Várak, kastélyok, templomok - Bene vára

tita I 2008.06.26. 07:03

Szívesen időzöm elmúlt idők eseményei között. Elbűvöl a múlt, a sok szépség, a várak, kastélyok, templomok világa. Foglalkoztat a bennük élt emberek sorsa, de szívesen barangolom be képzeletben lakóhelyeiket is. Egy sorozatot bocsátok útjára, kalandozásra hívlak benneteket, fedezzük fel együtt újból ezt a világot.

Ismered-e, kedves Olvasó, Kandra Kabos nevét? Több, mint száz évvel ezelőtt jelent meg tollából tudományos igényű tanulmány a Mátrafüred felett épült várról, melynek neve és egykori elképzelt formája az utóbbi másfél évtizedben a várkutatás szimbóluma lett. Kandra Kabos ( 1843-1905) emlékét régészeti kutatásai, a pogány magyar ősvallás kutatási eredményei, valamint egyháztörténeti munkái őrzik. Az ő tanulmányai szolgáltatnak ma is információs anyagot az útikönyvekhez, egyéb idegenforgalmi ismertetőkhöz.

A Mátra déli peremének egyik legjelentősebb középkori vára Bene vára volt, romjai a ma Gyöngyös városához tartozó Mátrafüred nevű településtől kb 1 km-re északra találhatóak egy andezitbérc tetején. A várbérc keleti lábánál a Csatorna-patak, a nyugatinál a Somor-patak folyik, a vár helyétől délre egyesülnek Bene-patakká . Szent László csodatételét, a Hármas-forrás fakasztását - melyből a Szár-patak, ma Bene-patak ered - egy szép monda meséli el.

"Szent László éppen külellenség ellen készült vezetni győzedelmes seregét, midőn hírül veszi, hogy a kúnhadak ismét betörtek országába s már is nem csupán Erdélyt, hanem a szomszédos magyar földet is ellepték rabló hadaik. Visszafordult azért, hogy Kopócs kúnvezért megtörje, s országából kiűzze. A kún sereg Fügeden alul táborozott. Szent László a Mátra-hegység alá, Bene vidékére vezette seregét. Az ég csatornái, már jó ideje, hogy megtagadták a termékenyítő esőt; hosszas szárazság, aszály uralkodott. A cseplyés erdőségben, hol László hős magyarjaival tábort ütött, hiányzott az ivóvíz, s ha kutakat ástak is vagy épen nem találtak vizet, vagy pedig az annyira rossz és posványos volt, hogy a jó víz hiányában különféle ragályos betegségek kezdtek lábrakapni." Ezért aztán a király bevetette magát a hegyekbe, a magas bércek közé, ahol a szűk völgyek egyikében egy sziklához ért. Imára kulcsolta kezeit. Kisvártatva felkél, s kardját hüvelyéből kihúzva, a sziklafalon három szúrást tesz. A szikla puha földként enged a kard hegyének, meghasad, s íme, csudálatos módon forrásvíz bugyog nagy erővel a nyílásokon." Feltört tehát a hármas forrás, hogy életet adjon a Bene- pataknak, ellássa bő vízzel a várat és környékét, a Mátra erdőit.

A honfoglaláskor Árpád egyik vezérének Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott, unokája Bene vitéz lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Bene várának, Benevárnak neveztek. A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között az Aba nemzetséghez tartozó Csobánka comes építette újjá és tette a nemzetség székhelyévé. A birtokot később két fia, János comes és Péter között úgy osztotta fel, hogy János kapta Gyöngyöst tartozékaival, így Péter Visontát a hozzá tartozó birtokrésszel.

Jánosnak három fia volt, László, Sámuel és I. Dávid. László mester 1298 július 31-én fegyvereseivel Kakaton - valószínűleg a Kenderes és a Kunhegyes közötti Kakaton - Rafain bánnak, Debrecen urának jobbágyaira támadt, akik közül hármat megölt, hatot megsebesített és mintegy 200 márka zsákmányt szerzett. Ezért a tettéért 1300 január 15-én III. Endre király által is jóváhagyott alországbírói ítélettel fej - és jószágvesztésre ítélték. Az ítéletet azonban nem hajtották végre, így a család 1301-ben az egri káptalan előtt Gyöngyöst, Bene helységet és Bene várát akadálytalanul oszthatta fel egymás között úgy, hogy a vár közös költségen maradt.

Erről az eseményről igen részletes leírás maradt az utókorra, egy 1301-ben keltezett oklevélben, amely a tulajdonrészeket írásban rögzíti, említést tesz a várról és az annak tövében elhelyezkedő faluról is. Magyar fordítása a következő: „…továbbá várukat felosztották három egyenlő részre, amelyből az egyik rész az északi oldalon található palota harmadrészével és három fatoronnyal valamint egy házzal és a keleten levő kisebb helyiségekkel Sámuelé. Továbbá ugyanezen palota középső harmada a nagy szoba felével és más kisebb épületekkel ugyanezen oldalon László mesteré; ugyanennek a palotának a harmadik, déli része pedig az említett nagy szoba felével ugyanazon oldalon Dávidhoz került. Továbbá az említett vár kapuja mögötti kisebb rész, amely keletről ugyanettől a kaputól egészen addig a helyig terjed, ahol a fal végződik, ugyanezen László mesteré; azonban a másik részből, tudniillik a nyugati területről bizonyos kisebb rész ugyanezen vár közepén lévő fatorony felével Sámuelhez került; a harmadik kisebb rész pedig - az említett palotának azon részénél, amely tudvalevőleg Dávid osztályrészéül jutott – ugyanezen torony maradék felével Dávidhoz került, és utódaira szállnak örök birtoklásra; az említett várban lévő kápolnájuk azonban és ugyanezen vár kapuja közös birtokukban maradtak…”

László 1304-ben büntetlenül halt meg, birtokait Sámuel ragadta kezébe. Károly Róbert király 1322-ben azonban javainak egyharmadát elfoglalta, a megmaradt részt pedig Sámuel gyermekeinek hagyta. I.Dávid Csák Mátéhoz csatlakozott és 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában, ahol életét veszthette, mert többé már nem említik.

A Csobánkák sorsát véglegesen az 1327. május 21-én kiadott királyi oklevél döntötte el, melyben a családot minden vagyonától megfosztották és birtokaikat, köztük Bene várát is a Kacsics nembeli Farkas fia Tamás, a Széchényi család őse kapta. Tamásnak két fia volt: Miklós, kit Kónya bánnak is neveztek, és Mihály. Valószínűleg közös tulajdonukban volt a vár még 1394-ben is. 1411-ben a Kónya fiak és unokák, így Simon, egykori királyi főajtónállómester és László, néhai Frank vajdának fia osztozkodtak, de a vár továbbra is közös maradt. 1424-ben Széchényi Miklós ellentétbe került Luxemburgi Zsigmonddal és hamis pénzverés címén elítélték, a várat elkobozták. Zsigmond királyé lett, aki 1430-ban Borbála királynénak, majd 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta.

Bene várát valószínű, hogy a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le, mert 1497-ben már elhagyott várhelyként "locus castri in territorio possessionis Bene" mint a Kanizsai család birtokát említik. Régen a vártól délre, a Kőporos-tető 400 méter magas fennsíkján volt Bene falu, ahogy említettem már, első írásos említése 1301-ből származik. A települést Benepusztának, Beneváraljának is nevezték. 1713-ban a pestisjárvány elkerülte Benét, a lakosok hálából építették 1767-ben a barokk fogadalmi kistemplomot, amely előtt 1833-ban állított kőkereszt található. A 19. század elejéig a Bene-patakon posztóverő kallómalmok sora működött, melyeknek köszönhetően iparvidék alakult a környéken, és a benei posztó igen híressé vált. A régi kallók azonban nem vehették fel a versenyt a gyáriparral, így Bene a 19. század második felében teljesen elnéptelenedett.

Újabb fellendülést csak a turizmus elterjedése hozott, amit turistalétesítmények kiépítésével az 1887-ben megalakult Mátra Egylet indított el. A Bene feletti hegygerinceken kilátók, a völgyekben forrásfoglalások, menedékházak, pihenőhelyek épültek. Mátrafüred mai nevét 1893-ban kapta hideg vizű fürdőjére utalva. A vagyonosabb és előkelőbb osztály kedvelt nyaraló és mulató helye volt az északi szelektől védett, néhány díszes magánvillával büszkélkedő Bene vagy új nevén Mátrafüred.

A vár régészeti feltárása 1982-ben kezdődött Gyöngyös Város Tanácsa anyagi támogatásával. Felszínre hozták a falmaradványokat, konzerválták azokat. A vár ma is jól látható erős külső védelmi rendszerrel volt körülvéve. Keleten és nyugaton csak egy, míg az északi és déli oldalon két sáncárok is húzódott, kellő védelmet biztosítva ezzel a várlakóknak, mert az enyhe lejtő miatt itt könnyű lett volna a vár megközelítése. A vár szabálytalan ötszög alakú területét magas kőfal vette körül, maradványa az északi oldalon végig előkerült. Bejáratát az említett oklevél a keleti oldalra helyezi, ahol feltártak egy sziklába vágott gödröt, amely farkasveremként szolgálhatott, felette egy kaputorony is épült.

A nyugati oldalon előkerült épület középső részén lehetett az egykori nagyterem. Feltártak egy, a vár északnyugati sarkában lévő, a palotához közvetlenül csatlakozó, kőből épült tornyot, amelyről az okirat nem tesz említést. Szerepel viszont az oklevélben három, valószínűleg kisebb méretű fatorony, ezeket nem találták meg az ásatások során. A további terek, így a közös tulajdonban lévő kápolna helye egyelőre ismeretlen, talán az északnyugati oldalon elhelyezkedő lakóépület emeletén lehetett, esetleg magában a saroktoronyban.

Az ásatások során főleg cserépedények darabjai kerültek elő, ezek főként a 13.-14. századra jellemző fehér anyagú csigavonalas díszítésű fazekak lehettek. Előkerültek vastárgyak, szegek, nyílhegyek, patkók és csikózablák töredékei is. A legkülönösebb lelet talán egy Szíriában készült pohár töredéke, amely sötétkék üvegből készült , arannyal szegélyezett arab írással díszítették. Kor a 13. század elejére tehető, hazánkba valószínűleg II. András keresztes háborúinak során jutott el.

Bene vára tehát egy olyan kisméretű nemesi magánvár volt, amely a Csobánkák uradalomszervező tevékenységének köszönhette létrejöttét a Mátra egyik legszebb pontján, és amely ma is látogatott hely a szép tájakat, régmúlt időket idéző köveket, gazdag élővilágú erdőket kedvelő természetjárók körében.


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr33538331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.06.26. 10:46:32

Éljenek a kastély- és várfetisiszták! :) Napokat töltöttem a sárospataki várban, illetve a Nagykönyvtárban, a vár és a város történetét tanulmányozva. A barátaim pedig mérsékelt megértéssel viselték, hogy a nyár közepén, a gyilkos déli napsütésben Észak-Cipruson ragaszkodtam St. Hilarion várának teljes megmászásához (www.cyprus44.com/photos/large/st-hilarion-castle.jpg).
Egyébként a most megjelenő, utolsó nyomtatott Reakcióban van egy összeállításunk a hazai kastélyok, kúriák helyzetéről.

tita · http://hetkoznapi-mesek.blogspot.com 2008.06.26. 10:56:27

Éljenek bizony:) Nagy rajongója vagyok a témának de ezt tudhattátok már rólam. Óóóó, én megértelek. Engem sem nagyon tudnak kicibálni egy kastélyból, ha odajutok. Régebben sokat mászkáltam, a bécsi híresebb kastélyokat is bebarangoltam, manapság inkább a könyveket, folyóiratokat bújom.

Menj jó Turulom, nézd meg őket helyettem is és írj róluk. A sok-sok fotó meg egyenesen kötelező. Minden várnak lelke van, sajátos levegője, szaga - illata, ahogy a kastélyoknak és a templomknak is. Van aki fél bennük, én lemegyek a legmélyebb várbörtönbe is, ha tehetem. Megnézem, megtapogatom a falakat, köveket, ááááá, napokig el tudok bíbelődni vele:) Kapjanak kedvet tőlünk mások is, azt szeretném.

Magyarországon lehet kezdeni, rengeteg a vár, a történelmi emlék, kastélyok. És még élnek öregek, akik mesélni tudnak. Már nem sokáig sajnos. Ne vigyék a sírba, vegyük át az emlékeiket és őrizzük meg. Keress mindig öregeket Turulom, amerre jársz, ülj le velük, szívesen mesélnek. Adnak neked egy kis darabka történelmet. Nagy kincs.

tita · http://hetkoznapi-mesek.blogspot.com 2008.06.26. 10:58:48

Ez a ciprusi vár maga a csoda. Fellegvár, ahogy látom. No igen, hőségben csak a várfetisisztáknak való:) Elég lehet megmászni, de mindig megéri.

tita · http://hetkoznapi-mesek.blogspot.com 2008.06.26. 11:00:51

Ja és szomorúan várom az utolsó Reakciót. Mire előfizettem, meg is szűnt. Alig párat kaptam. Sajnálom nagyon, az Ufit imádtam, de őt is megszerettem. Még jó, hogy megőriztem az összes példányt, legalább ennyi maradjon belőle.

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.06.26. 11:42:38

Zala megyében, Egerváron nőttem fel. Van egy nagyon király reneszánsz várkastélyunk. :) A közelben volt egy település, Fáncsika, ami ma már nem létezik. Emlékszem, gyerekkoromban a szomszéd, nyugdíjas iskolaigazgató, Gergely bácsi megmutatta, merre volt a kápolnája. Most tavasszal elmentem megkeresni, és annyira boldog voltam, amikor sok bénázás után megtaláltam. Még mindig tele van téglatöredékekkel, s tisztán kivehető az alaprajza. Készültem is írni róla a blogra, majd most pótlom. :)

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.26. 12:10:06

btw. a Reakció mától a bótokban nemdebár?

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.06.26. 12:18:04

Gabrilo:
Igen, ha Isten és a Lapker is úgy akarja.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.06.26. 13:26:17

Turul,

köcce, akkor megnézem ma:))

tita · http://hetkoznapi-mesek.blogspot.com 2008.06.26. 13:49:31

Írj, Turul. Valakiknek meg kell őrizni az emlékeket, ahogy írtam. Lelkes olvasód leszek, ahogy eddig is.

Gandalf Garaboncias 2008.06.26. 14:42:28

Ó, a Benevár! ŐSszel ücsörögtem utoljára a romjain. :0)

garázdabillegető (törölt) 2008.06.26. 17:07:58

Benevár rulez, de a Kékes felé vezető túraútvonal se rossz. Az én kedvenceim a minivárak, mint a Gerennavár és vele szemben lévő Éleskővár. Alig van belőlük valami, tág teret hagynak a képzeletnek :)

smalladam 2008.06.26. 18:37:10

mars.elte.hu/varak

a legjobb.

én is várfetisizta vagyok:) hamarosan jön egy bejegyzésem, ami lazábban de kötődik a témához, szomorú aktualitásokkal.

tita · http://hetkoznapi-mesek.blogspot.com 2008.06.26. 19:37:09

Köszi a linket, Ádám. Várom a bejegyzést:). Garázda, a Benevár is picinek számít ám. Abban igazad van, hogy szárnyalhat a fantázia:)

.ani 2008.06.27. 02:41:09

Mi a forrásanyaga ennek a cikknek?

tita · http://hetkoznapi-mesek.blogspot.com 2008.06.27. 08:01:09

Ani: a neten fellelhető infók, fotók is a netről, Várak, kastélyok, templomok című folyóirat - erre a jövőben is támaszkodni fogok, kedvenc olvasmányaim közé tartozik.

garázdabillegető (törölt) 2008.06.27. 08:14:10

Na, akkor tessék elmenni egy napra, meglátogatni a várat és a környéket!

tita · http://hetkoznapi-mesek.blogspot.com 2008.06.27. 08:47:28

Voltam már ott, de régen. Nem ártana újból, az már igaz. Csak hát...objektív akadályai vannak bármiféle elmozdulásomnak.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2008.06.27. 11:14:50

"Valakiknek meg kell őrizni az emlékeket"

btw, ha valaki tenni is akar valamit a várak emlékének megőrzéséért, akkor, ha már ott van, fotózza körbe, mérje le, rajzolja fel, dokumentálja. dátummal, gps adatokkal, ha van ketyeréje.

egy ilyen kisebb várat két ember egy félnap alatt egy mérőszalaggal simán felmér.

a nagyobbak már húzósabbak. mi pl néhány haverral a bujáki várnak ugrottunk neki, igaz az 30 ember volt és 3 nap, de jó volt.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc