Bocsánat, ha zenei ízlésem nem elég fejlett, de Cherubini kb. úgy viszonyul Mozarthoz, hogy Rousseau Kanthoz.

Szép, szép, de hol van az az erő, mélység, magasság, amit Mozart megmozdít?

Hiába: nagy költészet, nagy zene és nagy filozófia: ez mind DG, semmi más (DG=Deutsche Größe).

@Beke81: részünkről se KAnt, se Russzó. :D A kortársakat idéztük, meg Beethowent, és kitettünk egy zenei érdekességet. Lehet, hogy van sokkal jobb is, de szerintem ez is jó és értékes.

bocsánat, de forradalom zajlik , hogy van idő ilyen jelentéktelen elméncségekre?

@Iustizmord:

Bocsánat, de el vagy tájolva. A forradalom nem most zajlik, hanem anno áprilisban a fülkékben zajlott.

Ennélfogva halkan megsúgom neked, mert biztos forrásból tudom, hogy az új alkotmány rendelkezni fog a forradalmi nemzeti szavazófülkék belsejéről. Ugyanis a következő választásokon a forradalmi fülkemagányban halk zene fog szólni a plafonról: Cherubini, Beethoven, Méhul, Mozart. Közben a szavazatszedő bizottságok valamelyik tagja Rousseau és Kant (és esetleg dobray) szövegeit fogja mély alt vagy bariton hangon és jó tagoltan (lassan, hogy mindenki megértse) fölolvasni. (Persze dobrayét csak akkor, ha addigra megtanulja az említett neveket helyesen leírni.)

Jaj! Szep ez a Cherubini es minek barmihez-barkihez hasonlitani. Szegeny Lajos pedig nyugodjon bekeben.

A zene gyönyörű, XVI. Lajos pere viszont nem volt koncepciós, bármit gondoljunk amúgy a francia forradalomról, max. törvénytelennek lehet nevezni. Ti. a koncepciós per attól az, hogy előre el van döntve a vádlott bűnössége és az ítélet, itt pedig erről szó sem volt. I. Károly pere koncepciós volt, XVI. Lajosé nem. A Konvent jogfelfogásával persze lehet vitatkozni, kérdéses, volt-e joguk ítélkezni a király felett, de a királynak és védőügyvédeinek (amik voltak, és ő választhatta ki őket-milyen rettenetes koncepciós per) minden esélyük megvolt rá, hogy meggyőzzék a képviselőket, más kérdés, hogy nem sikerült nekik.

@Harald Blåtand: vitatkozzon kedves harald Botos Mátéval és Hahner Péterrel. Botos a pázmány dékánja, a forradalomról külön szemináriumot tart. Hahner Péter pedoig a francia történelem elsőszámú hazai szakértője, millió köynvet adott ki a forradalomról, kjöztük dokumentumgyjteményeket is. Őszerinte és Botos Mátéval készült meglinkelt interjúnk szerint is XVI. L pere koncepciós volt.

@dobray: Tudom kik ők, sosem értettem, miért mondja ezt Hahner.Természetesen a francia forradalomról való általános tudásomat össze sem merem vetni az övével, de a per nem volt koncepciós, Marie Antoinette-é például az volt.
Persze az egész kérdés azon múlik, hogy definiálja valaki a koncepciós per fogalmát, de az adott esetben ez inkább mindkettejük részéről egy afféle "jó csúnyát mondjunk a perről röviden" típusú kifejezés. Nem akarok gúnyt űzni Lajos sorsából, de a pert összevetve igazi koncepciós perekkel (I. Károly meg sem szólalhatott pl.) elég necces ilyesmit állítani. Az ítélet nem volt előre eldöntött, a perben dőlt el - ez önmagában kérdésessé tesz egy ilyen minősítést. Nyilván, a per egyben politikai aktus is volt, és az ilyen pereknél mindig problémás a minősítés (politikai per =? törvénytelen per =? koncepciós elemeket tartalmazó per =? koncepciós per/kirakatper).
A perrel rengeteg gond volt, közismert pl. hogy több képviselő előre kialakította a véleményét, és hangoztatta azt, a király védelme ezt teljes joggal kifogásolta, kérdés, hogy jogos-e csak ezért mondjuk a Visinszkij-féle eljárásokkal egy kategóriába tenni.
Szvsz. pl. az is vitatható, hogy mondjuk az aradi vértanúk pere mennyiben volt koncepciós, pedig erre is fél perc alatt tudnál nekem idézni egy szekérderék neves magyar történészt.