vadnyul
I 2007.11.04. 19:15
Nem fogok túl gyakran írni, és főleg nem olyan hosszan, mint más szerzők. Saját blogom politikai napló, jobb-rosszabb gondolatok, reakciók sokszor esetleges gyűjteménye. Ez a helyzet változhat: ott marad a napi politika, ide általánosabb jellegű írományok kerülnek. Hát vágjunk bele!
A modern gondolkodás egyik jellemzője a számmánia. Mintha az, amit nem tudunk számokkal leírni, nem is létezne. Ezért aztán próbálkozunk, erősen. És lőn - lidércfény, nem világosság. A számosítással csak az a probléma, hogy elfelejtjük mi a szám, és mi az, amit le szeretnénk írni (itt elősorban társadalmi jelenségekre gondolok). A szám maga is elvonatkoztatás, de még inkább általánosítások és különféle definíciók terméke egy-egy társadalmi jelenséget leíró szám. Éppen ezért hiba lenne a társadalomról kapott adatainkat egyszerű mérési eredménynek tekinteni. De ha túl sok az adat, nem leszünk-e hajlamosak beleveszni, és elsiklani a készítés körülményei felett? A méréshez, a számértékekhez, elég hibásan, az objektivitás képzete társul, mintha az emberi viszonyok mérése is olyan egyszerű és a megfigyelőhöz képest külsődleges volna, mint egy golyó tömegének, vagy röppályájának meghatározása. Mi van, ha a golyó visszakérdez?
Hagyjuk-e, hogy megvezessenek a számok?
folyt. köv. többek között arról, hogy a fentiek csak az igazság egyik fele.
(Még mielőtt törölnének, publikálás híjján. És persze elment még vázlatként. De majd belejövök.)
