Boaz Rein Buskila, egykori izraeli hadköteles, ma negyvenes éveiben járó holdkóros rendszeresen ugyanazt álmodja. Ebben az álomban régi emlékei térnek vissza, ámbár nagyon furcsa formában. Huszonhat vicsorgó véreb üldözi városán, Tel-Avivon át, ő pedig menekül előlük, ahogyan és ahová csak tud. Mint ahogyan barátjának, Arinak, a filmrendezőnek később elmondja, ezek a kutyák azok, melyeket akkor palesztin falvak környékén lőtt le, hogy ne tudják felébreszteni a lakóikat, amikor egységével felkutatták a településeket. Kutyák lelövését bízta rá parancsnoka, mivel komplexusai voltak a valódi, emberes, fejre célzó harctól.
A rendező, Arie Folman 19 éves volt 1982-ben, amikor izraeli katonaként harcolt Libanonban s nem messze szolgált a Bejrút közelében lévő Sabra és Satila palesztin menekülttáboraitól, ahol a keresztény falangisták – izraeli katonák felügyelete alatt – tömeggyilkosságot hajtottak végre, hogy Basir Dzsemajel libanoni elnök erőszakos halálát megbosszulják.
Az írás a Konzervatórium.hu-n olvasható.
