hányinger

"1945 után erőszakos törés következett be a magyar jobboldali és konzervatív hagyományban"

Hát inkább 1919 után. És 1939 után.
És aztán 1945 után is.

Prohászka Ottokár meg.... nem biztos az a hagyomány amihez vissza kéne nyúlni.

1919-ben vagy 39-ben milyen törés következett be a magyar jobboldali és konzerv hagyományban?

A magyar társadalomban keletkezett törés, így a politikában is.
Amikor emberek egymás tulajdonát eleveszik, egymást feljelentik, megölik stb az megmérgezi a mindennapokat, és nem lehet rendes politikát csinálni.

A Horthy rendszerben meg aztán pláne eltorzult a jobboldali gondolat. Minenekfölötti revizionizmus(támadjuk meg a szovjetúniót, persze), antiszemitizmus, korlátozott demokrácia, korlátozott társadalom.

Nem vagy egy feltétlen Horthy-fan, amit leír hibaként vagy bűnként (revizionizmus, korlátozott demokrácia, korlátozott társadalom) az nem ellentétes a konzervatív gondolattal. Az antiszemitizmus sem.

A tulajdont meg nem vette el sem 19-ben, sem 39-ben jobboldali kormány Mo-n. Ez a feljelentés és megölés is a Tanácsköztársaság lehet főleg. Az meg nem jobbos volt.

Ha jól értem, akkor mégsem volt törés a magyar jobboldali és konzervatív hagyományban 19-ben és 39-ben.

@Kenguru:

Nem lehet, hogy ez a Prohászka-izé jelentősen eltorzítva jutott csak el Önhöz?
Most revidiálták, csak mondom.

@star77:

Und von was, Simple Simon?

Hé! Az 1919 az aligburkolt, az 1939 pedig a nyílt antiszemitizmus miatt jelent törést. Bár nyilván az 1920-as numerus clausustól nem vezetett egyenes út a marhavagonokba, de megágyazott az egész keresztény (akkori értelmében nemzsidó) kurzus szellemiségének, és az 1938-39-es zsidótörvényeknek.

Antiszemitának lenni nem konzervatív. Pont.

Bell & Sebastian:

Nagyon szep gyujtemenyt olvastam multkor Prohaszka antiszemita beszedeibol.

"Antiszemitának lenni nem konzervatív. Pont. "
Szerintem sem.

@RickyTerror: A konzervatív lehet antiszemita, ahogy liberális vagy szoci és anarchista, zöld, feminista is lehet. Pont.
Elég gyengus próbálkozás egy irányzat vallását egyetlen elemhez kötni (antiszemita-e valaki vagy sem). A konzervatívság szempontjából (is) tökéletesen közömbös az antiszemitizmus.

Maga tivább megy "Kenguru"-nál. Szerinte 1919 és 39 törést jelentett a magyar jobboldalon és konzervatívoknál, maga szerint azonban egyenesen kizárta ezt a fajta gondolkodást.
Egymással kéne kicsit egyeztetniük, és mindazokkal akik szerint a Horthy-kor egy antiszemita konzervatív autoriter, félfasiszta kleriko-feudális izé volt.

Most akkor melyik?

ps
A numerus clausus szövege annyira antiszemita, mint egy mai pozitív diszkriminációs tv ant-ez-az. :(

@tölgy: azért az első és a mádosik zsidótörvény meglehetősen jogfosztó rendelkezéseket tartalmazott.
Az más kérdés, hogy ezt egyesek összemossák-e bármilyen konzervatív hagyománnyal.

@tölgy: erkölcsi kérdés antiszemitának lenni vagy sem.
amit numerus claususról írsz, attól csak a gyomra forog a normális embereknek.

@Kenguru: konzervatív ember magasabbrendű? mennyivel jobb, mint MSZP-s nek lenni?

@zsögödbenő: 1920-as numerus clausus tv-ről volt szó.

@akak: olvassa el az említett törvényt, aztán forogjon. tudatlan.

Most akkor azt játszák ismét, hogy ballibantak elmagyarázzák a konzervatvoknak, milyen az igazi, nemes, európaiértelemben vett konzervatív?
Szórakoztató.

@tölgy: OK, pusztán a pozitivista tudományosság felől vizsgálva a konzervativizmusba minden belefér, de hát ez a megközelítés naiv és haszontalan. A konzervatív önreflexió mindig a hagyományra tekint vissza, mindig azt vizsgálja, minek kéne továbbélnie, minek kéne a mában szervesülnie . Ez ízlés és józanság alapján való szelekciót feltételez. Én tökjogosnak tartom, hogy TGM anno a "Búcsú a baloldaltól"-ban egyértelműen visszatért volna az 1918 előtti konzervativizmushoz, egy-két autonóm konzi figurát (Halász Gábor pl.) leszámítva.

A Horthy-rendszer egyes időszeleteit, eredményeit (mert ilyenek tényleg voltak - ki vitatná el?) pedig akárhogy is elemezzük, forgatjuk, az egész korszak végén ott tornyosul a hihetetlenül lúzer II. világháborús szereplés és a Holokauszt, ami khmmm. output szempontjából minősíti is az egészet. Ehhez a józan ítélethez nem kell baloldalinak lenni (mint ahogy én sem vagyok az).

Piszkálódásaimtól eltekintve azért jó konferenciázást és finom pogácsát kívánok mindenkinek!

@tölgy: a "ballibbant" a mónika sóból jön? neked több európa kéne, nem a saját szarod, amit konzervativnak hívsz.

@tölgy: Ez tényleg arrogáns. Ha nincs érdemi mondanivaló, nem kell kommentelni.

@tölgy:

Szerintem ezek keverik a jogfolytonosságot a konzervativizmussal, aztat meg rossz időpontra teszik. Piha.
De, sem 19-ben, sem 39-ben nem következett be semmiféle törés. Most az a rossz hír, hogy az nem annyira európaiértelembenvett, akkor a libik nem tudják fölvenni a "konzervatív" címkét. Szarügy.

A numerus clausus pedig egy_az_egyben megfelel egy mai esélyegyenlőségi törvénynek. Akkor tessék azok ellen is ilyen vemehensen tiltakozni (konzekvens embör mindkettőt rühelli).
De kollégáknak itt régi típusú bajuk van: egy-egy rossz döntés, kellemetlen jelentés =/= egy teljes hagyományban bekövetkezett töréssel. A törés 45-ben következett be (egyes hardline konzervek szerint 44-ben). Pont.

1920. évi XXV. törvénycikk
a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról

1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.

Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

Rendkívüli hallgatók csak abban az esetben vehetők fel, ha a hallgatóknak az előző bekezdésben foglaltak szerint megállapított létszáma rendes hallgatókkal nem telt volna be és csak a megállapított létszám-kereten belül.

Ez az intézkedés a jog- és államtudományi karokon (jogakadémiákon) az államszámviteltanra beiratkozókra nem vonatkozik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban az illetékes karok meghallgatása után a pénzügyminiszterrel egyetértőleg ezeknek a rendkívüli hallgatóknak a létszámát is megállapíthatja.

2. § Az 1. § rendelkezései az előző tanévekben már beiratkozva volt rendes hallgatók, valamint a bölcsészettudományi (bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és mennyiségtan-természettudományi), továbbá az orvostudományi karokra középiskolai érettségi bizonyítvány birtokában beiratkozva volt rendkívüli hallgatók további beiratkozási jogát nem érintik, amennyiben nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók.

3. § Az 1. § intézkedései szerint beiratkozónak az illetékes karhoz (műegyetemen a tanácshoz) benyújtott folyamodással kell a beiratkozásra engedélyt kérnie.

A beiratkozási engedélynek az 1. § rendelkezései szerint megállapított létszám-kereten belül való megadása, vagy megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (műegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvényesen határoz.

Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.

Hasonlóképen csak az illetékes kar (műegyetemen a tanács) teljes ülésén megadott engedéllyel iratkozhatnak be a 2. § alapján beiratkozni kívánók is. Ezeknek beiratkozására vonatkozó szabályokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg.

4. § Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép hatályba, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.


2003. évi CXXV. törvény
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,

a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy

b) amelynek megszervezéséhez az állam

ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport

a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.

(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha

a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,

b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján

olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

A numerus clausus törvény semmiféle mai esélyegyenlőségi törvénynek nem felel meg, célja a zsidóság kiszorítása volt a felsőoktatási szférából, hátterese a Kommün, hivatkozási alapja pedig a Magyarországra menekült határontúli magyar értelmiségi utánpótlás felvétele volt.
Aki ma a numerus clausus törvényt relativizálja, felmenti vagy védelmébe veszi, az vagy mérhetetlenül ostoba vagy egyszerűen zsidóellenes.

@NovákAttila: Csatlakozom.

Srácok, egy kicsit szálljatok magatokba, nem kell jókonzervatívként mindent védelmetekbe venni, ami dohszagú.

@NovákAttila:
"A numerus clausus törvény semmiféle mai esélyegyenlőségi törvénynek nem felel meg"
Miért is? Mármint a konkrét mechanizmusát tekintve. Mert az nekem is kottára ugyanolyannak tűnik...
Egyébként ki vette védelmébe?

Szerintem az ostobázást/antiszemitázást kihagyhatjuk, mint fölösleges kört. A társalgás kedvéért érdemesebb érvelni.
De a népességi számaránynak megfelelő "korlátozás" ugyanolyan egalitárius alapon történik, mint bármilyen "esélyegyenlőségi" törvény... női kvóta? Plusz pontok az egyetemeken? (Elképesztő mi minden miatt lehet plusz pontokat kapni ma az egyetemi felvételiken... ez ellen a "fordított numerus clausus" ellen természetesen nem tiltakozott senki)
Védelmébe viszont senki se vette. Sem ezt, sem azt;]

@Gabrilo: sajnos nem lehet kihagyni, merthogy egy magyarországi (etnikai/vallási)csoportot sértő törvény relativizálói között bőven akadnak olyanok, akik nem a törvény szerkezetét nem szeretik, hanem azt a csoportot, melyre a törvény vonatkozik.
Amúgy nem a kommunisták által elkövetett államosításokról, kisajátításokról, egyházellenes perekről (stb.) volt szó, természetesen ezeket is ellenezzük. De az nem érv az előző mellett, hogy a másikat nem tagadtuk (itt és most), merthogy mindig az adott és nem a leendő témával foglalkozunk.
Amúgy minden ilyen törvénynek van egy társadalomtörténeti kontextusa, melytől nem lehet eltekinteni. A numerus clausus törvénynek (melyet később visszavontak) kifejezetten baljós a kontextusa, ajánlom megnézni a vitát, hogy milyen körülmények között hozták, milyen következményei voltak, stb.
Hogyha ezeket áttekintettük, amiket át kell tekinteni Magyarországon, feltéve, hogy becsületesek és ésszerűek akarunk maradni, beszélgethetünk arról, hogy az etnikai arányosítás elve jó-e avagy sem. Addig azonban nem.

@NovákAttila:
Ezek szerint aki rámutat a mai pozitív diszkriminációs törvények és a numerus clausus visszásságaira, és ezek esetleges hasonlóságaira, az ostoba és/vagy anti?
Azért nem szeretem az ilyen "érveket", mert ezzel kizárjuk a valódi érvelés lehetőségét, és egy politikai bunkósbottal már a vita elején agyoncsapjuk az ellenfelet.
Szerintem ez nem flódni :(

@Gabrilo: addig nem lehet rámutatni, amíg nem írtuk le azt a szenvedést és hátrányt, melyet emberek sokaságának okozott.
Ha nem így tennénk, hasznossági vizsgálatnak vethetnénk alá a SZU modernizálását a GULAG által is, merthogy eltekintenénk attól a szenvedéstől, melyet embereknek okozott.

nem kedvelem a nc-t, de had hívjam fel a figyelmet arra, hogy az egész vita Prohászkával indult a törések taglalásán kívül. A szervező szakkolesz neve Prohászka. Tessék fellapozni pl. Gyurgyák János könyvét, az Ezzé lett magyar hazátokat, ahol kiderült, hogy s mkétn volt Prohászka antiszemita. Továbbá lehet bírálni őt, Telekit meg az egséz korszakot az antiszemitizmus miatt, de ez egy aspektus, nem lehet miatta az egész korszakot elutasítani. Attól még, hogy valaki éppen nem kedvelte szegény zsidókat, attól még lehettek értelmes gondolatai is. Senki sem hibátlan. Lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy ez nem tetszik benne, az meg igen. Még egy köynvajánló, Szabó Ferenc SJ is írt Prohászkáról. És egyébként meglehetősen "modern" nézeteket vallott. sose lesz oylan ember, akinek minden eyes megnyilvánulásával, mondatával egyet fogunk érteni (ekcept JK a Bibliából).

Továbbá a Prohászka Szakkollégium egy teljesen rendes és jó kis szakkolesz.

"Senki sem hibátlan. Lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy ez nem tetszik benne, az meg igen. .... sose lesz oylan ember, akinek minden eyes megnyilvánulásával, mondatával egyet fogunk érteni (ekcept JK a Bibliából)."

Egyetertek. Pont ezert nagyon kene vigyazni arra hogy kibol csinalnak idolt, kirol neveznek el szakkolegiumot.
Mert ezzel annak a szemelynek minden megnyilvanulsat peldaertekunek nyilvanitjak.

Gabrilo:
"De, sem 19-ben, sem 39-ben nem következett be semmiféle törés"

Dehogynem.
Amikor a kb konzervativnak tekintheto hatalom engedett a szelsojobbnak, es meghozta a zsidotorvenyeket, atlepte a rubicont.

Nem csak az egyetemi felveteliknek volt kvota, hanem a munkehelyeken is.
Meg is indul szepen a furkalas, egymas feljelentese, zsidoallasba beketules stb.

Szepen bevertek azokat az ekeket amit azota is szetfeszitik a magyar tartsadalmat.

@RickyTerror: Egy-két választ gondoltam adok a felvetésekre... Ami a II. vh-s "hihetetlenül lúzer szereplést" illeti: 1. mit várunk egy olyan haderőtől, (egy, akkor még nem is 10 milliós országtól) hogy komolyan ellenálljon akár az orosz, akár a német haderőnek? Később persze könnyű valakit piszkálni a döntésekért (értem ezalatt Horthyt), de akkor, ha Neked kellett volna döntened: '41-ben, amikor mindent és mindenkit letarolnak a németek, mész velük, vagy megszállnak, és akkor oda a jó kis világa a Magyarországon bujkáló 100.000 lengyelnek, és ki tudja hány menekülő zsidónak? Vagy, mész a németekkel, annyi haderőt küldesz ki, ami a lehető legkevesebb, és próbálod elkerülni a konkrét megszállást...?
2. Ez inkább általánosan az elejére: a numerus clausus nem csak a zsidókat érintette, hanem minden kisebbséget, és azért hozták, hogy a (liberális, gyenge Károlyi által növelt mértékben elveszni hagyott) magyar területekről, a békediktátum miatt bemenekülő magyarságnak legyen munkája. Ez, mellesleg ma Németországban is hasonlóan működik: ha nem német munkát akar vállalni, először 2 hétig hirdetik a német munkanélküliek között, hogy ha van aki el tudja látni, akkor bizony azt német tegye!

@Kenguru: szerintem totál nincs igazad. Én vállalom Prohászkát. Ha valamit elnevezel valakiről, nem MINDEN megnyilvánulásával vállalsz közösséget, hanem ALAPVETŐEN vállalsz vele közösséget. Én pedig alapvetően közösséget vállalok Prohászkával. Mégha sok nmidnenben nem is értek vele egyet.

egyébként pont az előző Rubicon szám szólt a magyar jobboldali hagyományról 1900-1945. Ma recenzáltam a Heti Válaszban. Tessék elolvasni. Mármint a Rubicont.

@Kenguru: Azért nem hiszem, hogy csak mert valaki híres, vagy "idol", attól bárki is azt gondolná, hogy hibátlan.... Én például nem sokba veszem Kossuthot, de attól még ismert, stb... Bár sokan tudnak természetesen hibáiról is. Senki sem tökéletes.
'19-ben szerintem nem a konzervativizmus, hanem a társadalom törött, a "béke" és a vörösterror által. Ennek az utóbbinak csodás táptalajt adott az azt megelőző liberális, gyenge kormány. Erre aztán rájött 1920 után a határon túliak betelepedése, a kevés munka.... Érthető a társadalmi feszültség.
1939 meg szerintem hibás időpontválasztás. Az első zsidótörvény akkor Németországnak szánt látszatintézkedés volt, hogy mellesleg a Zsidó Tanács is elfogadta minden további nélkül. (Mielőtt valaki elkezdené, hogy "biztos kényszerítve voltak": a 2. ellen már tiltakoztak.)
Szerintem 1944 az igazi társadalmi törés. A német megszállás, a nyilasok rémuralma, és nem utolsó sorban orosz barátaink megérkezése, és "kulturált" pusztítása...
De akkor sem a konzervatívok törtek. Őket 1948-ban törték, hatásosan...

Nemtom, valahogy nekem a konferencia szóról más jut eszembe, mint hogy szerda délután pár egyetemista jópofizik egyet a tanáraival. ;)

@Úlfhéðinn: nem is annak van szánva, a szervező a szakkolesz. Ha a diákjaival akarnának jópofizni, akkor nem hirdetnék meg. Továbbá nem hívnénak előadókat máshonnan is.

@dszg: A Rubicon említett számát én is csak ajánlani tudom, tényleg igen jól sikerült, kötelező darab!

Amúgy Prohászka szerintem is kicsit kényes... Fajvédő... még lecsúszik, Bajcsy is az volt, mégsem piszkálták érte, de hogy antiszemita is volt. Na, ez már keményebb dió. Félreértés ne essék, nem a sablonos izraelita-védelem beszél itt, csupán úgy gondolom, hogy ez 1. nem elintézési mód; 2. ne általánosítsunk, azt nem nagyon tartom művelt dolognak; csak kevés esetben állja meg a helyét; ez éppen nem az...

@Omár: ööö ezt az általánosítást nem értem... mármint hogy mit általánosítok. Nekem alapveőten egyébirént az a bajom, hogy egy kis problémát világméretű problémává nagyítanak itt egyesek és eleve elvetik a szakkoleszt azért, mert Prohászka a neve. Ahelyett, hogy akkor már a konferenciáról magáról értekeznének (persze az még nem történt meg, így nehézkes volna).

@dszg: Az általánosítás az antiszemitizmusnak szólt, nem konkrétan neked.

Amúgy igazad van, és én is sajnos hajlamos vagyok messze elvonatkoztatni a témától... :(

@Kenguru:

"Szepen bevertek azokat az ekeket amit azota is szetfeszitik a magyar tartsadalmat."

Na, kezdődik a nyomorunk visszavezetése a "Horthy-fasizmusra". Felejtős. Most megint indul látom az ajrópéer konzervativizmus kurzusa, ami az egész Horthy-korszakot dobná a kukába. Ezzel talán a volt szadis ma "konzervatív" emberkéknél kéne házalni.

És akkor hajítsam a kukába Bangha Bélát, mert csúnyákat írt a zsidókról? Ennyi erővel Burke-öt is kidobhatjuk, neki is voltak pikírt megjegyzései.

Tehát, még egyszer: egy politikai rendszer hibái és visszásságai, bűnei nem egyenlőek egy hagyomány megtörésével. A konzervatív hagyomány törését a szovjet megszállás idézte elő, és nem a Horthy-korszak. Ez kellemetlen lehet azoknak, akik még mindig valami liberális mércéhez igazítanák a konzervséget, sajnálom, ez van.

gyk.

www.rubicon.hu/index.php?page=folyoirat&year=2009&id=01-02

@dszg: abban igazad van, hogy nem szabad sommásan ítélni és Prohászkának bőven voltak főleg olyan szociális természetű elképzelései, melyek jogosak és igazak voltak. Ugyanakkor valahogyan reflektálni kellene - éppen azoknak, akik Prohászkát kiemelten fontosnak tartják - a zsidósággal kapcsolatos nézeteire is.
A hagyomány ugyanis sohasem statikus.

@Gabrilo: Én is pontosan így gondolom, de ilyen jól talán nem tudtam volna összeszedni! Köszönöm!

@NovákAttila: megtettem, épp a nem sommás ítéletekre vonatkozó résznél. De elegem van az állandó elhatárolósdiból. A hagyományt én sem tartom statikusnak, de épp erről értekezek, amikor azt mondom, hogy attól még alapvetően vállalhatom Prohászkát, hogy esetleg nem értek vele egyet pl. a zsidókérdésben. Ez egyébként nehéz ügy. Ő antiszemitizmuson a gettóba zárást értette. És azt mondta, hogy nem antiszemita, ahogy nem antigall, antinémet, stb. úgy látta, az általa liberális kapitalistának tartott zsidóság áll szemben a magyar nemzet keresztény felemelkedésével. Ez persze ma egyrészt túl patetikusnak és lelkesnek hat, másrsézt alapvetően elrajzolt értelmezés. Nem szerencsés, kéynes, nem követendő, de én megértem. Persze kicsit rossz célt választott. Fajvédő nem volt, alapvető különbségek voltak a fajvédők és az ő nézetei közt. Még ha egyes pontokon találkoztak is. És sajnos a korszellem is oka lehetett Prohászka necces véleményének.

De ettől még személyisége, gondolatai többsége, és főleg vallási megnyilatkozásai, prédilációi, evangéliummagyarázatai fantasztikusak.

Bangha pedig megkülönböztette az aszemitizmust, az erkölcsi és a faji antiszemitizmust. Úgy gondolta, ez utóbbi ellen küzdenie kell az egyháznak. És attól, hogy ez megintcsak nem szerencsés felvetés, még BB alapvetően szerintem vállalható.

Kicsit túl van spirázva ez az egész antiszemitizmus-kérdés. Mert most akkor ne vállaljam fel aközépkori kereszténységet, amelynek ugyancsak sommás ítélete volt szegény zsidókról?

Amúgy szerintem is Gabrilonál a pont.

De mégegyszer leszögezem, hogy legalábbis aránytévesztésnek tartom ezt a vitát itt, egy konferencia hirdetésén, a rendező szakkolesz névadójáról. Különbenis, akárki akármit gondol Prohászkáról, a szakkolesz tanulói és mai tanítói nem tehetnek arról, hogy épp ez a neve az intézménynek. Ezért lehurrogni és élcelődni a konferencián pedig kifejezetten rosszindulatú dolog.

@dszg: azt lehet mondani, hogy Prohászka és Bangha Béla zsidósággal kapcsolatos nézetei vállalhatatlanok, a többiről meg ki-ki saját meggyőződése szerint ítélhet.
Egy zsidó konzervatív(-liberális) számára nem ezek azok a pontok, ahol a magyar konzervatív hagyománnyal közös pontokat alakíthat ki. Nem negligálhatja, ugyanis ezzel éppen saját hagyományát tagadná meg, ami pedig nem kívánatos.
Mellesleg a zsidó hagyományban is vannak olyan szövegek, melyek a mai világban vagy irrelevánsak vagy nem vállalhatóak, ezeken sokat gondolkodik a modern ortodoxia és hasonló dilemmákkal találja magát szemben, mint az a katolikus hívő, aki Prohászka, Aranyszájú Szt.János (a sor bővíthető) életművét értékeli.

@NovákAttila: Olvassa a Commentary-t.
Ugyanúgy ítélték meg a neokon alapít ó atyák a pozitív diszkriminációt, mint maga az 1920-as törvényt - szidók érdekeivel ellentétes.
Ha ez antiszemita, akkor logikusan minden pozitív diszkriminációs törvény is valaki ellen irányul.

Eléggé egy-ügyü :-(

@betyár: Sztálin is szerette a mákostésztát, én is szeretem.
Ám én nem vagyok sztálinista, Sztálin meg még nem tudott NA-ista sem lenni. A koreltérés miatt.
Na, kb. ennyit ér az Ön példája.

@Gabrilo: akasztják a hóhért....
És láss csodát, Novák Attila meggyőzőbb számomra itt és most. Na erre varrja rá azt a bizonyos gombot, kislovag!

@dszg: drága Barátom, "spriázás" legfeljebbb akkor kerülhet elő, ha Spira (nem= Spiró!) György valamilyen tevékenységéről elmélkednénk. A keresett szó: spilázás, etimologice a schpielen igéből. Üdv a Lőrincze Lajos Baráti Körben.

"spirázás"

és persze "spielen" természetesen, önkritika gyakorolva.

@NovákAttila: "valahogyan reflektálni kellene - éppen azoknak, akik Prohászkát kiemelten fontosnak tartják - a zsidósággal kapcsolatos nézeteire is."
A szakkoli 2008. október 10-én (Prohászka születésének 150. évfordulóján) egy egész napot szentelt ezeknek a kérdéseknek. www.pmszk.hu/programok.htm

@dszg:

Keresztelkedjenek át Páger Antalra. Dettó!
(helyettem szólt idáig)

nagyon tecc, de büfé lesz??

tölgy, látom, megkapta Nováktól a választ :P
Várható a megjelensése?

@DBA:
kedves kommentelők.
a szakkoli tagjaként és a konf egyik szervezőjeként egy dolognak örülök: a téma és a szakkoli sem hagyott benneteket hidegen.
ezért várlak/várunk benneteket is a konferencián, hogy lássátok: a téma, a felvetések és a szakkollégium (még ha a neve ki is üti olykor a biztosítékot) nem ördögtől való, sőt.

és én is javaslom, hogy tekintsétek meg honlapunkon (pmszk.hu) a Prohászka emléknapról készült összefoglalónkat. mi is tanultunk belőle!

nos Bangha és a zsidók...hát mondott hülyeségeket az öreg, de tényleg nem volt rossz szándékú.
Élete végén szinte kizárólag zsidó konvertita hívekből álló egyházközséget pásztorolt, a zsidó vagyon körül köröző magyar "keresztény" társadalmat kvázi ledögkeselyűzte egyik beszédében, a nácikat meg újpogány veszedelemnek nevezte. Összetettebb figura volt azért.

Prohászka-mégis csak Szerb Antal keresztapja volt!!! a Holokaust szándékos előfutárának tenni ízléstelen hülyeség.
Ettől függetlenül a szörnyű hangvételű,demagóg pamfletjei szerintem is igen kártékonyaknak bizonyultak,és ráadásul ismerten "antikonzervatíív" volt,főleg fiatalabb korában.
Túl ambivalens és forradalmár hajlamú személyiség konzervatív mintaképnek. Momentán én nem kedvelem.

De abban biztos vagyk,hogy ott van a mennyben-miután a Tisztítótűzben verte a fejét,hogy óóó,milyen hülye pamfletteket írtam, bocsássatok meg....:)

@szamárfül/murci: Bocs,de adót kell termelnem a haladók számára, nem érek rá mindig.
De csak most, és csak az Ön kedvéért.

Nem értem, ahelyett hogy honfiúi büszkeség feszítené mindenki kebelét, hogy Mo 40-50 évvel megelőzte a nagy demokráciát, az Egyesült Államokat a pozitív diszkrimináció terén.

1, A bunkóságokon túllendülve: mi a logikai különbség az 1920-as numerus clausus tv. és a pozitív diszkrimináció közt? Ezt nem még senki sem bizonyította.
Ha az előbbi nem ok, akkor a pozitív diszkrimináció amerikai gyakorlata sem. Ha az előbbi antiszemita, akkor az utóbbi miért nem fehér vagy WASP ellenes?

2, Erős zavart érzek a ballib erőben. Kérem döntsék el, mi most dialektikusan a haladó álláspont:
- a Horthy-kor nem volt konzervatív (akármit is jelentsen ez a jelző, de tudjuk az ördög a részletekben van, az meg egy hülyekatolikus gondolat)

- a Horthy kor nem volt antiszemita (akármit is jelentsen ez a jelző, de tudjuk az ördög a részletekben van, az meg egy hülyekatolikus gondolat)

- a Horthy kor sem konzervatív, sem antiszemita nem volt

- a Horthy-kor antiszemita és konzervatív is volt, ekkor azonban mégsem igaz az a fenti állítás, miszerint a konzervatív nem lehet antiszemita.

Brékó, brékó... Központ, döntést kérek!

3, Ha még egyszer valaki tiszteletlenül vagy dehonesztálóan szól Bangha Béláról vagy Prohászka Ottokárról, azt úgy veszem, hogy relativitzál, és retorikai bűnsegédként megnyitja az utat a vendée-ihoz hasonló katolikus mészárláshoz. Tudjuk, a borzalmak mindig így kezdődnek, ilyen kis lépésekkel: előbb csak egy papról beszélt kritikusan... de az út vége a vendée-i noyades vagy hasonló.

És ha ennek híre megy, akkor majd Feri kiáll és bejelenti: "Ha a katolikusokat bántják, akkor katolikus vagyok."
Ezt meg maguk sem akarhatják.

"3, Ha még egyszer valaki tiszteletlenül vagy dehonesztálóan szól Bangha Béláról vagy Prohászka Ottokárról, azt úgy veszem, hogy relativitzál, és retorikai bűnsegédként megnyitja az utat a vendée-ihoz hasonló katolikus mészárláshoz. Tudjuk, a borzalmak mindig így kezdődnek, ilyen kis lépésekkel: előbb csak egy papról beszélt kritikusan... de az út vége a vendée-i noyades vagy hasonló."


:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Ennyi.:D

végül is a Kádár korszakban is voltak jó döntések

"Ha a katolikusokat bántják, akkor katolikus vagyok."

ezen tényleg meglepődnék!

Ez a Tölgy valami anti lehet.

kádár is csinált jó dolgokat

@calam:

Így van, pl. beszélt a krumplilevesről. Azt meg én is szeretem.

@Gabrilo: én nem bírom megenni.

@Gabrilo:

"beszélt a krumplilevesről. Azt meg én is szeretem."

Pfff, mekkora proli! [fanyalog]

@NovákAttila: "Egy zsidó konzervatív(-liberális) számára nem ezek azok a pontok, ahol a magyar konzervatív hagyománnyal közös pontokat alakíthat ki. Nem negligálhatja, ugyanis ezzel éppen saját hagyományát tagadná meg, ami pedig nem kívánatos."

ÉN ezt első ránázésre el tudom fogadni, de én meg mint katolikus nem tagadhatom meg a saját hagyományomat. Ennek pedig Prohászka és Bangha is része, mégha mindenben nem is értünk velük egyet. Nagyszerű szevezők voltak, lásd katolikus népmozgalmak. Nem tagadom meg magyar katolikusként IIJP-t sem csak azért, mert nem állt meg Erdélyben és a csángókkal nem foglalkozott, pedig örültem volna neki.

Persze Tisot nem fogadnám el ugyanilyen alapon (persze papként elfogadom, kizárólag, politikusként nem).

@dszg: a kettőt külön lehet választani??? Én nem hiszem, hogy ne lehetne szelektálni, hogy mit fogadsz el és mit nem.

@dszg: a kidobás és a maradéktalan egyetértés között van egy mesgye, ahol lehetne haladni, ugyanis Prohászka és Bangha vonatkozó írásai nem egyeznek a mai katolikus teológia álláspontjával.
De azt abszolúte megértem, hogy ez nem egy könnyú út.

@calam: épp arról értekeztem fejjebb, hogy lehet szelektálni, illetve hogy hogyan szelektálnék.

Egy pap akkor is pap, ha épp az életvitele nem olyan, mint elvárható volna. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hjgoy a papi hatalma megmarad, azaz kiszolgáltathat szentségeket (hacsaknem eltiltjkák ettől, de az állapota akkor is pap). Szóval áldozni elhet nála, meg ilyenek, de amostani vita szempontjából ez lényegtelen.

De szeintem nem mondunk mi nagyon mást, sőpt inkébb majdnem uganazt modnjuk, Novák Attila, én meg calam.

Ez a teológiai kérdés sem könnyű, mert mint XVI. Benedek mondta, a II. vatikáni zsinat nem törölte a korábbi évszázadok teológiáját, az egyház történelmét. Azt nem megtagadni, haenm vállalni kell.

a történelem vállalása igencsak kétoldalú dolog.lehet az bűnvallás is.
amúgy szerintem sem kéne démont csinálni szerencsétlen Banghából és Prohászkából, amiért eldurrant az agyuk sok valós rothadó tendencia láttán. Ám kritikátlanul sem kéne őket csodálni. Prohászka igencsak elszörnyedt volna, ha tudja, az a Kolosváry -Borcsa meg Bosnyák Zoltán is majd hivatkozik, akik 1944-ben agyon verették kedves keresztfiát ...asszem ez a különbség a prohászkai életmű egyes részeinek manipulált hatástörténete és maga a személy-Prohászka Ottokár-között. (félreértések elkerülése végett nem Prohászka idióta és erőszakos, dühtől csöpögő pamfletjei miatt verték agyon Szerb Antalt, csak groteszk, hogy azok is tudtak rá hivatkozni, akik ezt megtették.)

amúgy a magyar jobboldalon bőven vannak olyan hagyományok, mint Tisza Lajos, vagy Bethlen ( lehet hogy hatalomtechnikusnak cinikus volt, -de az eredményei?-)
vagy a katolikus "fundamentalizmus" prófétai alakja, az első magyar képviselőnő Slachta Margit (!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) -nos Slachta mai napig egy világítótorony a magyar konzervatív hagyományban, igazán megérdelmelné a sokkal nagyobb figyelmet!
Szerintem szent volt, és prófétanő.pl: amikor 1938-ban megmondta, hogy az ország előbb a pogány nácik, majd a hitetlen kommunisták martaléka lesz, mert letért a kereszténység Szt. Istváni-i útjáról.Vagy ahogy a fajelméletet ostorozta a "Lélek Szavában". a Híres karácsonyi akciója, ami után a nyilas sajtó a "reakció vén kotlósának" nevezte a szerzetesnővért. (a kommunisták ezt a gúnynevet egy az egyben átvették.)
Amúgy tudja valaki hogy melyik újságokat tiltották be azonnak a német bevonuláskor? Nos a baloldali Népszavát és a katolikus-reakciós "Lélek szavát" , Slachta lapját...:)

Azért nem semmi, hogy a NC-t (amiben sokadszorra olvasva se találom a zs betűs szót), vagy a zsidótörvényeket valaki törésnek foja fel a konzervatív hagyományban. Könyörgöm, 1867-ben emancipálták a zsidóságot Magyarországon... Ezek szerint 1867 előtt nem volt (mert nem lehetett, hisz állami szinten dühöngött az anti) konzervativizmus? Abszurdum.

Novák Attilának teljesen igaza van abban, hogy a hagyomány nem statikus. A konzervatív hagyomány pláne nem, hisz alapvetően reakciós jelenségről van szó. A Tanácsköztársaságra így nézett ki a konzervatív válasz, amit nem kell szeretni, viszont tagadni butaság.

John Lukacs-nak van egy érdekes és rövid leírása Prohászkáról A XX. század és az újkor vége c könyvében, a 94-es kiadásban a 341. oldal aljától (8. fej.).

Banghának olvastam egy könyvét a különböző utazásairól Európában, nagyon érdekes. Szomorú, hogy ezek az emberek az antiszemitizmus kapcsán kerülnek elő :(

@mr. pharmacist1: szép utazni, de nagyon "szépeket" mondott Bangha és Prohászka: www.mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/03_numerus_clausus/02.html

Nu, megérkezett a propaganda-mester.

@Gabrilo: "Prohászka „»elátkozott népnek« tartotta a zsidókat […] Úgy ahogy voltak nemzeti veszedelmet, »poloskákat és patkányokat« látott bennük” (Kiss 1987: 251). A magyar zsidósággal kapcsolatos előítéleteit, illetve a zsidóság társadalmi szerepéről vallott felfogását ismertető publicisztikái a 1890-es évektől kezdve jelentek meg különböző orgánumokban. A „zsidókérdésről” vallott nézeteinek összefoglaló munkája külföldön jelent meg, angol, majd német nyelven.12 Ez a műve témánk szempontjából rendkívül fontos, mivel a numerus clausus-törvény nemzetgyűlési vitájában gyakran hivatkoznak rá mint a javaslat eszmei megalapozására (N. Szegvári 1988: 115).

A székesfehérvári püspök zsidókkal kapcsolatos írásai (függetlenül attól, hogy a 19. század végén vagy a világháború után születtek-e) masszív antiszemitizmusról tanúskodnak. Prohászka a hazai zsidóság állampolgári egyenjogúsítását végzetes hibának tartotta: „A keresztény társadalomban a zsidókat emancipálni annyit tesz, mint az erkölcstelenségnek s az erkölcsiségnek ugyanazt a szabadságot, a lelkiismeretnek s lelkiismeretlenségnek ugyanazon jogokat adni” (Prohászka 1929: 7)."

@akak:

Mantrázhatsz, kisbarátom, de minek? Fentebb kibeszéltük a témát már. Most ismételjem el a nehezebb felfogásúaknak?

ad 1. Nem csak egyféle ántiszemitizmus van. Voltak olyanok, akik rühellték a zsidókat, mégis mentették őket. Bangha a nácik antiszemitizmusát speciel gyűlölte, erre Cypriánus kolléga célozgatott föntebb (hogy Bangha miért, milyen alapon volt antiszemita, azt most nem árulom el - dolgozzon kicsit maga is!).

ad 2. Ha azon az alapon, hogy valamelyik szerző "antiszemita" kiszórjuk őket a fürdővízzel együtt, akkor bizony mehet a kukába a nyugati gondolkodók egy jelentős része Voltaire-től Marxig. És ha ők is repülnek, vajon az elvtársak intellektuálisabb pillanataikban kiket fognak idézgetni?

ad 3. Ha egyenes vonalat húzunk az antiszemita kijelentésektől a megsemmisítő táborokig, akkor 1) remélem nem fájlalják, ha minden "szocialistával" és hasonlóval is ugyanezt teszem, 2) ki fogok kelni minden anti-klerikális, keresztény-ellenes kifakadáson, és azonnal Vendée-t kiáltok, lásd Tölgy megjegyzését.

Akkor most tessék gondolkodni is egy kicsit, mielőtt felbüfizzük a baller megmondásokat.
Aideu.

@Gabrilo: nem én mantrázok, ezek csak idézetek Prohászkától és Banghától, akik antiszemiták voltak, antiszemita törvényeket támogattak, Prohászka fel is szólalt a numerus clausus mellett.
De tudom, hoy rossz a katolikusoknak, milliókat írtottak ki Magyarországon.
Nagyon ostoba jobber propagandista maga, Gabrilo.

@akak:

Én ostoba vagyok, hiszen a felvilágosultak per. def. maguk. És közben oly' gyorsan haladnak, szememmel alig tudom követni.
A NC-törvényről föntebb már beszéltünk. Mármost többször ugyanazt a kört nem kívánom lefutni, még akkor is, ha a haladók élvezik. Tehát korábbi problémákra föntebb keressen reakciókat. Mint mondottam, antiszemitizmus és antiszemitizmus közt is vannak különbségek, és az, hogy valaki "anti", nem vezet egyenesen egy bizonyos következményhez. Viszont ha így van, akkor miért is kéne kidobni bárkit, aki anti, csak ezért? És ha ki kell, mehet Voltaire, Marx is a levesbe? És ha valakinek antisága predesztinál bármire is, akkor az antiklerikálisokat is ejthetjük ezzel az erővel?

Ne ismételje a szlogeneket, ezekre a kérdésekre próbáljon meg válaszolni, kérem. A "válasza" büfi volt, semmi több.

@akak: "milliókat írtottak ki Magyarországon." - magát szvsz a szerkesztők fizetik, hogy itt vitákat keltsen.

"Mint mondottam, antiszemitizmus és antiszemitizmus közt is vannak különbségek, és az, hogy valaki "anti", nem vezet egyenesen egy bizonyos következményhez. Viszont ha így van, akkor miért is kéne kidobni bárkit, aki anti, csak ezért? "

Kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti.

Ez a kovász meg nem is akármilyen kovász.

@j. i:

Azonnal elhatárolódom AtomANTItól. Úgy a repülő hangyától, mint a cselgáncsozó olimpiai bajnokunktól. Kezdetnek ez így jó?

@Gabrilo: ez a "maguk" olyan sztálini, vissza kéne állni a személyességre.
Amúgy mitől nem antiszemita Prohászka? Vagy csak akkor antiszemita, ha mások is? Külön nem az?

@Gabrilo: amúgy szofizmákon kívül másra nem futja, látom.
Érvelése ilyen:
"- Én nem szeretem a mérgeskígyót!
- Miért nem említette a hiénát, amikor az IS mérges?"

Remélem, lecsorog a tantusz.

@akak:

Tud-e válaszolni a kérdésekre? Nem? Akkor hátrébb, ha lehet.
Szóval.
Bangha Béla irtott-e zsidókat? Példának okáért. Ha nem, akkor az antiszemitizmusából mi következik?

@Gabrilo: a kérdés az volt, hogy antiszemita volt-e, nem az, hogy "írtott-e" zsidókat.
Tehát még egyszer.
Antiszemita volt-e PO és BB?

@akak:

Mintha másra célozgatna itt. Vö.:

akak 2009.03.31. 22:05:32

@akak:

NovákAttila 2009.03.26. 19:18:15
azt lehet mondani, hogy Prohászka és Bangha Béla zsidósággal kapcsolatos nézetei vállalhatatlanok, a többiről meg ki-ki saját meggyőződése szerint ítélhet.

Kb. ez a "hivatalos véleményünk" (legalábbis az enyém biztosan), lásd még Gabrilo · konzervatorium.blog.hu 2009.03.31. 22:09:47

ad.2. pontját.


A nácikat máshol keresd, ne ott, ahol egy Prohászka nevével fémjelzett szakkollégiumról látsz említést.

@akak: Szerintem nem kérdés, hogy azok. És ahogy Attila írja, Rák idézi, vállalhatatlanok ezek a nézetek.

Nekem speciel szintén vannak elég komoly fenntartásaim, hogy intézményeket, szervezeteket neveznek el róluk (de akár az írónak kiváló, amúgy meg nem kicsit antiszemita Kodolányi Jánost is említhetnénk, akiből ugye főiskola lett). Meg kell nézni, hogy akik az említett urak "örökségét" folytathatónak tartják, pontosan annak mely részét is.

@Hadrian VII.: Mivel 1-2 szentet leszámítva nincs olyan ember, akinek minden lépésével egyetértenénk, körülírható, hogy mi tesz valakit vállalhatatlanná?
Lukácsnak archívuma és intézete van Mo-n.
Heidegger és Carl Schmitt a talán két legdivatosabb szerző a posztmodern korban (Nietzsche mellett, aki nem a zsidókat, hanem a keresztényeket fikázta), és náci liaisonjuk és főleg Schmitt antiszemitizmusa jól ismert. Egykori Lukács-iskolás, aki liberális lett, ma az egyik fő Heidegger-szakértő, és FI igazgató. Hm. Éri-e ezért vajh kritika?
Talán az antiszemitizmus is megbocsátható? Attól függ _ki_ bocsájt meg?

@akak: Ha megengedi, a "milliók kiirtását" nem minősítem.

Mindenesetre a szerző, akit linkelt, egy könyve alapján írja le Banghát, Prohászkát meg kettő alapján (csak megsúgom, ezeken kívül még volt egy-kettő). Legalább Maga olvashatna néha mást is:
orvosl.hu/pdf/bangha_vegleges_uj.pdf

De Bangha úti élményeit és leírásait nyilván semmissé teszi, hogy antiszemita, meg ebből következően ki tudja mi volt még. Az antiszemitizmussal való előhozakodása baromi érdektelen, ha rendes antiszemita szerzőt akarnék olvasni, nem is Banghát venném le a polcról. Erről ennyit.

@mr. pharmacist1: Hitlernek is voltak szép festményei, Karadzsic meg költő volt.

@akak:

Bangha Béla - Hitler/Karadzsics párhuzam?
Na, ez undorító :((((((((((((

Na, megvót?

Gratulálok a kezdeményezéshez.

Nagyon jó volt (szerintem)!

inforadio.hu/hir/tudomany/hir-268154

Kodolányi télleg elég nemzetiszocialista irányba csúszott 1944 előtt , de Ő egyike volt azoknak, akik amikor látták hová vezet, iszonyúan szégyellték a dolgot.
Aki a Holokauszt után képes volt megírni az "Égő csipkebokrot" -nos, az a Kodolányi szive legeldugottabb mélyén sem lehetett már antiszemita.
Olyan empátiával ásta bele magát a sémi kultúrkörbe és a zsidó vallásba, szokásokba, hogy ezt nem tudnám elhinni. Ráadásul egy néhány évvel korábbi nyilasszimpatizáns író mint narrátor rabbi meséli Mózes életét. Persze lehetett benne bizonyítási vágy kifelé, hogy hú de meggondoltam ám magam, ám a regény alapján ennél többről van szó-hisz pont bibliai tárgyú munkát választani a kommunista hatalomátvétel évében....
egyszerűen nem hitt már abban, hogy a zsidók másként lennének emberek. persze zsidó hőseinek egy része sem szimpatikus-de azok is teljesen átlagos emberi módon hülyék . Maga a nép pedig egy szerencsétlen , megnyomorított rabszolgatömeg, amíg a száműzött Mózes a pusztában nem figyel fel a döbbenetes jelenségre...és a csipkebokorból szóló Kimondhatatlan Nevű meg nem bízza, hogy menjen és hirdessen ítéletet Egyiptom hamis istenein és zsarnoki királyán, és szabadítsa meg a zsidó népet a szolgaság házából. ...írhatott volna ilyet, ha nem gondolja már akkor úgy , hogy az Egyetlen , az AKI VAN tényleg felette áll a hamis bálványisteneknek (mint párt, fajtisztaság stb. stb.)?

Tévelygett szegény fiatalon , de hát miért ítéljük másként a kiábrándult és szégyenkező nácikat, mint a kiábrándult komcsikat?
Szerintem jó író volt, és amit korábban írt, megbánta, szakított vele.Nyugodtan használhatjuk a nevét.