A GMO-mentes Maghatalom

Carlos77 I 2007.11.15. 12:08


 
Sok minden vesz körbe minket mostanság, kishitűen nézzük a nagy dolgokat, közben nem veszük észre, hogy egyetlen növénymag milyen gazdagá tehet. A magok az élet forrása és a jövő záloga. Mindenkinek, mindegy, hogy „vega” vagy „fatárnyéros-húszabálós ”. Az alapot így is, úgy is meg kell termelni, amit aztán mindenki megeszik. Az vagy, amit eszel, de mi leszel, ha GMO-t eszel? 
 A mi kis medencénk flórája-faunája igen sajátos, egyedi, hagyományos kulturnövényeink és őshonos háziállataink bőséges faj- és fajtakínálata, egyedi nemesítéseink pótolhatatlan kincsek, és mára genetikai erőforrást jelentenek – ezért igenis gazdagok vagyunk! Csak az irányitást nem szabad teljesen elveszteni, mert ha oda az önrendelkezés, a termelés hagyománya, akkor jó, ha szem előtt tartjuk, hogy akinek a kezében van a világ vetőmagelőállítása, az fogja uralni az élelmiszerpiacot, és ezen keresztül az egész emberiséget[i] (2050-re ENSZ-becslés 9.5 Mr körüli népesség, de már a  mai világrendszerben is közel 1-Mr ember éhezik és alultáplát.Mo.200 ezer ember)

A szektorális gazdasági átalakulások következtében a hagyományos mezőgazdaságban mindenhol csökkent a foglalkoztatottak száma és a termelt növényfajták preferációja is beszűkült, közel 2/3-át nem használjuk már a régi kulturnövényeink gazdagságának, és nemcsak a fajok, hanem a termelők is kezdenek kihalni (pozitiv megőrző a szegénység kulturája, ahol még él ez a tudás, negatív a termelési igények homogenizációja, ültetvények, dömpingáruk terjedése). A több százezer termeszthető növényfajból csak 200 fajtát preferálunk, és csak 20 növényfaj adja a világ termelésének 80%-át. És 10 alatti azon cégek száma, akik kézben tartják a világ vetőmagellátását,  forgalmazák és érdekeltek annak előállitásában (Szerintem ezt a homogén fajtákra való koncentráltságot erősítik a GMO-s növények, melyek nem igazán fajok, inkább egyedek klónjai, emiatt sebezhetőbb populációt alkotnak ami ellátási termelési veszélyeket hordoz magában.).
[i]

A környezetünk érték, akkármilyen szemmel nézzük is. Bár mindenki mást lát benne. Az agorbiodiverzitás Magyarországon a mi közvetlen környezeti lehetőségünk, és gazdagságunk tárháza a közös örökségünk. Sajátos éghajlati, kulturális, gazdasági jegyek alapján fejlődött, egyedi és megismételhetetlen.

Más kirándulni a Hortobágyon, az ártéri Bodrogban, a Bakony erdeiben, és egy kukoricatábla mentén. Ki tudja megmondani, mennyit ér a tokaji mikroklima?[ii] Mindenhol a világban sajátos mezőgazdaság alakult ki a történelem során: az inkák közel 3000 burgonyafajt nemesítettek ki, akár a hegyoldal dőlésszöge szerint az optimális hozamért. Magyarországon közel 3400 gyógynövénytétel, 1200 almafaj, 5086 szőlőfajta, 9600 gyümölcsfajta van, több tízezerre tehető a zöldség- és mezőgazdasági szántóföldi fajtáink száma.
[i] Ezek magokban vagy élő növénykulturákban, természetben vagy a magyar génbankokban őrződnek, de ezek az arborétumok mind „fenntartási, szabályzási” veszélybe kerültek, és csak idő kérdése, hogy a tőke lecsapjon e páratlan gyüjteményekre.[iii]

Ha a tápiószelei 85ezer fajtájú gyűjteményt genomokra bontjuk, máris 2.5 Mr lehetőség adódik, hacsak egy ezressel számolok, máris számszerűsíthetem, de akár egyetlen gén (genom)  tulajdonsága vagyonokat érhet.
[i] A génmodositásal foglalkozó nagyvállalatok tudni fogják, mire akarják használni az értékes géneket (genomokat), fajtarészleteket metszenek ki, és helyeznek át az általuk preferált haszonnövényekbe valamilyen előny érdekében (ennyi a GMO titka jelenleg, ráadásul ezt csak igen sok probálkozások után sikerülhet. De nem tudni, hogy pontosan melyik szakszba épül be az új rész és annak átételes hatásai is ismeretlenek.)

A hangsúly a fajok kihalásán van. (extinkció, önmagában külön posztot érdemel de ma a 6. nagy tömeges fajkihalás zajlik a bolygónk történetében antropogén okok miatt.) A DNS-t nem tudjuk létrehozni a semmiből, nem ismerjük ennyire. Csak a meglévő állományból tudunk kihasítani, de ha valami elvész, az irreverzibilis folyamat, a DNS-ben tárolt információ örökre megsemmisül. Jóvátehetetlen vétség, a közös bűnünk. A GMO-s növények inzváziós és szelekciós előnnyei vannak az őshonos fajtákal szemben,
kiszorithatják a lokális tájfajtákat, ami szintén a biodiverzitás kárára megy. (Vajon az USA miért tűzte ki célul, hogy 2015-re a világon minden egyedi fajból be kell szereznie egyet a génbankjaiba?). Ki mondja meg egy gén értékét? Most már a szabadalmi jogoknak hála törvényesen vehetőek és eladhatóak, hiszen árucikké váltak mint minden más. A licenc jogalapján leköthetőek, kizárólagosá tehetőek, ha valakinek van erre pénze, és a multiknak miért ne lenne.

Az Európai Unió mezőgazdasági termelési sajátossága, hogy minden országra van egyezményes fajtalista, ami ezen szerepel az ellenőrzött, megfelelő és termeszthető (állandó minőség feltétételének elve), de ez nem a teljes fajtalista, nincsenek rajta a lokális tájfajták, csak a nagyüzemi termelés által preferált növények. Ami nem termelhető és nem forgalmazható, az egyre inkább veszélyeztett. Sok helyi fajták eltűnése és kihalása várható a jövőben. Mivel már senki nem termeszti őket.
[i]

Pedig az egész nem múlik máson mint a fogyasztói igényeken. A „tudatos fogyasztó” Magyarországon talán tavaly azt megtanulhatta, hogy ha háromszor van rajta egymáson a címke egy terméken,(vagy ha nevetségesen alacsony akciós az ára) akkor nem feltétlen az éjszakai árufeltöltö kómázott be, hanem Budaörsön csomagolták újra. De: miért is jobb a spanyol paradicsom? A dél-amerikai bor? Vagy a kínai fokhagyma magyar zászlóval?  És melyik tartalmaz nyomokban DDT-t, szennyezett guargumit? A fogyasztási szokásainkon, kulturánkon változtatni kell, (de ez a téma mindenkit érintteté tesz igy "TABU" pedig igenis beszélnünk kell róla.)  Vagy éppen nem szabadna hagyni megváltozását  a „kivülről-fentről” generált igények szerint. Bár egyre inkább kezdünk latifundumok és törpegazdaságok országa lenni. És az elmúlt évtizedben a feldolgozó élelmiszeripar privatizációs leépitése miatt (tejgazdaságok, ,mostanság pedig a húsüzemek ) növelte a társadalmi kiszolgáltatottságunkat. Fokozatosan az élelmiszer üzletlánc hálózatok végfogyasztói lettünk itt a félperiférián.
     Vannak alternativák, ökofalu hálózat, nyitott kertek, és a biotermékek a régi kulturnövény fajtákból. Sokan tanulják újra ezt a tudást mit jelent a földdel együtt élni a földért. Sőt, néha még jobb az ízük, édesebbek, jobban csípnek, és nem idegen tájon nevelődtek. Igenis értéke van egy sokszínű konyhakertnek, a hagyományos gyógynövényeknek, Róza néni még tudja, mire jó az orbáncfű. Bárki dönthet úgy, hogy a sarki piacon a helyi termelőtől vásárol vagy legalább keresi az EU minőséget jelző cimkéket és olvas még mielött vásárol (Kékangyal, Magyar termékjel, Biotermék jel)  . (Tudom, kicsit sárga ez a magyar narancs, de nemsokára ideálisabb lesz a klima hozzá. Klimaváltozás post)

Itt az ideje, hogy ökologiai szempontból nézzük a dolgokat: az „elővigyázatosság elve” kimondja, hogy bármely technológiai folyamat esetén, aminek következménye nincs megfelelő tudományos tényállással feltárva és alátámasztva, mindig elővigyázatoságból a legrosszabbra kell gondolni a hosszútávú kimeneti eshetőségeknél.[iv] (Ki vállalna egy önkéntes "Super Size Me" kisérletett a GMO-kal? bár nem releváns, de érdekes lenne)

Genetically modified organism… a legjellemzőbb növényfajtáink számos változatával kísérleteznek: kukorica, búza, burgonya, dohány, árpa, cukorrépa, káposztarepce, szója, rizs. Ezekbe  virusok segitségével jutattják be a kivánt génszakaszt, ami által elnyerik azt a plussz képességet, amitől kártevő rovarok írtoznak, vagy jobban bírják a gyomírtót a növények.[v]

Mielőtt ezeket forgalmazzuk, a szabad környezetbe kiengedjük, hatásos, független kockázatvizsgálatok szükségesek. Ezzel szemben az elmúlt 30 év biotech-kísérletei során megszületett GMO-s növények alkalmazása előtt nem voltak nagy hatásvizsgálatok (közelében  sincsenek a gyógyszerek engedélyeztetésével járó proceduráknak). A termelésük nem eredményezte sem a várva várt magasabb hozamot, (igy a jővő és a jelen élelmezési problémáját sem oldotta még meg) sem  csökkenő vegyszerfelhasználást nem eredményezett. Ma a világban 100 millió Ha-on (termőföld 1.8%) termesztenek GMO-növényeket. A kis termelői gazdaságok megvették a kísérleti termékeket - mellőzve ezzel saját hagyományukat. A gyomirtó szerek használata mindenképp nőtt (Braziliában 95%-kal), és nőtt a talajban és terményben a felhalmozodott toxin is, de sokszor így sem sikerült gazdaságos termelést végezniük a GMO-s növényekkel. Következményként sokszor a transzgén elszabadulása is megtörtét(het). Pl. a kukoricapollen “átporzási távja” 1000 m-ig is bekövetkezhet, mára szinte minden Amerikában termesztett kukorica GMO „fertőzött” lett. Ez további gazdasági hatással volt a helyi közösségekre, mivel több ország tiltakozik ezen növények ellen, így ezen termékek versenyhátrányba kerültek.[vi]

USA vs EU vs Mo. moratórium harcai… Ezek nagy politikai vihart is kavartak, már több esetben a WTO pereskedik, szabályozgat, szankciókal fenyeget, azok ellen, akik sértik a liberális gazdaságpolitika elveit.A nézőpontokat egyszerüsitve.  "Az Egyesült Államokban azt mondják, hogy minden élelmiszer addig ártalmatlan, amíg be nem bizonyítják, hogy ártalmas. Az Európai Unió azt mondja, minden élelmiszer addig ártalmas, amíg be nem bizonyítják, hogy ártalmatlan." Két különböző szemlélet csap össze. Az EU-n belül magyarország[vii] a „szubszidiraitás elve” alapján, köszönhetően a magyar tudományos életnek és a Környezetvédelmi Vizügyi Minisztériumnak, az 5 párti megegyezésnek (lol mikor halotál utoljára ilyet?), a legszigorúbb GMO-s moratóriumot készítette el. Olyannyira, hogy az EU bizottság is nekiment, de sikeres lobbiharc után érvényben maradt (2007. február 20. Magyarország:GMO – 1:0) A moratórium két passzusa egyedi, az összes szomszéd gazdának bele kell egyeznie egy GMO-ültetvény létrehozásában, és a termelőnek speciális képzésben kell részt vennie és oklevelet szereznie (bevezetése évekig eltarthat). De a multilobbik tovább támadnak a moratorium ellen, hiszen sérti a piaci térnyerésüket.
[i] De miért is fontos ez? Jelen helyzetben az Eu az első és lehet, hogy az utolsó szervezet ami hatékonyan fel tud lépni a GMO dömping ellen (és mint láthatjuk Mo. a legerősebb bástyája a történelem ritkán de ismétli önmagát). A veszély nem csak a jelenlegi termékekben van, hanem ha győz a lobbi és csökkenek a szabályozások/ellenörzések és növekszik a GMO termékek "hatékonysága" komplexitása egyre több beavatkozás egyre kevesebb ellenörzés utján kerül forgalomba annál nagyobb lehet a veszélye egy katasztrófának.

GMO-s növények: számos hatásuk független hatásvizsgálatok hiánya miatt nem ismeretes (nem adnak ki terméket elemzésre, licenc jogra hivatkozva.) Közvetve persze sok GMO-s terméket fogyasztunk már most is,pl. a repceolaj,  amiről még nehezebb ítéletet alkotni mert molekulárisan megegyezik a hagyományossal. A világ szójatermésének felhasználásában közvetve mára mindenhol megtalálható a GMO-szója fajták, ami a növekvő hús fogyasztásunkat probálja szó szerint kitömni. De vannak pozitiv irányok is "akna kereső" növények amik elszineződnek ha alatuk a talajban érzékelnek robbanószert, és  nem beszéltem az egyéb állatokról, az orvosi kisérletekről, amikor pl egy disznót emberi inzulin és beültethető szív miatt GMO-znak, Ténylegesen sok technikai lehetőség van bennük, de ez már, nem az én területem ezt csak hallotam, engem az össztársadalmi hatásai érdekelnek.

Summázva: a GOM-os növényekben világmegváltó potenciál rejlik, de ugyanakkor Pandora szelencéjét is képezhetik. De a mostani profit orientált felhasználással csak a függőségi rendszer újabb termékét látom benne, amit évről évre meg kell venned, mert egy magot sem rakhatsz félre a liszencjog miatt. Mert csak speciális kezelés után lesz termő a mag, mert benne van egy „determináló önpusztitó gén”, bár ezek forgalmazása tilos, de azért már erre is képesek.



Szerkesztés, javitgatásokat alkalmaztam a hozzászólások tekintetében  2007.11.16 14:00-14:30


Lábjegyzetek:

[i] Cikk megírásának az alapja fő gondolatok követése dr. Rodics Katalin Előadása ELTE 2007.11.08 
“Magvas Gondolatok“ http://www.greenfo.hu/programajanlo/programok_item.php?id=3036

[ii] http://nol.hu/cikk/469392/ összefoglalva http://www.elolanc.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=453

[iii] Az Élőlánc Magyarországért nyilatkozata a tápiószelei Agrobotanikai Intézet fennmaradásáért és egy konzervativ cikk

[iv] Fentarthatóság elvei http://www.fsz.bme.hu/mtsz/termved/fejlod01.htm

[v] Mit tudnak ezek a növények és kik a gyártók; egy könnyen használható adatbázis

[vi] Szakmai kerekasztal  http://zoldbiotech.uw.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=44&Itemid=12

[vii] Antsz álláspontja  http://antsz.hu/okk/okbi/hirek/gmo.html

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr77229865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Refuse/Resist! 2007.11.15. 13:26:09

a lényeget nem érintő szakmai kötözködés: "GMO-s növények, melyek nem igazán fajok, inkább egyedek klónjai"
ÖÖÖ, nem csak simán bevágnak egy adott gént, 'oszt jónapot, hagyják normálisan szaporodni? Tényleg 100%-ban megegyezik a génállományuk? Nem hinném.
Azt viszont elhiszem, hogy sokkal kisebb genetikai sokszínűséggel bír egy génmódosított, mint egy hagyományos nemesítéssel kitenyésztett fajta.

"Sőt, néha még jobb az ízük, édesebbek, jobban csípnek, és nem idegen tájon nevelődtek."
Sőt? - ez túl szerény. Mi az hogy? Nagyon is!

Amúgy nagyon tetszik a cikk szemlélete, jó lenne, ha a trychyakármi ihateithere blogján be tudnátok küldeni egy kommentet, ami erre mutat. Engem automatikusan töröl, bármit írok hozzá.

Refuse/Resist! 2007.11.15. 14:08:12

OK, kösz. For a better mémállomány!
De határolódjatok el tőlem :)
Mert ha meglát itt engem, úgy hogy esetleg egyetértünk 1-2 dologban, akkor nektek annyi :D

Shimoda · www.konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 14:10:29

Elhatárolódtam! Sőt, még az elhatárolódástól is elhatárolódtam!

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 14:13:53

muhahah. akkor most ellopom gyóccerész kolléga szlogenjét, ha már..:
Felszólítom Orbán Viktort, hogy azonnali hatállyal határolódjon el antiszemita nagylábujjától!

Uff, én beszéltem. Pharmacist helyett.

dendrimer · http://dendrimer-molecule.blogspot.com 2007.11.15. 15:51:22


Eszembe nem jutna GMOs mocskot venni, ha van választási lehetőség.

kzgy 2007.11.15. 16:49:48

Még egy-két évig van esetleg esélyed választani. Ennyi.

Iron1 2007.11.15. 16:50:17

A GMO szerintem egyelőre inkább a Pandora szelencéje, mint a megvátás kategória. Ha az EU ránk kényszerítené, akár a kilépést is érdemes lenne megfontolni. Mondom ezt úgy, hogy más okot nem nagyon tudok elképzelni...

koba 2007.11.15. 17:02:08

"a GMO-os növényekben világmegváltó potenciál rejlik, de ugyanakkor Pandora szelencéjét is képezhetik."

Alapvetően nincs szükség GMO-növényekre, mert így is elég élelmiszert termel a föld ahhoz, hogy mindenkit el tudjunk látni, csak az elosztással vannak gondok...

Wales 2007.11.15. 17:14:15

Most nem azert, de a genmodositassal nem lehetne azt elerni, hogy pl. ne kelljen annyi vegyszert hasznalniuk a gazdaknak? Mert, ha igen, akkor felmerul, hogy mi a jobb: a genmodositas vagy a vegyszer.

Vagy legyen minden bio? Meg persze, hogy elhiszem a parasztnak, hogy bio... veletlenuls sem vegyszeres, csak bionak mondott es joval dragabban eladott.

Mert pl. bizonyos orszagokban nagyon dinamikusan fejlodik a bio termekek piaca. Csak azt mondja meg nekem valaki, hogy ezeket hol termesztik? Korabbi vegyszeres teruleteken vagy azok szomszedsagaban? Mert nem hiszem, hogy ennyi uj es vedett terulet kerult be a mezogazdasagba

Refuse/Resist! 2007.11.15. 17:32:36

Idővel lehet, hogy nagyon hasznos lesz a GMO kaja.
A legnagyobb baj az, hogy se az ökológiai, se az egészségügyi hatásai nem tisztázottak a GMO növényeknek, ráadásul a gazdaságban is nemkívánatos folyamatok indulnak be tőle.
Most 7 milliárd embernek elég kaja van, habár annyi már nincs, hogy mindenki annyi húst egyen, mint pl. a magyarok. 50 év múlva, ha 9-10 milliárd ember lesz (jobb esetben, ha nincs világháború), már gondok lehetnek. Pl. a talajerózió miatt is.

"Most nem azert, de a genmodositassal nem lehetne azt elerni, hogy pl. ne kelljen annyi vegyszert hasznalniuk a gazdaknak?"
Elvileg talán igen, de pl. van, hogy arra használják a génmódosítást, a növény a saját maguk által gyártott totális gyomirtóra rezisztens legyen.

Shimoda · www.konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 17:43:55

Psychenova:

a kezdeti orvos-biológus lekezelő és rendkívül visszás hangnemen kívül hozzá is tudsz tenni valamit a közbeszédhez, vagy megmaradsz az ostoba gyalázkodásnál?

Shimoda · www.konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 17:45:58

A továbbiakban az ilyen agyatlan és ostoba kommenteket a Konzervatórium Szabályzat III/2-es pontja értelmében moderálni fogjuk.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 17:48:36

Maga nyilván valamelyik párt vagy sejt propagandaosztályárul gyütt gyalázkodni:(( Kéretik ezt a hangnemet mellőzni. Köszönjük.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 17:51:58

Hozzá tudnék persze. Mint mondottam, épp ezért kattintottam ide. Csak sajnos kiderült, hogy a tisztelt szerző olyan témába vágta a fejszéjét, amihez láthatóan nem sok gőze van. Viszont annál több elszántsága. Ez pedig rossz kombó.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 18:01:33

Mivel a témának nem vagyok a szagértője, ezért ahhoz nem tudok hozzászólni.
De Ön, mr. Psychenova, ha elfogad egy viszont-kritikát: A stílus maga az ember. Tehát, ha a szerző téved, akkor ezeket a hibákat ki lehet tán emelni normális hangnemben is. A "dehüjevagybazmeg" és ahhoz hasonlatos kezdéseknek a vége általában az anyázásban merül ki, és nem a vitában. Tehát, ha a szerző tévedett, lehet kritizálni, javítani, tanácsolni, butázás és egyebek nélkül.
Vagy az ilyen mélyen szagértőknek illemet mán nem tanítanak?:(((

Shimoda · www.konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 18:04:58

"a tisztelt szerző olyan témába vágta a fejszéjét, amihez láthatóan nem sok gőze van."

Bytheway a tisztelt szerző humánökológiával foglalkozik, ami feltételezem az olyan übermens orvos-biológusoknak mint ön egy lekicsinylésre méltó valami, de mi azért nagyra értékeljük.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 18:16:06

Ok, igazad van, erősen fogalmaztam. Tényleg nem akartam Carlos77 lelkébe taposni, de rendkívül bosszantó, hogy egyesek képesek olyan témában észosztóként tetszelegni, amihez egyáltalán nem értenek.

"Tehát, ha a szerző tévedett, lehet kritizálni, javítani, tanácsolni, butázás és egyebek nélkül."
Nos, akkor ezennel tanácsolok is valamit: körültekintő témaválasztás vagy alapos felkészülés. Ne adj' isten, mindkettő.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 18:18:28

Tetra,
korántsem. A humánökológia egy rendkívül érdekes terület. Kár, hogy nem arról írt.

mr. pharmacist 2007.11.15. 18:42:05

úgy látszik sosem tudjuk meg, miért egy rakás szar ez a cikk :((

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 18:48:08

Nem a lélekbetaposásról van szó, hanem a stílusról:(

"Nos, akkor ezennel tanácsolok is valamit: körültekintő témaválasztás vagy alapos felkészülés. Ne adj' isten, mindkettő."

Konkrétumok?

Carlos77 2007.11.15. 18:59:54

Kedves psychenova!
A félre irás miatt elnézést kérek,de szerintem érthető volt, hogy mire gondolok.
Humánökologia tényleg érdekes és a cikk azokat a problémákat boncolgatja(80%) amit a GMO hatása a társadalomra mér. Meg talán (10%) politika és a maradék 10%a genetika amihez tényleg nem értek ezért kerstem megfelelő nálam jobb hivatkozásokat.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 19:33:18

Van egy szint, amin túl már nem lehet a konkrétumokról vitatkozni, mert nincsenek meg hozzá az alapismeretek. Ha valaki például azzal kezd egy webkettőről szóló cikket, hogy "közismert, hogy WEB2.0 néven ismert hálózat a Fehér Ház kutatólaboratóriumaiban született", akkor akinek egy kis lövése is van a témához, az mindjárt látja, hogy a fazon csak hadovál. Persze sokan szájtátva fogják olvasni, esetleg még kommentelnek is hozzá, aki viszont látott már blogot életében, az sír vagy röhög az egészen, és tudja, hogy innen már nem kell tovább olvasnia.

Ugyanez innen (csak egy példa):
"akár egyetlen genom tulajdonsága vagyonokat érhet"
Nem is olyan feltűnő mondat, ugye? És végülis el is lehet hinni, elvégre annyian kutatják a genomot, biztos van benne valami, amitől sokat ér. De vajon mi az isten nyila az a "genom tulajdonsága"? Persze majdnem sikerült értelmes mondatot alkotni, mert például a "genom tulajdonságai vagyonokat érhetnek", vagy a "gén tulajdonsága..." akár még meg is állhatna. Aki viszont képben van annyira a genetikával, mint mondjuk egy blogger a webkettővel (és itt nem kell valami komoly tudásra gondolni, egy érettségi messze-messze elegendő), az rögtön levágja, hogy a cimborának fogalma sincs arról, mit jelent a genom szó. Ami persze nem is meglepő, hiszen nem csak az értelmét nem ismeri, hanem magát a szót sem. Ugyanis egész máig úgy tudta, mint "genon"-nak hívják. Most persze utólag átjavította genomra (mejegyzem, minden komment nélkül). Legalább ennyit segítettem, és akkor ma sem éltem hiába.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 19:38:03

Carlos77,
tényleg no offense, és látom persze én is, hogy nem a genetika volt a fő csapás, de egyrészt a téma olyan inherensen hordozza a genetikát, hogy nehéz annak ismerete nélkül véleményt nyilvánítani benne, másrészt csakugyan annyira nyilvánvaló volt a genetikai járatlanságod, hogy nem bírtam ki, hogy ne szóljak bele.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 19:49:33

Ok rendben. De abban megegyezhetünk hogy lehet ezt kulturáltan is nemde?

ps. a többieknek, asszem a közeljövőben lazán töröljük a gyalázkodó kommenteket, mert semmi értelmük nincsen. És a konzik vagy kvázi-konzik meg ilyenek, autoriterek, fasiszták - törlik amiről úgy gondolják nem oda való. Szerintem.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 19:58:30

A progrik meg ilyenek - beszólogatnak :)

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 19:59:35

És tényleg ne legyen harag Carlos. Egy humánökológiás cikket szívesen olvasok majd tőled.

Carlos77 2007.11.15. 20:47:25

Wales 2007.11.15. 17:14:15
Most nem azert, de a genmodositassal nem lehetne azt elerni, hogy pl. ne kelljen annyi vegyszert hasznalniuk a gazdaknak? Mert, ha igen, akkor felmerul, hogy mi a jobb: a genmodositas vagy a vegyszer."

A kérdés jogos csak a gazdák akik elkezdik termeszteni a GMO-t, és a leirásban szerepel hogy xy vegyszer ellen sokkal ellenállóbb a termék. A gazda valmiért(csak, hogy szép legyen a porta) több vegyszert használ mégis a kelleténél.Igy károsodik a környezet a GMO területen.

A boi termékek termelői meg saját védjegyel rendelkeznek és igen szigorú ellnőrzés alatt vannak többször tesztelik őket és ha valaki megbukik évekig nem állnak vele szóba a láncolat tagjai.

Carlos77 2007.11.15. 21:14:10

Cikk megírásának az alapja dr. Rodics Katalin Előadása ELTE 2007.11.08 “Magvas Gondolatok“
És ezt a ott hallotam:
"Ha a tápiószelei 85ezer fajtájú gyűjteményt genomokra bontjuk, máris 2.5 Mr lehetőség adódik, hacsak egy ezressel számolok, máris számszerűsíthetem, de akár egyetlen genom tulajdonsága vagyonokat érhet."

ez részemről megtárgyalva.

aristo · http://aristo.blog.hu/ 2007.11.15. 21:15:08

A post olvastán valóban van némi hiányérzete az embernek. a gondolatmenet valami olyasmi, hogy "veszélyes, mert veszélyes" és "Pandora-szelencéje". A GMO növényekkel és állatokkal a baj - mint a technikában, technológiában mindig - a részletekben, a technikai részletekben rejlik. A szerző helyesen jegyezte meg, hogy a géneket vírusok segítségével viszik be a módosítani kívánt egyed génállományába, a probléma csak az, hogy fogalmuk sincs róla, hogy hova. A gén beépül a DNS szekvenciába, de nem meghatározott helyre, hanem véletlenszerűen. Az így előállított egyedeket azután egészen közönséges szelekciónak vetik alá, vizsgálva, hogy a beépített gén működik vagy nem. A génállomány egy rendkívül komplex rendszer, valamilyen formában minden gén hat a másikra, valamint a genetikai információ felhasználásával szintetizált fehérjék visszahatnak az őket kódoló génekre, a többi fehérje működésére s.í.t. A probléma tehát az, hogy GMO növény egyéb, a beültetett géntől függetlennek látszó tulajdonságai - a tudomány mai állása szerint - kiszámíthatatlanok. Ezekre a lehetséges melléhatásokra, természetesen, már jóval kevesebb figyelem irányul a nagy előállító cégek részéről. A nil nocere elv itt is alkalmazandó lenne, ahhoz azonban, hogy eldönthessük tényleg ártalmatlan -e valami, ahhoz a tőkemegtérülési igényeknél jóval hosszabb idő szükségeltetik.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 21:18:57

Carlos,
nem vagyok szakbarbár szerintem. Egyébként genetikus sem vagyok. Nem is azzal foglalkozok.
Azon húztam fel magam leginkább, hogy GMO témában (is) nagyon jellemző, hogy olyanok vállalják magukra a tanító szerepét, akik maguk is csak innen-onnan összeszedett információk birtokában vannak. Én sem mondom persze, hogy mindenkinek tisztában kell lennie a géntranszfekcióval en bloc, ahhoz, hogy megítélje a GMO-k potenciális veszélyeit és lehetőségeit. Az azonban a minimum lenne szerintem, hogy tudd, miből mi lesz az eljárás során, még ha azt nem is, hogy hogyan. És ezek nem szupertitkos laboratóriumok páncélszekrényébe zárt titkok. Bárki utánaolvashat, ha nem rest. Az emberek többsége azonban sajnos lusta erre, inkább meghallgatja a tévében a zanzásított Greenpeace verziót. Vagy egyszerűen csak default-ból fél az újtól, amit nem ismer.

Hogy mi tetszett? A 3000 féle inka burgonya például érdekes volt. Ezen kívül sok adatot nem ismertem persze, ami a cikkben szerepel, de mivel forrást sehol nem adtál meg, és mivel látom, hogy a genetikai forrásaid kívánni valót hagynak maguk után, nem tudom, mennyire hihetem el ezeket.
Őszintén szólva az egész írásnak olyan alterglobos propaganda szaga volt, még ha explicite nem is tetted le a garast.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 21:28:22

carlos,
és azt tudod, hogy jön ki az, hogy 85.000 fajta genomokra bontva = 2.5 Mr? Mert szó szerint ugyan szép dolog idézni, de néha nem árt tisztában lenni a jelentéssel is. Egyébként hidd el, ennek a kifejezésnek, hogy "egyetlen genom tulajdonsága vagyonokat érhet", ebben a kontextusban nincs értelme.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 21:45:39

aristo,
ez persze igaz, és épp ezért lenne szükség a GMO-k megfelelő szabályozására. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy addig kell várnunk, amíg "tökéletesen" le nem tesztelnek egy-egy génmódosított növényt, hiszen ez emberöltőket jelentene. A klasszikus növénynemesítés során sincs ez így. Csak ott persze lassabb a folyamat, és így kevesebb a hibalehetőség. A teljes bizonyosságot nem lehet elvárni a biológiától. Ez nem a fizika szintje.
Egyébként gyógyszerfejlesztésnél sincs ez másként. Ott sem lehet mondani egy piacra kerülő gyógyszerre, hogy tuti biztonságos. Megnézik egy csomó tesztben, és ha mindegyiken átmegy, akkor megfelel. De hogy 25 szedés után rákot okoz, az sajnos csak 25 év múlva derül ki. És sajnos a pácienseken.
Azzal persze egyetértek, hogy a GMO-k szabályozása messze nem olyan szigorú, mint a gyógyszereké, és talán azon is el lehet gondolkodni, hogy akkora szükségünk van-e GMO-kra, mint gyógyszerekre, de azon az alapon ellenezni például, hogy a GMO búza kiszorítja a hagyományost, szerintem komolytalan. Illetve akinek fontos, hogy hagyományos búzából süsse a kenyeret, az termesszen hagyományos búzát.

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.15. 21:47:29

Hopp, 25 év szedésre gondoltam persze, nem 25-re. Ennyira azért nem rossz a helyzet :)

Carlos77 2007.11.15. 22:16:04

Aristo is elvekben(nil nocere) gondolkodik amiben én is(elővigyázatosság elve)és lesz még több ilyen is tőlem. És ezek az irások "alterglob szagú" lehetnek de ez csak azért van, mert én szerintem is más paradigmában kell gondolkodni több területen, ha a jövőben továbbra is ebben a világban akkarunk együtt élni. GMO-lehetne jó megoldás és lehet hogy x év múlva tényleg megoldja a nagy élelmezési problémákat de a jelenlegi profit orientált vállalatoktól ezt nem remélem az elosztási rendszerel van baj. Mások félelmével inkább a további térnyerésüktől és a természetes fajgazdagság pusztulásától tartok. Spekuláljunk kicsit (Riaszt és öl egy rovart egy GMO majd még egyet beletesznek és mondjuk kipusztitja az adott területen a méheket... majd beporzod kézzel a virágokat?)

tallian.miklos 2007.11.15. 23:10:44

Lol, látom, megjelentek a kommentek közt a real társadalom-engineerek is, lásd: van elég élelmiszer, csak jól kell elosztani. Lett már ebből a szemléletből néhány fasza padlássöprés meg főleg éhínség.

(És nagyon, de nagyon, de nagggyon nehezemre esik, hogy el ne süssek egy idétlen viccet bizonyos becenevekkel kapcsolatban.)

A témához. Az, hogy Amerikában engedély nélkül kerülhetne emberi fogyasztásba GMO élelmiszer, vagy hogy addig ártalmatlannak számít, míg a károsságát be nem bizonyítják, egyszerű kacsa. Ott van az FDA nevű szervezet, ami a gyógyszerek és az élelmiszerek ellenőrzését végzi. Ők engedélyezik a GMO kajákat.

Amik közül egyáltalán nem mindegyik GMO növény elfogyasztott részében van olyasmi, ami a természetes növényben nincs. Van pl. olyan GM napraforgó, aminek az olaja molekulára megegyezik a természetessel. Vagy a Flavr Savr paradicsom, ami épphogy egy enzimmel (a rohadást okozó enzimmel) _kevesebbet_ tartalmaz, mint a természetes paradicsom.

Amúgy a fogyasztási kockázatokkal kapcsolatban egyetértek Psychenovaval. Nincs _elvileg_ kockázatmentesen fogyasztható kaja. Se természetes, se GMO. Nagy általánosságban mindenki arra a legkevésbé allergiás, amit a közvetlen ősei ettek, az európaiak pl. nehezebben bírják a keletiek által régesrég természetes forrásból fogyasztott nátrium-glutamátot.

Továbbá. A fogyasztási és a termelési / ökológiai kockázatok messze nem azonosak (sem mértékben, sem megkutatottságban, sem jellegben). Szerintem a kettőt egybemosni nem szerencsés.

A természetes fajgazgadságba meg rég beleszóltunk már számos módon - de a természet "konzerválásának" irrealitása majd egy külön poszt lesz. Jövő héten talán. :)

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.15. 23:21:46

"Lol, látom, megjelentek a kommentek közt a real társadalom-engineerek is, lásd: van elég élelmiszer, csak jól kell elosztani. Lett már ebből a szemléletből néhány fasza padlássöprés meg főleg éhínség."

navégre:D:D:D: Társadalom-engineerek:D:D:D:D:

Huba 2007.11.16. 07:00:16

1 szerintem azert tisztazni kellene azt a tenyt hogy az emberiseg evezredek ota genetikailag modifikalt novenyeket es allatokat tenyeszt es eszik. sot, szinet kivetelnelkul csak nemesitessel eloallitott elelmiszer kerul az asztalunkra. a nemesites semmi mas mint keresztezessel es/vagy mesterseges kivalasztassal letrefozni uj fajtakat (modositani a genomjukat). a kulonbseg hogy a klaszikus nemesitesnel a veletlennek sokkal nagyobb a szerepe , mint egy celzott manipulacionak (GMO). a GMO is csak kulonbozo fajtak keresztezese molecularis biologiai modszerekkel. a nemesites sem biztonsagos mindig (lasd pitbull).

2 az a hozza allas hogy 'semmit sem szabad amig be nem bizonyosodott hogy tokeletesen biztonsagos' egyenesen nevetseges annak a tenynek a fenyeben hogy szinte minden nap artalmas nem GMO eteleket eszunk. azt nem tudom hogy esetleg 20 ev mulva mitol fogunk rakot kapni de azt igen hogy ma az emberen nagy resze ettol a par dologtol fog meghalni: dohanyzas, koleszterin, sok zsir evese, sok cukor evese es csak ugy alltalaban mozgas szegeny eletmoddal kombinalt elhizas!

Shimoda · www.konzervatorium.blog.hu 2007.11.16. 13:35:50

psychenova:

Nem akarok beleszólni a vitába, de még egy magánjellegű megjegyzést engedj meg kérlek.

Feleségem orvos (lesz 1 év múlva). Hál'ajóistennek nem az az orvos, akitől én kiütést kapok, akiknek kb. olyan a mentalitása, mint neked (persze, lehet hogy te nem vagy az, de hogy biológus v. orvos vagy az kb. fix). Milyen is ez a mentalitás? LEKEZELŐ. Én értek mindenhez, én tudom mit jelent a genom szó, én vagyok aki a titkos tudás birtokában vagyok, én emberekéleteket mentek, míg te lószart sem csinálsz stb.

Mind én, mind feleségem konkrétan kinyitjuk a bicskát a kezünkben egy ilyen ember hallatán. És itt jegyzem meg, hogy ez általában az első generáció orvospalántákra igaz, akik mucsajröcsögéről felszabadulnak a sotéra, apuka meg kb. asztalos. Az olyan családokban - mint pl. feleségemé - ahol több mint száz éve ezt a foglalkozást űzi a család generációkra visszamenve, és prominens orvosok vannak köztük, ez a hozzáállás eltűnik, és megjelenik az "ez is csak egy munka a többi 400 közül, amit lehet jól és rosszul csinálni" alaphozzáállás. Amivel együtt jár többnyire a munka tárgyához való empátia és humánum, vagyis a betegre való odafigyelés, és kedvesség.

Benned a kedvesség és a leereszkedés (ezek orvosi erények is) csíráját nem találtam.

Bocs, nem akartam félrevinni a társalgást, de nagyon felbosszantottál.

Természetesen Gabrilónak igaza van, a továbbiakban csuklóból töröljük a hozzád hasonló kommentelőket.

Carlos77 2007.11.16. 14:50:09

Mivel szó szerint első blogos szerző vagyok "és szerintem nem mondtam, hogy ez a tuti".(nem is olvastam elötte nagyon blogot igy a retorika-e formáját is tanulgatom).
De ugy gondolom, hogy ez egy reflexív publikálási forma igy Szerkesztés, javitgatásokat alkalmaztam a hozzászólások tekintetében 2007.11.16 14:00-14:30

psychenova · http://akciospotencial.blog.hu 2007.11.16. 17:56:21

Tetra,
nem vagyok se orvos, se biológus. Sőt, apám sem asztalos. És azt sem mondtam, hogy én mindenhez értek, csak annyit, hogy Carlos nem ért ahhoz, amiről írt. Ez pedig felbosszantott, az kétségtelen. Többek között azért, mert egy olyan témában tette mindezt, ahol ez a mentalitás az általános. Alapvető természettudományos ismeretek nélkül osztani az észt egy jelenség hatásairól, miközben bevallottan nincs tisztában magával a jelenséggel. Minimális szinten sem. Eszterházy írta egyszer erről, hogy "a természettudományos tahóság sajnos nem számít tahóságnak". (zárójel: remélem, ez nem tahózásként esik le nálad)

Azt egyébként tényleg sajnálom, hogy Carlos első postjának ilyen utóélete lett, de sajnos ez benne van a pakliban, ha az ember blogot ír. Remélem, nem adja fel ilyen könnyen, és legközelebb humánökológia témában alaposabb lesz.

Úgy mellesleg pedig ha jól látom, te sem tudtad elkerülni a mucsajröcsögézést. Gondolom, magaddal szemben is ugyanolyan kíméletlenül alkalmazod majd a moderálási elveidet, mint azt másoknak beígérted.

Shimoda · www.konzervatorium.blog.hu 2007.11.16. 19:06:48

Igen a következő ilyen alkalommal az anyázós kommenteket visszamenőleg az összes reflexióval együtt töröljük.

De remélem ELÉGGÉ világos voltam.

tölgy 2007.11.16. 19:17:50

Nu, egy kicsit felkavarom ezt a nagy konzervatóiumi egyetértést. Vélemények erről?
www.amconmag.com/2007/2007_07_16/cover.html

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.16. 20:21:15

ahogy elnézem nem csak én tekintem azt hamis mítosznak hogy a nácizmus "jobbos" vót. Szemét Szkrúton:-(

A cikk jó, köszönjük kedves Tölgy, megy ki oldalra.

Carlos77 2007.11.17. 12:33:30

Kedves psychenova! Köszönöm a kritikát ismét, és már többször mondtad, hogy ez nem igazán humánökológia (megjegyzem érvelés nélkül irtad le az egészet amit nehezményezek)
Volnál szives vázolni röviden szerinted mi:
1.Humánökológia fő problémái,lényeg,célja
2.Szerinted én humánökologus vagyok?
3.A post hogyan (nem) kapcsolodik a humánökológia témájához.(a genetikán kivül, amit már mondtál)

Majd aztán én is megprobálok szerény ismereteim szerint vállaszolni ezekre.
Mert van egy olyan érzésem, hogy neked annyi
"érzéked" van mint nekem a genetikához.

omosimama 2007.12.09. 19:35:09

hello carlos77
talaltam par jo kis olvasmanyt neked, ha van idod erdemes belenezegetni:
www.vedegylet.hu/fejkrit/szvggyujt/alternative%20development.
www.vedegylet.hu/fejkrit/szvggyujt/SD%20lessons%20new%20Kerala%20model.pdf

illetve masvilagresz tokmasszemszoge:
ignca.nic.in/
keresobe - ecology

Carlos77 2007.12.09. 22:47:32

Köszönöm, az utolsó hozzászolás amolyan költői kérdés volt egy kommentelőhöz, (nem) vártam rá választ, de sajnos a vita is elhalt miatta, pedig nem az volt a szándékom.

Megnézem a hivatkozásokat, még1x kösz.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc