Caracalla
I 2009.04.16. 16:50
A magyar pszeudokapitalizmus újabb hőse került kellemetlen helyzetbe.
A szocialistáktól teljesen független szakértői kormány még a többinél is szakértőbb belső, válságkezelő csoportjába tartozó körbe érdekesnél érdekesebb figurákat szeretett volna beválogatni az új miniszterelnök.
Egyrészt ugye ott van Oszkó Péter, aki perben-haragban áll az állammal, hiszen az általa vezetett cég, a Deloitte nemzetközi könyvvizsgálócég magyar leánya, bábáskodott a minden irrányból gyanús Postabank-ügy körül. Hozzá kell tennünk azonban, hogy akkor még Simor András Kemenes Ernő vezette 1997-ben, Simor a mostani jegybankelnök a per megindításakor, 2001-ben állt a Deloitte élén, (milyen meglepő, hogy a szocik alatt ő is az állam közpénzügyei körül bábáskodik). Az Origo alapos összefoglalóját érdemes elolvasni a per kezdetéről (a perről magáról semmit nem tudunk, nem tartozik ránk, hogy mit csinálnak az adónkból), különösen szép az, hogy:
"Versenytársai 1997-es egybehangzó véleménye szerint a D&T-nek "különleges pozíciója volt a magyar piacon, és kétségtelenül ők a legmegértőbbek".
(1997-ben a Deloitte-t még Deloitte & Touche-nak hívták, innen a D&T, és 1997-ben vette át a Postabank könyvvizsgálását, amikor az Arthur Andersen már nem volt hajlandó jóváhagyni a mérleget, hivatalosan 'megromlott a kapcsolatuk a managementtel'.)
Ha egy könyvvizsgáló megértő, az nagyjából azt jelenti, hogy nem végzi jól a dolgát. Egyébként a könyvvizsgálóipar nem csak nálunk problémás, az Enron-ügyben például az Arthur Andersen, a 'Nagy Öt' könyvvizsgáló egyike, amelyik azóta megszűnt, gyakorlatilag kamu mérlegeket írt alá, egyes vélemények szerint a consulting üzletág, amely sokkal komolyabb bevételeket hozott, korrumpálta a könyvvizsgálói részleget. Az Egyesült Államok egyébként a Sarbanes-Oxley törvénnyel válaszolt az Enron ügyre, elég kicsi eredménnyel, hiszen pár év múlva azzal kell szembesülnünk, hogy a bankok mérlegében is csont nélkül jóváhagyták az azóta toxikusnak bizonyult papirok kibocsátási, értékelési módját.
Na, ilyen környezetből érkezik a pénzügyminiszter.
Még érdekesebb azonban a válságkezelésben szintén komoly szereppel megkínált Vahl Tamás. Az Index által közölt Transparency International levél szerint a leendő fejlesztési és gazdasági miniszter például kiváló közbeszerzési gyakorlattal bír: több közbeszerzési ügyben elmarasztalta a GVH - majd legalább két esetben ezt a bíróság is megalapozottnak találta - kartellezés, illetve már a pályázat előkészítési szakaszában való befolyásolásgyakorlás miatt.
Ennek ellenére a magyar kapitalizmus önjelölt zászlóvivő pártja, az SZDSZ színeiben megszólaló Horn Gábornak - a jogerős bírósági ítéletek ellenére a következő a véleménye:
"...leszögezte: ő először "szeretné látni a történet valóságtartalmát", mivel Magyarországon "nagyon sok mindenkit nagyon sok mindennel vádoltak már az elmúlt időszakban", és hajlamosak vagyunk bizonyíték nélkül vádolni egymást. Ugyanakkor leszögezte: ha igaz a kartellezés vádja, akkor annak következménye kell, hogy legyen."
- írja az inforádió.
Elképzelhető, hogy Horn Gábornak nem sikerült elolvasnia a megszületett cikkeket, és nincs tisztában a tényekkel, de akkor talán inkább más területen kellene villognia, semmint szóvivőként, politikusként. Annyi talán még tőle is elvárható, hogy olvassa az újságot.
Azóta Vahl visszalépett, de bizonyára vannak még hasonló kaliberű jelöltek.
Kétségtelen, hogy jól felkészült gazdasági szakemberek ajánlkoznak a szakértői válságkormányba. A javukra írható, hogy ismerik a trükkök százait, maguk is gyakorolták őket.
Az már kétségesebb, hogy tesznek-e ellenük bármit is.
Update: a hozzászólóknak igaza van, természetesen nem Oszkó Péter vezette a Postabankos problémás évben a Deloitte and Touche-t, nem is Simor András, hanem Kemenes Ernő, legalább is az ÉS egyik cikke alapján.
Elnézést kérek, alaposabban utána kellett volna néznem.