Konzervatív válaszok 1. (demokrácia és szabadság)

Konzervatorium I 2007.11.05. 14:11

Reményeim szerint ez a bejegyzés egy sorozattá bővül, így szükségesnek tartom elmondani, hogy miről is fog szólni ez a sorozat, így az első bejegyzésben.

Egyik Szerzőtársam "vesszőparipája", hogy "ebben az országban mindenki válaszokat akar hallani, és nem kérdéseket feltenni". Azon túlmenően, hogy maximálisan egyetértek ezen megállapítással, mégis felmerül bennem, hogy vajon megragadhatóak, összefoglalhatóak-e a konzervativizmus válaszai bizonyos kérdésekre.

Remélem Szerzőtársaim nem a gondolkodás (értsd: kérdezés művészete) halálát látják kísérletemben, hanem a pragmatizmus szükségszerűségét, nem beszélve arról, hogy az általam kifejtett válaszok szintén vita tárgyai lehetnek.

Továbbiakban a tőlem megszokott tömör és lényegretörő kifejtéseket lehet olvasni két alapvetően politikai témájú (is) kérdésről, illetve az azokról adott konzervatív válaszokról. Minden bejegyzés két kérdést tesz fel, mely inkább témamegjelölés. Az első két kérdés a két legnehezebb kérdés:

1) Mit gondolnak a konzervatívok a demokráciáról?
2) Mit gondolnak a konzervatívok a szabadságról?

1) Mit gondolnak a konzervatívok a demokráciáról?

Nyugat-Európai országokra értve, ennél jobb berendezkedés nincs. Ez nem jelenti azt, hogy a rendszer tökéletes. A modern tömegdemokráciákban a közösség elvesztette morális és etikai közösségét, közös értékrendszerét, mely veszteség egyebek mellett oka a demokratikus intézményektől való elidegenedésnek. A szabadságjogok szükségszerűnek beállított egyenlősítése miatt sérül a szabadság eszménye, és a jogvédelem önnön farkába harapva erőszakolja meg a szabadság fogalmát az egyenlőség nevében. A nyugati országokban a demokráciát meg kell reformálni, új alapokra helyezni, mely egy közös értékrendszer felállítása útján (akár konzervatív pártok előretörése pl., akár szabadelvű-konzervatív világlátás térnyerése stb.) megvalósítja a közösségi összetartozást, visszahelyezi az intézményeket az őket megillető helyükre. Azért működik a nyugati országokban a demokrácia, mert ennek van hagyománya, és nem azért mert ez a kizárólagosan jól működő rendszer a világban. A konzervatívok elvetik a demokrácia, mint eszmény, kizárólagos és megkérdőjelezhetetlen ideológia terjesztését olyan országokba, ahol ennek nincsenek hagyományai. A karizmatikus, autoriter, tekintélyelvű (nem totalitárius) kormányzási modell is elfogadható, ha ennek van hagyománya az adott régióban. A konzervativizmus szerint a demokrácia nem egy messiás. A konzervatívok szerint a demokrácia nem a többség hatalma és győzelme a kisebbség felett, hanem minden demokratikus párbeszédben résztvevő (állampolgár) nézeteinek és igényeinek a figyelembe vétele, vagy az erre való törekvés, és az így megvitatott és kialakított döntés véghezvitele, akár a többség érdekeinek a sérülése által is. A demokrácia elsődlegesen a párbeszéd és a vita szinonimája a konzervatívoknak, azonban mivel a konzervatívok irtóznak mindennemű forradalmizmustól, radikalizmustól, és szélsőségtől, ezt a párbeszédet nem átallnak érthető és konstruktív mederbe terelni, akár a vélemények egyenértékűségének a megkérdőjelezésével is.

2) Mit gondolnak a konzervatívok a szabadságról?

Mindenek és minden fölött áll. Megvalósítandó ideál, melynek elérése érdekében maga mögé utasítja az egyenlőség kérdését is. Ez a szabadság nem azt a szabadságot jelenti, amit a piac garantál ("aki kapja marja"), illetve nem az a szabadság, hogy mindenki azt mond amit akar, úgy ír, ahogy akar, és ott ahol akar, azt meg kell hallgatni. Nem egy olyan szabadság, mely politikailag az egyén szintjén úgy nyilvánul meg, hogy időnként elmegy szavazni (mindenki...).
A konzervatívok szabadságfogalma a közösség keretein belül virágzik, szolidáris a másik ember iránt, és ezen közösségi korlátok között teljesedik ki, a közösséget alkotó egyének belső szabadságán alapszik. Éppen ezért a konzervatívok számára a vallás, a család, a közösség nem béklyó, mely megköti a szabadság kiteljesedését, hanem eszköz a szabadság elérésére.
A konzervatívok politikai szabadsága szintén a közösség strukturális egységén alapul, melyben az egyénnek jogai és kötelezettségei vannak, melyekből előnyökhöz juthat. A jogok és a kötelességek kiegészítik egymást. Éppen emiatt a konzervatívok elutasítanak mindennemű közösség feletti uralkodót, sőt a demokratikus többség néven illetett despotizmust is. Jogok és kötelességek szinonimák az egyéni látásmód szabadság és szolidaritás szavaira.
A konzervatívok szerint a szabadság eme közösségi értelmezése elengedhetetlenül feltételez egy közösségi összetartozást, mely morális alapot ad az embereknek. Pont ez az, ami megóvja a társadalmat a morális zülléstől és válságtól, pontosan attól, aminek ma vagyunk tanúi. A konzervatívok szabadsága éppen ezért etikai alapú.

Ezen fogalmak (reményeim szerint világos és nem félreértelmezett) tisztázása szolgál a következőekben alapul a sorozat további kérdéseihez.

Legközelebb a piacgazdasággal és a környezetvédelemmel foglalkozunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr69219110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.11.05. 14:37:35

A demokráciánál fontosabb a fékek és ellensúlyok rendszere, a megosztott hatalom.
A szabadság pedig csak lehetőség, amit nekünk kell megtöltani valamivel.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.05. 15:36:08

ha Tetrán múlna, az "ögenszt óll radikalizm" címet adná a blognak, azt már látom:))

A "checks and balances" szerintem is sokkal fontosabb - épp ez gátolja (gátolná) meg a többség zsarnokságát. Magával a demokráciával épp az a problémám, hogy ahogy minden "demokratikusabb" lesz, ezek az egyensúlyok eltűnnek, és marad a többség voluntarizmusa. Azt meg ugye tudjuk ez hova vezethet:((

mr. pharmacist 2007.11.05. 15:53:30

nem. a demokráciánál fontosabb a szabadság :))

a dologhoz annyit tennék hozzá, hogy kekes-nek szerintem igaza van abban, hogy a konzervatív értékskála plurális. tehát ebből a mátrixból a szabadság nem emelhető ki, mint ami az összes többi érték fölött áll. a "szabadság, mint ideál" helyett helytállóbb lehet a "jó élet (jó rend), mint ideál".

letterforce · http://letterforce.blog.hirszerzo.hu 2007.11.05. 16:10:16

Szerintem is a szabadság az első,erről majd írok én is.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.05. 16:16:00

pharmacist-hoz csatlakozom. Van erről egy cikkecske (talán épp Kekestől) a right reason-ön, az ideológiamentességről. Érdemes lecsekkolni!

Alekszej Satov 2007.11.05. 16:20:34

Én a szabadsággal kapcsolatban inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy fennmaradjanak a választási lehetőségek. Mármint, hogy a többség ne nyomhassa el a kisebbséget. Ez szerintem alapvető része az emberi természetnek, ezért is van felelőssége az embernek.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2007.11.05. 16:24:44

A demokráciához: a görögöknél, az athéni demokrácia Szolón és rokonainak vállalkozása volt, és a demagógokról se felejtkezzünk el. A modern demokráciában pedig megjelent a "politikai osztály". akik aztán úgy őrzik a demokráciát, hogy más hozzá ne férjen.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.11.05. 17:24:16

Vadnyúl Úr nem akarsz kerekíteni majdan erről egy szösszenetet? asszem elég közel van kettőnk álláspontja (aljas demokrácijaszkeptikus vagy pfujj, rejakciós), kíváncsi volnék egy ilyen írásra:) vadnyulas stílusban, ofkorsz.

Alekszej Satov 2007.11.05. 17:24:48

Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a periklészi napidíjat, illetve a színházi díjat, amit a szegényebb polgároknak fizettek,(mert az államügyekkel foglalkozás idő, pénz) miből finanszírozták. A Déloszi Szövetség tagdíja erre tökéletesen megfelelt nekik. Amit, ha jól tudom (de ebben nem vagyok biztos) Athén nem is fiztett, főleg miután a kincstárát a szövetségnek áttelepítették Athénba.

homopoliticus · http://homopoliticus.blog.hu 2007.11.06. 21:13:27

A szabadság tekintetében én is mr. pharmacisttal értek egyet, nem hinném, hogy egy konzervatív számára a szabadság a legfontosabb. Egy konzervatív igazából nem is nagyon tud mit válaszolni, ha megkérdezik tőle, milyen elv szerint él, vagy mi neki a legfontosabb: a lehetőségekhez képest teljes életet kell élni, viszonylagos rendben, békében, dolgozni, szórakozni, ilyesmik.

Épp ezért nagyon nehéz, szinte lehetetlen ilyesféle összefoglalót adni a konzervatívizmusról. Ezért van az, hogy a konzervatív ember rendszerint inkább követi az eseményeket, reagál ("reakciós"), kommentál stb. Szóval a blog igazi konzervatív műfaj ;)

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2007.11.11. 23:38:58

"2) Mit gondolnak a konzervatívok a szabadságról?
Mindenek és minden fölött áll."

Ezt konkrétan a liberálisok gondolják.
Definíció szerint.
en.wikipedia.org/wiki/Edmund_Burke
"Although Burke had supported the American Revolution, which he saw as legitimate assertion of the rights of the American colonists, he repudiated the French Revolution in his Reflections on the Revolution in France in November 1790.[3] With it, Burke became one of the earliest and fiercest British critics of the French Revolution. He saw it, not as movement towards a representative, constitutional democracy, but rather as a violent rebellion against tradition and proper authority and as an experiment disconnected from the complex realities of human society. As such, he predicted, it would end in disaster."

Suum Cuique · http://magyarkodo.blog.hu 2009.07.15. 19:02:54

"2) Mit gondolnak a konzervatívok a szabadságról?

Mindenek és minden fölött áll."

Nem úgy van, hogy az igazság a szabadság fölött áll? Amúgy meg: www.depositum.hu/Libertas.rtf

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc