.10.25. 20:13

Hogyan értelmezzük a rend fogalmát? Mit értenek a modernek tudomány alatt? És mit jelent a politikai rendtudomány fogalma? Milyennek kell lennie az új politikatudománynak? Ezekre a kérdésekre Eric Voegelin politikai filozófiájának alapvető motívumain keresztül tudunk válaszolni. Ez csupán egy vázlat kíván lenni, kicsit jobb összefoglalókat készítettek már e témában.

Eric Voegelin német származású politika filozófus, aki német és angol nyelven egyaránt írt. Hogy megértsük, miért ellenzi a modernséget, és a modern tudományeszményt, azokat a körülményeket is figyelembe kell vennünk, melyek között élt és alkotott. Voegelin a náci Németországból menekült, egészen pontosan a „Harmadik Birodalom” terjeszkedése elől – Ausztriából az Egyesült Államokba (A Gestapo volt a nyomában, nem kicsit, nagyon). Bár sosem nevezte magát konzervatívnak, hozzáállása és írásai végett – ha már mindenképpen muszáj – a konzervatívok közé sorolják.

Voegelin szerint a modernség karaktere gnosztikus; a gnoszticizmus megértése pedig Voegelin politika filozófiájának megértéséhez elengedhetetlen. A gnosztikusok a kereszténység megjelenésével együtt jelentek meg, és eretnekeknek számítottak. A gnoszticizmus lényege az, hogy az üdvösség a tudáson keresztül elérhető (igen ám, de mit értünk tudás alatt? – a kérdésre később még visszatérek). És ha az üdvösséghez elég az egyén biztos tudása, akkor nincs szükség a hit erejére sem, a mennyország pedig a földön is megvalósíthatóvá válik – ezért mondja Voegelin, hogy a gnoszticizmus a kereszténység alapvető tanításával megy szembe; ott ugyanis sosincs teljes bizonyosság, a reményt a hit fejezi ki („a hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és nem a látott dolgokról való meggyőződés.” – A zsidókhoz írt levél, 11.1.).

A kereszténység győzelmével a világi hatalmat megfosztották isteni eredetétől, ez tehát a világi hatalom de-divinizációját jelenti. A modernitás pedig egy re-divinizációt hajtott végre, mellyel a keresztény eszkatológiát immanenssé tette. Az eszkatologikus várakozás a teleológiai értelmezésben rejlik – Szent Ágostonnál Isten királyságát a Civitas Dei polgárai jelenítik meg a földön (itt azonban ez együtt, egyszerre létezik a Civitas Terrena-val, tehát a földi világ Civitas Permixtae). Fontos azonban megjegyezni, hogy az ágostoni teleológiában ez az eszkatologikus tartalom a háttérben zajló, láthatatlan történelemre, az üdvtörténetre vonatkozik – nem pedig a láthatóra. A látható történelemnek ugyanis nincs egyetlen iránya, abban birodalmak emelkednek föl, és hanyatlanak le.

A társadalom re-divinizációjára példaként Voegelin Joachim-ot említi, aki a XII. században a történelmi stádiumokra a Szentháromság jelképeit használta föl: Így az első korszak az Atya korszaka (melynek vezetője Ábrahám), a második a Fiújé (Krisztus), a harmadik korszak pedig a Szentlélek korszaka lesz, amely egyben a tökéletesek társadalma. A hármas tagolás egyébként végigvonul a modern gnosztikus hagyományon (Comte, Hegel, Marx). A szentek társadalma azt jelenti, hogy mindenki önmagának ura, nincs szükség intézményes autoritásra (lásd a Puritánok esetét). A Harmadik Birodalom képzete jelenik meg a nemzetiszocialista frazeológiában is (A Német Birodalom 1806-ig; Bismarck birodalma 1918-ig; a Dritte Reich, ez pedig már a nemzetiszocialisták korszaka).

A történelem ilyen teleologikus periodizációja egy spekulációra vezethető vissza: a zsidó-keresztény képzet a történelem végéről, és a tökéletesség állapotáról – ezért a gnosztikusokban mindig a perfekcionizmus képzete munkál.

A keresztény hagyományban csak a transzcendens történelemnek van eszkatológiai beteljesülése. Az eszkatológia immanentizációja lassú, és hosszú folyamat volt a humanizmustól a felvilágosodásig, mely a progresszivizmussal erősödik majd föl. Az immanentizáció második fázisa pedig a szekularizáció.

Amikor a transzcendentális beteljesülés, üdvözülés immanenssé válik, akkor kap a történelem is eidoszt. A haladás eszménye, melyhez még nem társul a végső tökéletesség letisztult képe, szolgál alapul a történelem progresszivista értelmezéséhez. Ha a hangsúly a tökéletes állapoton van, akkor jön létre az utopizmus, mely egy álomvilágot vetít elénk. A tökéletesség állapotába való eljutás viszont az emberi természet forradalmi átalakítását követeli meg – ennek díszes példája a marxizmus.

Voegelin szerint tehát a gnoszticizmus (és így a modernitás) azon a tévedésen alapul, hogy immanentizálja a keresztény eszkatológiát.

A biztos tudásra való törekvés vágya a bizonytalanságok és a szorongás elkerülésének akarásából fakad. Így, ha a gnosztikus biztos tudásra tesz szert a történelem jelentésével kapcsolatban, ezzel helyet kap a világban, ahol egyébként nem volna helye. A bizonytalanság viszont a keresztény tanítás alapvető eleme (lásd a már idézett bibliai részt). Voegelin szerint ontológiailag, a reménylett dolgok csak a hitben magában találhatóak, episztemológiailag pedig nincs bizonyíték a nem látott dolgokra, így ebben az esetben is marad a hit. A gnoszticizmus tehát az ember és a társadalom aktivista megváltása (immanentizmus, humanizmus, felvilágosodás, progresszivitás, liberalizmus, marxizmus, stb.).

Az eszkatológia immanentizációjára és az aktivista forradalmi beavatkozásra kézenfekvőek Feuerbach és Marx azon elképzelései, hogy Isten mindannak a kivetítése egy hipotetikus „túlságba”(Beyond), amely a legjobb az emberben, így a fordulópont akkor következik be, amikor az ember maga válik Istenné – Ehhez azonban előtte meg kell ölnie Istent (Nietzsche). (Ezért mondta azt Voegelin kicsit gúnyosan, hogy Hegel 1807-ben minden bizonnyal Istenné vált, amikor először megjelent a Szellem fenomenológiája).

A gnoszticizmus legerősebb nyugati formája a szcientizmus; ebben munkál Voegelin szerint páratlan immanens büszkeség (Voegelinen kívül sokan bírálták a szcentista kreácionizmust, és a társadalom tudományos igényű megalapozását, vö. Arendt, Hayek, Oakeshott, usw.). Ehhez elég néhány módszertan-előadást végighallgatni, vagy a változás-menedzselést tanulmányozni.

Az anyagi fejlődés ára viszont a lélek halála. Mivel az egészséges lélek a rend forrása (az emberi racionalitás részvétele az isteni Nous-ban), ezért a modernitás a rendet magát számolja föl, megbetegítve ezzel a lelket, és a társadalmat egyaránt. Ám ez a folyamat sem tart a végtelenségig, és ennek a kettős folyamatnak – haladás és hanyatlás – a vége a totalitarianizmus.

Az utópista forradalmi törekvések és a perfekcionista jövőképek, valamint a realitás között azonban feszültség keletkezik – ezért kerül sor erőszakra, és így jön létre a totalitárius berendezkedés. A gnosztikus álom ugyanis figyelmen kívül hagyja a valóságot, és meg is erőszakolja azt. Voegelin szerint a gnoszticizmus a lélek betegsége, és ez megfertőzi az értelmezéseket is; a klasszikus filozófia és a keresztény tanítás által még erénynek tartott sophia és prudentia, az emberi természetre vonatkozó felismerések, az arisztoteliánus etika (célok és eszközök), a summum bonum fogalma így válnak immorálissá (és lényegtelenné). A mennyország földi megvalósítása, és az örök békesség és tökéletesség elérésén való „fáradozás” így válik a gyakorlatban folyamatos háborúvá, vérontássá, és felfordulássá. A gnoszticizmus megfordítja (talán a fejéről a talpára állítja?) a klasszikus elgondolásokat az erényről, és a gnosztikus álomvilágot veszi csak figyelembe, a realitást teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

Az erre alkalmas technológiája a gnosztikusnak a kérdéstilalom (Frageverbot): bizonyos kérdések nem "értelmesek", "racionálisak", "tudományosak". Voegelin példaként Marxot és a teremtés kérdését hozza föl.

Voegelin nem volt túl kíméletes a liberálisokkal szemben; mivel a liberalizmust is gnosztikusnak nevezte, ezért a liberalizmus egy „kupacba” került a bolsevizmussal és a nácizmussal (hogy kicsit fair-ek legyünk, a „kupac” néhány gondolkodója is hasonlóan vélekedett: Popper szerint van a nyitott társadalom – ami természetesen liberális – és annak vannak az ellenségei, punktum). Míg a liberalizmus az ember és társadalom immanens üdvözülésére való törekvést jelenti, addig a kommunizmus ennek csupán egy lényegesen radikálisabb kifejeződése; Ezért van az, hogy a progresszivista liberálisok és az aktivista kommunisták gyakran egymásra találnak, mint pl. J.S. Mill esetében, aki a kommunizmus végső eljöveteléről vizionált (hogy aktuálpolitikai példát ne is említsünk…). A liberalizmus, és a bolsevizmus ilyen, egy „kupacba” való sorolását Hannah Arendt élesen bírálta, amiről levélvitát folytatott Voegelinnel.

Voegelin szerint ezek a nem kicsit fontos tények azért maradnak homályban, mert a közvélemény nyelvezetét a liberális klisék uralják – addig pedig a civilizáció reakciót jelent, a morális őrültség pedig fejlődést. A hagyományosan betegségnek, rendetlenségnek, valamint bűnösnek tartott jelenségekre pedig ráaggatják az „emberi természet” elnevezést (Hobbes, és az „amor sui” pszichológiája), a cselekvések célja nem lesz erkölcsi, és nem a summum bonum-ra fog irányulni, az egyetlen cél a summum malum elkerülése lesz.

A rend tehát csak az antik racionalitás felfogásán keresztül található meg újra (ez a „racionalitás” nem azonos azzal, amit pl. Oakeshott bírált – utóbbi ugyanis épp a ráció gnosztikus, szcientista értelmezése), ahol az emberi ráció részt vesz az isteni Nous-ban. Az „új politikatudomány” természetesen nem a modernség olyan jellegű „meghaladását” jelenti, mint pl. a posztmodern dekonstruktivizmus, hanem a visszatérést a klasszikus filozófiai, és a zsidó-keresztény vallási gyökerekhez. Voegelin szerint ugyanis csak így lehetséges a politikai rendtudomány. Ezzel együtt azt is sugallja nekünk Voegelin, hogy a rend, a politika világa, és az emberi világ megértése sosem lehet teljes, apodiktikus, és az emberi cselekedetek is mindig kontingensek. Voegelin számára a klasszikus filozófia és a zsidó-keresztény vallás egymást egészítik ki (barátja, Leo Strauss szerint ezek egymás ellentétei, feszültség van közöttük, ám szerinte is ez a feszültség tartja életben a nyugati civilizációt, és akár a zsidó-keresztény kinyilatkoztatásra, akár a klasszikus filozófiára irányul a megsemmisítés fenyegetése, mindkettő magára a nyugati civilizációra irányuló fenyegetés).

Végezetül álljon itt egy gondolat magától Voegelintől:

„A német forradalom, végül, egy erős intézményes hagyományok nélküli környezetben elsőként valósította meg egyszerre a gazdasági materializmust, rasszista biológiát, romlott pszichológiát, szcientizmust, és a technológiai könyörtelenséget – röviden, modernitást korlátok nélkül.”

 

(forrás: Eric Voegelin – The New Science of Politics, ill. G. Fodor Gábor – Kérdéstilalom)


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr45208142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rakovszk 2007.10.25. 21:16:07

Érdekes, mert amennyire én tudom az ókori keresztény gnosztikus szektáktól éppenséggel elég távol állt az 'immanens büszkeség' hiszen az egyik fő nézetkülönbség kösztük és a keresztény 'mainstream' között éppen az volt, hogy a gnosztikusok az immanens világot gonosznak, amolyan 'isteni tévedésnek' képzelték.

mborsik · http://abszurdisztan.freeblog.hu 2007.10.25. 21:16:16

Köszi a linket. Azt hiszem, nem vagyunk egy szinten, én ilyen magasröptű elemzések befogadására nem vagyok teljes körűen képes. De elég menők vagytok, azt meg kell hagyni!

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.10.25. 21:30:50

az ókori gnosztikusok még őrizték a vallásosságot, a maguk sajátos formájában, nyíltan keresztény-ellenesek a modernek lettek. Abban igazad van, hogy ezt a fontos infót kihagytam az írásból.

De épp ezt az immanens világot akarták az isteni világ mintájára átalakítani, és a gnoszticizmusban a szó etimológiai jelentése is fontos, azaz a biztos tudás, és a tudás révén megszerezhető üdvözülés. Voegelin szerint a gnoszticizmus arca változott, de van valami szubsztantív benne - ahogy én látom.

ps.
kedves mborsik, nincs mit:-))

rakovszk 2007.10.25. 22:39:11

Igazából arra irányult a megjegyzés/kérdés, hogy mennyiben van átfedés a mai gnosztikusok és az eredeti keresztény gnosztikus eretnekek között. Pl. igazad van abban, hogy fontos a tudás alapján való üdvözülés ötlete, de mit értettek pontosan ez alatt a biztos tudás alatt? Ugyanazt, amit mondjuk a szcientizmus vagy valami másfajta dolgot? Nem kritizálni akarok, csak kiváncsi vagyok, mert speciel engem személyesen is érdekelnek ezek - a keresztény - gnosztikusok.
Egyébként a cikk teljesen jó, és én is köszönettel tartozom a linkért, érdekes figurának tűnik ez a Voegelin.
És persze sok sikert a bloghoz a továbbiakban! ;)

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.10.26. 10:32:26

fuh. Hát ez ugyi Voegelin véleménye nem az enyém:-) de -szvsz- Voegelin arra célja az volt, hogy a közös vonásokat kimutassa az antik és a modern gnoszticizmus között, és a különbségek ellenére a közös motívumot hangsúlyozza. és ennyiben hasonlítanak egymásra a keresztény gnosztikusok és a modern szcientisták, marxisták, etc.
egyébként a modern gnoszticizmust is simán eretnekségnek híjja:-))
ebben a lényeg az, hogy ki akarják kerülni a bizonytalanságot, ami ugyi a keresztény tanításban a Hit dolga. voltak a Bibliának gnosztikus változatai is, bár ebben nem vagyok szakértő; de annyit tudok, hogy a kanonizáció során nem véletlenül lettek ezek apokrif iratok, állítólag régebben is keletkeztek, egymásnak ellentmondanak, etc.

ps. van egy régi szoci vallástörténeti kislexikonom, abban a gnoszticizmust és a manicheizmust simán összemossák:-)) dacára a közös vonásoknak azért mégsem ugyanarról van szó.

A jókívánságokat köszönjük:-)
ez a gnoszticizmus téma amúgy Voegelin után felkapott lett, biztos lehet találni még irodalmat e témában.

rakovszk 2007.10.26. 14:02:38

"állítólag régebben is keletkeztek"

Mármint később, nem? :)

A gonosztikus evangéliuomok egyébként eléggé felkapottak mostanában, hála a Da Vinco kód féle okosságoknak. Nekem is van valahol egy könyvem ami ezekkel foglalkozik, rajta is van a to read listán, de nálam ez a to read lista olyan kaotikus, hogy ez nem jelent semmit.:)
Amúgy amennyire tudom ezek az eangéliumok messze nem teljesek, a legtöbből csak töredékek vannak meg.

gabrilo 2007.10.26. 19:41:14

jaja később:-))

davincsi kód-féle izékhez azért kell türelem:) de néha érdekes. a Zeitgeistot is ajánlom az túl is szárnyalja:-D

rakovszk 2007.10.26. 22:22:33

Azt a Zeitgeistet egyszer elkezdtem nézni, de amikor már a harmincötödik istenről derült ki, hogy ő Jézus Krisztus eredetie akkor elvesztettem a fonalat. :)

atamán 2007.10.26. 22:59:37

Hát ez tényleg egy kicsiz összevágottnak tünik de nem, baj mert sokat lehet tanulni az ilyen anyagokból tehát, gratulálok, hogy ilyen kulturmisszióra vállalkoztatok. Azért néhány kérdés,amire nem biztos hogy jól emlékszem:ugye azokról van szó akiket esszénusoknak is hivtak,és a holttengeri tekercsek irói. Ha igen akkor néhány dolog: Hiányosak az evangéliumok, hiszen a megtalált tekercsek töredékét forditották le./ugy tom 17-et/ mikor kiderült mi van benne, abbamaradt a nyilvános kutatásuk, egy izraeli biróság pedig szerzőijogot biztisitott a tanulányt iró prof.nak/ Héber egyetem/ Egyes tekercsek keltezése időben megelőzi Jézus ténykedését, ami arra utal hogy nem Jézus volt az első "keresztény"./szerintem erre utal az is hogy Ker. jános mártotta vizbe másokkal együtt, v.mint a Károli biblia jól megkülömbözteti a templomot a zsinagógától. Pedig az a templom valamilyen valláshoz tartozott. ami nem zsidó mert a kufárok nem tisztelték, de Jézus igen/ Igy az sem helytálló, hogy a zsidók voltak az elsőkeresztények, hiszen panaszkodik, hogy a más népesség már rég megtért volna. A keresztényeket irtó Saul,/aki nem találkozott Jézussal/ viszont felvette a Pál apostol elnevezést, és mindenki más megkapta a szekta minősitést az adott területen. Emiatt voltak a vitái Péterrel is. Emiatt szép eszmefuttatás rossz alapokról/Judeo vagy keresztény, a kettő nem tartozik össze- bár Bulinyi atyának sincs teljesen igaza, mert nem kell kidobni a teljes ószövetséget, csak 80%-át, a 20-at meg kijavitani/Igy az ujkori gnoszticizmus nekem inkább csak névátvételnek tünik.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.10.28. 11:26:56

nem vagyok gnoszticizmus-szakértő.:( de ez valóban csak egy összefoglalás, ráadásul Voegelinnek csak egyik könyvéből. De a gnosztikus gondolkodásmód egy kulcs az ő műveihez.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.10.28. 19:47:14

Jó kis írás. Csak így tovább. Mostanában nincs sok időm, de remélem hamarosan majd írok, bár inkább valami rövidebbet.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.10.29. 00:40:53

oh, köszönöm kolléga:-) Ez amúgy kb. egy előadás anyagának rövid összefoglalója semmi egyéb. Amit még tervezek, az Polányi és voegelin összevetése, de az komolyabb munka, idő kell hozzá, estébé:-)

De amúgy Vadnyúl-postot már nagyon várok, az mindenképpen színesítené még a palettát:-)

Nargile · http://www.drogriporter.hu 2007.10.29. 21:53:56

Annyiban Voegelin sem különbözik az egyházatyáktól, hogy a egy kalap alá vesz egy csomó iskolát és eszmét "gnosztikus" címszó alatt, amiknek egyébként vajmi kevés közük volt egymáshoz. Az "eretnek" szó (haireszisz) jelentése sem volt más eredetileg, mint irányzat. Minden, ami nem az én irányzatom, az eretnekség - kábé ennyi közös volt a gnosztikusokban. Voegelin pedig ezt a megközelítést alkalmazza a modern politikai filozófiára. Ez a tipologizálás úgy általában az ő világnézetéről árul el sokat, nem azokról, akiket ő modern gnosztikusnak cimkéz.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.10.29. 23:42:16

azért érdemes kicsit belenézni Voegelinbe mielőtt a magas lóról megmonnyuk a tutkót. Vagy nemis? Persze-persze, egy liberónak fájhat a kritikája, ahogy fájt is sokaknak de ezt a modern gnoszticizmus témát azért elég jól kivesézte. És azért érdemes megnézni a következményeit (fr.forr., orosz forr., német forr.) - ha már eccer.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.10.29. 23:43:51

de úgy látom az érvelést inkább figyelmen kívül hagytad és megpróbálod bedobozolni a "dobozolást":-))

Nargile · http://www.drogriporter.hu 2007.10.30. 08:01:01

Nem, félreértessz. Nem politikai kritikát mondtam, hanem vallástörténetit, lévén olyan ember, aki a nag hammadi kódexek egyik szövegéből írt szakdolgozatot és vette a fáradtságot, hogy koptul tanuljon, hogy értelmezze azokat a doktrínákat, amelyeket az egyházatyák Irenaeus óta "gnósztikusként" címkéztek fel (Alexandriai Kelemennél a gnósztikus még teljesen más értelemben használatos). Arra szerettem volna rámutatni, hogy ez a terminus körülbelül annyira volt pontos és adekvát, mint a 30-as évek Szovjetuniójában a "jobboldali elhajló" terminus. Az pedig, hogy most egy magát konzervatívként címkéző politikai ideológus előveszi ezt a fogalmat és mindenfélét belegyömöszöl, ami számára ellenszenves, nekem nem tűnik túl átgondolt hozzáállásnak.

Egyébként elég lenne lemenni a fogalom mélyebb megértéséhez az elmélete cáfolásához. A görög nyelvben a tudást több szóval jelölték, és ezek nem pusztán egymás szinonímái: az episztémé és a gnózisz nem egy és ugyanaz, pedig e kettő különbsége magában hordozza azt a különbséget, ami szerintem lehetetlenné teszi azt, hogy az ókori gnózisz örököseinek tekintsünk modern politikai ideológiákat. A másik félreértés, hogy a gnózisz egyáltalán nem a hit (pisztisz) ellentéte, mint ahogy egyébként a pisztisz nem egyenlő a doxával, a vélekedéssel. A hitnek a gnósztikus rendszerekben is különösen fontos szerep jutott, különösen Valentinosznál.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.10.30. 11:14:39

azt is sokan mondták, hogy az episztemé teljes birtokában vannak:-))) ilyen értelemben van átfedés a gnosis és az episteme között:)))

De a szerző sosem titulálta magát konzervatívnak:-(( Csak később sorolták oda.

Nargile · http://www.drogriporter.hu 2007.10.30. 15:57:42

Ja, egyébként érdekes a fejtegetése tényleg, és nem is mond hülyeségeket, csak én nem értek egyet vele. Egyébként van egy román vallástörténész, Ioan P. Culianu (Mircea Eliade tanítványa), aki hasonló alapon írta meg a gnoszticizmus történetét - ami szerinte búvópatakként nyomon követhető egészen a korai kereszténységtől a modernitásig. Baromira élvezetesen ír, de vele se értettem egyet.

egyiketsem · http://egyiketsem.blog.hu 2008.02.20. 17:41:33

"A gnosztikusok a kereszténység megjelenésével együtt jelentek meg, és eretnekeknek számítottak."

Ezt újabban már vitatják, tekintettel az újonnan megtalált gnosztikus tekercsekre. (Júdás evangéliuma kopt nyelven, stb.) Könnyen lehet, hogy régebbi mint a kereszténység.

simonmondja... 2008.02.20. 18:28:11

A Gnózist nem találta szegény.
Maradjon hát hitében.
A hitet a gnosztikus nem elutasítja, hanem számára nem hiányos az ég Isten nélkül.
A hitet különben sem lehet akarni, vagy elvetni, mert adomány az, melyet ajándékba kaphatunk.
Ha valaki nem kapott, az még nem gnosztikus.
A fasizmus, kommunizmus és liberalizmus pedig nem a hitet utasítja el, hanem az egyházat, mint politikai szervezőerőt.
A hitet amúgy elvenni csak az tudja, aki adta.

Simon mágus

egyiketsem · http://egyiketsem.blog.hu 2008.02.20. 18:33:07

Hát, amit tudok a gnoszticizmusról, az az, hogy az evilág istene a gonosz Isten, és néhány emberben benne van a szikra, amit vissza lehet juttatni a legfőbb, valódi Isten birodalmába - aki nem Jehova és változatai. Röviden, kb.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.02.20. 18:35:09

simon,

faszán nem értettél meg egy szót sem a szövegből.
A "hit"-egyház kapcsolatára meg Ágostonnal szólva legyen annyi, hogy salus extra ecclesiam non est.
Csókoltatom.

abandi 2008.02.20. 18:41:55

Itten a kereszténységről van szó???
No akkor:
- Alapjaiban: gnosztikus az, ami nem került be a mai bibliába...
- A gnosztikus nem foglalkozik a zsidó ó- testamentummal...
Amúgy,meg: lényegtelen a mai világban...
Na, röptetek egy kerecsent a Nap felé...

simonmondja... 2008.02.20. 18:53:30

Gabrilo.

Simon mágus - levitál.

Az egyik utolsó birtoklója a Gnózisnak Krisztus előtt.
És csak nevet ezen a szövegen.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.02.20. 19:05:44

Csak úgy mint a legtöbb gnosztikus...

egyiketsem · http://egyiketsem.blog.hu 2008.02.20. 19:06:09

A Gnózis birtoklói szerintem nem kommenteznek blogokban. :)

simonmondja... 2008.02.20. 19:11:56

A Gnózis birtoklói nem zsugoriak.
A Gnózis árad és nem nézi a medret.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.02.20. 19:35:49

mai házifeladat:
hit és vallás közti különbség;
a "politikai vallások" feltérképezése.

Jó mulatást.

simonmondja.... 2008.02.21. 09:42:45

Házi feladat

Vallás az a Mátrixvilág, amit a profán élet köré építünk.
A Mátrix szép és szórakoztató.
Lehet fejleszteni és szinesíteni.
Lehet célokat kitűzni és elérni.
Villogtatni a szellemi erényeket.
Mindenki számára jó játék.

A hit az, ha közben nem tudjuk, hogy ez csak Mátrix.

A politikai vallásokban nagyon igazad van.
Én sem látok sok különbséget.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.02.21. 10:24:18

"a vallás a nép ópiuma", egyébiránt a felépítmény része.

*sóhaj*

simonmondja.... 2008.02.21. 10:56:13

Gabrilo, te tényleg azt gondolod, hogy a gnosztikus világnézethez meg kellett várni, míg a komcsik kitalálták?

Mióta ember van, azóta van gnosztikus álláspont , pont úgy, mint vallásos.

Sajnálom, ha ezt tőlem kellett megtudnod.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.02.21. 11:27:43

A cikkben ott van, hogy a kereszténységgel együtt jelent meg a gnoszticizmus.
Brühühü.

simonmondja.... 2008.02.21. 12:41:38

Hát nem tudod, hogy rettentő sok sületlenség van abban a cikkben?

egyiketsem · http://egyiketsem.blog.hu 2008.02.21. 14:13:56

Na, hamarosan írok egy posztot arról, mi volt a gnoszticizmus ahogy én tudom. :)

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.02.21. 14:54:39

murfi,

leül, elolvas, értelmez. ha nem érti, elmegy a könyvtárba, megkeresi Eric bá' könyveit. Leül, elolvas, értelmez.
Utána kérdez/kritizál.

___________________________ (törölt) 2008.09.21. 19:28:12

Elkezdtem olvasni egy vastag regényt, három könyv egybekötve. Az a címe, hogy The Illuminatus! Trilogy és azt ígéri a hátlapon, hogy ez a regény a szokásos összeesküvés-elméleteket (rúzsakeresztesek etc.) tálalja vicces és akciódús regényformában. Ez jól hangzik - az ilyen titkostársaságosdi mint téma regénynek meg filmnek kiváló, a lehető legjobb alapötlet, baj csak akkor van, amikor komolyan veszik. De fikciónak nagyon jó. De nem ez a lényeg.

A lényeg az, hogy a legelső mondat így hangzik:

"It was the year when they finally immanentized the Eschaton."

Ezen a ponton elkezdtem majdnem szó szerint gurulni a röhögéstől :-))) Mindenre számítottam, csak erre nem :-))

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2008.09.21. 22:39:44

(Tényleg jó)

de,
szerintem ez a poszt a gnoszticizmus félreértéséről árulkodik. A gnózis és a szekularizmus teljes ellentétben áll egymással. Valami félreértés folytán lehet a gnosztikus „tudás” fogalmát a modern „tudás” fogalmával keverni.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása