Egészségügy holnapután!

bazalttufa I 2008.03.05. 12:09

Az egészségbiztosítási rendszerről zajló vitában kevés kivétellel kritikán aluli érvek röpködtek. Ha a reform első számú szakértője és szellemi atyja, a kilépési záradékot lényegtelen jogi apróságnak tartja, és egy Váncsa István a a kórházi TV képátlójában találja meg a probléma gyökerét, ott komoly bajban vagyunk. Néhány szakértői vélemény kivételével a magánbiztosítói rendszert elutasítók érve sem volt éppenséggel  meggyőző. A törvény ellenzői valójában nem a törvényt, már a magánbiztosítói rendszer gondolatát is ellenezték, így a vita során a törvény és az előkészítő munka hiányosságai éppúgy mellékessé váltak, mint a törvény lehetséges nem kívánt következményei.  

Ami tény:

Az egészségbiztosítási törvény elfogadása után értelmetlenné vált a törvény elutasítása, annak következményével együtt kell  élnünk. Tudomásul kell vennünk, a következő években és valószínűleg a következő évtizedben a most megalkotott rendszer szabja majd meg az ellátásunk színvonalát.  Hogy hogyan? Sajnos a köztársasági elnöki vétó  indoklásának leglényegesebb pontja felet a sajtó valósággal elsiklott:

A bevezetett rendszer nincs hatástanulmányokkal alátámasztva!

Az a nagy helyzet, hogy néhány fanatikustól és a pártemberektől eltekintve, nem létezik olyan ember (szakember sem), aki egy csendes szoba magányában ne vallaná be, lehetetlen pontosan megítélni az új egészségbiztosítási rendszer következményeit.

Ebben a rövid elemzésben megpróbálom  a rendszer működéséből valószínűleg következő konfliktusokat, ill. az ebből adódó politikai következmények lehetséges alternatíváit áttekinteni. A törvény előkészítésében számtalan hiányosságot illetve elemzési hibát követtek el, a hatástanulmányok hiánya pedig alapvető kétségeket ébreszt az alkotók elképzeléseinek megvalósulását illetően. Hatástanulmányok híján tisztázatlan a rendszer költségszerkezetének változása, amit a bevételi korlát (a tb befizetések rögzítése  jelenlegi szinten) csupán addig képes eltakarni, ameddig a politikai érdekek megkívánják. Másként: a tb járuékok a választásokig biztosan nem emelkednek, de az utána következő változások már kizárólag a magánpénztárak érdekérvényesítő képességén és pártjaink fogékonyságán múlnak.

Bár a pénztárak profitrését a törvény (egyelőre) 2%-ban maximalizálta, a szervezeti költségek növekedéséhez hozzájárul a párhuzamos biztosítói admisztrációk fenntartásának többletköltsége is. A magánbiztosítói rendszer potenciálisan legnagyobb problémáit azonban  a közhiedelemmel ellentétben nem a biztosítók profit ill működési költségei jelentik majd az elkövetkező években, ill azok csupán a problémák kisebb részét jelentik.  

A magyar EÜ rendszerben hozzávetőleges számítások szerint a jelenlegi ellátási színvonalat fenntartva, hozzávetőleg 30-40% tartalék, másként: megtakarítási lehetőség van.  A magánbiztosítók működési költségeit és a rendszer színvonalának javítását a törvény megalkotói ebből a tartalékból  képzelték el a biztosítók racionálisabb gazdálkodásával. Anélkül, hogy ezt a számot most vitatnám, nyilvánvaló, hogy ez a megtakarítás kizárólag a rendszer alapvető átalakításával, ezzel együtt az eddigieknél is súlyosabb intézményi leépítésekkel, a betegutak optimalizálásaval érhető csak el. Ezt az előkészítő anyagokban, mint a rendszer gyengeségét ugyan nagyvonalúan megemlítették, de még csak hozzávetőlegesen sem számolták ki  ezeknek az átalakításoknak az időigényét, sem az átalakításokból nyerhető megtakarítások időbeli eloszlását.

Állítható: ezek a megtakarítások egy kiforrott biztosítói mechanizmussal, felkészült szakértői gárdával is több év alatt érnek el számottevő értéket. Ehhez képest nyilvánvaló, a biztosítási mechanizmus nemhogy kiforrott lenne, de egyelőre csupán a részleges előkészítés fázisában jár és csak a  tv-hez kapcsolódó több mint 150 kormányrendelet függvényében alakulhat majd ki rendszer egésze, mindössze hónapokkal az élesindítás előtt. A biztosítók azonban induláskor, tapasztalat hiányában, óvatosan nyúlnak majd a rendszer kritikus pontjaihoz, az érzékelhető változásokat jelentő struktúrális átalakítást a tapasztalatlan biztosítói menedzsment még jó darabig képtelen lesz keresztülverni az EÜ intézmények vezetésén. Különösen valószínű ez egy olyan rendszerben, ahol a többségi tulajdonos az állam, melynek jelenlegi vezetésének életbevágó hatalmi érdeke a további konfliktusok elkerülése a választásokig.

Mindemellett költségoldalon a biztosítóknak szembesülniük kell több azonnal megjelenő költségnövelő tényezővel is. A betegellátás optimalizásása mely a megtakarítás egyik alapját képezné, feltételezi a finanszírozás rendszer anomáliáinak előzetes felszámolását.  A jelenlegi pazarlás részben ugyanis éppen ezeknek köszönhető. Mivel az OEP egyes beavatkozások valóságos költségeinek csak a töredékét finanszírozza, az intézmények, rákényszerülnek a hiány pótlására, amit felesleges, de nyereséges beavatkozásokkal pótol ki az intézmény. Jelenleg becslések sincsenek a helyzet tisztázásának költségvonzataira, de az bizonyos: az ebből eredő költségnövekedés a megtakarításokkal ellentétben már az átalakítás elején jelentkezik.  Ehhez hasonlóan erősen kérdéses az eü-i munkabérek rendezésének elodázása is.

Az ápolók folyamatos elvándorlása ill. az utánpótlás alacsony szintje miatt az ápolói személyzet érdemleges béremelése nélkül az ellátás szinten tartása sem képzelhető el, a remélt javuláshoz pedig egyenesen drasztikus béremelés szükséges. A sokat átkozott hálapénz megszüntetése csakis az orvosi bérek hasonló nagyságrendű emelésével együtt képzelhető el, ami az intézményeknek ill pénztáraknak a kapcsolódó közterhek miatt akár százmilliárdot meghaladó költségnövekedést is jelenthet.

Emellett az orvostársadalom korfája egy eddig nem túlzottan sokat emlegetett, de annál riasztóbb tényre mutat rá.  Az orvosok 40% elmúlt 50 éves, tehát tíz, tizenöt éven belül orvosdemográfiai szakadék előtt állunk majd, amit az addig végző fiatal orvosok valószínűleg nem tudnak pótolni. Ha figyelembe vesszük az orvosok elvándorlását és azokat a számokat, mely szerint az orvostanhallgatók több mint 70% nem itthon képzeli el karrierjét, szembe kell néznünk azzal a ténnyel: a jelenlegi helyzethez képest akár 30%-al is csökkenhet az orvosok száma kövekező tíz évben. A probléma súlyát növeli,  az egyes szakterületeken már most is létező orvoshiány. A magánpraxisban nem gyakorolható, kevésbé hálapénzes szakterületek vonzerejét a gyorsan emelkedő bérek is csak részben ellensúlyozzák: egy röntgenorvos Angliában, relatíve magas hazai fizetésének is a sokszorosát keresheti meg, és a külföldi munkavállalás legfőbb hátülütője, a családi költözés sem okvetlenül különbözik a hazai lehetőségektől. A betöltetlen állások jelentős része általában itthon sem az orvos lakóhelyén van.

A fentieken kívül a biztosítóknak természetesen számolni kell a piacra lépés magas költségeivel is, amelybe az adminisztráció kiépítése mellett hozzátartozik pl a következő év elképesztő rekám ill. marketing költségei valamint a tapasztalatlan biztosítói menedzsment képzési és a menedzsment által elkövetett hibák jelentős költsége is az első néhány évben.

Összegezve: szigorú költségvetési korlát mellett, a magánbiztosítók jó esetben is több év alatt érhetnek el jelentősebbb megtakarításokat, míg költségeik tekintélyes része azonnal emelkedni fog. Ez olyan költségoldali nyomást jelent a biztosítóknak a következő 2-8 évben, melynek következményei szinte megjósolhatatlanok. Mivel a rögzített járulékszint miatt a bevételi oldal kizárólag a béremelkedésektől függ, a jelenlegi a gazdasági növekedés alacsony szintje mellett ez a nyomás önmagától nem is fog enyhülni.  Az megpróbálok négy lehetséges szcenáriót felrajzolni, mert a következő évek eseményei úgy hiszem ezek egyike, vagy egy ma még nem meghatározható keveréke lesz ezeknek.

1.)

A költségoldali nyomást és az ebből származó veszteségeket a biztosítók nagyobb része lenyeli a következő években, kisebb része kilép a piacról. A rendszer egésze működőképes marad, e közben az adminsztrációt felépítve, racionális ésszerűsítésekkel fokozatosan igyekeznek elérni a nyereségessé válást.  

2.)

A biztosítók nagyobb része kilép a piacról, a rendszer működésképtelenné válik, az állam veszi át a biztosítók feladatait. Ha a Fidesz hatalomra kerülése esetén betartja jelenleg tett ígéreteit az egészségügyi rendszer államosítására, ezt jó eséllyel a szerződések felmondása nélkül is elérheti,  ha nem engedélyezi a járulékok emelését vagy liberalizálását.

3.)  

A választásokig biztosan marad a költségvetési korlát, utána azonban a következő kormány lazít rajta. Ebben a szcenárióban a Fidesz hatalomra jutásától függetlenül is lazítanak (értsd: emelik a tb járulékot). Ha a magánbiztosítók egy elérhető bevételnövekedés mellett kifizetődőnek látják a piacon maradást, kilépés helyett valószínűbb a rendkívül erős lobbitevékenység és a pártkasszák feltöltése a választások előtt. Nem lehet megjósolni, hogy a magánbiztosítói rendszer megtartása és a TB járulék emeléséért (vagy liberalizálásáért) cserébe elfogadja-e ezt a Fidesz, de a párt kasszája a kormánypártokéval összevetve meglehetősen üres, és bár szögesen ellentmond a párt mostani álláspontjának, a rendszer elfogadását, de még a járulék emelését is viszonylag könnyen be lehet állítani a jelenlegi kormány felelősségének (mivel valóban a jelenlegi kormány felelőssége). Ezt a verziót erősíti törvénybe épített magas kilépési költség is.

4.)

A biztosítók a szabályozási lyukakon keresztül igyekeznek majd az ellátás költségeit csökkenteni. A rendszer jellegéből adódóan az ellenőrzés a visszaéléseknek csak nagyon kis részét lesz képes leleplezni, így a tudatos költségcsökkentő célú visszaélések hosszú távon nyereségesek lehetnek.  Erre a veszélyre az előkészítő anyagokban is történik egy-egy kósza utalás, de bizonyos lehetőségek magától értedően nem kerülhettek bele. Ilyenek pl. a pénztárakban mejelenő pártérdekek. A pénztárak állami többsége szinte garantálja a hosszútávú politikai zsákmányszerzést, de ennek konkrét módja még nem egyértelmű. Az állam által delegált képviseletek megkönnyítik pl a közel álló cégeknek biztosított beszerzéseket, de ennek a megoldásnak komoly gyengéje a kormányváltás miatt gyakran változó érdekeltségi rendszer. A pártok érdekszférája így feltehetően inkább az egyes pénztárakban jelenik majd meg, melyeket a törvényi garanciák és az ellátás biztosításának politikai kényszere az állami delegáltaknál jobban véd.   


Talán kiábrándító lesz egyeseknek, de a rendszer a következő két-három évben nem fog összeomlani, és bár a kapkodás közepette felálló biztosítói admisztráció zavarai felháborodást keltő ügyeket is okoznak majd, egy botrányosan működő ellátás a biztosítóknak és a kormánynak sem érdeke. A választásokig biztosan nem. A társasjáték csak utána kezdődik el igazán.

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr9366490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

qbr 2008.03.05. 12:54:33

Nagyon jó cikk, gratula! Teljesen egyetértek mind a probléma felvázolásával, mind a következtetésekkel!

"A bevezetett rendszer nincs hatástanulmányokkal alátámasztva!" Igen, ez itt a legnagyobb baj. Nem lehet felkészülni a problémákra, veszélyekre, mert nem tudja senki, mi várható!

egyiketsem · http://egyiketsem.blog.hu 2008.03.05. 13:02:04

Egy kérdés: és miért nincs? Mi indokolja a hatástanulmányok hiányát?

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.03.05. 13:04:09

"Mi indokolja a hatástanulmányok hiányát?"

Az a mélységes dilettantizmus ami árad onnét:-(((

mediazsiraf · http://www.konzervatorium.blog.hu/ 2008.03.05. 13:19:24

"Mi indokolja a hatástanulmányok hiányát?"

Xenu.

Guild 2008.03.05. 14:58:12

"Mi indokolja a hatástanulmányok hiányát?"

Az, hogy a törvény nem egy szakértői munka hanem a kormánypártok közti alku eredménye.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2008.03.05. 15:09:29

Hatástanulmányok kieg.:
Egy törvény mindig politikai alkuk eredménye is, de nem mindegy, hogy a felek milyen érveket használnak. Ebben az esetben kitaláltak valamit, ami ideológiailag megfelelő - a "szociális érzékenység" és a "piac-verseny-kapitalizmus" is megtalálja a neki tetsző elemeket. Aztán ezzel mintha jól végezték volna a dolgukat, befejezettnek tekintették az ügyet, és így született az eü. reform legfontosabb törvénye. Az, hogy a valóságban ez hogyan működne, senkit nem érdekelt.

hessler 2008.03.05. 15:36:21

Szerintem az igazi kérdés ,hogy kik azok
akik a szakmai kérdésekben "segítik" a kormányt.Kik végzik (vagy nem)a számításokat és elemzéseket.
Mert a szakérők elég rossz
színben jelennek meg előttem.
Gondolok itt az eddig megismert szakértők
néha teljesen ellentétes állásfoglalására.
Nekem ez olyannak tűnik mintha 2 matematikus
nem tudna kiegyezni a 2x2-ben sem.
Pedig ez egy szakma kellene ,hogy legyen.
Ha csak a műhibaperekben megszólaló szakértőket nézem már égnekáll a hajam.
Na és persze az orvosok mélyen hallgatnak
vagy ha megszólalnak még rosszabb a helyzet.
Így szerintem esélytelen bármely politikai
oldal is akarna jobbítani.
Kiből lehet szakértő?Mostanában volt egy balhé amikor egy "szakértőről" kiderült
nem is lehetne és nem is az.De azért ő
szakértett.Én meg holnaptól operálni szeretnék.Lehet azt is vagy csak szakérteni lehet?
Érdekes egy cikk ez a mai.De a mai viszonyokról érdekes képet kaphat az aki
erőt vesz magán és elolvassa a Darvas Bélával készült interjút az indexen.
Az Élet és irodalmat azért itt nem ajánlom!

Guild 2008.03.05. 17:31:45

Én úgy hallottam, az SZDSZ vezetői komolyan hisznek abban, hogy a piac majd mindent magától rendbetesz. Ha ezt elfogadjuk mint axiómát a szakértői munka már csak arra irányul, hogy jó érveket találjanak az álláspont védelmében. Minden mást megold a láthatatlan kéz.

Guild 2008.03.05. 17:55:45

Amit nem igazán értek a cikkben, hogy felsorol egy csomó problémát, és mégis jó esélyt lát arra, hogy a jelenlegi járulék szinteken és feltételekkel a rendszer feláll és rövid távon működőképes lesz.
Ha a járulék szinteket nem növelik akkor kb. ugyanakkora pénz lesz a rendszerben mint most. A politikusok elvárása, hogy az ellátás színvonala ne romoljon, sőt inkább javuljon. A költségeket rövid távon nehéz érdemben csökkenteni, és én nagyon nagyon szkeptikus vagyok a 30-40% lehetőségében (amennyire tudom más országokban sem költenek kevesebbet egészségügyre mint itt). Az x db. új pénztár működési költsége szerintem nem kevés. Bármely józan befektető ilyen kockázatok mellett pedig csak akkor tesz be pénzt, ha busás hasznot sejt a dologban.
Ezért
a. vagy nem lesz olyan befektető, aki pénzt tenne a dologba, és akkor maradnak a 100%-ban állami pénztárak
b. vagy meglesznek a kiskapuk, és akkor más forrásokból plusz pénz megy a rendszerbe.
Én legalább is nem látom pénzügyileg hogyan működhetne a dolog.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.03.05. 18:19:00

Hmm. szerintem elveszett a cikk írója a spekulatív részletekben. A törvény a profitkivételt a befektetett tőke 2%ra korlátozta. Ha ugyanazt a pénzt sima lekötött betétre teszi be bármelyik bankba, az 7-9%. Így ki lesz aki piacról érdeklődik? Esetleg aki eleve ki akarja lopni a pénzt.

Másrészt a jelenlegi elszámolási rendszerben annyi az ellenőrizetlenül és követhetetlenül kiadott pénz, hogy csupán egy rendes tételes elszámolással és kontrollal 20-30%
megtakarítás elérhető. Ha ezt bárki megteszi, veszteséges már nem lesz. Tulajdonképp az OEP is rég rendet rakhatott volna, talán itt lehetett volna kezdeni.

Messze nem osztom tehát bazalttufa jövőképét. Sikertelen pályáztatás simán előfordulhat, után nem lesz més hátra, mint kontrollált működésre bírni az állami pénztárat/biztosítót. Másrészt ha van mégis jelentkező, nagyon alaposan meg kell nézni azt, hogy milyen szálákkal, alvállalkozókkal hova csorgatja a pénzt (és én nem vinném hozzá a biztosításom).

shaker 2008.03.05. 18:48:22

az emberek valahogy így fogják fel...

nem oszt, nem szoroz. a válaszadók 55 százaléka szerint a népszavazás „pénzkidobás”, ugyanakkor elméletben a demokrácia fontos eszközének ítélik.
a többség a kormánytól „mindössze” a demokratikus minimumot várja el: azt, hogy helyén maradva hajtsa végre a nép akaratát (63%). még az ellenzéki szavazók körében is kisebbségben (45%) vannak azok, akik szerint eredményes népszavazás esetén a kormánynak le kellene mondania.

www.publicus.hu/nepszavazas2008/

Dr Kangörény 2008.03.05. 18:49:23

Nagyon jó ez a post. Én csak azt szeretném tudni, hogy mi a faszért nem mert senki hozzányúlni az egészségügyhöz a rendszerváltás óta?

Bővér Lajos 2008.03.05. 19:05:07

Valóban kellemes olvasmány, habár talán szakmailag nem érzem annyira a topon, függetlenül attól, hogy minden egyes szempontja teljesen jogos. Valószínűleg azonban számos potenciális előny, és, talán még több veszély kimaradt, amik az eü. szolgáltatási oldalon jelentkező korlátozott erőforrásokból erednek, legalábbis rövid távon (mondom ezt úgy, hamár csak próba szerencse alapon is, nem ellenzem ezt a dolgot).

Sajna (az én szemszögömből), hogy az is igaz, hogy a hatástanulmányok vélhetően valóban a politikai alkudozás miadt maradt el. Azért az csak halkan jegyezném meg, hogy az elmúlt mondjuk 15 évben vajh hány hatástanulmány készült még ha csak az ilyen jelentős átalakításokat vesszük figyelmbe.

Továbbá, azt is megkérdezném, hogy az esetleg elkészült ilyen munkák milyen szakmai értékkel bírnak...... Vannak kétségeim, én már láttam egy pár ilyet (bevallom, még írtam is részeket, igaz nem ilyen dimenzióju dologról),

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.03.05. 19:13:37

Megjöttem a konferencia napról, de perpill szétmegy a fejem, kicsit később válaszolok.

jano 2008.03.05. 19:18:49

Valóban nagyon jó a cikk.

Én látok esélyt arra hogy mûködni fog a dolog, biztos nem döccenômentessen, de mégis.

Arra hogy az OEB vagy akármilynen más hivatal "rendet tegyen" na annak semilyen esélyét nem látom. Dolgok már csak nem így mûködnek. Árcsökkenés, hatékonyságnövekedés csak piaci viszonyok közt lehetséges, itt nálluk meg méginkább mint másutt. Ez egészség igenis üzlet.

A biztosítók meg tényleg hosszú távon gondolkodnak, a nagy nem zetközi biztosítók nem 5-10 évben hanem hosszabban nézik, van aki tud 10 évig veszteséges lenni hogy utánna évtizedeken keresztül nyereséges legyen

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.03.05. 19:53:44

Ömlesztve válaszolnék

A rendszer felállítása és rövid távú működése a koalíciónak létkérdés, ezért a biztosítók indulását politikai okokból a kormány keresztül viszi majd, bármi áron. Erre a most tárgyalások alatt álló 150 rendelet egyébként bőséges mozgásteret kínál.

A kiskapukat írtam. A biztosítók hosszútávú üzleti megfontolásainak alapját a potenciális megtakarítások pontos arányát csak hozzávatőleg tudom megmondani és információim szerint jelenleg ennél a biztosítók sem járnak sokkal előrébb.
Pár száz millió és pár száz szakértő bevonásával előrébb lesznek, a következtetésiket nyilván beépítik a kormánnyal folytatott alkuba is.

A rendes, tételes elszámolás valóban gyorsan csökkenti a költségeket, de megint: a felesleges beavatkozások jelentős része az alulfinanszírozott beavatkozások kipótlása miatt jött létre. Továbbá: több száz a modern EÜ menedzsmentben perfekt szakember ezt meg tudná valósítani, de nincs több száz ilyen szakember, majd évek múlva. A mutyival megoldott közbeszerzések pazarlására milyen hatással lesz az 51%-os állami tulajdon, nyilván állami delegáltakkal.

Számos potenciális előny, és, talán még sok egyéb veszélyforrás maradt kia cikkből, valóban. Egyrészt pontosítanám a cikk egyik idevágó mondatát (amit már tegnap meg akartam tenni, de kimaradt) így: (módosítás nagybetűvel)

"Ebben a rövid elemzésben megpróbálom a rendszer működéséből valószínűleg következő konfliktusok EGY RÉSZÉT, ill. az ebből adódó politikai következmények lehetséges alternatíváit áttekinteni."

Egy percig sem hittem, hogy az összes lehetséges szempont belefér a cikkbe, a fókusz csak a rendszer költségvetési problémáin volt.

Végül azt gondolom: az ország egyik legfontosabb és legnagyobb gazdasági(itt most az)rendszerének átalakítása, hatástanulmányok nélkül egészen felháborító nonszensz. Egy néhány milliós EU (mondjuk környezetvédelmi) pályázathoz is tételes hatástanulmányt követelenek meg, de a magyar kormány pl ezt a hazai cégektől is elvárja. Az hogy eddig is szarul vagy sehogyse csinálták nem érv. Az maga a probléma.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.03.05. 21:13:22

Amíg a profit 2%ban van korlátozva, profi hozzáállásról nincs is értelme beszélni. Mert a bankban többet kap, ennél még a befektetett pénz költsége is több. Ami hosszú távon térül meg, az is macerásan és rizikósan, az nem hosszútávú gondolkodás hanem rossz üzlet punktum. Pont a profi tudja.

Másrészt közhely, mennyire pazarló a finanszírozás. Van ott miből hatékonyabbnak lenni, ehhez sem kell hatástanulmány.

qbr 2008.03.05. 22:44:30

Egy nagyon jó indexes cikk a témában:
index.hu/velemeny/olvir/gaalegb3750/!1
a fentebb hiányolt részleteket taglalja

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.03.05. 23:17:30

qbr

Már írtam: én csak 1 szempontból vizsgáltam. Nem versenyzek Gaál Péterrel. Ő az orvos-gazdaságstratégiai részlegen van, én a pénzügy-politológián. :) (önirónia)

Pascal

"Másrészt közhely, mennyire pazarló a finanszírozás. Van ott miből hatékonyabbnak lenni, ehhez sem kell hatástanulmány."

Ez most dafkéból jött? Közhely. Nem is arról szólt a post. A fellengzős ledorongolás helyett viszont nem árt tudni a pazarlás okait. Megindokoltam miért.

ez a jobb oldal ?! ..nem is tudom... 2008.03.05. 23:21:13

Na itt is :) Úgy általában mi miért ne tudnánk, ha mások igen, ráadásul mi még ultra csorók is vagyunk, hogy a mindent ingyen megengedhessük.
qbr: a másik cikk nagyon rossz, pont azért, ami itt részben kerül kibontásra és te sem hiszed el, meg Georgiasz sem, Pascal azért már pedzegeti is és tessék:
index.hu/politika/belfold/lfu0303/
és nem lesz más a hozzállás, amíg állami. Nincs budipapír, mer ugye nincs pénz, de utána minek nézne a biztosítottságnak. Van ott tartalék, sajnos, mer azt most egyszerűen kiqrjuk az ablakon. apárhuzamos adminisztrációk ellenére. A verseny bőven többet takarít meg annál. Jellemző, hogy cégünknél most 1/4-e a pü terület működtetsésének költsége, mint 3 éve ceteris paribus !
Ja, és, hogy ki mennyit költ eü-re a közelben, a /fő az izgi, és ehhez képest az élettertam, ilyenkor megint Q-znék legszívesebben:
index.hu/politika/kulfold/slo3272/

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.03.05. 23:29:22

ez a jobb oldal

Érdemi hozzászólás? "A verseny bőven többet takarít meg annál" van olyan megalapozott tény, mint a Monthy Pyton félelmetes harapású nyula.

És olvasd el a postot is kérlek! Gaál Péter cikkét is.

Érvekkel vitatkozom. Csak.

VIII. Nagyapó 2008.03.05. 23:43:29

Pascal

Ez alapján:

"(8) Amennyiben az EBP-nek a tárgyévi, (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségbiztosítási szolgáltatási bevételei meghaladják a tárgyévi, (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ráfordításait és költségeit, osztalékként – figyelemmel a 9. § (7) bekezdésben és a 64. §-ban foglaltakra is – a tárgyévi, (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek legfeljebb 2 százaléka fizethető ki, feltéve, hogy az adózott eredmény erre fedezetet nyújt. A többségi tulajdonosnak megfizetett osztalék esetén a 161. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni."

(www.eum.hu/download.php?docID=2675)

nem a profit, hanem a járulékbevétel 2%-a a korlát - ami azért nem kevés.

ez a jobb oldal ?! ..nem is tudom... 2008.03.05. 23:46:33

Hát bazalttufa, ha a szlovák adatok és az, hogy az OEP azért kénytelen büntetni, mert a kórházak nem nézik a biztosítottságot nem tényszerű, akkor mi ???? Ez már rögtön 2 DB tényszerű hivatkozás, számokkal összegekkel. És, ha már tények, pont a Gaal cuccot szedhetnéd ízekre:
1.
"Működési költségek
A professzionálisabb működésnek valóban ára van, de ez nem érv a biztosítópénztárak közötti verseny és a magántőke bevonása mellett. Meg lehetne emelni az OEP működési költségét is, és jogköröket lehetne neki adni a betegutak szabályozására, a részletesebb ellenőrzésre, a szolgáltatásvásárlási tevékenység kiterjesztésére.

Emellett fontos megjegyezni, hogy egy, a biztosító pénztárak versenyére épülő rendszerben egy csomó olyan plusz adminisztrációs költség merül fel, amelyekre egyébként nem lenne szükség. Megsokszorozódnak például az ügyfélszolgálati irodák és székházak, az ellenőrzési és nyilvántartási rendszerek és megjelennek a reklám és marketing költségek. A magán szervezetekben kiépülő bürokrácia ugyanolyan rossz, mint az állami. Egy biztosítási rendszer pedig annál hatékonyabb, minél kisebb működési költséggel képes minél jobb eredményt elérni.
"CSOMÓ, MEGSOKSZOROZÓDNAK, MEGJELENNEK KÖLTSÉGEK" : MENNYI? HÁNYSZOR? MEnnyi jelenik meg ? Nekem a rutin házidolgozatomat visszavágták volna adatok nélkül, ilyet szakközépben írnak verselemzésként. Vagy ez lenne a hiányolt hatástanulmány ?
Folytatva: "A MAGÁNBÜROKRÁCIA UGYANOLYAN ROSSZ." Ezt honnan, itt nem hiányoznak a tények bazalttufa ? Egy magánbiztosító egyszerűen nem fizet akezelés után, ha a korház nem ellenőriz, itt meg 25 % esetben szartak bele !

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.03.06. 00:16:52

ez a jobb oldal

1
A szlovákiai reform egyik atyja (Peter Pažitný)szerint működésképtelen a magyar modell.
2
A jogviszony ellenőrzési hiányossága hiba, de mi köze van a jövőre bevezetett rendszerhez?
Hogy árnyaljam: én tudom, hogy pl a fizetésképtelen alkoholistát, és cigányt is ellátják, akkor is ha közben a kórház padlójára rókázik(láttam). Nem merő lustaságból vannak a hiányosságok, a kórházakban humánus szempontok is játszanak.

Tudtad hogy a törés csak akkor sürgősségi eset (vizitdíj mentes), ha nyílt a törés? Ha csak a bőröd alatt dudorodik a csont, sorba állsz, kivárod, fizetsz.

Adminisztrációs költségek

Erre konkrét választ tudok adni. Az OEP jelenlegi adminisztrációs költsége OEP, 1,3% a működési költségeknek, míg (ezt az TV előkészítő anyagok alapján írom): a biztosítók párhuzamos adminisztrációja kb 8-12%-át teszi ki majd.

Egy adminisztráció vs 10 adminsiztráció. Hatékonyság ide vagy oda, nő az összköltsége.

Ahhoz képest, hogy egy indexes cikket hevesen támadsz az adatok hiánya miatt, szót sem ejtettél ennek hiányáról a TV esetén, ami a cikkel ellentétben súlyos hatással lehet a te ellátásodra is.

ez a jobb oldal ?! ..nem is tudom... 2008.03.06. 00:47:19

A szakértő cikkét megtaláltam:
vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=201537&fr=rss
és, ha megnézed reakciós beírásaimat (ma is), én is azt írtam, hogy túl sok lett a kompromisszum és pont a szakértő által is kárhoztatott állam kárára. Mert ő az instabil böszme partner, aki szarik majd versenyezni. És az általad idézett szakértőt idézném:

"Ellenpéldaként Szlovákiát hozza fel, ahol a négy magánbiztosító gazdálkodásába, működésébe az állam nem szólhat bele, csak ellenőrizheti. "A biztosítók a nyereség reményében ügyfélbarát intézkedéseket hoznak, javítják szolgáltatásaikat, vagyis biztosítják azokat az előnyöket, melyekre a verseny lehetőséget nyújt."


Erre mit ír megint Gaal Úr (látom, hogy oktató, de ez a következtetés...):

Tisztában kell lenni azzal, hogy a biztosító pénztárak versenyére épülő rendszerben ugyan valóban lesz lehetősége bárkinek biztosítót váltani, de a jelenlegi helyzethez képest biztosan szűkülni fog a betegek szabad orvos, illetve intézmény választási joga. Ez abból adódik, hogy a beteg biztosító pénztárával nem szerződött ellátóknál, a beteg csak a pénztár előzetes engedélyével veheti majd igénybe az ellátást. Ezt nem fogja tudni ellensúlyozni az, hogy az elképzelések szerint a biztosító pénztár majd jó minőségű ellátást nyújtó szolgáltatókkal fog szerződni: ez ugyanis a pénztárnak nem érdeke, mert a jó minőségű, könnyen hozzáférhető ellátás elsősorban a betegeket ösztönzi biztosítóváltásra. Így a jól működő biztosító pénztár azokat nyeri meg magának, akik betegek, és ezért veszteséget hoznak. A legjobban működő pénztár fog tehát a leghamarabb tönkremenni. " Tehát az az autószerelő, fodrász is hülye, aki jól dolgozik, mert a sok kuncsaft miatt előbb utóbb csődbe megy ? !
Mondjuk már ki, hogy ez SZÖGES ELLENTÉTE az ÁLTALAD IDÉZETT SZAKÉRTŐ véleményének. Bocs, ha barátod, ismerősöd, de ezek a tények, és látod egyiket sem a TV-ből vettem, hanem innen a netről, konkrétan, likkekkel ellenőrizhetően és pont ezért nem is nézek TV-t, mert ott ezt nem tudom megtenni.
Viszont az tényleg érdekelne, hogy a 8-12% pontosan honnan jön, és még el is hiszem, mert egyszerűen lehet, hogy mást címen számolják a költségeket. De azért egy hivatkozás jó lenne, köszi.
Ugyanakkor megint csak a szlovák szakértőre hivatkozva és az adatokra, majdnem fele, akkora lakosságnál, az állami biztosítóknak Fico által adott durva hátszéllel (ugyanabból a cikkből) 4 !!! magánbiztosító is a placcon van a szerinted jóval magasabb költségeik ellenére. Akkor most full extrán mínuszban van az összes több éve ??!
Örülök a szlovák szakértő példájának,mert ez is azt bizonyítja, hogy az igazán piaci megoldásnak van helye, gyertek csináljuk meg ! Ez viszont sajnos nagyon más, mint amit a Fidesz mond. Remélem nem ez velem a probléma ?
És, ha már TV-t mondtál, azt is lehet nézni itt is, akkor amikor te akarod:
www.mtv.hu/videotar/?id=19013
A második fele a lényeg. Egy ember, aki a hatolom érdekében nem másított a szüksészerűn, és ezért rúgta ki Horn Gyógyi bácsi is. A 130 pont lefedi az egészségügyet is.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.03.06. 08:01:16

Bazalttufa:

Egy példa. Molnár Lajos előtt minden gyógyszert támogattak. A drágábbat jobban, az olcsóbbat kevésbé. Érdeke volt a gyógyszergyárnak minél prímább terméket előállítani (ami nem baj) de érdekelté tenni a dokit abban (orvoslátogatók ugye), hogy akkor is ezt a jobbat adja amikor nem is kell annyira. Egyedül a doki lelkiisemerete és önkontrollja volt az ellenkező szabályzó erő. Érdeme Lajosnak a "legolcsóbbat támogatom" bevezetése volt (aminél lehetett volna még jobban megoldani de ez kis dolog). Ha 2006ot és 2007et összehasonlítod, többszáz milliárdot sikerült faragni a gyógyszerkassza kiadásaiból.

Másik példa. Ha ma bemész valamilyen kezelésre, kapsz egy proforma számlát. Ám az OEP nem ezeknek a számláknak az alapján fizeti ki a kórházat, rendelőintézetet, hanem ágyszám vagy eset alapján megállapított kvóták szerint. Nem tételes és pontos az elszámolás ma, amit a biztosító - legyen az egy vagy több, állami vagy magán - lényegében azonnal megváltoztathat.

Az egészségpénztár hiánya 600 milliárd volt 2006ban (ezt minden évben a központi költségvetésből kipótolják), és minimális plusszal (!!) zárt 2007ben. Egy-két adminisztratív intézkedésnek köszönhetően. És lenne ott még ilyen, nem is egy, ld. kettes példa.

Azt írtad, "..nyilvánvaló, hogy ez a megtakarítás kizárólag a rendszer alapvető átalakításával.." ill. "ezek a megtakarítások egy kiforrott biztosítói mechanizmussal, felkészült szakértői gárdával is több év alatt érnek el számottevő értéket".

Én meg azt mondom, ha úgy tetszik dafke és dafke, hogy van ott még miből hatékonyabbnak lenni. Alátámasztja ezt a fenti két közismert példa (ha már írsz róla tényleg... hmm... megnézhetted volna). Bárki meglépheti, függetlenül attól, hogy egy vagy több pénztárról, biztosítóról van szó; és hogy ezek állami vagy magánkézben vannak.

Lesz eredmény tehát, viszonylag rövid idő alatt, azonban ez nem az új struktúrának pláne a versenynek, hanem a rendszer meglevő gyengeségeinek köszönhető. Ha Lajos nem lépte volna meg a gyógyszertámogatás átalakítását, akkor még látványosabb lenne.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.03.06. 08:20:47

Nagyapó kolléga:

Teljesen igazad van, nagyon lerövidítettem. Én a 30. szakasztól kezdve felsorolt tőkekövetelményekre gondoltam. Nem úgy van ám, hogy te meg én alapítunk egy kft.-t aztán átfuttatunk rajta sokmilliárdot és kiszedjük a 2%át, hanem a törvény megköveteli, hogy tőkét fektess be, vásárolj részvényt az állam által alapított biztosítóban, tartalékot képezz különböző célokra. Viszont utánaszámolgattam, tényleg van elvi lehetőség arra, hogy a befektetett tőkéből a banki kamatnál jobb eredményt érj el. De kétsgeim vannak: a kockázatokat mérlegelve piaci szereplő fog-e pályázni, illetve ha jön mégis, milyen módon próbálja kiszedni a pénzt.

qbr 2008.03.06. 10:05:10

bazalttufa:
tudom, hogy más szemszögből nézted, pont azért linkeltem be az indexes cikket.

ez a jobb oldal:
Figyelmen kívül hagyod a Gaál cikk szakmai érvelését, és csak a pénzügyi hatékonyságot nézed: pedig a cikk pont arról szólt, hogy a pénzügyi hatékonyságot néző egészségpénztárak előtt a nehezebb, kevésbé és lassabban (ha egyáltalán) megtérülő út az, ha a szolgáltatás minőségén próbálnak javítani, és a könnyebben járható az, ha mindenkit egészségesnek tekintenek, és nem gyógyítanak.

A legjobb példa erre a szűrővizsgálatok kérdése: a pénztáraknak egyszerűen nem lesz érdeke a szűrővizsgálatok finanszírozása, mert egészen sok beteg akadna fenn a szűrőn, aki egyébként előbb meghalna, minthogy fizetni kelljen az ellátásáért. Pedig ha már csak a hatékonyságról beszélünk a teljes nemzetgazdaságnak valószínűleg az lenne az előnyösebb, ha ezek a betegségek kiszűrésre kerülnének - de egy lokális egészségpénztárnál ez egész egyszerűen nem kifizetődő.

A cikk, amit belinkeltél arról, hogy az OEP bekeményít, pont a te állításaidat cáfolja: szerinted egy lokális pénztár mit csinálni, ha olyanokat látna el a vele szerződött kórház, akik nem fizetnek járulékot? Pontosan ugyanezt. Tehát ezek szerint egy központi OEP is alkalmas az előírások betartatására.

A nagyon nagy gáz az az, amit a Gaál cikk is ír, hogy csökken a szabad orvosválasztás jogának köre. És ezzel nem lehet vitatkozni, mert két eset van: 1. Azt az orvost választom, akit akarok. 2. Nem azt az orvost választom, akit akarok. Az első esetben szabad orvosválasztás van, a második esetben pedig szabadabb orvosválasztás, mintha egyáltalán nem lenne, de a (mint egyszer valakitől olvastam) a szabadság az a szó, amelynek a fokozása alacsonyabb minőséget képvisel, mint az alapszó.

"ez a jobb oldal", erre te ezt írtad:
Tehát az az autószerelő, fodrász is hülye, aki jól dolgozik, mert a sok kuncsaft miatt előbb utóbb csődbe megy ? !
Egyrészt analógiákat ne hozz fel vitában, mert az analógiák alkalmatlanok bármiféle logikus érvelésre.

A példa egyébként is azért rossz, mert az autószerelő vagy fodrász munkabérére semmilyen hatással nincsenek a hozzá nem járó hosszúhajú emberek és tönkrement motorú autók száma. Ő azért kap pénzt, amit megcsinál.
Ezzel szemben egy pénztár azoktól kapja a pénzt AKIK NEM BETEGEK! Érted? Tehát számára nem az az érdekes, hogy a nála levő beteg emberek hogy választanak

Ha az egészségpénztár jól dolgozik, és jó szolgáltatókkal szerződik, akkor azok fognak hozzá menni, akik betegek, tehát akikre nettó kiadása van. A nettó befizetők eloszlása nem változik a munkájának minőségétől!

qbr 2008.03.06. 10:21:49

És van egy szempont, amit hajlamos mindenki figyelmen kívül hagyni. Magyarország elég kicsi ahhoz, hogy ne nagyon legyen elég kórház a versenyhez.

Vegyük példának a szegedi egyetemi klinikát. Ott van még Szegeden a megyei (városi) kórház, de komoly különbség van abban, hogy melyik milyen széleskörű ellátást tud nyújtani. Tegyük fel, hogy a klinika igazgatója úgy dönt, hogy márpedig ő nem hajlandó x biztosítóval szerződést kötni (merthogy a szerződésnek két aláírója van), hanem csak y biztosítóval. Mit tud tenni az x biztosító? Semmit. Szerződést köthet a városi kórházzal, a hódmezővásárhelyi kórházzal - és? A betegek hozzá fognak menni? Nem, hanem az y biztosítóhoz.

Na és mi lesz háziorvos szintjén? Mi lesz, ha x biztosító nem köt szerződést a paszabi háziorvossal? A paszabiak nyilvánvalóan átmennek az y biztosítóhoz. Viszont ha az y biztosító leközelebbi szerződött kórháza a győri Petz A. kórház, akkor akkorát szopnak szerencsétlenek, mint egy ház.

Tehát arra sem biztos, hogy alkalmas lesz a rendszer, hogy diktáljon az orvosoknak, és ellenőrizze őket!

fuxosbömis (ex kacagányos) · http://fuxos.blog.hu 2008.03.06. 22:10:22

A fentiekben taglalt téma, a tipikus esete a rossz kompromisszumnak. Egy félmegoldás, ami igazából semmire sem jó.
A jó forgatókönyv szerintem a következő volna.
1. Finanszírozás tisztába tétele; korlátolt vagy korlátlan szolidaritás.
2. Az egészségbiztosítási pénztárat biztosítóvá alakítani.......nemcsak nevében, hanem amennyire lehet szellemében is.
3. Az egészségügyi intézmények racionalizálása és gazdálkodásának átalakítása.
4. Privát biztosítok illetve korházak beengedése a piacra.

Kb. 3-4 év alatt kialakulhatna egy, a mainál (megkockáztatom) sokkal hatékonyabb struktúra.

Most elmegyek és megkeresem az elgurult gyógyszerem.:-)))))

TFL · http://civilzone.eu 2008.03.08. 14:18:59

Hogy miért nem készült hatástanulmány?
Hát minden más politikai ok mellett szerintem azért sem, mert nincs miről hatástanulmányt készíteni.
Megfordítanám: hál istennek, hogy nem készült hatástanulmány, mert annak az esetleges következtetései mind alaptalanok lennének.
Ki tud egy olyan ELKÉPZELÉSRŐL hatástanulmányt készíteni, ami legfeljebb néhány alapelvet rögzít, de közben egy végtelenül komlex rendszer reformálását tűzi ki célul, annélkül, hogy bármilyen részletet szabályozna? Az EÜ törvény alapból még csak az egészségügy egyik részének, a finanszírozásnak az átalakítását célozza, ebben is csak az alapelveket, mindenféle végrehajtási kiegészítés nélkül.
De méginkább: ki tudna egy olyan elképzelésről hatástanulmányt készíteni, ami csak az elmúlt év alatt annyi "kompromisszumos" változtatáson ment át, hogy az eredetileg tervezett elefántból egy eltévedt egérke sem lett belőle? Vagy éppen melyik fázisáról kellett volna/lehetett volna hatástanulmányt készíteni?
Ugyanezért a végkimenetelt sem igazán megjósolni, azaz fölösleges variációkat építeni. Nem tudjuk még, hogy a belépő magán-biztosítók miért lépnek be, ha belépnek egyáltalán. Merthogy a nyereség 2%-os maximálása fölösleges is volt, a magán-biztosító csupán e miatt az "üzlet" miatt sose fog belépni, illetve csupán ettől a szolgáltatástól nem igazán várhat profitot, az alap-biztosítási tevékenység sehol sem profitábilis, még Amerikában sem. A profit a rendszer mellett futó extra szolgáltatásokból van, illetve abból, hogy a belépés által egy fix ügyfélkört kap a biztosító, amelynek eladhatja más szolgáltatásait. Ha meg így nézem, maga a tény, hogy magán-biztosító van benne elég a rendszer fenntartására - tekintve, hogy a magáncégnek ezt akár komoly veszteségekkel is érdekük fenntartani az ügyfélkör miatt. De ez is csak feltételezés.
Alapjában minden a belőpő biztosítókon múlik, az is, hogy az új finanszírozási rendszer milyen hatással lesz magára az egészségügyi szolgáltatásra, mert a fogyasztó szempontjából ez az igazi kérdés. Tojok arra, hogy mit hogy finanszíroznak, nekem az a lényeges, hogy ha orvoshoz kell mennem, rendesen, hatékonyan, gyorsan legyek ellátva. Ezt meg a törvény nem is érinti.
Szerintem bárki, aki jósolni, elemezgetni akarja az EÜ finanszírozási törvény hatásait nagyon ingatag talajon jár. Ami persze már maga a törvény legnagyobb kritikája is egyben.

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.03.08. 16:53:16

Pascal

A gyógyszerár támogatási szisztéma átalakítása hasznos és relatív tűrhetően kivitelezett megoldás volt, bár vannak még bőven csiszolásra szoruló részletek.

Csakhogy. A gyógyszerkassza reformja a TB egyik legjelentősebb és intézményi átszervezések nélkül végrehajtható része volt. A további átalakítások már sokkal pepecsebb és kiterjedtebb konfliktusokkal járnak majd.

A kórházi proforma számlák teljesen irreálisak, egyetértünk, de attól hogy az elszámolás megváltozik, miért lenne belőle egy csapásra megtakarítás? A postban utaltam rá, a jelenlegi finanszírozási rendszer egyszerre pazarló és alulfinanszírozott, és az utóbbi rendezése nélkül elképzelhetetlennek látom a rendszer rendbetételét. Így közel sem olyan egyértelmű a megtakarítások aránya.

Vegyük észre, hogy nem véletlenül került az EÜ átalakítása éppen ebben a fázisban a magánnbiztosítók kezébe (részben). A viszonylag könnyen keresztül vihető jelentős megtakarítást hozó intézkedéseket már meghozták. A kormány előtt két lehetőség volt. Vagy maga teszi rendbe a finanszírozást, építi ki pl a költséghatékony home-care rendszereket még a túlméretezett kórházi struktúra lebontása előtt, vagy ezt a munkát egészben áthárítja a biztosítókra. A politikia nyomás, a pénzhiány, és az EÜ rendszer politikai kockázatai miatt a második megoldás jött be.

Konkrétan tudom, hogy a konfliktusoktól való megszabadulás az egyik legjelentősebb érv volt a koala belső vitájában.

TFL

Már meg ne haragudj, de milyen hülye érv a hatástanulmányokkal szemben az hogy bonyolult? Épp azért kell. Ha áttekinthetőek lennének a kockázati tényezők, összefoglaljuk 50 oldalon, azt kész.

A funkcióját meg tökéletesen félreérted. Nem jövőbe teleportált készválaszokat lehet csinálni hatástanulmánnyal, pusztán a kockázatokat csökkentjük vele.

Hatástanulmány=kockázatcsökkentés

Feltételezem, nem sok vállalati tervet készítettél, különben tudnád, hogy minden esetben több szcenáriót készítenek, a különböző eshetőségre felkészülve.

A jövőre nézve semmi sem biztos, valószínűségekkel dolgozol, de nem árt tudni milyen valószínűséggel.

A cikk is ennek szellemében készült, ezért a több lehetséges kimenet. Egyébként jórészt provokatív szándékkal írtam, mert, ahogy a bevezetőben is említettem, jó lenne végre átgondolni mire is számíthatunk körülbelül.

TFL · http://civilzone.eu 2008.03.09. 02:15:22

bazalttufa,

hát ez eléggé félrement, bár ez totál mellékes és lényegtelen, de elég sok vállalati tervet, sőt hatástanulmányt is készítettem már, és nem csak a magyar piacra vonatkozóan. Ez a szakmám, többek között, startégiai marketing tanácsadó vagyok.
A fogalmakat kicsit kevered: a több szcenárió meg a hatástanulmány amúgy ellentétei egymásnak. Vagy több szcenáriót készítesz, és felkészülsz minden lehetőségre (mert nem tudsz hatástanulmányt készíteni valamilyen okból), vagy pedig egy tervet, amit hatástanulmánnyal támasztasz alá, épp azért, hogy ne kelljen eltérned tőle.
Az EÜ törvény kapcsán a hatástanulmány elleni érvem amúgy nem a bonyolultság, hanem mint írtam, hatástanulmányt arról lehet készíteni, amiről legalább az alap-információink megvannak. Arról, amiről nincs információd hatástanulmányt készíteni nem bonyolult, hanem lehetetlen. Hatástanulmányt készíteni csak a hatástanulmány kedvéért nem csak, hogy pénzkidobás, de félrevezető. Mint ahogy kockázatot is akkor lehet elemezni, ha a kockázat alapvető tényezőit ismerjük.
Mégpedig jelen esetben semmit sem ismerünk, azt sem igazán tudjuk, hogy a törvény szabta változásoknak milyen végrehajtási rendeletek alapján következnek be, merthogy ezeknek a kockázatát lehetne talán legalább elemezni. Másrészt egy komplett rendszer hatástanulmányát nem lehet elkészíteni, amikor csupán a rendszer egyik pillérrét változtatjuk (a finanszírozás), míg a másik pillér (maga a szolgáltatás) egyelőre változatlan marad. Ráadásul épp ez utóbbi része az egészségügynek jelenti a nagyobb kockázatot, az, amit a törvény gyakorlatilag nem szabályoz. A finanszírozás a kockázat szempontjából nem igazán kérdés: a rendszert így vagy úgy finanszírozni kell (most is megteszik), és sajnos az új törvény (mire elkészült) annyi biztosítékot épített bele a tervezett finanszírozási rendszerbe, ami lehetetlenné teszi a bukását. Kár, mert így igazából nem történik igazi változás, csupán egy hosszú elcsúsztatott átmenet, ami még évekig magán viseli a mostani átkokat és nehézségeket. Ami itt most megtörténik, nem más, mint egy meglehetősen nagy kompromisszumokkal megkötött "soft", "változás-is-meg-nem-is" típusú kockázatmentes átállás. Egyetlen biztató elemmel: hogy a beáramló magántőke és az ezáltal beáramló szakértelem majd egyszer kiprovokálja a tényleges változásokat - persze állami kontroll alatt. Pedig itt "bukásra" lenne igazából szükség - ha a törvény lényege nem a csúsztatás, hanem a radikális változtatás lenne, akkor lehetne hatástanulmányokról vitatkozni. A lényeg ugyanis azon lenne, hogy miként lehetne magán a szolgáltatás minőségén és hatékonyságán javítani. Ennek az irányairól pedig mégcsak nem is beszél még senki, nem hogy hatástanulmányra elengendő adat lenne rá - történhet így is meg úgy is, ahogy majd a helyzet és a tapasztalatok hozzák.
Ezért mondom, hogy a végkifejletre vagy a mostani törvény hatásaira bármilyen lehetséges kimenetet jósolni ma nem több egyszerű fikciónál. Meg ezért szar a törvény, illetve az, ami a törvényből "maradt".

TFL · http://civilzone.eu 2008.03.09. 02:39:24

Még egy fontos dolog, ami az írásod alapján azt hiszem félreérthető:
ez a törvény egyetlen mondatában sem érinti magának a szolgáltatásnak a finanszírozását. A kórházak, rendelők, stb. finanszírozásához senki nem nyúl hozzá, legalábbis ennek a törvénynek az alapján. Ez a törvény magának a biztosítási rendszernek a finanszírozását érinti és áttételesen a betegelosztást, valamilyen mértékben. Sőt, az alapfinanszírozási rendszerben sem igen történik változás, csupán az elosztásában. A rendszer ugyanúgy államilag garantáltan marad finanszírozott, a biztosítás pedig nem kockázat-alapú, nem önkéntesség-alapú, hanem továbbra is államilag ellenőrzött módon jövedelem-alapú és kötelező.
Azaz maga a törvény csupán szervezési-elosztási változásokat hoz. Meg azt a reményt, hogy a "magánkéz" előbb utóbb kikényszeríti magának a szolgáltatás finanszírozásának is a változását (vagy legalábbis a komolyabb felügyeletét). Így vagy úgy, de arról most senkinek semmi fogalma, hogy hogyan, mert elemezhetetlen és megjósolhatatlan.
De most (és még évekig) a szolgáltatást igazából változatlanul hagyja, az orvosok, nővérek, ápolók munkájára és az ő munkájuk hatékonyságára nincs hatással. Az első években még közvetett hatással se igen lesz rá, talán három-négy év múlva, amikor a már felállt és ügyfélszerzési fázison túljutott biztosítók megpróbálkják kierőszakolni a hatékony működést. Az egészségügyi szolgáltatásra jelenleg nagyobb hatással van az ú.n. látens privatizáció, azaz a szolgáltatások illetve működés helyi magánkézbe adása, amit látunk jó néhány kórház és rendelő esetén szerte az országban.

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.03.09. 16:47:10

TFL

Úgy néz ki hasonló területen dolgozunk :)

Érdekes, hogy van amiben nagyon hasonló a véleményünk, lásd: "Az első években még közvetett hatással se igen lesz rá, talán három-négy év múlva, amikor a már felállt és ügyfélszerzési fázison túljutott biztosítók megpróbálkják kierőszakolni a hatékony működést." ezt. Részemről azzal a kitétellel, hogy a betegellátás egy részének átszervezésére már ez elején kísérletet tesznek a biztosítók.

Az viszont tévedés, hogy nincs információ hatástanulmányt készíteni. Több modell létezik az ellátás hatékony átszervezésére, de a TV háttér nagyjából behatárolja a lehetséges változatokat. Viszonylag jól láthatóak a rendszer problémái, a hatékonyság javításának lehetőségei is.

Csak érintőlegesen

- betegút szervezés (hazai IBR modell, amit a törvény és a Egyészségügyben mozgó befolyásos háttéremberek személye is valószínűsít)
- intézményi átalakítás (fekvőbeteg ellátásból- egynapos beavatkozások+homecare)
- bér, munkaeőpiaci feszültségek.

A Magyarországon már közel évtizede működő IBR modell elég jól ismert, a finanszírozási anomáliák összege rel. pontosan meghatározható, akárcsak a bérfeszültségek és a munkaerő piac egyensúlyi problémái. Mindegyikre vannak kész számítások.

Nem igaz, hogy ezekre nem lehet hatástanulmányt készíteni!!

Hatástanulmány vs szcenario

Félreérthető voltam, átfogalmazom. Nem készültek hatástanulmányok ÉS szcenáriók sem. Itt pl, mivel hatástanulmányt készíteni nyilván nem tudok, szcenáriókat vázoltam fel (inkl. politikai következmények), nagyrészt provokatív szándékkal.

Többbek figyelmét elkerülte: az első szcenárió szerint a problémákat a rendszer, ha hosszú távon is, de képes lesz kezelni.
Mindamellett erős kételyeim vannak, hogy ez simán megy végbe. Ezekről a kételyekről szólt ez a post, no meg arról a kormányzati felelőtlenségről, hogy jobb előkészítéssel (és hatástanulmányokkal) kevesebb kétely lenne.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.03.10. 12:13:20

Hmm. és ugye a gyógyszerkassza átalakítása mellett ott volt a nemfizetők megkeresése, az is 100 milliárd. Ha azt mondod, hogy meg kell keresni a gyors megtakarítási lehetőségeket mielőtt továbblépünk, akkor egyetértünk. De akkor tegyük is meg. Mert ha a konfliktus benne marad a rendszerben, az végső soron visszajön (pl. biztosító-állam, vagy kórház-önkormányzat konfliktus formájában).

Először tegyük az elszámolást tételessé a teljes rendszeren keresztül. Kifizetés a pénztártól az intézmény felé csak számla alapján. Lássuk pontosan mi mennyibe kerül. Lesz majd olyan, hogy kiderül egy korház, vagy egy kórházon belüli tevékenység messze-messze túlfizetett. És valószínűleg olyan is lesz majd, hogy kiderül valamiről, hogy alulfizetett. Akár ugyanazon az intézményen belül. Amíg nem tudod hova mire mennyi, nam szabad döntést hozni.

Azt mondod, a gyógyszertámogatás átalakítása, a nem fizetők megkeresése volt az utolsó könnyű gyors megtakarítási lehetőség... de honnan tudod? Nincs pontos elszámolás, akkor vagy így van vagy másképp. És ahol ilyen gyorsan lehet 100 milliárdokat találni, ott még van. Hamarabb kellett volna ezt megtenni, mint kórházat bezárni.

Mintha egy könyváruház-lánc tulajdonosa, aki nagyképűen szónokol a just-in-time rendszerek előnyeíről vagy a internetes vásárlást és az elektronikus ügyintézés bevezetéséről, miközben akkora a kupleráj, hogy azt sem tudja mi van a raktárban, mi mennnyibe kerül, az alkalmazottai hazahordják a könyveket stb. És közben veszteséges masszívan, bezár egy-két kisebb boltot (persze azt sem tudja pontosan, hogy épp azok mentek-e a legroszabbul) mert "az üzlet kemény, érted?".

Te nem röhögnéd ki ezt a faszit tiszta szívből? Te is azt mondanád neki: "figyelj, hülyegyerek, rakj először a kupiban rendet, és aztán lássuk hol is állunk, utána gondolkozunk és döntünk a többiről" nem?

TFL · http://civilzone.eu 2008.03.10. 17:41:58

bazalttufa,

igen, így már értjük egymást. Az intézményi átalakításról, illetve magát a szolgáltatást érintő változtatásokról valóban lehetséges lenne hatástanulmányt készíteni, csakhogy ezeket ez az átkos törvény éppenséggel nem szabályozza, ehhez a törvény nemigen ad törvényi keretet/tervet/útmutatást - ez a legnagyobb baja, ezt próbálom már sokadszor elmondani. Csak közvetve, vagy amúgy sem.

a doktor ur · egyetlen1.blogspot.com 2008.03.17. 11:42:40

Komoly érvek és ellenérvek röpködtek itt pro és kontra, csak gratulálni tudok a kommentelôk felkészültségéhez. Van azomban egy egyszerû probléma melynek megoldásához valahogy nem kerültünk közelebb. Ti., hogy az eü. rendszer átalakítása milyen síkokon és milyen célokkal történik?

Érthetôbben fogalmazva.

Alapvetés: az eü-i ellátó rendszer - vagy bármely más struktúra - alakítása (és nem ÁTalakítása) ésszerû és elvárható, hiszen nincsen olyan rendszer a világon, (sem pénzügyi, sem politikai, sem semilyen) mely megszületésének pillanatában oly formában látja meg a napvilágot, mely forma az évek múlásával is ugyanolyan hatékony és sikeres képes maradni. Értelemszerû tehát, hogy változtatni, "jobbítani" rajta nemcsak, hogy fontos, de szükséges is. Fenekestül felforgatni viszont dôreség.

Az ok: képzeljük el azt a szituációt, hogy a hazai eü-i rendszer olyan amilyen, viszont a nemzetgazdasági szinten mért összköltsége csupán a negyede a jelenleginek. (Mondom: képzeljük el! :) Ebben az esetben is nekiállt volna ilyen nagy "garral" a kormányzat megreformálni? Nos, a válasz egyértelmûen nem. Piszkálgatta volna kicsinyég - mint ahogyan a polgári kormányzat tette - de nem borította volna a feje tetejére. Ergo a változtatási kényszert nem a népesség egészségi állapotának romlása miatti kormányzati aggodalom generálta, hanem egyszerû gazdasági megfontolások.

A helyzet: lehet sorolni az okokat, de a lényeg tömören ennyi: az eü-i ellátórendszer mûködése túl sokba kerül.

Feladat: csökkenteni a kiadásokat, és forrásokat találni.

Eszközök: a rendszer méretének csökkentése, a költségviselôk körének kiterjesztése, racionálisabb mûködési struktúra kialakítása, kiskapuk bezárása, befektetôk bevonása.

Eredmény: egy olcsóbban és hatékonyabban mûködö egészségügy.

Ez volt tehát a gazdasági sík, és a hozzárendelt gazdasági cél. De kérdem én tisztelettel: errôl szól a magyar egészségügy? És egyébként is, mi a fene a magyar egészségügy, netán egy részvénytársaság? Bevétek, kiadás, profit, osztalék, stb??? Kérdem én tisztelettel: hol itt az ember? Melynek - papíron! - szolgálatára és életének jobbá tételére az egész rendszer hivatott volna.

Az egéssz rendszer összefüggéseit átlátni persze képtelen vagyok. Az új szabályozási rendszer minden apró részletét sem ismerem. Viszont van egy pár kérdés, melyeket egymás mellé állítva meglehetôsen éles képet adnak a valódi szándékokról.

Ha a kormányzat állítása igaz, és nem profitorientált biztosítók lépnek az eü-i redszer môgé finanszírozóként, hanem csak "részben magántulajdonú pénztárak" jönnek létre, amelyek továbbra is csak a jelenlegi struktúrában és mértékben rendelkezésre álló bevételi források felhasználásával lesznek kénytelenek a magyar egészségügyet mûködtetni, akkor honnan fog származni az a plusz bevétel, amely az újonnan létrejövô intézményi struktúrák mûködtetéséhez és az eü-i rendszer fejlesztéseihez forrást teremtenek? Mindezt hogyan gondolhatják komolyan egy olyan törvény életbeléptetése után (járulékszintek csökkentése munkaadói oldalról 11-rôl 5%-ra, munkavállalói oldalról 7-rôl 6!-ra), mely ez eü-i kassza bevételeit megfelezte? Ilyen bevételszint esetén vajon miért éri meg egy pénztárnak az így lecsökkentett járulékok 2%-ban meghatározott profitmaximum mellett pénzt injektálni akármibe is? És persze a kihagyhatatlan kérdés: hogyan és miért lesz ez így jobb nekünk?

Félreértés ne essék, én nem értek egyet azzal, hogy minden maradjon a régiben. Látható, tudható, hogy a jelenlegi rendszer nem hatékony és túl nagy részét viszi el a költségvetésnek. Egyértelmû az is, hogy többet kell majd fizetnünk az egészségügyi ellátásokért. Amivel semmi gondom nincs. Minden drágul, miért pont az egészségügy mûködjön olcsóbban? De ami most folyik, az sajnos nem errôl szól. Arról szól, hogy MOST kell bevételekhez juttatni a költségvetést. MOST kell megteremteni a lehetôségét annak, hogy az állam kivonuljon a nagy "pénztemetô struktúrák" mögül. MOST kell lehetôséget teremteni annak a pénznek, ami ha nem lépnek, máshol keres magának piacot.

Bár van egy alapvetô problémám is az egész magánosítási folyamattal, egészségügyön belül és kívül egyaránt: amit most eladnak, az nem az övék! Az az enyém! És én nem akarom eladni...

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása