Arab demokrácia: iszlám fundamentalizmus?

dobray I 2011.02.07. 12:16

„Ti megállítottatok minket annak idején Poitiersnél és Bécs alatt.  Tudjátok meg, hogy ezúttal tovább megyünk Bécsnél és Poitiersnél, csak más eszközökkel!”

 

„Európának ébernek kell maradnia. Meg kell óvnia saját otthonát attól, hogy a befogadottak a tolerancia elvárása címén a fanatizmus és intolerancia elvárását ültessék el benne. A szélsőséges és radikális áramlattal szemben nincs helye semmiféle kompromisszumnak” – írja Henri Boulad egyiptomi jezsuita szerzetes, aki szerint Törökország felvétele az EU-ba ellenőrizetlen muzulmán bevándorlást idézne elő, és ezért meg kell akadályozni. Lehet, hogy a radikális iszlám hívei kevesen vannak, de mindig a kisebbségek alakítják a történelmet – figyelmeztet a misztikus szerzetes, aki attól tart, Európa nehogy úgy járjon, mint Észak-Afrika évszázadokkal ezelőtt.

Miközben az EU külügyminiszterei nem tudnak megegyezni abban, hogy elítéljék-e a keresztény közösségeket érő támadásokat, és csak általánosságban hajlandóak kiállni a vallásszabadság mellett, Törökország kijelenti, hogy az EU „keresztény klub”, amit mégis cáfolni látszik, hogy az Európai Bizottság multikulti naptárából kifelejtették a keresztény ünnepeket (talán a mai Európában helyesebb volna „keresztény eredetű” ünnepekről beszélni a karácsony és a húsvét kapcsán, hiszen a túlnyomó többség nem vallásos ünnepként üli meg ezeket). A külügyminiszterek azzal érveltek, hogy ha megemlítenék a keresztény közösségek üldözését – amit az Európa Tanács és az Európai Parlament már elítélt nyilatkozatában – azzal a civilizációk háborúját segítenék elő.

A tunéziai és egyiptomi felkelések kapcsán pedig megint sokan úgy gondolják, eljött az ideje az arab-iszlám országok demokratizálásának. Az európai iszlámról és az európai kereszténység visszaszorulásáról pedig nagy vita folyik: tényleg muzulmánná válik-e Európa a jelenlegi tendenciák alapján, avagy a 30 millió muzulmán csak csepp a tengerben az ötszázmilliós Európában?

A kisebbségek alakítják a történelmet – állítja ezzel kapcsolatban Henri Boulad jezsuita szerzetes, híres misztikus Az iszlám a misztika, a fundamentalizmus és a modern kor árnyékában című kis kötetében, amit itthon a Kairosz adott ki még 2009-ben. Ami miatt most említem a napokban kezembe került könyvről, az az aktualitása. Boulad atya ugyanis még valamire felhívja a figyelmet: az arab országok demokratizálása egyenlő a radikális iszlám szabadon engedésével. A jezsuita emellett kifejezetten ellenzi Törökország felvételét az EU-ba.

De ki is az a Henri Boulad SJ? Alexandriában született 1931-ben, teológiai, filozófiai, pszichológiai és szociológiai tanulmányait Libanonban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. A családja Szíriából származik, ahonnan az 1860-as, „hitetlenek” véghez vitt török mészárlás miatt kellett elmenekülniük (húszezer libanoni és szíriai keresztény esett ennek áldozatul), ám muzulmánok is segítségükre voltak, például Abdel-Kámer emír nyitotta meg előttük a palotáját – ettől kezdve ambivalens a viszonya az iszlámmal, írja a szerzetes, aki évtizedeken át vezette az egyiptomi Caritast (a katolikus egyház segélyszervezete), lepratelepet hozott létre, menekülttáborokat szervezett, küzdött a rabszolgák kiváltásáért és a szudáni genocídium megfékezéséért. Boulad, misztikus lévén, népszerű lelki író és tekintélyes „véleményvezér” katolikus körökben – ám a „liberálisokhoz” sorolják.

Nemrégen levelet írt XVI. Benedek pápának, miben új nyelvezetet sürget, és szerinte az egyháznak a teológiai és kateketikai reform mellett pasztorális és spirituális megújulásra is szüksége van. Az előbbihez a túlhaladott struktúrákat alapjaiban kell újra megfogalmazni, az utóbbihoz pedig új lelkiségre van szükség. Mindezt azért fogalmazta meg, mert úgy látja, csak így lehet megakadályozni a kereszténység további európai visszaszorulását. Boulad óv a II. vatikáni zsinat előtti időkhöz való visszatéréstől is, amivel nyilvánvalóan a Benedek pápaság alatt viszonylag új erőre kapott tradicionalizmusra, radikális katolikus ortodoxiára gondol.

Most nem vitatkoznék Bouladdal ezen kérdésekben, a lényeg, hogy számos kérdést máshogy látok. Mindezt csak azért írtam le, hogy lássék: Boulad nem egy szemellenzős, szentkép-kompatibilis szerzetes, akinek az imára kulcsolt kezei 10 óra felé, a fennakadt szemeit hordozó feje pedig 2 óra felé billen el. Boulad felvilágosult, a modern kort szerető kozmopolita – jó értelemben, tehát toleráns, „liberális”, amennyiben tiszteli mások emberi méltóságát, stb. Intoleranciával, mások lenézésével nehezen vádolható jezsuita. Nem csoda, hogy Loyolai Szent Ignác rendjét választotta, hiszen nekik mindig az egyházi értelemben vett „végekre”, a határterületekre és a missziókba szólt a megbízatásuk.

Mondhatnánk, hogy Henri Boulad és XVI. Benedek nem pont ugyanúgy látja a megoldást, azonban egy valamiben egyetértenek, ez pedig az, hogy a történelmet a kisebbségek alakítják. Henri Boulad ezt most épp arra vonatkoztatja, mint írtam, hogy hiába van kevés muzulmán Európában, az épp elég Európa iszlamizálásához. Joseph Ratzinger pedig olyan értelemben szokta használni, hogy szerinte nem akkora baj, ha a keresztények nincsenek többségben, nem a mindenáron való terjeszkedés, hanem a hit és igazság megőrzése a fontos. „Ti vagytok a föld sója” – jár ilyenkor a jézusi mondat a pápa fejében, amit az Arnold Toynbee brit történésztől vett „kreatív kisebbség” fogalmával szokott kifejezni. Ezek szerint a görög-római kultúrát is a keresztény kisebbség mentette át a középkorba, és lehet, hogy most is a keresztényekre vár a kultúra átmentésének a feladata (a hagyomány, mint továbbadás), ha már Európa így megfeledkezett saját magáról és identitásvesztésben él. Nem kell tehát a reakció Ratzinger szerint sem keresztény teokrata világuralmat csinálni a Földön.

A kreatív kisebbségi szerephez viszont az kell, hogy az európai keresztények ne járjanak úgy, mint a közel-keletiek. Boulad atya rámutat: Észak-Afrika, Egyiptom, Szíria és a Közel-Kelet egykoron keresztény volt, csak a Bizánccal való konfliktusok miatt a kereszténység bölcsőjében szívesen fogadták az arab hódítást. Mára kis, fenyegetettségben élő őshonos keresztény csoportok maradtak az egykoron uralkodó kereszténységből.

Boulad példákat is hoz. Egy francia barátjával közölte egy muzulmán ismerőse: „Ti megállítottatok minket annak idején Poitiersnél és Bécs alatt.  Tudjátok meg, hogy ezúttal tovább megyünk Bécsnél és Poitiersnél, csak más eszközökkel!” Két asszony, egy Genfben, egy pedig Brüsszelben írta a disszertációját az iszlámról. Megfenyegették őket, hogy ha nem hagyják abba, meggyilkolják őket. Mollenbeekben, Brüsszel muzulmán többségű negyedében elnyomják a keresztényeket, az apácák előtt a földre köpnek. Boulad Münsterben, egy könyvesboltban Salman Rushdi Sátáni versek című, emlékezetesen nagy port kavart regénye felől érdeklődött. Kiderült, hogy be kellett venni a kirakatból, mert az iszlamisták szét akarták verni a boltot miatta.

Eközben „Európában jól hangzik, ha valaki a pápán, az egyházon, a papokon köszörüli a nyelvét, de próbálja csak meg az iszlámot kritizálni! Azonnal mint intoleráns rasszistát fogják megbélyegezni. Előttem van egy európai iszlamista csoport által terjesztett, hallatlanul erőszakos tartalmú, német nyelvű röpcédula. Van miért végigfusson a hátán a hideg annak, aki elolvassa. Lehet, hogy ezek csak kis csoportok, de attól nem kevésbé hatásosak. Tudvalevőleg a kisebbségek azok, amelyek a történelmet alakítják. A tömeg megelégszik azzal, hogy követi őket. Elég egy maroknyi szervezett és meggyőződéses ember ahhoz, hogy megdöntsön egy államot, felforgasson egy társadalmat.” 

Miként viseltessünk a bevándorlók iránt? – teszi fel a kérdést az eredendően nem európai Boulad, aki mélységesen megérti a kérdés emberiességi oldalát is múltjából adódóan. Azt válaszolja: „bánjunk velük emberségesen, legyünk megértéssel irántuk”, mert kicsit gyökértelenné váltak, és elvesztek, összezavarodtak egy idegen környezetben, kultúrában, tehát segíteni kell nekik beilleszkedni. Azonban a jezsuita arra is figyelmeztet: „de ez a megértő magatartás nem vezethet egy minden égtáj irányába való feltárulkozáshoz. Európának ébernek kell maradnia. Meg kell óvnia saját otthonát attól, hogy a befogadottak a tolerancia elvárása címén a fanatizmus és intolerancia elvárását ültessék el benne. A szélsőséges és radikális áramlattal (mármint az ilyen iszlámmal) szemben nincs helye semmiféle kompromisszumnak. El ne felejtse Európa, hogy nagyvárosaiban megbújva szélsőséges kis csoportok ennek a nyitottságnak köszönhetően tudtak megbújni és merényletek terveit szövögetni.”

Henri Boulad ellenzi Törökország EU-tagságát. Egyrészt az ország nem tartozik földrajzilag Európához egy kis darabot leszámítva. Másrészt „kultúrálisan Törökországnak semmi köze Európához. Továbbá az ország EU-tagként „Az ellenőrizhetetlen bevándorlás kútfője” lenne, aminek következtében Európa úgy járna, mint réges-régen Észak-Afrika. Boulad rámutat: Törökország csak formálisan szekuláris, a rendszer a fennállását a katonaságnak köszönheti, a fundamentalista iszlamisták száma egyre növekszik, a vallásszabadság pedig elvben létezik csak, főleg ha hitehagyott muzulmánról való szó – még mostanában is történik olyan, hogy az ilyen embert megkínozzák.

A szerző szerint Európának a gazdasági egységesülés után a sok állam kompromisszumával a politikai egységesülés felé kell vennie az irányt – Boulad ezen megállapításával szemben ugyan vannak kételyeim, de megértem, amiről beszél. Emellett szerinte két eset lehetséges: a kereszténység vagy új erőre kap és megújul, vagy szellemi űrt hagy maga után, és akkor nem egy semleges, felvilágosult Európa lesz, hanem a vákuumba benyomul az iszlám, azt ázsiai vallások és a New Age – utóbbi kettő már régen nyomul is. „A természet irtózik a vákuumtól.”

A szerző rámutat: sokan térnek át az iszlámra, megbabonázva a szúfizmustól, az iszlám misztikától – amit azonban születésétől fogva, évszázadok óta eretnekként üldöz a iszlám főáram. És itt kell pár szót ejtenünk a könyv első feléről, ahol Boulad, aki más vallások misztikus hagyományait is sokat tanulmányozta (a jezsuita lelkiség sokat merít az ázsiai misztikából), miként látja az iszlám megújulásának lehetőségét.

Mint részletezi, története első három évszázadában az iszlám ragyogó civilizációt hozott létre, ami a hagyomány közvetítőjeként is működött. Ekkor azonban lezárult az a kor, amikor a hivatalos iszlám szerint értelmezni lehetett a Koránt. Ettől kezdve a fundamentalizmus és integrizmus lett úrrá ezen a valláson – fundamentalizmus alatt a Koránt betű szerinti értelmezését, az azóta eltelt idők és változások fényében való újraértelmezésének tilalmát értve, integrizmuson pedig azt, hogy az iszlám szerint állam és egyház elválaszthatatlan, a vallási törvények értelemszerűen meghatározzák az állam törvényeit, a civil jogot is. Ha egy muzulmán azt mondja, szó szerint értelmezi a Koránt, kérdezz vissza, mit jelent a szent könyv azon kijelentése, hogy Allah trónszéken ül – hoz egy példát Boulad. Mint mondja: a Korán újraértelmezése lehetetlen, mivel azt nem csupán sugalmazott szövegnek tartják, mint a keresztények a Bibliát, hanem tulajdonképp úgy veszik, Allah szó szerint lediktálta azt Mohamednek. Ezzel szemben még a legfundamentalistább, integralista katolicizmus sem gondolja így a Bibliáról, és az sem értelmezi a Szentírást szó szerint (bár lehet, hogy egyes amerikai neoprotestáns gyülekezetek igen).

Az egyház a II. vatikáni zsinaton párbeszédbe elegyedett a modernitással, de még korábban sem értelmezte úgy a saját hitét, mint aminek annyira totálisan át kell hatnia az élet minden területét, mint ahogy az iszlám gondolja saját magáról. Az egyház mindig vallotta az egyház és állam minimum szervezeti elkülönülését, küzdött az állami gyámkodás ellen, és ugyan vagyunk (nem Boulad), akik úgy gondoljuk, hogy a 10-13- század, VII. Gergely és VIII. Bonifác közt egyfajta keresztény aranykor volt, nem gondoljuk, hogy a kereszténység csak akkor kereszténység, ha úgy áthatja a társadalmat, mint akkor. Hiszen az első évszázadokban is kis, városi csoportokban, föld alatt működött – az iszlám viszont nagyon gyorsan, már alapítása után azonnal hatalmi tényező lett. A kereszténység természetesen örül, ha meghatározóvá válik, de diaszpóraként is tud élni, és nem gondolja, hogy aki áttér, azt ki kellene nyírni. Amikor a kereszténység intoleráns volt, akkor saját magának mondott ellent, ellenben az iszlámnál lehet, hogy ez saját magából következik – mutat rá Boulad. Nem hiába nem próbálkoztak a keresztények a muzulmán világban való térítéssel – a hullagyártásnak semmi értelme.

A jezsuita röviden vázolja, milyen hatással volt a modernitás az iszlámra, és hogy például Egyiptom milyen virágzó, szinte európai állam volt az 1952-es forradalom előtt. Azonban a nyugat frusztrálta a muzulmánokat, gyűlt bennük a keserűség, amihez nagy mértékben hozzájárult az izraeli-palesztin konfliktus (az arabok Izraelt tályognak tekintik az arab világ testén) és más gőgös nyugati megnyilvánulások. Ez vezetett az iszlamista teokrata forradalmakhoz, és végső soron szeptember 11-hez is (mint amikor valakinek nem lépnek le a tyúkszeméről többszöri kérésre sem, ezért ellöki az illetőt – írja a szerző, ezzel a nyugat felelősségére is utalva a WTC elleni merényletek kapcsán).

És itt jön újra Egyiptom. Boulad bemutatja, miként indult hanyatlásnak az ország Nasszer forradalma, majd Anvar Szadat és Mubarak uralma idején, miként tették tönkre az oktatást, stb. és itt használja először a történelemalakító kisebbség fogalmát is, a Muzulmán Testvériség szervezete kapcsán, amit egy vidéki tanító alapított a húszas évek végén. Miután az „arab szocializmus” autokrata uralkodói nem tudták őket legyűrni, Szadatot pedig meggyilkolták, kiegyeztek velük: ugyan szigorúan ellenőrzik a Muzulmán Testvériséget, az egyre terjedt, míg világlátása a kultúra és a mindennapok meghatározó tényezőjévé nem vált, mivel a közéletben, az oktatásban és a médiában engedik a fundamentalista tanok terjesztését.

A kötet szerint a nyugat eléggé hülye helyzetben találta magát: ha bármelyik arab-iszlám országban a demokráciát támogatja, akkor a fundamentalista iszlámnak ágyaz meg, Egyiptomban a Testvériségnek. A fennálló monarchiákkal, autokrata vagy diktatórikus rendszerekkel szemben ugyanis az első választáson a többség a radikális iszlám szervezeteit támogatná.

Ahogy Khomeini mondta: „Az iszlám vagy politika, vagy nincs iszlám.” A liberális, toleráns iszlám Boulad szerint csak földalatti mozgalom. Kérdés, meg tud-e újulni az iszlám. Boulad kifejti, szerinte a keresztény-iszlám párbeszéd milyen csatornákon folyhatna, mindkét vallást követő diákjait is említve. De rámutat: szükség volna a mérsékelt és a radikális iszlám közt is párbeszédre.

Boulad a kötet vége felé egyenesen hatféle iszlámot különböztet meg, nem a  felekezetiség (siíta, szunnita, stb), hanem a modernitáshoz való viszonya szerint (és megállapítja, hogy szigorúan véve nincs „hivatalos iszlám”, mert nincs tanítóhivatal). Az első a liberális iszlám, a jezsuita szerint a nyugatnak minden erővel ennek mindenhol ott lévő képviselőit kell támogatni, mivel „az egész bolygót iszlamizálni: agyrém”. (Hozzáteszi, régen a keresztények is erről álmodtak  - hozzátehetném, álmodnak ma is erről, de az eszközök megválasztásában különböznek a radikális iszlámtól, hiszen felesleges bárkit is csak formálisan, erőszakkal krisztianizálni). A második iszlám az eretnek szúfizmus, amit Boulad a saját „gyengéjének” nevez, és csodának tartja, ami tekintve, hogy maga is misztikus, nem meglepő, ez is szövetségesünk. Boulad később leszögezi, hogy szerinte a párbeszéd sikeres útja a misztika lehet a kereszténység és az iszlám közt.

A harmadik a népies iszlám, ami szokásgyűjtemény, alapvetően toleráns, de könnyen átbillen intoleranciába, amit mutat az előző 30 év is. „A nyilvános terek elfoglalása inkább hivalkodás, mint istendícséret. (…) E jelek szimbolikáját Franciaország nagyon is jól megértette, és hozott is törvényt a visszaszorításukra” – írja Boulad, aki szerint a fejkendő viselése sem szemérmesség kérdése, hanem politikai állásfoglalás. A visszahúzódás-kilépés kettőssége a keresztények közt is megvan, a helybeni keresztények úgy gondolják: nincs okuk mentegetőzni a létük miatt, arabok, a kelet a hazájuk, ezért igenis, ki merik nyilvánosan fejezni a hitüket, hiszen arrafelé a vallás nem csupán magánügy. Ahol ők nincsenek ott, ott lesznek a muzulmánok, akik minden teret elfoglalnak, mivel „az iszlám totális rendszer”, amit a nyugat még nem értett meg.

A negyedik a hivatalos, ortodox iszlám, itt csak Korán van, Szunna és saría. Amikor egy kongresszuson, ahol ennek képviselői is jelen voltak, Boulad felemelte szavát a vallásszabadságért, az ortodox iszlám teológusai felszisszentek: mit akarnak még többet a keresztények, amikor szabadon felvehetik az iszlámot? Az 5. és 6. iszlám a politikai vagy radikális iszlám két áramlata, akik kisebbségben vannak, de ugye, a kisebbségek alakítják a történelmet… van egy mérsékelt irányzata, a lassú térnyerés preferálói, és van az erőszakos. Mindkét áramlat célja: rövid távon a saría alapján élő teokratikus államok, hosszú távon meg a globális umma. Lehetséges-e a párbeszéd ezzel? Nem.

Kapcsolódó cikk: Mandiner: A dzsihád itt történik
 

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

http://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr942644158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ifsz 2011.02.07. 13:48:18

Összességében nagyon jó cikk, azonban az az állítás, hogy Törökországnak kulturálisan semmi köze Európához egy az egyben hülyeség.

nehogymárne 2011.02.07. 17:57:40

amíg a nyugat az iszlámot és a muszlimokat primitív leegyszerűsítéseken keresztül vagy szimplán haszonelvűen kezeli, addig gyakorlatilag folyamatosan maga is hozzájárul az iszlám fundamentalizmus erősítéséhez. (ahol ugyanezen primitív leegyszerűsítések köszönnek vissza)

az persze igaz, hogy nem lehet egyik napról másikra támogatni az arab demokráciát és cserébe elvárni a szekularzációt, ha az előtte való héten még a helyi zsarnokt támogattuk némi olajért vagy helyi erőfölényért cserébe. ahhoz, hogy működő és tolerálható modellek alakuljanak ki, lényegesen mélyebb és kétoldalú kapcsolatok kellenének. ezügyben a magam részéről teljesen pesszimista vagyok.

Avatar 2011.02.07. 18:00:59

"talán a mai Európában helyesebb volna „keresztény eredetű” ünnepekről beszélni a karácsony és a húsvét kapcsán"

Talán a téli napforduló ünnepe és Ostara istenasszony termékenységi ünnepe esetén sem helyes keresztény eredetről beszélni... :)
A szerzetes által említett New Age vallások sokszor éppen a keresztények által kiirtott vallásokat próbálják újjáéleszteni.
A kereszténység történelme során sokkal erőszakosabban tüntette el az uralma alá került területeken létező egyéb vallásokat, mint az iszlám, pl a zoroasztrizmus (az ősi pezsa vallás) folytonosan fennmaradt Iránban (bár jelentősen visszaszorult), sőt a keresztény diaszpóra se tűnt el az iszlamizálódó Egyiptomból, viszont a kelta, germán, római vagy épp magyar ősvallások eltűntek a keresztény uralom során, és az Ibériai félszigeten se maradt meg az iszlám a keresztény reconquista után.

"Európában jól hangzik, ha valaki a pápán, az egyházon, a papokon köszörüli a nyelvét, de próbálja csak meg az iszlámot kritizálni!"

A keresztény vallási tolerancia inkább évtizedekben, mint évszázadokban mérhető múlttal rendelkezik, így nem túl hiteles tőlük az iszlám intoleranciájának bírálata. Próbálta volna meg bárki Európában 2 évszázaddal ezelőtt a Pápán köszörülni a nyelvét...

Véleményem szerint a kereszténység csak addig toleráns, amíg nem kerül újra olyan hatalom a kezébe, hogy rákényszeríthesse akaratát az emberekre. Persze nem kívánok iszlám uralmat sem, hiszen ateistaként az ő szemükben ugyanúgy elítélendő vagyok...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.02.07. 19:48:14

Szerintem a népies iszlám sem annyira nagyon békés. Az önkéntes erkölcscsőszök (akik pl. lányokat zaklatnak, mert kilátszik a hajuk) semmivel nem jobbak, mint a hivatásosok.

ajsamk 2011.02.07. 20:29:09

Elgondolkodtató cikk, nekem is tetszik. Egyetértek "nehogymárne"-val, hogy sajnos a Nyugat magatartása sok esetben csak olaj a tűzre, és ennek a fajta beavatkozásnak az iszlám államok politikájába egyenes következménye a radikális iszlám előretörése.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.02.07. 21:03:44

@Avatar: "Próbálta volna meg bárki Európában 2 évszázaddal ezelőtt a Pápán köszörülni a nyelvét"
Megtették, ezerszer.
Olvasson, tanuljon, hogy ne beszéljen hülyeséget.

Iustizmord 2011.02.07. 21:57:08

érdekes cikk, dobrayt szoktam basztatni de most nem teszem.

liberális vagyok, ezért mástól is elvárom a min liberalizmust. mondván aki ide akar jönni a közvetlen pátriámba respektáljon engem, s annyira h ne akarjon mást.

az iszlám ezt nme teszi, nagyon nem lliberál.

ezért egy török eu csatlakozásnak nem örülnék

Iustizmord 2011.02.07. 21:59:31

@Lord_Valdez: az iszlm hardcore meg a róm.katolikus hardcore között lkevés akülönbség, max az iszlám supermax premodern

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.02.08. 10:33:52

@Avatar: nem hiszek vallások felélesztésében. Egyébként mondj keresztény merénylőket az előző évszázadból. Emellett olvasgass tanítóhivatali megnyilatkozásokat, az egész középkorban kifejezetten védik a zsidókat a pápák. Hogy a kereszténységnek is voltak intoleráns korszakai, azt egyébként Boulad is elismeri. Egyébként két évszázada már régen köszörülték a pápán sokan a nyelvüket, és semmi bajuk nem lett. Az intoleráns középkor pedig sosem létezett. Szerintem neked fogalmad sincs a keresztény tanokról. Ateistákra ma rákényszeríteni a kereszténységet (de akár régen is), ez ellen maga a pápa emelné fel a szavát, mivel scak áőgy van értelme a hit terjesztésének, ha valaki belül megtér, nem csak formálisan felveszi a vallást. Erre utaltam is a szövegben.
@ajsamk: hogy a nyugat magatartása olaj a tűzre, ezt Boulad is megjegyzi.
@Iustizmord: a rómkat hardcore nem robbantgat, és kiszakadt az egyházból :D (FSSPX, stb), Ratzi teljsen kiáll az írásaiban a kettéválasztott állam és egyhgáz mellett, szerinte se jó, ha egybe folynak. A vétkek többségéért a rómkat hardcore szerint sem jár "világi" bütnetés, börtön meg ilyenek, míg az iszlámnban, hát..

R.H. ny. 2011.02.08. 10:50:17

Amúgy mi a faszért kell egyáltalán beengedni az arabokat Európába?

R.H. ny. 2011.02.08. 11:06:08

@La Serenissima: Ellenben az arabok és a niggerek azok, szóval erről ennyit.

La Serenissima 2011.02.08. 11:07:10

@R.H. ny.: te arab vagy esetleg "nigger" vagy, hogy ezt ennyire magabiztosan állítod?

R.H. ny. 2011.02.08. 11:11:55

@La Serenissima: Ahhoz, hogy ezt valaki megállapítsa nem kell arabnak lennie, elég ismerni a közösségüket.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.02.08. 11:32:17

@La Serenissima: ha valakit nem engedek be a házamba, rasszista vagyok? Nem hiszem. Az én házamba azt engedek be és azt nem, akit akarok. Ez nem rasszizmus.

Avatar 2011.02.08. 13:04:49

@dobray: Hogy Te hiszel-e a vallások felélesztésében, az tök érdektelen, elég ha ők hisznek benne. Én en bloc nem hiszek a vallásokban, de ettől még a hívők vígan elvannak saját rituáléikkal.

Sajnos nem vagyok otthon a merénylők terén, de a múlt században (XX.) pl az IRA elég sok merényletet követett el, és ha jól tudom keresztények voltak a tagjai (és az áldozatai is, csak más felekezetből).
A Magyarországon elkövetett leghírhedtebb biatorbágyi merénylet is keresztény merénylőhöz kötődik: Matuska Szilveszter római katolikus családból származott, a kalocsai érseki tanítóképzőben szerzett oklevelet, karrierjét püspökhatvani kántortanítóként kezdte.
Bár konkrétan nem írják keresztény-e, de a mostani pécsi ámokfutóról is azt írják, hogy istenfélő ember... index.hu/bulvar/2011/02/04/egyetemi_amokfuto/

Ha a hit terjesztésének csak úgy van értelme, ha valaki belül is megtér, akkor mi értelme a csecsemőkeresztelésnek? Hogyan bizonyosodnak meg róla, hogy a gyerek valóban elfogadta Jézust megváltójának? Tiltakozik-e ez ellen a pápa?

Czelder Orbán 2011.02.08. 13:30:21

A cukiliberális Boulad PC-kompatibilis ostobaságai helyett inkább ezt olvassátok:
www.nytimes.com/2011/02/07/opinion/07gerecht.html?pagewanted=1&_r=1

aeidennis 2011.02.08. 14:29:11

A mozulmánok nagyon szívesen használják a liberalizmust a befogadó államok ellen. Kifelé jogokat követelnek, amiben a liberális jogvédők ostoba szövetségeseik, befelé, saját közösségeikben már nyoma sincs ennek az elvnek. Egyetlen "reményünk", hogy a "pénzért" feladják az elveiket és csatlakoznak az anyagias, meghasonlott, elvtelen, multikulti európához.

@Avatar: A csecsemők keresztelése után még ott van az elsőáldozás és bérmálás. Itt bizonyosodnak meg arról, hogy "a gyerek valóban elfogadta Jézust megváltójának." Miért tiltakozna ez ellen a pápa? Még a reformátusok is konfirmálnak. Akinek meg nem teszik, van más választása: menjen baptistának.

La Serenissima 2011.02.08. 19:06:43

@dobray: talán tisztázzuk a fogalmakat.

Ha valakit pusztán azért nem akarsz "beengedni", mert arabsága szerinted eleve nem jogosítja fel, sőt gátja kell legyen bevándorlása engedélyezésének, akkor etnikai-faji alapon diszkriminálsz embercsoportok között. Erre Európának bizonyos fokig joga van (kvóták, stb.), hiszen a bevándorlási politikáját saját magának meghatározza meg, de ettől még az arabok teljes kizárás elvét néven lehet nevezni: színtiszta rasszizmus.

A migráció ugyanis emberi jog kérdése, mert az ország nem olyan, mint a magántulajdon - ergo analógiád hamis.

2. Ha általánosítasz az arabokkal szemben, akkor pedig etnikai-faji előítéleteket fogalmazol meg. Mert ha azt mondod, hogy bűnözőket nem akarsz beengedni Európába vagy esetleg vallási fundamentalista szervezetek tagjait, az teljesen rendben van, ezt meg lehet adni a feltételek között. De akkor nem az arabokról beszélünk, hanem egy részéről az arabságnak, akiket a huttentották esetében is ki akarnánk szűrni.

Mert amúgy persze vannak pl. keresztény arabok, sikeres ügyvéd arabok meg özvegy arab nagymamák, stb.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.02.09. 10:08:25

@La Serenissima: ki beszélt itt arabságról? Azt mondtam, minden egyes emberről jogom van megállapítani, hogy bejöhet-e vagy sem. Emellett jogom van megállapítani, hogy a kultúrám és civilizációm védelmében ezentúl csak korlátozott számú plusz embert engedek be, és mondjuk egyes államokból egyet se. Vagy csak szigorú értelemben vett politikai menekülteket. Szerintem a migráció nem égből alászállott, minden izé nélkül, alapvetően járó emberi jog. Nem mész oda, ahova akarsz. Ha egy ország azt mondja, xy-t nem engedi be, akkor nem engedi be, joga van hozzá, akár indok nélkül is. Mondhatja, ahogy az EU is mondhatná, hogy nem engedi be a nemtommilyen állampolgárokat (mármint letelepedni, turistáskodni nyilván beengedi alapesetben), vagy úgy, ahoyg van, az EU-n kívülieket, vagy csak a már bent lévők bizonyos fokú családtagjait engedi be.

La Serenissima 2011.02.09. 10:42:48

@dobray:
"Mondhatja, ahogy az EU is mondhatná, hogy nem engedi be a nemtommilyen állampolgárokat." Ilyet nem mondhat és nem is fog mondani. Esetleg nézz utána.

"Ha egy ország azt mondja, xy-t nem engedi be, akkor nem engedi be, joga van hozzá, akár indok nélkül is." Itt tévedsz. Indokolni tudni kell, mert az indoklás hiányát közönségesen úgy hívjuk, hogy önkény.

R.H. ny. 2011.02.09. 12:40:15

@dobray: Sőt szerintem egy államnak ahhoz is joga van/lenne, hogy faji alapon diszkrimináljon az ott élő őslakosok érdekében.

Anshel 2011.02.09. 13:44:12

@La Serenissima:

Európa nem rasszista? :-) Nem sokat tudsz róla az biztos. Európa igenis az, a nyugati része meg egyenesen náci. De talán valami okuk is van rá, mert az általad védelmezett embercsoportok miatt nemigen lehet este biztonságban kilépni az utcára sok nyugat-európai nagyvárosban. Személyes tapasztalat külföldön. Egyébként én is liberális tökelütöttként kezdtem pályafutásomat, csak azóta kinőtt az agyam. Egyébként Dél-Afrika is rasszista egy ismerősömet pl. azért szúrták le, mert fehér volt, ezt a viselkedést a védenceid Európába is viszik magukkal. Miért nem költözöl inkább köüzéjük, alapjaiban változtatná meg az élmény a Te világnézetedet is. És igenis NE jöjjön ide senki, se Afrikából, se Kínából, sőt még Nyugat-Európából se. Így a jó mindenkinek.

Anshel 2011.02.09. 13:56:10

@La Serenissima:

Nyugi, az általad elképzeld 'progresszív' és 'felvilágosult' Európa, amivel nem tudom, hogy hol tömték a fejed nem létezik. Ez csak egy cukormázas baromság, amit nekünk akarnak eladni Nyugat-Európából, hogy kihasználhassák a kelet-európai államokat és irányítsanak és mindenben iskoláztassanak minket. Az Úniót és szabályait nyugaton is leszarják, csak nálunk olyan hülyék az emberek, hogy a nyugathoz akarnak dörgölőzni és azt hiszik, hogy azok a volt alulművelt gyarmatosítók érnek is valamit. Pedig ugyanazok az ösztönök mozgatják őket még mindig, csak közben nyomatják a liberális dumát.

La Serenissima 2011.02.09. 14:48:32

@Anshel: figyu, sajnos el vagy tájolva, három nyugat-európai országban is éltem hosszabb ideig (legalább egy évig). ezért a személyes tapasztalataidat nem veszem készpénznek, bocs. (csak jelzem, hogy a neten ilyesmivel érvelni mindig bajos, mert fogalmad sincs hogy ki vagyok... )

persze, nyugaton is van rasszizmus meg vannak arab bűnözők is, de ettől még előbbiek megvetendőek, utóbbiakból kiindulva meg nem kellene 300 millió embert megbélyegezni...

nyugi, én sem idealizálom a nyugatiakat, túl jól ismerem őket, erényeikkel és hibáikkal.

de a primitív rasszizmus, amilyet pl. R.H.ny. tol itt, az nálam nem komilfó.

HaKohen 2011.02.09. 20:15:29

@Anshel:

Az érdekes, hogy liberális gyarmatosítók meg liberális rasszisták, no és persze az agyatlan liberálisok.

Miután begőzölsz és leírsz ilyeneket, nincs kedved előbb lehiggadni, majd újra elolvasni, hogy mit írtál?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.02.10. 06:48:06

A bevándorlás korlátozása oké.
Egyébként meg szerintem pedig a liberális válasz a nyerő. A következetesen liberális.
Ha nem tetszenek a Mohamed-karikatúrák? Ne vedd meg az újságot! Vedd tudomásul, hogy nálunk szabad a vallást cikizni. Ha nem tetszik, taxi, reptér, másik ország.
Nálunk semmi közöd ahhoz, hogy ki milyen vallást választ, vagy hagy el. Ha nem tetszik, taxi, reptér, másik ország.
Nálunk a nőket nem lehet kényszeríteni, hogy bújjanak el. Ha nem tetszik, taxi, reptér, másik ország. És így tovább.

Bloodscalp 2011.02.12. 15:16:52

szegény katolikusok tovább aggodnak az iszlám térhódítás miatt:) az meg mindig röhejes mikor elkezdik boncolgatni hogy "a mi vallásunk jobb mint a tiétek ezért és ezért..." Isten vs Allah...É-Afrika, K-Kelet már odalett (mondjuk sose értettem...a bibliában egy árva mondatba sincs Róma leírva)...mi jöhet még:)

Bloodscalp 2011.02.12. 15:20:07

@Lord_Valdez: még mindig megy a burka-hőzöngés?:) sztem a vallás része...
az apácák se zugolodnak hogy 1000-500 éve nem változott a divat az uniformisukban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.02.13. 20:12:19

@Bloodscalp:
A mi kung-funk jobb :)
Ami azt illeti nem része. Ez inkább egyes iszlám országok hagyományának a része, viszont nálunk meg az a szokás, hogy a nőknek is vannak jogai.

Bloodscalp 2011.02.13. 22:28:57

@Lord_Valdez: oké, majd szkanderezétek le a dolgot:) papíron vannak...de te magad se az esélyegyenlőségröl vagy híres ugye:) na azért.
Mind2 világban a díszharmónia uralkodik...inkább melyikben van a több/kevesebb harca lesz ez.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.02.14. 19:50:29

@Bloodscalp:
Valóban, én a jogegyenlőség híve vagyok, nem az esélyeké. És pont ez a bajom velük. Hogy ők nem tartják tiszteletben az én jogaimat, holott én vagyok itthon. (zárójelben megjegyzem, hogy a mindenfélét betiltogatni akaró katolikusokat sem szívlelem ám jobban)

Bloodscalp 2011.02.14. 21:11:28

@Lord_Valdez: itthon?:) mér' az arabok már a spájzban vannak?:) képzelem mennyire zavar téged, a. az abortusz tiltása, b. burka-tiltás, c. ma a mandineren a pornóra halált kiáltottak...-fogjuk rá hogy egy fél tiltás...(az egyház szex viszony)...no komment

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2012.08.13. 13:03:38

Ok, akkor ugyanez iszlám szemszögből... Boulard csak hozza szokásos jezsuita tempót, valamilyen misztifikált intellekuális felsőbbrendűségi pózban hazudik mint a vízfolyás.

1. Hozza megfoghatatlan barátnőket, akiket megfenyegettek, mert az iszlámról mertek írni egy disszertációt. Mintha a guglin rákeresve nem tízezerszámra lehetne az iszlámmal kapcsolatban legkevésbé sem barátságos publikációkat, írásokat, glosszákat találni. Mintha nem lenne több ezerre tehető azok száma, akik ebből karriert csináltak.
Persze a nyugis karosszékben ülő átlageurópai entelleküel kielégítetlen mártíromságigényét tényleg jól szolgálhatja, ha egy tök általános, veszélytelen, többségi oldalról induló ideológiai csuklózást valamilyen izgalmas, tiltott, ojrópavédő, magányosforradalmár szerepbe helyezhet.

2. Ugyanígy nyilván tök hiteles a "közelebbről meg nem nevezett muszlim" ismerős, akire aztán fel lehet építeni az "ilyenek a muszlimok" kategóriát (különösen vicces Poitiers említése, tekintve, hogy ez csak a Nagy Károly féle történelemszemélettel vált az európai keresztény identitás döntő és heroikus csatájává, az átlag arabnak fogalma sincs arról, hogy volt ilyen csata. (Ez kb. ugyanaz, mint amikor valami arabus fundi seggfej avval vádolt egy iszlamofób arcot, hogy az hozzávágta a papucsát. Ami arabuséknál nagy sértés, Európában viszont konkrétan nem jelent semmit. Sem az egyik, sem a másik muksó még csak kísérletet sem tesz arra, hogy hitelesen hazudozzon az "ellenfél" szokásairól, viszont ügyel arra, hogy a célcsoport számára jól kódolható üzenetet adjon)

3. A törökországi helyzet megítélése tök röhejes. Történetileg és kulturálisan Törökország - főleg annak nyugati fele az európai kultúra egyik bölcsője, és máig az egyik legfontosabb kulturális centruma. (mindenstre több köze van európához, mint Boulardnak, aki echte arab környezetben született, nevelkedett és tanult)
A bevándorlás egyébként nem függ az EU-tagsággal, sokkal inkább a török gazdaság helyzetével, ami egyre kevésbé bocsátja ki a munkavállalókat, sőt, egyre inkább szívja a balkánról és európa más részeiből a munkaerőt. Viszont Boulard véleménye megintcsak kiszolgálja a kreutzbergi egyszeri német igényeit akinek a töke tele van a 40 évvel ezelőtt munkásnak odacsábított, aztán ottragadt Ahmetékből és Muradékból.

4. ez a newages izé a hatvanas évek óta vesszőparipája a jezsuitáknak, meg az egyszeri katkó plébánosoknak. Ideje lenne észrevenni, hogy az egy 60-as 70-es évekbeli divat volt, már jó 30 éve kutyát sem érdekel a newage. Leszámítva persze a lassan reagáló plébánosékat. Szólhanta valaki már innen a püspöki kar felé, vagy Ratzinger pajtának, hogy le lehet szállni a newageről.

5. Boulard az iszlám teológiai fejlődésben is keveri a szezont a fazonnal. Az iszlám ortodox irányzatai amelyek a tradicionális vallásjogi iskolák kizárólagos követésére épülnek (taqlid) integrálják és elfogadják a szufi tanokat is. (persze azok - elsősorban Indiában fellelhető flagelláns, szinkretista változatait nem, de a mainstream szufi iskolákat igen). És éppen a modernkori tradicionális értelmezést elvető, vagy felülvizsgáló modernista-racionalista avagy radikális irányzatok azok, amik elutasítják a taszawufot, mint iszlám tudományt.

6. pajtás ismeretelméleti tanulmányai is kívánni valót hagynak maguk után. A szó szerinti értelmezés problematikája ugyanis nem a textus oldaláról merül fel. (miért ne lehetne ugyanolyan metodikával értelmezni egy sugalmazott, egy kinyilatkoztatot, vagy akár egy világi szöveget). Az értelmezés mindig a befogadó oldaláról végzett tevékenység. Aki azt mondja, hogy szó szerint értelmezi a szöveget, az tulajdonképpen csak annyit állít, hogy csak a saját asszociációit tartja az egyetlen lehetségesen releváns értelmezési keretnek. Ez Pedig csak műveletlenség, esetleg monománia, ami tényleg jellemző néhány iszlám irányzatra, neoprotestáns szektára, meg egyébként jónéhány katkó okostojásra is.

7. Érdemes a szembeállítás, miszerint a kereszténység tud diaszpóraként élni... míg ezzel szemben az iszlám... most akkoreddig tényleg nem beszéltünk az európai muszlimokról?

8. Az intolerancia, tolerancia kérdéskörét illetően azért azt nem ártana figyelembe venni, hogy
a) a rém intoleráns iszlám civilizációban 1300 éve élnek (bizonyára rettentő elnyomás, népiráts és üldöztetés) alatt keresztény, zoroasztriánus stb. közösségek, köztük sok olyan felekzet is, amit a toleráns ojropér mainstream kereszténység már egy évezreddel korábban kiirtott nyugatról. Evvel szemben az ab ovo toleráns keresztény ojrópai civilizáció, amikor lehetősége nyílt rá, rövid úton annihilálta bármely vallási kisebbségét, legyen szó tűzimádókról, muszlimokról vagy zsidókról.
b) a rém intoleráns iszlám terjeszkedés Európában jelenleg leginkább gyrosárús és edénykereskedő dzsihadista hadosztályok formájában nyilvánul meg, míg a vallásszabadságra és toleranciára épülő keresztény missziós tevékenység Afganisztántól Irakig humanistárius célú páncéloshadtesteken keresztül valósul meg.

9. Az 1952-es egyiptomi állapotokat illetően Boulardnak sajátos elképzelései vannak, tekintve, hogy ekkoriban az ország egy meglehetősen elmaradott protektorátus volt, egymással harcoló miliciákkal. Ezek után gyütt Nasszer pajtás, akinek megint nem sok köze volt az iszlámhoz, tekintve, hogy cucilista volt a lelkem.

10. Az 1952 után tönkre tett oktatással kapcsolatban szeretett jeuzsuitánk csak azt felejti el hozzátenni, hogy a tönkretett oktatás elsősorban az iszlám modernisták, illetve a mintájukat követve a Muszlim Testvériség által kiépített iskolahálózat volt.

11. Ez a ha a demokráciát támogatod, akkor a fundiknak ágyazol meg duma nagyon jó szlogen volt a kiöregedett cucilista diktátoréknak, csak a tények egy pöttyet mást mutatnak.

12. A hat féle iszlám besorolással kapcsolatban meg azért nem érdemes foglalkozni, mert a csúka önmagának is ellentmond (korábban ugye még hivatalos iszlámról beszél, majd rámutat, hogy nincs hivatalos iszlám, és azt amit korábban hivatalosnak tartott, azt most kisebbségként írja le)

13. A kendőhordással kapcsolatos primkóságára pedig az egyetlen releváns válasz a kedves barátunk melegebb éghajlatra való elküldése.

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2012.08.13. 13:13:17

@Lord_Valdez:
Bevándorlás korlátozása?

Ember! Nézzetek már ki a fejetekből. Európa annyira elbaszta, hogy manapság a harmadik világ legalján kívül gyakorlatilag senki nem akar idejönni.
A közel-kelet, India, és egyre inkább Afrika egyre népesebb képzett értelmiségi rétegét szinte teljes egészében Amerika, az Öböl-térség és a távol-kelet szívja el, Európába meg jön az, aki a szoc. segély fejében elfogadja, hogy az unokája is legfeljebb egy lenézett buckalakó lehet.

Ez persze rohadtul táplálhatja az ojrópér semmirekellő, egymáshajátmosó, tanácsadó, romkocsmázó állami támogatáson élő európai plebsz egóját, hogy ők mennyire felsőbbrendűek.

Dehát van az az arab közmondás, hogy akit Allah el akar veszteni, annak előbb elveszi az eszét.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc