„ A zavarosban jobban ki tudják szívni a pénzeket” – Interjú Schneller Istvánnal

panyi.szabolcs I 2009.08.12. 12:29

Interjú Schneller Istvánnal, a Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával, Budapest volt főépítészével a szakmára nehezedő politikai-gazdasági nyomásról, a pártfinanszírozásról és a korrupcióról, a VII. kerületi ingatlanbotrányokról és a zsidónegyedről.

 
 
Ön hosszú ideig volt Budapest főépítésze. Árulja el: miért van az embernek olyan érzése, hogy az épületek lebontása és felhúzása Magyarországon szakmai szempontokat mellőzve történik?
 
Már állami szinten is roppant alulkezelt az építésügy. Most épp a gazdasági minisztériumhoz tartozik, de az elmúlt 20 év alatt több mint  féltucat minisztériumot megjárt. Ebben az időszakban mindig is a mellékes ügyek között szerepelt, ráadásul sokszor az az érzése is van az embernek, hogy szándékosan van így elhanyagolva. Hiszen a zavarosban a politikusok és a gazdasági szereplők jobban ki tudják szívni a pénzeket az önkormányzati vagyonból. Például a budapesti agglomeráció rendezési tervét minden kormány halogatta, ami így lehetővé tette, hogy csomó ember, üzem, raktár, áruház az egész Budapest körüli tájba szétrobbanjon… Ezek mind olyan spekulációs dolgok, melyek egy-egy településnek is érdekében állnak, hiszen növekednek. De a tőkének is érdekében állt, hogy olcsón szerezzen telephelyet a városhoz közel. Ezek olyan játékok, amiket egy szakma önmagában nem tud megállítani.
 
Miért nem?
 
Gyenge a szakma helyzete a kormányzatban és az önkormányzatokban is. Amíg főépítész voltam, sokat jártam külföldön, és mindenütt megkérdeztem, hányan dolgoznak a főépítészi irodán. Egy olyan léptékű városban, mint Budapest, körülbelül háromszázan dolgoznak, és mindig a város készíti a terveket. Az összehasonlítás kedvéért: Budapesten a főépítészi irodák általában egy-két, maximum ötfősek a kerületekben, a fővárosban pedig tizenhét fő dolgozott az én időmben. Nem arról van szó, hogy az embernek nagyzási hóbortja van, és sok ember főnöke akar lenni. Hanem hogy nálunk a városrendezési tervek sokszor az ingatlan-befektetők pénzéből készülnek, eleve az ő szájuk íze szerint. Az önkormányzatok azt mondják, nekik nincs pénzük erre – ha valaki akar egy módosítást, csináltassa meg a szakértőkkel maga! A befektetők meg is csináltatják. De olyanra, amilyet ők akarnak… Más fővárosokban az önkormányzatok városrendezői vagy főépítészei alkotják a játékszabályokat, amiket az ingatlan-befektetőknek el kell fogadniuk. Budapesten viszont az önkormányzatok a játékszabály megalkotásának a jogát igen sokszor kiadták a kezükből.
 
Nyilván nem véletlenül…
 
A játékszabályok változtatgatásával igen sok profitot lehet szerezni. Az értéktöbbleten meg lehet osztozni. Ezt én nem láttam, és nem tudnám bíróság előtt bizonyítani, de nyilvánvalónak tűnik, hogy Hunvald is azért került börtönbe, mert valaki egy túl átlátszó visszafolyatást leleplezett. A kerület eladott egy épületet bizonyos összegért, amit még aznap továbbadták a duplájáért. Nagyon sok ilyen történetet lehetne még mondani a fővárosból, csak senki nem tudja bebizonyítani, mert a lépések külön-külön jogszerűek voltak. Szabályosan módosítják a terveket és adják el az épületeket – csak éppen a közben keletkező értéktöbblet nem a közösségé, hanem magánembereké és pártoké lesz.
 
A pártfinanszírozás rendbetételével lehetne megoldani Budapest helyzetét is?
 
Szerintem ennek a kérdésnek a megoldása nem itt kezdődik. Hanem ott, hogy először kormányzati szinten meg kellene erősíteni az úgynevezett település, lakás- és építésügyet. Mondjuk egy önálló minisztérium formájában. Ennek olyan jogosítványokat kellene adni – Angliában így működik –, hogy a minisztérium ellenjegyzése nélkül nem léphet hatályba egyetlen rendezési terv sem. Ettől függetlenül is rendbe kellene tenni a pártfinanszírozást: nem szabadna teret engedni ennek az irtózatos nyomulásnak, ami különösen a választási években látványos. A harmadik lépés, hogy az önkormányzatoknál meg kellene erősíteni a településtervezést. A közösség ténylegesen is vegye kézbe a településtervezés jogosultságát, és ne engedje, hogy az ingatlanfejlesztők rángassák. Nem arról van szó, hogy nem kell velük tárgyalni! Arról van szó, hogy az egyezkedést végig irányítani kell szakmailag, és az érintett civilek bevonásával.
 
Lát arra esélyt, hogy a politika a közeljövőben erre rászánja magát?
 
Jelenleg nem látok erre túl sok esélyt. Mert senki nem ígérte meg, sőt nem is foglalkoznak ezzel. Nézzen körül bárhol a tájban: kimegyünk Budapestről, és a reklámtáblák mindenütt eltakarják a hegyeket! Aligánál éppen egy toronyházat akarnak építeni, a Velencei-tónál a King’s City-t. Ha ez nem ébreszti fel az embereket, hogy megállj, mert a környezetünkről, a Balatonról vagy éppen a zsidónegyedről van szó – akkor mindegy. Az úgynevezett fejlődés átértékelését is el kellene végezni.
 
Ha már említette a zsidónegyedet: a kétezres évek elején Ön volt az, aki szorgalmazta a változtatási tilalom bevezetését. A kísérlet végül elbukott különböző erők ellenállásán…
 
Először a kerületi polgármesternek írtam többször, illetve felvetettem ezt a kérdést a különböző egyeztető tárgyalásokon. Végig azt képviseltem, hogy át kell dolgozni azt a rendezési tervet, ami oda elkészült. Hozzátartozik a történethez, hogy korábbi rendezési tervek, hibás elképzelések nagyon sokáig élnek, sőt túlélik magukat: a Madách sétány és a Madách sugárút terve már az első világháború előtt megszületett, és sokáig úgy élt a köztudatban, hogy most ugyan nincs rá pénz, de egyszer biztosan megvalósul. A tervet elsöpörte a világháború, de megépült az első szakasz, aztán elsöpörte a második világháború, de még mindig bíztak benne. Előbb szelídült Madách úttá, később Madách sétánnyá. A lényeg, hogy ez a gondolat is megágyazott annak, hogy sűrűbb beépítést lehetővé tevő rendezési terv készült. Bármennyire hibásak is ezek a nagy tervek, a hibákat nagyon nehéz belátni. De nem azért, mert valaki buta vagy rosszindulatú, hanem azért, mert egyszerűen vannak ilyen nagy gondolatok, mint egy Körvasútsori körút, vagy egy Lágymányosi híd, vagy egy 4-es metró, amik megszületnek egyszer, elhalasztódnak, és amikor újra lehetőség van, akkor újra előveszi a fiókból a szakma és a politika, és ismét megpróbálja megvalósítani.
 
Vagyis alapvetően nem pillanatnyi politikai-gazdasági érdekekben, hanem közel évszázados várostervezési koncepciókban kell keresnünk a hibát?
 
Az volt a hiba, hogy amikor az Andrássy út megszületett, egy sikertörténet volt, és más kerületek, más városrészek is akartak maguknak sugárutat. Olyan volt a telekstruktúra az egykori zsidónegyedben, ami az akkori gondolkodásnak megfelelően szükségessé tette volna a nagy, hosszú telkek átvágását. Ezt az egész folyamatot haussmannizációnak nevezték, mely a francia példa alapján a 19. század második felében végigsöpört egész Európán: az egykori városszövetbe sugárutakat, körutakat, csomópontokat kell vágni, mert így modernizálják a várost. Párizsban is nagyon sok középkori emlék esett áldozatul a hausmannizációnak, jóformán csak a párizsi diáknegyed, a Quartier Latin maradt meg, a többit átgyúrták. A Madách sugárút is egy ilyen gondolat volt, csak aztán az idő eljárt fölötte, és különböző más tervek készültek – még lakótelep-terv is született, de volt, aki a Nemzeti Színházat is ide akarta. A rendszerváltozás után egy rendezési terv végül lezárta a Madách sugárút kérdését a Madách Center szörnyű épületével. Amikor a városházára kerültem, az építési engedélye sajnos már ki voltak adva.
 
Hol lép be a történetbe a korrupció?
 
Később született egy másik rendezési terv, amelyik abból indult ki, hogy nem lesz semmiféle sugárút vagy sétány, de lesz egy fokozatos átépülés. Ha jól emlékszem, a VII. kerület sajnos már az első ciklusban szerződött egy akkreditáló céggel, akikkel kötött egy olyan megállapodást, hogy a telekértékesítésből befolyó összeg egy része őket illeti. Nevezzük így, ez egy buta, vagy talán nagyon is okosan számító szerződés volt. De azt kell mondjam, abban a hiszemben éltek – és a Madách Centert eredményező terv is ilyen –, hogy az egész dzsuvát, a sok komfort nélküli lakást, rossz állapotú bérházat akkor lehet majd szanálni, ha a helyébe nagyobbakat engednek, és egyúttal felengedik az építési sűrűséget. Ez a gondolat tehát még egyáltalán nem, mint bűnözés, hanem mint a Madách sugárút utóélete élt a köztudatban. És akkor elkezdődött az átépülés folyamata…
 
Ez mikor volt?
 
Úgy 2003 körül. Ekkor döbbentünk rá, hogy ez az egész gondolat rossz, és alapjaiban kell felülvizsgálni. Ezért próbáltam elérni a változtatási tilalmat. De addigra már nagyon sok ingatlant értékesítettek. A kerület vezetésének formálisan állandóan az volt az ellenérve, hogy azért nem lehet, mert kártérítést kellene fizetni a befektetőknek – hiszen Magyarországon, ha hét éven belül kerül változtatásra egy rendezési terv, akkor kártérítést kell fizetni. Akkori jogi elemzők szerint csak a kerületnek lett volna jogosultsága a változtatási tilalom elrendelésére. Próbáltuk őket kérlelni, meggyőzni – sikertelenül. Ekkor lépett akcióba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: 2005 áprilisában levédett 51 épületet, és műemlék jellegű területté nyilvánította az egész zsidónegyedet. Ami azt jelenti, hogy a szakhatósági feladatokat ők látták el a többi épület vonatkozásában is. A kerület meg közben szavakban azt mondta, ugyan nem kell változtatási tilalom, de fölül fogják vizsgálni a belső rendezési tervet.
 
Ezt megtették?
 
Megtették, de úgy adták ki a megbízást, hogy lényegében a terv nem csökkentette a szintterületi mutatót, ami pedig a lényeg lett volna. Ez azt eredményezte, hogy a nem védett épületeket a befektetőknek, tulajoknak érdekében állt lebontani, hiszen ezek a régi épületek általában nagyobb belmagassággal épültek. Például egy összesen háromszintes ház helyére be tudtak nyomni egy ötszintes házat – alacsonyabb belmagasságokkal, nagyobb szintterületi mutatóval. Ez a folyamat állt meg, fékeződött le a KÖH beavatkozása alatt.
 
És mit reagált a főváros, illetve Ön mint főépítész?
 
Kitaláltunk egy olyan jogi formulát, hogy a főváros is elrendelhessen változtatási tilalmat, ám ez a kísérlet gyakorlatilag az MSZP-SZDSZ koalíció áldozatául esett. Amikor bevittem a kabinetre a javaslatot, az MSZP frakcióvezetője rászólt Demszkyre, és egy „Megbeszéltük, a választások előtt nem csinálunk botrányt!”-szöveggel gyakorlatilag kidobták, nem engedték be se vinni a közgyűlésbe az előterjesztést. Nota bene, nem is biztos, hogy mindenki megszavazta volna, mert a Hunvald érdekes módon elég sok mindenkit meg tudott győzni mézes-mázos dumával. Emlékszem, volt egy olyan Mozgó Világ-est egy pincében, ahol még Gyurcsány is ott volt, és mindenki nekitámadt Hunvaldnak, olyan szövegekkel, hogy „magára a kutyámat nem bíznám”. De az est végére Hunvald átfordította a hangulatot: elmagyarázta, hogy milyen nehéz helyzetben van, vergődik a lakossági nyomás, a felújítás meg a pénzhiány között...
 
És a rendezési tervet nem lehetett valahogy megváltoztatni?
 
Perczel Annát én bíztam meg, hogy írjon egy értékvédelmi hatástanulmány-szerűséget, felmérni, hogy milyen rendezési tervet kellene készíteni. Ő nagyon alaposan fölmérte ezt, de sajnos maradt tanulmányszinten, mert végül nem tudtuk elérni, hogy módosítsák a rendezési tervet.
 
Ez azt jelenti, hogy az Ön keze túlzottan meg volt kötve?
 
A főépítészek azért felelősek, hogy a rendezési tervet előkészítsék, tehát jogszabályalkotók, nem pedig jogszabály-alkalmazók. Jómagam a fővárosi keretszabályok megalkotásáért voltam felelős. Ezek mindig a legmagasabb határértéket határozták meg, ami adott esetben olyan típusú területeken lehet. Az volt az elvi elképzelés, hogy a kerületek majd saját karakterüknek megfelelően ennek alászabályoznak.
 
Ami elmaradt… Egyéb eszközei miért nem voltak a fővárosnak?
 
Volt még egy úgynevezett egyetértési jogunk a kerületi rendezési tervekben, ez viszont speciel a zsidónegyed egésze esetében nem volt meg – mert az egyetértési jogok nagy csomópontokra vonatkoznak, melyek a főváros forgalmi feltételeit meghatározzák, például Kálvin tér, Örs vezér tere. A zsidónegyed teljesen a kerület kezében volt, a kerületre pedig csak indirekt módon tudtunk hatni: támogatásmegvonással, érveléssel, ígérgetéssel, fenyegetőzéssel. De mondom, kitaláltunk egy módszert, amivel mégiscsak lehetett volna hatáskörünk. Csak ezt a politikai erők nem akarták: a korrupció meg a pártösszetartás túl sokszor működik. Ha például az MSZP-s polgármester felszól az MSZP-s frakcióvezetőnek a fővárosban, hogy „Gyerekek, ezt akadályozzátok meg, mit ugrál az a Schneller!”, akkor megakadályozzák. A magyar önkormányzati rendszer olyan, hogy a városrendezési terveket mindig a főépítész terjeszti elő, a közgyűlés meg jóváhagyja. Vagy nem.
 
Tehát nem csak a kerület tehet mindenről…
 
Nézze, hibás volt az állam is. Tartottunk sok egyeztető tárgyalást. Hunvald mindig azzal érvelt, hogy a változtatási tilalom elrendeléséhez pénz kell, sok pénz. És amikor pénzt kért, akkor valóban sem a minisztérium nem adott, sem a főváros. Tehát azt nem mondták, hogy rendeld el, és mi adunk pénzt, hanem azt mondták, hogy rendeld el, mert ez jó. Nagyon bonyolult rendszer volt, de ha meglett volna a politikai akarat egységesen a fővárosban, bele lehetett volna szólni.
 
Hogy látja: megvolt egyáltalán bárkiben is a politikai akarat?
 
Demszkyben megvolt valamilyen halvány szándék, de nem áldozta be az MSZP támogatását ezért.
 
Vagyis főleg az MSZP állt ellen.
 
Nem bántani akarom őket, de én úgy ítélem meg, mivel Hunvald egy MSZP-s polgármester volt, ezért ebben az esetben megvolt az összetartás. Lehet, hogy ha SZDSZ-es vagy fideszes van, ugyanez lett volna.
 
Meglepte Hunvald letartóztatása?
 
Inkább úgy fejezném ki magam, nem lepődnék meg, ha még másokat is mellé raknának. Mondjuk, azon meglepődtem, hogy valakit polgármester létére elér az igazságszolgáltatás. Abban biztos voltam, hogy van neki érdekeltsége abban, hogy ennyire húzza-halasztja a zsidónegyed ügyét, de azt én így konkrétan nem tudtam, hogy mi.
 
Hunvaldnak van közvetlen felelőssége a zsidónegyed szándékos rombolásában?
 
Biztos, hogy van. De őszintén megmondom, nem tudom, hogy talán nem az-e a helyzet, hogy már az előző önkormányzat kötött valamilyen megállapodást. Én arra gyanakszom, hogy volt egy olyan titkos szerződés, ami miatt Hunvaldék is már kelepcében voltak.  És az önkormányzat valószínűleg nem akart belemenni egy persorozatba.
 
Mi lehetett volna egy ilyen persorozat végkimenetele?
 
Én mindig azt mondtam, egyszer kéne belemenni egy próbaperbe. Most elmagyarázok valamit! Ha van egy utca és vannak telkek, amiket 3000 m2 szintterület helyett beépíthetek sűrűbben, mondjuk 5000 m2–re, alacsonyabb emeltekkel és magasabbra, akkor ez a telek látszólag jobban kihasználható. De csak látszólag! Hiszen a szomszéd telket ez már károsan befolyásolja, mert elzárja előle a napot, és a forgalmi helyzet is romlik. Én azt mondtam, hogy egyszer próbáljuk ki, hogy mi van, ha itt ötös a szintterületi mutató – a szintterületi mutató azt mutatja, hogy egy teleknégyzetméterre hány háznégyzetméter építhető –, és ezt levisszük négyesre. Ekkor elvileg egy 1000 m2 telken 5000 helyett 3000 m2–t építhetünk. De ha az egész utcában mindenütt háromezret építhetünk, akkor összességében a házak ugyanabban az utcában sokkal kevésbé válnak terheltté – kevésbé zajosak, forgalmasak, benapozatlanok, és jóval átszellőzöttebbek: és így mondjuk 2-300 ezer helyett 400 forint/m2 áron lehetne a lakásokat eladni. És abban a pillanatban, ha egységesen veszem a telkeket az utcában, nem biztos, hogy a bíróság úgy ítéli meg, a tulajdonosok értéket veszítettek.
 
A kerület miért nem így gondolkodott?
 
Azért, mert mindig úgy gondolkodott, hogy nem ingatlanfejlesztők összességével áll szemben, hanem külön-külön. Ha az egyik telek Kovács Jánosé, a másik Nagy Istváné, akkor egyáltalán nem biztos, hogy egy magyar bíróság azt ítéli meg, hogy ők együttesen jobban járnak. Hanem azt ítéli meg, hogy mindketten külön-külön vesztettek ezer m2–t. A kerület ebből indult ki, én pedig azt mondtam, hogy tegyünk egy kísérletet, rendeljünk el változtatási tilalmat. Mert a befektetők sem teljesen hülyék: ha ők egy normatív jogszabállyal találkoznak, akkor azért elgondolkoznak azon, hogy egyáltalán pereljenek-e.
 
És támogatta valaki a próbaper ötletét?
 
Idáig nem jutott el a dolog, mert ehhez a változtatási tilalom elrendelése kellett volna. És hogy egy valóban új, bátor rendezési terv szülessen. Hunvaldék formailag megrendeltek egy tervmódosítást, csak igazából nem lényegileg változtatták meg a tervet. Mert a befektetőkkel szerintem a háttérben megegyeztek. A trükk ott volt, hogy majd a második ütemben csökkentik le a szintterületi mutatót. Csak az a probléma, hogy ha valaki megkéri az építési engedélyt még az első ütem alatt, akkor az már egy jóhiszeműen szerzett jog…
 
A trükközések helyett beszéljünk most a koncepciókról! Hogyan látja a VII. kerület, illetve azon belül zsidónegyed létéről és rendeltetéséről szóló vitákat?
 
Volt egy félévem, amikor rehabilitációt tanítottam, és meghívtam az órára Lantos Péter hetedik kerületi főépítészt és Perczel Annát, hogy mondják el a véleményüket. Lantos Péter kifejtette, hogy ez nem is volt zsidónegyed – sokan mondják ezt. Nem tagadja senki, hogy itt volt a gettó, de mára átalakult a városrész: a zsidóság is hol az első kerületben élt, hol itt, hol a tizenharmadikban. Másfelől olyan értéktelen és komfort nélküli épületek is vannak, hogy az itteni lakosság elvárja, hogy megújuljon a kerület, és szívesen el is cserélné lakását. Igazából ez egy vegyes negyed, ahol a zsidóság, katolikusság stb. együtt él vagy élt. A 18. századtól kezdődően valameddig nagyon erősen koncentrált zsidónegyed volt, később kevésbé, majd a gettó révén lett ismét azzá. De az kétségtelen, hogy a zsidóság jónéhány szakrális objektuma itt van.
 
A prágai zsidónegyed mintájára nem lehetne Budapesten is egy hasonló arculatú hellyé alakítani ezt a városrészt?
 
Más a helyzet, azt hiszem. Prágában az egy rendkívül kis és koncentrált terület, itt egy nagyobb városrész. Most például kimentünk a hallgatóimmal a Klauzál térre, ahol nekem esett egy lakó, hogy nincs zöldterület, és micsoda disznóság, hogy itt kocsmák vannak. És tényleg, ha megnézi a Klauzál teret, ez a környék Budapest zöldterületekkel legrosszabbul ellátott része. Öt funkció van együtt a Klauzál téren: parkolás, kutyafuttatás, kisgyerek-játszótér, nagygyerek-játszótér, öregek ücsörgője, és minden egymást zavarja. A földszinti éttermek zavarják a lakókat, az autók zavarják a gyerekeket, a gyerekek a felnőtteket, a szegények a gazdagokat, tehát iszonyatos zsúfoltság van. Így nem lehet azt mondani, hogy a Kiskörúttól a Nagykörútig az egész az egy zsidónegyed, és mindegyik épületet konzerválni kell.
 
Ön szerint mit kellene tenni a régi épületekkel?
 
Nekem az a mániám, hogy egész Budapesten mindenütt lejjebb kéne szorítani a szintterületi mutatót, keményen meg kellene fogni a sűrűséget. Nem az a baj, hogy időnként egy-egy épületet elbontanak, és új épül a helyére, hanem hogy ami új épül, az katasztrofális minőségű, és hogy kiuzsorázzák a telkeket. Egy városrész természetes fejlődésébe beletartozik, hogy néhány épület lecserélődik. Nem ilyen tömegben – tehát azt gondolom, persze műemléket, helyi védett épületeket nem szabad lebontani. De bizonyos épületeket le lehet cserélni és lehet jó modern épületeket oda építeni. Perczel Annával sem mindenben értünk egyet, mert ő mindent meg akar tartani. És abban azért igazuk van az ellenlábasoknak, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésre annyi állami, önkormányzati vagy magántőke, amennyivel ezeket a gyönyörű részletekkel rendelkező épületeket a maguk színvonalán föl lehetne újítani. Sajnos mindent nem lehet úgy megvédeni, ahogy ott van.
 

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr741304897

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Miért csak a Gyurit?? 2010.01.19. 14:18:22

A korrupció ellen küzd a közpénzek közelében mindenki, hiszen a választottaink a lopstopot tűzték zászlajukra, mi meg pont ezért küldtük őket.Van is eredmény, kéremszépen!Előzetesben ül például a Gyuri és szeméremsértésen kívül már mindennel vádolják.D...

Trackback: Mi lesz a baj a bálnával? 2009.08.12. 14:20:07

Gábor Eszter művészettörténész igen jó gondolatokat mond arról, hogy Budapesten mi jó és mi rossz és mit kezdünk most elrontani. Városszeretőknek és szofisztikált fikázáshoz érveket gyűjtőknek külön ajánlom. És még az is kiderül, hogy mi lehet a baj Bu...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

adhuvbeigiqe upiugtqeőoqőoqqe 2009.08.12. 13:53:29

...és ezt a szakembert is kicsinálta a politika.

...és még a népművészeti cserépedény politikusok pofáznak az állampolgárok jogkövető magatartásáról.

hogy rohadna meg az összes egyrakáson.

gyedmatroz 2009.08.12. 14:14:08

Hát, azért neki is köszönhető, hogy Bp úgy néz ki, ahogy. Most persze már látja, mit hogyan, de jó pár érdekes határozata volt neki is (pl. a toronyházak tiltása).

Publius Decius Mus 2009.08.12. 14:17:31

Jól beszél az öreg. Nemcsak a városnak kéne további zöld területeket beépítenie, a zöldnek is kellene visszajönni a városba ahova csak lehet.

M. Laci · http://palferi.blog.hu 2009.08.12. 14:31:57

minden országnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel.

Blogger Géza 2009.08.12. 14:39:15

Talán arról is beszélhetett volna Schneller úr, milyen cégekben volt érdekeltsége, amíg főépítész volt, és ezek a cégek miféle építési engedélyekért ácsingózó társaságoktól miféle tanácsadási díjakt kaptak. Csak úgy a teljesség kedvéért.

Russell44 2009.08.12. 15:07:23

@Blogger Géza: Schneller úr egy Skoda 120as gépkocsival rendelkezett mialatt főépítész volt. Felesége, gyermeke sem Audival járt. Hidd el, vannak még tisztességes emberek, csak éppen nem vállalhatnak vezető pozíciót hála dicső politikusainknak.

xstranger 2009.08.12. 15:18:38

@balka: Lehet hogy marhasag a toronyhazak tiltasa es kellenenek, de szerintem Budapesten egyszeruen nincs olyan kozlekedesi es tomegkozlekedesi infrastruktura hogy ki tudna szolgalni.

Egy vagy tobb toronyhaz eseten tobb tizezer embernek kell ki es bejutnia gyakorlatilag 1 ora alatt (reggel 9-re), egy metromegallo kb 20ezret bir el tehat tobb metrovonal vagy fontosabb villamosvonal kapcsolatanal lehet csak ilyet epiteni.

Ilyenbol nincs sok, masreszt gyanitom egy jelentos szazaleka az irodai dolgozoknak nem hajlando BKVval utazni lenezesi es ertheto minosegi okok miatt.

doktorur 2009.08.12. 15:32:22

Én per spec Schneller úr egyik legnagyobb eredményének tartom a toronyházak tiltását. Merthogy csak azért, mert máshol vannak ilyenek, Budapesten még ettôl közel sem biztos, hogy szükség van rájuk. Mert meg tudná mondani valaki, hogy mi a francért másért akarnak toronyházakat építeni Budapestre azonkívül, hogy elmodhassuk (elmondhassák), hogy van? A budapesti irodák 20%-a kiadatlan. Ezek szegmentációjukban elsôsorban a magasabb színvonalú (A kategóriás) irodák. Ha a meglévôket sem bírják kiadni (a fejlesztési stádiumban lévô projektek 90%-ban megálltak, legtöbbjük esetében még a birtokviszonyok rendezése sem történt meg) akkor meg minek? Számomra visszataszító az a gondolkodás, hogy Budapest urbanizációja és "építészeti európéerizálása" azáltal vihetô végbe, hogy majmoljuk a nyugati nagyvárosokat. Ez egy badarság, méghozzá méretes...

gyedmatroz 2009.08.12. 15:35:17

Például azért, hogy ezáltal a belső telkek felszabadulnának, nem építenének lépten-nyomon irodaházakat, hiszen ott vannak a toronyházak.
A másik, hogy nem megoldott a közlekedés. Hát kéremszépen, azt is fejleszteni kell. Mindig, minden fejlesztés felvetésekor elhangzik, hogy mi hiányzik hozzá, ezért végül sosem történik semmi. El kell kezdeni fejleszteni, építkezni, stb, aztán lehet vinni oda a metrót, villamost, hévet, akármit.

gyedmatroz 2009.08.12. 15:37:41

Amúgy, amíg a magyar építészet a béka segge alatt van, addig marad a külföldi minták majmolása. Mikor Budapestet kialakították a 19. század végén, 20. század elején, akkor is ez ment.

Blogger Géza 2009.08.12. 15:49:52

@Russell44: Persze, Budapest főépítészének lenni nyilván nem vezető pozíció. :) Amúgy meg tudom, amit tudok, nem véletlenül írtam be, a következő interjúnál rá lehet kérdezni.

Ezzel a Skoda L120-szal meg ne nevettesd magad, alig látni már ilyet az utcán, pedg nem olyan rég még hivatalban volt.

nincsde 2009.08.12. 16:04:09

Kibicnek semmi sem drága. De tessenek fellapozni az annáleszeket, és máris kiderül, az öreg bratyesz sem volt különb a Deákné vásznánál. Most meg úgy tesz, mintha nála lenne a bölcsek köve. Ha valaki nem tudná, Budapest főépítészének igenis van hatalma, csak tudnia kell használni. Az öreg bratyesz sajnos, mondjuk ki most pár évvel később ismét, alkalmatlan volt a posztjára. Vagy emlékszik bárki bármire az áldásos ténykedéséből. Ennél mélyebbre nem ásnék szakmailag, akit érdekel, azzal szívesen értekezek, ennyi legyen elég a kvázi laikusoknak (ezt nem bántásnak szántam, csak kéretik elhinni, hogy az öreg Pista bá' egy kalap tré volt főépítésznek. Akkortájt imádkoztak azért, hogy húzzon el a p..-ba.) Most visszahozta őt egy rosszul kérdező konzerv-anyag (sic), de a médiamunkást sem akarom bántani, ő sem láthat a dolgok mélyire.

nincsde 2009.08.12. 16:05:50

Ja igen, Blogger Géza megjegyzéséről már nem is óhajtok értekezni, ő egy még mélyebb részre világított rá... Ugyebár

de la Mancha 2009.08.12. 16:38:53

@nincsde: Próbáltál volna főépítésznek lenni abban a korban (ma már lassan múltidő - lenne, de még sajnos nem az), amikor se az országban, se a fővárosban senki nem tudta a helyét, olajszőkítéssel és gyilkosságokkal próbálták "tisztázni a viszonyaikat" a "tényezők". A HATALOM máshol lakott. Senki nem mondja, hogy Schneller úr egy erőszakos, önérvényesítő ember volt főépítészként (és korábban főpolgármester-helyettesként), (és speciel azt sem, hogy ez kellett volna), de a hozzáértését és tisztességét senkinek nem szabad kétségbe vonnia.

the_joker123 2009.08.12. 18:03:26

"A trükk ott volt, hogy majd a második ütemben csökkentik le a szintterületi mutatót. Csak az a probléma, hogy ha valaki megkéri az építési engedélyt még az első ütem alatt, akkor az már egy jóhiszeműen szerzett jog…"

Annyira, de annyira pofátlan, pitiáner és felháborító ez az egész gazemberség, ahogy az önkormányzati politikusok összejátszanak a befektetőkkel! Hányinger!

Bell & Sebastian 2009.08.12. 18:34:30

A szívem szakad meg a budapesti problémák olvastán.
A vidék kiürül, hazánk szíve meg csak duzzad, hízik, lassan már élhetetlen. (mondjuk Bécshez képest)

1., vidéken nagyobb a korrupció - kisebb pénzekért
2., csókoljátok hát meg Demszky és elvbarátai seggét még pár ciklus erejéig

___________________________ (törölt) 2009.08.12. 21:49:19

Namost én nem értek hozzá, de egész pontosan miért is nem jó a sűrűség? Most arra gondolok, hogy ha egy csomó embert beb@sznának 50 emeletes házakban levő lakásokba, akkor azzal földterület spórolódna meg, aminek a helyen lehetne park, tér, játszótér, focipálya, kocsma, boltsor meg egyéb életminőség-javító dolog, plusz a sűrűség miatt nem kellene annyira az autó, inkább működne BKV/bicikli közlekedés. Nem?

De mondom, én ehhez tök amatőr vagyok, tényleg nem értek hozzá, csak valahogy logikusnak hangzik, hogy ha annyi minden más fontos dologra kell a főd, akkor a lakóházak inkább felfele, mint szétfele terjeszkedjenek, nem?

___________________________ (törölt) 2009.08.12. 21:52:43

@Shenpen: szóval, én azt nem értem, hogy ne legyen "urban sprawl", ne terjedjen szét a város, ne a (csak autóval megoldható) 20-30 kilométereket bumlizannak az emberek a munkahelyeikre, ugyanakkor sűrűség se legyen, akkor mi legyen? Középút? Tőlem oké, de akkor az pontosan micsoda és hol kell keresni?

Bell & Sebastian 2009.08.12. 22:08:47

@Shenpen:

Mer' akkor szűk az infrastruktúra!
Út, szennyvíz, víz, gáz...
Ezt meg drágább bővíteni, mint amennyit nyernek a tömörítésen, mert továbbgyűrűzik a környékre is, ettől érzi igazán szarul magát a városlakó!
A fiaztató ketrecben. (építész-szleng)

Bell & Sebastian 2009.08.12. 22:21:15

@Shenpen:

1., Üzleti (iroda) - kereskedelmi negyed.
2., Lakónegyed.
3., Gyár,-, üzemnegyed.
4., Pihenő - szórakozó negyed
5., Mezőgazdasági-, állattenyésztés célú terület
6., Erdő - legelő
7., Természetvédelmi terület
8., Park, zöldterület
....és a többi, pl vegyes használatú területek

Ez mind más és más. (más építésrendészeti szabályokkal)
Más beépítettség, más magasság, más közlekedés, más zöldterület-arány.

Ezeket hivatott szabályozni egy rendezési terv. De ha van is, testületi határozattal ki lehet bújni alóla, hát még ha nincs!

Kenguru 2009.08.12. 22:42:40

@Bell & Sebastian:
Jaja. Nálunk sajnos nem különülnek el úgy a különböző funkciójú városrészek mint ahogy kéne.

Schneller úr nála már akkor elásta magát amikor megvétózatta rakpart 2x2 sávosra való bővítését.
Az sok belvárosi utcát tehermentesített volna.

jan 2009.08.12. 22:57:39

@Blogger Géza: @nincsde: Komolyan, most mit jöttök ezzel a "tudjuk, amit tudunk" dumával. Ha tényleg tudtok valami, gyerünk, elő vele, mondjatok bátran neveket, évszámokat, úgyis csak nickel szerepeltek, nem kell félnetek a megtorlástól. Konkrétumok nélkül az ilyen sejtetések nem többek a rágalomnál.

Bell & Sebastian 2009.08.12. 23:08:43

@jan:

Ezt ugye nem mondod komolyan?
Ha leírja, bizonyíték is kell majd, nem?
Egyetlen eset alapján is jól behatárolható, ki köpött, onnan aztán fel is út - le is út!

Bell & Sebastian 2009.08.12. 23:15:32

@Kenguru:

Budapestnek úgy sugaras - hálós a közlekedési rendszere, hogy se sugaras, se hálós, sőt, még a két tengely sem létezik ( na jó, egy fél É-D -i)!

Egy nagy rakás szar, mint az irányítói a városnak!

jan 2009.08.13. 11:10:51

@Bell & Sebastian: Hát jó, de így zéró bizonyítékkal alátámasztva bárki állíthat bármit. Példa:

"Jobb, ha tőlem tudjátok, hogy Bell & Sebastian vastagon benne volt a Hunvald György nevével fémjelzett panamákban. De ennél többet sajnos nem mondhatok, féltem a családom."

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.08.13. 13:48:48

speciel elég nagy butaság városi közegben elkülöníteni a lakó-kereskedelmi-iroda-pihenő-szórakozó funkciókat.

ezek eredményezik a nappal halott-éjjel vegetáló, vagy éjjel halott-nappal nyüzsgő városrészeket.

voltak ilyen jellegű próbálkozások, de egyértelmű kudarcnak bizonyultak.

---

schneller főépítészi ténykedés egyértelmű kudarc, mind szakmai, mind politikusi mivoltában.

hogy ezért ő a felelős, vagy a közeg, érdektelen. ha nem tudja ellátni a feladatát ilyen, vagy olyan okból, akkor tessék lemondani.

mondjuk egy kezemen meg tudom számolni a jól működő főépítészi hivatalokat / főépítészeket, tehát éppen ő sem lóg ki a sorból - viszont, hogy vannak az példa arra, hogy a feladat nem lehetetlen.

abból, hogy budapest hová jutott az utóbbi 20 évben, bizony istvánunk is kivette a részét erősen.

---

abban viszont igaza van, bár erre nem különösebben tér ki ebben a szövegben, hogy vannak bizonyos részek, ahol irreális erőforrásokat igényel az infrastruktúra bővítése, ezért nem növelhető az építési sűrűség, sok olyan rész van, ahol viszont pont fordítva, célszerű lenne növelni mindkettőt, mert lehet és mert tehermentesítenénk vele a belvárost.

----

@doktorur:

speciel az utóbbi 5-6 évben elég sok irodaházat terveztem és bizony már az építés alatt 100% feletti telítettséggel pörögtek - mindnek volt bérlője még elkészülte előtt. igen, A és A+ kategória.

főleg a B vagy az alatti, vagy gagyi és rossz helyen lévő irodák nincsenek kiadva, vagy ahol irreális bérleti díjakat kérnek. de ez mellékszál.

a magasházakat nem azért kell tiltani, mert nem szeretjük, vagy mert magasház abcúg.
a magasházat ott kell tiltani, ahol nem illeszthető a város szövetébe értelmesen.

a csepeli szigetcsúcson, vagy a váci út végén, vagy a lágymányosi, vagy a kelenföldi részen simán elférne egy canary wharf jellegű magasházas, parkos üzleti-lakó-pihenő negyed, fel is húzná magával a könyéket.
oldaná is belváros terheltségét, decentralizálná a városmagot, lefogná az átmenő forgalom egy részét, több értelmet adna az m0-nak, vagy a megyeri hídnak.

de speciel a hungária körúton is teljesen helyénvaló lenne néhány ponton jel, ikon jellegű épület, ehhez persze kellene némi előrelátás, nyilván nem a privát telkekre kell szabni, hanem fővárosi, önkormányzati telkekre kell kialakítani a szabályozást, aztán pályáztatni stb.

hosszú és összetett témakör ez, nem is lehet megoldani kommentekben

doktorur 2009.08.13. 14:39:19

@mcs:

A városmag terheltsége évek óta csökken. A belvárosi lakás-irodák számának radikális csökkenésével (Váci utca és Vörösmarty tér valamint vonzáskörzete), a bérházak irodaházként való funkciójának elvesztésével (pl. Grasham palota), a peremkerületeken létesülô irodafolyósók létrejöttével (Váci út, Róbert Károly körút, Lágymányos, stb) valamint az MO körgyûrû vonzáskörzetében (alkalmasint már nem is Budapesten, hanem a szûkebb agglomerációban) kialakuló ipari és kereskedelmi zónák által már jelenleg is jelentôsen mérséklôdött a fôváros belsô kerületeinek terhelése.

Az irodabérletre vonatkozó információim sajnos nem empírikusak, kénytelen vagyok az olvasmányaimra támaszkodni (www.ugyvezeto.hu/cikk/63365/dragulni-fognak-az-irodaberleti-dijak-budapesten?area=181, www.irodahaz.info/irodapiaci-hir/Budapesti-irodapiaci-elemzes-2009-2-negyedev/5349) ha rossz következtetéseket vonok le, akkor elnézést a tévinformációkért.

A magasház-fétisben szenvedôket továbbra sem értem igazán. Racionális okot nemigen tudnak felsorolni az építésük mellett. Ugyan akadnak próbálkozások (kevesebb helyen több ember, a felszabaduló területeken meg park, stb) de jellemzôen a racionalitástól és a valóságtól igencsak elrugaszkodottak.

Lehet, hogy hosszú és összetett témakör, de engem speciel baromira érdekelne a te véleményed errôl. Ha nem is egyszuszra az egészet, de legalábbis az emblematikus pontok esetében. (miért jó a magasház? milyen elônyei vannak? miért van szükség "ikonok"-ra a városban? régi és új viszonya? (városvédelem vs. modern építészet) jó és rossz példák. ilyenek)

gyedmatroz 2009.08.13. 16:57:32

Nem tudom, szerintem egy város egészen más lesz, ha vannak építészeti ikonjai. Mikor csak azért mennek el egy helyre az emberek, hogy egy házat lássanak. És nem csak a régiekkel vannak így, hanem a modernekkel is. És szerintem ez az egész városnak jót tesz.
Pár éve pl. láttam egy műsort a bilbaói Guggenheim múzeumról, hogy mennyire megváltoztatta ez az egy épület az egész várost, fellendítette az idegenforgalmat, ismerté tette, stb.

Ron bácsi 2009.08.13. 18:24:35

Nyilván sokan szeretik fikázni Schnellert, csak közülük a legtöbben még azt sem tudják, pontosan mivel is foglalkozott, és miért is volt felelős. A fellépése az összes nagyobb giga-pénzlenyúlós óriásprojekt ellen példás, olyan politikai környezetben pedig, ami Budapesten uralkodik, senki ne csodálkozzon azon, ha a legtöbb kezdeményezését elgáncsolták. Amennyire én látom, leginkább a szocik lehetetlenítették el. A hírek szerint egyszer a fiát, aki a XI. kerben fideszes képviselő, azzal fenyegették meg a szocik, hogy majd a papát fogják elővenni, ha sokat ugrál. Talán ennyit erről.

Azért remélem, egy új városvezetés majd igényt tart a szakértelmére. Bár baljós jelek vannak bőven, pl. hogy Tarlós bevédi Kocsis Istvánt... Lehet, hogy 2010 őszétől sem fog itt semmi változni :/

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.08.14. 01:20:04

@doktorur:

tényleg csökkent a mag terheltsége, de csak az elviselhetetlenről az alig elviselhetőre. van ott még tennivaló bőven.

a bérletviszonyok alakulásáról szóló cikk kb korrekt, ezek a viszonyok voltak, vannak. a trendforduló most következett be a hitelválság miatt, de tény, hogyha lenne pénzem beruházni, biztosan építenék irodaházat, szinte csak a hely kiválasztásán múlik. és jó hely van még sok. meg rossz helyre telepített iroda is, ami aztán döglődik.

a magasház-fétisről és ennek az egész témának a urbanisztikai vonzatairól elég sokat lehetne írni, ha lesz időm, talán össze is szedem.

a legfőbb bajom a témához közelítőkkel pont a fétis szó. meg persze a magasház szó is. 60 méter, az hol magas már?

mondjuk eleve a budapesti (de a városaink túlnyomó többségében is) szabályozás elég rossz.
túlszabályozott, de persze nem elvi szinten, hanem értelmetlenül és bürokratikusan, ott részletesen tilt, ahol nem kéne, ott hiányzik, ahol kéne, nem képes kezelni az összefüggő-összekapcsolódó projekteket, szóval, mint tervezési feladat csapnivalóan lett elvégezve.

pont azokat a dolgokat köti meg, ahol az építész kezdhetne valamit a feladat városképformáló részével és pont ott nem szabályoz (eléggé), ahol a megrendelők profitéhsége kinyírja az érdemi munka lehetőségét.

magasház ügyben: pont az lenne a lényege a dolognak, hogy ne tiltsuk, ne kötelezzük, hanem jelöljünk ki részeket, ahol a befektetők a saját üzleti kockázatuk terhére próbálkozhatnak. adjunk nekik -és egyben az építésznek is- szabad kezet, valami tág keretek között és nézzük meg, hogy mi sül ki belőle.

senki nem fog értelmetlen épületekre súlyos milliárdokat kidobni, ha nem gondolta át előtte eléggé. persze ez csak a magántőkére igaz.

a magasháznak - nem kifejezetten a 30-60m közöttiekre gondolok, pedig ez a hivatalos határ. 30m, gyakorlatilag minden 10 emeletes panel beleesik - szóval a magasháznak, vagy toronyháznak, mint minden épületnek, van egy csomó előnye és egy csomó hátránya.

értelemszerűen, városi közegben csak a kb. 4-10 emeletes, 30-70 éves városi jellegű épülettel lehet összevetni, azokkal szembeállítva viszont szinte csak előnyök maradnak, mert a hátrányok közösek.

hogy ikonokra miért van szükség, azt nem tudom :) de az biztos, hogy mindig szükség volt rájuk, hiszen tele van velük a város.
viccen kívül, minden kor, minden kultúra -természetes- vágy, hogy formálja a környezetét, ilyen szempontok alapján épül az összes nagy állami kulturális beruházás, de a társadalom is igényli. egyszerűen szeretjük az ikonokat. jobban érezzük magunkat, ha vannak olyan dolgok, amik valamilyen szempontból kivételesek és valahogy kötődhetünk hozzájuk. erről szól a művészet.

hagyni kellene egy kis teret az építészeknek, hadd próbálkozzanak.
meg eleve már, mi kárt lehetne tenni a hungária körútban, vagy a soroksári úton.

ha jól sül el, mint pl. a new yorki guggenheim múzeum (wright bácsitól), ami speciel az akkori szabályozásnak nem igen felet meg, de kialkudták, vagy mint gaudí házai, amik fele simán áthágta a barcelónai szabályozást, de elérte az öreg, hogy átcsusszanjon, de mondhatnám o. gehry prágai házát (dancing house), ami nem kifejezetten műemlék habitusú lett, mégis büszkék rá a prágaiak és ész nélkül fotózzák a turisták. szóval, ha jól sül el, akkor kaptunk egy ikont, ha meg nem jön össze, akkor pár év múlva átépítik és jön egy következő lehetőség.

szóval hagyjuk meg a szabadságot, meg a tervezői szabadságot az építészeknek, a befektetőket kellene megregulázni.

nem azt kell kijelölni, hogy csak 23,7m lehet az építménymagasság, meg csak piros a cserép fedheti a tetőt, ami csak 23,5 és 37,5 fok közé eshet. baromság.
azt kell szabályozni, hogy tessék, ide lehet építeni 25k m2-t, döntsd el, hogy függőlegesen, vízszintesen, átlósan, vagy spirálvonalban akarod.

ha van választási lehetősége, akkor, elhiheted, a beruházó meg fogja keresni az oda optimális megoldást. és jobb eséllyel fogja megtalálni, mint az önkormányzat, vagy az állam, vagy valami kókler iroda, aki a szabályozási tervet csinálta futtában, mert sietni kellett valami nagyberuházó miatt.

kicsit csapongó lett, majd a hétvégén megpróbálok valami összeszedettebben is írni.

heima (törölt) 2009.08.14. 16:04:25

szvsz a toronyház azért jó, mert a szemnek arányosabban lehet nagy alapterületet létrehozni. Elég megnézni a Váci út nagy irodaházait, modernek, az újabbakba igyekeznek belevinni némi építészetet is (capital square, átrium park stb), de 8-10 emeleten egy többtízezer négyzetméteres épület szerintem egy szétfolyó csúnya kocka lesz, bár való igaz, én sem vagyok szakmabeli.

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2009.08.15. 20:55:21

@Bell & Sebastian: Igenám, csakhogy ez egy XX. századi, ma már túlhaladott rendszer. Ma már, egy más szinten mint a középkori városokban, de a munkahely és a lakókörnyezet nem kell elváljon, sőt, a közlekedési terhelés csökkentésére egyre közelebb kell kerüljön. A korszerű várostervezés nem húz éles határokat. Lehet egy toronyház, mondjuk Észak-Csepel - csücskön, amelyben a földszinten egy intenziv zöldterület felé tájolva gyerekintézmények (óvoda, bölcsöde), a gyalogosutak felé két külön bejárattal irodák és panorámás lakások, amelyek alatt a mélygarázsokba talajszint alatti utak vezetnek, mig a fényes földfelszin a gyalogosoké, a bicajosoké, stb.
Schneller legnagyobb baja az volt, hogy nem tudott nagyban gondolkodni, egy Budapest méretű városnak meg kell alkotni a jövőjét - ahhoz neki nem volt elég spritusza. Egy város sorsa nem a beépitési százalékokon múlik hanem az előrelátó szakemberek által kialakitott jövőképen. Az pedig nem volt, és ma sincs Budapestnek. Csak a mutyi az van. A kritikus Scneller a jövőjén fáradozik - hátha a Fidesz-érában újra főépítész lehet.

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2009.08.15. 21:01:57

@mcs: Teljesen igaz! Itt csak a tiltás divat, de kitalálni a jövőt utoljára Podminczky Frigyes volt képes _ igaz, ő nem volt építész, hanem "foglalkoztatta" az építészeket.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2009.08.15. 23:57:29

@mcs:

Abszolút nem értek az építészethez, de mindig is érdekelt, és teljesen egyetértek veled (már amennyit értek belőle).

Nap mint nap átutazom a Soroksári úton. Gyakorlatilag lehetetlen olyan épületet elképzelni, amelyik "városképileg" rontana rajta, mármint a Lágymányosi hídtól délre eső részén. "Hagyjuk meg a tervezői szabadságot".

@Amichay:

Ezzel is egyetértek. Budapest szerintem a világ egyik (sőt talán a...) legkedvezőbb adottságú fővárosa, amely sok szempontból mégis kellemetlen benyomást kelt. Át kéne gondolni, hogy ez miért van így.

Smafu 2009.08.16. 11:31:50

"Sajnos mindent nem lehet úgy megvédeni, ahogy ott van."

Budapesten sajnos már nem nagyon van mit megvédeni.

Azokat az egykori épületeket, településrészeket, amelyek igazán védelmet érdemeltek volna; pl. az Ybl-féle fürdőt a Margitszigeten, a rózsadombi Wagner villát, a Tabánt, Óbudát, a régi Víziváros utcáit, stb., stb. mind-mind réges-rég elbontották. A királyi palotáról nem is szólva, amit valamiféle hamis történelmi igazságtétel jegyében vágtak haza egyszer s mindenkorra.

Hol volt akkoriban, és mit tett a városvédelem? Ugyan már! Könnycseppet se morzsolt el a szeme sarkában senki ezekért az elpusztított értékekért.

papamaci1 2009.08.16. 21:05:58

S. I. a közvetlen lakásszomszédom, egy bizonyos, ő harcolt az MSZP-SZDSZ banda ellen-míg ki nem rúgták....


Ez egy ilyen ország: a Kálvin Tower (nem torony ám, tower :-D) elkészülte után ÉVEKIG üresen állt, SEMMI nem volt benne....Üres fekete kocka, hajléktalanok+biztonsági őrök... Most OTP van benne. Egyel több, válság idején...
Ja . Nem Calvin Tower és nem Kálvin Torony: Kálvin Tower..... bunkó ország.....

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

  • Hibás feed URL.

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc