dobray
I 2010.03.01. 08:00
A származás adott, a nézetek választhatóak, emiatt gondolja azt Herényi Károly, hogy nem egy törvénybe való, nem egy fajsúlyú a holokauszt és a gulág, meg a kommunizmus egyéb bűnei. Diktatúrák jönnek-mennek, a népirtások kevésbé, teszi hozzá. Amikor pedig nekiesnek, akkor magyarázkodni kezd. A magyarázkodásban Herényi olyanról beszél, amiről a Klubrádióban nem volt szó. Mártírok ott nem kerültek szóba.
Negyven évig főzték a gulyást a kommunisták, és beleaprítottak sokmindent és sokmindenkit. Amit Herényi mond, az tételesen sem igaz, mint azt már Ablonczy Bálint megírta a Heti Válaszban. A legabszurdabb kommunista válogatási szempontokat Kambodzsában állították fel a kommunisták: aki szemüveges, az a rendszer ellensége.
Hogy mit tiltsunk, és külön vagy egy törvényben, azt most hagyjuk. Amit azonban Herényi mondott, az kvázi Hegedüs András egykorvolt kommunista miniszterelnök véleményének igazolása. Eszerint: 1956 felelőtlen pattogás volt, ahelyett, hogy a reális helyzetet felmérő nép a seggén maradt volna. Mit akartok ti szabadságot a nagy Szovjetunió árnyékában? Álmodozók! Körülbelül ezt a nézetet fejtette ki Hegedüs az unokája által vele készített portréfilmben. Az a Hegedüs, aki kénytelen volt átadni Nagy Imrének a hatalmat, aki aláírta a szovjet csapatok behívását, és aki azután Moszkvába menekült. Csöppet sem cinikus.
Herényi véleménye ezenfelül az egész kádári alku igazolása is. Kaptok Trabantot három év alatt, esetleg Wartburgot, néha kinézhettek külföldre, de maradjatok a seggeteken. Egy nemzet gerincének megtörése. Egyébiránt: ha a nézeteit meg is változtathatja az ember, akkor is, sok esetben meghasonlás az osztályrésze. Egy diktatúrának pedig a legjobb támaszai a meghasonlott emberek, akiknek nincs a szemében semmi remény, és csak vegetálnak. Viszont az "osztályhelyzetét" és a múltját már nemigen változtathatja meg senki. Gróf voltál? Csendőr? Esetleg választhatsz: te kínzol másokat a Sztálin út 60-ban, vagy téged kínoznak. Fantasztikus opciók! De sokan nem választhattak még ezek közül sem. Amúgy lehet, hogy ők jobban jártak: legalább a becsületük biztosan megmaradt.
Köszönjük, Károly! Nyilatkozatod kéjes kárörömmel tölthette el az épp elbukó posztkommunistákat, akik a merjünk kicsik lenni és a mindenben a világtól függünk elvét vallják, még most is, Hegedüs nyomán, az ország állapotát is csak a válsággal magyarázzák. Herényi szerencsétlen nyilatkozatával hozzájárult a felelősség elkenéséhez. A mostani helyzetért való felelősség és a negyven évért való felelősség elmosásához egyaránt.
Herényi nyilatkozatát nem lehet félreérteni. Vagy ő maga nyilatkozott súlyosan félreérhető módon, fogalmazott rosszul. Herényinek, s ez a legkevesebb, bocsánatot kellene kérnie.