Irányok- merre tartanak a magyar konzervatívok?

Konzervatorium I 2009.10.13. 08:01

A technokraták és mechanikusok ugyanis örökölték a haladó balosok nézetét, miszerint ami magától jön létre, az biztosan nem jó. Ha esetleg máshol mégis jó, azt ide kell hozni. Jóllehet, mint arra számos gondolkodó rámutatott, importtal, tervezéssel és technokráciával ezeket a viszonyokat nem lehet „megalkotni”. Pedig a technokrácia hívei ugyanúgy akarják a piacot „építeni”, mint annak idején a szocializmust.

Megadja Gábor írása



Egy évtizede, sőt még néhány éve is a konzervatív címke szitokszónak számított, és nem csak a politikában. Konzervatívnak számított mindenki, aki nem volt hajlandó az aktuális trendnek megfelelő holdjáró cipőket hordani (akár nő, akár férfi volt az illető), esetleg irtózott a gyógyszerekkel együtt elfogyasztott tablettás borok ötletétől, vagy nem kísérletezett az éppen divatos bogyókkal. A posztkommunista liberalizmus jegyében minden, ami új volt, jó is volt egyben.

Valami megváltozott. Vonzóvá vált a konzervatív címke, s mint minden divatcikk, ma szinte mindenki magáénak akarja. Amerre perdül-fordul a magyar olvasó, mindenhol találhat különféle konzervatívokat. Közös jellemzőjük az, hogy mindig ők „a” konzervatívok, szemben a „nem igazi” konzervatívokkal. Ezt az állítást arra alapozzák, hogy megtaláltak valamiféle receptet, ideológiai kiskátét, amelyben megtalálhatók a konzervatív politikai gondolkodás programpontjai, és amelyhez ha nem igazodnak mások, akik néha annak nevezik magukat, akkor utóbbiakra ki lehet mondani az ítéletet: ezek nem konzervatívok. A verdikt legtöbbször a magyar jobboldalra vonatkozik, legyen szó politikusokról vagy éppen gondolkodókról.

Jó haladó szokás szerint a legújabb konzervatívok vigyázó tekintetüket külföldre vetik, Párizs helyett mostanság Washingtonra. Mivel –mondják felfedezőink– Magyarországon nincs igazi konzervatív gondolkodás és politika, ezért importálni kell onnan, ahol van. Nyugat-Európában van –bármennyire különböznek is a nyugat-európai konzervatívok az amerikaiaktól–, legfőképpen azért, mert ott elhatárolódnak a „szélsőségesektől”, és arrafelé nem történhet olyan, hogy „összemosódnak” a „nácikkal”. Amerikában pedig azért vannak „igazi” konzervatívok, mert ők valóban a szabad piac, a jogegyenlőség, a liberális alkotmány hívei, külpolitikában pedig Izrael szövetségesei. Mindezzel szemben a magyar konzervatívok mucsaiak, kádáristák, szocialisták, és persze antiszemiták. Miközben Washington válik a „konzervatív” dogmatika lakmuszpapírjává, elfelejtik, hogy pont az amerikai konzervatívok mélyponton vannak, a neokonok kül-és belpolitikája is hosszú évek óta kritikák célpontja (lásd a Buchanan-féle paleokonzervatívokat és a libertáriusokat), és a progresszió újabb amerikai sikere nagyban az elhibázott neokon politika eredménye.

Jelenleg azonban nem az a célunk, hogy a neokon politika csődjét elemezzük, hanem inkább egy mentalitás megrajzolása, amely egy eredendően absztrakt ráció-és dogmaellenes gondolkodásmódot az ellenkezőjére kíván fordítani: dogmákat akar alkotni és azokat kívánja a politikai cselekvésen számon kérni.

A konzervatív reakció minden esetben valamilyen forradalmi, abszolutista, társadalom-átalakító próbálkozással szemben jelent meg. Ám ez azt is jelenti, hogy a konzervatívok mindenütt másra „reagáltak”, más haladó projektek alkották meg a reakciót a tengerentúlon és a kontinensen, sőt a kontinens egyes országaiban is. Míg Franciaországban és Angliában elsősorban a francia forradalom után datálódik (utólagosan) a „konzervatív” jelző létrejötte, addig Magyarországon a két ugarfeltörő, kommunista kísérlettel szemben fogalmazódott meg a magyar reakció – noha mondható, hogy a jozefinista abszolutizmussal szembeni nemesi korona-visszavétel is e konzervatív reakció megnyilvánulása volt. Amerikában leginkább a központi állam ellen harcoló Dél állami szuverenitás- és közösség-védelme az, ami kitermelte az amerikai konzervatív gondolkodást.

Mindegyikre igaz azonban, hogy a racionalizmussal szemben a bevált szokásokat, hagyományokat részesíti előnyben, helyi problémákra helyi megoldásokkal próbál válaszolni. Ez azonban azt is jelenti, hogy a partikularitásokra érzékeny konzervatívok válaszai mások lesznek a különböző történelemmel és múlttal rendelkező országokban. A baloldaliak és liberálisok problémája az, hogy ez a képlet nem illeszthető bele valamelyik univerzalista üdvtörténetbe. Ugyanezzel a problémával kell szembenézniük a neokonoknak és híveiknek is, akik szerint – Fukuyama nyomán (aki elméletét a KGB-ügynök Kojéve-től vette át) – a liberális demokrácia a történelem vége, így annak terjesztése elemi feladat.

Miért a múlt, és miért egy adott ország, egy kultúra történelme az, ami meghatározó a konzervatívok számára? A konzervatívok érve az, hogy a szokások, hagyományok ismertek és beváltak, ezért megőrzésre méltóak. E hagyományos gyakorlatokkal szemben állnak az abszolutisták, forradalmárok és reformerek racionalista és romantikus konstrukciói, melyek valamiféle elv, eszmény alapján kívánják a teljes valóságot átalakítani. A konzervatív reakció szerint azonban a politikai racionalizmusok, így az ideológiák túlzott önhittségbe ringatják magukat, és olyan tudást képzelnek magukénak, amit lehetetlen birtokolni. A radikális és mérsékelt utópiáknak, illetve a szubsztantív politikai kísérleteknek ezért egyaránt jellemzője a hübrisz.

A probléma Magyarország számára épp az, hogy a negyven éves kommunista kísérlet nyíltan hagyományellenes volt, és mindent tűzzel-vassal irtott, ami a „régi világhoz” tartozott. Radikális gondolkodók meglátása már a XIX. század végén is az volt, hogy a hagyományok és az erkölcs menthetetlenül elvesztek („Isten halott”), és más elvekhez, esetleg más kultúrákhoz kell fordulni gyógyírért. Ezzel szemben a konzervatívok a lerombolt hagyomány maradványaiból kívánnak újra építkezni, ami, jóllehet, nem könnyű munka. Mindazonáltal a hagyomány hallgatólagosan megmaradt: családokban, közösségekben, a templom falai között, és a könyvtárakban. A radikális kísérletekkel szemben a konzervatívok feladata ennek felélesztése.

Az ideológusokat nem érdekli a hagyomány, ahogyan egy ország múltja és történelme sem. Őket csak a dogmatika megfogalmazása érdekli, melynek elfogadása híján nem formálhat jogot senki sem valamilyen politikai címke birtoklására. Talán nem véletlen, hogy az Amerikában élő John Lukacs és Molnár Tamás sem kívánják magukat konzervatívnak hívni – a neokonok a konzervatív gondolkodásból ideológiát csináltak. A hazai új próbálkozások ennek a bukott projektnek az elemeit kívánják átültetni a magyar valóságba.

Eric Voegelin szerint a modern világ válsága abban érhető tetten, hogy amikor az ideológus második valóságot, azaz ideológiát kreál, akkor az összeütközik az első, azaz a tényleges valósággal; az ideológia válasza a második valóság elsőre történő ráerőltetése lesz, amivel nem megoldják, csak fokozzák a válságot magát. Pedig a mai, magukat „konzervatívnak” nevező ideológusok érvelésében a politikai gnoszticizmus szinte minden egyes eleme megtalálható, még ha szétszórtan is. Így lesznek olyanok, akik „fiskális konzervatívnak” fogják magukat nevezni (az amerikai „fiscal conservative – social liberal” mintájára), és így lesz a baloldali technokrata Bokros Lajosból sztárkonzervatív közgazdász. A gnoszticizmus tetten érhető abban is, hogy az ideológusok a leggyakrabban valamiféle „rendszer” megalkotásán fáradoznak – annak ellenére, hogy a konzervatívok a „rendszer” kifejezéstől is fáznak. A rendszerépítők logikája szerint létezik olyan mechanikus elrendezése a politikai rendszernek – konstitucionalizmus, „fékek és ellensúlyok” (szintén az amerikai politikai hagyományból – téves hozzáadással, illetve elvétellel – átemelve) – ami kizárja az emberi hibákat, elkerüli a váratlan eseményeket, és személytelen erők, viszonyok, láthatatlan „folyamatok” és „procedúrák” révén önmagát működteti. Ezt a gépet a politikai technikusok („szakértők”) egyszer megépítik, és utána önjáróvá válik. Mindazonáltal mondhatjuk, hogy e megfogalmazások jelentős része megmarad a „csicsergő szekták” (Russell Kirk) szintjén.

Figyelemre méltó azonban, hogy ezek ugyanolyan ugar-ellenes tervek, mint a XX. század nagy baloldali elképzelései. E vízió szerint ugyanis politikai és gazdasági szakértők okoskodása és felülről vezérelt törvényhozása önmagában elegendő a vágyott „rendszer” létrehozásához. Amennyire az anti-ugaristák eszményítik más országok gazdasági, politikai viszonyait, olyannyira érzéketlenek a kifejezetten hazai problémákra. Nem játszik központi szerepet a határon túli magyarok ügye, vagy a múlt, és azon belül is a komcsi múlt szerepének kérdése. Megjegyzendő, hogy az eszményített elveket is szelektíven kezelik – a szabadpiacos és külpolitikai elkötelezettséget számon kérnék, az abortuszról, vallásról vallott nézeteket már kevésbé.

Amit elfelednek az ideológusok, az a természetes környezet és a kultúra. A technokraták nagy problémája az lehet, hogy hogyan lehet szándékosan, „tervezve” létrehozni valamit, ami máshol magától kialakult. A technokraták és mechanikusok ugyanis örökölték a haladó balosok nézetét, miszerint ami magától jön létre, az biztosan nem jó. Ha esetleg máshol mégis jó, azt ide kell hozni. Jóllehet, mint arra számos gondolkodó – akik a szabad piacgazdaság elkötelezett hívei, pl. Hayek – rámutatott, importtal, tervezéssel és technokráciával ezeket a viszonyokat nem lehet „megalkotni”. Pedig a technokrácia hívei ugyanúgy akarják a piacot „építeni”, mint annak idején a szocializmust.

Miközben a baloldal legkésőbb a 60-as években rájött, hogy a korábban a felépítményhez sorolt kultúra megszállásával és alakításával érhet el sikereket, a hazai ideológusok inkább a gazdaságot tekintik „alapnak”. Pedig Clinton elnök rossz szlogenjét akár meg is fordíthatnánk: „figyeljetek a kultúrára!”

Bármilyen vonzó legyen is a gumirózsa távolról, otthonunkban nem fogjuk a sajátunkénak érezni, és legfeljebb szakértői megbeszéléseknek kölcsönözhet valamiféle látszólagos otthonosságot. Növényeinket csak akkor érezzük hozzánk tartozónak, ha abból a földből nőnek ki, ahol élünk, ha mi gondozzuk, öntözzük őket. A gyökértelen művirágok sorsa egytől egyig ugyanaz: kidobják őket. E fázison túl csupán a szelektív hulladékgyűjtők problémája marad, mit kezdjenek vele.
 

Megadja Gábor


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr951430016

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 2009.10.13. 09:13:50

A Tudózsidó hírolvasója

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Refuse/Resist! 2009.10.13. 10:00:25

"A radikális kísérletekkel szemben a konzervatívok feladata ennek felélesztése."
Ez azért egy elég radikális cél manapság, nem? :)

sorompó 2009.10.13. 10:34:53

Jó kis írás.
"A technokraták és mechanikusok ugyanis örökölték a haladó balosok nézetét, miszerint ami magától jön létre, az biztosan nem jó."
www.youtube.com/watch?v=WveI_vgmPz8
www.youtube.com/watch?v=S0SaqrxgJvw

sorompó 2009.10.13. 10:37:11

Molnár Oszkárról nincs kedvetek írni egy jót?

BékésMárton 2009.10.13. 10:48:34

grat. a cikkhez, jó meglátások!

doktorur 2009.10.13. 11:22:46

Gratulálok Gábor és köszönöm.
Régen olvastam ilyen cikket, ami ennyire a szívembôl szólna.

megadjagabor 2009.10.13. 11:29:47

Békés és Doktor urak,
Nagyon köszönöm :)

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.10.13. 11:36:19

SMER! :D:D
Na most majd összezavarod azokat, akik szerint ez itten egy neokon izé, mármint a Konzi. Szegény Seres is lehet, hogy kiköpi a kávéját. A széljobberek meg majd kitalálják, hogy ez csak elterelő hadművelet. :)

Bell & Sebastian 2009.10.13. 11:38:19

A régi hiba azért tettenérhető (az írásban): meg kellene egyezni a vizsgálati módszerben, feltéve, hogy elfogadjuk az adott keretrendszert, a kapitalizmust, annak ellenére, hogy sokan már itt kiszállhatnának a további felesleges szócséplést elkerülendő.

Lehetséges megközelítések: rendszer alapú, gazdasági, kultúrális, társadalmi, etnikai, munkamegosztási, filozófiai - hogy csak pár lényegeset említsek.
Külön-külön diszkusszió, szintézis csak utána!
Felrázva és nem keverve! (007 -es szabály)

Első és legfontosabb lépés a Nagy Francia Forradalom (eszméinek) megtagadása. Szabadság, Egyenlőség és Testvériség csak verbálisan létezik, a gyakorlatban ilyen állat nincs, hiába is próbáljuk meggénmanipulálni a valóságot. De ha lenne vagy sikerülne létrehoznunk is, az maga lenne a teljes és tökéletes istentagadás.

Ez az első és legfontosabb választás, nagyjából el is dönti, ki is a valódi konzerv, azaz hosszú távon gondolkodó, az igazi evolúció-ista.

Az ember se nem (ösztön)állat, se nem (biológiai) gép, csak úgy marad(hat) meg/fenn, ha megőrzi a lelkét és Istenét, persze tágabb értelemben véve, nemcsak szószerint.
Ennek megfelelően képes csak tartósan működni ember és társadalom - be kellene látni végre!

A cionista Amerika megbukott, de most éppen a ló túlsó oldalán tartózkodik. Az EU leánykori neve meg III. Birodalom. Vissza hát a gyökerekhez, de gyorsan!

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.10.13. 12:00:16

Azt mindig jó volna hozzátenni, hogy a gnoszticizmus / gnózis itt voegelin-i értelemben veendő, mivel az ókori görögök megsértődnének, pedig azok itt nőttek ki a "talajból", Európában. Tudjuk, hol van már a tavalyi hó...

Üdvözlettel,
a tavalyi hó

Regno delle Due Sicilie · http://regnodelleduesicilie.blog.hu 2009.10.13. 12:07:42

@SzilvayG (dszg): épp kezembe került a múlt heti Magyar Narancs és találtam benne egy szép cikket valamelyik Demos-os ürgétől (a neve B-vel kezdődik, de nem voltam hajlandó megjegyezni), aki speciel a Kommentár kapcsán írta le azt kb., hogy "reflektálatlanul" (!) akarja behozni a bukott amerikai neokonokat. ja, és hogy sűt belőle, hogy szerzői nem tisztelik a Másikat (sic) és kényszerasszimilációt akarnak. Itt abbahagytam az olvasást, pedig biztos voltak még élesszemű meglátások...

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.10.13. 12:19:06

@francesco lorenzo: francba, mégiscsak vennem kéne néha Mancsot, de mióta a Rolling Stones koncert előtt egy akkor fél éves, angolból fordított Richard Keith-interjút tettek címlapra, azóta még alkalmilag sem veszem meg.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.10.13. 12:20:12

@francesco lorenzo: ja, és részemről, ha már amerikai kontextusban kell magam elheyleznem, akkor inkább a paleókkal tartok.

megadjagabor 2009.10.13. 12:21:09

@Loxon: Én teljes mértékben egyetértek Voegelinnel gnoszticizmus-ügyben. A gnosis (biztos tudás, titkos tudás) új köntösökben jelent meg, de a jelenség ugyanaz: először vallási eretnekség, aztán politikai ideológia.
Mint a herezisekre érzékeny valaki, ehhez ragaszkodom.
üdvözlettel,
Az inkvizítor :-)

polgári per 2009.10.13. 12:49:44

Milyen intellektuális izomzat kell ahhoz ma Magyarországon, hogy valaki konzervativizmus ügyben ilyen szinten nyilatkozzon meg ? John Lukacs nem huszonévesen kezdte a megmondást, és Thomas Molnar sem. Nem lenne jobb még megtanulni pár nyelvet, elolvasni párezer könyvet, kijárni valamilyen komolyabb nyugati doktori iskolát, és csak utána bonyolódni elméleti fejtegetésekbe ? Amikor Vico a De Italorum Sapientiában szembehelyezkedik a racionalizmussal, egyben egy újszerű megközelítést is kínál, a phronézist, a gyakorlatilas bölcsességet. Vico azonban nem állítja, hogy a phronézisre való képesség veleszületett, éppen, hogy azt állítja, hogy rendkivül sokat kell tanulni és gondolkozni az eléréséhez. Vico a szellemi önépítést, a szabadművészetekben való elmélyülést állítja szembe a metodológikus tudással, a ráció technikáinak elsajátításával. Ez több mint a metodológikus tudás és a racionalizmus tagadása. Sokkal több.

Bell & Sebastian 2009.10.13. 13:24:12

@polgári per:

Van rá példa, hogy egypetéjű ikrek a saját maguk által kifejlesztett nyelven kommunikálnak egymással. Csak éppen más nem érti - holott az az egyetlen értelme.

Továbbá: gondolatainkat 20% -os hatékonysággal közvetítjük, a másik 80% -ot a befogadó képzelete teszi hozzá.

A poszt nem szorul védelemre, megadja megadta - mint általában szokta.
Racionális de szívhez szóló, elsősorban. Szeressük hát ezért!

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2009.10.13. 15:37:46

Korunk - a divatok kora, legyenek azok szellemi, vagy materiális divatok, mindenkit maguk alá gyűrnek. Más kérdés persze, hogy nem nagyon van új a nap alatt. Ahogyan a haldokló végigéli életét még egyszer "in umbrae mortis", úgy ölti - szinte naponta változó módon - magára elmúlt korok gondolatait álarcként egy hanyatló világ. Ilyen körülmények között "konzervatívnak" lenni furcsa dolog. Semmi sem őrizhető meg, sem intézmények, sem szervezetek, sem létmódok úgy általában és különösen nem őrizhetőek meg birodalmak. Kizárólag az értékek azok, melyek megőrzése érdemes és lehetséges is abban a kavalkádban amit - jobb híján - történelemnek nevezünk. Ebben az értelemben csak az esztetizáló történetfelfogás tekinthető jogosultnak. Az emberiség útját - bármerre vezessen is - romok szegélyezik. Ilyenek az Isten vagy az Ész földi birodalmának romjai is. E romok nem úgy keletkeztek, hogy valakik felépítették és az idő, vagy mások lerombolták azokat - ó nem. Egyszerűen abbahagyták őket, felébe-harmadába elfogyott a kedv, új tervek születtek és mint a régi barbár népek, felkerekedtek, felégették ahol eddig éltek és elindultak új birodalmat alapítani. A romok a múltban: állhatatlanságunk emlékművei. Sosem tudtam eldönteni, hogy az, aki szilárdan áll - mást nem is nagyon tehet - egy 2500 éves gondolati tradícióban, az vajon konzervatív -e, vagy csak egyszerűen beletörődő.

Az amerikai eredetű "neo", "paleo", vagy bármilyen más előtagú konzervativizmus, ennek az álarcosbálnak a része. A divat mögött - természetesen - jól kivehető érdekek és lelkesültségek húzódnak meg, melyek bizonyára tartósabbak is mint a magukra öltött álruha. Európai, különösen kelet-európai relevanciája sohasem volt, szűk baráti társaságok lármás önkifejezésén túl. A haladó - konzervatív trendforduló ennél sokkal mélyebb folyamatokat takar, a modernitás általános válságát, általános rosszkedvet és kiábrándulást, apokaliptikus előérzeteket és még sok minden mást.

Ezekkel a megjegyzésekkel, az írás jó, sok olyan lelkesedés sugárzik belőle, melyet magam már nem tudok osztani, de nagyon szimpatikus.

megadjagabor 2009.10.13. 16:20:45

Mindig szeretem azokat a kommentelőket, akik meg akarják mondani, mit írjunk, hogyan, mikor, de főleg azt, mit ne írjunk. A nosztalgiázók felé a rossz hír az, hogy annak az időnek, amikor megmondták ki írhat és mit, nagyjából vége.
Vico nem fel, hanem megtalálta a phronesist, vannak régebbi forrásai (p.o. Arisztotelész N. etikájának VI, könyve).

Kedves Aristo!

Pesszimizmusát értem és meg is értem. Sőt: alapvetően egyet is értek vele.

Josef (K.) 2009.10.13. 17:45:50

@megadjagabor:

A kommentelőknek részben az a dolga, hogy kritizálják a blogbejegyzéseket, nem? Ebbe esetleg beletartozhat az is, hogy megmondják, szerintük mit hogyan kellett volna írni, mit kellett volna elhagyni. Persze néhány kommentelő túlmegy ezen, és cenzorként kezd viselkedni :). Ezen azonban nem érdemes mérgelődni. Szerintem (és itt egyáltalán nem akarok semmit se Önökre erőltetni, csak a véleményemet írom le) vagy tárgyilagosan válaszoljanak a kommentelők kritikájára (és esetleg így kritizáljanak "vissza"), vagy ne foglalkozzanak vele. Kommentelőt basztatni ("Mindig szeretem azokat a kommentelőket") nem illik, nem menő :), még akkor sem, ha a kommentelő maga viselkedett először hülyén ("Milyen intellektuális izomzat kell ahhoz...").

Nekem amúgy tetszett a cikke.

Cypriánus 2009.10.13. 17:52:10

Kedves Gabrilo!
tudtommal Ön sem katolikus, hanem ha jól tudom evangélikus :)..vagy netán tévednék?

Kedves Bell és Sebastian!
sokszor nem értek egyet Veled, szinte soha, de az, hogy a cionista Amerika megbukott, többszörösen is szúrja a szemem.

1)Mitől cionista mán Amerika? Már a cionizmus előtt 100 évvel is nemzet volt.

A z idióta magyar szalonszónokok által megrajzolt " velejéig erkölcstelen zsidó-szabadkőműves állam, amely nem is nemzet " képe elég messze áll az Európához és így hozzánk képest nagyon is vallásos, patrióta és meglepően prűd amerikai társadalom valóságától.
amerikai szemmel Magyarország teljesen istentelen, a fiatalok életstílusa alapján meg egy bordélyház. Gáz..., de tényleg Európa Bangkokjának tűnünk számukra.

2) nem akarlak kiábrándítani, de nem osztom az Amerika közeli bukását osztó toposzokat. Amerikára a legnagyobb veszély szerintem is a mexikói bevándorlók jelentik (nem annyira ált. a latin-amerikaiak, hanem történelmi-földrajzi okokból a mexikóiak) de Amerika gazdasági-demográfiai , sőt erkölcsi alapjai jóval erősebbek, mint a jelen Európájáé. ( a lakosság közel fele templomjáró ott, míg Európában lengyelekkel, írekkel, máltaiakkal javítva is kb. 15%) .

Az amerikai hegemónia végetér, de ne higgyje senki, hogy nem marad egy óriási hatalom.
Az pedig, hogy a befolyása elhagyná a térségünket, jelenleg nem föltétlen örvendetes, ugyanis a szóba jövő egyébb lehetőségek sokkal elborzasztóbbak. Akár adespotikus Oroszország, akár az egyes futurológusok által újra nagyhatalomesélyesnek gondolt Törökország (lásd a gazdasági növekedését+katonai, demográfiai ereje !) volt már itt, és köszönjük, nem élveztük.

Némileg esetleg kiút lehetne, ha a Lengyelek a régió vezető erejévé vállnának, esetleg egy Varsó-Bukarest-Budapest tengely alakulna, amely ellensúlyozná az orosz nyomulást. De félek, az Obama -adminisztráció lesz elég agyalágyult, hogy mindent haggyjon veszni.

Cypriánus 2009.10.13. 17:54:05

izé, mármint megadjagábornak címeztem volna, bocs. :)

megadjagabor 2009.10.13. 18:05:58

@Cypriánus: Még nem "avattak föl", de amúgy: de :-)

jan 2009.10.13. 18:19:31

Sajnos csak futva tudtam átolvasni a cikket, de ez alapján úgy érzem, hogy a cikkíró itt pl. Békés Mártont és a többi amerikaikonzervativizmus-fant is kritizálja (persze barátian). Vagy tévednék?

Avatar 2009.10.13. 18:25:42

Mi a rákfene az, ami magától alakult ki a társadalomban? Semmi ilyen nem jut eszembe, mindenre meg lehet találni, hogy ki volt, aki az adott szabályt, intézményt, rendszert bevezette, és erősebb kutya baszik elven rákényszerítette a többiekre. Persze ha lusták vagyunk gondolkodni, akkor vehetjük úgy bármiről, hogy az magától alakult ki.
A kereszténységet pl. elsősorban István erőltette rá a népre, külföldről behozott eszmék alapján, mégis kétlem, hogy a magukat konzinak tartó urak lelkében nem eredt meg a kereszténység gumirózsája...
A szocialista berendezkedés időszaka is mély nyomokat hagyott a magyar közgondolkodáson. Milyen konzi az, aki ezeket a hagyományokat nem képes elfogadni, és holmi múltszázadi eszméket akar a sublót mélyéről előrángatni, és a nép torkán lenyomni? Miért gondolja, hogy a pergamenné száradt rózsa újra kihajt majd, hiszen a föld amibe ültetni kívánja maga is sokat változott az évtizedek során...

Cypriánus 2009.10.13. 18:26:28

mármint Ön mégis katolikussá "avatódik" ?
Isten hozta a klubba(n) :) (mármint szó szerint!...:) )

amúgy én nem vagyok annyira protestánsellenes, és -bocs, jöhet amegkövezés utána -de Molnár Tamás Luther-ellenes kirohanásaival is az a bajom, hogy teológiai témát közelít meg nem-teológiaialag, -és az nem szerencsés.
Luther megigazulástani koncepciója nem cáfolható Arisztotelésszel, történelemfilozófiával meg nem t' om mivel, mivel a filozófia már egy másik tudomány. Amúgy a katolikus-lutheránus közös megigazulástani nyilatkozat után tárgytalan is az egész, pedig a nyilatkozat fő motorja éppen J. Ratzinger volt!

Szóval mi keresztények, haggyjuk egymást szépen békén -amibe a vita persze belefér, de a keresztény identitásból kitúrás már nem .
A protestáns is ugyanúgy keresztény mint mi (persze szegények itt a Földön még nincsenek teljes egységben az egyetlen Igaz Egyházzal :) , mert valós, bár tökéletlen módon kapcsolódnak hozzá , persze csak amíg élnek, utána ők is mi vagyunk :)... )

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.10.13. 18:32:24

@Cypriánus:

Jól adod :-D (...) :-D (...) :-D ...

ü
bbjnick

Cypriánus 2009.10.13. 18:37:56

Kedves Gábor! :)
a bejegyzés érdekes, de én sem teljesen értem, hogy hol a határ a Társadalommérnökösködés és a semmit sem csinálunk között...nyilván nem lehet, és nem is kell ámerikai eszmékkel boldogítani a népet, de valamit viszont csinálni kell a konkrét adó és szociális rendszerrel, valamint gazdasási, közjogi irányokat és a társadalmat átható erkölcsi súlypontokat kijelölni, ez szerintem még nem (feltétlen) mérnökösködés, csak a kormányzás velejárója.

Szóval érdekelne, hol ez a határ, és mégis Ön szerint mi a konkrét feladat ebben a konkrét országban, hogy kiszálljunk a-jól érezhetően- lefelé menő spirálból?

bádogos 2009.10.13. 20:04:20

Az a baj ezzel az "előszedjük a hagyományt és feltámasztjuk" koncepcióval, hogy minden, ami valamikor működött, egy adott időben, adott helyzetre adott válaszként létezett. Ha más időben, más helyzetben próbálunk bele életet lehelni, az pontosan olyan erőltetett társadalommérnökösködés lesz, mint amit a konzervatívok előszeretettel karikíroznak.

Egy adott mítosznak a hatása folyamatosan csökken, ahogy időben távolodunk a pillanattól, amellyel még szinkronban volt. Ebből a szempontból a reakciós-magyar-konzervatívoknak különösen rosszak a sanszaik. A mifelénk nyomatott mainstream liberális mítosz kb. 20 éve roggyant meg a nagyvilágban és úgy 5-10 éve nálunk. A baloldali egalitárius mítosz kb. 30 éve haldoklik. Az amit itt olvasok, már 80-100 éve is sok sebből vérzett.

Szomorúan írom ezt, mert nagy szükség lenne egy világosan gondolkodó, jó ízlésű, realista magyar jobboldalra, de biztosan nem ebből a szellemi közösségből fog kisarjadni. Ennek a reakciós mítosznak a befolyása talán az aktív katolikusok egy szűk kisebbségére fog befolyást gyakorolni, ami az egyháznak rosszat fog tenni, a környező társadalomra meg az égvilágon semmilyen hatása nem lesz.

megadjagabor 2009.10.13. 20:17:36

Ilyenkor mindig rájövök, hogy 10 e karakter sem elég egy probléma kifejtésére :) És lehet, hogy itt több is van.

@Cypriánus: Roger Scruton nemrég azt mondta egy nyári egyetemen, hogy "csináljunk teljesen haszontalan dolgokat." Ez nyilván egy ironikus, túlzó megfogalmazás, de a magam módján egyet tudok érteni vele (nyilván lustaságom okán is).
Komolyra fordítva: bizonyos dolgokat meg kell lépni, ez azonban a gyakorlati politikára tartozik. Én azért próbálok mindig csak mérsékelten megfogalmazni konkrét elvárásokat, mert én nem mozgok a napi politikában, így nem is látom az adott problémák sok rétegét. Ez a politikus dolga. Az viszont kérdés: milyen előfeltevések alapján cselekszik a politikus? Vajon egy "elméleti recept" vezérli, vagy gyakorlati bölcsessége? Természetesen ez egy cikk, így nem következik belőle semmiféle gyakorlati cselekvés. Gyakorlati cselekvés a problémára adott válaszból születik, ami mindig a maga partikularitásában értelmezendő.
A mérnökösködést én az "elméleti" és a szubsztantív politikák velejárójaként értelmezem. Ezek nem a keretek biztosításáról szólnak, hanem tartalmi változtatásokról, a szó legrosszabb értelmében. És így mondjuk az adók csökkentése épp a szubsztantív politika visszaszorítása (szerintem).

Nem tudom, elég világos voltam-e (nem szoktam az lenni).

@bádogos: Én is a partikularitást hangsúlyozom, épp erről szól(na) a cikk. A hagyományban nem konkrét recepteket találunk, hanem tanulságokat, amik viszont fontosak. Problémafelismerést, értelmezést és döntést. A hagyomány felélesztése nem arról szól, hogy most előveszünk egy könyvet, abban mit írtak, és akkor azt "csináljuk" (arról nem is beszélve, hogy a legtöbb könyvben ilyen nincs is).
Én nem tudom, van-e hatásom, remélem nincs. De nem is akarom feltétlenül, hogy legyen. Mint mondtam: ez a gyakorlati politika dolga, a Konzervatórium nem párt vagy kormányzásra készülő Erő.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.10.13. 20:20:00

Az első bekezdés szerint én konzervatív voltam? Miket tudok meg. :)

"Amerikában pedig azért vannak „igazi” konzervatívok, mert ők valóban a szabad piac, a jogegyenlőség, a liberális alkotmány hívei, külpolitikában pedig Izrael szövetségesei."
Izrael annyira nem érdekel, de pont ezek miatt szimpatikusabbak, mint kontinentális társaik, bár a vallással és társaival kapcsolatos nézeteikben talán kevésbé.

"ráció-és dogmaellenes"?
Oké, gyakran látom, hogy sokan tényleg rációellenesek, de tényleg erre gondolsz?

"A konzervatívok érve az, hogy a szokások, hagyományok ismertek és beváltak"
Magyarországon ez elég fura érv, tekintve, hogy az elmúlt pár száz év mindig valamilyen válságban telt.
Illetve bádogosnak igaza van, a hagyomány feltámasztás meglehetősen balos dolog, teljesen idegen a jelen kortól és helyzettől.

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2009.10.13. 20:55:33

Nagyon jó kis írás, egyre jobban tetszik a konzi:) Seres és ideológia rokonai valóban kiköpik a kévét:DDDD

sorompó 2009.10.13. 21:05:11

@Lord_Valdez: Ez a feltámasztás egy kicsit pontatlan, szerintem csak keresni és megtalálni akarják a megszakított magyar (közép-európai) hagyományt, valamint hagyni, hogy hasson rájuk. A balos dolog szerintem inkább a "haragban a történelemmel" attitűd (ami természetesen részhalmaza a "haragban a világban"-nak).
@Avatar: Ez egy zseniális komment volt, valóban semmi sem alakult spontán. A piacot például kik találták ki és terjesztették el? Vagy az örökösödést? Esetleg az iskolát?
Ajánlom a 3. kommentemben belinkelt videókat, Foucault szimpi lesz, míg én a hajamat téptem.

Ramaty 2009.10.13. 21:13:02

Ez a politikus dolga. Az viszont kérdés: milyen előfeltevések alapján cselekszik a politikus? Vajon egy "elméleti recept" vezérli, vagy gyakorlati bölcsessége? Természetesen ez egy cikk, így nem következik belőle semmiféle gyakorlati cselekvés. Gyakorlati cselekvés a problémára adott válaszból születik, ami mindig a maga partikularitásában értelmezendő.

Ez nagyon lila.
A bölcsesség , meg a hagyomány is a gyakorlati problémák megoldásából ered, nem?
Nincs más, csak gyakorlat. Elméletben mindent meg lehet oldani

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.10.13. 21:28:53

arra jutottam, hogy az ilyen vitájban, amikor a baloldali-társadalommérnöki stb. szemléletet ütköztatik a konzervatív-konkréthelyzet-elemzővel, a libertáriust az államival, az ateistát a vallásossal, valamit ezek keverékeit egymással, akkor valójában mindig amiatt megy a vita, hogy a résztvevők teljesen különöző emberképből indulnak ki, és ezt nem mindig ismerik fel.
A Konzervatórium szerzőinek gyakori hibája, hogy meg sem fordul a fejükben, hogy mások is jóhiszeműen képviselik a saját nézeteiket, sőt, lehetséges koherens nézetrendszert vallani, akkor is, ha az nem konzervatív. Ezekben az emberkép fog különbözni.

Bell & Sebastian 2009.10.13. 23:57:43

@Cypriánus:

Azé' vó'na egy kérdésem:

Ki a túró fogja kifizetni, - a pénznyomtatásban kifejezetten tehetséges -, jól prosperáló, nagyon katolikus, cseppet sem cionista Ámerika felhalmozott adósságát? Szétteríti, mint eddig tette? Mér' is nincs megbukva?

Csak nem tudnak egy újabb trükköt? Nagy Tesó kipipálva, beszoptuk.
Kína helyében nagyon fegyverkeznék, biztos ami biztos. :)

Nem kell egyetérteni, más tapasztalás - más valóság! - bizonyára. :)

justin time 2009.10.14. 00:02:32

@Lord_Valdez: @bádogos: nekem is pont ez volt a problémám. Érted, Szt. István is egy megveszekedett társadalommérnök volt ezer éve. Akkor most, hogy is van, az hogy "a konzervatívok érve az, hogy a szokások, hagyományok ismertek és beváltak, ezért megőrzésre méltóak."? Gondolom Szt Istvánt szeretjük (vagy nem)?

A Scrutonnal való találkozás az ez volt: eicee2.org/e_conf_summer09.html ? Érdekes egy szervezet maradjunk annyiban... :P

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.10.14. 02:24:18

"dogmákat akar alkotni"
ez nagyon keresztényi dolog tőlük.

"a liberális demokrácia a történelem vége, így annak terjesztése elemi feladat."
mondj két monoteista vallást, amelyik ugyanígy gondolkodik magáról.

"a szokások, hagyományok ismertek és beváltak"
és bizonyára pozitív és közvetlen ok-okozati viszonyba rendeződtek. persze ne, de úgy szebben hangzik.

"második valóságot"
üdvözülés, pokol, menyország?

„fékek és ellensúlyok"
lőjenek le, de mintha a szent és miazmás pluralizmusnak is hasonló szerepe lenne (hasonló hatásfokkal).

"Ha esetleg máshol mégis jó, azt ide kell hozni."
egyes import dolgok jók, mások meg nem. csak idő és erő kérdése.

ne tessenek már úgy csinálni még mindig, mintha a baloldal nem a jobboldal törvénytelen, örökségből kihagyott, ezért besértődött gyermeke lenne.

meronem 2009.10.14. 03:09:29

@peetmaster: de a konzik emberképe az igazi!
Sőt, az emberen kívül nincs is semmi.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.10.14. 09:26:02

@szamárfül: vagy márványrózsa (készítette Sadr elvtárs).

phaidros 2009.10.14. 09:54:56

@Avatar: @Bell & Sebastian: "Első és legfontosabb lépés a Nagy Francia Forradalom (eszméinek) megtagadása. Szabadság, Egyenlőség és Testvériség csak verbálisan létezik, a gyakorlatban ilyen állat nincs, hiába is próbáljuk meggénmanipulálni a valóságot. De ha lenne vagy sikerülne létrehoznunk is, az maga lenne a teljes és tökéletes istentagadás.

Ez az első és legfontosabb választás, nagyjából el is dönti, ki is a valódi konzerv, azaz hosszú távon gondolkodó, az igazi evolúció-ista."

Igen, ez a lakmuszpapír, ami kibújtatja a szöget a zsákból. :)

@avatar: azért bizonyára látja a halvány különbséget a kommunisták társadalomalakítása, és mondjuk egy népszokás kialakulása között. Ha igen, akkor érdemes arrafelé keresgélnie. :) Aztán meg arra, hogy mit jelent a konzervativizmus. A hozzászólása alapján ön Level 1-es Mage itt ebben a témában, a legtöbben már rég túl vagyunk a fokoson és a feudalizmuson, mint a konzervativizmus lényegén. :D

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.10.14. 09:57:26

Nem rossz cikk különben. Vannak persze homályos részek. Én tudom, hogy a szerző mire gondol, meg mire akar utalni stb., én is gondolok/mondanék hasonlókat, ha hasonló helyzetbe kerülnék (pl. írnom kellene egy cikket a Konzervatóriumba arról, hogy ez miért nem a Libertórium), de jó lenne egyszer nekiülni annak a problémának, hogy mit jelent tkp. a "magától kialakul"? Mi pontosan az, hogy "tervezés" meg "mérnökösködés"? Pl. milyen elvi okokból más egy ötéves népgazdasági terv vagy egy költségvetési törvény, mint egy vállalat üzleti terve? Mikor társadalommérnökség egy törvény meghozatala és mikor nem? Miért értelmesebb azt gondolni, hogy ami spontán, az jó, mint azt, hogy ami nem spontán, az a jó? Egyáltalán, mi spontán és mi nem az? Milyen logikai viszony áll fenn az egyén életében a "spontaneitás" és a "tervezettség" között, és mennyiben módosul ez a viszony olyan kollektív cselekvéseknél, mint amik a politikában fordulnak elő? Miért spontán, ha egy vállalat új prémiumrendszert vezet be (ez gondolom csakis jó és spontán dolog lehet, mivel egy kapitalista cég csinálja), miközben mondjuk szervetlen mérnökösködés a vizitdíj? Egyszer valamelyik "ideológiailag képzett" szerzőnek csak erről a témáról kellene egy mélyebb elemzést írnia, szerintem sokakat érdekelne.

phaidros 2009.10.14. 10:04:20

@dzsucseharcos: konzervatívoknak lehet ideológialiag képzett szerzője? :)

phaidros 2009.10.14. 10:24:56

@dzsucseharcos: és miért lenne szervetlen mérnökösködés a vizitdíj? Kétlem, hogy ez Gábor mondta volna valaha is. Ott egész más baj volt: a propaganda szerint ingyenes az egészségügy, és valahogy elfelejtődött az X% TB amit minden dolgozó ember fizet. A vizitdíjnak úgy lett volna értelme, ha csak azok fizetik, akiknek nincs TB-jük - vagy a TB-hozzájárulás mértékét is csökkenteni kellett volna.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.10.14. 11:35:14

@phaidros: Akkor ha ez a konkrét példa nem tetszik (pedig akár jó is lehetne, amennyiben "nevelőeszközként", a "magyar ugar igazikapitalista szemléletre ráébresztésének eszközeként" tekintettek rá bevezetői), vehetünk másik konkrét példát. Nyilván vannak olyan intézkedések, amik M. G. szerint mérnökösködésnek számítanak (ha nincs ilyen, akkor bocs). Mi alapján számítanak annak? Valami ismérve csak van annak, hogy valami már nem spontán, természetes és szerves, hanem már mérnöklés meg tervezés, meg sémák ráerőszakolása a valóságra.

phaidros 2009.10.14. 11:39:02

@dzsucseharcos: "pedig akár jó is lehetne, amennyiben "nevelőeszközként", a "magyar ugar igazikapitalista szemléletre ráébresztésének eszközeként" tekintettek rá bevezetői"

Ott a pont, ugyanis tényleg ennek tekintették, vedd úgy, hogy nem szóltam. :)

phaidros 2009.10.14. 11:43:38

@dzsucseharcos: "Valami ismérve csak van annak, hogy valami már nem spontán, természetes és szerves, hanem már mérnöklés meg tervezés, meg sémák ráerőszakolása a valóságra. "

Talán pont a nevelési célzattal bíró intézkedések azok - többek között? Eleve valóságtól elrugaszkodott az, aki azt gondolja, hogy a népet nevelni kell, lehet.

(Ne feledjük el azt se,hogy nem csak nevelési célzat volt - kinek volt érdekében a kormány tagjai közül anyagilag is a vizitdíj bevezetése? Akinek a cége ehhez automatákat gyártott. De ez már nem a társadalommérnökösködés témaköre.)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.10.14. 14:00:26

Csak mert nagyon rendes vagyok:-)

E bejegyzés témájához erősen keresve sem találhatnátok izgalmasabb adalékot, mint ez a film:

magyarido.blog.hu/2009/10/14/fotografia_a_vagy_a_kizarodasi_pont_egy_fontos_kulcs_az_eletunkhoz_3_1

Hogy Max Ernstet (egy nagy klasszikus konzervatívot:-D) idézzek: Ez megpisiltet!

ü
bbjnick

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2009.10.14. 14:39:48

Megpróbálom magyarra lefordítani ezt a felvetést.

Orbán Viktor belátja, hogy az ország legfőbb baja, hogy minimum egymillió munkahely hiányzik a hazai munkaerőpiacról.

Megígérte, hogy majd akkor csinál egymillió munkahelyet.

Az elmúlt 10 ávben ezt állandóan halljuk.

evil overlord (törölt) 2009.10.14. 15:58:41

@phaidros: A baj az, hogy csökkent az egészségbiztosítási járulék (emlékeim szerint 4%-kal), de a nyugdíjjárulék pont ennyivel nőtt. Ezek után 'ártunk és 'ormányunk persze nem fényezte magát ezzel.
A legnagyobb baj az volt, hogy az eü. reformnak nem pénzkivonásról kellett volna szólnia, a magyar eü. kiadások (GDP arányosan) már a reform előtt alacsonyabbak voltak, mint a "fejlett Nyugaton". Az ember először befektet a hatékonyabb működés kedvéért, majd később realizálja az így elért megtakarításokat.

Bell & Sebastian 2009.10.15. 00:35:11

@phaidros:

"Akkor mit jelent az Írásnak ez a szava: az a kő, amelyet az építők megvetettek, lett a sarokkő, aki erre a kőre esik, összezúzódik, akire pedig ez a kő ráesik, szétmorzsolja azt."

Bell & Sebastian 2009.10.15. 00:39:18

@bbjnick:

Ajánlanék magának egy jobb nicket, de már foglalt:

"Lesből támadó szárítókötél" - ami univerzális eszköz - köztudomásúan. :)))

Köszi a mozira utaló magatartást.

megadjagabor 2009.10.15. 09:28:19

@bs395: A katolikus dogmák erkölcsiek-vallásiak, azért "alkották meg" őket, mert a kinyilatkoztatáson alapulnak - és amikor védelemre szorulnak, meg kell fogalmazni őket. De: ezek nem politikai dogmák.
Másrészt a liberális demokrácia egy politikai rendszer, nem vallási tanítás (maximum az akar lenni). A vallás a lélekhez és a jellemhez szól, nem politikai rendszerhez. Az egyik vallás, a másik politikai vallás - úgy tűnik, ezeket kevered. Arról nem is beszélve, hogy a politikai vallásokat (kommunizmus, demokrácia [Irak]) jellemzően erőszakkal, "rendszerszerűen" terjesztik, kereszténységre pedig nem lehet "kényszeríteni" azt, aki nem akarja (vö. a Katekizmus vonatkozó részeit)
A második valóságot mondjuk a keresztények nem akarják az elsőre erőszakolni, már csak azért sem, mert abból indulnak ki, hogy az áteredő bűn miatt az ember tökéletlen, ezért ezen a földön nem érheti el a tökéletességet. Ezzel szemben az ideológus épp erre törekszik. Az ágostoni üdvtörténet immanenssé tételéről pedig itt és másutt is rengeteget írtak már.

Én ok-okozati viszonyról sehol sem írtam.

A baloldal nem lehet a jobboldal törvénytelen gyermeke, történetileg fordítva lehet, és úgy sem pontos: a "jobboldal" történeti értelemben később jött létre, közvetlen válaszul a baloldalra.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.10.15. 10:32:37

@megadjagabor:
azt mondod, hogy a vallási-erkölcsi dogmák nem fórdítódnak le tettekre, vagyis nem mondják meg, hogy mi a helyes cselekedet, úgysmint jó és rossz?
kereszténységre kényszerítés... ha ez eddig is így lett volna, lehet, nem itt tartana az egyház (mondjuk csúcsra sose járt volna).
a második valóságot nagyon szépen elválasztják az elsőtől, egészen addig, amíg meg nem mondják, hogy az evilági tetteknek milyen túlvilági következményei lesznek. lásd még: dogmák, avagy hogyan mondta Isten, miért nekünk van jogunk a földekhez, és nem másoknak.
ok-okozati viszonynak ott van szerepe, hogy miért maradt fenn valami, más dolgok meg miért tűntek el. E.S.S. és hasonlók. kijózanító cucc.
ha jól tudom, volt az egy oldal, aztán jött a franciaforradalom (reggelre tele lett a világ tömegemberrel), és az kivált, és ők lettek a baloldal, amire az egy oldal maradéka lett a jobboldal, nem kifelejtve, hogy ők viszik tovább az egy oldal hagyományait. vagyis az egy oldal az a jobboldal, így a baloldal a jobboldal (az egy oldal) gyermeke.

Bell & Sebastian 2009.10.15. 11:06:47

@dzsucseharcos:

A társadalom-mérnökösködéssel kapcsolatos homályzóna megvilágításához egy kis rendszerelméleti adalék:

Elméletileg örökmozgó és önszabályozó rendszerek létrehozhatóak, általában törekszünk is rá. Közös ismérvük, hogy csak bizonyos külső feltételek mellett és relatív izoláltságban működnek. Az így létrehozott egységnyi "gép" teljesíti, amire létrehozták, de egy szinttel feljebb lépve csak egy fogaskerék a nagy egészben, amit kívülről számtalan más fogaskerék rángat.

Most jönnek az izgalmak!
Az ún. emberi tényező és véletlenek (előre nem látható események), egyszóval a körülmények egyre sűrűbb és nagyobb változásai a rendszer szabadságfokának drasztikus megemelését igényelnék, ami csak kifinomult irányítástechnikával kompenzálható, de annak meg legfontossabb ismérve a gyorsaság és állandóság, azaz a nulla közeli reakcióidő.

A társadalom-irányításra kivetítve: ezeket a követelményeket (a külső káosz növekedése mellett), egy demokrácia csak nehezen teljesíti, lassúsága okán.
Hatékonyabb a váltogatott rendszer, egy kis demokrácia (választás), utána hosszabb autokrata irányítás (egyszemélyi karmester). Kecske & káposzta esete. Azt most hanyagoljuk, hogy egy négyéves ciklus teljes össze-, és áthangolásra kevés, mivel túlzott progressziót igényel(ne). Eddig az elmélet.

A gyakorlat meg az: külön vizsga kell a kuplunghoz, fékhez, kormányhoz, de összehangolt kezelésükre, - azaz vezetésre -, legalább a sofőrnek képesnek kellene lennie. De nem ért hozzá (piár-marketinget végzett csak, a politika meg árucikk - tudjuk jól), össze-vissza rángattat mindent (az alapján, amit az éppen mellette elhaladók bekiabálnak neki és naná, hogy nem puszta jóindulatból), - erre kiköt az árokban!

Ezek után még neki áll feljebb. Ezért hatékonyabb pl. a rk. Egyház szervezeti formája, hogy evilági, legális, politikai, gazdasági és ezeréves példát hozzak.

De Ő (az Egyház) olyat sosem mondott, hogy a földön egyenlőek vagyunk, az emberi szabadság kimerül a szabatosságban és mások átverésében. Azt azonban igen, hogy Gyurcsány Ferenc és Kolompár Orbán is a testvérem. Ennek szellemében akasztást nem kérhetek rájuk, de bármi mást igen!

Élelmiszerrel dobálódzni ezen esetekben meg egyenesen ajánlott - még az Újszövetség szerint is!

Avatar 2009.10.15. 12:02:47

"Arról nem is beszélve, hogy a politikai vallásokat (kommunizmus, demokrácia [Irak]) jellemzően erőszakkal, "rendszerszerűen" terjesztik, kereszténységre pedig nem lehet "kényszeríteni" azt, aki nem akarja (vö. a Katekizmus vonatkozó részeit)"

LOL! Sőt ROTFLMAO!
Ezt maga komolyan gondolja?

A kereszténység domináns vallássá válásában elsődleges ok az volt, hogy a római birodalom államvallásává tették, és birodalomszerte üldözhetett minden más vallást és a kereszténységen belüli eretneknek kikiáltott eszméket.
Afrika és Amerika kereszténnyé válása is igencsak erőszakos térítés útján valósult meg.
Magyarországon is igencsak erőszakos volt a kereszténység terjesztése, törvény kötelezte az embereket a templombajárásra, és büntetni rendelték a régi hit gyakorlását.
Méghogy nem lehet kényszeríteni... LOL A gyakorlat nem ezt mutatja...

Bell & Sebastian 2009.10.15. 13:02:11

Part 2.

Ha jól értem, az alapkérdés az, hogy milyen is lesz a jövő?

Mármint a (puskátlan) nyulak számára, akik a szignifikáns többséget alkotják ezután is.

Autokrata, törzskari vezetést jósolok, min 8 évre, visszafogott, de állandó fejlődéssel, csillapodó külső rengésekkel, jobbra húzó Európával, kevesebb Amerikával.
A csillagok Orbánra szabták a kiindulási helyzetet. A gazdaság expanzió-igénye új keleti-déli külpolitikát igényel, az EU megmattolását a visegrádi négyek által, egyúttal Szerbia háton cipelését, a lengyel dominancia elfogadását. EU - orosz közös lecke Ukrajna. Ott is van mit keres(ked)ni.

Itthon zárt a pálya, kilépés csak adósság átütemezéssel lehetséges, párhuzamosan a cserearányok javításával. Mezőgazdaság, túrizmus, gép- és építőipar, vasúti tranzit, vizi tranzit, dereguláció és erőforrás-összpontosítás (minden téren).
K + F orrba-szájba, újabb oktatási reform.

Óbégatás, sipákolás, ajvékolás leginkább.
Erős és hatékony állam, de kisebb létszámmal, költséggel és újraelosztással.
Az un. társadalom-mérnökből jóval több kell, intézetekbe szervezve, teljes fegyvertárral ellátva. Szoc-lib. hadtáp elvágva. Nemzettudat-erkölcs-etika. Munka megfelelő bérezéssel. Népességpolitika: családbarát adózás, szigorúan célzott bevándorlás-politika, kettős állampolgárság kiterjesztése.
Nemzeti protekcionizmus, atomerőmű bővítés, megújuló energiaforrások jobb kihasználása. Általános takarékosság, környezettudatosság.
Vidék újratelepítése, urbanizálódás visszafordítása, hadseregfejlesztés, katonai alapkiképzés visszaállítása, valamilyen félreguális szervezet létrehozása.

Nagyjából készen is vagyunk. (ha valamit kihagytam, az a véletlen műve)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.10.15. 14:37:10

@Bell & Sebastian:

Mi a f*ne?!

:-D (...) :-D (...) :-D ...

ü
bbjnick

___________________________ (törölt) 2009.10.15. 15:22:22

Társadalom-mérnökösködés: szerintem Karl Popper ezt elég jól megközelítette: van a lépésről-lépésre t-m, ami úgy működik, hogy 1) megnézni, mi jelenleg a legnagyobb probléma, legnagyobb _rossz_ 2) megoldani. A másik az utópista t-m, ami úgy néz ki, hogy 1) eldönteni, mi volna a legnagyobb _jó_, mi volna a legtökéletesebb állapot 2) megpróbálni megvalósítani. Többnyire t-mnek az utópista t-m et szoktuk nevezni mivel a lépésről-lépésre t-mnek van egy jól bevált, régebbi neve is, úgy hívjuk: politika.

Mindenesetre a lépésről-lépésre t-m működik, míg az utópista t-m nem, valószínű, hogy átmenetileg legalábbis az előbbiből többre, míg az utóbbiból mind átmenetileg, mind egyáltalán sokkal kevesebbre volna szükségünk.

Bell & Sebastian 2009.10.15. 17:01:26

@Shenpen:

Lenyelte a kommentet, de összefoglalom:

Mérnök az aki 35 éve logarlécet, manapság meg tudományos zsebszámológépet használ, azaz a szakértő törzskari tiszt.

Egy szófosológus vagy self-made politikus szakközepes érettségivel még értelmiséginek is gyengus! Van még, aki nem hisz a szemének? Ott tételez fel hozzáértést, ahol az nincs?

A karmestert és barátait megválasztjuk, de a zenekart nem. Pedig arra táncolunk.
Klezmer biztosan lesz most is, csak nem mindegy, több vagy kevesebb, az elején vagy a végén.

dzsucseharcos · http://songun.blog.hu 2009.10.15. 17:08:43

@Shenpen:

> 1) megnézni, mi jelenleg a legnagyobb probléma, legnagyobb _rossz_ 2) megoldani.

Pl. (1) A legnagyobb probléma a kizsákmányolás. (2) A megoldás a kisajátítók kisajátítása.

>Többnyire t-mnek az utópista t-m et szoktuk nevezni mivel a lépésről-lépésre t-mnek van egy jól bevált, régebbi neve is, úgy hívjuk: politika. Mindenesetre a lépésről-lépésre t-m működik, míg az utópista t-m nem

És tény, hogy Sztálin valamilyen szinten "működött", Saint-Simon viszont nem. Meg Popper sem (nem rajongok érte :)

A társadalommérnökség, aminek az elvetéséről itt szó van, tehát valami tágabb, mint a puszta utópizmus (arról persze szintén lehetne egy izgalmas vitaoldalt nyitni, hogy egyáltalán micsoda utópizmus, hol vannak az utópizmus határai). Phaidrosszal találtunk egy jellenzőt: tm. példái lennének a "nevelő célú" intézkedések. Ez nem rossz tipp, de nyilván nem az egész tm-séget foglalja magában. Szóval átnevelés és utópizmus mind része lehet annak a mérnökösködésnek, amit nem szeretnek a konzervek, de ez a kettő még mindig aluldefiniálja azt, amit keresünk.

Bell & Sebastian 2009.10.15. 17:16:07

@bbjnick:

Megpróbálom a csillag helyére betenni a hiányzó betűket:

Mi a f_ületlen, csorba showmesteri bögréért piszkálódol itten, amikor egy kocsmában a haverokkal beszélgetni testen kívül szerzett élményekről vagy az interperszonális únióról sokkal hasznosabb elfoglaltság len_ne?!

Eltaláltam?

R_John · http://sardobalo.blog.hu 2009.10.15. 18:40:38

@-dobray- (dszg): és ezt a sztorit még sokszor fogod elsírni a blog.hu-n?

Bell & Sebastian 2009.10.15. 19:15:52

@calam (vdani):

Keith Richard oldalán a legfrissebb hír 2007. december 12. -ei.
Szerinted él ez még, vagy már lefagyasztották?

(dszg) csak ironizált, örülj annak, hogy nem kerülsz kőbányába jövőre!

www.keithrichards.com/index_flash.html

Ha te írtad a Paradise Lost kritikát az új lemezhez a mai számban jelzem, segíthetnél értelmezni a látszólag magyarul leírt első mondatot, ugyanis már ott elvéreztem.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.10.16. 01:21:45

@Bell & Sebastian:

Ó, én csak csodálkozásomnak adtam hangot (azzal a mi a f*nével), hogy hogy túl bír benned teng(e)ni a társadalommérnök:-D

És: "egy kocsmában a haverokkal beszélgetni testen kívül szerzett élményekről vagy az interperszonális únióról" valóban "sokkal hasznosabb elfoglaltság lenne", mint itt bajmolni:-)

No, de milyen az ember! Én is hányszor elhatároztam már, hogy megszabadulok Schmidt hadnagy ajándékától, öreg fatusás mauseromtól (1896 M), mégis (testenkívüli élmények ide vagy oda) máig itt lóg a ruhásszekrényben a bőrszíjon a fapisztolytokban, mellette pedig máig ott lóg a tusa is:-D (...) :-D (...) :-D...

(Ez egy metafóra volt, nehogy valami b*romarcú rámküldje az NBH-t:-D (...) :-D (...) :-D...)

ü
bbjnick

Bell & Sebastian 2009.10.16. 16:38:24

@bbjnick:

A cinizmusom, amit oly találóan az orromra húztál a legelső alkalommal, belefulladt a vitriolba, mérhetetlen csalódottságom és kiábrándultságom okán.

Gumicsizmát és zseblámpát elő, mint a "régi, szép?" '60 -as években!
Azt az ellentmondást nem tudom feloldani, hogy provinciális környezetemben egyformán látjuk, sőt, a diplomák számával egyenes arányban egyre radikál-jobbosabban, addig az elméleti műhelyekben tovább megy a szarkenegetés, már bocsánat a szóért.

Én még konszenzust is tapasztalok egykori ellenkező oldali szimpatizáns táborok közt.
Óriási a várakozás és félő, elbasszák - mint szokták!
Pedig ettől nagyobb problémákat kicsiben rutinból meg kell tudni oldania annak, aki bármilyen területen hivatásos (és meg is oldja). De manapság az egyoldalú képzés-képzettség a divat/menő! Szagolgassuk hát tovább az eredményét! Brávó, csak ne így tovább!

(Nagyon rejtetten megint antiszemitultam egy jó nagyot, továbbá köptem egyet, -persze virtuálisan-, a társadalom-tudományok felé, amelyek végképp elszakadtak a valóságtól napjainkra!)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.10.19. 23:46:19

@Bell & Sebastian:

Megpróbálok stílusosan válaszolni:-)

"Az újabb gondolkozók csak visszatértek és megerősítették Nietzschének azt az eredeti gondolatát, amely a tudományban a középszerűség, vagyis a polgárság uralmi törekvését látja. Ebből természetszerűen következik, hogy az ember a tudomány örve alatt valamit tanul, aminek a valósághoz vagy egyáltalán semmi köze, vagy a valóság kérdése másodrendű. A cél nem az, hogy az ember valamit megismerjen. Éppen ezért az ember olyat tanul, ami nem érdekli; legfeljebb az érdeklődés nem tárgyra vonatkozik, hanem a tanulság által elérhető eredményre. Mikor aztán az eredmény megvan, akkor a tárgy, mint a hatalmi helyzethez vezető út érdekes, de csak, mint út, és nem, mint ismeret." (Hamvas Béla)

:-)

ü
bbjnick

___________________________ (törölt) 2009.10.20. 22:27:06

@dzsucseharcos: igen, értem, hogy mire gondol. Eh. Az a baj, hogy túlságosan általános fogalmakban gondolkodunk, valójában van olyan állami nevelés, amire szerintem 100 konzervből 90 igent mondana: például, hogy hosszú távú munkanélküliek esetén a segélyeket olyasmihez kötni, mint az otthon, udvar, utca tisztán tartása, közmunka, ilyenek, ami valamennyire egy normális munkaerkölcsre, dolgos életre nevel, ami így aztán visszaneveli az embert abban a mentalitásba, amit a munkavállalás megkövetel.

Megindokolhatnánk ezt olyasmivel, hogy ez egy vissza-engineering, egy olyan állapotba, ami korábban létezett, de valóban szükség van-e ilyen általános igazolásokra?

Nem tudnánk ezt egyszerűen úgy kezelni, hogy van ésszerű nevelés, meg nem ésszerű? Illetve, az ésszerűség csak egy sok fontos szempont közül: nem tudnánk ezt úgy kezelni, hogy az a nevelés oké, ami sokféle egyéb fontos szempontnak nagyjából megfelel, ami meg nem eléggé az meg nem?

Avatar 2009.10.21. 11:16:15

@Shenpen: Szerintem a konzervatívok többsége igencsak barátian viszonyul az átnevelési kísérletekhez, amelyek ilyenkor persze nem számítanak társadalom mérnökösködésnek, csak ha a libsik csinálják.
Az általad írt példa is jó, de tulajdonképpen az az általános konzervatív elvárás, hogy viselkedjen mindenki jó keresztényként, bőven elegendő példa. Valójában a keresztényekkel szembeni elvárások mindegyikét folyamatosan betartani nagyjából senki nem képes. Még a legbőszebb konzik is ezer kisebb-nagyobb bűnt elkövetnek.

"Megindokolhatnánk ezt olyasmivel, hogy ez egy vissza-engineering, egy olyan állapotba, ami korábban létezett, de valóban szükség van-e ilyen általános igazolásokra?"

És azok esetében, akik sosem voltak aktív tagjai a legális munkaerőpiacnak, hova vezeted őket vissza?
Vagy mondjuk egy meleg esetében az az elvárás, hogy viselkedjen heteroként, az mennyiben vissza-engineering, ha ő sosem volt hetero?

"az a nevelés oké, ami sokféle egyéb fontos szempontnak nagyjából megfelel, ami meg nem eléggé az meg nem?"

Na akkor most a melegből heterová nevelési próbálkozások azok milyen szempontnak felelnek meg, és minek nem? Mik egyáltalán a szempontok? Azok, amiket a konzik szempontokként kijelölnek?

___________________________ (törölt) 2009.10.21. 15:01:38

@Avatar: "de tulajdonképpen az az általános konzervatív elvárás, hogy viselkedjen mindenki jó keresztényként" - ez szerintem nem igaz, ez túlzás és általánosítás így ebben a megfogalmazásban.

"És azok esetében, akik sosem voltak aktív tagjai a legális munkaerőpiacnak, hova vezeted őket vissza? " - Igen, ez így ebben a formában nem lenne igaz. Pont ezért fejeztem ki kételyt az általános indoklás szükségességével kapcsolatban. Egy tágabb megfogalmazásban már lehetne igaz - hogy a társadalom mint olyan munkamorálja úgy 1900hoz képest sokat romlott, és elvileg lehetne egy olyat mondani, hogy a mostani alacsony munkamorál rosszra nevelés (szocializmus, korrupció és társaik) következménye és ezért egy természetesebb állapothoz vissza-nevelés szükséges. De abban mindenképpen igaza van, hogy ez így izzadtságszagú. Pont ezért írtam, hogy lehet, hogy nem kellene ilyen általános fogalmakban gondolkozni, hogy nevelés v. nem nevelés, hanem eseti jelleggel eldönteni, hogy az jó, ésszerű, jóra mutató és megvalósítható-e.

"Vagy mondjuk egy meleg esetében az az elvárás, hogy viselkedjen heteroként, az mennyiben vissza-engineering, ha ő sosem volt hetero?"

Ez megint túlzás és leegyszerűsítés. Inkább onnan lehetne ezt megközelíteni, hogy a párkapcsolatok nem-egoista értelmezése. De hagyjuk ezt, másik topikban próbáltam már megmagyarázni, nem sokan értették. Hihetetlenül nehéz azt modern embereknek elmagyarázni, hogy nem mindig minden vágyunk beteljesülése a legfőbb jó és beteljesületlensége a legfőbb rossz. Mintha a modern ember tragédiaként élné meg, ha valamiről valamiért esetleg le kéne mondania. Bizarr és gyerekes, de mindegy.

"Na akkor most a melegből heterová nevelési próbálkozások azok milyen szempontnak felelnek meg, és minek nem?"

Maradjunk annyiban, hogy ezen a területen többnyire nem nevelésről van szó vagy nem ilyen konkrét formában.

"Mik egyáltalán a szempontok? Azok, amiket a konzik szempontokként kijelölnek?"

Biztos tudás, biztos módszer nincs, mindig szerepe van és lesz szubjektivitásnak, véleménynek stb. Erre való a vita stb. Igen, az egyik ember kitalál mindenféle szempontokat, a másik megkritizálja stb. aztán valami majd lesz. Nemigen van más lehetőség.

everyday_normalguy 2009.10.21. 15:35:14

">>Vagy mondjuk egy meleg esetében az az elvárás, hogy viselkedjen heteroként, az mennyiben vissza-engineering, ha ő sosem volt hetero?<<

Ez megint túlzás és leegyszerűsítés. Inkább onnan lehetne ezt megközelíteni, hogy a párkapcsolatok nem-egoista értelmezése. De hagyjuk ezt, másik topikban próbáltam már megmagyarázni, nem sokan értették. Hihetetlenül nehéz azt modern embereknek elmagyarázni, hogy nem mindig minden vágyunk beteljesülése a legfőbb jó és beteljesületlensége a legfőbb rossz. Mintha a modern ember tragédiaként élné meg, ha valamiről valamiért esetleg le kéne mondania. Bizarr és gyerekes, de mindegy."

Ez magáért beszél, talán kommentálni sem kéne. Inkább kérdezek: Ön szerint a homoszexuálisoknak úgy kéne tenniük, mintha heteroszexuálisak lennének? Ez volt a kérdés, amelyre ezt a választ adta. Ön szerint a hívő, aki azt veszi észre, hogy saját neméhez vonzódik, jobban teszi, ha mégis családot alapít egy ellenkező nemű személlyel?

Az Ön által az egoista célokon túlmutató célok érdekében létrejövő család leírásaiból következetesen hiányzik egy olyan elem, amely nélkül igazi családról nem lehet beszélni, illetve amely nélkül a "következő generáció" felnevelése jó, boldog, egészséges emberekké szintén lehetetlen: a szeretet. Ez az Ön elemzésében eddig csak egoista mozzanatként szerepelt. Gondoltam, azért, mert nem erre koncentrált, hanem arra, hogy minél racionálisabb érveket sorakoztasson föl a keresztény házasságfogalom mellett. Ha azonban szóba kerül, hogy homoszexuális emberek heteroszexuálisokkal alapítsanak családot azért, hogy megvalósulhasson a saját egot meghaladó össztársadalmi cél, akkor az egész más megvilágításba helyezi az eddig elhangzottakat: itt már a hazugság, tettetés, árulás, félelem is olyan jelenség, amely elfogadható, hogyha egy Ön által definiált nagyobb jót szolgál. Ugyan kérem.

Ön elmarasztalja a melegeket, amiért "bizarr és gyerekes" módon nem nyugszanak, amíg - másokra nézve ártalmatlan módon - meg nem találják a testi és lelki boldogságukat. Kérem, csak gondolja végig, mit szólna, ha valaki a heteroszexuálisokat marasztalná el ilyen érveléssel mondjuk a föld túlnépesedése miatt...

Avatar 2009.10.21. 17:19:09

@Shenpen: Ha ön a munkamorál romlásának okát a szocializmusban látja, akkor talán nem az ego-t kellene kritizálnia. A szocializmus volt az a rendszer, ahol talán minden korábbinál jobban próbálták beetetni az emberekkel, hogy a saját érdekeik helyett a társadalom érdekében kell cselekedniük, és éppen a kommunizmus volt az a rendszer is, amelynek fixa ideája volt a 100%os foglalkoztatottság.
Talán mégis az a természetesebb állapot, hogy az emberek önzőek, saját céljaik eléréséért hajlandóak küzdeni, a fentről kijelölt nagy közös célokra meg magasról szarnak. Majd ha úgy érzik, hogy egyéni céljaikat könnyebben tudják elérni, ha összefognak, akkor majd lesz összefogás is.
És időnként az emberek altruisták, nagylelkűek is, de az úgy nem működik, hogy előírják nekik. Szerintem sokkal nagyobb szerepe kellene legyen az önkéntességnek.

"Inkább onnan lehetne ezt megközelíteni, hogy a párkapcsolatok nem-egoista értelmezése. "
A gyereket nem azért vállalják az emberek, mert élvezik, hogy visszaszorul az egójuk, nem is azért, hogy újratermeljék a társadalmat, hanem mert örülnek a gyereknek. Örömöt okoz a gyerek, és saját továbbélésüket látják benne a szülők. Ez is egyfajta önzés.
Amíg nem volt szocsegély és nyugdíj, addig a gyerek volt az egyetlen, akiben a szülők bízhattak, hogy öreg korukban ellátja majd őket. Szóval régen sem azért vállalták a gyereket az emberek, mert az a gyereknek, vagy a társadalomnak jó, hanem saját magukra gondoltak. (Plusz voltak azok a gyerekek, akik nem voltak tervben... de azokban az esetekben meg a dugás szülők számára nyújtott élvezete volt fogantatásuk alapja, ami megint csak az egyéni önzésre vezethető vissza...)

Avatar 2009.10.21. 18:11:49

@Shenpen: "Hihetetlenül nehéz azt modern embereknek elmagyarázni, hogy nem mindig minden vágyunk beteljesülése a legfőbb jó és beteljesületlensége a legfőbb rossz."

Hát igen, a konziknak például nagy vágyuk, hogy a droghasználat, az erőszak és a szexualitás (különösen a homo) eltűnjön a világból. Ezért mindent elkövetnek ezek betiltásáért, cenzúrázásáért. Csakhogy ezek az emberi természethez, igényekhez hozzá tartoznak, bármennyire is fáj ez egyeseknek.

Hiába magyarázzák nekik, hogy a drogellenes háború több ártalmat okoz, mint a drogok valaha is.
drogriporter.hu/node/1147

Hogy az erőszak filmes ábrázolása, és az erőszakos számítógépes játékok módot adnak a felgyűlt agresszió levezetésére, ahelyett, hogy egymásnak esnének az emberek.
index.hu/tudomany/brittudosok/2009/10/21/az_eroszakos_filmek_csokkentik_a_bunozest/

És hogy a pornográfia is természetes igények piaci kielégítéséről szól, amely lehetőség nélkül nagyobb az esélye annak, hogy olyanon vezetik le a szexuális energiákat, aki nem kér belőle...
anthonydamato.law.northwestern.edu/Adobefiles/porn.pdf

És meleg sem úgy lesz a konzi szülők gyerekéből, hogy meglát egy "pávatollas" buzit, és ő is bebuzul, mert ezzel az elmélettel igen nehezen magyarázható az állatok körében is megfigyelhető homoszexualitás...
www.es.hu/index.php?view=doc;23932

Szóval értem én, hogy ők nem akarják, hogy a gyerekük az életben drogokkal, erőszakkal, szexualitással találkozzon... Csakhogy én meg nem akarom, hogy a gyerekem begyöpösödött konzikkal találkozzon...

___________________________ (törölt) 2009.10.21. 22:48:57

@Avatar: na jó, ezt befejeztem, mert túlságosan alacsony szintű nekem ez a beszélgetés. alapfogalmakat kell magyaráznom. mi a fene volt például egócsökkentő a szocializmusban? hol látott szocialistát kis egóval: pl. önirónia képessége és effélék? egyszerűen csak a nagy egó kollektivizált változata volt. de hagyjuk ezt, olyan érzésem van, mintha egy tizenévessel beszélgetnék. olvasgassom olyan tíz évig filozófiát kezdve az alapoktól, ógörögöktől, aztán visszatérünk rá.

Avatar 2009.10.22. 17:12:38

@Shenpen:
"hol látott szocialistát kis egóval"
Nekem az az érzésem, hogy maga keveri a szezont a fazonnal, de alaposan. Eljutott odáig, hogy beismerte nem képes értelmesen megfogalmazni, hogy milyen objektív kritériumok alapján lehetne eldönteni egy nevelési kísérletről, hogy az jó-e. Elkezdi propagálni az egyéni önzés, az egó háttérbe szorítását, majd pedig a munkamorál romlásáért a kollektivizáló, az egyéni motiváltságot háttérbe szorító rendszert hibáztatja, és nem látja az önellentmondást.
Talán tényleg jobb, ha hagyjuk a beszélgetést, olvasgassa csak a filozófiai alapműveket inkább, azok legalább nem kérdeznek vissza és nem hozzák zavarba...

areszke 2009.12.19. 02:04:56

@megadjagabor: helló, egy régebbi kommented nagyon megtetszett.

"A hagyományban nem konkrét recepteket találunk, hanem tanulságokat, amik viszont fontosak. Problémafelismerést, értelmezést és döntést."

Számomra ez a hozzászólás volt az, amit itt ki lehetett pucolni a sallangból, sőt, ki kellett. Biztos vagyok benne, hogy a mai, környéken zajló dolgok megoldásán sokat segítene, ha a hagyományból megtanulható tanulságokat alkalmaznák inkább - a sokszor lefordított és máshol 50 éve megbukott elméletek alkalmazása helyett.

Őszintén szólva itt annyi és olyan név repkedett, hogy szellemi hajléktalannak érzem magam - végig se olvastam igazából a hozzászólásokat, de a cikk nagyon is egyenes, jó pár i-re feltette a pontot.

Sziasztok!

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

  • Hibás feed URL.

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc