Kádári reflexek a Kádár-korra: Az ügynökök a paradicsomba mennek

Konzervatorium I 2011.01.10. 12:01

Nemrég kaptam egy e-mailt, hogy okvetlenül, minél hamarabb meg kell néznem Az ügynökök a paradicsomba mennek  című filmet, ugyanis – a rendező szavai szerint – a „háttér(hálózat)-hatalom azonnal megkezdte az aknamunkát, hogy a mozik ne vetítsék sokáig.” Nosza, gondoltam, rég voltam moziban, és némi botrányszag is van a levegőben, így hát vasárnap beültem a moziba, s megtekintettem a műalkotást. Persze naiv voltam és felültem az ügyes PR ugratásnak, de így legalább garabonciásként figyelmeztethetek erre a jelenségre. Jöjjön egy írás egy kritikán aluli filmről, ami pont ezért kritika sem lehet.

Vígh Péter írása

Persze ez nem egy szokványos filmkritika lesz, mivel bár feltételezzük, hogy a Konzervatórium olvasótábora széles látókörű és tág érdeklődésű, elsősorban nem ez mozgatja meg a fantáziájukat. Lehetne szólni arról, hogy már volt, filmrajongó középiskolai osztálytársaim is jobb vágástechnikát tudtak prezentálni, vagy hogy a fiatal színészek egyszerűen pocsék alakítást nyújtanak. De arról is, hogy a film néha örömtelien reflektál saját gagyiságára (amikor a szamizdat kinyomtatása utána megjelennek a semmiből a rendőrök), illetve hogy az idősebb színészgeneráció azért tudja mit jelent színészkedni, s őket legalább élvezet nézni (Lukács Sándor, Kubik Anna, Benkóczy Zoltán, Andorai Péter). Ma már tudjuk, hogy a pártállam és a belügyminisztérium vigyázó szemét (képzavarral élve) a rendszerváltó elit ütőerén tartotta, tehát szinte az összes ellenzéki pártba beépítették saját emberüket, vagy elérték, hogy egy belső ember jelentsen nekik. Az 1956-os Intézet (és talán mások is) egyre több embert tudott azonosítani, azonban nem derült fény az SZDSZ-be beépült „Kakukk” ügynök kilétére.

Filmünk nem szórakozik, s olykor virágnyelven, olykor már tényleg a kimondás határán, de „Kakukk” ügynökről szól, aki meglehetősen hasonlít szeretve távozó, távozva szeretett egykori főpolgármesterünkre, Demszky Gáborra. Na végre, valami kis botrány, amihez talán művészi megjelenítés is társulhat! Nem azzal van a gond, hogy a film alkotói azt feltételezik, hogy Demszky volt az ügynök, mert a vélemény szabad s ezt eddig is sokan gondolták, hanem a megvalósítással. Ami buta, gagyi, és káros, végtelenül káros. Szubjektív dühöngésünkben haladjunk sorban.

Ne is várjuk, hogy megpróbálják elénk varázsolni a rendszerváltás tablóját, ugyan! Az alkotók kegyesek voltak, ezért általában a Zöld Sas kocsmában, a háttérben duruzsolva feltűnik a tévében Tölgyessy Péter vagy Orbán Viktor, de ha máról holnapra elpusztulna minden forrás és csak ez a film maradna, akkor a jövendő generációk nem hallhatnának Antall Józsefről. Miközben a film törekszik kronologikus sorrendet tartani, s rájátszik a történelmi eseményekre – ezzel azt az érzetet keltve, hogy egységes, lineáris elbeszélést tesz le elénk –, valójában becsapja a nézőt és egy töredezett, rendszertelen, kiegyensúlyozatlan paca-tablót dob le elénk. Rendben, ez nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, igenis. A rendszerváltó elitről annyit tudunk meg, hogy egy idealista, tutyimutyi, opportunista banda volt. A film még a szikráját sem tudja felmutatni azoknak a félelmeknek, ami a lengyel Szolidaritást követő megtorlások miatt élt a magyar rendszerváltó „értelmiségben”, elitben. Ismét, ma már tudjuk az akkori szereplők visszaemlékezéseiből, hogy bizony féltek, hogy lengyel társaik sorsában is osztozhatnak, ill. hogy kívülről még mindig nagyon erősnek látszott a Magyar Népköztársaság.

Ezekből a félelmekből, vívódásokból, játszmákból és választásokból alig, de inkább semmit nem kapunk. Helyette megkapjuk az Ördögien Gonosz Nagy Tervet. Azt, hogy az egész rendszerváltást gyakorlatilag az állambiztonsági szolgálatok vezényelték le. Nem akarom elvitatni, hogy a belügy és a hatalmi elit, ma még nem teljesen feltárt módon, de valóban irányítani próbálta a folyamatokat, de ez így nettó összeesküvés-elmélet. Az árnyaltság lábnyomának az árnyékát se fedezhetjük fel eme műalkotásban, ellenben olyan didaktikus monológokkal és párbeszédekkel, cinkos és üvöltő kispolgári kiszólásokkal, kikacsintásokkal találkozhatunk, ami azoknak az embereknek az esztétikai érzékét is sérthetné, akik mellesleg maximálisan egyetértenek vele. A moziban természetesen teltház volt, és természetesen dübörgő tapsorkánnal zárult a vetítés. Tekintetemet körbehordozván arra figyelmezhettem, hogy bántóan kevés a fiatal, elsősorban az ötvenen túli generáció tölti meg a padsorokat. A fiatalokat nem érdekli a közelmúlt, a rendszerváltás, vagy legalábbis így biztosan nem. Viszont az idősebb generációt – és ezt éreztem a film igazi tragédiájának – kádári reflexekkel mozgatja meg a Kádár-korszak ellen.

A fejünk felett elszálló történelem, a hatalom által meghozott (kurzusváltások után homlokegyenest eltérő) döntések, a 20. század kataklizmái valóban elültették bennünk, magyarokban a tehetetlenség érzését. De nem így, ez így nem áll. Ha cinikusan is, de a filmben is elhangzik, hogy mindig van választás. Nem akarom, és nem fogom elhinni, hogy nem lehet (idővel, de akár most is) árnyalt képet adni a rendszerváltásról. Nem akarom, és nem fogom elhinni, hogy ezt nem lehet minőségi műalkotásokban (alacsony költségvetéssel is) bemutatni. Nem akarom, és nem fogom elhinni, hogy nincs lehetőségünk és felelősségünk az életünket és az országunkat alakítani. Az ügynökök a paradicsomba mennek egy nagy nemleges választ ad ezekre a kérdésekre. Nincsenek értékek, nincsenek integráns személyiségek, nincsenek értelmes és kivitelezhető célok. Csak az őrültek házából megszökött beteg korunk hőse, aki a film elején és végén is megmássza a Szabadság hidat.

Ez a film egy stáb, de sajnos egy széles társadalmi réteg véleménye is a rendszerváltásról. Joguk van hozzá. Ha fiatal is vagyok, de értem csalódottságukat, keserűségüket, a tehetetlenségből táplálkozó dühöt, és azt, hogy az ökölbe szoruló kéz szívesen enged ki néha, hogy tapsoljon az ilyen filmeknek. Persze, az önigazolás szükséges a felszínen maradáshoz, emberek vagyunk, így működünk. Azonban nekem, és remélem generációm többi tagjának is másra van szüksége, ezért én meg erre a filmre mondok nemet. És azt hiszem, szólok jövő héten a kommunistáknak, hogy vetessék már le a moziműsorról.
 

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr772573742

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Megint jönnek, rárontanak… 2011.01.12. 17:38:40

A magyar balliberális szubkultúra az elmúlt hetekben – szokása szerint – ismét külső, idegen erők és hatalmak segítségével próbálja „korrigálni” a demokratikus választásokon elszenvedett katasztrofális vereséget. Ez van. A magya...

Trackback: Megint jönnek, rárontanak… 2011.01.12. 17:36:49

A magyar balliberális szubkultúra az elmúlt hetekben – szokása szerint – ismét külső, idegen erők és hatalmak segítségével próbálja „korrigálni” a demokratikus választásokon elszenvedett katasztrofális vereséget. Ez van. A magya...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Miroul 2011.01.10. 15:52:27

1-2 hónapja olvasom a blogot, de csak ma regisztráltam be, mert érdekes volt az írás, és eszembe jutott egy témájában kapcsolódó cikk, amit pár napja olvastam, és talán kiegészítésként is szolgálhat.

Szóval egy érdekes és a filmtől eltérő megközelítésű tanulmányt olvastam a Rendszerváltás(ok) Magyarországon c. konferenciakötetben (Mundus Novus Kiadó), ott az állambiztonság tevékenységét Nagy Imre és társai újratemetésénél, illetve október 23-a kapcsán vizsgálta a szerző (Molnár János). Szerinte is hathatósan közreműködött az állambiztonság a rendszerváltás "lezajlásában", ám 1989-ben már nem annak hátráltatójaként, hanem a békés átmenet "híveként" (kicsit egyszerűsítve). Ennek persze az volt az oka, hogy féltek az esetleges "népi" erőszakos cselekedetektől, ezért mindent megtettek, hogy pl. a temetésen ne legyen botrány stb. De ez csak az egyik oldal, hiszen azért mégiscsak volt ekkor már egy ellenzék is, aki szintén alakította a történéseket, és úgy tűnik, többségük nem készült a hatalommal szembeni erőszakos fellépésre.

Továbbá a szerző foglalkozik ügynökökkel is, és nála pl. Kakukk úgy tűnik, hogy nem egyenlő Demszkyvel, mert a jelentések alapján Kakukk "az SZDSZ munkástagozatának képviselője" (de mondjuk ez még csak mellékszál se a cikkben). Az, hogy ez jelent-e bármit is én nem tudom, talán egy hozzáértő majd elmagyarázza.

A kötet többi tanulmánya amúgy talán kapcsolódhat Vígh Péter elvárásához, mivel a filmek, a mezőgazdaság átalakulása, a prostitúció, az idegenvezetők, a demográfia stb. témák mentén elemzi a rendszerváltást, szóval ez talán jobban belefér a rendszerváltás árnyaltabb, bár persze korántsem olyan botrányszagú megközelítésébe...

üdv

sronti 2011.01.10. 18:05:32

@Miroul:
Kíváncsi vagyok, hogy a Kakukk egyenlő-e azzal, akit az UD-sek a hangfelvételek szerint zsaroltak, vagy csak beszerveztek.
Ceterum censeo: hozzák már nyilvánosságra a kibaszott mágnesszalagok tartalmát.
@poszt: Szeretnék jó filmet látni az ügynökügyekről én is, de ameddig ennyire homályos minden, ennyire kevés az információ, ennyire eltérőek az értelmezések, addig ebből nem lesz semmi.

Lámpavas 2011.01.10. 21:16:15

A film lehet, hogy rossz, de legalább beszél egy olyan problémáról, amiről 20 évvel a rendszerváltás után még mindig nem tudunk semmit.
Ez az igazi szégyen, és nem az, hogy valaki megpróbálja feldolgozni a saját szája íze szerint.
Ki és mikor fogja megírni, hogy mi is történt VALÓJÁBAN?
Amíg ez nincs hitelesen tisztázva, addig mindenki úgy interpretálja, ahogy akarja.
Egy vicc, hogy tudjuk, hogy létezett egy Kakukk, beépült az SZDSZ-be, és a mai napig nem tudjuk, hogy ki volt. 20 évvel az állítólagos rendszerváltás után.

Iustizmord 2011.01.10. 23:05:22

@Miroul: oszt a te szemed is kétszínűe-e?

MIx 2011.01.11. 10:51:54

Szerintem soha senki nem fogja megírni a rendszerváltás történetét. Ahány ember, annyiféle rendszerváltás volt. Én magam is részt vettem benne, mint reformkörös, 89-re nagyon "összeérett" sok minden. Voltak vezető beosztású ismerőseim akik visszaadták a párttagkönyvüket mert 84-85 óta érezték, hogy az egypárt mindenki számára egyértelműen hiteltelenné vált, meggyengült, már nem volt képek "letörni" elaltatni a fel-fel merülő kételyeket az egypárt "vezetőképességéről". (Fiatalabbak kedvéért hadd magyarázzam el, hogy abban az időben 840 000 volt az egypárt taglétszáma, csak kivételes esetben lehetett valaki valamilyen vezető pozícióban párttagság nélkül.) Az ellenzék létéről szórványokban csak 87-től lehetett hallani, nem volt jelentős erő, de végül erőteljes növekedésnek indult. Sajnos sok szerencselovag is hozzájuk csapódott, olyanok, akik tehetségtelenségük miatt addig nem jutottak semmire, s ezt beállították mint ellenzékiségük elnyomását. Talán az idő, a történelmi távlat, d e itt sincsenek illúzióim.
Mit udunk, tudnak a fiatalok 56-ról? Ledöbbenek, amikor 20 éves egyetemistákat hallok 56-ról beszélni, ismereteik köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, csak a pártérdekeket szolgáló propagandával.

raklap13 2011.01.11. 14:57:52

Megnéztem, kétszer is.
Mindig ugyanaz történt: telt ház (már csak az Urániában megy, kb 400 néző, főleg idősebbek). A film végén mindenki ülve marad, a stáblistát is végigolvassák majd tapsolnak...
Szerintem érdemes a film hatásmechanizmusát vizsgálni: miért vált ki ilyen katarktikus élményt? Mert a témát még senki sem dolgozta fel rendesen, a politika pedig mindig agyon akarta hallgatni ezt az egész ügynökösdit. A "mi" ügynökünköt minden oldal mentegeti, a "ti" spiclijeiket bezzeg ütni kell.
Itt van például a zseniális rendezőnk, Szabó István. Köszönhetjük neki az első magyar Oscart, ugyanakkor nem kéne elhallgatni, hogy ő "Képesi" néven jelentett. Ettől még zseni, de ez is tény. Legutóbb épp az MTV-ben hallgatták el ezt a tényt, miközben agyba-főbe dícsérték, majd jött az ügynökfilmről valami szösszenet. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál ezért be is panaszolták az MTV Szélesvászon című műsorát - kíváncsian várjuk, mit lép erre a mi Szalai Annamáriánk.
Néhány szakmai megjegyzés: a film honlapján olvastam, hogy a készítők szándékosan a 80-as évek stílusában tervezték elkészíteni a produkciót - nos, ez sikerült, valóban egyszerűek a vágások, van néhány statikus jelenet, néha olyan tévés, és nem filmes. Ugyanakkor észre kell venni, hogy ez egy abszurd filmszkeccs - nehéz műfajilag meghatározni, fontosabb az, hogy legyenek további követői, talán kifinomultabbak.
U.i.: Egyébként a Művészből már is eltűntették a produkciót. Ezt azért nem kellett volna - rögtön ment a polgári köröknek a kör-email, a riadólánc.
A tiltás pont ellenkező hatást ér el mindig.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2011.01.11. 16:43:45

A szerző szerint: "..az egész rendszerváltást gyakorlatilag az állambiztonsági szolgálatok vezényelték le. Nem akarom elvitatni, hogy a belügy és a hatalmi elit, ma még nem teljesen feltárt módon, de valóban irányítani próbálta a folyamatokat, de ez így nettó összeesküvés-elmélet"

Szerintem: Amíg ki nem derült valójában mi is történt rendszer..., khmm, módszer-váltásunk idejében, addig valóban nem más mint nettó összeesküvés elmélet.

Ha bebizonyosodik a film teóriája, akkor "bruttó összeesküvés" lesz, hiszen a szolgáltatás ÁFA tartalmát a végfogyasztó fizeti :-).

Mely végső fogyasztó a demokráciát és piacgazdaságot 21. éve egyre kevésbé szereti, mindenkori kormányaink és pártjaink hathatós ténykedése miatt. Jelen ciklus alatt még a nemzeti érzést is sikerül erodálni bennünk? Ha ez is cél, menni fog, kétségem nincs :-(

Már most ha a teória igaz, felmerül a következő kérdés. Kinek áll érdekében? Még kérdezek.

1989-ben ki is volt a hazai titokszolgák igazi főnöke? Nekem a nagy internacionalista kágébé rémlik. Szal ha a teória, a film igaz, abból egyenesen következik, a szovjet, majd azóta orosz befolyásoltságunk napjainkig.

Legkedvesebb miniszterelnököm még megválasztása előtt elment Putyinhoz. Megválasztása után is magához rendelte. Miről beszélgethettek? Spartak - Vidi barátságos focimeccsről?

FreeTibet 2011.01.15. 12:40:36

www.magyarhirlap.hu/belfold/az_ugynokugyek_lezarulnak.html

"Így tehát nem fedjük fel az ügynököket, és azt sem, hogy közöttük és az állam között létrejött-e valamilyen foglalkozási jogviszony."

"Viszont az ügynökök személyes adatai szerintem nem olyan fontosak, mint az áldozatok erkölcsi és történelmi kárpótlása. A kormány egy rendszerváltó döntést hozott, hiszen egy húsz éve lezáratlan ügy végére tudunk majd pontot tenni. Mivel a kormányhatározat arról szól, hogy az állampolgárok fizikailag megkapják a róluk szóló dokumentumokat, mikrofilmes anyagokat, a kormány egy rendelettel megszünteti a Bajnai-kormány által az ügy miatt létrehozott Kenedi-bizottságot is."

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása