EU-fóbia

Király Rák I 2008.06.24. 11:03


Történt, ami történt, az ír urak és hölgyek bizony leszavazták az EU alkotmányos-kontinensegyesítős-egymásraborulós PR-sallangjaitól nagyrészt lecsupaszított Lisszaboni Szerződést. Hallhattuk az euroszkeptikus hangokat, amelyek boldogan üdvözölték az ír „nem”-et. Megkockáztatom, a szimbolikus jelentőségű szavazás sokkal többet tett „Európa” egységéért, mint ezer széleskörű társadalmi vitára bocsátott bizottsági Fehér Könyv. Az új Európa egysége az Unióra mondott ar bith-en kezd épülni.

Szerintem ez baj. Tény az, hogy Uniónak rengeteg hibája van (Caracalla például kiemeli a demokratikus deficitet, Tallián Miki pedig az első-, és másodrangú uniós állampolgárok kérdését). Az Unió – hozzáteszem, talán a ma legjobban működő nemzetközi szervezetként, államszövetségként – reformra szorul. Akik viszont nemmel szavaztak, éppen ezekre a megújítási törekvésekre intettek megálljt.

A Maastrichti Szerződés ’92-es, az Amsterdami ’97-es, a Nizzai 2001-es. 15 tagú Unióról szólnak. Közben a csapat majd kétszeresére bővült, átstrukturálódott, átalakult, a vízfej sokszorosára duzzadt. A most elutasított szerződés 27-ről 18-ra csökkentette volna a biztosok számát (még talán László Kovács von adóügy is parkolópályára), a tanácsi döntéshez 15 tagállam és a teljes eu-s lakosság 65%-t képviselő tagok szavazata kellene 2007-től). Emellett 750 főben maximálta volna a Parlament létszámát (a magyar Parlament ugye 386 fős). Pont azt a nagy, bürokratikus és röhejes állam képét kezdte volna átformálni hatékony és áttekinthető állammá, amely nem csak Tallián Miklósnak, nekem sem szimpatikus. 

Ugyan a hangos G8-ellentüntetés, McDonald’s ablakbetörés, vagy egyszerű Kossuth téri fogócska helyett a szavazófülkék csendes magányában utasította el az ír szavazópolgár a nemzetköziséget, mégis az indokok (leszámítva saját kormányukkal szembeni elégedettlenséget) nagyon hasonlóak voltak a második esetben is. Úgy érezhették a mélyen tisztelt szavazók, hogy itten megint rájuk erőltetnek valamit, a legszemetebb, legköcsögebb politikai píárt kapják a pofájukba, amikor ők inkább problémáik megoldását várják. Vagyis hülyének vannak nézve. Bécsben bezárnak a cukrászdák.

Ez igaz volt az Európai Alkotmány esetében, ahol betépett hippinek gondolták a népet, aki összeborul, megszavaz, boldog. A Lisszaboni Szerződés azonban erősítette volna a nemzeti befolyást a döntéshozatalban (a fent említett tanácsi szavazás mellett erősítette volna a Parlament befolyását a döntéshozatalban, egyszerűsödött volna a nemzeti kifogásemelés lehetősége és már egy millió, legalább két országból származó Uniós állampolgár aláírása elég egy népi kezdeményezéshez). 

Kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?” – kérdezte annak idején ironikusan Kissinger. Valljuk be igaza is volt, hiszen ma a második pillérrel (Kül-, és Biztonságpolitikai Együttműködés) párhuzamosan ezerféle (de legalább még kettő) hatáskörbe tartozott az amúgy is gyenge, államközi külpolitikai együttműködés. A Lisszaboni Szerződés ezt a kérdést is egységesítette volna. 

„Kedves O’Brian úr, szeretne Ön kevesebbet fizetni egy szervezetileg jobban működő EU-ért?” – hangzott a kérdés Írországban. Az összességében pozitív, de változást magában hordozó döntéstől írek megrettentek, mint egyszeri magyar nyugdíjas a svájci indexálás eltörlésétől, és már rohantak is behúzni a nemet – behúzni a megújuló Unión a kéziféket. Én egy kicsit azért sajnálom.


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr53529368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CrL 2008.06.24. 11:59:01

alapvetően az írek és britek mindig is euszkeptikusok voltak, 'az előnyök jöhetnek' de más nem a közfelfogás. nem hinném, hogy most katasztrófa lenne ez a NEM, lesz biztos megoldás. Bár kérdéséses, hogy a csehek mit szavaznak majd.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 12:06:18

Igen. Alapvetően más ahelyzet, mint nizzánál, amikor csak az írek lógtak ki a sorból. 27 vevővel egyszerre leboltolni sokkal nehezebb egy üzletet, mint 15-tel.

Szerintem egyébként a megoldás az lehet, ha az intézményi reformok átkerülnek eu-s parlamenti döntéshozási szintre, a tagállamokat közvetlenül érintő kérdések pedig - opt out mellett - mehetnek szavazásra, meg cigánykodásra-alkudozásra.

Szokol 2008.06.24. 13:45:53

Éppen itt az ideje elmélázni azon, mi történjen, ha az egyik tagország keménykedése húzza vissza az összes többit. Az írek olyanok mint a magyarok. A pénz, az persze jöhet dögivel, de adni érte valamit? Azt már nem!
Esetleg fel kéne vetni, hogy ha valakinek nem tetszik a nagy közös demokrácia, próbálja meg újra külön. Kíváncsi lennék, mit szólnának az ír szavazók, ha bezárnának az uniós pénzcsapok, az odatelepült rengeteg cég pedig szedné a sátorfáját.
Gondolom akkor is az EU lenne a hibás.

józan' 2008.06.24. 13:46:50

"Mégis az indokok (leszámítva saját kormányukkal szembeni elégedettlenséget) nagyon hasonlóak voltak a második esetben is."

Az indokok most nem számítanak. Erről a kérdésről minden tagállamnak szavaznia kellett volna.

"Pont azt a nagy, bürokratikus és röhejes állam képét kezdte volna átformálni hatékony és áttekinthető állammá, amely nem csak Tallián Miklósnak, nekem sem szimpatikus. "

Hopp, itt kicsúszott a kulcsszó. Legyen az Európai Unió egy állam, fogjunk össze.
Kösz, de nem. Nem azért, mert Magyarország számára ez pl. rendkívül rossz következményekkel is járhat, és nem is azért, mert kezd antidemokratikus érzete lenni ennek az "izének", hanem egész egyszerűen azért, mert MEGIJESZT.

Megijeszt azért, mert (ahogy leírtad) egy szinte senki által pontosan nem ismert valamit akarnak ráerőltetni az államokra(amiről még a megmondóemberek se tudják, hogy mit takar, Európai identitás? Mi az?), megijeszt, mert látom az EU-s politikusok szánalmas erőlködését, megijeszt, mert látom az itthoni propagandagépezetet, etc
.
És a legjobban az ijeszt meg, hogy a távolban már kirajzolódik egy Európai Egyesült Államok képe, ami sok embert nem hogy elrettentene, de még asszisztál is hozzá. Hajlandó felvenni a "nekik is csak addig jó az Eu, amíg adnak. Büdös paraszt írek" hozzállást. Ez a legcikibb.

www.youtube.com/watch?v=2JJlI9swbsA&feature=related

józan' 2008.06.24. 13:49:05

Hehe, és nem pont most születik egy ilyen komment felettem :)))

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 13:52:17

Rák

Az ír nemről, és a belengetett retorziókról a következőket gondolom. Az EU bürokráciától, a nemzeti szuverenitás csökkenésétől való félelem az EU szkeptikusoknak csupán muníció. Függetlenül attól hogy a vélt vagy valós félelmek mennyire indokoltak, addig a pillanatig, amíg az Unió előnyeiből büntetlenül lehet úgy részesedni, hogy közben a kellemetlen mellékhatásokat nem vállaljuk, amíg nincs következménye, ára a kifogásnak, na addig nem is lesz semmi lényeges változás.

A legkiválóbb példája ennek Svájc, ami gyakorlatilag minden gazdasági előnyét élvezi az Uniónak, miközben áldozatot szinte semmit sem kell hoznia ezért.

Kicsit olyan a szitu, mintha a munkahelyen a dolgozók dönthetnének egy másik céggel való egyesülésről, abban a tudatban, hogy a véleményüktől függetlenül az állásuk biztos. Kérünk ingyen gyümölcskosarat, egy órás sziesztát, 8 heti szabadságot a Maldív szigeteken, de lófaszt megyek Káposztásmegyerre dolgozni, az nekem + fél óra utazás naponta.

Bukowszky · http://bukowszky.blog.hu 2008.06.24. 13:52:24

nekem már amikor beléptünk harmadrangú korrupt senkikként ebbe az úgynevezett európai unióba, azonnal az volt a kérdésem, hogy jó, jó, de hogy lehet ebből kilépni..

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 14:05:10

Szokol: Most ez felmerül, de realitása nem sok van, valljuk be. A nem-kampány a teljes tudatlanságra épített (lásd még: ,,az EU engedélyezni fogja az abortuszt"), és a kritikusok, valamint a nemnek örvendő publicisták is olyan hibákat vetnek fel az intézményeknek, amelyekre a Lisszaboni Szerződés megoldás lehetett volna.

Józan: szerintem nem kellett volna minden tagállamnak szavaznia róla. Az intézményi kérdésekről semmiképpen sem. Ennek analógiájára nem szeretném, ha a magyar kormány minisztereinek feladatát, a munkához szükséges államtitkárok számát népszavazás határozná meg. Az európai integráció főleg, de már egy állam működése is olyan szinten van, hogy azt egy átlag állampolgár (akinek nem ez a szakmája) nem tudja követni. Ez nem baj, mert ő legyen csak orvos, mérnök, tetoválószalon-tulajdonos, villanyszerelő, betanított munkás, és a saját szakterületén adjon hozzá a közöshöz. De a hatékony intézményi működés feltételeibe ne szóljon bele.

És ne, ne legyen az EU egy állam. Legyen egy állami szintnél kifelé sokkal erősebb gazdasági, politikai fegyver, amely képes fellépni olyan negatív globális trendek ellen, amely ellen egy átlagos európai nemzetállam nem képes önmagában. Közben legyen átlátható és ellenőrizhető. Én ezt várom el az EU-tól, és a Lisszaboni Szerződés egy efelé tett lépés lett volna, illetve reményeim szerint lesz a jövőben.

A ,,nekik is csak addig jó az EU amíg adnak" végülis igaz, de nem ez volt az ír nem fő mozgatórugója, hanem az ír kormányválság, majd Cowen bénázása, és az általános tudatlanság.
(forrás: ec.europa.eu/public_opinion/archives/flash_arch_en.htm#245)

Reggie 2008.06.24. 14:06:12

"Ahová magyar eddig még betette a lábát,
Ott hamarosan kitették a vége táblát."
- Pilu

szal nem kell kilepni:)

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 14:11:43

Bukowsky: Ezt gondolni minden jogod megvan. De azt azért el lehet ismerni, hogy a csatlakozás kicsit segített azon, hogy ez a balfasz kormány ne tegye teljesen tönkre az országot. Vagyis kb. minden siker, amit a Gyurcsány-kormány fiskális-monetáris politikában elért, minden fejlesztés, amit most fennhangon hirdetnek nem jöhetett volna, ha az EU nem ellenőrzi a magyar költségvetést és elosztást.

És ez már tényleg az offtopichoz vezet, de nem bírom ki: hogy van az, hogy a negyedrangú korrupt senki Románia az új regionális versenytársunk a legtöbb mutatóban? Költői kérdés volt.

Darvon 2008.06.24. 14:12:43

Elôszöris az a kérdés hogy micsoda is az EU és mi akar lenni. Az EU egy gazdasági nagyhatalom, de hogy politikailag hogy van ez, már nem egyértelmû: Pár ország laza együttmûködése, vagy egy komplett állam?
Az elsô oké, de akkor minek kell elvenni az országok szuverenitásából? A második is oké, de sokan nem akarják, azért sem beszél már senki EU alkotmányrol, meg EU külögyminiszterröl: Az EU (egyenlôre) nem állam, és az emberek közt nem is létezik egy "európai identitás".
És annak ellenére, hogy a mostani terv szerint demokratikusABB lenne, még mindig nem elég demokratikus, akár hogy is nézzük.
Nem csoda hogy sokan nem is kérnek belôle, és nem csoda hogy a legtöbb országban nem mernek tartani szavazást erröl. Amit az emberek nem ismernek, és rossz vagy semmilyen tapasztalatuk nincs róla, miért támogassák? Nyilván nem ismereik a részleteket, dehát nem mindenki tanul jogot vagy politológiát. Annyit tudnak hogy Brüsszelböl jönnek a parancsok amiket muszáj teljesíteni, akár akarod akár nem - és még nem is szavazhatsz ellene 4 év után.
Összevetve, van itt egy kis ellentmondás: Demokratikus lesz az EU, de az írek szavazása nem számít mert buták. És nem, véletlenül sem kell elgondolkodni a koncepción....

Darvon

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 14:27:10

Darvon: egy gazdasági együttműködés, és politikai részegyüttműködés. Gazdasági együtttműködésként természetes, hogy valamennyit el kell venni az államok szuverenitásából. A legegyszerűbb szabadkereskedelmi övezet is vállalja, hogy egymással szemben meghatározott vámpolitikát folytat, ha ezt nem szabályozzák kötelező szerződések. Vagy ugye közös valuta van, amelynek az értékét a tagállamok gazdasági teljesítése adja. Ennek a stabilitását használja most nem egy európai exportőr. Egyértelmű, hogy szabályozni kell ennek megóvása érdekében a tagállami monetáris politika alapjait.

Az EU sosem lesz komplett állam, de van benne lehetőség bőven a win-win alaphelyzetű államközi együttműködésre, amit eddig is kihasználtak, és ezután is butaság lenne nem élni vele.

,,Brüsszelböl jönnek a parancsok amiket muszáj teljesíteni, akár akarod akár nem"

Létezik az opt-out lehetősége, ami azt jelenti, hogy ha egy Brüsszeli (EU, vagyis EK) ,,parancs" nemzetállami érdeket sért, akkor abból ki lehet maradni. Emellett a pont a Lisszaboni Szerződés vezette volna be az EU-ból való kilépés jogi kategóriáját, eddig erre nem volt gyakorlati lehetőség.

Ellentmondás: én azt gondolom, amit már leírtam. Szervezeti (technikai), irányítási kérdésekbe az állampolgároknak nem kell beleszólnia közvetlenül, ahogy itthon sem a nép mondja meg, hány államtitkár kell Gazdasági Minisztériumnak pl. A Lisszaboni Szerződés népszavazásra bocsátása ezért nem volt jó (vagyis túl naiv) ötlet.

CrL 2008.06.24. 14:32:41

szokol, aki belép az elején fizet sokat és szépen, szóval az nem áll hogy csak az előnyöket veszik el a csatlakozott országok. mi sem.

Avraham NetJézus (törölt) · http://tinyurl.com/a-zsido-valosag 2008.06.24. 14:40:30

Szokol: üljön le, egyes.

HF: megismerni Írország gazdaságát, azon belül kiemelten a biotechnológiai cégek működésének jellegzetességeit.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 14:56:55

Nem ismerem az ír biotechnológiát (bár hallottam a Pfizer akciózik a környéken). Ugyanakkor ha 83 után épült ki nagy mértékben, akkor van egy nagyobb összegem arra, hogy bőven van benne az EU adófizetők pénzéből is. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne kellett volna hozzá egy stratégiában gondolkodó nemzet és elhatározás, valamint oktatásfejlesztés (amiben szintén biztosan van EU-s forrás is).

Asidotus 2008.06.24. 15:06:16

"Kívánja-e a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően működő EU-ban az országa tagságát?" című kérdést kellett volna föltenni, és mindjárt nem merték volna elutasítani.

Darvon 2008.06.24. 15:13:30

Én tudom hogy létezik opt-out, de az emberek többsége nem, nem csak írországban. És tudom, hogy a prancs az valóban rendelet. De nem is ez a lényeg: Egy országban a demokrácia egy bizonyos szintig átlátható, ha para van, meg lehet mondani hogy ki a felelôs (akkoris ha nem vallja be).
EU szinten viszont olyan a helyzet, hogy "fentröl jön valami és nem lehet csinálni semmit", ami részben igaz is. Nem csoda hogy félnek ettöl az emberek.
Tudom hogy ezek nagyon alapvetô dolgok, de szerintem itt kezdôdik a probléma. Miért nincs az EPnek kezdeményezési joga? Ok, benne van a tervben a népi kezdeményezés, de a parlamentnek még mindig nincs.
És hogy nincs telefonszáma az EUnak? Hát jaj, majd kikeresi ha érdekli, hogy honnan is jön a valuta ami a dollár bukását okozhatja.
Ne érts félre, nem vagyok EU gyûlölô, én magam is sok lehetôséget kaptam az EU által, de szerintem itt most egy pár dolgot túlzásba visznek, vagy legalábbis rossz irányba.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 15:44:43

Darvon:

(Dehogyis értelek félre, sőt örülök a tiedhez hasonló kommenteknek.)

Az általad is leírt euroszkepticizmust szerintem az váltotta ki, hogy a politikusok szeretik a közösségi (látványos, vagy rövid távú) sikereket saját eredményeikként beállítani, a problémákat, stratégiai célok érdekében alkalmazott megszorításokat pedig külső problémaként előadni. (,,Az EU-s fejlesztés szalagját én vágom át, de a megszorítás nem az elkúrt gazdaságpolitikám eredménye, hanem EU-s követelmény").

Ez ellen próbál harcolni valamelyest az EU az új (2006-os) kommunikációs követelményekkel, de ez egy szélmalomharc, mert messze van, szempontjait nem tudja érvényesíteni. Ezért nem maradt más lehetőség, mint szürkén, intézményi szinten, vagy EP szavazással átnyomni az intézményi reformokat, az átlagember megkérdezése nélkül.

Jó, nem lehet akkora tüzijátékot és csinnadrattát csapni, ha megvan, de legalább teljesülhet egyszer.

GeeDawg2 2008.06.24. 16:53:00

don shimoda, csak egy megjegyzes a dologhoz: lehet, hogy az EU finansziroz, de Magyarorszag donti el, hogy mit akar csinalni. Ha veszel egy autot bankhitelbol arra is azt mondod, hogy a te autod, nem az XY banke...

GeeDawg2 2008.06.24. 19:30:44

Kollega ur, maga mellebeszel. En csajk azt allitottam, hogy nemzeti hataskor az, amire koltunk, nem illenek az EU nyakaba sozni. ha ezekrol nem akarsz irni, hat ne irj, de ezt nem nagyon lehet megcafolni.

A masik dolog, a vissza-visszatero kamuduma, a demokratikus deficit.
(1.) Az EU jogszabalytervezetei, a hozzajuk kapcsolodo elozetes hatastanulmannyal elerheto a Neten. Ugyanez az adott nemzetallamban, kis hazankban nem elerheto. Talan, ha mar a Parlament elott van, akkor talan-talan. Hol tudsz jobban beleszolni?
(2.) Ha Magyarorszagon valamelyik hatosag hoz egy szamodra hatranyos hatarozatot, hol tudsz a demokratikus jogaiddal elni? Pl. azt mondjak, hogy holnaptol ha nem vagod 1.5 centisre a fuvedet - mondjuk tuzvedelmi okokbol - megbunthetheto vagy 1 milliora forintra. Egy ilyesmi hatorozatot (a klasszikus pelda a banan gorbulete) az EU honapokig- sott akar evekig nyammog, majd az orszagok kepviseloi dontenek rola, kozosen. Nem egy nevtelen hivatalnok, valahol, egy szurke folyoson.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 20:21:24

GeeDawg: Ha veszel egy autót bankhitelből, akkor visszajár az ára+ a kamat. Az eu-s támogatások vissza nem térítendőek. (és az autónál te döntöd el, milyet veszel) Egyrészt.

Másrészt az sem igaz teljesen, hogy a kormány dönti el, mit akar csinálni. Vannak olyan pályázati feltételek, amelyek tök újak, meg is szenved velük mindenki (pl. horizontális szempontok, fenntarthatósági tanulmányok, stb.). Emellett a három nagy alapok ágazatokra lebontva tartalmazzák milyen pénzből mennyit kell egy adott területen fejeleszteni. Megjegyzem, ezért dobta vissza Brüsszel a kormány másfeledik kommunikációs kampányát (Magyarország benned van), mert nem céltámogatott ágazatra utal, hanem generálisan nyomta az arcodba a bullshitet. Az új (meg a 2004-2006-os is) már ágazati szintű. Az igaz, hogy az akciótervet (amit Brüsszel jóváhagy), meg a konkrét pályázatokat az adott ország irányító hatósága dönti el, de azért nincs itt teljes önállóság.

A demokratikus deficitet arra mondják, hogy az egyetlen közvetlenül választott szerv, a Parlament a leggyengébb az EU csúcsszervek közül. Magyarul az EU-ban nincs beleszólása az állampolgárnak abba, hogy a törvényhozó hatalom kikből álljon. (Szerintem ez egyébként nem nagy baj, de kétségtelenül így van.)

GeeDawg2 2008.06.24. 20:36:21

Kiraly rak,
1. Penzugyi alaptetel: a fogyasztas/beruhazas es annak finanszirozasa ket kulnbozo dolog. Magyarul tokmindegy, hogy honnan szeded a penzt arra, amit megveszel, mert az, hogy mit veszel meg, az a sajat dontesed.
2. Az EU megfogalmazott bizonyos altalanos alapelveket, hogy mire erdemes kolteni. Ezt Mo. is befolyasol(hat)ta.
3. Az, hogy a magyar hatosagoknak nem sikerult megerteni a horizontalis elveket (pl. egy csomo beruhazas nem lez onmagatol kornyezetbarat, vagy epp fenntarthato), az nem biztos, hogy az EU hulyesege.
4. Akcioterveket nem var el az EU, hanem Mo. talalta ki. Mint ahogy azt is, hogy a penzeket palyazatos formaban kell kiosztani. (igy johet letre az az okorseg, hogy palyazatot irunk ki a budapesti 4es metrora. Nem az epitesere, hanem a projektre.
5. Az EU Parlament nem a leggyengebb. (mar ha van ertelme is ilyet szamitgatni...) Es torvenyhozo hatalom (Tanacs + Parlament) tagjait kozvetlenul Te valasztod.

Nem akarok en az EU mellett ervelni, csak szeretem a tisztanlatast. Ha az ember politizal, legyen tisztaban a jogaival, ne csak focidrukkerkent kovesse az esemenyeket.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 20:58:29

1., Hááát, én elfogadom, hogy te így gondolod, de nem értek vele egyet. Nekem kurvára nem mindegy, hogy valamire alanyi jogon (vagy pályázatért) kapok pénzt, amit nem kell visszafizetnem, vagy hitelért vásárolok tőkét, és mindkettőt vissza kell adnom. De ha te tudsz hozzád hasonlóan gondolkodó vállalkozót, vagy magánszemélyt, szívesen hiteleznék neki.

2., Igen, ezt írtam le én is. Naugye, hogy mégsem teljesen igaz, amit először írtál.

3.,Sőt, én őszintén örülök, hogy így van.

4., Én úgy tudom, két éves akcióterv kötelező. A 4-es metró viszont tényleg ökörség, most nem mennék bele, elvinné a témát.

5., Márpedig a fő törvényhozó szerve az EU-nak a Tanács és a Bizottság. Törvényhozó még a Bíróság. A Parlamentnek alig valami köze a törvényhozáshoz az EU-ban (együttdöntés, zárszámadás, nabumm). A Bizottság tagjaihoz nagyon-nagyon közvetve van közöd (az elnökét jóvá hagyja a Parlament), a Tanács tagjait te nem közvetlenül választod (hiszen a hazai Parlament szavazza meg a kormány és államfőket, akikből tanácstag lesz), csak nagyon-nagyon közvetve. Ez demokratikus deficit, akárhogy nézzük. De kár vitatkozni olyanon, aminek a létezését a vita tárgya, az EU is elismer. Létezik demokratikus deficit, aminek a mértékét igyekeznek csökkenteni, de teljesen eltörölni nem érdemes szerintem.

+ Itt a többség pro-EU, tehát nincs elvárva, hogy az EU mellett érvelj, főleg féligazságokkal.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 21:05:29

Na még egy-egy gondolat, azokhoz a pontokhoz, amelyekben érdemi vita van köztünk.

1., Próbálj meg nem eleget tenni pl. a kommunikációs követelményeknek egy projektben, és ha sikerült ÉS megkaptad a támogatást, akkor állítsd azt, az EU nem szól bele, mire költsd a pénzét.

5., Persze van gyengébb szerve is az EU-nak a Parlamentnél. De én a főszerveket (Bizottság, Tanács, Bíróság, Parlament) írtam.

GeeDawg2 2008.06.24. 21:31:01

1. te amikor hitelezel, vagy eppen adomanyt adsz avalkinek, megmondog pontosan, hogy mire koltse? Ha igen, akkor azt kenyerjegynek, meg benzincsekknek hivjak, nem hitelnek, vagy tamogatasnak. A palyazatokat mar a magyar hatopsag irja ki, ok mar lehet, hogy megmondjak. De az EU nem mondta azt, hogy hello, ha 4es metrot epitesz, arra adok, ha viszont 5-os metrot, arra nem.
1.2. Meg egy jo darabig nem tervezem az EU-s projektek megvalositasat, amig van ertelmesebb dolgom is. :-) Viszont majd megkerdem egy projekt tanacsadssal foglalkozo ismerosomet, hogy mik a kommunikacios kovetelmenyek.. Remelem, hasonloan okosak, mint a magyar hatosagi szabalyok. (amiket Douglas Adams is megirigyelne...)
2. A palyazati felteleket, mint az egesz palyazati kiirast szinten a magyar hatosag (burokratak, eldugott folyosokon.. :-)) irjak ki. Az o feladatuk, hogy bizonyos celok ervenyesuljenek. Az o szaktudasokunk, ismereteiken mulik, hogy hogy fogalmazzak meg akar az eselyegyenloseget, akar a fenntarthatosagot.
2.2. nem tudok arrol, hogy agazatokra le lett volna bontva, hogy mibol mire mennyit kell kolteni. ha emlkeszel, meg anno a KokaJani es a BarathEtele kozott volt egy vita, hogy mire koltsunk tobbet, human infrara, vagy eppen gazdasagfejlesztesre...
4. Ha elolvasod a vonatkozo EU rendeletet (en kb. 2 eve tettem utoljara, szoval en sem vagyok 100%ig biztos), abban nem szerepel sehol a 2 eves akcioterv.
5. A Bizottsagnak valtozatlanul nincs torbvenyhozoi (legislative) hatalma, akarhogy is szeretnek itt paran bizonygatni. Mint minden vegrehajto hatalomnak, szabalyozo, azaz regulatory hatalma van. Ez eleg komoly kulonbseg!

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 21:44:51

1., Az EU nem pontosan mondja meg, de kisebb-nagyobb részt megmondja. Amit a magyar hatóság megmond, azt részben EU-s előírások alapján mondja meg.

1.2. Megkérdezheted, de akár hihetsz is nekem. :)

2., --> 1., pont második mondata. Az esélyegyenlőség, fenntarthatóság, horizontális akármi pedig nagyon gyakran tiszta tükörfordítás.
2.2. Kirakatvita volt egy elég szűk nemzeti hatáskörről (Továbbra sem azt állítom, hogy az EU mond meg mindent, csak cáfolnám, amit írtál, hogy ,,Magyarország dönti el, mit akar csinálni")

4., Ha két éve tetted, akkor az a baj. Az előző költségvetési időszakban (2006-tal bezárólag) nem volt kötelező akcióterv.

5., Ajánlom figyelmedbe a minden tagállam törvényei közé szó szerint átveendő Bizottsági rendeleteket és határozatokat, valamint a törvényi célokat megfogalmazó Bizottsági irányelveket.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 21:46:02

(Azért igazán adhatna valami pénzt Brüsszel a Konzinak, hogy EU-vonalozunk itt ingyen) :)

GeeDawg2 2008.06.24. 21:56:48

Akkor lehet, hogy masfel eve. Igen, 2006-ig volt a programkiegeszito dokumentum, utana meg semmi. De akkor nezzuk meg kozosen. :-)

Az iranyelv (directive) es a rendelet (regulation) kozt akkora kulonbseg, mint a magyar OGY/kormany hatarozat es a torveny kozt. A directiva ahogy irod, cel, amit a tagallam dont el, hogy ultet a sajat jogaba. Regulation meg nem tudom, hogy van e bizottsagi rendelet, amit kozvetlenul at kell e venni - vagy csak a sajat magara szolo cuccokra vonatkozik e? (eljarasi rendelet)

Figyelj, nem hiszem, hogy kirakatvita volt, mivel meg az utolso pillanatban is modosult pl. az, hogy kozlekedesre koltsunk tobbet, vagy kornyezetvedelemre. (ahogy a magyar kormany megertette: hogy betonozzunk: autopalyat epitsunk, vagy csatornakat? Melyik fizet jobban a partkasszaba?)

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.24. 22:12:10

terelsz kicsit. mindegy.

A lényeg, hogy a bizottság hozhat rendeletet és határozatot (többségében), ami törvényerejű (találsz a google-ben bőven). Az irányelv nem OGY/Önkori határozatnak felel meg, hanem - ha már nagyon példát akarunk rá hozni, akkor mondjuk kormányporgram-célnak. De nem ez a fontos, hanem hogy a Bizottság igenis törvényhozó hatalom, márpedig a Tanács mellett (és vele bősz együttműködésben) a legerősebb.

A link, amit behoztál, tökéletesen példázza azt, amit mondtam: a tagállamnak nincs teljeskörű mozgástere arra vonatkozóan, mire menjen az EU pénz, mint ahogy az EU sem mondja meg teljeskörűen. De nem szuverén, nemzeti a pénzelosztás.

(holnap reggel leszek legközelebb megint.)

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása