Középkori pápák az istenítéletről, vallási türelemről, zsidókról, indiánokról

Konzervatorium I 2012.03.19. 07:03

I. Nagy Szent Gergely pápa a mások vallásos meggyőződése iránti türelemről, 602 (Qui sincera című levél Paschalius nápolyi püspöknek):

Akik őszinte szándékkal kívánják a kívülállókat a keresztény vallásra, az igaz hitre elvezetni, nyájas beszéddel, nem szigorúsággal kell erre törekedniük, nehogy akiknek értelme számára a világos megalapozás kihívást jelenthetett, azokat messzire elűzze az ellenséges magatartás. Mert akik másképpen cselekszenek, és akik ilyen ürüggyel vallásgyakorlatuk szokásos gyakorlásait fel akarják függeszteni, azt bizonyítják, hogy az illetők inkább a maguk, mint az Isten ügyére vannak tekintettel. Nápolyban lakó zsidók panaszkodtak nekem és azt állították, hogy egyesek ok nélkül távol tartani igyekeznek őket ünnepnapjaik bizonyos szertartásaitól, hogy ne legyen nekik megengedve ünnepélyeik szertartásait végezni, amit pedig nekik mostanáig, és szüleiknek visszamenőleg hosszú ideig szabad volt megtartani és megülni. Hogy ha ez az igazság, úgy látszik, felesleges dologra fordítanak fáradságot. Mert mi haszon van abból, amikor habár hosszú gyakorlat ellenére voltak eltiltva, ez semmit sem használ nekik a hitre és megtérésre nézve? Avagy zsidónak miért adunk szabályokat, hogyan kell megülni szertartásaikat, ha ezáltal őket megnyerni nem tudjuk?

Arra kell tehát törekedni, hogy az inkább észérvekkel és szelídséggel meghívottak követni akarjanak minket, nem elfutni tőlünk; hogy nekik az ő szent könyveikből mutassuk ki, amit mondunk (…). Tehát, testvérem, (…) ne engedje meg, hogy őket újból nyugtalanítsák az ő ünnepségeik miatt, hanem engedélyezett szabadságuk legyen összes ünnepeiket és ünnepnapjaikat megtartani és megünnepelni, úgy amint eddig is (…) megtartották.


VIII. János pápa az emberek rabszolgaságának megszüntetéséről Szardínia fejedelmeinek, 873 (Unum est levél):

Van valami, ami miatt atyai módon némiképp figyelmeztetnünk kell titeket; ha azt nem igazítjátok ki, nagy bűnbe estek, és emiatt nem a nyereséget fogjátok növelni, amint azt remélitek, hanem inkább magatok számára a kárt. Tehát a görögök, fáradozásaik eredményeképpen, amint az tudomásunkra jutott, a pogányok sok foglyát, akiket magukkal hoznak, eladják a ti vidéketeken, a tieitek megveszik és a rabszolgaság igájában tartják; holott vitathatatlanul kegyes és szent dolog, amint az keresztényekhez illik, hogy bár megvették őket a nevezett görögöktől a tieitek, Krisztus szeretetéért engedjenek nekik szabadságot, és nem emberektől, hanem magától a mi Urunk Jézus Krisztustól kapják meg a bérüket. Ezért buzdítunk titeket és atyai szeretettel előírjuk, hogy bár egyes foglyokat megvettetek a nevezettektől, lelketek üdvösségéért hagyjátok őket szabadon elmenni.

V. István pápa, 887-888, a Consuluisti de infantibus levél Ludbert mainzi érseknek:

(…) Mert a szent kánonok nem tartják helyesnek,  hogy bárkitől tüzes vagy forró víz próbával csikarjanak ki vallomást; és amit a szent atyák tanítása nem erősített meg, azt nem szabad magunknak babonás kitalálás alapján megengedni. (…)

II. Sándor pápa, 1063, a Super causas levél Reinaldus comói püspöknek:

(...) Végül pedig azt akarjuk, hogy azt a törvényt, amit semmiféle kánoni végzés nem erősít meg, ti. forró vagy hideg víz és megtüzesített vas érintését, vagy bármit, ami népies kitalálásra lehet visszavezetni (mert mindezeket csalárd gyűlölség hozta létre), sem ő ne teljesítse, sem te ne követeld semmilyen módon; sőt, ezt apostoli hatalmunknál fogva a leghatározottabban megtiltjuk.

II. Sándor pápa 1065-ben írt Licet ex levele Landulfus beneventói hercegnek:

Bár nem kételkedünk, hogy jámbor szándékból származik, amikor méltóságod a zsidókat keresztény vallásra akarja áttéríteni, mégis e szándék helytelen, ezért szükségesnek véltük, hogy levelünkkel figyelmeztessünk. Mert a mi Urunk, Jézus Krisztusról sehol nem lehet azt olvasni, hogy bárkit is erőszakkal kényszerített volna a maga szolgálatára, hanem hogy alázatos biztatással, kinek-kinek döntési szabadságát megőrizve, nem ítélkezéssel, hanem saját vérének ontásával hívta vissza a tévedésből azokat, akiket az örök életre eleve elrendelt. Ugyanígy Szent Gergely is megtiltja egy levelében, hogy ezt a népet erőszakkal kényszerítsék a hitre.

III. Ince pápa, 1212, a Licet apud levél Heinrich strassburgi püspöknek az istenítéletekről:

Bár a világi bíráknál el vannak terjedve a népies ítélkezési módok, mint a hideg vízé, az izzó vasé vagy a párbajé, az ilyen ítéleteket az Egyház mindazonáltal nem fogadta el, minthogy meg van írva az isteni törvényben: „Ne kísértsd Uradat, Istenedet”.

III. Ince pápa, 1199, a Licet perfidia Iudaeorum rendelkezés a máshitű emberek iránti türelemről:

Bár a zsidók hitszegését sokszorosan kárhoztatni kell, mégis személyükön keresztül a mi hitünk igazsága igaznak bizonyul, ezért nem szabad ah hívőknek súlyos erkölcsi nyomást gyakorolni rájuk (...) mégis mivel a mi segítő védelmünket kérik, a keresztény vallásosság szelídségének megfelelőképpen, s szorosan követve elődeink, II. Callixtus, III. Jenő, III. Sándor, III. Kelemen és III. Celesztin római pápák nyomdokait, kérelmüknek helyt adunk, és nekik oltalmunk pajzsát adjuk védelmül. Elrendeljük ugyanis, hogy egy keresztény se kényszerítse erőszakkal őket arra, hogy akaratuk ellenére a keresztséghez járuljanak; hanem ha bárki közülük önként, a hit miatt a keresztényekhez menekült, miután kinyilvánította akaratát, mindne becsmérlés nélkül legyen belőle keresztény. Nem hisszük ugyanis, hogy igaz keresztény hite lenne annak, akiről tudjuk, hogy nem önként, hanem akarata ellenére részesül a keresztények keresztségében. Ne merészelje egy keresztény sem a tartományi hatóség ítélete nélkül személyüket alávalóan megsérteni, vagy a vagyontárgyaikat erőszakkal elvenni, vagy azokat a jó szokásaikat megváltoztatni, amelyek eddig megvoltak náluk azon a vidéken, ahol laknak. Emellett senki semmiképpen ne háborítsa őket botokkal vagy kövekkel, amikor éppen ünnepeiket ülik, és senki ne erősködjék, hogy olyan szolgálatokat követeljen vagy csikarjon ki tőlük, amelyek nem illetik meg, kivéve azokat, amelyekkel az elmúlt időkben ők maguk is tartoztak.


III. Pál pápa, 1537, a toledói érseknek írt Pastorale officium brévéje az ember jogáról a szabadsághoz és tulajdonhoz:

Hallomásból megtudtuk, hogy (…) Károly római császár (…) azoknak a megfékezésére, akik a bírvágytól feltüzelve az emberi nemmel szemben embertelenül viselkednek, nyilvános rendelettel minden alattvalójának megtiltotta, hogy valaki a nyugati vagy déli indiánokat szolgaságba hajtani vagy őket javaiktól megfosztani merészelje.

Őrájuk figyelünk tehát, hogy ezeket az indiánokat, akik bár az egyház ölén kívül élnek, még sincsenek szabadságuktól és tulajdonuktól megfosztva, illetőleg nem szabad ezért megfosztani őket, minthogy emberek, és ezért  a hit és üdvösség befogadóképes alanyai, nem szabad szolgasággal kiirtani őket, hanem igehirdetéssel és példával az életre meghívni, és ezért gondoskodni óhajtván arról, hogy az ilyen istenteleneknek annyira elvetemült merészségét visszaszorítsuk, és nehogy amazok meg a jogtalanságok és az őket ért károk miatt megkeseredjenek, és Krisztus hitének az elfogadására alkalmatlanabbá váljanak, körültekintésedre bízzuk, hogy (…) összességében és egyenként tiltsd meg azoknak, akik valamelyik méltóság hordozói, önmagától beálló kiközösítés terhe alatt, hogy az előbb mondott indiánokat bármilyen módon szolgaságba hajtani vagy őket bármi módon javaiktól megfosztani merészeljék.

XVI. Gergely, 1839, az In supremo apostolatus fastigio rendelkezés (oké, ez nem középkor)

(…) Lelkipásztori gondjaink egyike azon törekvés, hogy megpróbáljuk a hívőket a négerekkel vagy bármiféle más emberekkel való embertelen kereskedelemről egészen leszoktatni. (...) Bizonyos elődeink, a dicsőséges emlékezetű római püspökök közül többen nem is mulasztották el, hogy tisztüknél fogva ezek eljárását mint lelki üdvükre nézve ártalmas és a keresztény névre nézve gyalázatos cselekedetet súlyosan el ne marasztalják; világos volt előttük, hogy ennek egyik következménye az, hogy a hitetlen pogányok igaz vallásunk elleni gyűlöletükben egyre inkább megerősödnek. Elődeink (...) nem kis mértékben járultak hozzá az indeknek és más előbb említetteknek a betolakodók kegyetlenségétől és a keresztény kereskedők bírvágyától való megvédéséhez, de mégsem úgy, hogy a Szentszék az arra irányuló törekvései tökéletes eredményének örvendhetne, merthogy éppen ellenkezőleg, a négerekkel való kereskedelmet, bár némileg csekélyebb mértékben, még mindig sok keresztény űzi.

Mivel e nagy gyalázatot távol akarjuk tartani a keresztények összes területétől, (...) a jövőben senki ne merészeljen indeket, négereket, vagy más hasonló embereket igazságtalanul kínozni, javaiktól megfosztani, szolgaságba hajtani,  vagy olyanoknak, akik ilyet cselekesznek, segítséget nyújtani, illetve azt az embertelen kereskedelemfajtát űzni, amelyben a négereket, mintha nem emberek, hanem csupán csak állatok lennének, akármi módon rabszolgaságba hajtva, minden megkülönböztetés nélkül, az igazságosság és az emberiesség jogai ellenére veszik, eladják és olykor arra kárhoztatják, hogy a legkeményebb szenvedéseket kelljen kiállniuk (…).  

 (Heinrich Dezinger - Peter Hünemann: Hitvallások és az egyház tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Örökmécs kiadó - Szent István Társulat, 2004)

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr534324303

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ángyán és a fidesz 2012.03.23. 11:25:04

az ATV csak azért mutatja be ezt a videót, mert azt hiszi, Ángyán ezzel csak a fideszt kompromittálja, az MSZP-t nem. Ángyán József (Nagyatád, 1952. szeptember 20.) agrármérnök, mezőgazdasági kutató-szakmérnök, egyetemi tanár, intézetigazgató, az MTA ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.03.19. 14:24:27

Azt eddig is tudtuk, hogy a katolikus egyház nem mentes a képmutatástól. De azért ez a szerény összeállítás is hozzájárul ismereteink bővítéséhez.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.03.19. 22:43:42

@Counter: látom, képes vagy minden kiforgatni. Kissé illogikus a következtetésed. Miért is képmutatás mindez, kedves Counter? Egyébiránt: a képmutatás is egy bűn. Az egyház pedig mindig a bűnösök egyházának vallotta magát.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.03.20. 07:38:12

@dobray: Mindent azért nem, bibliaértelmezéssel pl. nem is foglalkozom.
Kedves dobray, hol látsz olyat a hozzászólásomban, hogy "ez képmutatás"? Nem lehet, hogy gyarló – ezért nyilván teljesen helyénvaló, támadhatatlan és csakis áhítatos elfogadással kezelhető – előítéleteidtől üldözve szaladtál ennyire előre?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.03.21. 22:59:00

@Counter:

Látom, muszáj volt itt is lekucorodnia és itt is itthagynia egy formás kis bübös kupacot!

ü
bbjnick

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.03.22. 16:15:41

@Counter: "nem mentes a képmutatástól". :d

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2012.03.22. 16:45:42

@dobray: A katolikus egyházról írtam, hogy nem mentes. A nekem szegezett, felületes olvasásról és prekoncepciókról árulkodó kérdés pedig úgy hangzott, hogy "miért is képmutatás mindez?".

A "mindez" névmás nem a katolikus egyházra mutat, hanem a cikkre. Hacsak a cikk nem egyben maga a katolikus egyház is mint olyan, nem írtam semmi olyat, hogy mindez képmutatás.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.03.22. 17:10:58

@Counter: tudom, hogy a katolikus egyházra érted. Látom ,értetlenkedő és kötözködő kedvedben vagy, és asját kommentjeidet sem tudod értelmezni. No akkor. azt írtad: "Azt eddig is tudtuk, hogy a katolikus egyház nem mentes a képmutatástól. De azért ez a szerény összeállítás is hozzájárul ismereteink bővítéséhez."
Ez azt jelenti: ezek az idézetek is a képmutatást bizonyítják. A kérdésem az, hogy miért. Remélem, így elég világos voltam.

Avatar 2012.03.27. 16:42:48

Ha jól értem, most azt akartátok bemutatni, hogy kb 200 évente van egy-egy olyan időszaka az egyháznak, hogy olyan vezető kerül az élére, akinek a véleményét manapság leginkább "libsi"-ként jellemeznétek...
Most ez szerintetek jó, vagy rossz?

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.03.27. 18:06:48

@Avatar: ha jól értem, te még mindig csak kötözködsz. Olyasmiről pofázol, amiről egyáltalán fogalmad sincs. :D Megmosolyogtató, ezt nevezik "averzív függés"-nek.

Avatar 2012.03.28. 15:09:32

@dobray: Csupán nem látom a post apropóját. Ennél biztos többet írtak/mondtak a középkor ~1000 éve alatt a pápák a címben megjelölt témákról, bizonyára volt olyan pápa is, aki egyáltalán nem érezte problémásnak pl ez erőszakos térítést.
Miért pont ezeket az idézeteket ragadtátok ki Heinrich Dezinger és Peter Hünemann cirka 1500 oldalas munkájából?
Mi a véleményetek az idézetben szereplőkkel kapcsolatban? Pl szerintetek a vallási türelem a helyes, vagy a hittérítés Szent Istváni módszerei (törvénybe foglalva, hogy aki nem megy el a templomba azt meg kell verni)?
Helyes-e ha megtiltják a muzulmánoknak a hagyományos fejkendő viselését és a mecsetépítést? (Esetleg a zsidóknak legyen szabad megtartani szertartásaikat, de a muzulmánoknak ne?)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.03.28. 16:16:59

@Avatar: persze, többet mondtak. Valóban nincs apropója, de miért ne lehetnének apropó nélküli posztok is? :D Az egész kötetet viszont, ami 1500 oldal, nem másolhatom ide. Csak árnyalni óhajtottuk a középkorról szóló képet. Egyébként tekintve, hogy a pápák tanítás harmóniában van egymással, nem mondtak homlokegyenest egymással ellenkező dolgokat, az idézetteket reprezentatívnak vehetjük (lásd III. Ince hivatkozásait elődeire). Gondolom, katkó belügyi kérdéseket, áldozás és hasonlók, amelyekről szóló doksik a kötet nagyrészét kiteszik, nem kíváncsiak mások. XVI. Benedek egyébként elítélte a kendőbetiltást, aszonta, szerinte had hordja, aki akarja. Pl. A nemrég megjelent interjúkötetében is.

Avatar 2012.03.28. 18:28:04

@dobray: Persze, ha épp ahhoz van kedvetek akkor a Háború és béke random mintavétellel vett 5 soros idézeteiből is csinálhattok postot apropó nélkül.

A pápák tanítás harmóniája szép tétel, csak éppen a gyakorlatban nem feltétlenül valósul meg.
Pl. A hullazsinat néven elhíresült eseményen VI. (VII.) István pápa vezetésével semmissé nyilvánították Formosus pápa minden döntését és intézkedését, és kitörölték a pápák sorából. Ez nem épp tanítás harmónia.
No meg búcsúcédulákat is csak egy ideig árult pápai jóváhagyással az egyház, aminek megvásárlásával azonnali bűnbocsánatot nyerhettél, míg a tridenti zsinaton szintén pápai jóváhagyással el nem törölték.
Azt se mondanám tanítás harmóniának, hogy egy ideig csak a latin nyelvű misézést tartotta elfogadhatónak az egyház, aztán a második vatikáni zsinatot követően mégis jó lett az anyanyelvi is. Vagy pl a háttal vagy szembe misézés kérdésében is "homlokegyenest egymással ellenkező" a korábbi irányhoz képest az új.

És pont az elődeire hivatkozó III. Ince az, aki 1209-ben keresztes hadjáratot hirdet a katharok ellen, hogy aki nem hajlandó megtérni az "igaz hitre" az kardélre hányva végezze. Szóval vagy 10 évvel korábbi önmagával (és hivatkozott elődeivel) se volt tanítás harmóniában, vagy a pápák vallási türelme csak a zsidókra vonatkozott, a katharokra és egyéb vallásokra viszont nem.

Így én nem tudom reprezentatívnak venni az idézetteket, inkább csak tendenciózus szemezgetésnek vélem.

És nem is azt kérdeztem, hogy Benedek pápa mit mondott a kendőre (bár érdekes info ez is), hanem a ti véleményetek érdekel. Vagy ez a kettő automatikusan egybe esik nálatok, amit ő kimond azzal automatikusan egyetértesz?
Van véleményed Szent István "verjétek meg aki nem megy templomba vasárnap" törvényéről?

Urfang 2015.01.11. 20:07:23

Igazán lélekmelengető III. Ince pápa Licet perfidia Iudaeorum rendelkezése a máshitű emberek iránti türelemről. Főleg ennek a fényében:

"1207-ben a pápa levelet írt VIII. (Oroszlán) Lajosnak, a francia uralkodónak (és még számos más nagyúrnak Franciaországban), amelyben felszólította őket, hogy birtokaikon erőszakkal nyomják el az eretnekséget. Ezt megfejelte azzal az ígérettel, hogy a katharok és támogatóik teljes vagyona és minden földje az elfoglalóké lehet, valamint az eretnekűzők ugyanazokban a kedvezményekben és feloldozásban részesülnek, mintha a Szentföldön hadakoznának. Ezzel az egyházi áldással az északi bárók nagy igyekezettel özönlötték el a délvidéket.
1208-ban Toulouse grófja megígérte, hogy felszámolja birtokain az eretnekséget, de ténylegesen nem tett semmit. Pierre de Castelnau pápai legátus ezért megrótta, sőt heves vita után kiátkozta a nemesurat. Január 14-én Castelnau-t meggyilkolták. III. Ince pápa erre már követelte a francia királynál a Szent Háború megindítását, és előírta az összes kathar válogatás nélküli legyilkolását. Minden résztvevő számára az előző évi ígéretei mellé még adósságainak teljes kamatmentességét, a világi bíróságok hatáskörének megvonását és a papság azonnali védelmét adományozta. Ezzel megindult az első olyan háború, amit keresztények viseltek keresztény ellen a kereszt jegyében, Szent Háború néven.
Amikor 1209-ben megkérdezték a pápai legátust, Arnaud Amaury (Amalric) cisztercita szerzetest, cîteaux-i főapátot, hogy miképpen különböztessék meg az ostromlott Béziers város katolikusait a katharoktól, ő jellemző módon ezt válaszolta: „Caedite eos. Novit enim Dominus qui sunt eius”, azaz „Öljétek meg mindet, Isten megismeri az övéit.” A katolikus enciklopédia tagadja ezt az esetet, de az tény, hogy a város teljes lakosságát (15 000 embert) lemészárolták, és Arnaud Amaury abbé nem tiltakozott, sőt a pápának ezt írta: „Sem kor, sem nem, sem rang nem mentett meg senkit”"

Szóval ez a poszt arról szól, hogy még a legkegyetlenebb tömeggyilkos pápák is tudtak libsi sziruptól csöpögő enciklikákat kiadni a vallási türelemről?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.01.14. 01:24:00

@Urfang:

Te már többször látványosan bizonyítottad, hogy a történelem nem kifejezetten az erősséged:-) Ha nem csak egyházellenes propagandaszövegekből tájékozódnál, akkor tudnád azt, hogy a katharok azzal írták alá a halálos ítéletüket, hogy szembefordultak a világi hatalommal is. A pápáknak sem hatalmuk, sem eszközeik nem voltak az eretnekségek fölszámolására, csak kérhettek és tanácsolhattak, amit a világi hatalmasságok vagy meghallottak vagy nem.

Szerinted mi történne ma az USÁ-ba vagy bármely liberális demokratikus államban, ha egy szekta bevenné magát egy farmra, egy városba vagy egy országrészbe, deklarálná, hogy az állam fölötte joghatóságot nem gyakorol, csak a saját törvényei szerint hajlandó élni, cselekedni és olyan vidám szokásokat vesz fel, mint például a gyerekek ártatlanságának legyilkolásukkal való megőrzése (egyébként ez nem csak kathar szokás volt, még a XVII. században is elő-előfordult szélsőséges protestáns szektáknál). Mégis, mit gondolsz, meddig tűrné ezt bármely állam? Mennyi idő után számolná föl azt a szakadár szektát?

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása