Van-e „zsidó lélek”?
Vita Komlós Aladárral - a Szombat folyóirat októberi számában
A Szombat októberi száma az irodalomtörténész-író nyolcvan éve megjelent, nagy port kavart, ma is kérdéseket provokáló írásával foglalkozik, melynek a témája: a zsidó lélek.
„Vannak, akik tagadják, hogy egy-egy népközösség tagjaiban nagyjából ugyanaz a lélek él. Főleg zsidók szoktak elutasítani minden faj-elméletet, ösztönösen érezve, hogy ezekből fonják nyakukra az antiszemitizmus kötelét. Mások a tudományos exaktság nevében vonják kétségbe a faji elméletek valóban gyakran könnyelmű és pontatlan tételeit. Sem ezekkel, sem azokkal nem vitatkozom; egyszerűen megkísérlem megrajzolni a zsidó lélek néhány vonását (...) A zsidó nem mer állítani, mert nem akarja vállalni a felelősséget. A kérdező válasz ebből a szempontból kényelmesebb, mint a pozitív kijelentés. Nagyobbak lehetnek a racionalizmus veszélyei az erkölcsi cselekvés terén.” (Komlós Aladár)
Az írással kapcsolatban a Szombat körkérdésére a szellemi élet számos képviselője fejti ki álláspontját. Idézet néhány válaszból:
„Komlós Aladár írása azokat a közhelyeket gyűjti össze, amelyeket a 19. századi nemzeti mozgalmak ideológusai kényszerítettek rá az általuk zsidó léleknek nevezett fogalmi konstrukcióra.” (Borbély Szilárd író)
„Az esszét záró gondolatsor tehát a zsidóság önmagán elvégzendő munkájától teszi függővé az identitás helyreállítását.” (Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész)
„Nem hiszem, hogy létezne »zsidó lélek«...” (Lichtmann Tamás irodalomtörténész);
„Véleményem szerint, az egyes eltérő jellemvonások és eltérő tapasztalatok mellett létezik egy olyan alapvető jellemzője a zsidó pszichének, amely ugyancsak a zsidó teológia alaptételében gyökerezik.” (Köves Slomó rabbi)
„A néplélek, melyre Komlós írása épít, nehezen meghatározható és jellemezhető valami, leginkább azért, mert nem létezik.” (Schmelowsky Ágoston pszichoanalitikus);
„végső soron alapfelvetése a zsidók »észkultuszáról«, úgy érzem, ma is helytálló...” (Sanders Iván irodalomtörténész)
*
A lapban továbbá életút-interjút olvashatnak a 70 éves Sándor Pál filmrendezővel.
„A pártközpontban már Aczél beosztottja és csapata fogadott. Közölték velem, hogy miket kell kivágnom a filmből. Ha én annak eleget tettem volna, akkor egy húsz perces filmet lehetett volna belőle csinálni. És akkor az egyik elvtárs hirtelen azt kérdezte, hogy mondjam meg neki: miért zsidó a Szerencsés Dániel? Vettem egy nagy levegőt és azt mondtam, azért, mert ez egy életrajzi film, én pedig zsidó vagyok.”
www.szombat.org
Hozzászólni itt lehet.
