Gabrilo
I 2008.03.27. 11:26
A Lehet más a politika? című rendezvénysorozat tegnapi felvonásában Tölgyessy Péter analízisét hallgathattuk meg a mai magyar helyzetről. Anélkül, hogy az előadás minden egyes elemét említeném (1., nem jegyzetelek, 2., több mint két órás volt az előadás), megpróbálom rekonstruálni Tölgyessy álláspontját. Tölgyessynek van egy nagyon rossz szokása: az esetek többségében fájdalmasan helytállóak a meglátásai. Most sem volt ez másképp.
Tölgyessy azt hangsúlyozta - többek között -, hogy a megoldásokat a gondjainkra képtelenség "importálni". A magyar bajokra magyar megoldás kell: olyan, ami a hagyományainkra, szokásainkra épül. Ellenkező esetben a megoldás idegen lesz, és ezért a siker sem lehetséges. Anélkül, hogy mélyebb szociálpszichológiai elemzésbe merült volna, állítása az volt, hogy a magyaroknak (csak úgy, mint bármelyik másik népnek) van egy sajátos lelkülete, habitusa, melyet mindenképpen tekintetbe kell venni egy probléma megoldásánál. Tölgyessy szerint a baloldal politikája ezért (is) bukott meg.
Az absztrakt ráerőltetése egy konkrét valóságra: ez jellemzi a baloldal hozzáállását. Tölgyessy kiemeli, hogy "refomrok"-ból is többféle létezik, és sikeres akkor lehet, ha a konkrét, adott területek hagyományaihoz és habitusához illeszkedik. A bokrosizmus alapján Olaszországnak pl. ma valamelyik afrikai szegény régió szintjén kéne lennie. Ugyanakkor bírálta Bogár Lászlót is: lehet azt játszani, hogy tízmillióan nekimegyünk a világnak, csak nem lesz jó vége. Tölgyessy szerint a világon belül maradva kell érvényesíteni a magyar érdekeket. Bogár Lászlóhoz képest a túlsó vég az MSZP, hisz ők azt teszik, amit "a világ mond nekik", és a "magyar érdek" fogalma valószínűleg ismeretlen számukra.
Tölgyessy cáfolta azt a felvetést is, hogy ha csökkentenék az adókat, a magyarok sokkal inkább befizetnék: a magyarok nem szeretnek adót fizetni, legalább annyira nem, mint az olaszok (érdekes lenne megfigyelni a protestáns és a katolikus országok esetében az adófizetési hajlandóságot - valószínűleg szignifikáns a különbség). Az államhoz való viszonyban különböző habitusok figyelhetők meg a világban: az olaszok pl. romlottnak, és rossznak tartják államukat, de nem is várnak tőle sokat. A skandinávok sokra tartják az államukat és sokat is várnak tőle. A magyar helyzet ennek különös szintézise: az olaszok véleménye keveredik a skandinávok elvárásával. Az meg nem szerencsés.
A másik probléma a "polgárosodásé" és a "modernizációé", és mindkét toposzt mostanában előszeretettel használja a baloldal (utóbbit mindig is szerette). Tölgyessy szerint a probléma az, hogy a baloldal a "polgárosodást" és a "modernizációt" technikai-mérnöki feladatnak tekinti - attól nem lesz egy ország "polgárosultabb" és "modernebb", hogy építünk még jó sok autópályát.
Egy további gond a "lelkülethez" kapcsolódik: Tölgyessy szerint a magyarok elégedetlenek. Ha az ígéret a kánaán, a jólét, akkor ez sosem lesz elérhető a magyarok számára, és sosem lesznek elégedettek az eredménnyel. A jobboldal erénye - és 1998-as győzelmének oka Tölgyessy szerint - az volt, hogy mást próbált adni az embereknek: nemzeti szimbólumokat, eszmeiséget, stb. A baloldal mindig a "mindenki kielégítése" célra tör, természetesen sikertelenül. Szimbólumok és érzelmek nélkül különben is lehetetlenség kormányozni és élni is. Tölgyessy megfogalmazásában ugyanis a puszta, csupasz racionalizmus, és csak a racionalitásra való apellálás hibás, és emberi mivoltunk egyik lényegi részétől foszt meg minket.
Meglehetősen kikerülhetetlen téma a válság tárgyalása esetében az MSZP tárgyalása. Az MSZP az a képződmény, melyet Tölgyessy - igen találóan - "kacsacsőrű emlősnek" nevezett. Ilyen párt a környező posztkommunista országok egyikében sincs már. Vagy eltűntek a süllyesztőben, vagy szétváltak - lettek modernista balos pártok, meg maradtak kommunista pártok, alakultak a kommunista elithez semmilyen formában nem kötődő szocdem pártok, stb. Az MSZP egy összegyúrt valami. Egyrészt áll a hagyományos kádárizmus híveiből (Tölgyessy az arányukat kb. 2/3-ra becsüli), ők azok, akik szerint az államszocializmus jobb volt, és ezért voksolnak az MSZP-re. Másrészt az igazi, tőkés, modernista szavazók is a szocik mellé húzzák az ikszet (ők kb. 1/3). Ez sajátos "széleskörűséget" produkál: a lehető legszegényebb, államszocializmust visszasírók és a hiperkapitalista menedzserek is ugyanoda szavaznak. A szocik feladata ezért mindkét csoport érdekeinek érvényre juttatása, ami nem csak hosszútávon, rövid távon is képtelenség (bár Tölgyessy szerint Horn elég jól egyensúlyozott). Tölgyessy szerint a Fidesz és Orbán Viktor jelenlegi politikája a 2/3-ot próbálja meg megcélozni (ahogy ő fogalmazott: "gyertek, baloldaliak, hát annyira szeretlek én titeket"). A kacsacsőrű emlős-jelenség az oka annak is, hogy a MIÉP és a Jobbik után közvetlenül az MSZP szavazói a leginkább xenofóbok, és rasszisták.
Probléma az is, hogy Gyurcsány Ferenc egy illusztráció a kommunista sztereotípiához. Az ő képét vetíteni lehetne minden egyes alkalommal, amikor a "kommunistákról" van szó: privatizáció útján gazdagodott meg, része annak a bizonyos "folytonosságnak" (Apró-villa, Apró-klán, stb.), usw.
Természetesen a jelenlegi problémák egyik fontos részese az SZDSZ. Tölgyessy szerint ez a szadi "értelmiségi attitűdjéből" fakad: a szadi tudja, meri, teszi, és mivel a szadi mindent tud (noch dazu mindenkinél mindent jobban!), ezért elvárja, hogy a szocik is, meg az ország is azt csinálja, amit a szadi mond. Ez a felülről irányított, felvilágosult abszolutista szemlélet vezérli ma az egész kormánykoalíciót, és ez a szemlélet Tölgyessy szerint végtelenül káros. Az aufklérista, "felülről vezérelt reformizmus" nem való nekünk, és meg is bukott. Noha Tölgyessy szerint apró előrelépések történtek (pl. a TB-járulékok bevasalása), az eredmények elenyészőek, és a reformok tulajdonképpen le is álltak. A maradék pedig nem "reform".
Sükösd föltett valami zöldes kérdést, meg hogy az a baj, hogy autóval járunk és nem bringával meg békávéval, de ezzel Tölgyessy túl sokat nem foglalkozott. A "legyél ződebb" felvetésre kb. annyit mondott, hogy autót vezet, és szeret is autót vezetni.
Tölgyessy zárógondolatai közül az egyik hallatlanul fontos: valószínűnek tartja ugyanis, hogy 2010-ben a baloldalra döntő vereséget mérnek. Ahonnan már nem tudnak fölállni. És ez csodálatos (ez utóbbi saját gondolat...)
Mindenesetre Tölgyessy Hegelt idézve úgy fogalmazott, hogy amilyen a nép, olyan a kormánya is - utóbbi megjegyzése nem aratott osztatlan sikert. Mindenesetre a politikusoknak Tölgyessy véleménye szerint óriási a felelőssége. Választásokat nyerni már megtanultak - kormányozni még nem.
(mivel jegyzeteim nem voltak, lényegesebb gondolatokat is kihagyhattam - akik jelen voltak, nyugodtan egészítsék ki Tölgyessy gondolatmenetét egy-egy kommenttel.)
