Mi a baj a bevándorlással és miért nem működik a multikulti?

Szilvay Gergely I 2011.08.01. 07:03

Először azt gondoltam, a norvégiai merénylet hosszú időre lehetetlenné tette a normális párbeszédet a bevándorlás kérdéséről. Rögtön elkezdődött a merénylet kapcsán a csúsztatás, a szélsőjobb összemosása mindennel, ami nem „progresszív baloldali”. De most úgy látszik, a vita inkább kiújult, semmint ellehetetlenült. Persze ettől kezdve sokkal könnyebb a jelenlegi bevándorláspolitikát és az európai öntudatvesztést kritizáló hangokat szélsőségesnek minősíteni. Mi a probléma az európai bevándorláspolitikával és még inkább magával a nyugattal, ahova tartozunk, amit szeretünk és ahonnan nem akarunk katapultálni?

Niedermüller Péter különös, gerőernői logikával azt írta a Galamuson: „A szélsőjobboldali, bevándorlás-, és iszlámellenes, a balliberalizmussal és a kulturális sokféleséggel szembeforduló társadalomszemlélet, ideológia, politika ma már egyértelműen fenyegeti az európai demokráciákat – sokkal inkább, mint az iszlám terrorizmus. Ma az európai társadalmak jelentős részében megfigyelhető egy latens, de mindinkább felszínre törő, egyre határozottabban megfogalmazódó, zavaros, különböző elemekből összetevődő világnézet, amely radikálisan fordul szembe a modern társadalom, a liberális demokrácia alapelveivel, a progresszív baloldalisággal, a bevándorlással, a multikulturális társadalommal, a kulturális sokféleséggel, a globalizációval, a kapitalizmussal, és egyáltalán mindennel, amit idegennek tart vagy nevez. Amit pedig helyette kínál, az a be- és elzárkózás, a kulturális egyneműség és fundamentalizmus, a nacionalizmus, mindenféle „idegenség” gyökeres elutasítása, merev és embertelen rendpártiság, egyfajta kulturális, ideológiai diktatúra, amelynek legfőbb kötőanyaga, mozgató ereje az irracionális gyűlölködés és az emberi méltóságot, életet semmibe vevő, „mások” ellen irányuló gyűlölet.”

Valószínűleg ilyen is van, egy-két kicsi, militáns csoport jóvoltából. Ugyanakkor a szerzőnél sokminden egybecsúszik, és minden szükségszerű lesz, ami nem az. Való igaz, hogy a magyar radikális jobboldal, sőt a mérsékelt jobboldal egy része is hadilábon áll a kapitalizmussal (vagy azzal, amit annak tart). Azonban a norvég merénylet kapcsán kapitalizmusellenes szélsőjobbot emlegetni nem túl nyerő, tekintve, hogy az európai radikális jobboldali pártok jelentős része, köztük pedig a norvég Haladás Párt még ma is kisebb államot, kevesebb adót szeretne (azaz olyasmit, amit mostanában felénk „neoliberalizmusnak” hívnak; ajánlott olvasmány: Nemzet és radikalizmus. Egy új pártcsalád felemelkedése). Ráadásul számos esetben a felvilágosult, szekuláris liberális demokráciák támogatói, és azok érdekében lépnek fel a bevándorlás ellen (például Geert Wilders holland Szabadságpártja vagy az osztrák radikáljobb két pártja). Vagy ott van a hírszerzős-HVG-s Seres László, akit úgyszintén nehéz volna szélsőjobboldalinak titulálni, mégis aggódik az iszlamisták miatt. Emellett az európai baloldal nem éppen a kapitalizmus iránt van elkötelezve, ilyen szempontból a magyar baloldal le van maradva (kivéve egy kis részét), és ebből a szempontból  fura az új munka törvénykönyvének és más „neokon-neolib” intézkedéseknek a kritikája.

A legfurább állítás azonban (ha jól értem) az az, hogy a modern társadalom és a liberális demokráciák alapelve lenne a progresszív baloldaliság, amit ha nem vallunk magunkénak, szélsőjobbosok vagyunk. Érdekes. Azt sem értem, a multikulturalizmus elvetése, a bevándorlással kapcsolatos aggodalmaknak való hangot adás miért is lenne az idegenség gyökeres elutasítása, fundamentalizmus, nacionalizmus, kulturális egyneműség. Európa ugyanis multikulti és bevándorlás nélkül is igencsak sokszínű és pluralista.

Ahogy Maróth Miklós, az MTA alelnöke, az iszlám tudósa mondta egy interjúban: „Nem hiszek a közösen elfogadott fedőkultúra nélküli multikulturalizmusban. Amennyiben nincs egy olyan kultúra, amelyik átfogja a különböző kultúrákat, szétesést tapasztalunk. Az autentikus multikulturalizmus szerintem az Osztrák-Magyar Monarchia volt, ahol a nemzeti kultúrák felett volt egy közös kultúra, amelyik biztosította az átjárás lehetőségét közöttük. A közös kulturális nyelvhez közös értékrend is kell. Az nem teremt szolidaritást, ha el kell fogadnom, hogy a másik kultúrája az, hogy lop, én meg nem.”

Innentől fogva három kérdés van: a bevándorlásé, a multikultié és az európai öntudaté. Kezdjük az elsővel. Nyilván létezik vulgáris bevándorlásellenesség, amely utálja a bevándorlókat, esetleg alacsonyabb rendűeknek is tartja őket. Ami miatt azonban sokan aggódva tekintünk a bevándorlásra, az nem ez. Minden embernek azonos a méltósága, egyik sem alacsonyabb rendű a másiknál, tartja az Európát évszázadokon át megtartó kereszténység. Innen a tolerancia, az elfogadás eszménye, amelyet azonban kissé kiforgattak és abszolutizáltak később, például a mai toleranciadiktatúra szószólói.

Mi a baj a bevándorláspolitikával?

A bevándorlással az itt élőkhöz való alkalmazkodás hiánya a probléma. Ez persze közhely, sokan sokszor leírták, de úgy látszik, érdemes még egyszer leszögezni. A bevándorlás szigorításának követelése (sőt jobb helyeken szigorítása) nem azt jelenti, hogy ezentúl senki nem jöhet be ide, Európa határainál pedig új vasfüggöny húzódik (ráadásul Európa és az európai civilizáció határa nem a schengeni övezet vagy az EU határa). Nem betiltani, megtiltani, hanem szigorítani kellene a bevándorlást. Mindenekelőtt részint úgy, ahogy Magyarországon is van: annyi új embert látunk szívesen, amennyi üres, betöltetlen munkahely volt az előző évben. Másrészt fontos, hogy az illegális bevándorlók és azok, akik visszaéltek helyzetükkel, azokat ki lehessen tenni az adott országból, esetleg az EU-ból. Befogadtunk, vendég voltál, visszaéltél a helyzettel, mehetsz haza, például ha visszaeső bűnelkövető vagy.

Megszoksz vagy megszöksz, elfogadod az európai kultúra alapértékeit, vagy hazamész, esetleg ne is gyere ide. Ha ez bevándorlásellenesség, akkor Rotterdam muszlim polgármestere is bevándorlásellenes, hiszen felszólította az újonnan jövőket: ha Hollandiába mennek, el kell fogadniuk a holland alapértékeket, be kell illeszkedniük, vagy ne is jöjjenek. Tudom, sok bevándorló alkalmazkodott és keményen dolgozik. Köszönjük nekik, hogy megküzdöttek a sok nehézséggel, örömmel látjuk őket. Nem is róluk van szó.

Az asszimilációra való felszólítás-e ez? Nem tudom, hogy az alkalmazkodás és a vendéglátó tisztelete mennyire asszimiláció, nyilván nem túl tág a mezsgye a kettő között. De aki idejön, tudja, hova jön, és bár nyilván éri kultúrsokk (hiszen Európán belül is ismert jelenség ez, milyen lehet hát civilizációk közti különbségek miatt sokkot kapni), azért alapvetően tisztában van vele, mire számíthat. Ha vendégségbe megyek vagy elköltözöm valahova, nekem tesznek szívességet a befogadásommal, és nekem kell alkalmazkodnom a helyiekhez, nem nekik hozzám. Azt hiszem, ez elég alapvető udvariassági szabály.

Hogy is fogalmazott Maróth Miklós? „Ha én elmegyek egy muszlim országba, elvárják, hogy hasonuljak, ha ramadán van, ne egyek nappal az utcán. Iránban a külföldi nőknek is föl kell ölteniük a csadort. És természetesen az udvariasság is így diktálja. Ha nem tartom ezt meg, és udvariatlan vagyok, nyíltan megtámadnak az utcán. Európában nem szólunk bele, hogy ki hogyan viselkedik, azaz nincs szimmetria. Rómában lehet mecsetet építeni, Mekkában nem lehet katolikus templomot. Kölcsönösségi alapon nem mentek volna bele a muszlimok a római mecset felépítésébe. A muzulmánok idehozzák a Közel-Keletet, ami elől egyébként menekülnek, mi pedig ezt tutyi-mutyi módon tűrjük.”

Szép dolog, hogy befogadóak vagyunk, de kérdés, a saját fennmaradásunk (és a későbbi korok ide menekülői, bevándorlói) érdekében van-e ennek határa. Meg kéne követelni ugyanis egyfajta alapvető lojalitást, amit persze a progresszív baloldal és a multikulti ki nem állhat.

Felhozhatjuk érvként, hogy attól még, hogy ott szép gondolatokat megfogalmazva különbséget teszünk idegengyűlölet és bevándorlás-szigorítás közt, ez kaput nyit a vulgáris idegenellenesség felé. Hát, nem nyit, az mindig is volt ugyanis. Az ember tökéletlen lény, és szép dolog küzdeni ellene, de az idegenekre mindig furán fog tekinteni először. Sosem fogjuk tudni kiküszöbölni sokak bizonyos fokú ellenérzését a frissen érkezettek iránt. De hát honnan is lenne meg a bizalmuk bennük? A bizalmat meg kell szolgálni, mint Rotterdam polgármestere. Ha elmegyek valahova, és furán néznek rám, nem kezdem el szidni a bámulókat.

A katolikus, azon belül is a jezsuita misszió tisztában volt vele, hogy mekkora hatással van a helyiekre, ha megtiszteljük őket azzal, hogy átvesszük tőlük, amit át lehet. A 16. században élt Matteo Ricci jezsuita, Kína egyik első, nagy misszionáriusa megtanult kínaiul, kínai ruhákban járt, és messzemenően tisztelte a kínai kultúrát. Ennek nyomán született meg az egyházban az inkulturáció fogalma, ami azt jelenti, hogy mindent adoptálni lehet, sőt ajánlatos is egy adott kultúrából, ami összeegyeztethető a hittel. Az inkulturáció azóta hol jobban, hol rosszabbul, de alkalmazott alapelv a katolicizmusban.

A szélsőjobboldalisággal aligha vádolható Roger Scruton írja A nyugat és a többi: globalizáció és terrorveszély című tanulmányában, hogy a lojalitás, a hazaszeretet nem vásárolható meg szerződéssel. Továbbá:

„Miként Hobbes, Rousseau és Kant, Rawls is olyan elvekre hagyatkozik, amelyeket egyetemes érvényűeknek és ezért minden, bármilyen múltú vagy állapotú ember által elfogadhatónak hisz. Csakhogy az emberi társadalmak nem <minden ember>-ből állnak, hanem természetüknél fogva eleve kirekesztők, előjogokat és kedvezményeket állapítanak meg, amelyeket csupán a bent levőknek adnak meg, és amelyekben nem részesíthetnek minden újonnan jövőt a társadalom összhangját megalapozó bizalom föláldozása nélkül.”

Miért nem működik a multikulturalizmus?


Egyik ismerősöm egy észak-olasz városban volt Erasmus-diák. Török szobatársat kapott, akivel sok érdekfeszítő vitája volt. Össze is barátkoztak, ám amikor egyszer az alkoholizálásra terelődött a szó, a török nagy hangon kezdte szidni azokat, akik időnként többet isznak a kelleténél. Ismerősöm azzal válaszolt: megérti az ellenérzéseit, de képzelje magát bele az ő helyzetükbe. Mi lenne, ha vele történne meg, hogy egyszer sokat iszik, becsiccsent? Akkora tragédia volna? Ezen a ponton a török agya felmondta a szolgálatot, kiborult, és vége lett a két szobatárs közti, alakulóban lévő bizalomnak. A saját szempontjait a végtelenségig tudta sorolni, de hogy beleképzelje magát más helyébe, az nem ment neki. Részemről azt tapasztaltam, amikor Krakkóban töltöttem erasmusos félévemet, hogy az egyébiránt aranyos, jó fej törökök kiteszik a szobába az Isztambul-posztert, mindig együtt járkálnak mindenhova, csak török kaját esznek, és egyáltalán, nem igazán igyekeznek megismerkedni a hellyel, ahova jöttek. Tisztelet persze a kivételnek. Más ismerőseim is ezekhez hasonló tapasztalatot gyűjtöttek Európa-szerte a törökökről. Ettől még persze nagyon jól ki lehet velük jönni, de mégis, nagy tömegben hogyan illeszkednek be ilyen hozzáállással, ha nem csak egy féléves ösztöndíjjal jönnek ide?

Forduljunk megint Maróth Miklóshoz: „Az az európai kultúra sajátossága, hogy mindig túlnézett a saját határán. Önmaga kulturális középpontja mindig saját határán túl volt. A rómaiak a görögökre tekintettek, a barbár királyságok Rómára. Az európai kultúra hajlamos arra, hogy saját határán túlra tekintve tanuljon. Amikor valamilyen konfliktus van az iszlám világával, egyetemeinken mindig hirtelen népszerűvé válnak az arab stúdiumok. Van-e latin szak az araboknál? Nincs.”

Ez félig-meddig ugyanaz a probléma, hogy a szólásszabadság és a demokrácia megtűri-e a szólásszabadság és a demokrácia nevében a szólásszabadság- és demokráciaellenes kezdeményezéseket. A liberálisok ilyenkor elég gyorsan úgy reagálnak, hogy nem szabadna megtűrni. Kérdés, akkor miért vannak ezzel homlokegyenest ellenkező állásponton a bevándorlással kapcsolatban.

Had hozzak egy másik példát. Ha egy kertvárosi negyedbe lerombolnak egy régi villát és építenek a helyébe egy soklakásos társasházat, mondván, hogy „lakjon olcsón kertvárosban”, vajon elfogadhatóak-e a helyiek ellenérzései? Először is, a szomszédos családi házaknak csökken az értékük, romlik a kilátás. Másrészt zajosabb lesz a környék. A kérdés pedig a távolabb lakókban is felmerülhet: oké-oké, egy társasház nem a világ, de ha teleépítik ilyenekkel a negyedet, akkor idővel az egyszerűen megszűnik létezni. És akkor megszűnik a kertváros is, ami miatt olcsó lakást vettek itt a társasház(ak) lakói.

2007-ben 53 millió muszlim lakott Európában, de ebbe a muszlim többségű országok is beleértendőek (Bosznia-Hercegovina, Albánia, stb.). Az Európai Unión belül 16 millió muzulmán élt, ami 3,2 százalék. Túlnyomó többségük bevándorló. Persze a bevándorlók sem csak muszlimok. Összesen van körülbelül 50 millió bevándorló Európában (a kontinensen, nem csak az EU-ban), ami a 820 milliós lakosságnak valamivel több mint 4 százaléka. Arányában nem sok a kontinensre vetítve. Számában már annál több. Mivel azonban köztük mindenféle ember megtalálható, nem mondható, hogy két kultúra ütközik. A probléma nem is elsősorban az, hogy a bevándorlóknak, köztük is a muzulmánoknak sokkal több gyermekük van, és 2020-ra állítólag megkétszerezik létszámukat. Egyrészt vannak kutatások, amelyek szerint úgyis be fognak olvadni pár nemzedék alatt, legalábbis „nyugatosodni” fognak, másrészt ez az európaiak problémája, ők nem szülnek gyermeket. Amíg néhány bevándorló jött, amivel az 1951-es menekültügyi ENSZ-egyezmény számol, nem volt baj, őket gond nélkül fel tudta szívni Európa, akár úgy is, hogy nem asszimilálódtak (habár ezt nehezebb, ha egyedül megyek valahova, mint ha csoportosan).

A probléma inkább az, hogy ha megnézzük, hol milyen arányban vannak bevándorlók, elég szélsőséges értékeket kapunk. A bevándorlást pedig ott érzik meg igazán, ahol az újonnan jöttek letelepednek, például a nagyvárosokban, Londonban, Párizsban, vagy épp Olaszországban és Spanyolországban – utóbbiba hatmillió bevándorló érkezik évente. Szép dolog a befogadás, de ekkora tempóban egy fogyó Európa nem képes felszívni a bevándorlókat, és a szociális rendszerek sem bírják a terhelést. Miért is kellene ennyi embernek azonnal szociális ellátást biztosítani, és létminimumot adni neki akkor is, ha nem dolgozik?

Vajon az elfogadás és tolerancia azt jelenti-e, hogy megengedjük, hogy a muzulmánok a saría szerint ítélkezzenek maguk felett, hogy Brüsszelben olyan bevándorló-negyed alakuljon ki, amiben nem lehet kitenni a Bibliát a könyvespolc kirakatába, és hogy – mint azt a Heti Válasz legújabb száma írja – miután Oslóban tíz év alatt 40 százalékkal, 111-re emelkedett a nemi erőszakkal végződő támadások száma, amiből 72-t muzulmánok követtek el, azt a magyarázatot adjuk, hogy a norvég nők túl kihívóan öltözködnek? Abszurd. Elképzelem, hogy egy európai nemi erőszakot követ el Afrika közepén, és utána a nők ledér öltözetére hivatkozik. Cinikusnak találnánk, nemde? Felebaráti szeretetünk nem arról szólna, hogy azonnal megbocsátunk szegény európainak. A felebaráti szeretet nem azt jelenti, hogy minden elviselünk és eltűrünk.

A multikulti ajnározása azért is abszurd, hívja fel a figyelmet Roger Scruton, mert „akik ezt a multikultúrális megközelítésmódot alkalmazzák, általában nem győzik ostorozni a nyugati kultúrát.”

Ez alatt a nyugati kultúra alapjait értve. Nagy a felháborodás Orbán Viktor tusványosi beszéde miatt, mi is aggódunk a keleti szélre beállított vitorlák miatt. Azok azonban, akik rendszerint a európaiságot és nyugatiasságot hangsúlyozzák írásaikban, kritikáikban, és európaiatlansággal vádolják Orbánékat, a Niedermüller Péterhez hasonlóan nyugat és Európa alatt a progresszív baloldaliságot, toleranciadiktatúrát, multikulturalizmust értenek. Véleménymonopóliumot valósítanának meg az Európai Unióban a sokszínűség jegyében, a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvényekkel, a nemzeti büszkeséget, öntudatot rasszizmusként értékelik, minden patriotizmusban potenciális sovinizmust és felsőbbrendűségtudatot vélnek felfedezni, mintha a nemzeti öntudat eleve mások lenézését és a magunk felsőbbrendűségét jelentené. Érdekes, hogy a regionális és helyi identitások kapcsán már nem nagyon hangoztatnak ilyen aggodalmakat.

Európa sokszínűségét pedig éppen a nemzeti, regionális, helyi identitások, kultúrák sokfélesége adja, a liberális, politikailag korrekt uniformizálás pedig megszünteti. A sokféleség viszont konfliktusokkal, értetlenkedésekkel jár, lásd Belgium küszöbön álló szétesése. Lásd közép-európai konfliktusok. Ír-brit, spanyol-katalán-baszk összezörrenések. Törekedni kell persze minél jobban megoldani ezeket a konfliktusokat, de a törvényileg hozott, politikailag korrekt tiltásokkal ez nem fog menni. (Érdekes, hogy a liberálisok, akik mindig a bűnözők családi hátterét nézik és a büntetések nem túl hatékony voltáról elmélkednek, a nevelésre, tanulásra, megértésre helyezve a hangsúlyt, más esetekben simán törvényileg tiltanak és kényszerítenek mindenkit politikai korrektségre.)

Egység a sokféleségben, szól az EU szlogenje, amiből épp az egység hiányzik a felvilágosult-liberális megközelítés miatt. Az egységért azonban ahhoz a nyugathoz kell visszanyúlni, amit nem megvédeni, hanem ostorozni szokás a baloldalon. Az iszlám ugyanis olyasmit ad a bevándorló muzulmánoknak, amit nekünk a kereszténység ad(hatna). Megint Scrutont idézném, aki egyébiránt angol(szász), thatcherista, kapitalizmuspárti (azaz: „neoliberális”, ezzel együtt nem kedveli az IMF-et és a WTO szabadkereskedelmi egyezményét), a Konzervatív Párt egykori képviselője, aki kritizálja bevándorlást, mégis ilyeneket ír:

Az iszlám „olyan erkölcsi rendszert képez, amely tisztázza azokat a kérdéseket, amelyek nélkül az emberek nem élhetnek egymás mellett békességben. Védi a családot, mint a hűség és bizalom legfőbb tárgyát, világosság teszi és szabályozza a nemi magatartást, szentesíti a barátságból és rokonságból adódó kötelezettségeket, és meghatározza az üzleti tevékenységeknek mind a fölmentésre, mind a felelősségre vonásra alkalmazandó szabályait.” Ez, annak ellenére, hogy veszélyezteti „a nyugatiak által adottnak vett és a  muzulmán bevándorlókfelnövekvő nemzedékei által kihasznált szabadságokat”, egy „páratlan előnnyel” rendelkezik a modern világgal szemben: világos. „A nyugati élvhajhászással és anómiával szembesülő bevándorlók következésképpen belekapaszkodnak vallásukba, hisz azt szükségképpen magasabb rendűnek látják a kölüröttük lévő erkölcsi zűrzavarnál”. „A nyugati társadalmak egyik legsúlyosabb problémája ma az, hogy nem képesek a bevándorlóközösségeket olyan életformába bevezetni, amely a kirekesztő és a támadó szellemet, a vallási különállás nyilvános fitogtatását mint a társadalmi tagság megtapasztalásának veszélyeztetését észleli.”

A fogyasztói társadalmat kritizáló Scruton kimutatja, hogy a világi jog és a kereszténység nincs egymással ellentétben, mivel a nyugati világi, területi joghatóságok jogát maximum szűkíti a kereszténység vallási parancsa (ráadásul nyugaton a keresztény társadalom hozott létre területi joghatóságot), és hogy a nemzeti-állampolgári hűség nincs ellentétben a keresztény vallási hűséggel (mivel tulajdonképp abból is ered). A saría azonban nem ismer el semmilyen más jogot a vallásin kívül. Nyugaton a vallás és egyház szétválasztása nem azt jelenti, hogy a vallást teljes mértékben ki kell zárni az államügyekből. „Éppen ellenkezőleg: az állam és egyház szétválasztásának liberális hitéből az következik, hogy a vallás mindazon intézményekben virágozhat, ahol ezt a polgárok megkívánják. Ilyenformán például szabad iskolában imádkozni, a világi kormányzat elvének legkisebb sérelme nélkül.”

Viszont „akik hangot adnak a multikultúrális társadalommal szembeni kétségeiknek, nem rasszisták, aminek bélyegét ellenfeleik azonnal rájuk sütik. Csupán megpróbálják emlékeztetni az embereket, hogy mi, nyugatiak, sajátos politikai kultúrában élünk, amelyben a közös hűség a nemzetállamra irányul, és amelyben a jog világi fölfogása uralkodik (szemben a saríával – SzG). (…) Az olyan emberek tehát, akik minden jogot, minden társadalmi azonosságot és mindenfajta hűséget vallási forrásból eredeztetnek (a saríából), valójában nem vehetnek részt ilyen kultúrákban, s nem ismerik el sem az állam iránti kötelezettségeiket, sem az azt megalapozó hazaszeretet.”
 

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr153115311

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Irodalmi ajánló: A nacionalizmus alkonya 2011.08.04. 18:43:35

Rendszeresen szoktam itt idézni újságcikkeket, vagy egyetértőleg (mint épp most is), vagy vitatkozva vele. Mégis különleges ez a mostani írás, ugyanis egyáltalán nem friss: 106 évvel ezelőtt vetette papírra Ady Endre.Nem friss, de (sajnos) még mindig a...

Trackback: Keresik az államadósság okozóit 2011.08.01. 12:25:16

  Vasárnap délután ült össze az államadósság növekedésének okait vizsgáló parlamenti albizottság. Az albizottság ezúttal az eladósodás okozóinak felelősségre vonási lehetőségeit vizsgálja - erről Szijjártó Péter beszélt korábban. Az albizotts...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Vidéki 2011.08.01. 10:52:14

A szerző cikke „tiszta vizet önt a pohárba” a bevándorlás és a multikulti problémájával kapcsolatban.

„ Rögtön elkezdődött a merénylet kapcsán a csúsztatás, a szélsőjobb összemosása mindennel, ami nem „progresszív baloldali”.

Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy szélső jobboldali, vagy szélsőbaloldali, vagy vallási fanatikusok életérzése nem áll messze egymástól.

Shakespeare III. Richard monológjában jól szemlélteti azt az életérzést, amelyik bűnözés útjára visz olyan embereket, akik erre helyzetüknél fogva nem lennének rászorulva:

"Én e fuvolázó békekorban nem érzem jól magam
S elhatároztam, hogy gazember leszek."

A "vörös brigádok"-hoz hasonló terrorista szervezetek tagjai jól szituált polgári családok gyermekei közül kerültek ki.

Úgy gondolták, hogy egy jogállamban, amelyik nehézkesen működik egy diktatúrához képest, lebukásuk kockázata minimális.

Élvezték azt, hogy élet-halál urai.

Kalandosnak tartották azt is, hogy időnként bankrablásokkal kellett feltölteni a szervezet kasszáját.

Az ideológia, aminek nevében felléptek, csak arra volt jó, hogy legitimálja erőszakos életformájukat, amely biztosította számukra a kívánatos adrenalin szintet és azt az érzést, ami számukra perverz gyönyört okozott:

Istennek érezték magukat, amikor másokat meg tudtak félemlíteni, olyan helyzetben voltak, hogy mások életéről, vagy haláláról dönthettek.

Inkább Niedermüller Péteré az, a zavaros, különböző elemekből összetevődő világnézet, amit a multikulturális társadalommal, a kulturális sokféleséggel, a globalizációval, a kapitalizmussal kapcsolatban feltételez.

Niedermüller Péter utópiái sehol a Földön nem tudtak tiszta formájukban megvalósulni.

Még a „Szentföldön” sem.

A munkaerő és a tőke szabad áramlását még a „Szentföldön” is hatalmas betonfalak akadályozzák.

A kapitalizmus és a demokratikus államberendezkedés példaképe, az Egyesült Államok is déli, mexikói határán sok száz kilométeren magas drótkerítéssel akadályozza a „szabad áramlást”.

Ez arra mutat, hogy sokan vizet prédikálnak és bort isznak.

A szerző nagyon jól rámutat:

Európa ugyanis multikulti és bevándorlás nélkül is igencsak sokszínű és pluralista.

A bevándorlással az itt élőkhöz való alkalmazkodás hiánya a probléma.

Az nem teremt szolidaritást, ha el kell fogadnom, hogy a másik kultúrája az, hogy lop, én meg nem.

Czelder Orbán 2011.08.01. 11:28:28

Aha. Norvégiában egy nyilvánvalóan elmebeteg norvég megölt egy csomó norvégot, mire fel született egy cikk a rosszul értelmezett multikulti- és bevándorlásellenesség jegyében.

További kellemes tapicskolást!

:-DDD

Zalai Béla 2011.08.01. 11:34:05

Ismét megtudhattuk tehát, hogy a jobboldalon a vélemények pluralizmusa a sokszínűség, míg a baloldalon a következetlenség jele. Vajon miért lehet az, hogy a balosok ezt fordítva látják? :)

Az viszont valóban mókás, hogy a multikultit védő ballerok a saját kultúrájukat fikázzák, míg a saját kultúrájukat védő jobberok folyton más kultúrákkal példálóznak, és szimmetriát sürgetnek.

Persze az sem újdonság, hogy a patriotizmusnál nagyobb relativizmus fogalmilag elképzelhetetlen.

Running Hotwater 2011.08.01. 12:45:57

Azt onmagaban is figyeemremelto szellemi mutatvanynak tartom, hogy olyan nezopontot vesz fel amelyben kibekitheto a magyar feudalis jobboldalisag, a Nyugat-Europai Keresztenydemokracia es jobbszel (Wilders, FPO, BZO), meg az amerikai libertarianus es paleoconservative jobb. - Gondolom csak nem olvastam eleg Roger Scrutont, Maroth Miklost, meg Orban Viktort. Persze az is a baj forrasa lehet, hogy mast is olvasok.

Valoszinuleg Szilvay Gergely olyan csaladba szuletett, ahonnan nem volt kerdes hogy megel-e Magyarorszagon. Ugyanakkor en Londonban elo magyar bevandorlokent szeretnek ket tenyt a figyelmebe ajanlani.
Eloszor is, Magyarorszagra nincs bevandorlas - maximum Erdelybol. Ezzel szemben pl a magyar kozember meg mindig kivandorol Nyugat-Europaba, ahol hazankkal ellentetben valodi joleti tarsadalomban van.
Masodszor, az Egyesult Kiralysagban peldaul a bevandorlast a konzervativ part liberalizalta – hogy megkerulhesse az angol munkasosztalyt. Nemzetallam es piac nem jar kez a kezben.
Harmadszor, a cikkben a szerzo tobb mint harmincszor emliti Europat, es csak egyetlen egyszer ter ki az Eruopan beluli kulonbsegekre. A cikkbol valamifele “Europai civilizacio” vizioja emelkedik ki, amit aztan szembeallit a muszlimokkal/Europan kivuli bevandorlokkal.
En magam mar Nemetorszagot sem vennem egy kalap ala Franciaorszaggal vagy az Egyesult Kiralysaggal, foleg nem Portugaliaval. De ugyanakkor ajanlom a szerzo figyelmebe, hogy egy atlag Nyugat -Europai szamara (vagyis barmi Ausztria utan) egyreszt Oroszorszag nem Europa, masreszt mi magyarok, a Visegradi orszagok, a Balti allamok es a Balkan , mi mar Kelet Europanak szamitunk,es a rolunk elo sztereotipia sokszor az hogy nincs otthon TV, meg hogy a lanyok prostitualtkent dolgoznak. Ennek jo peldaja, hogy a 2010es valasztasi kampany utan mind a Labour mind a konzervativok soraiban voltak olyan hangok amelyek a lengyelek, magyarok es csehek beengedeseben azonositotta Blair fobunet.

_andris 2011.08.01. 16:10:29

Ezen még van mit csiszolni, tényleg nem áll össze igazán. Vagy én vagyok ehhez fáradt.

A bevándorlók űrt töltenek be. Az európai országok túlságosan elközéposztályosodtak. Nem elég sokfélék. Ezért kellenek munkások, kellenek emberek az utcákra, kell a ki taxit vezet, meg pincérkedik. De egyáltalán: a gazdaság nő, mindenki egyre gazdagabb, mindenkinek legalább érettségije van: a helyzet kiált a cselédekért, babysitterekért, konyhai kisegítőkért, trafikosként.
Bárkiért, aki más.
Ehhez adódik a gyarmati múlt és kapcsolat: évszázadok óta ezek az országok határozták meg a gyarmatok életét, a kapcsolat megmaradt, csak ellentétes előjelű a népesség áramlása.
Most, hogy megkerülhetetlenül nagy a bevándorlótömeg, és az államnak is apadnak a forrásai, a társadalmi csoportok törvényszerűen egymás ellen fordulnak. Lehet, hogy néhány száz év múlva kialakiul valami egyensúly, de most a bevándorlók expanziója folyik.
Nekünk szerencsénk van valamennyire. utáljuk magunkat és egymást annyira, meg itt vannak a cigányaink: nincs szükségünk bevándorlókra, hogy gyűlöljük őket. Ne féltsük európát, ne is ünnepeljük a multikultit. miért gondolkodjunk Európában? Miért féltjük a norvégokat vagy a franciákat, angolokat?

Szilvay Gergely 2011.08.01. 18:53:07

@Zalai Béla: a kultúrrelativizmusnak számos módja lehet, van szélsőjobbos (vissza a pogány gyökerekhez, darwinista módon a győztes mindent visz), liberális (minden kultúra, vallás egyenlő, mert az igazság kikutathatatlan) és konzervatív (mindenható hagyomány). Szerintem a patriotizmus elképzelhető kultúrrelativizmus nélkül is. Elismerjük minden kultúra értékeit, ugyanakkor vannak értékek, amelyeket egyetemesnek tartunk, stb.
@Running Hotwater: ki mondta, hogy van Mo-n bevándorlás? A cikk nem belpolos témájú. Európai-nyugati civilizáció márpedig létezik, de utaltam Európa sokszínűségére. Persze ezt most nem fejtettem ki, hiszen nem ez volt a cikk témája. De minden különség ellenére szerintem a nyugati-európai civilizáció létét nem érdemes tagadni.
@_andris: természetesen elég nagy baj, ha az ojrópaiaknak derogál buszt vezetni meg ilyenek. Azért gondolkodunk Európában, mert az európai-nyugati civilizáció része vagyunk.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.01. 19:15:34

A cikkben sok mindennel egyet lehet érteni, és sok mindennel nem.
Viszont felmerül bennem a kétség, hogy minden infót ilyen alaposan ellenőriztek-e le hozzá (még ha ez egy valóban lényegtelen apróság is)

"Van-e latin szak az araboknál? Nincs.”"
Egyptian Society of Greek and Roman Studies
www.esgrs-escl.com/Classical%20Society/Pages/Introdution%201.htm
Alapítva a Kairói Egyetem görög-latin szakán.

És btw

"Rómában lehet mecsetet építeni, Mekkában nem lehet katolikus templomot."

Ez spec. nem a két vallás, hanem a két állam, Olaszország és Szaúd-Arábia viszonyát tükrözi, ezért nem árt a helyén kezelni az összehasonlítás súlyát. (Az utóbbi azonban kétség kívül primkó, barbár hely)

"a nemi erőszakkal végződő támadások száma, amiből 72-t muzulmánok követtek el"

Ha vki ennyire szembe megy az iszlám szabályaival, miért kell őt muszlimnak tekinteni? Miért nem lehet az identitását etinkai/nemzeti alapon belőni? Veszélyes lenne a példa?

Asidotus 2011.08.01. 20:14:14

Ez egy nagyon szőrmentén, nagyon óvatosan megfogalmazott cikkecske, ami a probléma valódi súlyát csak a felszínen kapargatja.
A valóság ennél sokkal rosszabb, a jövő meg még inkább.

Mi bajunk van a bevándorlókkal?
Tekintsünk már végig a saját (európai népek) történelmünkön! Európa nagy részét olyan nemzetek birtokolják, akik egy kutúrába vándoroltak be. A frankok, az angliai germánok, mi magyarok, stb. Bevándoroltunk, a saját képünkre formáltuk. Ez nekünk jó volt, kérdezem én, hogy a galliai rómaiak mennyire élvezték a barbár frankok özönét?
@SchA:
Az iszlám nem vallás. Az iszlám vallás ÉS politikai rendszer. A felülírás módszertanát ismered? A Korán 114 versből áll, amiket nem a keletkezésük, hanem a hosszuk alapján raktak sorba. Viszont a muszlim hagyomány ismeri a keletkezés sorrendjét. A korai versek békés gondolatait értelem szerűen felülírják a későbbi versek világuralmat, rabszolgasort követelő szavai.
Az a baj a muszlim bevándorlókkal, hogy a roppant nagy szaporulatuk nem integrálódik, hanem egyre jobban elkülönül tőlünk. Azok a 2-3. genreáiós fiatalok, akik már Európában születtek, nem fogják föl, hogy ők miért vannak rosszabb helyzetben, mint a bennszülöttek (a saját, más kultúrájuk miatt nehezebben boldogulnak az iskolában, és ez determinálja a rosszabb helyzetüket a későbbi, felnőtt életükre), és erre dühhel válaszolnak.
A düh, a harag szerves része az iszlámnak. Ők nem vitatkoznak, nem érvelnek, nem tolerálnak. Ütnek. Aki nem üt, az a gyengeség jele. Nézd meg a Mohamed-karikatúrák ügyét. Arról vicceltünk, hogy a muszlimok erőszakosak, mire ők agyonvertek 140 embert, mondván, hogy nem azok.
Nem fognak integrálódni, hanem egyre többen lesznek. Majd amikor muszlim lesz a francia elnök és török a német kancellár, akkor már késő lesz.

Asidotus 2011.08.01. 20:16:59

www.dzsihadfigyelo.com/

Amúgy meg nem hiszem, hogy a Kereszténység lenne a megoldás.
Az asteista humanizmus a megoldás az emberiség gondjaira. Mivel a keresztény felfogás szerinti Isten nem létezik, teljesen fölösleges arra várni, hogy majd ő segít.

Running Hotwater 2011.08.01. 22:36:37

Kedves Gergely, harom dolgot vetettem fel. arra kerlek hogy reagalj ra erdemben, mert amit eddig irtal az tisztazast igenyel.

Modositottad korabbi poziciodat(Europai civilizacio) es csalafinta modon most mar Nyugat Europai cilizaciorol beszelsz, es amint irod" minden különség ellenére szerintem a nyugati-európai civilizáció létét nem érdemes tagadni."

Ez azonban nagyon veszelyes lepes. Magyarorszag, mi magyarok pl. osztjuk az europaisag ethoszat, de nyilvanvalo hogy mind gazdasgilag, politikailag es tarsadalmilag kulonbozunk Nyugat Europatol, es ha Nyugat-Europai civilizaciorol beszelsz kizarsz bennunket ebbol.

A civilizacio, totalizalo es egyszerusito kategoria, de az altalad oly vilagosan letezonek velt (Nyugat-)Europai civilizacio szembeallitva a muszlim bevandorlassal teljesen felrevezeto, empriikusan pedig alatamaszthatlan.
Mig a vallas, normak, gazdasag valoban szabalyozza az eletunket, a civilizacio inkabb valami amit elkepzelunk es identitast epitunk vele.

Hol lenne ez a Nyugat-Europai civilizacio? Angolok - special relationship, Nemetek- sonderweg, Franciak- grandeure, Skandinavia- Europa peremen. Az Europai Unio egy gazdasagi porjekt, amelynek celja a piacok bovitese es biztonsagpolitika. A projekt erdekeben az Unio mozgositja az europai identitas, es a kozos tortenelem hivoszavakat, de ez csak motivalja es nem szabalyozza emberek eletet.

A civilizacio mint kategoria hasztalan a bevandorlas megragadasara, mert a evandorlas gazdasagi jelenseg. Gazdasagi okai vannak hogy emberek elindunak, es gazdasagi okai vannak, hogy emberek megnyitjak a hatarokat.

Amiert az emberek elindulnak: amint azt irtam az e elso pontban, nem az europai civilizacioba vandorolnak a bevandorlok hanem a joleti allamokba (foleg mert az orszag ahol adta felgyarmat viszonyban all a nyugattal) - szoval Magyarorszag peldaul resze az europai civilizacionak, de nem joleti allam.
ezert nincs beandorlas Magyarorszagra, es ezert van kivandorlas Magyarorszagrol.

Amiert az emberek megnyitjak a hatarokat: amint azt a masodik pontban kifejtettem, a piacparti politika mindig beengedi majd a bevandorlokat, hogy megtorje a munkavallalokat. Lehet egy part konzervativ es kampanyolhat bevandorloellenes meg kereszteny jelszavakkal videken, de a gazdasagi erdekcsoportok es kamarak atverik rajtuk amit akarnak a valasztasok utan.

Vannak hatarokon atnyulo gazdasagi erdekek es mozgasok, vannak vallasok (a joleti tarsadalommal forditott aranyossagban), es van nemzetallami kultura. Ezek valos dolgok, es szabalyozzak az emberek eletet. Meg persze barki barmit kepzelhet a (Nyugat)-Europai civilzaciorol - kerdezd peldanak okaert Breiviket.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2011.08.01. 22:50:19

Gratulálok, nagyon jó poszt!

Egyébként én is arra számítottam, hogy mostantól kb. meg sem lehet majd szólalni bevándorlásügyben. De úgy látszik, hogy van még valamennyi józanság az eu-médiában... Bár, való igaz, a közvélemény már teljesen megváltozott: Németországban (igen, a "kollektív öngyűlölet" földjén) is viszik Thilo Sarrazin könyvét, mintha ingyen osztogatnák. Ráadásul lassacskán büszkék lehetünk arra, hogy nálunk a szélsőjobbos párt csak12%-ot kapott (bár nyugaton a liberális pártok a fő bevándorlásellenesek, ami különösen pikáns :).

Szóval érdekes dolgok lesznek, lehet, hogy egy két év múlva Le Pen és Geert Wilders fogják irányítani az eu-t? :)

Csupán két dolog még:

- "A probléma nem is elsősorban az, hogy a bevándorlóknak, köztük is a muzulmánoknak sokkal több gyermekük van" na, ez tök érdekes, a fertilitási ráta (vagyis, hogy egy nő hány gyereket szül), baromira leesett a bevándorlóknál is. Németországban állítólag szinte már alig több, mint a többségi társadalomé.

- "Spanyolországban – utóbbiba hatmillió bevándorló érkezik évente" Ez komoly??? Nem lehet az, egy negyvenmilliós országba évente hatmillió bevándorló?!

Running Hotwater 2011.08.01. 22:50:44

@Nűnű: ez nem csak az Iszlamrol szol. egyreszt nem lehet homogenizalni. masreszt pl Indiat mint demokratikus mintaallamnak szoktak leirni. hat ne kerulj hindu szelsosegesek kezere.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2011.08.01. 23:06:56

@Running Hotwater: vannak buddhista szélsőségesek is! Ez szinte viccnek hangzik (nagyon jó a marketingjük :), de szoktak égetni keresztény templomokat és hindu szentélyeket is!

Zalai Béla 2011.08.02. 10:11:05

@Szilvay Gergely: Jogos. A kérdés inkább az a számomra, hogy a más kultúrák értékeivel való példálózás vajon a patriotizmus melyik formájával fér össze. Olybá tűnik ugyanis, hogy itt éppen arról van szó, hogy a _másik_ (jelen esetben éppen a támadott) kultúra értékeit akarják mégis valamilyen módon egyetemesnek tekinteni. Vö. "a muszlimoknál úgy kell viselkedned, ahogy a muszlimok, kötelezzük mi is a muszlimokat arra, hogy úgy viselkedjenek nálunk, mint mi."

Hozzáteszem, a relativizmus nem feltétlenül vád az számból; egy mérsékelt relativizmus még akár józan realizmus eredménye is lehet, noha persze túlzásba esve egészen bizonyosan megélhetetlen társadalmi praxishoz vezet.

Zalai Béla 2011.08.02. 10:21:11

@Zalai Béla: Bocs, a "támadott" lehet, hogy nem a legjobb szó rá, hiszen végső soron éppen az ő expanziójukról van szó, de remélem, érthető, mire gondolok.

Times New Roman 2011.08.02. 11:07:31

@Running Hotwater: nagyon megy neked az okoskodás:) a szerző nem azt írta, hogy nyugat-európai civilizáció, hanem azt, hogy európai-nyugati civ. Vagyis európai, és mellesleg "nyugati"; a "nyugati" jelen esetben nem nyugat-európait jelent, hanem nyugatit, egy régiót, ami a Közel- és a Távol-Kelettől nyugatra fekszik. Ha úgy tetszik mintegy szinonimája Európának. Egy elnagyoltabb perspektívából Mo. igenis a nyugati civilizáció része. Szent István kapcsán is folyton leírják, hogy Magyarországot a nyugathoz csatlakoztatta (vallását, társadalmi, poltitikai berendezkedését tekintve), holott tény, hogy a szűken vett Nyugat-Európa és az éppen katolizált Magyarország között alapvető különbségek voltak.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.02. 17:37:25

@Nűnű:

"Az iszlám nem vallás. Az iszlám vallás ÉS politikai rendszer."

Vallás, mely a bizonyos tekintetben a politikai rendszert is meghatározza. De ha körülnézel, láthatod, hogy kalifák (kalifat raszúlallah - Isten küldöttjének helytartója) már egy ideje nem léteznek, még csak papíron sem.

"A korai versek békés gondolatait értelem szerűen felülírják a későbbi versek világuralmat, rabszolgasort követelő szavai."

Tekintve, hogy a Korán egyik úgymond fícsöre az ellentmondásmentesség, ezt azért konkrét idézetek nélkül kétlem. Mint ahogy a "világuralmat" (hint: minden monoteista vallás magának követeli az egyetlen igaz vallás kategóriát, ezért van bennük valamiféle totalitárius törekvés. Ez azonban nem egyenlő a hagyományos értelemben vett, politikai világuralommal) is kétlem. A rabszolgaságot meg mintha egyenesen ellenezné.

"A düh, a harag szerves része az iszlámnak."

Szerves része magának az emberi természetnek, de ha a vallásról beszélsz, az biza egyiket sem preferálja.

"Arról vicceltünk, hogy a muszlimok erőszakosak, mire ők agyonvertek 140 embert, mondván, hogy nem azok."

A kulturális tabu már csak olyan dolog, hogy az emberek sértésnek veszik, ha megszegik. A 3. világban ezt 3. világbeli módon nyilvánítják ki, nem úgy mint ahogy azt a művelt dán, norvég vagy holland megszokta a saját fajtájától.
De ha végignézed az országok listáját, ahol ezek a halálesetek történtek, és komolyan gondolod, hogy a nép iszlám által fűtött spontán dühe áll mögöttük, akkor nagyon, de nagyon keveset tudsz az arab világról.

Asidotus 2011.08.02. 20:07:25

@SchA:
www.dzsihadfigyelo.com/2010/12/01/a-feluliras-elve-a-koranban/
Egy három részes cikksorozat erről. Nem tudom, mennyire korrekt hivatkozási alap a Dzsihádfigyelő.com, de ott írták ezt.

Nekem az lenne a kérdésem, hogy meddig mehetünk el más kultúrák tolerálásában?
Értem én, hogy itt (Európában) nem kell mindent eltűrnünk, de például Szaud-Arábiában, AFganisztánban? Mármint el kell nekünk fogadni, hogy az ő kultúrájuk része a 9 évesekkel való házasság, a nők csonkítása? Vagy ezek ellen azért tennünk kellene valamit?
Mi az, amire még azt mondjuk, hogy a "kultúrájuk része", és mi az, amire már azt mondjuk, hogy "Állj, ezt már nem lehet, ez már nem kultúra, hanem baromság!" ?

www.dzsihadfigyelo.com/2011/01/14/mohamed-gelotofob-volt/
Ebben a cikkben arról írnak, hogy az iszlám gelotofób, vagyis betegesen irtózik attól, hogy kinevetik. Ezzel magyarázzák a muszlimok szélsőséges reakcióit az őket ért bírálatokra.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.02. 20:46:31

@Nűnű:

"Nem tudom, mennyire korrekt hivatkozási alap a Dzsihádfigyelő.com, de ott írták ezt."

Kb. mintha vki egy antiszemita kijelentést azzal támasztana alá, hogy megírta a Der Stürmer is...

"Nekem az lenne a kérdésem, hogy meddig mehetünk el más kultúrák tolerálásában?"

Sehr einfach. Amíg a más kultúra máshol van, addig tolerálható. Ha Európában van, akkor csak addig, amíg nem sérti az európai törvényeket.

Asidotus 2011.08.03. 09:03:14

@SchA:
azt mondod, hogy a Dzsihádfigyelő.com-on valótlanságokat állítanak? Nem megtörtént eseményekről írnak, történelmi tényeket ferdítenek?
(Mert az, hogy ők utálják az iszlámot, ezért nem szabad elhinni, amit mondanak, érv nekem sántít. Lehet, hogy azért utálják az iszlámot, mert igaz, amit írnak, és az alapján (ők is) erre jutottak, hogy megútálták.)

Más kultúra
Azt mondják, hogy más országokban úgy élnek, ahogy akarnak, nekünk ahhoz semmi közünk.
De tényelg úgy élnek, ahogy akarnak? Vagy ott csak bizonyos emberek erőltetik rá az ottani népre a saját akaratukat? Vajon akit megcsonkítanak (nőt), az valóbanígy akar élni?

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.03. 17:57:51

@Nűnű:

"Nem megtörtént eseményekről írnak, történelmi tényeket ferdítenek?"

Pontosan. Csak az első link első cikkéből pár példa:
- "A kommunizmushoz hasonlóan, ma a muszlimok támogatói is azt mondják, hogy az erőszakos cselekedeteknek semmi köze nincs az iszlámhoz."
Ez reductio ad Hitlerum kommunista verzióban. (A kommunisták támogatói azt állítják, hogy az eme ideológia nevében elkövetett bűnöknek semmi köze a kommunizmushoz, pedig mindenki tudja, hogy de bizony van. A muszlimok támogatói is azt mondják .... stb, de tökmindegy h van vagy sincs mert a kommunizmus analógiájára biztos köze van.)

- "Az Open Doors keresztények üldöztetésével foglalkozó szervezet listáján az 50 legrosszabb országból 40 helyet iszlám államok foglalnak el, a lista elején"

Lecsekkoltam. Az OD össz-vissz 50 országot tart nyilván a listáján. Ha a világvallások leosztását megnézed, valószínűleg azért, mert a keresztény országokon + ezen az 50-en túl össz. két jelentősebb állam létezik, ami határozottan köthető egy világvalláshoz, és nincs rajta az OD listáján, Izrael és Japán. Kicsit torz statisztika.

"Az iszlám imperializmus már jóval a nyugati imperializmus előtt létezett,"

Szimpla hazugság. Birodalmak jóval a kalifátus előtt is léteztek. (Római birodalom? Vagy szted az "imperializmus" szó maga miből ered?)

"India elleni támadásokban és részleges elfoglalásával, amely hinduk millióinak életébe került, és amely a békés buddhistákat jóformán teljesen kiártotta"

Ezt további források nélkül megint nehéz elhinni, főleg, hogy az arab hódítás nem terjedt túl kb. a mai Pakisztán területén.

"Továbbá az iszlám tejesen közönyös az egyének és emberek egyenlőségét illetően"

Nem igaz.
All mankind is from Adam and Eve, an Arab has no superiority over a non-Arab nor a non-Arab has any superiority over an Arab; also a white has no superiority over black nor a black has any superiority over white except by piety and good action.
en.wikipedia.org/wiki/The_Farewell_Sermon

Matthias Küntzelre hivatkozni nem túl meggyőző, ugyanis a koma egy cseppet elfogult
www.matthiaskuentzel.de/contents/about-the-author/

"Ugyanakkor, az iszlám papok eltitkolják a hívőiktől azt, hogy Mohamed ezt a verset a zsidó Talmudból idézte"

Duplán kamu. 1 - "Iszlám papok" nincsenek. 2 - A Korán több más dolog is van, ami a zsidó és keresztény vallással egyezik, és Korán többször is hivatkozik a folytonosságra a zsidó és keresztény vallással. Ha úgy tetszik, hivatalos álláspont szerint az iszlám rengeteg lényeges dolgot a kereszténységből vett át (már abból amit Jézus hirdetett, aki viszont zsidó vallásból vett mindent.)

Ez az egész van meglocsolva a kurucinfó stílusával. Nos ezért mondom, hogy akkor ha ez hiteles forrás, akkor a Der Stürmer is az.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.03. 18:13:37

@Nűnű:

Továbbá:
"De tényelg úgy élnek, ahogy akarnak? Vagy ott csak bizonyos emberek erőltetik rá az ottani népre a saját akaratukat?"

Ez veszélyes gondolat, mert mások is feltehetik, hogy az európaiak is valóban úgy élnek-e, ahogy akarnak, vagy csak bizonyos emberek erőlteti rájuk a mindenféle devianciákat, és még a végén ők meg ide akarnak jönni, és "felszabadítani" mindenkit.

"Vajon akit megcsonkítanak (nőt), az valóbanígy akar élni? "
Ez viszont nem iszlám, hanem primitív törzsi szokás. Pl: Afrikában kissé több nő esik át rajta, mint az arab világban.
en.wikipedia.org/wiki/Female_circumcision
De ha már itt tartunk, az akit megcsonkítanak (férfi), vajon valóban így akar élni? :) Mert ebből annak idején lett ám sírás-rívás, nem csak a muszlimok körében:
europenews.dk/en/node/16290

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2011.08.07. 03:05:25

Maróth papa hazudik, mint a vízfolyás:

"mikor valamilyen konfliktus van az iszlám világával, egyetemeinken mindig hirtelen népszerűvé válnak az arab stúdiumok. Van-e latin szak az araboknál? Nincs.”

akkor ez mi a szösz...? classicscu.edu.eg/

Egyebekben, "az araboknál" vannak még angol, francia, német és orosz szakok ... meg ugye tanulnak nyugati filozófiát. Esetleg megnézhetnénk azt is, hány arab tud európai nyelveket, és hány európai arab nyelven.

No mindegy. Az, hogy ez a hazudós haknivitéz az MTA alelnöke, inkább a magyar tudományos élet színvonalát jellemzi, mintsem az arabokat.

"Ha én elmegyek egy muszlim országba, elvárják, hogy hasonuljak"

ja... főleg az a jellemző az európaiakra, hogy annyira hasonulnak az idegen kultúrához, ha külföldön vannak.... komolyan nem tudom, sírjak e vagy nevessek.

"Rómában lehet mecsetet építeni, Mekkában nem lehet katolikus templomot."

Na azért ne túlozzunk.. Vatikánban nem lehet mecsetet építeni, (hozzáteszem nem is akar senki)
Viszont az már érdekesebb kérdés, hogy pl. Athénban sem lehet... (ez utóbbi helyen pedig él vagy 200ezer muszlim), Kuwaitban pedig akár katedrálist is fel lehet húzni... (Budapestről ne beszéljünk, mert itt elvileg lehet, csak gyakorlatilag nem)
No akkor ennyit a kölcsönösségről.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.08.07. 15:02:43

Sok igazság van abban, amit leírsz, csak valahogy mégsem az igazi.
Túl slendrián és prekoncepciós egy ilyen bonyolult kérdéskörhöz képest.

"Rögtön elkezdődött a merénylet kapcsán a csúsztatás, a szélsőjobb összemosása mindennel, ami nem „progresszív baloldali”."
Mintha enyhe paranoiát vélnék felfedezni...

"A muzulmánok idehozzák a Közel-Keletet, ami elől egyébként menekülnek"
Ez így ebben a formában szintén nem igaz, mert a letelepedett muzulmánoknak kevesebb, mint egy százaléka az, amelyik ilyen intoleránsan ragaszkodik ahhoz a világhoz, amiből menekült. Igaz, az az egy épp elég zűrös.

"A saját szempontjait a végtelenségig tudta sorolni, de hogy beleképzelje magát más helyébe, az nem ment neki."
Nem ismerős ez valahonnan? :)

"Ha hozzak egy másik példát..."
Ez egy rossz példa volt, mert igaz, hogy bosszúság, de nincs jogom megakadályozni. Én nem dönthetem el, hogy a szomszéd telken mi épülhet és mi nem. Ezt csak az önkormányzat/építési hatóság döntheti el.

Azért vannak foltok, ahova koncentrálódik a bevándorlás, mert a migrációt a jóléti gradiens mozgatja. Ily módon főleg a nagyvárosokba (munkalehetőség) történik. (Az egy másik kérdés, hogy Nyugat Európa munkaerőhiánnyal küzdött és küzd, ezért régebben még kimondottan toborozták is a külföldi munkaerőt)
Természetesen a gond, mindig ott van, ahol egyfajta bevándorlóból sok költözik, mert az emberi természet olyan, hogy a saját fajtáját preferálja. Valószínűleg a török diáknál is azért tapasztaltad, az elkülönülést, mert nem egy vagy kettő volt, hanem sok. Ha valahova letelepül 1 kínai, 1 olasz, 1 arab stb család, akkor velük sokkal kevesebb gondod lesz, mintha 3 kínai lett volna. Sokkal inkább integrálódni fognak.

Célkereszt 2011.08.08. 17:34:31

Ezek szerint a Hitzbollah, a Hamasz vagy a Muzulmán Testvériség maffia módra működik? A Keresztapa majd egyszer fog valami szivességet kérni.

OWH 2011.08.16. 12:01:29

Szeretnek nehany Youtube anyagot javasolni azoknak, akik talan nem ismerik. Ezek az interjuk illetve vitak szorosan e temahoz kapcsolodnak. Az interjualany talan mindenkinel jobban ismeri es erti a problema komolysagat es veszelyeit. Ayaan Hirsi Ali hosszu evek ota halalos fenyegetesek arnyekaban el a nyugati civilizacio melletti harcos kiallasa miatt es szigoruan oriztek eloszor Europaban majd vedelem alatt all most is az Egyesult Allamokban miota a "Submission" c. filmet elkeszitette Theo van Gogh-gal.
Remelem a linkek mukodnek majd.
Az elso sorozat, azaz az interju 6 reszes, a masodik, a vita 7 reszbol all.

Tovabbi anyagokat is gyujtottem ettol a fantasztikusan artikulalt, rendkivul okos es nem mellekesen gyonyoru notol, aki - Salman Rusdieval egyutt - nem gyozi figyelmeztetni a nyugati vilagot, hogy az appeasement nem sok jot iger.

1) "Is Islam Compatible with Liberal Democracy?" 1-6 www.youtube.com/watch?v=8aItcLm_0nc

2.)"Islam Debate: Zeba Khan & Ayaan Hirsi Ali" (1-7)
Ez a sorozat New Yorkban keszult. A vita temaja: a "beke vallasa-e az Iszlam avagy sem. Erdemes vegignezni es a vegszavazas eredmenyere is odafigyelni.

OWH 2011.08.16. 12:16:10

Bocs. A vita linkjet nem adtam meg.

tehat a vita: "Islam is the religion of peace"
www.youtube.com/watch?v=v6PUK4wmni4&feature=related

Remelem most sikerult.

M. Sauvage 2011.08.27. 08:36:45

Kicsit a törökök védelmében beszúrnék egy gondolatot.
Ezt a pró kémet ismerte fel maga idejében Kemal Atatürk, és erre építette fel Törökországot. Az ebben hívő, és emellett kitartó kemalista elit szűk rétege pont nem az aki viszont kivándorolt, vagy ha igen akkor az nem tűnik fel eu-ban mert be tud illeszkedni.Sajnos ez a többségre nem igaz és a tendencia is rossz irányba fordul náluk (akp). És ez európa felelőssége is. Jaj teszem hozza Mustafa Kemal nem volt épp liberális figura, és megis egy nyugati értékrend alapjait vetette meg.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc