Néhány megjegyzés a demokráciáról

mr. pharmacist1 I 2007.11.07. 12:35

„… egy korszak elején vagyunk, melynek főbb jellegzetességei kifejezésre jutnak abban, ha egyszer majd ezt a nevet adják neki: A demokrácia revíziójának kora.”
(H. G. Wells – A demokrácia revíziója)


Számomra nagyon is úgy tűnik, hogy a XX. században a demokrácia előfeltételeinek megőrzésétől a demokrácia megőrzése felé tolódott el a hangsúly. Noha éppen ezek az előfeltételek (melyek a legkevésbé sem demokratikusak) teszik, vagy tehetik azzá a demokráciát, amitől értelmes lehet demokráciában élni. Ez a folyamat pedig természetszerűleg együtt jár azzal, hogy a demokrácia alapjai erodálódnak, s végül egy minden alapot nélkülöző totalitárius demokráciában találjuk magunkat. A demokrácia tehát attól válik demokráciává, hogy demokratikus, a jó élet feltételeiről*, pedig majd csak néhány poros könyvben olvashat az érdeklődő.

A demokrácia kritikája sokféle formát öltött a történelem folyamán. Rögtön zárójelbe is tenném az azt kategorikusan elítélő totalitárius megnyilvánulásokat, amelyekkel itt most nem célom foglalkozni (habár ezek kórképének felderítése értékes lehet számunkra). Fontos azonban, hogy részben ezek beszédmódja tette szalonképtelenné azt, hogy bármilyen kritikát fogalmazzunk meg magával a demokráciával szemben. Persze ideológiai-politikai okok is belejátszanak abba, hogy aki bármilyen halványan is nyilvános bírálattal él felé, rögtön megteszik valamiféle szélsőséges eszme hírverőjének és olyan attitűdökkel ruházzák fel, amikkel egyáltalán nem is rendelkezik. Így megúszható egy kényes kérdésről való diskurzus és bebiztosítottuk magunkat további másik száz ellen.

Mi sem egyszerűbb, mint univerzálisnak és kizárólagosnak megtenni bizonyos eszméket. Ez nem csak azzal jár, hogy amint Eliot is írja, azok elveszítik tartalmukat (és puszta szlogenekké válnak); hanem fölöslegessé teszik és negligálják a róluk való gondolkodás és a diszkurzus minden formáját (az oktatást is). Ha a demokrácia is ilyenné válik (talán már ilyenné is vált?), az a demokrácia halálát jelenti majd. Ideje lenne tehát, hogy az értelmes emberi élet kritériumaival foglalkozzunk, ne pedig fordítva, a következményhez igazítsuk ezen kritériumokat.

Peter Berger írja a szociológiáról: „sociology today seems largely to avoid the big questions and, when not avoiding them, dealing with them in exceedingly abstract fashion”**. A politikai gondolkodásnak (inkább, mint a politikatudománynak) is megvannak a saját Nagy Kérdései, amelyekkel a kortársak hasonlóképpen nem óhajtanak már jó ideje foglalkozni. Ha akadnak is dolgok, melyekről nincs még ismeretünk (vagy írhatnánk: nincs elég ismeretünk), azok kizárólag a techné tárgykörébe tartoznak.

Ez az „ideológikus delírium” nem azáltal kerülhető el, hogy mindenestül szemétre hajítjuk a demokráciát- de azt feltétlenül el kell kerülnünk, hogy puszta hívószóvá, önmagát magyarázó, absztrakt fogalommá degradálódjon, amit elég indoklásként „bedobni” ha konkrét döntésekről és a politikáról vitatkozunk (ezt könnyen szemléltethetjük a társadalmi igazságosság példáján: kérdezzük meg egy hívét, mit is jelent az valójában). Wells-et kiigazítva pedig azt mondhatjuk: korunk nem a demokrácia revíziójának, hanem inkább elmérgesedésének kora.

 


* Nyitva hagyom a kérdést, hogy a jó élet és a demokrácia sokszor ellentétes tulajdonságai miként békíthetők össze, ha összebékíthetők egyáltalán.

** A szövegen módosítottam. Az eredeti fellelhető itt.


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr18221245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.07. 12:48:28

Rejakciós szívemben százágra süt a nap, amikor ilyeneket olvashatok. Köszönöm!

mr. pharmacist 2007.11.07. 12:50:59

én köszönöm a szép szavakat. anyone else for tennis?

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.07. 12:51:23

ez az ideológia-utópia export és kreálás ma megint nagy divat... régebbi cikk, hátha valaki még nem olvasta (ebben az esetben megy is cikkajánlónak azonnal):

mn.mno.hu/portal/141196

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.07. 13:21:33

már megönn kissé lassú a földolgozás. Monnyommálle a blogmotor, nemigaz.

Shimoda · www.konzervatorium.blog.hu 2007.11.07. 15:43:14

Mr. Pharmacist, nyitásnak nem rossz! :D De komolyan, ez bazdmeg, ez, ez jó. :)

VINIKOR 2007.11.07. 20:47:32

Ki a tetves faszomat érdekel. Talmácsi Gábor ma már nem is hír? Basszátok meg tegnap jött haza. Sehol nem írnak róla, hogy merre járt mit csinált. Győzikéről persze mindent tudunk.

Shimoda · www.konzervatorium.blog.hu 2007.11.07. 22:21:37

Kedves Vinikor:

1. Itt nem győzikéről van szó.
2. Talmácsiról a blog.hu-n összeállítás volt a blogposztokról.
3. Minden valamire való hírportál írt róla.
4. Ha már nyilatkozol, akkor
a) témába vágóan tedd
b) nézz utána, mielőtt állítasz valamit

Különben csak azt váltod ki belőlem (hogy a többiekben mit azt nemtom), hogy hülyének nézlek, és megkérdem tőled: "ki a faszomat érdekli" Talmácsi Gábor. És egyáltalán kicsoda Talmácsi?

dH · http://dh.squidcode.com 2007.11.08. 00:37:16

Minden kor átmeneti. Remélem mihamarabb átmegyünk ezen is: en.wikipedia.org/wiki/E-democracy

csaba.86 2007.11.08. 08:58:45

Az igazságot megosztani másokkal jó dolog.Viszont akinek nem tetszik az igazság,az megpróbálja a struccpolitikát, vagy elhallgattatni az igazság szószólóját.Sajnos sokan vannak így ezért kissé kitagadottak vagyunk ,mi őszinte emberek.Amúgy jó vol tolvasni a bejegyzést.Jobb mint egy újságcikk.Ezért érdemes blogokat olvasni.

Vidéki 2007.11.08. 16:51:53

A demokrácia megjelenési formája nagyban függ azok személyiségi jegyeitől, akik részt vesznek benne ( a társadalom egyszerű tagjaitól a vezető elitig). Nem is olyan régen (háromnegyed évszázaddal ezelőtt) szabad választásokon bukott meg demokrácia és adta át a helyét a diktatúrának, mert az emberek a demokráciát a tehetetlenséggel azonosították.
Elképzelésem szerint a jól működő demokrácia hasonló lehet izomzatunk működéséhez. Izmainkat szinergista és antagonista ideghálózatok vezérlik. Ezek finom összhangja teremti meg a normális izomtónust és szabályozza a normális izomműködést. Ha valamelyik tartósan túlsúlyra jut, testünk görcsbe merevedik!

vrknyi 2007.11.11. 22:43:45

Well, akkor én már csak annyit kérdeznék, hogy a drága jó fődemokraták miért a demokráciát exportálják Irakba, s miért nem annak "előfeltételeit"?

Vagy lehet, hogy ez egy antiamerican írás? (Telefonomban a Patriot Act, nyúlok érte s tárcsázok legott...)

___________________________ (törölt) 2008.01.21. 22:48:29

A fene egye meg, hogy ennyire fáradt vagyok mostanában, pedig nagyon kéne írni Arisztotelészről, mert nagyon jól megfogta ezt a dolgot. Röviden: három nagy kategória van, zsarnokság, demokrácia, királyság. A zsarnokság a legrosszabb. A demokrácia jobb, de könnyen a többség zsarnokságává válik, vagy ahogy Schumpeter megfogalmazta, előbb-utóbb rájön a nép, hogy a közvagyont jól megszavazhatja magának, oszt jól csődbemegy. A királyság - amelyben a királyt nem a hatalom érdekli, mint a zsarnokot, hanem az erény, nem engedi sem a többség, sem a kisebbség zsarnokságát érvényesülni, és azért nem, mert erősen kötik a hagyományok és a becsületkódex - szintén jobb, mint a zsarnokság, de azzal meg az a baj, hogy ha a király pont mégse jó fej, könnyen zsarnokság lesz belőle, mert nincs rajta kontroll. Tehát a legjobb talán a királyság és a demokrácia valamiféle alkotmányos keveréke.

A probléma ott van viszont, hogy az összes olyan fogalom, ami a királyságot, akár még keverék formában is, működőképessé teszi, hagyomány, becsület, erény ma kb. közröhejt váltana ki. Egy becsület nélküli korban gondolni sem szabad rá, automatikusan zsarnokság lenne belőle. Tehát ma zsarnokság és demokrácia között választhatunk, és akkor már inkább demokrácia.

Vonatosi Márió · http://konzervatorium.blog.hu 2008.01.22. 17:00:38

Arisztotelésznél a politeia a legnemesebb államforma, ez az oligarchia és a demokrácia keveréke, mindkettő erényeit előtérbe helyezendő - az oligarchiánál a gazdagságot, a nemeslelkűséget és a demokráciánál pedig a szabadságot. Ebből kifolyólag ez cenzusra építkező 'társaság' lenne, minthogy társadalmi bázisa a középréteg.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.01.22. 17:45:31

Márk majd kiigazít, de ha jól rémlik, Arisztotelész "középrétege", meg egyebek (közéleti erények, nevelés, se túl gazdag, se túl szegény) a republikanizmus gondolatköréhez tartoznak. Későbbiek során asszem ez Cicero, Rousseau Hannah Arendt meg ilyenek gondolatköre lesz.

lakatos.mark: van ennek a republikanizmusnak köze ehhez a kevert államformás izékéhez? Most hülyeséget kérdeztem (vagy ezért, vagy azért..:))).

andris 2008.01.27. 01:07:34

Shenpen, én máshogy tudom, mármint amit Arisztotelészről írsz. Szerinte alapvetően három formája van a hatalomgyakorlásnak, vagy "államformának":

Amikor egy ember kezében van a hatalom, az a királyság, ennek elfajzott, romlott változata a zsarnokság (türannisz).
Amikor kevesek uralkodnak, az az arisztokrácia, elfajzott formájában oligarchia.
Végül, amikor sokan uralkodnak az a politeia, ennek rossz változata a demokrácia.

andris 2008.01.27. 01:10:06

Vagy lehet, hogy ez már Platón?

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.01.27. 01:23:37

Nem, andris, a Politikában erről ír Arisztotelész - nekem is így rémlik.

rakovszk 2008.01.29. 21:47:09

Arisztotelésznél nem úgy van, hogy a monarchia a legnemesebb államforma, utána az arisztokrácia és végül a politeia? A rossz államformáknál meg fordítva, a zsarnokság a legrosszabb és a demokrácia a legkevésbé rossz? Nem vitatkozom, csak puszta kiváncsiságból kérdezem, mert máshogy tudtam. És ha már ott tartunk, mesélhetne valaki még bővebben a politeiáról is, hogy az pontosan milyen. :)

Arisztotelésztől függetlenül viszont nagyon egyetértek azzal, amit Shenpen írt, hogy ahhoz, hogy az egyeduralomból ne zsarnokság, hanem monarchia legyen, ahhoz kell valamiféle "társadalmi háttér". Ha meg az meglenne, az a meg már demokrácián is sokat dobna.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.01.29. 22:57:57

Asszem Arisztotelésznél nem az volt a fő kérdés, hogy kik/hányan kormányoznak, hanem hogy hogyan. Tehát a monarchia is jó, az arisztokrácia is jó, a zsarnokság meg az oligarchia rosszak - a "számok" és a "mennyiség" megegyeznek. Az a kérdés, az erényesek kormányoznak-e helyesen, vagy nem.

És asszem ő is, ahogy platón, a zsarnoksághoz vezető egyenes utat a demokráciában látta:((( Később tocqueville kicsit megismételte az aggodalmakat.

Okio23 2008.01.29. 23:27:33

Szerintem a fő kérdés inkább az volt, hogy kinek az érdekében gyakorolják a hatalmat, azaz, hogy a hatalom birtokosai ne önmagukat, hanem az egész poliszt, a közt szolgálják.
A legjobb államformának az arisztokráciát tartotta, mert akkor a legerényesebbek, a legkiválóbbak vezetik az államot. Szerintem ez a platóni államra hasonlít, azzal a különbséggel, hogy Arisztotelész elismerte, hogy ilyen nem létezhet. A létező államok közül a spártait tartja ehhez legközelebbállónak, ami mai szemmel nézve nem olyan szimpatikus.
A demokrácia és a politeia között az a különbség, hogy melyik társadalmi réteg irányítja, ha a szegények tömegei, akkor a demagógok által felkorbácsolt szenvedélyek rossz irányba viszik a poliszt, ha pedig a középrétegek, akkor minden remek lesz. A középréteg képes kordában tartani a szélsőségeket és így a törvények uralkodhatnak.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.01.29. 23:35:55

japp, így van.

Nekem is ezek a republikánus vonások rémlettek inkább.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc