Én egész egyszerűen nem értem. Mi ez a „nem léteznek neoliberálisok, nem létezik neoliberalizmus” kényszerképzet? :>

Már miért is ne létezne? Miért kell ennek érzékeléséhez valakinek paranoidnak lennie? Akkor mondjuk a pszichikai valóságok (pl. egy hazugság) pontos érzékelése is paranoia?

No, hála Istennek, hogy nem csak én éreztem lilának ezt az cikket.:-)

Loxon,

azért, mert ez közgáz-vonalon szokott előjönni. És ilyen nincs, három okból sincs. Egy, neolib címke alatt összemosnak három különböző iskolát, jellemzően anélkül, hogy bármelyiket is megértenék. Kettő, nincs értelme egy tudományos irányzat mellé ilyen jelzőt tenni, alapvetően tényekről folytatott vitáról van szó, nem meggyőződésekről. Három, ráadásul pontosan rossz jelző, mert összemossa a politikai-filozófiai liberalizmussal, amivel nem kéne, mert halál más.

Pl. Friedman tanításainak a lényege az, hogy pénzt négyféleképpen lehet elkölteni. Saját pénzt saját magunkra: akkor figyelni fogunk az árra is, minőségre is. Saját pénzt másra: az árra figyelni fogunk, de a minőségre kevésbé. Más pénzét magunkra: a minőségre figyelni fogunk, az árra nem annyira. Más pénzét másokra: se az árra nem fogunk nagyon figyelni, se a minőségre. Kormányzatok jellemzően mások pénzét költik másokra, tehát nem figyelnek se az árra, se a minőségre. Tehát jobb ott hagyni a lóvét annál, aki megtermelte.

Lehet ezt nagyon hosszan cizellálni, de kb. ez a lényeg - és nem értem, hogy miért kell ezt neoliberalizmusnak vagy akármilyen liberalizmusnak hívni? Ennek a világon semmi köze nincs J.S. Mill v. Joh Rawls farvizén evező politikai-filozófiai liberalizmushoz, ez csak alkalmazott józan ész.

A szerző jó rátapintott a lényegre, megha egy kicsit fehér feketére is festi a világot.

Egy biztos. Magyarországon nem a "neoliberális" vagy "neokonzervatív" okozza a krízist, hanem a két fen említett "iránynak" a teljes hiánya a gazdaság és költségvetési politikában.

Shenpen,
Te sem akarsz valami egyszerű dolgot megérteni. Amikor ideszállítják az ócó kínai kacatot, akkor az ingyen jön ide, a szállítás költsége mindenbe be van építve, csak éppen a kacat árába nem. De mondjuk ott van az olaj árában, meg ott van a hardver árában, mert azt Európa megveszi, a kacat meg áramlik szabadon. Ezt úgy hívják: free trade. Európa ugyanezt játszotta el a gyarmatokkal.

És a sok molylepke elolvassa Friedmannt, és azt mondja, hogy az állam ne avatkozzon be, mert az a jó az embereknek. Csakhogy itt egy brutálisan megtámogatott sufni ipar és kereskedelem van, magasan tartott hardver, és össze-vissza változó olajárak, és egy csomó ócó kacat.

Ezért Marci a pék nem tudja beárazni a kenyeret, mert a energia ára össze vissza libeg. Marcsi meg nem tudja legyártani a bizsu ékszert, miközben neveli a porontyot. Mert itt a népek jelentős része a könnyűiparra van kiképezve, vagy még arra se.

Ha Ázsia biztosítja az egyik irányban az ingyen kereskedelmet, akkor azt a visszirányba is biztosítani kell. De ne az állam mondja meg, hogy mi kap exporttámogatást, hanem a piac. Ha ingyen kereskedelem van, akkor egyensúlyba kell tartani az árumérleget, különben az egyik kontinens leigázza a másikat.

Áru, tőke, vagyonmérleget kell számolni, és nem elég azt számolni, hogy milyen árfolyamon váltsuk át a pénzt.

Mert ha szabad kereskedelem van, akkor tripla szívás. Egyrészt a drága szállítást ki kell fizetni, amitől szív Marci, másrészt segélyezni kell Marcsit, és akkor nem tudnak gyereket vállalni. És ez a szekta azt mondja, hogy így jártak. Szokjanak a gondolathoz.

Egy kör meg azt mondja, hogy ez egy pénzéhes, kapzsi szekta, amelyik pokolra kerül mind. Szokjanak ők is a gondolathoz.

próbálnátok megérteni a gazdaságot, hogy amikor a kezetekbe fogtok egy tollat, amit megvesztek a tescoban hármas csomagolásban csomagban 75 euró centért, és elgodnolkodtok azon, hogy az meg hogy a fenébe került ide.

és akkor megértenétek, hogy mi az a szabad kereskedelem a napi gyakorlatban. és nem porlepte könyveken ülve az orrotoknál tovább nem látva elmagyarázni, hogy rajtatok kívül mindenki hülye, ugyanis a hülyék ti vagytok.

"zstukacs 2008.10.22. 16:15:24
próbálnátok megérteni a gazdaságot, hogy amikor a kezetekbe fogtok egy tollat, amit megvesztek a tescoban hármas csomagolásban csomagban 75 euró centért, és elgodnolkodtok azon, hogy az meg hogy a fenébe került ide.

és akkor megértenétek, hogy mi az a szabad kereskedelem a napi gyakorlatban. és nem porlepte könyveken ülve az orrotoknál tovább nem látva elmagyarázni, hogy rajtatok kívül mindenki hülye, ugyanis a hülyék ti vagytok."

Te meg mi vagy? A helikopter? :-))))

jöhet sok bonmot az olcsó könyvtárakból.

fuxosbömis,
amúgy álláspont, érvek?

„a világon semmi köze nincs J.S. Mill v. Joh Rawls farvizén evező politikai-filozófiai liberalizmushoz, ez csak alkalmazott józan ész.”

Mindenesetre érdekes, hogy ez a „józan ész” csupán úgy „józan”, ahogy Mill értette.

a gazdasági liberalizmushoz van köze. a termelők és a fogyasztők akkor szabadok, ha a szállítás ingyenes. ezt úgy hívják szabad (ingyen) kereskedelem. free trade.

---

a kereskedők felrakják az árut a hajóra, és ingyen elszállítják a gyarmatokra, a szállítás költségét a kincstár meghitelezi. amikor visszatérnek, akkor megfizetik az adót a kincstárnak, gyakorlatilag utólag fizeti meg a szállítás költségét, így folytatódik tovább a szabad kereskedelem. egyesek szerint gyarmatosítás, szabad rablás. mindenki helyettesítse be á la carte a neki tetsző kifejezést.

így a fogyasztó úgy vehet meg a gyarmatról egy terméket, mintha azt a birodalomban gyárották volna le. és a gyarmat úgy adhatja el az árut, mintha azt a birodalomban gyártaná. azaz jó a termelőnek, jó a fogyasztónak, és jó az ezt összekötő kereskedelemnek is.

---

ez egy nagyon szép elméleti (logikai) modell, csak nem számol a gyakorlati (fizikai) veszteségekkel. mi van, ha kitör a vihar, a járvány, vagy a lázadás. és ezek szép sorba jöttek. kitört a vihar, nem jött vissza a hajó. ez okozta első hiányt. az élelmezésén spórolni kellett. ennek következtében kitört a járvány. nagyobb lett a hiány. majd kitört a lázadás. és még nagyobb lett a hiány.

a kereskedelem nem volt hatékony (mivel ingyen volt), így a hajó megrakodva ment ki, majd üresen jött vissza. előbb az árumérleg billent meg. és utána a tőke, és a vagyonmérleg is. azaz egy idő nagyobb volt többet vesztett a réven, amit nyertek a vámon.

"a termelők és a fogyasztők akkor szabadok, ha a szállítás ingyenes. ezt úgy hívják szabad (ingyen) kereskedelem. free trade."

Hát ezt komolyan nem értem. Most vagy te fantáziálsz, vagy én vagyok mélyen tudatlan.

De.

1. Szabad kereskedelem alatt vámoktól mentes kereskedelmet szokás érteni.
2. Ha utólag meg kell fizetni, mert hitel, akkor nem ingyenes.
3. Ebben a kontextusban nem tök mindegy, hogy a kincstár hitelezi-e meg, vagy a Rócsild? A hitel az idő ára. Az idő is áru, jószág. Ennyi kb.

"Mindenesetre érdekes, hogy ez a „józan ész” csupán úgy „józan”, ahogy Mill értette."

Szerintem nem. Ezt látjuk a mindennapi életben. Értelmetlenül drága, de legalább jó sz*r beruházásokat, stb. Igen, tudom, hogy filozófiailag ez csak az önző emberre igaz, és egyáltalán nem igaz, hogy minden ember önző lenne. Csak hát aki nem az, költőnek megy meg latintanárnak és gazdasági befolyása 0. Azt nem nagy hülyeség feltételezni, hogy a legtöbb vállalkozó és a demokratikus politikus önző - miért, nem ezt látjuk?

Szerintem nem lehet politikailag igazolni, alátámasztani az alacsonyrendű dolgokat, csak azért, mert „vannak”, akár még túlerőben is. Legalábbis magam részéről kizárom.

Az emberek mentális állapotát figyelmbe kell venni, persze, együtt és külön-külön is, de ez nem jelentheti azt, hogy bármit is úgy teszünk, hogy ez egy kiszolgálást jelentsen. Normális esetben a konzervatív hatalom nem kiszolgál — akkor sem, ha ad —, hanem inkább „nevel” (ha e szó nem is a legmegfelelőbb).

A kontroll természetesen nem jelenthet pusztán tiltásokat, mert akkor egy ilyen hatalom nem csak szegényes, de el is lehetetlenül, méghozzá általában rövid távon. De az önzés szőrébe kapaszkodva politizálni annyi, mint elfogadni az önzések diktálta sohasem kielégítő feltételeket. Ez pedig nem józan, csak egyszerűen behódoló, amellett, hogy cinikus.

Megteremteni egy jó kereskedés feltételeit például sokkal konzervatívabban is lehet annál, mint hogy az ember egyszerűen szabad áramlást enged a dolgoknak vagy — bárki önzésére hivatkozva — hitvány árukkal látja el a vevőket.

A pénzzel kapcsolatos nyugati banki manipulációk (pl. a kamatrabszolgaság működtetése) szintén nem tartoznak azok közé, amit valaha is elfogadnánk, csak azért, mert önző (egyáltalán, etikus vagy ésszerű valamit is ezért elfogadni? S akár csak rövid távon is meghozza a várt eredményt?).

Shenpen,
pedig egyszerű. aki termel (vállalkozás) akkor szabad, ha a világban eladhat (és nem csak a falu piacán). aki fogyaszt (háztartás) megint csak akkor szabad, ha a világból vásárolhat, és egyiknek sem kell azzal törődnie, hogy sokba kerül a szállítás. jó ez a termelőnek? igen. jó ez a fogyasztónak? igen. jó ez a kereskedelemnek. igen. igen. ez a filozófia. az elméleti sík.

---

a free trade a gyakorlatban arról szól, hogy ez elosztás költsége beépül az olajárba, vagy a hardver árába. mit gondolsz mitől jöttek fel az oroszok, és kína, mint a talajvíz. ők éppen ebben jók. a szabad kereskedelem a gyakorlatban soha sem jelentett pusztán vámmentességet. a gondolkodásoddal az a baj, hogy a pusztán a filozófusokra reflektál, és nem a valóságra.

menj be a tescoba, emelj le onnan véletlen egy dobozt, az jó eséllyel valami kínai kacat lesz, aminek az ára 1 dollár körüli. és ez az áru ugyanúgy 1 dollár fehérgyarmaton, jánkmajtison, de még hermánszegen is, ahol befelé megy az út a faluba, de kifelé nem megy.

szerinted abba az 1 dollárba belefér a termelés, a szállítás költsége, és az állami terhek, az üzleti haszon.

amivel nap mint nap találkozunk, a valóságban, és nem valami poros könyvekben, az a free trade = ingyen kereskedelem. a világ kereskedelmi központjait szerinted hol érdekli hobbes, meg lock, vagy mill és rawls. azt sem tudják, hogy kicsodák.

---

a szabad kereskedelmet hagyományosan egyezmények szabályozták, csak ezeket a gyakorlatban nehéz volt tartani, mert van aki csak vásárolna, és nem tud eladni. akkor azzal mi legyen.

nyilván lehet mondani, hogy áramoljon oda működő tőke, ha átviszik a termelést, olcsóbb lesz a szállítás, a kérdés közgazdasági értelemben megoldva, de mi van, ha nem megy oda a tőke, például mert nem érzi magát biztonságban. ilyenkor az az árfolyamba lehet beavatkozni, fékezni a behozatalt, ösztönözni a kivitelt, ha ez sem megy, akkor a vagyont kell eladni.

---

és egy csoport azt mondta, (pénzügyi elemzők, árfolyam elemző közgazdászok, bayer szerint a kapzsi zsidók), hogy ez az egész áru, tőke, vagyonmérleg számítás egy hülyeség, elég, ha az árfolyam mozog. és elméletileg tényleg elég, mert a piac az árfolyamot úgy is belövi.

csak hogy a piac nem az árfolyamot nem lövi be. ugyanis az árfolyam lebegtetéssel lehet a legjobban keresni, akkor miért kellene azt belőni.

nekem erős a gyanúm, hogy vissza foguk térni a különféle kereskedelmi egyezményekhez, és majd megint érdekes lesz, hogy mondjuk európa-kína relációban mit mutat a mérleg, bejöhet-e ennyi áru szabadon, mint a kgst-ben.

de ez nem csoda, mert az ingyen kereskedelem az nagyjából a szocializmus, és az ingyen piac pedig maga a kommunizmus.

"menj be a tescoba, emelj le onnan véletlen egy dobozt, az jó eséllyel valami kínai kacat lesz, aminek az ára 1 dollár körüli. és ez az áru ugyanúgy 1 dollár fehérgyarmaton, jánkmajtison, de még hermánszegen is, ahol befelé megy az út a faluba, de kifelé nem megy."

Ez már eleve azért nem igaz, mert Hermánszegen nincs Tesco, így be sem mehetsz. Ott esetleg egy szem olyan bolt van, ahol megkapod az adott kacatot, de 1,5 dollárért. Az, hogy te nem tudod felfogni, hogy 1 dollárba belefér valaminek minden költsége + profit, inkább a te képzelőerődet minősíti. Ugyanis az ilyen kacatokat sokmilliós darabszámban állítják elő, ahol 1 db előállítása 1 ezredmásodpercig se tart, így a költségek is igencsak megoszlanak. (Az ottani munkásoknak meg eleve épp csak annyit fizetnek, hogy az ottani árszínvonalon minimálisan meg tudjanak élni...)
És a szállításnál is milliós tételben viszik. Egy konténerbe pár millió ilyen kacat befér. Aztán többszáz különféle kacattal teli konténert felpakolnak bazi nagy konténerhajókra, így a szállítás összköltségéből is minimális az egy egységre jutó.
Na, valahogy így jön ki. Nem ingyen szállítják a cuccokat, csak éppen olyan sokat visznek egyszerre, hogy a szállítási költség kisebb, mint amennyivel drágábban állítanák elő a másik helyen.