Álom – Megjelent a Szombat 2012 februári száma

Konzervatorium I 2012.02.10. 07:38

Megjelent a Szombat zsidó politikai és kultúrális folyóirat februári száma. A tartalomból:

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, hogy az emlékezet éles cezúrát húz ember és ember közé. Nálunk az emlékezés nem eggyé olvaszt, gyúr, formál egykor szenvedő közösségeket, hanem szétválaszt. Nálunk az emlékezet nem közös, megélhető múltat teremt, hanem a harci szellemet izzítja. Mi ezért olyan feladatra vállalkozunk, amellyel igyekszünk nem tovább szítani a viszályt. Mi a magyar, zsidóm anyaországi és határon túli emlékezetet igyekszünk közelíteni és dialógust teremteni, az emlékezetközösségek között.

Balázs Gábor: A messiási álom Maimonidész filozófiájában
Maimonidész szerint a Tóra két alapvető célja a test és a lélek tökéletesítése. Az első cél alapvetően társadalmi-politikai jellegű, a próféta az általa adott törvény segítségével olyan államot hoz létre, amelyben mind a tanult egyén, mind a tömeg a maga szintjén találhatja meg a helyét. A Tóra második célja az egyéni; az intellektuális ismeretek elsajátítása.
 
Álom a Talmudban – Válogatás a Babilóniai Talmud Brachot traktátusának IX. fejezetéből
Rabbi Smuel Bár Náhmáni, Rabbi Johánán nevében azt mondta: Az embernek [álmában] csak azt mutatják meg, amire gondolni szokott, mint írva van: Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban (Dán 2, 29), vagy, hogy megértsed a te szívednek gondolatait (u. o. Rabbi Hánán azt mondta: Háromféle [álom] utal a békére: Folyó, madár és az edény. A folyóról írták: Ímé kiterjesztem rá a békességet, mint egy folyóvizet (Ésa 66, 12); a madárról írták: Mint repeső madarak, úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet (Ésa 31, 5); az edényről: Uram, te adsz nekünk békességet (Ésa 26, 13).
 
Schmelowszky Ágoston: A lélek rejtett szövedéke – pszichoanalitikus gondolatok az álomról
A lélek mélyén folyamatosan álomképek termelődnek, és az álmodás a légzéshez hasonlatosan járul hozzá a szervezet egészséges működéséhez. Hagyjuk csak egy pillanatra, hogy figyelmünk a külvilágról befelé terelődjön: hamarosan jönnek a képek! Ez a folyamatos álommunka hozza létre a lelki működés alapelemeit. Ezáltal válnak feldolgozható érzésekké és gondolatokká a bennünket érő külső és belső ingerek.
 
Álmok, látomások, kultúra – Gadó János Heller Ágnes könyvéről 
Az álomtörténeteknek nincs eleje és vége: egy ponton belecsöppenünk, valahol máshol pedig elveszítjük a fonalat vagy felébredünk. Az álomvilágban nem lehet hazudni sem: ehhez ugyanis szükség lenne a szilárd valóságra, ami nincs. Az álomban vannak vágyak, de nincs akarat: ahol nem érvényes a kauzalitás, ott az akaratlagos cselekvésnek sincs helye.
 
Rendetlenség – Szántó T. Gábor Sarah Gancher Széder című darabjának előadásáról
A Széder színpadán az Akácfa utcai lakásszínházban (…) ödipális, és huszadik századi magyar zsidó sorsdrámát látunk. A számon kért múlt az anya kikényszerített vallomása nyomán sokkal komplexebbnek tűnik, mint azt a lány – aki antikommunista meggyőződésében, Fidesz képviselőjelölti kampánya előtt áll – sejthette volna. (…) Az utókor, átpolitizált történelmi tudatával, nem képes tisztán láttatni az egyéni erkölcsi felelősség fokozatait – sugallja a darab. Nem marad más eszköz a múlt valódi ábrázolására, mint a művészet, mely lehatol az egyéni indítékokig, tényleges tettekig és azok mozgatórugójáig.
 
Milyen műzsidónak lenni? Interjú Till Attilával
Valóban nem vagyok zsidó, de a feleségem az, így a gyerekeim is azok, és a zsidóságunkról már én is többes szám első személyben beszélek. Ráadásul az életem úgy alakult, hogy a barátaim és a szerelmeim is inkább zsidók voltak. Továbbá nagyon sok hasonló gondolkodású, érzésű ember van körülöttem, akik zsidók. Aztán hogy kinek mi szükséges ahhoz, hogy jól érezze magát a világban – vallásosság, származás stb. –, az már egyénfüggő. Az én állapotomat az egyik Bálint házi beszélgetésen úgy fogalmaztam meg, hogy én műzsidó vagyok.
 
Ez egzisztenciális, mitologikus film – Interjú Nadav Lapid izraeli rendezővel
Leghőbb vágyam volt, hogy izraeli hős legyek, egy kommandós egységben. A tengerparton edzettem, hátamon kövekkel megrakott hátizsákkal, miközben ezek a – manipulatív – hősies képek lebegtek a szemem előtt. Filmemben ezt az archetipikus hőst akartam bemutatni, akiben sűrítve van jelen az izraeli férfi-eszménykép. Ismertem ugyan egy hús-vér kommandóst is, de megpróbáltam az egyénektől elvonatkoztatni és a kommandós lét esszenciáját megragadni.

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr934083313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása