"sokak számára ez annyira vérlázítóan egyszerű, hogy nem akarják vagy tudják elhinni, hogy ez így működik"
Na, ezzel pont így voltam én is, mikor ezt láttam a Zeitgeistben. De úgy néz ki, hogy tényleg így van, ha már ti is ezt mondjátok.

No persze, hazudnék, ha azt mondanám, hogy értem a két cikk tartalmát.

Na azért ez nem igazán ilyen egyszerű.
Didaktikusan erősen Tóta rajzfilmjéhez húz. Ha megengeditek: fele sem igaz.

@molaris: részleteznéd is? Érdekelne, próbálom megérteni.

Zeitgeistben vagy a Money as debt-ben nem fejtik ki, hogy a hitelpenz vegul is megtelik valodi ertekkel azaltal, hogy a te valos munkat vegzel hogy visszafizesd.

Ez messze nem sikerült olyan érthetőre, mint az első, bár így is értékes írás.

"A pénzkeletkezés további formái, ha a bank (egy nem banki szubjektumtól) bármilyen vagyoni eszközt [...] vásárol. Pénz keletkezik akkor is, ha hozzáírja a kamatot a nála vezetett számlákhoz, vagy kiutalja az alkalmazottai, menedzserei bérét és jutalmazásait, illetve ha osztalékot fizet. A fenti esetek többségénél a könyvelési művelet másik oldalán csökken a bank nyeresége, az ilyen pénzteremtés tehát nem korlátlan."
Ezt például nem is értem. Ezt valaki elmagyarázhatná.

A Zeitgeistot nem láttam, de amit olvastam a belőle idézett részekből, az alapján nem tűnik érzékeny veszteségnek.

@molaris: Ne aggódj, folytatjuk, a következő részben jönnek a korlátozó tényezők :-)

határidős és derivatív ügyleteket is akarunk!!!

"A Zeitgeistot nem láttam, de amit olvastam a belőle idézett részekből, az alapján nem tűnik érzékeny veszteségnek. "

Correct. Összeesküvéselméletista fasság, ami persze igaz alapra épül, hiszen ahhoz, hogy valami hihető és népszerű legyen, valamennyi igazságalapot tartalmaznia kell. Jelen esetben az igazságalap a jenkik eszetleg eladósodása minden szinten, kormány, magánember, satöbbi, mögötte a hitelpénzrendszer, ami ezt lehetővé teszi - korrekt, persze, csak ami ezen túl van, az irdatlan baromság benne.

Juteszembe. Irja a redditen egy floridai faszi, hogy aki két napja kajakozott át kubából, az is már kocsit is és mobilt vesz, full hitelre. És ha megunja a kocsit, bebassza a csatornába és felveszi a biztosítást.

Úgy látom, hogy a 2002-2005 közötti alacsony Fed kamatlábak (pénzfosás) megtették a várható hatásukat, nagy buborékot csináltak, hiszen ez a sok-sok papír üldözi a befektetéseket, pénztúlkínálat révén még a fent említett idióta befektetéseket is.

@Lord_Valdez:
a zeitgeistal nem vesztettél sokat, a konkrétnak látszó dolgokban komoly csúsztatások vannak.

@Kenguru:
pontosan. a pénz önmagában annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtatják.

@Shenpen:
a hitel spekuláció a jövőben létrejövő értékekre, mint munka, termékek, ilyesmik.
válság meg azért van, mert nem elég, hogy rosszul spekuláltak (a hitelfedezet és a kamatok nem fedték a kockázatot), hanem ezt utána elhazudták.
ez a válság nem annyira pénzügyi, mint inkább bizalmi.

@bs395:

"a hitel spekuláció a jövőben létrejövő értékekre, mint munka, termékek, ilyesmik.
válság meg azért van, mert nem elég, hogy rosszul spekuláltak (a hitelfedezet és a kamatok nem fedték a kockázatot), hanem ezt utána elhazudták.
ez a válság nem annyira pénzügyi, mint inkább bizalmi. "


Mondjuk ezen lehet vitatkozni. A válság ugye ma bizalmi, de a közvetlen kiváltójában - a lakáshitel-boomban - lehetett hibás FED-dömntéseknek is szerepe.


Ugye a klasszikus elvont modell szerint a bank úgy hitelez, hogy várható elérhető hozam szerint sorba rakja a hitellehetőségeket, aztán a sor elejétől kezdve addig ad hitelt, amíg el nem fogy a pénze. A túl sok pénz ilyenkor max. valami olyasmit jelent, hogy alacsonyabb hozamú projektek, hitellehetőségek is hitelhez jutnak, alacsonyabb lesz a kamat.

Ha viszont mondjuk a sorba állításban már nem csak a várható hozam, de a várható bizonytalanságf is szerepet játszik, a túl sok pénz azt is jelenti, hogy túlzottan bizonytalan kimenetelű hitelek is születnek.


(Hogy kamatot szabályoznak és nem pénzmennyiséget - amiről még itt is lesz szó -, az talán javíthat valamit a helyzeten - hiszen a fölös pénzmennyiség automatikusabban kerül ki, talán kisebb a "hitelezési kényszer" - de meg szvsz nem oldja a dolgot)

@phaidros:
Apróságok, de fontos befolyásoló tényezők.
1,- a rendszer működtetésének ára,
2,- a remélt haszon elérése.
Különben csak jótékonysági intézmény, és nem bank.

@VIII. Nagyapó:
Na, az már érdekes lesz, különöst a mai pénzügyi helyzetben.

Nem értem, mi a baj azzal, hogy a hitel teremt betétet.
Amit ti leírtok az, az ún. nevezett aktív számlapénz-teremtés.

Amikor hiteleznek a bankok, a forgalomban lévő pénzmennyiség megnő. Ami szükséges is, hiszen ha nincs pénz ki veszi meg akkor János árúit?
Viszont korlátlanul nem növelhetik a pénzmennyiséget, termelési háttér nélkül, hiszen az drasztikus méretű inflációhoz vezetne.
(Ha van az olvasók között közgazdász hallgató, gondoljon a mennyiségi egyenletre.)
A másik, amit nem értek, hogy a modelletekbe miért csak egy bank meg a jegybank szerepel?
Hiszen, akiktől János vesz dolgokat a hitelből, számukra nem kötelező, hogy ugyanannál a banknál vezessék a számláikat.
Így akitől vesz János, azok a megkapott pénzt (1000-nél kisebb), egy másik bankba helyezik el a folyószámlájukra, de a másik banknak szintén le kell csengetnie a tartalékráta százaléklábával arányos összeget.
(Erre van egy képlet, hogy pl. 1000 egységnyi pénzből, mennyi pénzt tud előállítani a bankszektor, nem beszélve arról, hogy nem minden bank egyformán van jelen a piacon.)
A másik probléma, hogy mi van ha a jegybank csak irreális magas áron akar refinanszírozási , lombard hitelt adni?
(Magatok mondtátok, hogy ha a bankközi piacon akar pénzt szerezni, akkor csak nála a nagyobb betét-hitel arányú bankoktól tud „kölcsön kérni”)

Lehet, hogy hülyeségeket írtam, de mi ezzel a baj?

(Nem beszélve arról, hogy Tálapó mondta, hogy saját magatok fogjátok leírni a korlátozó tényezőket.)

NT és mások,

szerintem ezt le lehet egyszerűsíteni.

Bemegyek a bankba és berakok száz rongyot. Kétféleképpen lehet berakni. Egy, lekötöm mondjuk egy évre. Ekkor vállaltam, hogy egy évig nem nyúlok hozzá, tehát tök jogos, hogy kihitelezi valakinek. Ekkor nem teremt pénzt: az a pénz egy évig nem az enyém, kölcsibe van adva, a bankon keresztül valakinek.

Vagy pedig folyószámlára, ahol semmi ilyet nem vállaltam, jogomban áll bármelyik pillanatban kivenni. De a bank szerencsejátékot játszik: arra reszkíroz, hogy nem fogja az összes betétes az összes pénzét egyszerre kivenni. Ezért azt is kihitelezi. Ebben a pillanatban pénzt teremt: a pénz az enyém is, elvileg készpénz, bármelyik pillanatban felhasználható, ugyanakkor valaki más is költi ugyanazt a pénzt, ugyanaz a pénz megkétszereződött. És ezt többször is el lehet játszani. 5% tartalékráta esetén például 20-szor.

Egyszerűen a bank afféle szerencsejátékként fogad rá, hogy nem fogja minden betetétes az összes pénzét kivenni, sőt, a legtöbb hitelfelvevő se egyszerre elkölteni a hitelkeretet. Kivéve, amikor igen (bank run) és akkor szopacs van.

Persze nem hiteleznek ki minden folyószámlát, hiszen valamennyit kivesznek az emberek, ezt megsaccolja a tartalékráta, és ezt a privát saccot egy feltehetőleg óvatosabb állami saccolásal felülbírálja a kötelező tartalékráta.

Nos. Én egyelőre, ellenérvek hiányában a "hard Misesian" állásponton vagyok: a folyószámlák kihitelezése, AZAZ a pénzteremtés egyszerű CSALÁS: a bank szerződést vállal rá, hogy a folyószámlán levő pénzt bármikor kivehetem, majd ezt gondosan baszik betartani és vidáman kihitelezi, abból kiindulva hogy áááá, úgyis itt fogja hagyni a legtöbb ügyfél egy jó darabig. Nyilván, ebből fizet a folyószámlára valamicske kamatot. Tehát nem lenne szabad engedni, 100% tartalékráta stb.

Nem hiszem, hogy ez radikálisan csökkentené a hitelek mennyiségét. Ne felejtsük el, hogy lekötött betétet tök jogos kihitelezni és aki nem komplett hülye, a közeljövőben várhatóan nem szükséges pénzét úgy is leköti. (Vagy befekteti máshova.) Nincs azért olyan sok lekötetlen folyószámla.

A 100% tartalékráta az én olvasatomban azt jelenti, hogy tilos folyószámlapénzt kihitelezni, ami persze azt jelenti, hogy a folyószámla lófaszt se fizet, nem kamatot (hiszen a kihitelezésből jön a kamat), sőt, még fizetni is kell rá számlavezetési díjat. Tehát még inkább lekötnék az emberek a pénzüket, több lenne a lekötött betét, meg fel is mennének a kamatok egy kicsit, aztán kész. Működhetne ez a rendszer csalás nélkül is.

@Shenpen: Ha tegyük föl 100% lenne a tartalékráta, akkor kb bedőlne a hitel mint intézmény, mert a nagy kockázat és a kevés tőke miatt a kínálat a béka segge alá zuhanna. Képzeld el a Marshall keresztet. A kínálat balra tolódik, ennek eredménye egy sokkal magasabb áron és sokkal kisebb mennyiségben adott hitel. Eredmény: A mai 5-40 %-os hitelek helyett 100-1200 %-os hitelek lesznek a piacon. Képzeld el, mintha a bankban a Provident ügyintézője fogadna. Egy picit visszaesne a gazdaság, illetve a beruházások. De csak egy picit...

Miér, az emberek csak úgy szertehagyják a vagyonukat a sima folyószámlákon? Nem, többnyire lekötik. Ha a folyószámla még jobban sux, mert negatív a kamat rajta (mert nem hitelezik ki, szvez díj meg van), akkor meg még kevesebbet hagynak ott, még többet kötnek lenne. Lekötetlenül heverő pénz most sincs nagyon sok, de akkor meg főleg nem lenne. OK az igaz, hogy csak egyszer lehetne kihitelezni a lekötöttet, nem hússzor... de az nem feltétlenül jelent hússzor akkora kamatot, a rómaiaknál, tisztán privát, pénzteremtés nélküli kölcsönökre 4-8% volt...

@Shenpen: Magatok írtátok, hogy a pénzt, amit kihelyeznek, a tőke jóváírásával meg is szűnik. (De természetesen egy ideig továbbra is forgalomban van)

Nem baj, hogy keletkezik, mert Jánosnak szüksége van a pénzre + a vevőknek is, hogy megtudják venni az árut.

Amit te a kommentbe leírtál az a passzív számlapénz-teremtés. :D

Úgy látszik, lehet, hogy betét teremt kölcsönt vagy fordítva. (Aktív vagy passzív)

Amúgy teljesen korrekt cikk, csak még mindig nem tudom, hogy mi a baj, hogyha a hitelből (János) lesz betét. (János szállítói)

(El is felejtettem Shen! Találtam a minap valami neked teccőt:
papers.nber.org/papers/w14631)

@Shenpen:
Ezzel két gond van. Az egyik, hogy a betéti állomány nagy része lekötetlen. A lekötés nem jó befektetés, ergo nem éri meg. Ha valakinek tényleg nem kell a pénz egy darabig, akkor sokkal jobban jár, ha pl.: kötvényeket vesz.
A másik, hogy bankpánik esetén a lekötött betéteket is feltörik.

@VIII. Nagyapó:
azon megy a vita, hogy mi volt az a fundamentális ok, ami miatt ez a lufi ilyen nagyra nőhetett, és hogy mik az okai annak, hogy a kidurranása ekkorát szólt.
a teljesség igénye nélkül:
- az ingatlanárak változását nem szerepeltetik az inflációban, így nem jelentkezik az alapkamatban
- a szociális lakáshitelezés veszteségeit ki kellett termelni valahol
- az algoritmusok nem vagy csak kis mértékben tartalmaztak historikus adatokat 30-40 évnél régebbről

én viszont még mindig abban látom a fő problémát, hogy hitelminősítők a vegyes termékeket némi odahatásra "jól" árazták, és olyan cégek vállaltak kockázati kezességet, akik a szóban forgó likviditás töredékével sem rendelkeztek, viszont jól megszedték magukat a felívelésen.
innen a bizalmi deficit, hiszen mindazok a szabályok és eljárások, amik kockázatfelmérésre szolgáltak, értelmüket vesztették, amikor a partnerek tudta nélkül áthágták őket.

amit a pénzkihelyezés folyamatáról írsz, az metodikailag hibátlan, de ehhez elég lenne egyetlen algoritmus pár emberrel, akik megnyomják a stop gombot, amikor már nem érzik biztosnak a dolgot.

@Shenpen: Nem vagyok tisztában a római hitelekkel, de feltételezem, hogy csak a módosak kaphattak, nem pedig mindenki, aki nem volt rabszolga.
Viszont, azt jobb, ha tudod, hogy ahogy Lord_Valdez is mondta, a pénz nagyrésze nincs lekötve. Sőt, a megtakarítások jelentős része nem is bankban van. Vagy értékpapírban (kötvény, részvény vagy ezeken alapuló alapok), vagy a dunyhában elrejtve. Tipikus példa volt, mikor bevezették a kamatadót, több 100 milliárd forint került elő, és került be a bankokba. Sajnos a pontos összeget nem tudom, de nagyon sok volt.

Á, ez így nem logikus, hogy a bank csak úgy a semmiből ad hitelt. Akkor miért versengenek a betétekért, ésmiért van szükség a bakközi piacra, ahol a sok betétessel rendelkező lakossági bankok hiteleznek a kevés betétessel rendelkező bankoknak? Mi a lópikulát kezdenek a bankközin felvett pénzzel a bankok, ha egyszer a hitelezéshez nem szükséges nekik forrás? Akkor minek gyűjtik?

@N.T..:

"Viszont korlátlanul nem növelhetik a pénzmennyiséget, termelési háttér nélkül, hiszen az drasztikus méretű inflációhoz vezetne."

Igazából annyi a gond, hogy az okozott infláció nem érdekli a bankokat, ezért ha semmi nem korlátozná a pénzteremtést, durva infláció lenne.

Ha a hitel teremt betétet, azzal sincs különösebb baj, csak éppen az egyik korlátozó tényező jelentősen gyengül: a kölcsönadott pénz nagyon könnyen kerül ismét bankba, alap adottságként ott van (persze kivehetem).

A következő részekből nagyjából az is ki fog jönni, hogy a legtöbb, a hitelezést korlátozó tényezőben azért elég nagy a szubjektív döntések, a kockázatértékelés szerepe.

A több bank fontos, mert az biztosítja azt, hogy versengően kelljen árazni mindent, de ez a következő rész :-)


@Csavarhúzós:

Bankközi piac itt ahhoz kell, hogy ha a kapott kölcsönt Jani egy fizetés során átutalja egy másik bankba, azt kölcsön lehessen kérni a fogadó banktól.

De jön az is lassan, hogy miért kell a külső forrásból származó betét.

@Shenpen: Ha bevzetnénk a 100%-os tartalékrátát folyószámla után (lekötött betétek után ugye nem - ma 2 év alatt tudtommal van), és nem akarnánk deflációt és gazdasági összeomlást okozni, a kieső banki betéteket jegybanki forrásokkal kellene pótolni. Nem pontosan tudom, ez miért is lenne jobb (ráadásul általános bankpánik esetén ma is megléphető)...

Amúgy szerintem az átlagos hitel lejárata jóval hosszabb az átlagos lekötött betéténél is. Pedig a hosszú távú fejlesztési- vagy uram bocsá bizonyos esetekben a lakáshitel racionális és jó dolog...

@Nagyapó:Bankközi piac itt ahhoz kell, hogy ha a kapott kölcsönt Jani egy fizetés során átutalja egy másik bankba, azt kölcsön lehessen kérni a fogadó banktól.
-De milyen célból kéne visszakérni? Ha magához a kölcsönhöz nem kell (szerinted) forrás, csupán a kölcsönfelvevővel szembeni követelés lesz az, akkor egy további ügyfélnek ugyanúgy lehet hitelezni "pénzteremtéssel", Janinak meg már nem kell pénz, hiszen megkapta.

A folyószámlát ma Magyarországon a legtöbb ember nem azért választja, mert amiért, hanem azért mert kötelező. Az állami alkalmazottaknál kötelező, és a cégek is kötelezik a dolgozóikat. Innentől kezdve nem kötelező pénzügyi érvekkel alátámasztani.

@VIII. Nagyapó: Hogyne érdekelné a bankokat az infláció.
Hiszen az infláció a pénz folyamatos elértéktelenedése.
Ha értéktelen a pénz vagy gyors ütemben csökken az értéke, akkor a banknak ugyanolyan ütemben kell növelnie a betét kamatlábát, hogy érdemes legyen betenni betétbe. Ha pedig értéktelen, akkor inkább mindenki javakba fektet. (föld, arany, ház)

A másik válaszom ismétlés: "Így akitől vesz János, azok a megkapott pénzt (1000-nél kisebb), egy másik bankba helyezik el a folyószámlájukra, de a másik banknak szintén le kell csengetnie a tartalékráta százaléklábával arányos összeget.
(Erre van egy képlet, hogy pl. 1000 egységnyi pénzből, mennyi pénzt tud előállítani a bankszektor, nem beszélve arról, hogy nem minden bank egyformán van jelen a piacon.)"

Most nincs kedvem előkeresni a képletet a BGF tankönyvből, de ha kéred leírom és részletesen elmagyarázom.

Visszatérve a cikkre. A post semmi újat nem mond el sz.tem. A szerző egy kicsikét félreértette a dolgot, de végül is leírta a pénzteremtés egyik felét.

@Csavarhúzós:

Ilyen értelemben azért ez nem működik :-)

Inkább csak arról van szó, hogy a hitelezés megteremti a maga forrását, ami először az adott bankon belül jelenik meg. Ha viszont a pénzt átutalják egy másik bankba, az már anbnak forrás, és az első banknak pótolnia kell - de amíg számlapénz, addig a teremtett pénz megvan _valahol a bankrendszerben_, így ismét kölcsön lehet kérni.

@N.T..:

Nyilvánvalóan _érinti_ a bankokat is az infláció, de (mivel sokan vannak), egyedileg nem befolyásolja őket a hitelezési döntéseikben. Ezzel csak a jegybank foglalkozik, akinek ezért az egyes bankok pénzteremtését szabályoznia kell valamilyen formában.

Ha János másik bankba utalja a pénzt, akkor a mi bankunk forrásai közül kikerül, így neki már nem kell tartalékolnia utána. Az persze igaz, hogy a forrást pótolnia kellhet máshonnan, de ennek a forrása lehet akár a másik bankból neki érkezett utalás. (De a későbbielkben az is kiderül majd, hogy messze nem a tartalékráta ma a legfontosabb korlát.)

A poszt amúgy újat nem mond szerintem sem, csupán megpróbálja megteremteni a kapcsolatot az alap tankönyvi modell és ugyanazon folyamat egy másik, gyakori félreértésekre alapot adó, de önmagában nem megalapozatlan megközelítése közt. Lehet, a megfogalmazás nem sikerült tökéletesen.

A képlet, amire Te gondolsz, az első részben leírt folyamatra vonatkozik.

Matematikai értelemben amúgy nincs eltérés a két megközelítés közt abban, hogy mindkettő szerint x tartalékráta mellett egységnyi jegybanki forrásból 1/(1-x) pénz keletkezhet maximálisan. Az eltérés csak abban van, hogy mennyire automatikusan kerül vissza az adott hitel forrásként a bankrendszerbe.

Parasztvakítás.
Azért van most világválság mert a semmire ráfogták, hogy pénz.
Méghogy a kölcsön teremti a betétet!?
Ha minden betétes kivénné a pénzét csóré seggel maradnátok. Értsd: csődbe jutna a bankok többsége.
Átbasszák az egyszerű embert és még ideológiát is gyártanak hozzá.

Nagyapó, hát pont erre akartam rámutatni, hogy a hitelezéshez források kellenek. A válság nyomán terjed egy tévhit, mely szerint a szivarozó kilincsorrú finánctőkések valamiféle susmus keretében önhatalmúlag csinálják a pénzt, majd erre a "semmire" kamatot szednek, és így uralkodnak a világ fölött. Gondoltam, hogy a Konzervatórium majd jól helyre teszi a dolgokat, de ebből a második cikkből a laikusnak csak annyi jön le, hogy ezek a bankok tényleg a semmiből csinálják a pénzt. Holott ez hülyeség, a pénznek megvan ez a tulajdonsága, hogy magát csinálja, bankok nélkül is működött régebben a dolog a váltók révén, amivel fizetni is lehetett, csak bankokkal sokkal hatékonyabb, transzparensebb a dolog. A válságnak persze oka van, de annak nem a banki pénzteremtéshez van köze.

Szóval ha elképzelünk egy bankot, amit egy nagyon önzetlen ember irányít, akinek az a célja, hogy mindenkinek a legjobb legyen, saját magától csak annyit vár el, hogy ne legyen veszteséges (hiszen hosszú távon akarja tenni a jót), akkor:
-Tud-e a jegybanki kamatnál olcsóbban hitelezni a Zembereknek, polgároknak, hitsorsosoknak, nemzettestvéreknek, szóval akiknek jót akar tenni?

A válasz az, hogy nem tud, és ez kellene eljusson az agyakba... Képzeljünk akkor most egy jótékonysági pénzteremtést: János kapjon olcsóbban hitelt, mint a jegybanki alapkamat. Látjuk, hogy János adósságával párhuzamosan létrejön a pénz is. Biztosan van valahol olyan befektetési lehetőség, ami a jegybanki alapkamat környéki hozamot fizet. (Ha más nem, államkötvények), János tehát oda utalja a pénzét, és befekteti. A lejáratkor visszafizeti a hitelt, a kamatkülönbözetet meg zsebreteszi: Jánosnak tehát lett pénze, a bank nem járt rosszul, hol itt a hiba? Nem ott, hogy nincsenek jóindulatú bankárok...

Hanem több helyen is. Az egyik, hogy a bank csak úgy tud pénzt utalni, ha van neki. Innen kezdve nyelvi vita, hogy most akkor a hitel teremti a betétet, vagy a betét a hitelt. A lényeg, hogy János "teremtett" számlapénzét nem lehet csak úgy elutalni a Csupaszív bankból az OTP-be, a Te szavaiddal élve "pótolni kell a hiányzó forrásokat". Az én fogalmaimmal azt mondanám, hogy a bank csak azt a pénzt tudja kölcsönadni, ami van neki. Ekkor tehát a banknak kölcsönt kell felvennie a bankközin, hogy az utalás megtörténhessen. Ez nem megy a jegybanki alapkamatnál jóval kedvezőbb szinten, következésképp ennyi költsége van a banknak a hitelen, tehát ha nem akar bukni, minimum ennyit kell kérnie Jánostól is, aki így tehát máris nem szerencsés,. mert nem tud azzal üzletelni, hogy Csupaszív bank olcsó hiteléből teremti magának a pénzt.
Ehhez hozzá jön még pár dolog, ami miatt a Csupaszív banknak még a jegybanki kamatnál is drágábban kell adni a hitelt.
Az egyik a kötelező tartalékráta: nem elég, hogy az OTP-be utaláshoz szükséges X összeget (János számára teremtett pénz) veszi fel a bankközin, mert még a jagybankba is kell utaljon 5%-ot, a kötelező tartalékrátát. Tehát ő több hitelt kell felvegyen, mint amit Jánosunknak odaad. Ha a jegybanki letét nem kamatozik (jegybankonként és időszakonként változó ez), akkor az azon lévő veszteséget is Jánosnak kell fizetni. Aztán sok János van, egyesek nem fizetnek, mert csődbe mennek, mert veresek, vagy mert csak. Az ő veszteségüket egy magasabb hitelkamattal kell ellensúlyozni. Ha laza a hitelminősítés (vagy sok a VIP-listás macihitel), akkor túl magas kell legyen a hitelkamat: más bankhoz fognak menni az ügyfelek. Ha túl szigorú a hitelminősítés, akkor meg az rostálja meg az ügyfeleket, van tehát ennek egy optimuma. Ráadásul ha maga a bank Csupaszív is, azt, mint céget üzemeltetni kell, tehát ingatlanokat felújítani, dolgozókat fizetni, marketingezni, ez mind-mind rájön költségként János hitelére, így jelentősen drágábban kap csak hitelt, mint a jegybanki alapkamat.
Holott, hangsúlyozom, ez egy abszolút ügyfélcentrikus, önzetlen bank, ahol nem dolgoznak osztalékszelvény vagdosó cilinderes kapitalisták. Hogy utóbbiakra mi szükség, az már tényleg a Konzervatórium koponyáira hagyom...

@VIII. Nagyapó: Igazad van. De! Mindegy, hogy minek nevezzük a "varázslást" hitelből betét csinálásnak, vagy semmiből pénz teremtésnek, vagy aktív számlapénz-teremtésnek.

A lényeg ugyanaz: Ezt a pénz mennyiséget nem "varázsolhatják" kényük-kedvük szerint.

Mert ott van az (előző hozzászólóhoz kapcsolódva) a piac, a jegybank nyílt piaci műveletei, és a kötelező tartalékráta.

Én azt nem értem, nektek mi bajotok ezzel a "varázslással".

@Csavarhúzós: Lehet, (terjedelmi okokból) elég rossz helyen vágtuk el az írást, de nagyjából ugyanez el is fog hangzani a következő részekben :-)

@N.T..: Bajunk? Mondom, különösebben semmi.

Viszont - bár önmagában legitim, és mond valamit arról, hogy milyen változások történtek a készpénz visszaszorulása köveztkeztében az elmúlt évtizedekben - ebből a most leírt megközelítésből ered a Csavarhúzós által is emlegetett félreértések zöme. Úgy gondoltuk, nem árt ezért egymás mellé tenni a kettőt, mielőtt továbblépnénk.

(Baj kb. annyi van amúgy, hogy a korlátok nem elhanyagolható részben a bankok szubjektív kockázatértékelésén is múlnak, így ha az általános kockázatértékelés megváltozik, az elég durván kihat a pénzmennyiségre.)

@Lord_Valdez: Bocs, ez elsikkadt.

"Pénz keletkezik akkor is, ha hozzáírja a kamatot a nála vezetett számlákhoz, vagy kiutalja az alkalmazottai, menedzserei bérét és jutalmazásait, illetve ha osztalékot fizet."

Egyszerűen csak annyi, hogy nő a gazdaságban M1 (vagyis a forgalomban lévő összes készpénz és folyószámla-pénz) mennyisége. Ugyanakkor a kifizetett összeg a banknak ettől még költség, kell, hogy legyen nyereség, amiből fizethetik.

@VIII. Nagyapó:
Épp ez nem világos. Ezek olyan kiadások, amik bár elhagyják a bankot, de úgy, hogy nem hagynak hátra követelést. Ezért ezzel nem keletkezett új pénz.

@Lord_Valdez:


Itt a saját tőke egy részéből lesz pénz. Baloldalt minden marad a régiben, jobboldalt csökken a saját tőke és nő a külső forrás.


A pénz a pénzügyi szektor (M1 esetében pl. folyó-)számlákon vezetett adóssága a reálgazdaság felé. Közvetlen előtte a bank "pénze" a bank jegybanknál fizetett számláján parkolt, ekként - pénzügyi intézmények egymás közti adósságaként - pedig nem számított bele a pénzaggregátumokba.

miért nem pályáztak ezekkel erre?

www.meh.hu/szervezet/kozszolgkepz/palyazat20081230.html

megelőzhették volna a független Worlukot is akár ;]

avítás az előzőhöz:EU-n belül a tartalékráta= Az EU-n belül az átlag tartalékráta

II: rész

"Ezer dollárnyi pénz keletkezett, képtelesen szólva valóban a „semmiből". Semmi alkímia: sokak számára ez annyira vérlázítóan egyszerű, hogy nem akarják vagy tudják elhinni, hogy ez így működik."

Nem képtelesen, és nem is képletesen, hanem valóságosan a semmiből. persze, az áram, a komputer, amin létrehozták és a banki kisasszony vagy hivatalnok ujjacskái mint segédeszközök (látjuk magunk előtt, amint a klaviaturán táncolva létrehozzák a SEMMIBŐL az összeget, ugye?), közreműködtek.
(Jellemző freudi elszólás, hogy a cikkíró tudatalattiját annyira bántotta az igazság, hogy elgépelte a szót.)

"A pénzkeletkezés további formái, ha a bank (egy nem banki szubjektumtól) bármilyen vagyoni eszközt (ingatlant, részvényeket, aranyat, birkanyájat, akármit) vagy szolgáltatást vásárol."

Igaz.

"Pénz keletkezik akkor is, ha hozzáírja a kamatot a nála vezetett számlákhoz, vagy kiutalja az alkalmazottai, menedzserei bérét és jutalmazásait, illetve ha osztalékot fizet."

Mindhárom igaz.

"A fenti esetek többségénél a könyvelési művelet másik oldalán csökken a bank nyeresége, az ilyen pénzteremtés tehát nem korlátlan."

Ez is igaz.

"Összefoglalva: a kereskedelmi bankokban elég egy tollvonás, és megszületik az új pénz" (mostanában elég a klaviatúrán néhány gombot megnyomni)

100% igaz. Ez az un. fiat money( fiat= legyen! - latin szó, lásd Fiat Lux= legyen világosság, Genezis), illetve "money out of thin air" Vagyis "pénz a levegőből"...

És mindezt törvényileg csinálják. Ja, az teljesen kimarad, hogy míg a hitel összegét létrehozzák, de a hitel visszafizetésével járó KAMATOT már nem hozzák létre!! Ez azt jelenti, hogy a hitelesek egymás kárára törekednek a hitel visszafizetésére, vagyis egymást taposva, és mindig lesznek vesztesek.

Egyszerű példa: a bank kihitelez 10 embernek 100 forintot, 10% kamatra:
az első visszafizet 110 forintot, a második is visszafizet ennyit, a harmadik, negyedik, stb...a 10. embernek már nem marad miiből visszafizetnie a tartozását, hisz elfogyott a pénz. Ez a példa azért működik, mert a pénz 95%-a hitelként jön létre (a papír és érmepénzek kivételével). Persze lehet létrehozni új pénzt a banknak, de azt is kamatra, stb, stb, ez a lejtőn guruló hógolyó effektus....

"bank ugyan kérhet kölcsön egy másik kereskedelmi banktól, de ehhez találnia kell olyan bankot, amelyiknek több a betétje, mint a hitel- és tartalékállománya."

Ez nagyrészt talán igaz, mindenesetre biztos vagyok benne, hogy némi könyvelési trükkel ezt ki lehet játszani...

A cikk többi része igaz.

Tovább... a III. részre