Machiavelli a jóléti államról és a szociálisan érzékeny kormányról

Konzervatorium I 2009.09.18. 12:09

 

 

 

 

 

Balázs Zoltán írása

„…[E]lőször a jóléti kiadásokra térek rá. Helyes, ha az államot polgárai jólétinek tartják. De a helytelenül gyakorolt jóléti politika csak árthat, és még a kormányzat legitimitását sem alapozza meg. Mert ha egy kormány tisztességesen jár el a jóléti kiadások terén, erről talán senki nem szerez tudomást és végül még az ellenkezőjével vádolják. Ha egy kormány azt akarja, hogy a polgárok szociálisan érzékenynek tartsák, az nem takarékoskodhat a reklámmal, úgyhogy az ilyen kormány csakhamar felhasználja az összes adóbevételt, és végül, ha továbbra is meg akarja őrizni a szociális érzékenység hírét, túlságosan nagy terheket ró a polgárok vállára, nagy adókat vet ki, mert meg kell ragadnia minden lehetőséget, hogy pénzhez jusson. De ezzel csakhamar meggyűlölteti magát a polgárokkal, ha pedig eladósodik, többé nem becsülik semmire. Így, miután jóléti politikájával sokaknak ártott, de keveseknek használt, a veszedelem első jelére elfogja a nyugtalanság és az aggodalom. Ha végül maga is fölismeri a helyzetet és menekülni akar, egy csapásra a népnyúzás látszatába keveredik. 

Ha tehát a kormány nem tud elég pénzt fordítani jóléti kiadásokra olyan mértékben, hogy a polgárok ezt lássák és elismerjék, akkor csak árthat vele magának. De ha eléggé okos, akkor nem bánja, ha takarékosnak vagy akár szociálisan érzéketlennek is tartják, mert idővel egyre inkább tanúsíthatja majd a közjólét iránti elkötelezettségét. A polgárok belátják megfontoltságát és előrelátását, ha takarékoskodása mellett mindenre jut az adóbevételekből, a válságok kellemetlen hatásaitól meg tudja védeni az országot, és bármilyen vállalkozásba kezd is, nem rak külön terheket a nép vállára. Ily módon anyagilag is támogatja azokat, akiktől nem vesz el semmit. Ezeknek száma végtelen, és azok, akikkel szemben szociálisan érzéketlen, mert nem ad nekik semmit, csak kevesen vannak.

A mi időnkben igazán nagy cselekedeteket csak azok a kormányok vittek véghez, akiket túlzóan is takarékosnak tartottak. A többi mind elbukott. (…) Tehát a kormány ne törődjék azzal, ha szociálisan érzéketlen hírbe is keveredik, mert ezen az áron nem kell sanyargatnia a polgárokat, meg tudja védelmezni magát, az állam nem lesz szegény, a kormány illegitim, nem kell kirabolnia a népet. A szociális érzéketlenség az a bűn, amely lehetővé teszi, hogy a kormány kormányozzon.

(…)

Semmi sem olyan ártalmas és haszontalan, mint a jóléti kiadások. Mert miközben a kormány a szociális érzékenysége szerint cselekszik, egyre fogy a lehetősége, hogy tovább gyakorolhassa, és idővel vagy az történik, hogy az állam eladósodik és tekintélyét veszti, vagy az, hogy a kormányt népnyúzónak tartják és meggyűlölik. A kormánynak pedig mindenekelőtt arra kell ügyelnie, hogy sem őt, sem az államot a polgárok meg ne vessék és meg ne gyűlöljék. Márpedig a jóléti kiadások éppen ehhez a kettőhöz vezetnek. Inkább tartsák a kormányt a polgárok fösvénynek, ezért legföljebb rosszallással illetik, de nem gyűlölik, semhogy jóléti költekezése miatt később népnyúzással vádolják és gyűlölettel vegyék körül.”


A forrást nem adom meg, tessék találgatni. A szöveg természetesen parafrázis, a gondolatmenet azonban minden részletében eredeti. – Balázs Zoltán


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr491388512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

orsi00 (törölt) 2009.09.18. 13:58:26

Gazdaságelméleti szempontból vizsgálva a témát, teljesen félrevezető ez a megközelítés.
Munkamegosztáson alapuló árutermelő társadalomban élünk. Ezen nem tudunk változtatni, mert nem tudnánk ennyi ember másképp (őstermeléssel) eltartani. Azért állítunk elő árukat – készítünk termékeket, végzünk szolgáltatásokat –, hogy ezeket elcserélve hozzájussunk olyan árukhoz, amelyekre vágyunk (nem mondom azt, hogy szükségünk van, mert például Bugattira való szükséget nehezen tudnám belátni). Vannak áruk, például 1 kg paradicsom, amelyeket a piacon kiválasztva rögtön megkapunk, ahogy kifizettük az árát. És vannak áruk, amelyek árát előre fizetjük valamilyen rendszer szerint adók, járulékok formájában, és egy másik rendszer szerint máskor kapjuk meg az árut magát – oktatás, gyógyítás stb., de még az adóbeszedés is. De a két áru között, gazdasági szempontból, a kifizetésüknek és a leszállításuknak idejéből adódóan nincs különbség; ha el lehet cserélni, akkor jó áru, ha nem, akkor rossz.
Ha így közelítjük meg a dolgot, akkor rögtön látható, hogy nem egy fejedelem bőkezűségéről (az állam jótékonykodásáról) van szó, hanem az áru kicserélésének egy módjáról, amely a mi pénzünkből zajlik. Tehát nem arról kell beszélni, hogy ez jólét vagy rosszlét, közjó vagy kapitalizmus, hanem hogy ki mennyit fizessen, és azért ki mennyi és milyen árut kapjon.

2009.09.18. 14:54:50

"A polgárok belátják megfontoltságát és előrelátását..." hahahahaha

evil overlord (törölt) 2009.09.18. 15:28:37

@orsi00: Ez tévedés, óriási különbség van. A (szabályozott) piac úgy-ahogy működik, a tervgazdaság (Észak-Korea kivételével) mindenhol elbukott. Egy "ideális" világban persze működne a marxi modell, de ahhoz teljesen át kellene programozni az embert.
Arról nem is beszélve, hogy pártunk először a választások után elkúrja (hitelből osztogat), majd megpróbálja visszaszedni, és a választások előtt csodálkozik, hogy meggyűlölte őket a nép. Tetszettek volna Machiavellit olvasni az elvtársak :)))

orsi00 (törölt) 2009.09.18. 18:23:51

@evil overlord:
Most magyarázkodhatom: a közjó vagy kapitalizmus-t a szerző miatt írtam, olvasd úgy, mintha az nem lenne.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.09.18. 18:28:30

Bizony jó lenne, ha olvasnának Machiavellit, de nem az A fejedelmet kéne, hanem a Beszélgetések Titusz Líviusz első tíz könyvéről-t.

evil overlord (törölt) 2009.09.18. 19:04:52

@orsi00:
Az eredeti szöveg, és illesztése a jelenkorra:
"A pazarló fejedelem ilyenformán felemészti minden vagyonát, s végül, meg akarván őrizni a bőkezűség látszatát, alattvalóit csak szipolyozza, és zsaroló lesz, aki mindenre képes, hogy elegendő pénzhez jusson. Emiatt népei meggyűlölik, és nem becsülik, mert elszegényedett; ilyen úton-módon, ezzel a bőkezűséggel sokakat sért meg, és csak keveseknek juttat."
Ha a kormány hülyeségre pazarolja a pénzt, majd látva a következményeket, megpróbálja behajtani, gyűlöletessé válik az emberek számára. (Elég nagy hülyének kell lenni a ciklus elején osztogatni, majd az egész következő ciklust padlássöpréssel tölteni).

Az sem feltétlenül igaz, hogy az azonos szolgáltás megvétele magán ill. állami pénzből azonos következményeket okoz. Egyrészt az állami szolgáltatás gyakran pazarló és rossz színvonalú (ld. Mo.-n az összes), bár néha pont a fordítottja az igaz (amerikai egészségügy). Másrészt a túl magas adók adóelkerülésre ösztönönek (ez hatványozottan jelentkezik, ha az állam elkúrja/ellopja a beszedett adók jelentős részét).
Azt, hogy hova vezet a realitásokra fittyet hányó tervgazdálkodás, saját bőrünkön tapasztalhattuk (bár ez lószar volt a sztálini, maoi és észak-koreai viszonyokhoz képest). Az emberi pszichét nem lehet kihagyni a képből: mi a fenének tekerjen a polgár, ha a munkája gyümölcsének nagyrészét elveszik, majd elosztogatják (gyakran arra érdemteleneknek).

orsi00 (törölt) 2009.09.18. 19:43:30

@evil overlord:
Ha újra elolvasod, amit írtam (kivéve Közjó és kapitalizmus, ma az ő napjuk lehet, mert a következő posztban is őket fedezem föl), akkor beláthatod, hogy ugyanarról beszélünk: a jólét nem a fejedelem (állam) kegyéből származik, mégkevésbé az állam irányítóiéból, illetve kell származnia, hanem társadalmi megegyezésből, amelyet a közösségnek az egyéni felelősséget, illetve a közösségi szolidaritást figyelembe véve, ezekben megegyezve kell/-ene kialakítania. Ezért világosabb, ha a jóléti "szolgáltatásokat" nem kegynek, hanem, amik végül is, árunak tekintjük, amelyeket megvehet az egyén is, a közösség is.

evil overlord (törölt) 2009.09.18. 20:26:45

@orsi00: Így már egyértelműbb, egyetértek. A baj az, hogy egyesek polgárok szerint jár, egyes (pontosabban gyakorlatilag minden) politikus meg szavazatvásárlásra használja.

Keer 2009.09.18. 20:28:53

"A polgárok belátják megfontoltságát és előrelátását..." "hahahahaha"

Pedig így van. Dzurindát is állandóan népnyúzózták kezdetben a lefaragások miatt meg amiatt, hogy a kórházakat magánkézbe adta és részvénytársasággá alakította, de végül többször újraválasztották mert mindenki rájött, hogy a szoci kormány Dzurinda reformjaiból élt.

Keer 2009.09.18. 20:52:55

"Vannak áruk, például 1 kg paradicsom, amelyeket a piacon kiválasztva rögtön megkapunk, ahogy kifizettük az árát. És vannak áruk, amelyek árát előre fizetjük valamilyen rendszer szerint adók, járulékok formájában, és egy másik rendszer szerint máskor kapjuk meg az árut magát – oktatás, gyógyítás stb., de még az adóbeszedés is. De a két áru között, gazdasági szempontból, a kifizetésüknek és a leszállításuknak idejéből adódóan nincs különbség; ha el lehet cserélni, akkor jó áru, ha nem, akkor rossz."

Én a cikket teljesen helyénvalónak tartom, Machiavelli bölcsessége úgy tűnik időtlen.
Én visszautasítom azt, hogy ne lenne különbség pl. 1kg paradicsom között, amit megveszünk a piacon és az adók-járulékok révén megvásárolt közjavak között.
Először is: a közjavakra a pénzt az állam szedi be erőszakszervezetei által (APEH, VPOP), tehát nem ad az állam nekem lehetőséget mérlegelésre, hogy én kívánom-e fizetni a szomszéd által használt közszolgáltatásokat, vagy úgy általában fenn akarok-e tartani egy közintézményt. Amint elvették a pénzemet és betették a közösbe, onnantól a politikusok döntik el mi lesz vele. Egyáltalán nem ritka ilyenkor, hogy politikai és bürokratikus kapcsolatokkal bíró nagyvállalatok, érdekcsoportok, angolosan kiszivárogtatják a pénzt és igazságtalan piaci versenyelőnyhöz jutnak és csődbe visznek jól működő cégeket.
A másik: a közalkalmazottak és szakszervezeteik imádnak lobbizni, hogy nekik minél több fizujuk legyen (a nagy semmiért, ásítozásért) az adófizető polgárok kárára. Értelemszerűen a piaci árus nem kényszeríthet engem arra, hogy több pénzt hahyjak ott nála és jobban éljen. Az állami cégek gárdája rákényszeríthet engem, hogy vegyem meg a termékét és meg is szabhatja milyen áron. Ezért sem jó az összehasonlítás.
De itt szóbakerülhet pl. Obama becsődölt mentőcsomagja is, ami semmi másról nem szólt, csak arról, hogy egyik zsebünkből rakosgattuk a pénzt a másikba és abból is csak egyedsek zsírosodtak.

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2009.09.19. 07:37:59

Szerintem nehéz a szöveget mai viszonyokra adaptálni.
"Így, miután jóléti kiadásaival sokaknak ártott, de keveseknek használt..."
Ma például , szerintem, kevés olyan ember akad, aki az államtól valamilyen címen nem kap pénzt.
Még kevesebb, aki nem kap pénzt, de adózik.
Viszont a többség a jóléti kiadásokból él.
Nyugdíjasok, járadékosok, segélyesek, családi pótlékos gyereknevelők, szocpolos építkezők, üdülési csekkesek, egyetemisták, alapítványok, sportszakma, egyházak, állami alkalmazottak - a teljesség igénye nélkül.
Ha ezeken mind spórolnának, akkor szinte mindenki kifosztva érezné magát.
Alig akadna olyan, aki tapsolna.

dirige 2009.09.19. 12:14:11

Azt tán még a Mester sem tudta elképzelni, hogy egyes országok/úniók odáig jutnak, hogy azért szednek adót, hogy adószedőket tudjanak foglalkoztatni és olyanokat, akik kitalálják, hogy milyen adót lehetne még kivetni. Hogy az adó elveszíti teljesen azt a funkcióját, hogy a közjót szolgálja és teljesen annak lesz alárendelve, hogy az adószedők és a hatalmasok jól megéljenek. Tisztességes országban először megnézik, mennyi adót lehet beszedni a társadalom sanyargatása nélkül, majd ehhez igazítják a beszedendő adó mértékét. Tisztességtelen országban ez fordítva van...

evil overlord (törölt) 2009.09.19. 17:52:37

67%-os (Svédországét meghaladó) adóéknél az üdülési csekk adómentességét jóléti kiadásnak hívni finoman szólva böszmeség.

OFF:
max_headroom-ot utolérte a Business Plot utódainak keze?

Gerardus A. Lodewijk 2009.09.21. 21:24:29

Machiavellit azért csodálom, mert amit ír, az (mutatis mutandis) egyaránt alkalmazható a XVI. és a XXI. században, monarchiában és köztársaságban, diktatúrában és jogállamban. Ez így van ezzel a cikkel is.

Naszta · http://naszta.hu 2009.09.26. 19:07:08

Machiavelli-ről mindig ez jut az eszembe: "Az optimista úgy véli, hogy a lehetséges legjobb világban élünk. A pesszimista attól tart, hogy ez így van." (Irving Caesar)

Naszta · http://naszta.hu 2009.09.26. 19:18:36

Érdemben is hozzászólok: engem nem az aggaszt, hogy most el lett b@szva, mert ezen már segíteni nem nagyon lehet (sajnos). Azt látom inkább komoly problémának, hogy egyáltalán nincs benne a levegőben, hogy bármi változni fog.

Én általában nem vagyok egy fóbiákkal terhelt faszi és a Fidesz kormányzásától sem félek. Attól viszont eléggé tartok, hogy az a párt, amelyik bármilyen takarékossági kérdésben "a zemberek oldalán" áll, könnyen kerülhet olyan döntési helyzetbe kormányzáskor (akár az első héten is), hogy vagy segget csinál a szájából, vagy visszasírjuk még a mostani időket is. Attól is tartok, hogy a jelenlegi politikai felállásban egyetlen ellenfél sem lesz rest a szart a Fidesz orra alá dörgölni. Persze ebben a felállásban vitathatatlan szerepe van épp a Fidesznek is.

Örülnék, ha valaki kijavítana optimista irányba! :)

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása