Caracalla
I 2009.03.24. 17:05
Most hogy drága miniszterelnökünk elhajította a malomkövet, amiről még senki se tudja, hol áll meg, és napról napra újabb kiváló kormányfőjelöltek kerülnek elő a kalapból, lépjünk hátra kettőt, és gondolkodjunk el a lehetőségeken.
Az egész lemondás-dolog tipikusan gyurcsányi: egy adott problémát forráspontig kell hevíteni, 'tematizálva a közéletet', majd valódi megoldás nélkül drukkolni, hogy elhaljon, ne történjen semmi. Öszöd, gazdasági válság és nemzeti konzultáció, a közrendet megzavaró komoly bűncselekmények. Per definitionem megszűntetve megőrizni. Zseniális fellépés, szívet megdobogtató beszédek, üres kommunikációs héj, zéró cselekvés.
Hogyan jutottunk idáig? Személy szerint én azt gondolom, hogy a szoci terv valami olyasmi volt, hogy a 2009-es évet minimális, kevéssé fájó változásokkal ki lehet húzni, kis ÁFA emeléssel, a tizenharmadik havi fizuk és nyugdíjak ideiglenes és korlátozott csökkentésével stb., és a válság lecseng 2009-ben, 2010-ben pedig egy nagy nyugdíj- és szociális támogatás emeléssel meg lehet nyerni a választást vagy legalább egy 'tisztes' vereségre lehet menteni. Ehhez képest a jelek szerint a GDP és az ipari termelés alakulására egyre rosszabb előrejelzések jelennek meg, az állampapírokat csak nem viszik, és az IMF/EU hitel elfogy 2010 tavaszán, ha lesz is új, nem fogják a folyó kiadások emelésére adni. Ha a választások előtt nem tudnak nyugdíjat fizetni, vagy gyógyszertámogatást, azzal meg nehéz a szocikra szavazókat motiválni, ugye.
Számtalan gyorselemzést olvashattunk, hogy mi lesz Gyurcsány jövője, hogyan térhet vissza, kinek mi az érdeke, fájóan hiányzott belőlük többnyire az, hogy nekünk, Magyarország közösségének mit jelentenek ezek a lehetséges változatok.
Nézzük hát a hogy milyen esetekre lehet számítani:
1. MSZP-kormány marad rövidtávon
Bár nem túl valószínű, de ha nem tudnak megegyzeni az SZDSZ-szel és/vagy az MDF-fel, akkor a szocialista mutyiérdekek a helyükön tarthatják akár Gyurcsányt is, de az is előfordulhat, hogy lecserélik egy nagyformátumú szocialista politikusra. A sok futó fejlesztés, a sok szép projekt befejezése, ugye, nem maradhat el.
2. MSZP-SZDSZ-MDF
Nem kizárt, hogy a kis pártok, amelyek számára jelen állás szerint egy választás orosz rulett, belemennek valami koalícióba, kívülről támogatásban illetve egyéb verbálisan ellenzéki, magatartás szempontjából együttkormányzásos formációba. Nyilván nekik is jól jönne néhány fejlesztési projekt. Ugyanakkor a 'törököt fogtam de nem ereszt' helyzet előre látható: egyrészt a költségvetési egyensúlyt nem fogja elősegíteni több hiéna megjelenése a falka körül, másrészt az MSZP nem fog belemenni a nyugdíjak, szociális segélyek, háttérintézményeinek jutó összegek komoly megvágásába. Marad tehát az aktív rétegek további terhelése, ami egy szép lefelé vezető spiráleffektust vált ki: egyre többen csalnak adót, ill. mennek tönkre, tehát egyre jobban kell adóztatni a meglévő adófizetőket, tehát, usw usf. Teljesen mindegy, ki lesz a kormányfő: Bokros egyszer már megjárta a szocialistákkal, kétlem, hogy más jobban járna velük.
3. Nemzeti 'szakértői kormány'
A szakértőmém újra visszatér: Lendvai Ildikó nemzeti szakértői (egység)kormányt látna szívesen. Drukkoljunk erősen, hogy a Fidesznek több esze van annál, hogy egy ilyenbe belemenjenek. Az előző pontban említett érdekek érvényesülése nyilván alapfeltétel lenne a mostani kormánypárt részéről, cserébe jól elkenegetnék a felelősséget. Arról már nem is beszélve, hogy a szakértőség nettó hülyeség: politikai döntéseket kell meghozni: lehet szakértői kérdés az, hogy hogyan lehet hatékonyabbá tenni az adóbehajtást, de az nem, hogy honnan vonjanak el forrásokat. Ez kőkemény politikai döntés.
Természetesen egyfajta kommunikációs problémát jelenteni fog az, hogy - hasonlóan a Gyurcsány-beszédhez, amelyben bejelentette lemondását, megpróbálják majd a Fideszre és személyesen Orbán Viktorra kenni a felelősséget - erről is OV tehet majd, de ezt megfelelően kezelni kell, továbbá már a válsággal kapcsolatban hetente ellőtték ezt. 'A kormánypárt kormányozzon, vagy mondjon le, ha erre nem képes!' - egyszerű, közérthető üzenet. Nehogy már az ellenzéken kérjük számon, hogy szar a kormány. Mielőtt Lendvai vagy Gyurcsány a Fideszt okolná a bajokért, talán lecsekkolhatnák, hogy ki van kormányon. Így hát visszafogottan de határozottan el kell utasítani ezt a káros mémet. Ha mindenki felelős, senki nem felelős.
4. Előrehozott választás
Van rá halvány esély, és komoly Fidesz -győzelem várható. A legvalószinűtlenebb szkenárió, és az ország számára legpozitívabb. Még idén lehetne új, valódi kormányunk, és ez sajnos már önmagában nagy szó lenne. Lehet persze tartani a Fidesz országlásától - az új rend kifejezéstől minket is kiráz a hideg - de az 1998-2002-es makroadatokat visszasírjuk, a legsikeresebb városunkat Fideszes polgármester vezeti, és hét éve szocialista kormányunk van. Ki kell söpörni a szocialista mutyikat, újra kell szervezni a szétrohadófélben lévő államot. Ezt pedig csak egy friss felhatalmazással rendelkező, komoly parlamenti többség lesz képes megtenni, ahol egy-két egyéni érdek nem áll az ország érdekének útjába.
Egyébként marad a lassú rothadás.
(Kép: Négymadár)
Kapcsolódó írások:
Karakteröngyilkosság
A gyurcsányozás: út a semmibe
Az ajtók a jobboldalon nyílnak
Uniós visszautasítás: Magyarország és a válság
