Az LMP-frakció nekrológja

Konzervatorium I 2013.02.21. 07:02

lmpfrakció.jpgA Lehet Más a Politika 2012 végén nehéz döntés előtt állt. Az októberben zászlót bontó, Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 leterítette az ökopárt elé a mozgalmukba vezető vörös szőnyeget. Az LMP tavaly év végén minden kétséget kizáróan útelágazáshoz ért. A kérdés az volt, hogy apellálva a bizonytalan, mind a bal-, mind a jobboldalból kiábrándult választók sokaságára egyfajta különutas politikába kezdenek, avagy betagozódnak a baloldai-liberális politikai konglomerátumba. Utóbbi megoldás mellett érvként főleg a megváltozott választási rendszer kényszerítő hatásait szokták felhozni ellenzéki körökben, miszerint a kétfordulósból egyfordulóssá váló rendszerben nincs lehetőség a politikai aktoroknak két forduló között megegyezni, egymás javára visszalépni, hanem e rendszer előzetes szövetségkötéseket feltételez.

Matits Kornél írása

A Lehet Más a Politika XX. pártkongresszusa szűk többséggel a külön indulás mellett foglalt állást, ezzel – véleményem szerint – ékes bizonyítékát adva annak, hogy valóban: lehet más a politika. Létezik olyan politika, mely nem kizárólag arról szól, hogyan lehet legnagyobb eséllyel bejutni a húsosfazekat jelentő parlamenti padsorokba, bársonyszékekbe, hanem szilárdan kiállva, emelt fővel, elveik mentén harcol a politikai küzdőtérben.

A döntés után az egész pártra jellemző volt némi zavarodottság, nehezen tudták újra rendezni soraikat. A leszavazott álláspont mellett érvelő képviselők nem törődtek bele az eredménybe és a párton belül platformot hoztak létre (Párbeszéd Magyarországért Platform). 

A párt XXI. kongresszusán, januárban, a kisebbségben maradt platformisták újra felvetették a kérdést, melyre bő két hónappal azelőtt szűk többségű, de egyenes és világos választ adott a kongresszus. E döntéséhez januárban is ragaszkodott a küldöttek gyűlése, megerősítve a különutas politika mellett érvelő Schiffer Andrást és egyúttal leszavazva a Bajnai Gordonnal együttműködni kívánó Jávor Benedek vezette platformistákat.

Ezt követően szánták el magukat Jávorék az LMP-ből való távozásra és egy új párt létrehozására. Ezen a ponton kezd érdekessé válni az LMP története az alkotmányjoggal, illetve szűkebben a frakciójoggal foglalkozó ember számára.

A parlament működésének rendjét – véleményem szerint egyébként vitatható módon – jelenleg nem egy, hanem két jogforrás, az országgyűlési törvény és a Házszabály határozza meg. A témánk szempontjából fontos, lényeges kérdéseket a Házszabály tartalmazza. E jogi dokumentum rögzíti, hogy frakciót tizenkét, azonos párthoz tartozó országgyűlési képviselő alakíthat, amennyiben pártjuk országos listát állított az országgyűlési képviselők előző választásán és mandátumot szerzett. E definíciónak minden eleme releváns az LMP-frakció ügyének megítélése szempontjából.

A Lehet Más a Politikának 15 fős frakciója volt, a házszabály kimondja, hogy amennyiben ez a szám 12 fő alá csökken, a frakció megszűnik. A pártoknak anyagi és politikai érdekeik fűződnek ahhoz, hogy képviselőcsoporttal rendelkezzenek az Országgyűlésben, így érthető, hogy a két szárny tárgyalásba kezdett a közös képviselőcsoport megmentése, fenntartása érdekében.

A képviselők a szakadáskor egy frakciószövetség létrehozásán kezdtek el gondolkodni. Ez közjogilag több szempontból abszurd ötlet. 2006 óta létezik a magyar országgyűlésben frakciószövetség, melynek tagjai a Fidesz és a KDNP. Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy két önálló frakció (önálló frakcióvezetővel, stb.) megállapodást köt az együttműködés bizonyos irányairól, közös frakcióüléseket tartanak, összehangolják politikájukat. A Fidesz és a KDNP 2006-ban nyugat-európai példákat követve hozta létre frakciószövetségét. A szövetségkötéshez tehát két frakcióra van szükség, azaz a magyar házszabály alapján legalább 24 képviselőre. Az, hogy Schiffer és Jávor lepapírozza a frakciónak járó pénzek, alkalmazottak és felszólalási időkeretek elosztását, finoman szólva sem lett volna nevezhető frakciószövetségnek.

A következő probléma e megoldással az lett volna, hogy a Házszabály kimondja: frakciót létrehozni csakis pártalapon lehet. Magyarul, ha megvan a szükséges létszám, tehát összeáll 12 képviselő, nem hozhatnak létre képviselőcsoportot, csak akkor, ha a köztük lévő kohéziót egy mögöttük álló közös párt teremti meg. A Házszabálynak ugyan van egy passzusa, mely szerint párthoz tartozónak kell tekinteni azt a független képviselőt, kinek képviselőcsoporthoz való csatlakozását a frakció elfogadta, azonban véleményem szerint ez nem alkalmazható arra az esetre, ha hét LMP-s (Ertsey Katalin nélkül, aki felfüggesztette párttagságát, csak hat) és nyolc (Ertseyvel kilenc) független ülne a frakcióban. Hasonló kérdést boncolgatott Schiffer András is, „közjogi nonszensznek” nevezte azt a megoldást, hogy máshogy hívjanak egy frakciót, mint amely párt hivatalosan mögötte áll.

Az LMP-ben maradt képviselők az ilyenkor szokásos forgatókönyv szerint felszólították a kilépőket mandátumuk visszaadására. Ennek kikényszerítésére – lévén, hogy az Alaptörvény rögzíti a mandátum szabadságának elvét (bővebben itt) – természetesen Schifferéknek nem volt jogi lehetőségük.

Jávor Benedek csoportja belekezdett Párbeszéd Magyarországért néven önálló pártjuk megalakításába és nyolc képviselő távozott az LMP frakcióból. Ezzel az utolsó szög is helyére került az ökopárti képviselőcsoport koporsójában.

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr885093801

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.02.21. 11:26:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

iii · http://nemzetimarhulat.blog.hu 2013.02.21. 07:47:45

Több sebből vérzik a cikk.

A "más politika" abszolút nem azt jelenti, mint amit a cikk sugall. A más politika nyílt, őszinte, átlátható politikát jelent, nem pedig makacs, elzárkózó, élcsapat jellegű politikát, amely nem vesz tudomást a körülötte levő világról, kizárólag saját céljaira koncentrál.

A PM a kiválással jelentős pénzektől esett el és egy rendkívül kockázatos vállalkozásba kezdett, tehát a húsosfazék emlegetése enyhén szólva vicces.

A KDNP és a Fidesz nem alkot frakciószövetséget, két külön frakcióról van szó hivatalosan. Nincs semmiféle 24 fős követelmény, ilyen nem létezik.

A Házszabály frakció létrehozásáról beszél, de arról egy szó nincs benne, hogy frakciót ne lehetne átnevezni, illetve ne lehetnének tagjai más pártok képviselői - mint ahogy volt is erre példa.

Ami nevetséges és szerintem demokráciaellenes, az a mesterséges korlátozás, amivel megakadályozták a DK frakció megalakulását is. Felháborító, hogy a házszabályok a mindenkori többség játékszere, fittyet hányva a józan észnek.

Nagyon mosolyogtató, hogy a jobboldali blogok, akik korábban kedvtelve fikázták az LMP-t, most állva tapsolják - vajon kiknek az érdekeit követi is az LMP öntudatlanul is?

Vidéki 2013.02.21. 10:16:40

Matits Kornél nagyon jól láttatja.:

„A Lehet Más a Politika XX. pártkongresszusa szűk többséggel a külön indulás mellett foglalt állást, ezzel – véleményem szerint – ékes bizonyítékát adva annak, hogy valóban: lehet más a politika.

Létezik olyan politika, mely nem kizárólag arról szól, hogyan lehet legnagyobb eséllyel bejutni a húsosfazekat jelentő parlamenti padsorokba, bársonyszékekbe, hanem szilárdan kiállva, emelt fővel, elveik mentén harcol a politikai küzdőtérben."

A Bajnai Gordonnal együttműködni kívánó Jávor Benedek vezette platformistái nem így gondolkodtak.

Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes azt hangoztatta, hogy meg kell tárgyalniuk a kialakult helyzetet, és el kell dönteniük, hogy tudják-e az LMP-ben folytatni a munkát. Ehhez azt fűzte hozzá, hogy az elmúlt napokban már a kilépés kérdését sem kezelték tabuként.

A hírek, miszerint a pártból kilépnek, de a frakciónak tagjai maradnak Karácsonyék, a legundorítóbb forgatókönyv. Tessék lemondani a parlamenti képviselőségről is, akkor.

Persze ezeket az alakokat, akik az LMP tagsága hátán felkapaszkodva pozíciókhoz jutottak, nem ilyen fából faragták.

Nagyhangú szövegeikben úgy mutatják be magukat, mintha szuper demokraták lennének, de tagságuk kongresszusi küldötteinek döntését semmibe veszik, sőt bűnnek tartják a többségi döntést, noha a tagság delegálta őket mostani pozíciójukba.

Ha erre nem hajlandók, ne az LMP-ben politizáljanak, hanem adják vissza csalárd módon szerzett listás mandátumukat és egyszerű tagokként menjenek át a Kendermagosokhoz, a Millába, akiknek Alternatív Köztársasági Elnöke Dopeman, aki a Himnuszt is átköltve 46 szor használta a bazmeg szót, többek között ebben a kontextusban:

"bazmeg ezt a kibaszott sleppet/ amit magyar népnek neveznek bazmeg."

Matits Kornél így látja:

„Jávor Benedek csoportja belekezdett Párbeszéd Magyarországért néven önálló pártjuk megalakításába és nyolc képviselő távozott az LMP frakcióból. Ezzel az utolsó szög is helyére került az ökopárti képviselőcsoport koporsójában.”

Szerintem ez a jóslat nem a Schiffer vezette valódi LMP-re vonatkozik.

Magyarországon az 1994-es választások előtt egy ideig a Fidesz legjobb közvélemény kutatási adatokkal rendelkezett.

Egy idő után kiderült azonban, hogy a Fidesz nem igazodik az SZDSZ "Népfront" politikájához.

A "médiahajón" a "Szabad Sajtó" főkolomposa a nagy nyilvánosság előtt a Fideszt fenyegetve kijelentette:

"Kiemeltünk benneteket a szemétkosárból, oda is juttatunk titeket vissza."

A Fidesz ettől a fenyegetéstől nem rémült halálra, de a fenyegetés mégis nagyon hatásosnak bizonyult.

A „Szabad Sajtó” propaganda hadjárata az 1994-es választások előtt sikeresen olvasztotta a Fidesz szavazó bázisát. Alig lépték át a küszöböt.

Viszont a következő 1998-as választásokon kormányzati szerephez jutottak.

A szemétkosárba juttatás 1994-ben a „Szabad Sajtónak” majdnem sikerült, de végül beletörött a bicskája.

MatitsKornél 2013.02.21. 15:45:36

@iii:
1. A húsosfazekak emlegetése szerintem helytálló, szerintem a PM prominensei számíthatnak egy esetleges Együtt listán pár befutó helyre. Persze ez csak egy sanda gyanú, vélemény.
2. A KDNP és a Fidesz frakciószövetséget alkot. Természetesen tudom, hogy a Hsz. nem tartalmaz ilyen formát, a frakciószövetséget a két képviselőcsoport közös megállapodással hozta létre. Ez a megállapodás közös frakcióülésekben, koordinált szavazásokban manifesztálódik. Tehát KDNP-Fidesz frakciószövetség létezik.
3. A 2. pontból következik, hogy a 24 fős követelményt nem a Hsz. rögzíti, az csak egy logikai következtetés abból, hogy szövetségre per definitionem csak két frakció léphet, azaz legalább 24 képviselő.
4. DK ügyben nincs vita közöttünk.
5. Én sosem fikáztam az LMP-t, a többi bloggerért nyilván nem tartozom felelősséggel.
Üdv,
M.K.

Bloodscalp 2013.02.21. 16:45:43

@MatitsKornél: a Pázmányos listával mi a szitu? Kíváncsian várom már a katkós kurvák szolid dughatósági értékelését.

kunzoo 2013.02.23. 15:24:28

Azért vicces hogy 20 év alatt nem sikerült egy tisztességes házszabályt alkotni. Gumiszabályok, az épp hatalmon levők szája íze szerint.

Jó példa ez az eset is, és a KDNP esete is. Ők sem mérettek meg a választásokkor. Talán az lenne a normális hogy akik a választáson együtt indultak azok alkossanak egy frakciót. Mert ez egy idő után azt eredményezi hogy minden párt elosztja a képviselőinek számát 12-vel és annyi frakciót alakít. A fidesz erre az útra lépett, a KDNP nem létezik kimutatható támogatással, nem is mérik őket külön. A DK-t például külön pártként mérik, kimutatható támogatással rendelkeznek és mégsincs frakciójuk a parlamentben. Sőt a szabályokat direkt miattuk módosították.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc