Na igen, Tallián tud :). Szerintem az agyak eldobása már az általános iskolában elkezdődik. Mert normális oktatási reformot 18 év alatt nem tudtak csinálni.

Némileg a témáhzo kapcsolódik:
Nem tudom láttátok e az idei érettségi kérdéseket... anyám, aki matektanár hívott fel, hogy ezt nem hiszi el... az érettségiben - ha nem látom, én sem hiszem - általános iskolai harmadikos szintű feladatok voltak.

Ami önmagában elég gáz, de a tanároknak szóló megoldókulcs hibás volt... nem nem elírás volt (ilyen előfordul, bár azért ciki)... a megoldás elve volt hibás. A Magyar Köztársaság matek érettségi tételeit 2008-ban olyanok állították össze, akik ezt az érettségit nem tudnák hibátlanul abszolválni.

Egyébként a cikknek tökéletesen igaza van. Csak egy dolgot fűznék hozzá... az szerintem önmagában nem baj, ha a tudományos elit az üzleti szférában kamatoztatja a tudását. Sőt! A magyar felsőoktatásnak éppen az a baja, hogy abszolút nem találja meg a kapcsolatot az gazdasági, üzleti élethez.
Persze ennek részben az az oka, hogy a magyar tudományos elitnek csak kis része rendelkezik valós, piacképes tudással.

(ok, én a reál tudományos részt nem ismerem, de amit a társadalomtudományi téren tapasztalok, az borzasztó... gyakorlatilag Mo-n csak pszeudotudományos élet folyik.)

Ha nem akkor elnézést, de ha jól értettem egy fél füllel elkapott hírben, az akadémia vadiúj elnöke azt nyilatkozta, hogy nem kíván változtatni úgymint semmin.
Isten éltesse, egy igaz hit és elvhű konzervatív.

"az egyetemistak kozott mindig ottvan az a negy-ot szupertehetseges gyerek szakonkent aki majdnem mindenre kepes."
ja, csak nagy részük húz ki külföldre diploma, de legkésőbb doktori után.

Én nem látok nagy katasztrófát vagy ellentmondást, mert magamévá tettem többek közt nick és shenpen gondolatait a versenyről.
Nyilván Mo nem lesz versenyképes sok-sok területen és ágazatban, ami a nagyon pénzigényes és csak kézzelfogható haszonnal esetleg csak hosszútávon kecsegtető alapkutatást illeti. Más országok már hatalmas tapasztalattal rendelkeznek, tehát szinte a nulláról indulva csak egyedi esetekben lehet eredményt elérni, mint pl. a neutrokutató központ, na de az is nemzetközi beruházás és intézmény.
Az alkalmazott kutatások nagy részét meg magáncégek finanszírozzák, azok meg kínálhatnak versenyképes fizetést is.
Nem lehet mindenhol high-tech, és valszeg nem is kell - csinálja meg más, máshol, az előnyöket meg majd esetleg mi is élvezzük. :) A nagy elmék meg elmennek, na és? Globalizáció van és verseny! Az agyelszívó országok szempontjából éppen ez a jó...
Persze sajnos igaz, hogy kisebb hozzáadott értéket alkotó műhelyek, tudósok sem kapják meg a támogatást :( www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=208866
de mit is várhatunk egy olyan országtól, ahol adót az állampolgárok kis része fizet, és a kormány a "Burundiban sincs egyetem és mégis megvannak" Lajos szellemi örököse?

(Azt nem hiszem, hogy kizárólag a pénz a motiváló erő az itthonmaradásban, ami a fizetéseket illeti, hiszen akkor már nem maradt volna egyetlen orvosunk sem.)

t.m cikkében ezt olvastam:
"Ha pedig az ország nem vesz részt a munkában, nem fogunk részesülni a haszonból sem, és majd vásárolhatjuk meg borsos piaci áron a mások által kidolgozott ötleteket."

Ez konkrétan mit jelent? Úgy érti, hogy pl. szabadalmakat vásárolni leszünk kénytelenek? Vagy magát az ötleteken alapuló terméket?

"Az szintén tragikus mértékű, 1990 óta egyes felmérések szerint körülbelül húszezren hagyták el az országot. "

Diplomasbol huszezer? Hm. A 700 birminghami magyar kb. 4-5%-a diplomas. Ha ez az arany mashol is stimmel - fogalmam sincs, hogy stimmel-e - akkor felmillio kivandorlo?

Ikaljan,

erettsegi: persze, tele van vele az Index. Alapvetoen nem vagyok aggressziv tipus, de annak olvastan nagy kedvem lett volna rendet csinalni egy bezbolutovel a miniszteriumban: mindig is azt mondtam, hogy egyetlenegy dolog van, amit sohasem szabad elkurniuk, es az az oktatas, mert a human toke fogja megtermelni a lovet minden masra, egeszsegugyra, honvedelemre stb. minden mast elkurhatnak, rendbe lehet hozni kesobb. Es erre persze, hogy ezt is elkurjak.

"A tudomanyos elit per definitionem nem kamatoztathatja tudasat az uzleti eletben. Ott ugyanis nem tudomanyt csinalna."

Miért ne csinálhatna tudományt? Éppen ez a baj a magyarországi gondolkodással. Egy top matematikus tudása igenis kamatoztatható az üzleti életben. És nem topmenedzserként, hanem matematikusként. Csakhogy egyik szakmámnál maradjak: Egy valamire való piackutató cég igenis alkalmaz matematikusokat, hogy a közgazdász és szociológus kollegákkal különböző piaci, médiahasználati modelleket alkossanak. Ezekből - az adatfelvétel, és esetlegesen a szoftver hozzáadásával termék születik, ami aztán a piacon értékesíthető.

Ez színtiszta alkalmazott tudomány mind a matematikus, mind a szociológus, mind a közgazdász számára. Végső soron annyi a különbség az egyetemi kutatásokkal szemben, hogy a projektet költséghatékonyan, gyorsan, és valóban használható kimenetekkel kell eladni... Ez tényleg versenyhelyzet, mert az ügyfél, csak használható adatokért fizet.

Ja, mielőtt megjegyeznéd... bizonyos szinten még alapkutatások is megfinanszírozhatók, ráadásul olyan tudományágakban is, ahol (saját tapasztalat) az egyetemi elitben fel sem merül, hogy a piacon értékesíthető tudásról lenne szó. Említeném pl. a nyelvészetet. A feleségem (egyébként egyetemen gyakorló kutató: irodalmár/nyelvész) épp most készít egy nyelvészeti alapkutatást egy multi számára egy számukra fontos célcsoportról. Olyat, amire egyébként kb. 20-25 éve nincs pénz az országban. Tudományos tevékenység, méghozzá magas fokon.

Egyszerűen arról van szó, hogy a tudományos elit jó része abszolút nem is gondol arra ,hogy a kutatásokra való pénzt ne egy nagy központi kalapból kuncsorogja különböző lobbitevékenységekkel, hanem a piacon versenyeztesse a tudását.
Másrészt azért van egy olyan gyanúm, hogy többen kifejezetten félnének ettől, mert hamar kiderülne, hogy bizony egy két tanszékvezető professzor max a nyelve hosszúsága alapján került oda, ahol van.
Ezen okoból kifolyólag a piacon való megjelenésre az egyetem minimális mértékben sem készít fel...

A magas tudomanyhoz nem ertek, de sztori az egyik gazdasagi foiskolarol, ami nem kimondottan tudomanyos, de vegul is felsooktatasi intezmeny.

Gazdasagi informatika szakon egyetlen ember volt, aki kepes volt alapszintu programozast ugy tanitani, hogy az ne legyen teljes hulyeseg. Ezert aztan szabott bizonyos felteteleket ahhoz, hogy ott tanitson es ne menjen el valami jobb allasba. Az egyik az, hogy adjanak ugyanazon a szakon tanari melot a felesegenek is. A felesege gyerekorvos, kizarolag abban van tapasztalata. Azota ipari termelesiranyitasi szoftvereket tanit a foiskolan... nem baj, a gyakorlottabb (szakmai tapasztalatokkal biro, masoddiplomara jaro) diakok szerencsere idonkent kijavitjak, amikor nagy baromsagot tanit... Vazzeg.

Ikaljan, szerintem sem baj az, hogy vannak, akik az üzleti szférában dolgoznak. De ha egy mérnöki kezdőfizetés kétszerese egy doktoranduszénak, és pár év alatt a docensi szint fölé lehet jutni, akkor ezt elég nehéz kompenzálni a tudományos pálya egyéb előnyeivel.

Garázdabillegető: igen, azt jelenti, hogy majd jóval többért fogja megkapni mondjuk az XY betegség gyógyszerét, vagy a Z hulladék-kezelési technológiát.

A gyógyszeres példával nem értek egyet, ne haragudj. Melyik az a gyógyszergyártó cég, aki a "szülőhazájában" olcsóbban adja a medicinát? A 15 éves licenszek lejártáig elvileg ugyanazt a hatóanyagot nem gyárthatja más cég, függetlenül az országtól, utána meg szabad a vásár.
A többivel sem nagyon értek egyet, hiszen nem várható el reálisan, hogy egy lemeradt kis ország sok-sok területen előrukkoljon valami nagy ötlettel, amit majd ő ad el más országoknak, és ennek élvezi a hasznait. Lehet egy-két ilyen eredmény, de ennek a presztízsen kívül nem sok kézzelfogható haszna lenne. Nem beszélve arról, hogy egy ország nem egy másik országtól vásárol ötletet és terméket, piaci áron, hanem cégektől, legyen az magyar vagy külföldi. Ha kifejlesztel egy új reaktorburkot, majd odaadod ingyen Paksnak? Nem hinném. Ellenben alapítasz egy céget (itthon vagy inkább Szlovákiában), amivel esetleg sok embernek adsz munkát, és az jó, de ugyanerre képes az Audi, Citibank, Nokia vagy a Tesco is.
Félreértés ne essék: nem sokkal ezelőttig én is úgy gondoltam, hogy kívánatos lenne, ha a hazai vállalkozók tényeg nyertesek lennének legalább hazájukban, de itt megtanultam (hála nick formerly known....-nak), hogy ha akármilyen okból elbuknak, az nem baj, hanem a verseny része, protekcionizmusnak, pláne sajnálatnak helye nincs. Kicsit kellemetlenebb, ha pl. maga a kormány vagy állam tehet erről, de hát demokrácia van, valakik így választottak, a demokráciát meg elvileg szeressük és elfogadjuk.

Jo Tunder "_Nem tudom_, hogy pontosan miert, de igy van."
???????? gyalázat!
:D

"De ha egy mérnöki kezdőfizetés kétszerese egy doktoranduszénak, és pár év alatt a docensi szint fölé lehet jutni, akkor ezt elég nehéz kompenzálni a tudományos pálya egyéb előnyeivel."

Ebben teljesen igazad van. (sőt!) Bár azért hozzá kell tenni, hogy egyetlen doktorandusznak, de még docensnek sem tört le a keze, ha az egyetemi oktatás mellett a a piacon is értékesítette a tudását... már ha volt értékesíthető tudása.

jó tündér!
Nem tudom, hogy a "top matematikusokkal" konkrétan mi a helyzet, mivel saját tapasztalataim a társadalomtudomány területén vannak, és ezt is látom át.
Azt gondolom, hogy e témában a szakma elitjének igenis van keresnivalója az üzleti életben, sőt sajnos a magyar egyetemi környzet miatt inkább itt van keresni valója.

Egyébként talán félreérthető voltam. Úgy vélem, hogy Magyarországnak sokkal többet kellene K+F-re költenie. Csupán azt állítottam, hogy sem a nagy angolszász egyetemek, sem a hivatkozott izraeli egyetemek nem elsősorban állami pénzen tartják el magukat. Bár jelentős állami dotációt is kapnak, nagy mértékben támaszkodnak az üzleti szférával való együttműködésre.
Az alkalmazott kutatási projektek jelentős részét kifejezetetten a fejlesztésben érdekelt cégek finanszírozzák. De közvetettebb módokon az alapkutatásokba is beszállnak.

Tudom, hogy kis ország vagyunk, és nem feltétlenül tudunk minden területen egyszerre versenyezni a nagy nemzetközi kutatóközpontokkal.Nyilván ki lehet jelölni a fő csapásirányokat. (vagy egyszerűen beállni azok mögé, ahol vannak komoly eredmények)

De azt gondolom, hogy bárcsak itt tartanánk, amikor arról van szó, hogy egy pezsgő, élettel teli, lehetőségeit kihasználó tudományos közegben kelljen meghatározni, hogy melyik tudományterületekhez szeretnénk stratégiai forrásokat hozzárendelni.
Sajnos azonban még ott tartunk, hogy a t. tanszékvezetőnek el kell magyaráni, hogyan kell bekapcsolni egy - a szakmában 20 éve sztenderd elemző-szoftvernek számító - alkalmazást. (mondjuk feleslegesen, mert úgysem tudja használni, megtanulni meg derogál neki).

Ott tartunk, hogy afrikanista konferencián kb. 100 alkalmommal hangzik, el, hogy az afrika-kutatás milyen fontos a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, és micsoda hihetetlen gazdasági előnyt jelent ezt a tudás, és az egész bagázstól annyi tellik, hogy most aztán jó közösen megfogalmaznak egy memorandumot, amelyben több pénzt kérnek az állambácsitól.
Az eszükbe sem jut, hogy a a "gazdaságilaghihetetlenülhasznos" tudásukat mondjuk esetleg olyan exportorientált, vagy fejlesztésben érdekelt cégeknél adják el, akiknek szükségük van erre a tudásra.

Kevesebb szo esik rola, de sajnos a versenyszferaban sem sokkal jobb a helyzet. Sok szakma, sok teruleten a jobbak korulbelul a korai harmincas eveikre szakmailag megcsinalnak szinte mindent amit Magyarorszagon lehet. Innentol kezdve a szakmai unalom, illetve az attol valo felelem egyre erosebb tenyezo a donteseikben. Meddig tudok olyan munkat vegezni ami szakmailag kihivas es jol meg is elek belole?

A kiut leginkabb az orszag elhagyasa, reszleges, esetleg teljes, palyaelhagyas, oriasi kompromisszumok. Akarhogyis, jelentos szellemi toke veszik igy el. Ez meg hagyjan lenne, az igazi problema, hogy ez oda vezet, hogy az egyre gyengebb kozepszer valik az altalanossa,
ami tovabb erositi ezt a folyamatot es kozben a szurkek mar nem is keresnek hegedust, hanem hegedulnek maguknak.